Egy befolyásos szakbizottság jelentése felszólította a brit kormányt, hogy tegyen lépéseket az Egyesült Királyságban a nitrogénműtrágya-termelés növelésének támogatására. A Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Bizottság (EFRA) azt követeli, hogy a kormány vizsgálja meg a konkurens országok által kínált ösztönzőket, és 6 hónapon belül készítsen cselekvési tervet. A bizottság szerint a nitrogénműtrágya kritikus szerepet játszik az Egyesült Királyság élelmiszerbiztonságában, és a benne használt ammónia előállítása nagy mennyiségű szén-dioxid-gázt termel melléktermékként, ami létfontosságú az élelmiszer-ellátási lánc számára. Az Egyesült Királyságban azonban csak egyetlen nitrogénműtrágya-gyár van, ami rendkívül hátrányos az Egyesült Királyság élelmezésbiztonsága tekintetében, és az alternatívák hiánya miatt az Egyesült Királyságban jelentősen megemelkedtek az árak, miközben az ágazatra már így is jelentős árnyomás nehezedik. Tekintettel a nitrogénműtrágya fontosságára az Egyesült Királyság élelmiszertermelésében és élelmiszerbiztonságában, a kormánynak meg kell határoznia, hogyan fogja biztosítani a nitrogénműtrágya további előállítását az Egyesült Királyságban. Tekintettel arra, hogy Európa és az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozik a saját műtrágyaágazatába, az Egyesült Királyság részéről teljes mulasztásnak tűnik, hogy nem tesz semmit. A jelentés közzétételére reagálva Ed Barker, a Mezőgazdasági Iparszövetség (AIC) politikai és külkapcsolatokért felelős vezetője elmondta: „Üdvözöljük az EFRA különbizottsági jelentésének legfontosabb megállapításait. Az AIC továbbra is együtt fog működni a bizottsággal és a parlamenti képviselőkkel az Egyesült Királyság mezőgazdasági beszállító vállalkozásai érdekeinek képviseletére irányuló erőfeszítései keretében.”

Egy európai kutatócsoport megtalálta az afrikai sertéspestis (ASP) vírus replikációjának kulcsfontosságú génjét a sertésekben. A németországi Friedrich-Loeffler-Institut (FLI) és a skóciai Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének munkatársai a közelmúltban végezték el a kutatást, amelynek célja az volt, hogy kiderítsék, a sertésnek mely génjeire van szükség az ASP-vírus szaporodásához. Az eredményeiket ismertető tanulmány 2023 augusztusában jelent meg a Scientific Reports című szakfolyóiratban, és azt mutatja, hogy van egy sertés immunrendszeréből származó gén, amely kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Ez fontos új betekintést nyújt az ASP vírus biológiájába, amely a jövőbeli kutatási megközelítések alapjául szolgálhat. Az ASP vírus nagy DNS-genommal rendelkezik, amelyből több mint 160 vírusfehérje termelődik a fertőzött sejtekben. E vírusfehérjék közül sok olyan van, amelynek a funkciójáról keveset tudunk. Az sem világos, hogy az ASP vírus mely sejtfehérjéket használja a gazdasejtbe való bejutáshoz. Az ASP számára fontos gazdafehérjék azonosításához a Roslin Intézet kutatói molekuláris eszközként egy CRISPR/Cas9 expressziós könyvtárat bocsátottak rendelkezésre, amely lehetővé tette a Friedrich-Loeffler-Institut munkatársainak, hogy a sertésgenomban található összes ismert gént laboratóriumi körülmények között egyenként kiüssék, és az így kapott sejtkultúrákat az ASP-vírusfertőzésre való fogékonyság szempontjából vizsgálják. Ez vezetett a II. osztályú fő hisztokompatibilitási rendszer (MHC II) több génjének azonosításához, amelyek az ASP vírus reprodukciós képessége szempontjából nagy relevanciát mutattak – magyarázza a közlemény. Különösen az SLA-DM MHC II receptorfehérjéről mutatták ki, hogy szükséges a hatékony ASF-vírusfertőzéshez. Ezért – állapította meg a kutatócsoport – az SLA-DM megfelelő célfehérje lehet az ASP vírus elleni hatékony terápiák vagy az ASP-vel szemben ellenálló sertésfajták kifejlesztéséhez.

A szervezet immunsejtjeinek több mint 70%-a a bélben található, ami azt jelenti, hogy szoros kapcsolat van a bélmikrobióta és az immunrendszer között. A koca mikrobiótája befolyásolja a malacok immunrendszerének fejlődését, ezáltal a növekedést és túlélést is. Születéskor és a korai életszakaszban a malacok túlélése nagymértékben az anyai passzív immunitástól függ.  Az immunitás átadása kezdetben a kolosztrumon keresztül történik. Az antitestek nagy fehérjék, és csak az élet első óráiban, a bélzáródás előtt kerülnek a malac véráramba. Az anyától származó immunglobulinok a kolosztrumon keresztül felszívódhatnak, beleértve az IgG immunglobulinokat is. A kocák takarmányában jelen lévő Saccharomyces cerevisiae boulardii CNCM-I-1079 probiotikus élesztő pozitív eredményeket mutatott az IgG kolosztrumkoncentrációra.

A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a kocatej helyett mesterséges tejes tápszeren nevelt állatok hajlamosabbak a betegségekre, ami szintén összefügg a bél mikrobióta diverzitásának csökkenésével. Citokinek és a kemokinek kapcsolatokat hoznak létre a különböző szervek között, hogy összehangolják az immunválaszt. Ezek biomarker peptidek, amelyek kritikusak a humorális és sejtközvetített immunitás szempontjából. A malacok tüdejében a citokin génexpressziót a kocák kezelése befolyásolta.

A takarmánykiegészítést kapott kocáknál született és szoptatott malacok tüdejében a citokinek kisebb expressziója csökkent gyulladásos reakcióra utal a kiegészítés nélkül takarmányozott kocák malacainak tüdőjéhez képest. A kolosztrumon keresztüli immuntranszfer, a gyulladásos válasz modulációja stb., ami a malacok jobb teljesítményét eredményezte a választás után, tükrözi az anyai bevésődést. A probiotikumok, mint például a Saccharomyces cerevisiae boulardii CNCM-I-1079, azáltal, hogy pozitívan befolyásolják a bélmikrobiótát a kocától a malacokig, erősítik az immunrendszerüket és elérhető eszköznek számítanak a malacok egészségének támogatására és az antibiotikumok használatának csökkentésére.

A Rabobank legfrissebb negyedéves sertéshús-jelentése szerint a 2023 eleji lanyhább fogyasztási trendek óvatosságra késztetik a globális sertéshúsipart, mivel az egy mozgó célhoz való alkalmazkodással küzd.

A gyengébb gazdasági növekedés kezd meglátszani a globális sertéshúsfogyasztáson. Annak ellenére, hogy a jelek szerint az inflációs hatások legsúlyosabb része már a múlté, a fogyasztásra gyakorolt késleltetett hatás valószínűleg egész 2023-ban érezhető lesz. A lassuló gazdaságban a sertéshús még viszonylag jó helyzetben van, mivel e fehérjeforrás iránti kereslet történelmileg kevésbé jövedelemérzékeny, mint az olyan drágább fehérjéké, mint a marhahús vagy a prémium tenger gyümölcsei. „Mindazonáltal úgy látjuk, hogy a tartósan magas kiskereskedelmi árak korlátozzák az összes fehérje fogyasztását.

A fogyasztók továbbra is takarékoskodnak azáltal, hogy a mindennapi vásárlásokat alacsonyabb értékű fehérjefajtákra helyezik át, csatornát váltanak, és kisebb csomagolási méretekre térnek át” – mondta Christine McCracken, a Rabobank állati fehérjepiaci vezető elemzője. Ezen túlmenően a sertéshúsfogyasztás (és az árak) 2022-es jelentős felfelé irányuló elmozdulását követő iparági optimizmus egyes piacokon, valamint a világjárvány miatt korlátozott fogyasztás 2023-as helyreállására vonatkozó várakozások más piacokon hozzájárultak a 2023-as tervezett kínálatnövekedéshez. Ennek a növekedésnek a megfékezése időbe telik. „Az európai kínálat lassulása segíteni fogja az ágazat egyensúlyát, ugyanakkor a magas termelési költségek és a korlátozott fogyasztói támogatás konzervatívabb termelési megközelítést tesz szükségessé az árrések stabilizálása érdekében” – mondta McCracken. Bár 2023-ban a termelési költségek szerény javulása várható, a helyi feltételek eltérőek lesznek, és a kockázatkezelés továbbra is kulcsfontosságú marad a sikerhez.

A globális takarmánykészletek történelmi mélyponton vannak, és a rendelkezésre állás továbbra is szűkös. A csalódást keltő argentin termést részben ellensúlyozni fogja Brazília 2023-as rekordmennyiségű szója- és másodvetésű (safrinha-) kukoricatermése, így a piacnak az importigényekre, a fekete-tengeri gabona elérhetőségére és az északi féltekén a sikeres vetésére kell összpontosítania. „A Rabobank arra számít, hogy a gabona- és olajosmag-készletek szűkössége további takarmányköltség-ingadozást okoz világszerte 2023-ban” – mondta McCracken.