Skip to main content

Szerző: c001os

ASP vírus felületeken való kimutatását kutatják a Kansasi Egyetemen

A Kansasi Állami Egyetem (K-State) kutatói közzétették annak a tanulmánynak az eredményeit, amely egy látszólag egyszerű módját vizsgálja annak, hogyan lehetne az amerikai sertéságazat számára egy újabb védőréteget biztosítani a pusztító vírusos betegséggel szemben – írja a K-State Research and Extension hírszolgálata.

Jordan Gebhardt, a K-State sertéstenyésztési szakértője és állatorvosa elmondta, hogy a tudósok néhány hétköznapi háztartási tárgyat használtak fel, hogy teszteljék, mennyire képesek kimutatni az afrikai sertéspestis jelenlétét azokon a berendezéseken és felületeken, amelyeken a takarmányt szállítják.

Az afrikai sertéspestis vírus jelenlétének kimutatása az Egyesült Államokba érkező teherautók, szállító konténerek és egyéb anyagok felületén „egyszerű kutatási kérdésnek tűnik” – mondta Gebhardt – „de meglehetősen bonyolult, ahogyan ez történik”.

A kutatás, amely a K-State tudósai által Vietnamban végzett terepmunkából származik, a polimeráz láncreakció vagy PCR néven ismert diagnosztikai tesztekre támaszkodik, amelyek egy mintából származó DNS-t vagy RNS-t használnak a fertőző betegségek diagnosztizálására. A legtöbb esetben a PCR-teszt 24 órán belül megbízható eredményt ad, gyakran még gyorsabban.

A K-State tudósai egyszerű technikákra támaszkodtak a PCR-minták gyűjtéséhez. Gebhardt elmondta, hogy négy olyan anyaggal, amelyek bármelyik háztartásban megtalálhatóak (négyzet alakú pamutgéz, poliészter fülpucoló pálcika, szivacsos végű pálcika, száraz törlőrongy), olyan felületekről vettek kenetet, amelyek a takarmányokkal szoros kapcsolatba kerültek.

„Ha meg akarunk vizsgálni egy felületet – legyen az egy teherautó, egy szállítótartály vagy egy gazdaságban lévő felület –, tudnunk kell, hogyan vegyünk mintát arról a felületről, hogy aztán a lehető legjobb diagnosztikai eredményt kapjuk annak megállapítására, hogy jelen van-e a vírus vagy sem” – magyarázta Gebhardt. „Ezt a folyamatot környezeti mintavételnek nevezzük. A mai napig nem volt olyan erős, minősített kutatási projekt, amely nagyszerűen jellemezte volna azt az egyszerű kérdést, hogy mi a legjobb módja a minta gyűjtésének”.

A gyenge export és a malacimporttól való függés nehezíti a lengyel sertéstenyésztők helyzetét

A lengyel sertéságazat általános hangulata meglehetősen nyomasztó – mondta Bartosz Czarniak, a lengyel sertéstenyésztők szövetségének (Polsus) szóvivője a Cenyrolnicze helyi hírügynökségnek.

December utolsó heteiben a sertéshús ára Lengyelországban stagnált. „Tudom, hogy azok számára, akik fellendülésre számítottak, ez sovány vigasz, de ha megnézzük, mi történik jelenleg a piacon, akkor ez valójában jó hír” – mondta Czarniak. 

Czarniak arra utalt, hogy jó néhány hizlaló gazdaság, amely a jobb árak reményében import malacokat vásárolt, most veszteséggel kénytelen eladni a sertéshúst. Az árak még nem érték el a kívánt szintet, mivel a lengyel és általában az európai sertéshús iránti kereslet a külföldi piacokon csökken. „Az európai sertéshús a legdrágábbak között van a világon – ha nem a legdrágább –, ezért csökken az export” – mondta.

Az EU sertéságazata egyre inkább veszít a világpiacon. Minden jel arra mutat, hogy 2024-ben az Egyesült Államok megelőzi az Európai Uniót, és a világ legnagyobb sertéshúsexportőre lesz – értett egyet Dr. Jakub Olipra, a Credit Agricole Polska Bank közgazdásza.

Czarniak szerint Lengyelországnak a saját tenyésztését kell fejlesztenie, hogy a sertéságazat általános jövedelmezőségét növelje. „A hazai piac import malacoktól való függése egyértelműen megviseli a piacot, ezért gondoskodnunk kell a hazai kocaállományról” – mondta Czarniak. „Véleményem szerint a tenyésztő farmok újjáépítésére kellene összpontosítanunk. Különösen, ha megnézzük az EU jóléti politikáját. Az állatszállítási idő korlátozása még mindig a levegőben lóg. Ez továbbra is nagy kockázati tényező a piacon malacokat kereső hizlaló farmok számára. Törekednünk kell a saját malactermelésünk újjáépítésére” – csatlakozott az állításhoz Dr. Olipra. „A saját malactermelésünk nélkül, a Dániából származó importtól való ilyen nagyfokú függőség mellett nehéz akár csak beszélni is az élelmezésbiztonságról”.

Szívvel-lélekkel Kongóban 

A College Othniel Általános-és Középiskola a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában, a Munganga szegénynegyedben nyújt színvonalas oktatást és biztonságos iskolaépületet immár közel 700 gyermek számára.

Az Agrofeed az Afrikáért Alapítvány 2024 évi karácsonyi gyűjtőkampányát támogatta.

A biztosított adományt az iskolában osztályterem vakolására, festésére, tatarozásokra hasznosították.

Az Agrofeed logója nagyon nagy gondossággal és szívvel-lélekkel lett felfestve az iskola épületére, amit a gyerekek örömmel vettek birtokba.

A támogatás segít fenntartani a College Othniel Iskolát. Itt olyan gyerekek is járhatnak iskolába, akik családjának anyagi helyzete miatt máskülönben nem tehetnék meg. Igazi gyermekkort biztosít az adomány. Ha a gyerekek iskolába járnak, nem kallódnak el az utcán és van lehetőségük megélni a gyerekkorukat, társakkal, játékkal színesítve. 

A kicsik immár írni-olvasni tudó, alapképzettséggel rendelkező felnőtté cseperednek, így nagyobb esélyük van az önellátó életmód kialakítására és a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre.

Két csapattal vettünk részt az Ultrabalatonon

Az NN Ultrabalaton maratoni futóversenyt a Balaton körül 2007 óta rendezik meg. Abban az évben 200 induló volt, 2018-ban már 11 000, a versenyközpont 2019 óta található Balatonfüreden. Idén a 211km-es távot 28 ezren teljesítették, 300 egyéni és 2500 csapat indult. A tavalyi év emblematikus figurája Takács „Csipi” Krisztián volt, aki lekerékpározott Budapestről, hirtelen indíttatásból kétszer körbe futotta a Balatont, nyeregbe szállt és hazatekert Budapestre. Ezzel úgy tűnik hagyományt teremtett, mert az idén a PROJEKT422 keretében 6 fő állt rajthoz a jótékonyság jegyében. 

Az Agrofeed Kft. 2021 óta, idén ötödik alkalommal vett részt a nagyszabású futóversenyen. A korábbi években mindig egy tizenhárom fős csapattal neveztünk, de az idén két csapatot is indítottunk. Az Agrofeed for Fun tizenhárom fős csapat a verseny előtt végül tizenkettőre főre módosult, a hatfős Agrofeed for Speed nevű csapat öt fővel állt rajthoz. A kiscsapat péntekről szombatra virradóra 19 óra 19 perc alatt ért körbe a tó körül, a nagycsapat szombatról vasárnapra 21 óra 23 perc alatt teljesítette a távot. Köszönjük a háttértámogatást az érintett kollégáknak, hozzátartozóknak! Nagyon jó közösségi élmény a Balatonkör futás, a csapatépítés igazi sportos formája. Minden futónak gratulálunk! 

„Hiperszem”, amely a tojásba is belelát

Két kanadai tojáspiaci szereplő és egy technológiai vállalat kifejlesztettek egy olyan tojáson belüli nemmeghatározási technológiát, amely fehér és barna tojásokon egyaránt alkalmazható, és hamarosan piacra kerül a tojástermelők számára.

A HyperEye technológia a hiperspektrális képalkotás és a mesterséges intelligencia kombinációját használja, és már a keltetés negyedik napján alkalmazható minden tojáson. A nem invazív módszert keltetőüzemekben validálták.

A HyperEye technológia önálló és kis helyigényű, így beépíthető a keltetőüzemek már meglévő folyamataiba. A berendezést a Canadian Egg Technologies, az Egg Farmers of Ontario és a Egg Farmers of Canada, valamint a MatrixSpec Solutions technológiai vállalat együttműködésével fejlesztette ki.

„Mezőgazdálkodóként első kézből tudjuk, hogy folyamatosan fejleszteni kell a szemléletünket, és innovációkat kell alkalmaznunk az aktuális kihívások megoldására” – nyilatkozta Roger Pelissero, a Canadian Egg Technologies társelnöke „A HyperEye egyedülálló megoldást kínál a keltetőüzemek számára világszerte, és segíthet felgyorsítani közös erőfeszítéseinket az ellátási láncunk egy összetett területének kezelésében.”

Dr. Michael Ngadi, a Matrixspec vezérigazgatója elmondta: „A gazdákkal való közvetlen együttműködés lehetővé tette számunkra, hogy megértsük a keltetőüzemek és a tojásellátási lánc bonyolultságát. Együtt nemcsak az állatjóléti aggályokat kezeljük, hanem egy olyan praktikus és skálázható eszközt is kínálunk, amelyet úgy terveztek, hogy zökkenőmentesen integrálható legyen a keltetőüzemekbe.”

Rekordévet zárt a lengyel baromfiipar

Kiemelkedő éve volt 2024-ben a lengyel baromfiiparnak: a havi termelés többször rekordszintet ért el – derült ki a Baromfitenyésztők és Takarmánygyártók Országos Kamarájának (KIPDiP) adataiból.

A szervezet közölte, hogy a havi baromfitermelés az év során legalább háromszor haladta meg a 150 millió darabot. „Néhány évvel ezelőtt még azon tűnődtünk, vajon sikerül-e tartani a 100 millió csirkét meghaladó havi termelési rekordot” – emlékeztetett Katarzyna Gawrońska, a Baromfitenyésztők és Takarmánygyártók Országos Kamarájának igazgatója. „Hamar kiderült azonban, hogy a havi szinten előállított brojlerek ekkora mennyisége nem kivétel, hanem szabály az ágazatban. „Most egy újabb mérföldkő elérését ünnepelhetjük” – tette hozzá. Az ágazat idei növekedése még a keltetőtojásokból is időnként hiányt okozott.

Lengyelország a legnagyobb baromfihús-előállító Európában, az EU teljes termelésének egyötödét adja. A legnagyobb gyártók listáján második és harmadik helyen álló Spanyolország és Németország messze lemaradva, 13, illetve 14 százalékkal vesz részt az EU baromfihús-ellátásában.

Az általános pozitív hangulat ellenére a lengyel baromfitenyésztők aggodalmukat fejezik ki a külkereskedelemtől való növekvő függőség miatt – mondta Gawrońska. A lakosság az országban előállított brojlerhús kevesebb mint felét képes elfogyasztani, ami azt jelenti, hogy a többi uniós országban – a lengyel brojlerhús legfontosabb értékesítési piacán – a kereslet jelentős változása igen fájdalmas lehet az ágazat számára.

Ennek fényében Gawrońska megkongatta a vészharangot az EU és a Mercosur-országok közötti közelgő megállapodás miatt. Megjegyezte, hogy a Brazíliából az EU-ba irányuló megnövekedett baromfihús-behozatalnak rendkívül káros hatása lehet, és arra figyelmeztetett, hogy ez katasztrófát jelenthet a lengyel baromfitelepek és -tenyésztők számára.

A testen kívüli megtermékenyítés felére csökkentheti a tejágazat metánkibocsátását?

Hilda a skóciai Langhill szarvasmarhatelepén született. Ő az első borjú, amely in vitro megtermékenyítéssel (közismert nevén lombik eljárással) született, ami áttörést jelenthet a metánkibocsátást jelentősen csökkentő állattenyésztés terén.

Kifejezetten a metántermelés csökkentését célzó technológiákkal tenyésztették ki. Ez magában foglalja a DNS-alapú előrejelző rendszerek használatát, a korai petesejtkivételt és a szexált spermát, hogy stratégiailag kiválasszák az alacsonyabb metánkibocsátást elősegítő tulajdonságokat.

Mike Coffey egy fenntarthatóságot kiemelten fontosnak tartó főiskola, a Scotland’s Rural College munkatársa elmagyarázta, hogy e technológiák kombinálása hogyan teszi lehetővé a tehenek gyorsított szelekcióját, amely egyszerre egy borjú esetében minimalizálja a metánkibocsátást. A cél végső soron egy olyan állomány létrehozása, amely jelentősen csökkenti a metánkibocsátást.

Hagyományosan a tej- és hústermelési tulajdonságok évente körülbelül 1 százalékkal segítettek csökkenteni a kibocsátást. A technológiai újítások alkalmazásával azonban a becslések szerint a metánkibocsátás 30 százalékkal csökkenhet a következő két évtizedben.

Az ilyen innovációk gazdasági megvalósíthatósága továbbra is kihívást jelent. Jelenleg egy Hildához hasonló tehén előállítási költsége nagyjából kétszerese a tehén gazdasági értékének. A kormányzati politikák kulcsfontosságúak lehetnek a költséghatékonyság elérésében, hasonlóan az elektromos autók sikeréhez. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor több ország is versenyben van az állattenyésztésből származó metánkibocsátás visszaszorításáért.

A Skóciában kibontakozó erőfeszítések jól tükrözik a metánkibocsátás gyors csökkentésére irányuló globális törekvéseket. Ezek a technológiailag vezérelt megoldások világszerte meghatározhatják a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok jövőjét.

Petefészekciszta: egy gyakori fenyegetés a tejelő tehenek termelékenységére az Egyesült Királyságban

A petefészekciszta a tejelő szarvasmarhák 5–60 százalékát érinti az Egyesült Királyságban. A betegség negatívan befolyásolja a tehenek szaporodásbiológiáját, és hatással van a gazdaság hatékonyságára és jövedelmezőségére egyaránt.

A betegség miatt az ellés és a megtermékenyülés között hosszabb idő telik el, ami csökkent tejtermeléshez és megnövekedett selejtezési arányhoz vezet. Ezek a tényezők együttesen befolyásolják a tejtermelő gazdaságok gazdasági fenntarthatóságát, hangsúlyozva a hatékony kezelési és kezelési stratégiák szükségességét.

Az állatorvosok és a gazdálkodók szoros együttműködését sürgetik a betegség hatásainak mérséklése érdekében, rendszeres egészségügyi ellenőrzés/monitoring és megfelelő orvosi beavatkozások révén. A petefészekciszta továbbra is kritikus jelentőségű a tejágazat számára, amely folyamatos kutatást és figyelmet igényel a szarvasmarhák jólétének és a tejtermelő üzemek életképességének biztosítása érdekében.

Mérleg nélküli mérlegelés nyerte el a holland innovációs díjat

A legígéretesebb hollandiai sertésipari innováció éves versenyét egy olyan újdonság nyerte, amely a sertések mérlegelését kameraképek segítségével, mérleg használata nélkül végzi.

A 2024-es volt a verseny 9. kiadása, amelynek hivatalos neve „Het beste idee van Varkensland” (ami nagyjából úgy fordítható, hogy „A sertésközösség legjobb ötlete”). A győztes innováció, amelyet Pieter Hoenderken IT-szakértő fejlesztett ki, a mesterséges intelligencia alkalmazásán alapul, amely segít a sertés méreteit súlyra lefordítani – ez a folyamat fix kamerák segítségével is elvégezhető. A koncepció mögötti szándék egy olyan hordozható megoldás létrehozása, amelyet a sertéstenyésztő az istállóban szabadon áthelyezhet.

A sertések növekedésének és egészségi állapotának nyomon követése fontos kérdés – mivel a sertéstenyésztés egyik fő célja, hogy a sertések egységesen kerüljenek vágóhídra. Az átlagtól való eltérés valami problémát jelez a folyamatban. Hoenderken szerint ezért az innováció akár a sertések jóllétének javításához is hozzájárulhat.

A technológia célja jelenleg a sertések megfelelő szállítási súlyának meghatározása. Hosszú távon azonban az innovatív találmánnyal nyomon lehet majd követni a sertések fejlődését, és ezt összekapcsolni a menedzsment rendszerrel.

Az európai döntéshozók is odafigyelnek az amerikai egyetem génszerkesztési eredményeire

Jon Oatley-t, a Washington Állami Egyetem (WSU) professzorát az Egyesült Államok romániai nagykövetsége hívta meg, hogy beszéljen a génszerkesztéssel kapcsolatos kutatásairól. Az európai döntéshozók által feltett kérdések többsége a technológia társadalmi elfogadottságával kapcsolatos volt.

„Azért hívtak meg, hogy beszéljek ezen a csúcstalálkozón, mert a WSU-n nemcsak a kutatás, hanem a szakpolitika terén is sikerült eredményeket elérnünk. Mi lettünk az a hely az Egyesült Államokban, ahová mindenki tekint, ha ezen a területen előrelépésről van szó” – mondta Oatley, aki egyben a WSU Állatorvosi Karának kutatási dékánhelyettese is.

Oatley vezette azt a kutatócsoportot, amely kitenyésztette a „helyettesítő kanokat” egy génszerkesztési módszer segítségével, amely segíthet a kívánatos és szükséges tulajdonságok elterjesztésében az állatállományban, amilyen például a jobb hőtűrés. A technológia azt ígéri, hogy jelentősen javítja a fehérjeforrásokat, hogy segítsen a világ növekvő népességének táplálásában – de csak akkor, ha az emberek hajlandóak megenni a génszerkesztett állatok húsát.

Oatley és csapata nyilvános kóstolókkal és sajtóeseményekkel is igyekeznek megmutatni, hogy a génszerkesztett állatok húsa ugyanolyan biztonságos – és ugyanolyan finom – is lehet, mint a hagyományos módon tenyésztett sertéseké. Ez volt Oatley célja Európában is, ahol a döntéshozók nagyon ódzkodnak mindentől, ami „genetikailag módosítottnak” tekinthető. „Ez nem feltétlenül a biztonsággal kapcsolatos aggodalom” – mondta Oatley. „Hanem az a felfogás, hogy hogyan fogunk valami olyasmit a tányérra tenni, ami genetikailag módosítottnak tekinthető? De már most is ezt tesszük. Már évezredek óta szelektív tenyésztés révén genetikailag módosítjuk az állatokat és a növényeket. Ez csak egy másik eszköz.”

A génszerkesztés során egyetlen faj genomján belül dolgoznak, hogy olyan változásokat hozzanak létre egy állatban vagy növényben, amelyek természetes módon is előfordulhatnak. Gyakran tévesen összemossák a génmódosítási módszerekkel, amelyek idegen fajból származó DNS-t juttatnak be a tenyésztett fajba.

A leggyakoribb kérdések, amelyeket Oatley Európában kapott, a termékek címkézésének esetleges szükségességére, a génszerkesztésnek az állatok jólétére gyakorolt lehetséges hatásaira, valamint arra vonatkoztak, hogyan lehetne növelni a közvélemény bizalmát a tudomány iránt. Az Oatley nem hisz abban, hogy szükség lenne a génszerkesztett állatokból származó hús címkézésére, ha az már átment a biztonsági teszteken, mivel annak ugyanolyan szinten kellene állnia, mint a szelektíven tenyésztett állatokból származó húsnak.