Az uniós válságtartalékot nem ilyen típusú aszályokra tervezték

A klímaváltozás következtében Európában olyan gyakoriakká váltak az aszályos időszakok, hogy a rendkívüli támogatások is szinte megszokottá váltak: a tagállamok mentőcsomagokat hirdetnek, amelyeket uniós források egészítenek ki. Ezeknek a támogatásoknak azonban szinte a teljes összege a már bekövetkezett károk enyhítését szolgálja, miközben alig jut forrás arra, hogy a gazdálkodók felkészüljenek a következő aszályra.

A kérdés, hogy miként lehetne kilépni abból az ördögi körből, amelyben először bekövetkezik a kár, aztán érkezik a kompenzáció, majd a következő szezonban minden kezdődik elölről, az egyik legfontosabb vitatéma az Európai Unió 2028 utáni hosszú távú agrárköltségvetéséről zajló tárgyalásokon.

A viták egyik központi eleme a 2028 utáni költségvetésben szereplő válságtartalék, amelyet eredetileg piaci válsághelyzetek – például az árak összeomlása, az olcsó import okozta piaci túlkínálat vagy járványkitörések – kezelésére hoztak létre. Az alapból időjárási károk is finanszírozhatók, de csak akkor, ha erről az Európai Bizottság esetről esetre külön döntést hoz. Az aszály által leginkább érintett tagállamok (Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Horvátország, Bulgária és Románia) azt szeretnék, ha a terméskiesés automatikusan jogosultságot teremtene a támogatásra.

A Bizottság szerint azonban nincs olyan reálisan rendelkezésre álló összeg, amely fedezni tudná az ilyen mértékű károkat. „Még a 900 millió euró is csak aprópénz lenne” – nyilatkozta júliusban Christophe Hansen mezőgazdasági biztos. Bár ez az összeg a jelenlegi válságtartalék megduplázását jelentené a Bizottság javaslata szerint, hozzátette: „Ha mindazt figyelembe vennénk, amit a tagállamok kérnek, ez az összeg akkor is nevetségesen alacsony lenne.”

Nem minden, aszály sújtotta tagállam támogatja, hogy könnyebb legyen hozzáférni a rendkívüli uniós támogatásokhoz. Franciaországban a becslések szerint az idei lehet a legkisebb kukoricatermés az elmúlt negyedszázadban, a termés ugyanis az előző évhez képest mintegy 30 százalékkal csökkenhet. A francia mezőgazdasági minisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Unió válságtartalékát továbbra is kizárólag piaci zavarok kezelésére kell fenntartani. A tárca állásfoglalása szerint az éghajlati kockázatok kezelését külön erre a célra létrehozott eszközöknek – például a támogatott mezőgazdasági biztosítási rendszereknek – kell biztosítaniuk.