A fertőző betegségek az állattenyésztés hatékonyságát leginkább korlátozó tényezők közé tartoznak, mivel megjelenésük a megnövekedett elhullás, a takarmányhasznosítási arány csökkenése, az állatorvosi költségek növekedése és a fertőzött hasított testek értékvesztése miatt veszteségekkel jár. 

Jó példa erre a sertéságazat, amely jelenleg a világszerte legelterjedtebb vöröshúsfajtát adja, valamint az egészségügyi és gazdasági kockázat, amelyet az Aujeszky-betegség, a sertések egyik legfontosabb vírusos betegsége jelent. Spanyolországban az Aujeszky-betegséget a házisertésekben már felszámolták, de a vaddisznókban még jelen van, ami jelentős kockázatot jelent a házisertés-állomány újrafertőződésére. Az Aujeszky-betegség kitörésével járó közvetlen gazdasági veszteségek egy betegségtől mentes sertéstelep esetében kocánként 350–800 euróra rúghatnak évente.

A spanyolországi Lleidai Egyetem és a Vadgazdálkodási és Vadvilágkutató Intézet (IREC) kutatói által kidolgozott új járványügyi modell feltárta a telepi menedzsmentintézkedések és a vakcinázás kombinációjának hatását az Aujeszky-betegség elleni védekezésre egy standard sertéstenyésztési rendszerben, különböző járványügyi forgatókönyvek mellett. Az úgynevezett populációdinamikai számítási modell (angol rövidítése alapján „PDP-modell”), egy újszerű eszköz, amely különösen alkalmas komplex dinamikai problémák hatékony tanulmányozására, mivel lehetővé teszi a különböző folyamatok közötti nagyszámú kölcsönhatás egyidejű figyelembevételét.

A modell eredményei azt mutatják, hogy amint egy gazdaságban igazolják a fertőzést, az állomány nagy részének (több mint 75%-ának) korai vakcinázása kritikus fontosságú a vírus terjedésének csökkentése és a sertések termelékenységére gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. A menedzsmentintézkedések ellenben úgy tűnik, hogy jelentéktelen hatással vannak a vírus megfékezésére, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a vírus nagyon könnyen képes terjedni.

Egy amerikai kutatóval kiegészült kínai kutatócsoport annak járt utána, hogy jó hatással van-e a választott malacokra, ha a „kombu” vagy Laminaria japonica néven ismert japán tengeri alga poliszacharidjait kapnák? A kutatócsoport a Journal of Veterinary Sciences című szakfolyóiratban 2023 decemberében megjelent tanulmányban számolt be eredményeikről. Azt vizsgálták, hogy az L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása milyen hatással van a választott malacok növekedési teljesítményére, a bélsár emésztőenzim-aktivitására, a szérum biokémiai indexeire és szabad aminosavaira. A csapat ezeket a kombu poliszacharidokat vizsgálta, mivel azok különböző cukormaradványok kombinációjából állnak. Ezek a vegyületek számos előnyös biológiai funkciót mutatnak.

A kutatócsoport 120 egészséges malacot választott ki a 21 napos kísérlethez. Az állatokat véletlenszerűen 4 takarmányozási csoportba sorolták, amelyek az L. japonica poliszacharidok koncentrációját 0, 100, 200, illetve 400 mg/kg mértékben tartalmazták. A kutatócsoport kiszámította az átlagos napi súlygyarapodást (ADG), az átlagos napi takarmányfelvételt (ADFI) és a súlygyarapodás-takarmány arányt (G:F). A kísérlet végén minden csoportból kiválasztottak egy-egy malacot, amelynek testtömege a legjobban megfelelt a csoport átlagának, és attól vér-, valamint bélsármintát vettek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a poliszacharidok 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése szignifikáns eredményezett a malacok ADG és ADFI értékében a 0-21. napon. A jobb növekedési teljesítmény a bélsárban lévő emésztőenzim-aktivitás javulásának, valamint a malacok étvágya és energiafelvétele növekedésének volt köszönhető. A 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése emellett jelentősen megnövelte a malacok bélsár-amiláz aktivitását, a poliszacharidok prebiotikus aktivitása miatt, amely elősegíti a keményítő emésztését és felszívódását. Ezenkívül a poliszacharidok mennyiségével lineárisan növekedett a bélsár amiláz és lipáz aktivitása.

Ami a vér aminosavtartalmát illeti, a 400 mg/kg-os csoportban a malacok vérének megnövekedett hisztidin- és aszparagin-tartalmát figyelték meg a fokozott fehérjeemésztés és -felszívódás miatt. Ezenkívül a 200 mg/kg dózisú pótlás is csökkentette a szérum metionin- és fenilalanin-tartalmát a 100 mg/kg dózishoz képest. A poliszacharid-kiegészítés egyik szinten (100, 200 és 400 mg/kg) sem befolyásolta a választott malacok vérének biokémiai paramétereit pl. glükóz-, összkoleszterin- és ammóniaszintjét. Ez valószínűleg a rövid kísérleti időszaknak köszönhető.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 200 és 400 mg/kg L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása növelheti a növekedési teljesítményt és a választott malacok bélsarában az amilázaktivitást. Azt várják, hogy ez javítja a választott malacok tápanyag-anyagcsere képességét.

A sertések reproduktív és légzőszervi szindrómáját okozó vírus (PRRSV) a sertéságazat egyik legveszélyesebb kórokozója. Amellett, hogy a tenyészkocák szaporodási rendszerét és a fiatal állatok légzőszerveit károsítja, általában más másodlagos betegségekkel is társul, ezért világszerte a sertéságazatban a legnagyobb gazdasági veszteséget okozó egészségügyi problémává vált.

A spanyol Córdobai Egyetem (UCO) kutatói a PRRSV-vel foglalkozó kutatásukban az úgynevezett „transzkripciós faktorok” szerepét vizsgálták, amelyek az immunrendszer sejtjeinek differenciálásáért felelős molekulák, és arra a következtetésre jutott, hogy e molekulák közül három nagyobb intenzitással fejeződik ki a kórokozó legvirulensebb törzseiben.

Az UCO Librado Carrasco vezetésével működő kutatócsoportja tanulmányában három kulcsfontosságú molekula szerepét azonosította a sertés három szervében: a tüdőben, a thymusban és a tracheobronchiális nyirokcsomóban a kórokozó elleni immunvédelemben. Ez három alapvető szerv az immunválasz kiváltásában, amelyekben a vírus a leginkább szaporodik, amint kapcsolatba kerül a testtel.

Ehhez a kutatómunka során 70 sertésből származó, három különböző csoportba sorolt szervet elemeztek: az egyik csoportban nem volt fellelhető a kórokozó, ez kontrollcsoportként funkcionált, a másik két csoportot pedig a vírus két különböző virulenciájú törzsével fertőzték meg. A vizsgálat konkrétan az úgynevezett „transzkripciós faktorokra” összpontosított. Ezek a molekulák az immunrendszerben részt vevő sejtek differenciálódását szabályozzák. Ebben az értelemben – amint azt Inés Ruedas-Torres kutató, a tanulmány egyik fő szerzője kiemelte – az eredmények azt mutatják, hogy e molekulák közül három (az úgynevezett T-BET, FOXP3 és EOMES) nagyobb intenzitással és korábban fejeződik ki a legnagyobb virulenciájú elemzett törzsben.

„Az immunvédelem nem egyetlen válaszon, hanem több elem összegén alapul” – mondta Irene Rodríguez-Gómez, a munkában részt vevő másik kutató. Ennek mentén, ahogy a tanulmányban is tükröződik, a három fehérje mindegyike, amelyeket a kutatások az immunválaszban alapvetőnek találtak, más-más szerepet játszik a szervezet védekezésében. Míg a három elemzett molekula közül az első (T-BET) a vírust fagocitizáló makrofágok aktiválásához kapcsolódik, addig a második (FOXP3) többek között megakadályozza, hogy a fertőzött szervezet gyulladásos válasza túl intenzív legyen. A harmadik molekula (EOMES) pedig a vírus által fertőzött sejtek elpusztításáért felelős limfociták aktiválásáért felelős.

Jelenleg a PRRSV ellen többféle kereskedelmi forgalomban elérhető vakcina létezik, de egyik sem akadályozza meg a másodlagos fertőzéseket, illetve nem nyújt teljes védelmet a vírus nagyfokú mutációja miatt – hangsúlyozták a kutatók. A hosszú távú cél ezért olyan új vakcinajelöltek kifejlesztése, amelyek teljes védettséget nyújtanak a kórokozó különböző törzsei ellen.

A Rabobank 2024 első negyedévére vonatkozó sertéshúspiaci jelentése szerint az első jelek arra utalnak, hogy a sertéshústermelés lassulni fog, mivel a kulcsfontosságú régiókban csökken a kocaállomány. Chenjun Pan, a Rabobank állati fehérjepiacokkal foglalkozó vezető elemzője szerint az előrejelzések szerint 2024 első felében a globális sertéshús-kereskedelem csökkenése várható, mivel az importáló országok magas készletei csökkentik a keresletet. „A sertéshúsexport számára gyenge piacot látunk, különösen a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán zajló válság miatt, amely megnehezíti az Ázsiába irányuló európai szállítmányokat” – mondta Pan. A jelentés által megállapított egyik tendencia az, hogy 2024-ben várhatóan csökken vagy stagnál a termelés Kínában, az Egyesült Államokban és néhány európai országban, a betegségek okozta nyomás pedig tovább növeli az ágazat általános kihívásait.

Bár a termelés ellenszélben lehet, a takarmányárak továbbra is csökkennek, a kukorica és a szója ára éves szinten várhatóan 15–25%-kal fog esni. „Az alacsonyabb takarmányköltségek üdvözlendő megkönnyebbülést jelentenek a sertéstenyésztők számára, javítva az árrést a bizonytalanság idején – mondta Pan. A Rabobank ugyanakkor továbbra is arra figyelmeztet, hogy az időjárással kapcsolatos volatilitás hatással lehet az ellátásra és az ármozgásokra.

Brazília sertéshústermelése továbbra is emelkedik, mivel egyes régiókban továbbra is a csökkenő állományokkal kell számolni. A jelentés rámutatott, hogy a világban egyenlőtlen a növekedés az afrikai sertéspestis járványkitöréseivel, különösen az ázsiai, különösen a kínai állományok csökkenésével. „Arra számítunk, hogy a betegségkitörések folyamatos bizonytalanságot teremtenek 2024-ben is” – mondta Pan. „Eközben a termelékenység 2024-ben tovább javul, a genetikai nyereség, a jobb gazdaságirányítás és a költségcsökkentési stratégiák hatására.”

Minden piaci nehézség ellenére a sertéshúsfogyasztás továbbra is ellenáll az inflációs körülményeknek világszerte. A Rabobank a globális sertéshúsfogyasztás enyhe javulására számít az év folyamán. „A sertéshús továbbra is alapvető fehérje, amely megállja a helyét a drágább húsokkal, például a marhahússal szemben” – mondta Pan.

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) figyelmeztetést adott ki az állategészségügyi hatóságok és a globális sertéságazat számára a nem megfelelő és rossz minőségű afrikai sertéspestis elleni vakcinák használatára. Október 18-án kiadott nyilatkozatában a WOAH hangsúlyozta annak fontosságát, hogy csak olyan kiváló minőségű ASP-vakcinákat használjanak, amelyek hatékonysága és biztonságossága bizonyított, és amelyeket a WOAH nemzetközi szabványainak megfelelően hatósági értékelésnek és jóváhagyásnak vetettek alá.

„A tudományos közösség több hatékony vakcina kifejlesztésén dolgozik, és a közelmúltban tett bejelentések, amelyek szerint egyes országokban módosított élő vakcinákat engedélyeztek vagy teszteltek, reményt keltetőek arra nézve, hogy új hatékony eszközök álljanak rendelkezésre az ASP-járvány megfékezésére” – írta a WOAH. A nem megfelelő és rossz minőségű vakcinák használata nem biztos, hogy védelmet nyújt az ASP ellen, és azzal a kockázattal jár, hogy a vakcinavírusok elterjednek, ami akut vagy krónikus betegséget okozhat, mondta a WOAH. Ezenkívül ezek a vakcinavírusok újrakombinálódhatnak a telepeken fellelhető törzsekkel, hogy új törzseket hozzanak létre. A világ első ASP-vakcináit – rögtön kettőt – Vietnam engedélyezte júliusban hazai felhasználásra.

A jóváhagyásra az ország sertésállományaiban végzett széles körű tesztelés után került sor. A kormány jelentése szerint a vakcinák 95%-os hatékonyságúak. A NAVET-ASFVAC (a Navetco National Veterinary Joint Stock Co. által gyártott) és az AVAC ASF LIVE vakcinát (az AVAC-tól) amerikai tudósok két különböző vietnami kereskedelmi partnerrel közösen fejlesztették ki. Néhány más ázsiai országban is folyamatban van az AVAC vakcina törzskönyvezése. Egy harmadik vakcina, a Dabaco Group által gyártott DACOVAC-ASF2 vakcina a jelentések szerint Vietnamban értékelés alatt áll. A Fülöp-szigeteken négy ASP-vakcina behozatalára irányuló kérelem elbírálása van folyamatban. Az 1. fázisú vizsgálat májusban fejeződött be, és a források szerint három, különböző tartományokban található sertéstelepet választottak ki a 2. fázisú kísérletek helyszínéül. A hatóságok egy második vakcinagyártó cégtől várják a teljes dokumentációt. Annak érdekében, hogy véget érjen az ország négy éve tartó ASP elleni küzdelme, a kormány 1,5 milliárd fülöp-szigeteki pesót (kb. 9,5 milliárd forint) különített el az ország sertésállományának vakcinázására.

A termelés folyamatos növekedése a gyengébb fogyasztással együtt továbbra is nyomást gyakorol a sertéshús globális piacára és kereskedelmére. Ez a Rabobank legutóbbi negyedéves sertéshúspiaci jelentésének legfontosabb megállapítása. Összességében a bank szerint az alacsonyabb takarmányköltségek, a jobb állategészségügyi helyzet és a javuló termelékenység a kihívást jelentő profitabilitás és a bizonytalan fogyasztási trendek ellenére is erősíti az iparág optimizmusát. A 2022-es és 2023-as termelékenységi kihívások után úgy tűnik, hogy több kulcsfontosságú régió termelése túl van a nehezén – írta a bank. Bár a járvány még mindig nagy nyomást jelent egyes régiókban, az állományok általános egészségi állapota javult. Christine McCracken, a bank vezető állatfehérje-elemzője a közleményben kijelentette: „Az, hogy újból a költségcsökkentésre kell összpontosítani – tekintettel a kevésbé produktív műveletek megszüntetését eredményező inflációs nyomásra – szintén hozzájárul az egy kocára jutó termelés fellendüléséhez. Egyfelől ez a javulás üdvözlendő tendencia és csökkenti a költségeket, ugyanakkor többlettermelés súlyosbítja a regionális túlkínálatot, és nyomást gyakorol a piacra.” A bank szerint a tenyészállományok csökkentése a világ legtöbb részén (Európa és Dél-Korea kivételével) lassan halad, a folyamatos profitabilitási nyomás és a világkereskedelem gyors fordulatára vonatkozó korlátozott optimizmus ellenére. A kukorica és a szója ára 2023 harmadik negyedévében csökkent, miután a jó észak-amerikai termés segített a készletek újratermelésében, és megjelentek a nagy dél-amerikai termésre vonatkozó várakozások – írta a bank. A fogyasztók alkalmazkodnak az inflációs nyomáshoz, ugyanakkor a sertéshús továbbra is alapvető táplálék, és a fogyasztás általános tendenciái stabilak maradnak.

A csomagolási típusok és az értékesítési csatornák azonban továbbra is változnak. McCracken így zárta: „2023 utolsó negyedévében arra számítunk, hogy a nagy készletek, a viszonylag magas belföldi termelés és a kulcsfontosságú importrégiók alacsony sertéshúsárai miatt, hogy a világkereskedelem továbbra is lassú marad.” Ami Európát illeti, a 27 EU-s ország és az Egyesült Királyság sertéshústermelése erőteljesen csökkent – ismertette a Rabobank. 2023 első 7 hónapjában 8,6%-os volt a csökkenés az előző évhez képest. Németországban a kocaállomány 2023 júniusában 2%-kal zsugorodott 2022 decemberéhez képest. Egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 12%-os volt a zsugorodás. A bank várakozásai szerint a kocaállomány csökkenése lassulni fog a javuló termelői árrések miatt. Az export viszont továbbra is gyenge lesz a viszonylag magas árak és a gyengébb világgazdaság miatt.

Egy kínai kutatás szerint a fermentált repcedara pozitív hatással van a növésben lévő sertések növekedési teljesítményére és bélrendszeri egészségére. A Szecsuáni Mezőgazdasági Egyetem Állattenyésztési Intézetének kutatói szerint vizsgálatuk eredményei segíthetnek új fehérjeforrások kifejlesztésében is a takarmányozás és a takarmányipar számára. A kísérletbe, melynek eredményeit a Journal of Animal Nutrition folyóiratban tették közzé, 30 hízósertést vontak be, amelyeket véletlenszerűen 3 étrendi csoportra osztottak: kukorica-szójadara-táp (CSD), repcedara-táp (RSD), és fermentált repcedara-táp (FRSD). Az eredmények azt mutatták, hogy az RSD-vel összehasonlítva az FRSD-etetés növelte a sertések átlagos napi testtömeg-gyarapodását és végső testtömegét (P<0,01). Az RSD-takarmányozással összehasonlítva az FRSD-takarmányozás növelte a nyersfehérje, a savas detergens rostok és az éterkivonat látszólagos emészthetőségét a sertésekben (P<0,01). Az FRSD-csoportban nagyobb volt a His, Thr, Lys és SER látszólagos ileális emészthetősége, mint az RSD-csoportban (P<0,01). Az emészthető energia, a metabolikus energia és a nitrogén hasznosulása magasabb volt az FSRD- és a CSD-csoportban, mint az RSD-csoportban (P<0,01). Az RSD-hez képest az FRSD-etetés csökkentette a leptin koncentrációját a vérben, de szignifikánsan növelte az immunglobulin (Ig) A, IgC, IgM koncentrációját, valamint az amiláz, lipáz és tripszin enzimaktivitását a hasnyálmirigyben (p<0,05). Ami a bélegészséget illeti, az RSD-hez képest az FRSD-tartalmú táp nemcsak az okludin expressziós szintjét növelte a vékonybélhámban (P<0,05), hanem az SGLT1 és CAT1 gének expressziós szintjét is megemelte az éhbélben (P<0,05).

A globális sertéshúspiacokat a lassú gazdasági növekedés, a gyenge fogyasztás és az ismétlődő járványkitörések befolyásolják, és a Rabobank legutóbbi negyedéves sertéshúsjelentése szerint a globális kereskedelem az erős első félév után várhatóan gyengülni fog. Miközben a lassú gazdasági növekedés világszerte hatással van a fogyasztókra, a sertéshús továbbra is viszonylag stabil helyet foglal el a fogyasztók tányérján – jegyzi meg a Rabobank jelentése.

A gyengébb teljesítmény oka régiónként eltérő. Európában a sertéshúsfogyasztás továbbra is nyomás alatt van a változatlanul magas árak miatt. Az Egyesült Államokban a nyár elején a kereslet kissé elmaradt a várakozásoktól, mivel a kedvezőtlen időjárás és a rossz levegőminőség megnehezítette a grillezési szezon kezdetét. Kínában pedig a sertéshúsfogyasztás továbbra is gyenge az alulteljesítő gazdaság és az országszerte tapasztalható hőhullámok miatt. Csendzsun Pan, a Rabobank vezető állati fehérje elemzője arra számít, hogy 2023 második felében a globális kereskedelem gyengülni fog.

„A fagyasztott sertéshús készletek magasak Kínában a gyenge fogyasztás miatt, ami hatással van az importra. Emellett az EU-ban a szűkebb kínálat korlátozza a régióból történő szállítást” – mondta Pan. A Rabobank jelentése kiemeli, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban 2023 első 4 hónapjában csökkent a sertéshús-termelés, egyes országokban kétszámjegyű visszaesés volt tapasztalható. Ez a szűkös kínálat magasan tartja az árakat, ami viszont nyomást gyakorol a fogyasztásra. Ezzel szemben Kínában a sertéshús-kínálat továbbra is meghaladja a keresletet, ami nyomást gyakorol az árakra és többhavi veszteséget okoz a termelőknek.

A Rabobank hozzáteszi, hogy az ország kocaállományának csökkentése az év második felében folytatódni fog. Az Egyesült Államokban is túlkínálat érzékelhető, ahol a termelőknek viszonylag egészséges a mérlegük a két kiemelkedően nyereséges év után. Az előre jelzett veszteségek miatt azonban a Rababank arra számít, hogy az amerikai állomány csökkentése is fel fog gyorsulni 2024-ben.

Egy befolyásos szakbizottság jelentése felszólította a brit kormányt, hogy tegyen lépéseket az Egyesült Királyságban a nitrogénműtrágya-termelés növelésének támogatására. A Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Bizottság (EFRA) azt követeli, hogy a kormány vizsgálja meg a konkurens országok által kínált ösztönzőket, és 6 hónapon belül készítsen cselekvési tervet. A bizottság szerint a nitrogénműtrágya kritikus szerepet játszik az Egyesült Királyság élelmiszerbiztonságában, és a benne használt ammónia előállítása nagy mennyiségű szén-dioxid-gázt termel melléktermékként, ami létfontosságú az élelmiszer-ellátási lánc számára. Az Egyesült Királyságban azonban csak egyetlen nitrogénműtrágya-gyár van, ami rendkívül hátrányos az Egyesült Királyság élelmezésbiztonsága tekintetében, és az alternatívák hiánya miatt az Egyesült Királyságban jelentősen megemelkedtek az árak, miközben az ágazatra már így is jelentős árnyomás nehezedik. Tekintettel a nitrogénműtrágya fontosságára az Egyesült Királyság élelmiszertermelésében és élelmiszerbiztonságában, a kormánynak meg kell határoznia, hogyan fogja biztosítani a nitrogénműtrágya további előállítását az Egyesült Királyságban. Tekintettel arra, hogy Európa és az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozik a saját műtrágyaágazatába, az Egyesült Királyság részéről teljes mulasztásnak tűnik, hogy nem tesz semmit. A jelentés közzétételére reagálva Ed Barker, a Mezőgazdasági Iparszövetség (AIC) politikai és külkapcsolatokért felelős vezetője elmondta: „Üdvözöljük az EFRA különbizottsági jelentésének legfontosabb megállapításait. Az AIC továbbra is együtt fog működni a bizottsággal és a parlamenti képviselőkkel az Egyesült Királyság mezőgazdasági beszállító vállalkozásai érdekeinek képviseletére irányuló erőfeszítései keretében.”

Egy európai kutatócsoport megtalálta az afrikai sertéspestis (ASP) vírus replikációjának kulcsfontosságú génjét a sertésekben. A németországi Friedrich-Loeffler-Institut (FLI) és a skóciai Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének munkatársai a közelmúltban végezték el a kutatást, amelynek célja az volt, hogy kiderítsék, a sertésnek mely génjeire van szükség az ASP-vírus szaporodásához. Az eredményeiket ismertető tanulmány 2023 augusztusában jelent meg a Scientific Reports című szakfolyóiratban, és azt mutatja, hogy van egy sertés immunrendszeréből származó gén, amely kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Ez fontos új betekintést nyújt az ASP vírus biológiájába, amely a jövőbeli kutatási megközelítések alapjául szolgálhat. Az ASP vírus nagy DNS-genommal rendelkezik, amelyből több mint 160 vírusfehérje termelődik a fertőzött sejtekben. E vírusfehérjék közül sok olyan van, amelynek a funkciójáról keveset tudunk. Az sem világos, hogy az ASP vírus mely sejtfehérjéket használja a gazdasejtbe való bejutáshoz. Az ASP számára fontos gazdafehérjék azonosításához a Roslin Intézet kutatói molekuláris eszközként egy CRISPR/Cas9 expressziós könyvtárat bocsátottak rendelkezésre, amely lehetővé tette a Friedrich-Loeffler-Institut munkatársainak, hogy a sertésgenomban található összes ismert gént laboratóriumi körülmények között egyenként kiüssék, és az így kapott sejtkultúrákat az ASP-vírusfertőzésre való fogékonyság szempontjából vizsgálják. Ez vezetett a II. osztályú fő hisztokompatibilitási rendszer (MHC II) több génjének azonosításához, amelyek az ASP vírus reprodukciós képessége szempontjából nagy relevanciát mutattak – magyarázza a közlemény. Különösen az SLA-DM MHC II receptorfehérjéről mutatták ki, hogy szükséges a hatékony ASF-vírusfertőzéshez. Ezért – állapította meg a kutatócsoport – az SLA-DM megfelelő célfehérje lehet az ASP vírus elleni hatékony terápiák vagy az ASP-vel szemben ellenálló sertésfajták kifejlesztéséhez.