Skip to main content

Szerző: c001os

Nemesszalók: tudás a tej mögött

A Nemesszalóki Mezőgazdasági Zrt. az elmúlt években jelentős telepi fejlesztéseket hajtott végre, miközben a tejelőállomány létszáma és termelési eredményei is látványosan növekedtek. Marczali Gábor vezérigazgató a szakmai pályájáról, a gazdaság átalakulásáról és az Agrofeeddel kialakított együttműködésről beszélt. Valásek Soma termelési igazgató a takarmányozási rendszer gyakorlati oldalát és a közel 14 ezer kilogrammos tehenenkénti tejtermelés hátterét mutatta be.

Bábolnától Nemesszalókig: fókuszban a szarvasmarhatartás

– Hogyan indult a szakmai pályája, és mikor került igazán közel a tejelőszarvasmarha-ágazathoz?

M. G.: – A mezőgazdasági kötődés családi eredetű: édesanyám a sertéstenyésztésben dolgozott, édesapám pedig hosszú éveken át vezetőként az agráriumban. Én 1994-ben a Környei Mezőgazdasági Kombinátnál kezdtem, majd 1996-ban Bábolnára kerültem,  A takarmányiparban több vezetői pozíciót is betöltöttem. 2008 után már klasszikus termelőcégnél folytattam Komáromban, és onnantól gyakorlatilag végig a tejelő szarvasmarhákhoz kötődött a munkám. 2021 elején érkeztem Nemesszalókra vezérigazgatóként.

– Mi vonzotta a termelői oldalhoz a takarmányipar után?

M. G.: – A takarmányipar szolgáltató, beszállítói világ, engem pedig egyre inkább érdekelt maga a termelés. Komáromban egy nehéz helyzetben lévő céget kellett talpra állítani, komoly állattenyésztési és növénytermesztési fejlesztésekkel. Ez sok tapasztalatot adott ahhoz is, hogyan érdemes Nemesszalókon hosszú távú fejlesztési programot felépíteni.

1800 tehén, 44 kilós fejési átlag

– Milyen állapotban volt a cég, amikor 2021-ben átvette a vezetését?

M. G.: – Stabil vállalkozás volt, erős szakmai hagyományokkal, de több területen fejlesztésre szorult. Körülbelül 1100–1200 tejelő tehénnel kezdtük, és a géppark jelentős része is elöregedett. Közben a haszonbérelt földterület csökkenése miatt a növénytermesztést egyre inkább az állattenyésztés igényeihez kellett igazítani.

2023-2025 között ÁTK program keretén belül Pápasalamonban növendékistállók és silótér épült, Nemesszalókon új 500 férőhelyes borjúnevelő, 504 férőhelyes termelőistálló, silótér és 60 állásos karusszel fejőház készült el. A beruházások értéke nagyjából 5,5 milliárd forint volt. Ma már körülbelül 1800 tehénnel dolgozunk.

– Soma, ön hogyan került az állattenyésztésbe, és milyen állománnyal dolgoznak ma?

V. S.: – Gyerekkorom óta ezt a pályát szerettem volna választani. Az egyetemen volt olyan időszak, amikor sertéssel akartam foglalkozni, dolgoztam is velük, végül azonban a szarvasmarháknál kötöttem ki. 2021-ben kerültem Nemesszalókra.

Az állományt saját szaporulatból fejlesztjük, ezért viszonylag fiatal, az átlaglaktáció 2,4–2,5 körül alakul. Többször értünk el 13 ezer kilogramm fölötti lezárt laktációs eredményt, idén pedig közel 14 ezer kilogramm értékesített tej jut egy tehénre. A fejési átlag 44 kilogramm, az istállóátlag 37,5 kilogramm körül van. A szomatikus sejtszám jellemzően 220–250 ezer, a tejzsír 3,7, a tejfehérje 3,5 százalék körüli. A két ellés közötti idő 380 nap, a szervizperiódus körülbelül 115 nap.

Az állomány növeléséhez nagy arányban használunk ivarspecifikus szaporítóanyagot, azokon az egyedeken pedig, amelyektől nem szeretnénk tenyészutódot, húshasznú fajtával termékenyítünk. Így a létszámnövelés mellett a szelekciót is gyorsíthatjuk.

Az Agrofeed belépője: eredmény az előkészítésben

– Hogyan alakult ki az Agrofeeddel a mostani együttműködés?

M. G.: – Több takarmányos céggel dolgoztunk, kerestük azt a partnert, amely szakmailag és üzletileg is illeszkedik hozzánk. A végén az Agrofeed maradt. Számomra három dolog döntő: a szakmai felkészültség, az emberi kapcsolat és a versenyképes ár. Ha ez a három egyszerre rendben van, arra lehet hosszú távú együttműködést építeni.

Különösen fontos, hogy a hozzánk járó szakemberek valóban értsék a telepi problémákat, kérdésekre válaszokat adjanak, és ugyanazokat a szakmai alapelveket vallják, mint a saját kollégáink. Az Agrofeednél ezt megtaláltuk.

– Volt konkrét pont, amely eldöntötte, hogy komolyabb szerepet kapjanak?

V. S.: – Igen, az előkészítő tehenek takarmányozása. Volt egy problémánk, amelyre megoldást kerestünk, az Agrofeed pedig ajánlott egy előkészítési programot. Bevezettük, és szemmel látható eredményt hozott. Itt tudták igazán megmutatni, mit tudnak, és erre épült rá később a szélesebb együttműködés.

M. G.: – Mondhatjuk úgy is, hogy ez volt a belépő. Szakmailag és emberileg is jól működött a kapcsolat, ezért kaptak egyre nagyobb szerepet.

– Hogyan épül fel ma a takarmányozási rendszer?

V. S.: – Törekszünk arra, hogy egyszerű, jól ellenőrizhető és üzembiztos legyen. A saját tömegtakarmány-bázist főként kukoricaszilázs, esetenként cirokszilázs, rozsszenázs és olaszperje-szenázs adja. A növendékeknél tritikálé, különböző keverékek vagy lucerna is bekerülhetnek a receptúrába.

Saját abrakból kukoricát, búzát, esetenként árpát használunk, vásárolunk fehérjehordozókat és melléktermékeket is. Az Agrofeedtől koncentrátum érkezik, amely többek között különböző ásványi anyagokat, zsírokat és fehérjéket tartalmaz.

A termelőállományt mindössze három fő receptúrával etetjük: van fogadó, nagytejű és kisebb tejű csoport. Emellett külön szárazonálló és előkészítő receptúrával dolgozunk. Fontos a pontos TMR-készítés, a kiadagolás, a visszamérés, a jászolmenedzsment, a takarmányvizsgálat és az állatok folyamatos megfigyelése. Ebben a telepi és az Agrofeed szakembereinek együtt kell gondolkodniuk.

A következő határ: 2100 tehén és stabil takarmánybázis

– Hol vannak még tartalékok a rendszerben?

M. G.: – Ez örök tanulás. A tehén alapigénye nem változik: jó takarmány, jó víz, jó fejés és megfelelő pihenési körülmények kellenek. A legnagyobb kihívás ma inkább az, hogy a változó klimatikus környezetben hogyan tudjuk a szükséges minőségű tömegtakarmányt gazdaságosan megtermelni.

A növénytermesztés nálunk már nagyjából 90 százalékban az állattenyésztést szolgálja ki. A rozs, az olaszperje és a silókukorica a tömegtakarmány-bázis három fő pillére, emellett jelentős gabonamennyiséget is meg kell termelnünk. A vízmegtartás egyre fontosabb lesz; tekintettel arra, hogy megfelelő vízbázis hiányában öntözési lehetőségünk nincs.

– Hogyan látják a tejpiacot és a további fejlesztések lehetőségét?

M. G.: – Az európai tejpiac most komoly korrekción megy keresztül. Az elmúlt évek jó árai következtében jelentősen nőtt a termelés, miközben az exportpiacokon is nehezebb lett a helyzet. Magyarország kis szereplő az európai tejpiacon, ezért elsősorban a nagy termelő országok folyamatai határozzák meg az árakat.

Mi ettől függetlenül hosszú távon gondolkodunk. Van újabb nyertes ÁTK-pályázatunk, amelynek nagyobb része már nem létszámnövelést, hanem technológiai fejlesztést szolgálna. Speciális istállót tervezünk a szárazonálló, előkészítő, ellető és beteg állatok számára, valamint egy új fogadóistállót is. Ha ez megvalósul, 2100 tehén körül érjük el azt a létszámot, amelyet hosszú távon reális felső határnak tartok.

V. S.: – A fejlődéshez folyamatosan figyelni kell arra, amit az állatok mutatnak, és gyorsan reagálni a változásokra. Az Agrofeeddel kialakult kapcsolat azért működik jól, mert nyitottak vagyunk az új megoldásokra, és a telepi tapasztalatot a külső szakmai tudással tudjuk összekapcsolni. Végső soron ettől lesz egy takarmányozási rendszer valóban eredményes.

AIMS Hungary: közös gondolkodás a fenntartható állattenyésztés jövőjéről

Nemzetközi szakmai párbeszéd, innováció és partnerség Siófokon

Az Agrofeed Kft. 2026. október 20–21-én, Siófokon, a Hotel Azúrban rendezte meg harmadik alkalommal az AIMS Nemzetközi Takarmányozási Szimpóziumot. A vállalat fennállásának 25. évfordulójához kapcsolódó esemény a fenntartható állattenyésztés és takarmányozás aktuális kérdéseit állította középpontba. A rendezvényen mintegy 650 résztvevő, több mint 40 országból érkező szakember, elismert előadó és iparági partner találkozott.

A kétnapos szimpózium központi témája a fenntarthatóság volt: hogyan hangolható össze a mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés gazdaságossága, a technológiai fejlődés és a környezet védelme? A plenáris előadások és a szakmai szekciók több mint 80 előadáson keresztül kínáltak átfogó képet a kihívásokról és a lehetséges válaszokról.

Az első nap plenáris ülését Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Ezt követően Márta Irén közgazdász, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója a karbonlábnyom csökkentésének sürgető feladatairól beszélt. Dr. Andrea Rosati, az Európai Állattudományi Szövetség (EAAP) főtitkára az állattenyésztés előtt álló új korszakot vázolta fel, amelyben a technológiai fejlődés, a gazdasági szempontok és a környezeti fenntarthatóság együttes kezelése kulcsfontosságú.

Dr. Pachinger Zoltán, az Agri-Coins Kft. ügyvezetője a termőterületek hasznosításának egyik alapvető dilemmáját járta körül: miként oszthatók meg a rendelkezésre álló erőforrások az állatok takarmányozása és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása között? Prof. Dr. Popp József, a Neumann János Egyetem oktatója a klímaváltozás összefüggésében vizsgálta a fenntartható mezőgazdaság lehetőségeit.

A plenáris előadások sorát Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja zárta. Előadásában a precíziós állattartás és takarmányozás jövőbeni szerepét mutatta be, ráirányítva a figyelmet arra, hogy az adatokra és korszerű technológiákra épülő megoldások miként támogathatják a hatékonyabb, fenntarthatóbb termelést.

A plenáris programot követően a résztvevők négy szakterületi szekcióban folytatták a párbeszédet: a szarvasmarha-, sertés- és baromfitartás, valamint az akvakultúra aktuális kérdéseit vitatták meg. A szakmai programot poszterbemutatók, az Agrofeed partnereinek termékkóstolói és további kísérőprogramok egészítették ki. A találkozó így nemcsak tudásmegosztásra, hanem kapcsolatépítésre és a szakmai együttműködések erősítésére is lehetőséget adott.

Az AIMS Hungary célja, hogy teret teremtsen a nemzetközi tapasztalatcserének, az új megoldások megismerésének és a hosszú távú szakmai partnerségek kialakításának. A több mint egyéves előkészítő munka eredményeként megvalósult rendezvény megerősítette: a fenntartható fejlődés, a tudásmegosztás és az együttműködés az állattenyésztés és a takarmányozás jövőjének meghatározó pillérei.

Az uniós válságtartalékot nem ilyen típusú aszályokra tervezték

A klímaváltozás következtében Európában olyan gyakoriakká váltak az aszályos időszakok, hogy a rendkívüli támogatások is szinte megszokottá váltak: a tagállamok mentőcsomagokat hirdetnek, amelyeket uniós források egészítenek ki. Ezeknek a támogatásoknak azonban szinte a teljes összege a már bekövetkezett károk enyhítését szolgálja, miközben alig jut forrás arra, hogy a gazdálkodók felkészüljenek a következő aszályra.

A kérdés, hogy miként lehetne kilépni abból az ördögi körből, amelyben először bekövetkezik a kár, aztán érkezik a kompenzáció, majd a következő szezonban minden kezdődik elölről, az egyik legfontosabb vitatéma az Európai Unió 2028 utáni hosszú távú agrárköltségvetéséről zajló tárgyalásokon.

A viták egyik központi eleme a 2028 utáni költségvetésben szereplő válságtartalék, amelyet eredetileg piaci válsághelyzetek – például az árak összeomlása, az olcsó import okozta piaci túlkínálat vagy járványkitörések – kezelésére hoztak létre. Az alapból időjárási károk is finanszírozhatók, de csak akkor, ha erről az Európai Bizottság esetről esetre külön döntést hoz. Az aszály által leginkább érintett tagállamok (Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Horvátország, Bulgária és Románia) azt szeretnék, ha a terméskiesés automatikusan jogosultságot teremtene a támogatásra.

A Bizottság szerint azonban nincs olyan reálisan rendelkezésre álló összeg, amely fedezni tudná az ilyen mértékű károkat. „Még a 900 millió euró is csak aprópénz lenne” – nyilatkozta júliusban Christophe Hansen mezőgazdasági biztos. Bár ez az összeg a jelenlegi válságtartalék megduplázását jelentené a Bizottság javaslata szerint, hozzátette: „Ha mindazt figyelembe vennénk, amit a tagállamok kérnek, ez az összeg akkor is nevetségesen alacsony lenne.”

Nem minden, aszály sújtotta tagállam támogatja, hogy könnyebb legyen hozzáférni a rendkívüli uniós támogatásokhoz. Franciaországban a becslések szerint az idei lehet a legkisebb kukoricatermés az elmúlt negyedszázadban, a termés ugyanis az előző évhez képest mintegy 30 százalékkal csökkenhet. A francia mezőgazdasági minisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Unió válságtartalékát továbbra is kizárólag piaci zavarok kezelésére kell fenntartani. A tárca állásfoglalása szerint az éghajlati kockázatok kezelését külön erre a célra létrehozott eszközöknek – például a támogatott mezőgazdasági biztosítási rendszereknek – kell biztosítaniuk.

Szakmaiság, precíziós takarmányozás az Agrofeednél

A precíziós takarmányozás a sertéstartás egyik legdinamikusabban fejlődő területe, amely a táplálóanyag-hasznosítás optimalizálásán keresztül képes hozzájárulni a fenntartható és költséghatékony termelés megvalósításához. A takarmányozási kísérleteket, a technológiát és az eredményeket Madarász Csaba minőségbiztosítási vezető kollégánk, immár végzett óvári precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnök foglalta össze a szakdolgozatában. A kísérletet összesen 315 hízósertés bevonásával végezték, csoportonként 105 egyed vizsgálatával. A vizsgálat 29,5 kg induló élősúllyal kezdődött, és 120 kg átlagos zárósúly eléréséig tartott, ami 87 napos hizlalási időszakot jelentett.

A teljes kísérleti anyagot itt olvashatják:

https://www.magro.hu/hu/agrarhirek/cikk/sokat-javit-a-serteshizlalas-hatekonysagan-a-fazisokat-jol-valto-takarmanyozas/

Nagy sikert aratott az Agrofeed VB tippjátéka

Véget ért minden idők legtöbb csapatát felvonultató Labdarúgó Világbajnoksága, ami
az Agrofeed tippversenyében még az utolsó fordulóban is nagy izgalmakat és változásokat hozott.

Az első helyen Mátyus Ferenc partnerünk végzett egy huszáros hajrával, az ezüstérmet a végig jó formát mutató Nagy Norbert szerezte meg egy izgalmas sorsolás után. Prajda András is felléphetett a képzeletbeli dobogó harmadik fokára.

Köszönjük a kitartó versengést, reméljük, hogy velünk fognak tartani a 2028-as EB-n is, igyekszünk akkor is színvonalas tippversenyt szervezni. Irány az Egyesült Királyság és Írország!

Ami viszont mindennél fontosabb: A játék, ami számít!

Szakmai párbeszéd és gyakorlati tapasztalatcsere a Topigs és DanBred partnerekkel

Az Agrofeed Kft. szervezésében idén is megrendezésre került a Topigs genetikával dolgozó partnerek és telepi szakemberek szakmai találkozója. A rendezvény célja ezúttal is a tapasztalatcsere, az aktuális eredmények bemutatása és a jövő kihívásainak közös megvitatása volt.

A programot a Topigs képviseletében Laczkó Hajnalka előadása nyitotta meg, aki a genetikai fejlesztések aktuális irányairól és célkitűzéseiről adott átfogó képet. Az aktuális termelési eredmények ismertetése mellett a résztvevők betekintést nyerhettek olyan innovatív kutatási területekbe is, mint a szabadtartású kocák produktivitásának vizsgálata.

Fülöp Vazul kollégánk a hazai állományok szaporodásbiológiai eredményeit összegezte, számos gyakorlati tapasztalattal és figyelemre méltó szakmai megállapítással kiegészítve előadását.

Az Agrofeed Kft. saját tapasztalatai is terítékre kerültek. A lovászpatonai kísérleti telepen elért eredményeket Gervald Péter telepvezető közreműködésével Alpár Botond, a Vivafarm Kft. ügyvezetője mutatta be. Az előadás nemcsak a termelési mutatók ismertetésére fókuszált, hanem a telepi munka mindennapi kihívásait, gyakorlati megoldásait és a fejlesztési lehetőségeket is érintette, ezzel élénk szakmai párbeszédet indítva el.

A kávészünetet követően a rendezvény kötetlen kerekasztal-beszélgetés formájában folytatódott. Kiemelt témát jelentettek a genetika takarmányozási igényei, a malacnevelő képesség szerepe, valamint a malacszaporulat és a tejitatás kérdései. A résztvevők megvitatták a nedves és a hagyományos takarmányozási rendszerek előnyeit, különös tekintettel a Topigs genetikára. Emellett a stresszérzékenység időszakos megjelenése is szóba került, amelynek kezelésére a partnerek további genetikai és menedzsmentmegoldásokat várnak.

A szakmai eszmecsere az ebéd során is folytatódott, a rendezvény végén pedig a résztvevők egyetértettek abban, hogy a találkozó fontos fórumot jelent a tudásmegosztás és az együttműködés erősítése szempontjából.

Néhány nappal később a DanBred genetikával dolgozó partnereink részvételével folytatódtak a szakmai egyeztetések. A kerekasztal-beszélgetésen a legnagyobb hazai telepek képviselői osztották meg tapasztalataikat, miközben a genetika aktuális kérdései és fejlesztési irányai kerültek a középpontba.

Mátyus Ferenc előadásában ismertette a DanBred genetikai programjának fejlesztési célkitűzéseit, valamint bemutatta az európai, különösen a dániai élvonalbeli telepek termelési eredményeit. Kiemelt figyelmet kapott a süldőnevelés és a stresszérzékenység kérdésköre, amelyek a modern sertéstartás meghatározó kihívásai közé tartoznak.

A stresszérzékenység takarmányozási oldaláról Ottó Daniella kolléganőnk adott részletes áttekintést. Bemutatta azokat a programfejlesztéseket és módosításokat, amelyek az elmúlt időszakban valósultak meg, többek között a különböző rostforrások alkalmazását, az E-vitamin-szint emelését, valamint az aminosavforrások optimalizálását.

A genetikai ajánlások gyakorlati alkalmazásának kérdését Demény Elemér kollégánk járta körül. Előadásában részletesen ismertette, hogyan ültethetők át a genetikai ajánlásokban szereplő értékek a takarmányformulázási programokba, miközben saját dániai szakmai tapasztalatait is megosztotta a résztvevőkkel.

A beszélgetések során elsősorban a mindennapi gyakorlatban felmerülő kérdések kerültek előtérbe. Szó esett a genetika menedzsmentigényéről, a munkaerőpiaci kihívásokról, valamint a kocaselejtezés okairól és lehetséges megoldásairól. A résztvevők egyetértettek abban, hogy számos olyan téma maradt, amely további szakmai egyeztetést igényel, ezért a jövőben is számítunk partnereink érdeklődésére és aktív részvételére.

Köszönjük minden résztvevőnek az értékes hozzászólásokat és a konstruktív szakmai párbeszédet!

Díjeső az Agrofeed 25. születésnapján.

A május közepén egy év kihagyás után megrendezésre kerülő Alföldi Állattenyésztési Napokon cégünket nagy megtiszteltetés érte.

🔬 A három éves kutatás-fejlesztési munkánk eredményeként elkészült „Feltárul egy új világ” nevet viselő, a cég fermentált takarmányainak, Vivaferm termékcsaládjának eredményeit bemutató pályázatunk Termék Nagydíjat kapott. Azért is nagy öröm ez számunkra, mert a fermentált takarmányozás kiemelkedő eredményei, hasznossága így még nagyobb nyilvánosságot kaphat.

🌟 A kiállítás szervezői által meghirdetett A kiállítás legszebb standja díjra minden évben jelentkezünk. Nagy örömünkre ebben az évben az első helyen végeztünk. Az értékelés alapján fontos szempont volt a cég informatív, integrált bemutatása (új 25 éves kisfilm (teaser kampány), cégbemutató kiadvány megújított honlap, social media tartalmak).

📢 A K&H Bank kiállítási standján kiemelt szakmai előadást és kerekasztal-beszélgetést szerveztek.

A rendezvényen a hazai agrárium meghatározó döntéshozói és szakértői – köztük Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa – vitatták meg a szektort érintő legégetőbb gazdasági kérdéseket. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett „A borsó éve – az ágazat próbája” Hazai fehérjeforrás integrálása a takarmányozásba című szakmai pódiumbeszélgetésen Botond Alpár kutatás-fejlesztési vezetőnk is szakértői meghívást kapott.

🐄 A kiállítás szarvasmarha állományának színvonalas bemutatásában tevékeny szerepet vállaltunk főtámogatóként. Szívesen tettük!

Negyedszázad a takarmányozás élvonalában

Amikor 25 évvel ezelőtt megalapítottuk a céget, nem nagy ívű tervek vezéreltek bennünket, hanem lelkesedés, kíváncsiság és az a hit, hogy érdemes belevágni. Nem láttuk előre az utat, sem azt, milyen messzire juthatunk — csak tettük a dolgunkat szorgalmasan, lépésről-lépésre építve fel a céget.

Az alapításkor nem gondoltam, hogy négy éven belül üzemünk lesz Szalkszentmártonban, rá tíz évre Oroszországban. Nem gondoltam, hogy baromfi és sertés teszttelepet, fermentáló üzemet építünk és arra sem, hogy negyven országba jutnak el a termékeink a Baltikumtól Ománig, Ruandától Kamcsatkáig. Az évek során azonban minden kihívás, minden siker és minden tanulság hozzáadott valamit ahhoz, amivé ma lettünk. Visszanézve talán az a legkülönlegesebb, hogy ami akkor még bizonytalan kezdet volt, mára Európában meghatározó takarmányipari vállalkozásban teljesedik ki.

Egy cég életében a 25. évforduló nem csupán egy szám, hanem a kitartás, a szakmai alázat és mindenekelőtt a kölcsönös bizalom ünnepe. Az Agrofeed Kft-nél az elmúlt negyedszázadot az Önökkel való szoros együttműködés határozta meg: a közös sikerek, a megoldott kihívások és a folyamatos fejlődés. Mindenkor, mindenkinek elmondom, hogy nem juthattunk volna el ide, ha nem lettek volna ennyire kitartó, hozzánk lojális partnerek, akikkel a kezdetektől együtt fejlődhettünk. Emellett megköszönöm minden nálunk dolgozó kolléga  munkáját, mert mi együtt építettük fel a mai céget.

Huszonöt évvel ezelőtt egy vállalatot indítottunk el – ma pedig erős, összetartó közösségként tekinthetünk magunkra. Ezt a közösséget együtt hoztuk létre kollégáinkkal és partnereinkkel, közös értékekre, tudásra és bizalomra alapozva.

Köszönjük, hogy az elmúlt 25 évben megtiszteltek minket bizalmukkal!

Számunkra a jövő már nem csupán lehetőség, hanem felelősség is. Felelősség, hogy mindazt az értéket, tapasztalatot és tudást, amit negyed évszázad alatt felépítettünk, tovább vigyük és új szintre emeljük. A következő évek nemcsak a folytatásról szólnak, hanem arról is, hogy ugyanazzal az elszántsággal és hittel írjuk tovább a történetünket, mint ahogyan elkezdtük Önökkel, Veletek, Együtt.

Csitkovics Tibor

ügyvezető igazgató

Agrofeed Kft.

Két csapattal erősítettük a közösséget az Ultrabalatonon

Az Agrofeed immár sokadik alkalommal vett részt az Ultrabalatonon, amelyre idén 1600 csapat nevezett, több mint 35 000 futó részvételével.

Az Agrofeed for Speed csapat 4 fővel, míg az Agrofeed for Fun csapat 12 fővel állt rajthoz ezen az embert próbáló kihíváson. A hosszabb távot vállaló első csapatunk már pénteken elindult, és szombat reggel sikeresen célba is ért Balatonfüreden. A fejenként több mint 50 kilométert teljesítő kollégáink, valamint partnerünk, Laczi Péter teljesítménye igazán elismerésre méltó – ezúton is szívből gratulálunk nekik.

Nagyobb létszámú csapatunk szombaton este 18 órakor rajtolt, és vasárnap kora délutánra teljesítette a távot, ráadásul több mint egy órával jobb időeredményt érve el a tervezettnél. Erre előzetesen nem számítottunk, azonban a nemzetközi összeállítás ereje, valamint az egyéni fejlődések látványos eredménye sokat hozzátett ehhez a sikerhez.

Őszintén valljuk, hogy nem elsősorban az időeredményekért futottunk, hanem egymásért. Támogattuk társainkat a nehezebb pillanatokban, amikor valaki elfáradt vagy hullámvölgybe került. Ez a szemlélet az Agrofeed mindennapi működését is jellemzi immár 25 éve.

Már most izgatottan várjuk a következő Ultrabalatont – remélhetőleg 2027-ben még több kollégával és partnerrel együtt állhatunk majd rajthoz.

Termék Nagydíjat ért a fermentált takarmányozás

A világ takarmánygyártásában egyre nagyobb figyelem irányul a precíziós takarmányozásra, amelyben a fermentált takarmányok kiemelt szerepet kapnak. A fermentáció lehetővé teszi az alternatív takarmány-alapanyagok és melléktermékek hatékonyabb felhasználását. A fenntartható gazdálkodás támogatásához az antibiotikum-csökkentett és cink-oxidtól mentes takarmányozással járul hozzá. 

Az Agrofeed Kft. több éves ez irányú fejlesztői munkáját, Vivaferm termékcsaládját az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíj pályázatán a neves szakemberekből álló zsűri Termék Nagydíjjal jutalmazta.

Az Agrofeed köszöni a pályázatban aktív szerepet vállaló saját kollégák munkáját, illetve a Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári karának konzorciumi együttműködését..