Az őszi vakcinázások a húsmarhaállományok sikeres egészségügyi programjának létfontosságú részét képezik. Ez magában foglalja az előkondicionáló programokat a borjak értékesítéséhez, valamint a tehénállomány hatékony egészségi állapotának fenntartását. Néha hallani olyan termelői megjegyzést, hogy a szarvasmarhák vagy borjak a vakcinázást követően úgyis megbetegednek. A szokásos válasz az, hogy „az a vakcina nem volt jó”. A vakcinák sikertelenségének okai azonban ennél összetettebbek – írja a Penn State Egyetem közelmúltban megjelent összefoglalójában. A betegség megelőzésére irányuló vakcinázási program kudarca három részből áll: az állat, az ember és a vakcina.

Az egészséges szarvasmarhák egy része, elsősorban azon borjak, amelyek valamilyen formában stressznek vannak kitéve a környezet miatt, nem reagálnak megfelelően a vakcinákra. Ide tartozik a szélsőséges időjárás, a kiszáradás vagy más környezeti tényezők. A szállításból, elválasztásból, ivartalanításból, új csoportba kerüléstől vagy egyszerűen a kezelésből eredő stressz csökkentheti az állat képességét arra, hogy a vakcinából származó betegséggel szemben a kívánt immunitást kifejlessze, mivel ezek a tevékenységek összeadódó stresszforrások. A borjak őszi elválasztásakor a vakcinázást vagy az elválasztás előtt kell elvégezni, vagy várni kell néhány napot, amíg a stressz lecsillapodik. A lényeg, hogy a lehető legkevesebb más menedzsment-tevékenységet kombináljunk a vakcinázással. A vakcinák sokszor azért vallanak kudarcot, mert az emberek nem megfelelően használják őket – hívják fel a figyelmet a szerzők. A vakcina használatára vonatkozó protokoll a termék címkéjén található, és azt pontosan be kell tartani. Például a nem megfelelően kevert vakcinák, általában a módosított élő vakcinák, a legjobb körülmények között sem fognak működni.

A borjak egészsége a szarvasmarhatartásban kulcsfontosságú, mivel a borjakat érintő betegségek gazdasági veszteséget okoznak az állattartó gazdaságoknak, vagy közvetlenül, a borjak elpusztulása miatt, vagy közvetve, a súlycsökkenés miatt, amely csökkenti a termelékenységet az állat egész élettartama alatt. Japánban a szarvasmarha rotavírus (BRV) és a szarvasmarha kriptosporidiózis fertőzés a borjak súlyos hasmenését okozó fő betegségek. Egy japán kutatócsoport Szatoru Konnai, a Hokkaidói Egyetem Állatorvosi Karának docensének vezetésével, kifejlesztett egy újszerű probiotikus kiegészítőt, és igazolta annak hatékonyságát, mint hasmenés elleni gyógyszert borjak számára. Eredményeiket a Veterinary Microbiology című folyóiratban tették közzé.

Különféle erjesztett tejeket már az 1970-es években is használták probiotikumként az állattenyésztésben, azonban az előállítási folyamatok jelentős eltérései miatt ezek hatékonysága nem volt egységes. Továbbá előfordult, hogy maga a fermentált tej volt a forrása a hasmenést okozó kórokozóknak. A japán kutatók szerint a fermentált tejpótló porok ideális jelöltek lehetnek a borjak minőségi és biztonságos probiotikum-ellátására. A kutatók ezért kezdeményezték egy egységes protokoll kidolgozását a fermentált tejpótló por előállítására és hatékonyságának értékelésére.

A Glasgow-i Egyetem James Watt Műszaki Karának kutatói is részt vesznek egy új konzorciumban, amely az első kereskedelmi forgalomban kapható egylépéses gyorsteszt kifejlesztését tűzte ki célul a borjak tüdőgyulladásának kimutatására. A Global Access Diagnostics (GADx), a diagnosztikához való méltányos hozzáférést előtérbe helyező és a helyi gyártást ösztönző társadalmi vállalkozás március végén jelentette be a RaDiCal kifejlesztését, ami egy egylépéses molekuláris laterális áramlási teszt lesz, amely lehetővé teszi a borjakat érintő egyik legjelentősebb betegség, a tüdőgyulladás gyors diagnózisát. A tesztet a Surrey Egyetem, a Glasgow-i Egyetem, a Cardiffi Egyetem és a Westpoint Farm Vets képviselőiből álló konzorcium közreműködésével fejlesztik ki, hogy alacsony költségű, az állatorvosok vagy a gazdák által a gazdaságban használható eszközt biztosítsanak.

A teszt egy úttörő molekuláris laterális áramlási platform, amely az eredmények egyszerű értelmezése érdekében összekapcsolható egy mobiltelefonos digitális platformmal, lehetővé téve a gazdák és állatorvosok számára, hogy a borjakat a telepen diagnosztizálják, és ezt követően gyors és megalapozott intézkedéseket tegyenek a betegség helyes kezelésének elősegítése és a felelős antibiotikum-használat támogatása érdekében. Jon Cooper professzor vezeti a RaDiCal konzorcium Glasgow-i Egyetemhez tartozó részlegének munkáját. Cooper professzor és munkatársai már több éve dolgoznak azon, hogy olcsó laterális áramlási diagnosztikai módszereket fejlesszenek olyan emberi betegségekre, mint a malária vagy a skisztoszómia, amelyeket aztán olyan területeken használhatnak, ahol az egészségügyi ellátás korlátozottan elérhető. Ezeket Ugandában helyi kutatók és a kormány támogatásával terepen is tesztelték.

Az EU április elején közzétett rövid távú mezőgazdasági kilátásai szerint valószínűleg növekedni fog a levágott tehenek mennyisége a nyers tej árának csökkenése miatt, bár ezt részben ellensúlyozhatja a tejhozam növekedése. Az uniós tejtermelés enyhe csökkenése (-0,2%) ellenére a feldolgozhatóság a magasabb tejzsír- és fehérjetartalomnak köszönhetően továbbra is stabil maradhat. A feldolgozóipar várhatóan az uniós exportlehetőségek és a viszonylag stabil belföldi sajtfogyasztás miatt a sajt- és savófeldolgozó ágazatot részesíti előnyben. A vaj- és soványtejtermelés csökkenhet a szokásosnál nagyobb (2022-ből áthozott) készletek miatt, amely készletek részben fedezhetik az export és a belföldi fogyasztás növekedését.

A jelentés szerint összességében az uniós fogyasztásban némi preferenciaeltolódásra lehet majd számítani az alacsonyabb minőségű termékek irányában, ami inkább a fogyasztás értékére, mintsem a mennyiségére lesz hatással. A tejágazat egyik kérdése, hogy mikorra várható a kínai importkereslet élénkülése, ami megnyitná a kapukat az EU-s export növekedése előtt. Az elemzők úgy vélik, hogy Kína elmúlt években felhalmozott készletei a közeljövőben fognak visszaállni a normális szintre. Ez a koronavírus miatt elrendelt korlátozások feloldásával együtt, valamint a fogyasztói bizalom és a vásárlóerő erősödését feltételezve azt jelenti, hogy Kína még idén újraindíthatja az importtevékenységét. Soumya Behera, a brit Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB) vezető elemzője elmondta, hogy történelmileg szoros kapcsolat volt Kína gazdasági növekedése és a tejtermékimport szintje között. Az import azonban 2022-ben mintegy 19%-kal csökkent, a vaj kivételével minden ágazatban.

2023 február elején a kínai állami média számolt be arról, hogy kínai tudósok egy csoportja sikeresen klónozott 3 úgynevezett szupertehenet, amelyek figyelemre méltóan nagy mennyiségű tejet képesek termelni. A Ninghszia régióban decemberben és januárban született 3 borjút nagy termelékenységű Holstein-fríz fajtájú tehenekből hozták létre, és a kínaiak elmondása szerint évente átlagosan 18 tonna, életük során pedig 100 tonna tejet képesek termelni. Csin Japing, a kísérlet egyik vezetője a Global Times állami lapnak elmondta, hogy a szupertehenek születése áttörést jelent, amely lehetővé teszi Kína számára, hogy gazdaságilag is megvalósítható módon megőrizze a legjobb teheneit.

Egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy a klónozási technológia segít majd Kínának enyhíteni a külföldi fajtáktól való függőségét. Ha a klónozási technológia elterjed Kínában, az drámaian meg fogja változtatni a globális tejipar tenyésztési szegmensének a képét. Jelenleg Kína a tenyészmarhák nagyjából 70%-át importálja, amelynek jelentős része az EU-ból származik. A kínai tudósok becslése szerint tízezer tehénből mindössze 5 képes 100 tonna tejet termelni élete során. Gyakran előfordul, hogy a magas termelékenységű teheneket csak életük végén azonosítják, amikor a hagyományos szaporítási módszerek már nem működnének. A következő 2-3 évben Kína 1000 nagy termelékenységű klón előállítását tervezi, amelyek Japing állítása szerint idővel a megújuló kínai tejipar alapjává válhatnak.

A borjak egészsége a szarvasmarhatartásban kulcsfontosságú, mivel a borjakat érintő betegségek gazdasági veszteséget okoznak az állattartó gazdaságoknak, vagy közvetlenül, a borjak elpusztulása miatt, vagy közvetve, a súlycsökkenés miatt, amely csökkenti a termelékenységet az állat egész élettartama alatt. Japánban a szarvasmarha rotavírus (BRV) és a szarvasmarha kriptosporidiózis fertőzés a borjak súlyos hasmenését okozó fő betegségek. Egy japán kutatócsoport Szatoru Konnai, a Hokkaidói Egyetem Állatorvosi Karának docensének vezetésével, kifejlesztett egy újszerű probiotikus kiegészítőt, és igazolta annak hatékonyságát, mint hasmenés elleni gyógyszert borjak számára. Eredményeiket a Veterinary Microbiology című folyóiratban tették közzé. Különféle erjesztett tejeket már az 1970-es években is használták probiotikumként az állattenyésztésben, azonban az előállítási folyamatok jelentős eltérései miatt ezek hatékonysága nem volt egységes. Továbbá előfordult, hogy maga a fermentált tej volt a forrása a hasmenést okozó kórokozóknak. A japán kutatók szerint a fermentált tejpótló porok ideális jelöltek lehetnek a borjak minőségi és biztonságos probiotikum-ellátására. A kutatók ezért kezdeményezték egy egységes protokoll kidolgozását a fermentált tejpótló por előállítására és hatékonyságának értékelésére.