Skip to main content

Automatikus jelentést küld a tőgygyulladásról egy digitális fejlesztés

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

A tejtermelők mostantól minden fejés után megkaphatják a szomatikus sejtszámra és a klinikai tőgygyulladásra vonatkozó eredményeket a Mastitis Pattern Analysis Tool (MPAT) segítségével. Az MPAT elemzi az egyedi állományadatokat annak megállapítására, hogy a laktációs vagy szárazonállási időszakban a fertőzés környezeti vagy fertőző jellegű-e, valamint a fertőzés szezonalitását és az üszők fertőzését.

Ez lehetővé teszi a gazdálkodók és az állatorvosok számára, hogy együtt dolgozzanak az állományukban a tőgygyulladás előfordulási mintázatának azonosításán, és a leghatékonyabb célzott védekezési intézkedéseket hozhassák meg. A tét nem kicsi, hiszen a tőgygyulladás nagyobb gazdasági veszteséget okoz, mint a tejelő szarvasmarhák bármely más termelést érintő betegsége. A Nottinghami Egyetemen, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Testület (AHDB) kutatócsoportjának segítségével, jelentős állami támogatással kifejlesztett eszközről Jake Thompson, a VetPartners csoporthoz tartozó LLM Farm Vets állatorvosa elmondta:

„A nagyszerű dolog ebben az, hogy a gazdálkodónak és nekem is automatikusan jelentést küld minden egyes tejvizsgálatot követően. Ha a tőgygyulladás mintázata azt mutatja, hogy a laktáció elején nagyobb problémát jelentenek a szárazonállási időszak alatt a környezetből felvett fertőzések, akkor inkább a szárazonálló tehenek kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket kell hatékonyabbá tenni, mint a fejőházi rutinokat megváltoztatni. Más gazdaságokban viszont lehet, hogy egészen más a fő probléma, amit kezelni kell.”

A hangalapú megfigyelés betekintést nyújthat a brojlercsirkék egészségi állapotába

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

Az audioanalitika, az érzékelők és más új eszközök értékelik a madarak viselkedését és hangját, hogy korai figyelmeztetést adjanak a brojlerek egészségével és jólétével kapcsolatos lehetséges problémákra – magyarázta Tom Darbonne, az AudioT Inc. vezérigazgatója az Atlantában megrendezett International Production & Processing Expo (IPPE) kiállításon az AudioT technológiáját.

A hangok megfigyelése a brojlerek egészségének és jólétének nyomon követésében nem újdonság, csak régen a gazdáknak még ott kellett hozzá ülni az istállóban és hallgatózni. A hangalapú értékelési rendszerek segítenek automatizálni ezt a folyamatot. „Ez nem egy teljes megoldás, de a megoldás egy része” – tette hozzá Darbonne. „A két technológia, amely igazán jól követi a viselkedést, a vizuális és a hangalapú”. A rendszer az akusztikus jelfeldolgozási technikák és a gépi tanulás kombinációját használja a baromfi istállókban hallható hangok követésére és elemzésére.

Ha egy szokatlan esemény (pl. tüsszögés) vagy rendellenesség (pl. száraz csiga vagy ventilátor motorhiba) történik, a gazdálkodók riasztást kapnak. Darbonne elmondta, hogy az audiotechnológia a viselkedés, a jólét és az egészségi állapot értékelése mellett a potenciális környezeti problémákat is felismeri, beleértve a takarmányhiányt, az alvási ciklusok megzavarását, azt, ha a víznyomás túl alacsony a vezetékekben, ha a szellőzőrendszerek ventilátorai meghibásodnak, és egyéb láthatatlan vagy más módon nem észlelhető problémákat.

Lehet-e a sertések viselkedéséből a gyomorfekély kialakulására következtetni?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

Az észak-írországi Agri-Food and Biosciences Institute és a Queen’s University Belfast által végzett kutatás megállapította, hogy a gyomorfekély változásokat okozhat a sertések pihenési módjában, vagy ilyen változások eredménye lehet. Ezért a viselkedésben bekövetkező változások lehetővé tehetik a fekély felismerését, mielőtt komolyabb károsodás következne be.

Emellett a gyomorfekélyes sertésekről kiderült, hogy kevésbé hajlamosak az olyan káros viselkedési formákra, mint a farokrágás. A gyomorfekély súlyos egészségi és gazdasági következményekkel járó patológiás állapot a sertéstenyésztésben. Több európai országban végzett kutatások szerint a levágott sertések körülbelül 20%-ánál fordul elő enyhe fekély, míg további 10%-ánál súlyos fekély.

A két intézmény kutatói a kísérlet során azonosították a vágáskor gyomorfekéllyel rendelkező és nem rendelkező sertéseket, majd a vágást megelőző két hétben készült videofelvételek segítségével összehasonlították viselkedésüket. A legegyértelműbb különbség abban mutatkozott, hogy melyik oldalukon akartak pihenni.

A gyomorfekélyes sertések (még az enyhébbek is) sokkal ritkábban feküdtek a jobb oldalukra, mint a fekély nélküliek (átlagosan az idő 12%-ában, míg a fekély nélküliek 25%-ában). A kutatócsoport azt is megfigyelte, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé mutattak káros szociális viselkedést, mint a fekély nélküliek: a farokrágás csak harmadannyiszor fordult elő, mint a fekély nélküli sertéseknél, a fülharapás pedig feleannyiszor. Mind a fekélyekről, mind a káros szociális viselkedésről elmondható, hogy stressz hatására fokozódik, és elképzelhető, hogy egyes sertések a stresszre viselkedésük adaptálásával reagálnak, míg mások, akik erre nem képesek, több fizikai következményt szenvednek el.

Cél az alacsonyabb metánkibocsátású tehenek tenyésztése

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

A Semex UK genetikai vállalat úgy véli, hogy 2050-ig 20-30%-kal csökkentheti a metánkibocsátást alacsonyabb metán-kibocsátású tehenek tenyésztésével. A vállalat a kanadai Lactanet tejvizsgáló és genetikai értékelő céggel és a Guelphi Egyetemmel együttműködve keresi a genetikai megoldást a metánkibocsátás csökkentésére. Az elmúlt 5 év során a kanadai tejvizsgáló szervezetek több mint 13 millió tejmintáról készítettek közép-infravörös (MIR) spektroszkópiai felvételeket, amelyből 700 ezret elemeztek a Lactanet genetikusai, hogy megjósolják a Kanada-szerte vizsgált tehenek metánkibocsátását. Az eredmények azt mutatták, hogy genetikai szelekcióval jelentősen csökkenthető a metánkibocsátás. A tudósok 85%-os korrelációt találtak a ténylegesen kibocsátott metán és a genetika alapján jósolt metánkibocsátás között, amiből az a következtetés vonható le, hogy van genetikai mód a metán csökkentésére. Ennek oka, hogy a tehén genetikája is hatással van a bendőben lévő metántermelésre és mikrobákra. Ez a genetikai jellemző 23%-ban öröklődik, ami a termeléshez és az immunválaszhoz hasonlóan 70-80%-os megbízhatóságú, a hozamra, illetve a zsír- és fehérjeszintre nincs hatással. Dr. Michael Lohuis, a Semex kutatási és innovációs alelnöke szerint a vizsgálat igen nagy jelentőséggel bír: „Eddig is tudtuk, hogy a genetikának nagy szerepe van a kibocsátás csökkentésében, mivel ez a fő módja annak, hogy a tejtermelők kevesebb ráfordítással és kevesebb kibocsátással több terméket állíthassanak elő. Ez a technológia azonban a genetika szerepét magasabb szintre emeli.” A Semex éves glasgow-i konferenciáján elhangzott, hogy 20-30%-kal csökkenthető a tehenek metántermelése 2050-ig, a szelekció intenzitásától függően.

Kiderült, miért nem sikerült vakcinázással megfékezni a madárinfluenzát

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

Egyes országokban a védőoltás a madárinfluenza elleni védekezés leggyakrabban alkalmazott stratégiája. A H9N2 madárinfluenza altípus elleni vakcinázási programok többsége azonban hatástalannak bizonyult a fertőzés és az átvitel ellen a telepi gyakorlatban, bár ezek a vakcinák a jelentések szerint laboratóriumban jól működtek a specifikus kórokozóktól mentes (SPF) csirkékben.

Ennek oka a hollandiai Wageningen University & Research sajtóközleménye szerint az, hogy anyai eredetű ellenanyagok (MDA) zavarhatják a csirkék oltásra adott immunválaszát, amelyek a tojáson keresztül kerülnek át a születendő csibékhez. Az MDA-k jelenléte lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb madárinfluenza elleni vakcinázási program a gyakorlatban hatástalannak bizonyult a baromfiknál. Ez az egyik következtetése annak a Kínában jelenleg elterjedt alacsony patogenitású H9N2 madárinfluenza-vírusra vonatkozó kutatásnak, amely Xue Pan PhD-disszertációjának témája volt.

Pan számos kínai baromfitelepre látogatott el, és több mint három hónapon keresztült végzett terepi járványügyi vizsgálatot. Ezután három csoport csirkét vizsgált a laboratóriumban. Az 1. csoportban minden csirkét a kikelést követő első napon beoltottak. A 2. csoport csirkéi ugyanezt a vakcinát 21 napos korukban kapták meg, a vállalat terepen alkalmazott vakcinázási eljárásának megfelelően. A 3. csoport volt a kontroll csoport, amelyben a csirkéket nem oltották be. Minden csoportban nyolc kereskedelmi forgalomban elérhető brojlercsirke és nyolc SPF csirke volt.

„A kísérleti eredmények határozottan arra utalnak, hogy az anyai antitestek (MDA-k) befolyásolhatják a csirkék humorális immunválaszát a vakcinázásra” – mondta Pan.

„Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a terepen nagyobb figyelmet kell fordítanunk a madárinfluenzavírus-vakcinák MDA-interferenciájára, ahelyett, hogy csak az antigén távolságot vizsgálnánk” – mondta Pan, hozzátéve: „Fontos, hogy új vakcinákat hozzunk létre az MDA interferenciájának leküzdésére a terepen”.

Kutatásai során Pan néhány új vakcinával állt elő, például egy új adjuvánssal a hagyományos H9N2 inaktivált vakcinához és a pulyka herpeszvírus vektorvakcinához a vakcinák hatékonyságának javítása érdekében. Pan emellett több olyan mechanizmust is feltárt, amely befolyásolja a vakcina hatékonyságát.

A H9N2 madárinfluenza-vírus a legelterjedtebb és legkártékonyabb alacsony patogenitású madárinfluenza-vírus a világon. Nemcsak az állattenyésztésben okoz súlyos károkat, hanem a közegészségügy számára is hatalmas kockázatot jelent. Egyes kutatók attól tartanak, hogy ez a vírus szikrája lehet a következő influenzajárvány kialakulásának, akár közvetlenül átterjedve az emberre, akár génjeinek egy részét átadva egy pandémiás vírusnak.

Karácsonyfával a farokrágás ellen?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A fa ideális környezetgazdagító anyag a malacok számára. A januárban kidobott karácsonyfák láttán gondolkodott el erről Dr. Irene Camerlink sertésjóléti szakértő a Pig Progress portál hasábjain. Az ingyen is beszerezhető fenyőfa olcsó megoldást jelenthet a játékok vásárlásával szemben, és segíthet a farokrágás csökkentésében. A szalma mellett a fa az egyik legjobb lehetőség a sertések érdeklődésének felkeltésére és fenntartására szolgáló anyagok közül. Vizsgálható, manipulálható, rágcsálható, és az sem baj, ha kisebb darabokat lenyelnek belőle. A fa emellett tartós, széles körben elérhető, a biológiai biztonság szempontjából alacsony kockázattal jár, és sok esetben költséghatékonyan, helyben is beszerezhető. Különböző nemű és korú állatok (növendék malacok, kocák, kanok) számára különböző átmérőben biztosítható. A fafajták puhaságuk és nedvességtartalmuk szerint különböznek egymástól. Egy kutatás során a sertések gyorsabban fogyasztották el a lucfenyőből készült faoszlopokat, mint a bükkből, vörösfenyőből vagy erdeifenyőből készülteket. A puha fát tehát gyorsabban kell pótolni. Egyik fafaj sem okozott belső károsodást (például a száj, az emésztőrendszer vagy a máj károsodását). Bár a lucfenyőt a sertések kedvelik, két írországi vizsgálatban (1080 sertés) nem eredményezett kevesebb farokrágást. Egy finn vizsgálatban (780 sertés) azonban, ahol a friss fát vízszintesen függesztették fel, a malacok kevesebb farokrágást és fülharapást mutattak. Összegezve tehát nincs garancia arra, hogy a friss fa csökkenti a farokrágást, de úgy tűnik, hogy alkalmazása a sertések számára kevés kockázatot jelent, és egy ideig lefoglalja őket.

A tejtermékek új piacát hozhatja létre az antibiotikumok korlátozása

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Az amerikai Cornell Egyetem Állatorvosi Főiskolájának kutatói szerint a fogyasztók hajlandóak lennének olyan tehenektől származó tejet vásárolni, amelyeket csak akkor kezelnek antibiotikummal, ha az orvosilag indokolt – feltéve, hogy az ár nem sokkal magasabb, mint a hagyományos tejé. Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a hagyományos gazdálkodók potenciálisan nagy piacot tudnának kiaknázni az ilyen típusú tejtermékek számára, ha sikerül eltalálniuk a megfelelő árat, valamint, hogy a tejtermelő fogyasztók segíthetnek az antimikrobiális rezisztencia terjedésének lassításában. A tanulmányban a kutatók egy új, felelős antibiotikum-használatot (RAU, azaz Responsible Antibiotic Use) jelző címkét javasolnak a tejre, amely a fogyasztói preferenciákat kihasználva csökkentené az antibiotikum-használatot a tejgazdaságokban. A Dr. Renata Ivanek vezetésével működő kutatócsoport országosan reprezentatív felmérést végzett amerikai felnőttek körében, és azt találta, hogy a fogyasztók fele hajlandó lenne RAU-jelöléssel ellátott tejet vásárolni. Emellett randomizált, kísérleti aukciót is tartottak valódi pénzzel és tejjel, amely azt mutatta, hogy a vásárlók szintén hajlandóak voltak magasabb árat fizetni a RAU-címkézett tejért, de csak kicsivel többet, mint amennyit a címkézetlen dobozokért fizettek volna. A fogyasztók mégis erősen preferálták a RAU címkével ellátott tejet a címkével nem ellátott tej opcióval szemben. Ezért a kutatók feltételezik, hogy az új RAU-címke arra ösztönözné a gazdákat, hogy jobban csökkentsék az antibiotikumok használatát, mint a hagyományos, címkézetlen tej esetében.

Antibiotikum-használat az európai sertéstenyésztésben: a kevesebb a több

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

Az Európai Unióban 2006 óta tilos az állatoknak növekedésserkentési célból antibiotikumokat adni. Több mint 15 év elteltével számos tanulságot vontak le a kontinensen. A belgiumi Genti Egyetem kutatócsoportja a tanulságok összegzésére vállalkozott az Antibiotics folyóiratban megjelent tanulmányukban. Ennek keretében összesen 116, különböző európai országból származó sertés-egészségügyi szakértőt kértek fel arra, hogy rangsorolják az antibiotikum-használat alternatíváit meghatározott szempontok alapján, amelyek a várható hatékonyságot, a befektetés megtérülését és a megvalósíthatóságot értékelik. Az antibiotikum-használat legmagasabbra rangsorolt alternatívája a gazdaság biológiai biztonságának javítása volt, ezt követte a fokozott és tökéletesített vakcinázási stratégia, a cink alkalmazása (az elválasztott malacokra összpontosítva), a kiváló minőségű takarmány biztosítása és a fejlett diagnosztika alkalmazása. A cink használatát leszámítva, amelynek gyógyászati célú felhasználását 2021 végétől betiltották Európában, ezek az alternatívák minden sertéstenyésztő számára elérhetőek. Több menedzsmenttényezőt is összefüggésbe hoztak az egyes tagállamokban megjelent különböző tanulmányokban az antibiotikum-használat csökkentésével. Egy négy európai országra vonatkozó tanulmányban az alacsonyabb antibiotikum-felhasználás 3 paraméterhez kapcsolódott leginkább, nevezetesen a külső biológiai biztonsághoz, a magasabb elválasztási korhoz (> 24 nap) és az öthetes csoportos fiaztatási rendszerhez. Kulcsfontosságú lesz mindenkit bevonni az antibiotikum használat csökkentésébe, beleértve a kisüzemi tenyésztőket és azokat is, akik ellenállnak a változásnak. Végső soron ez a csökkenés a rezisztencia-szelekció kiegyenlítődését, sőt végső soron megfordulását is eredményezi, ami további előnyökkel jár az állategészségügy, valamint az emberi egészség, és a globális élelmiszerbiztonság szempontjából.

A baromfi fogja adni a globális húspiac felét 2031-re

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

Az OECD/FAO legfrissebb mezőgazdasági kilátásai szerint a következő évtizedben továbbra is a baromfi lesz a leggyorsabban növekvő húsféle, és 2031-re a piac 47%-át fogja kitenni. A baromfi felé történő hosszú távú elmozdulás tendenciája tovább erősödik, részben a magas jövedelmű országok fehér húsok iránti preferenciájának köszönhetően. Ennek oka, hogy a baromfit könnyen elkészíthetőnek, egészségesebbnek és jobb választásnak tartják. A közepes és alacsony jövedelmű országokban a baromfit más húsok olcsóbb alternatívájának tekintik. Ennek eredményeképpen az előrejelzés szerint a baromfiból származó fehérje elérhetősége 2031-re 16%-kal fog növekedni, és addigra a húsforrásokból származó fehérje 47%-át fogja kitenni, amelyet a sertés-, a bárány- és a marhahús fog követni.

A baromfihús-fogyasztás gyakorlatilag minden országban és régióban nőtt, mivel a fogyasztók számára a kedvezőbb ár, a termék állandósága és adaptálhatósága, valamint a magasabb fehérje- és alacsonyabb zsírtartalom vonzó. A baromfihús-fogyasztás várhatóan 154 millió tonnára nő világszerte az előre jelzett időszakban, ami tükrözi, hogy a baromfihús jelentős szerepet játszik számos népes fejlődő ország, például Kína, Indonézia, India, Malajzia, Pakisztán, Peru, a Fülöp-szigetek és Vietnam nemzeti étrendjében.

Rövidebb távon a húsfogyasztásban a Covid-19 világjárvány idején bekövetkezett elmozdulás az éttermi fogyasztástól az otthoni főzés felé várhatóan rövid távú marad, és a fogyasztók a korlátozások feloldásával visszatérnek a korábbi vásárlási szokásaikhoz.

A magas jövedelmű országokban azonban, ahol az egy főre jutó fogyasztás már most is magas, a kereslet várhatóan stagnálni vagy csökkenni fog, tekintettel a népesség elöregedésére és a fehérjeforrások változatosabbá tételére irányuló törekvésekre. Az alacsonyabb jövedelmű országokban mind a népesség, mind a jövedelem növekedése ösztönözni fogja a fogyasztást, bár egy sokkal alacsonyabb egy főre jutó kiindulási szintről.

A globális húskínálat a növekvő kereslet kielégítése érdekében bővülni fog, és 2031-re eléri a 377 millió tonnát, de ez már lassabb bővülés lesz, mint az elmúlt évtizedben. Az állományok globális bővülése azt jelenti, hogy az előrejelzések szerint a hústermelés növekedésének legnagyobb része Kínára hárul majd, amelyet az Egyesült Államok, Brazília és India követ. Ezzel szemben az Európai Unióban a hústermelés várhatóan csökkenni fog ebben az időszakban a növekvő hazai és környezeti költségek, valamint a csökkenő exportlehetőségek miatt.

A globális hústermelés növekedését elsősorban a baromfiágazat növekedése befolyásolja, a baromfiállomány 31 milliárd darabra emelkedik. Ennek eredményeképpen a húságazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2031-ig várhatóan 9%-kal emelkedik, ami kisebb mértékű, mint a hústermelés 15%-os növekedése, tekintettel a baromfi növekvő arányára és a termelékenység növekedésére, amely magasabb egy állatra jutó hústermelést eredményez, és így alacsonyabb az egy egységnyi hústermelésre jutó ÜHG-kibocsátás aránya. Fontos kivételt képez Afrika, ahol a kibocsátás 24%-kal fog növekedni, nagyrészt a termelés növekedésével párhuzamosan.