Az Amerikai Baromfitenyésztők Szövetsége (USPOULTRY) közleményben jelentette be, hogy befejeződött az Arkansasi Egyetemen egy külsőleg finanszírozott kutatási projekt, amelyben a szabályozható fényintenzitású rendszerek brojlerek jólétére gyakorolt hatását értékelték. David Caldwell, a Baromfitudományi Tanszék vezetője és az Arkansasi Egyetemen belül működő Baromfitudományi Kiválósági Központ igazgatója és csapata a közelmúltban fejezte be a projektet, amelynek célja az volt, hogy meghatározzák a szabályozható intenzitású világítási és természetes megvilágítási rendszerek hatását a viselkedésre, a járásra és a stresszhormon (kortikoszteron) szintjére az állandó fényintenzitású rendszerekkel- összehasonlítva a nagyüzemi brojlerfarmokon. A tanulmány további célkitűzései közé tartozott a környezetgazdagító kunyhók hatásának vizsgálata a brojlerek viselkedésére, a járására és a stresszre a különböző világítási rendszerekben. Az eredmények azt mutatták, hogy a szabályozható fényintenzitású világítási rendszer serkentette a madarak porfürdőzési viselkedését és önkéntes mozgását. Emellett az alom nedvességtartalma és a talpfekély előfordulása is a szabályozható fényintenzitású világítási rendszerrel felszerelt istállóban volt a legalacsonyabb.

Egy spanyol tanulmányban a megvizsgált szupermarketek húsmintáinak 40%-ában találtak multirezisztens E. coli baktériumot. Az emberekben súlyos fertőzéseket okozni képes E. coli törzsek is igen elterjedtek voltak – hangzott el az idei Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Kongresszusán (ECCMID 2023, Koppenhága, április 15-18.).

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte veszélyesen magas szintet ér el. A gyógyszerrezisztens fertőzések évente becslések szerint 700 000 ember halálát okozzák világszerte. Az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedik, ha nem történik intézkedés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért az antibiotikum-rezisztenciát az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb közegészségügyi veszélynek tekinti. A multirezisztens baktériumok az állatokról az élelmiszerláncon keresztül átterjedhetnek az emberekre, de kereskedelmi érdekek miatt az antibiotikum-rezisztens baktériumok élelmiszerekben lévő szintjére vonatkozó adatok nem állnak széles körben rendelkezésre.

Hogy többet tudjanak meg, Dr. Azucena Mora Gutiérrez és Dr. Vanesa García Menéndez, a spanyolországi Santiago de Compostela-Lugo Egyetem munkatársai más kutatóközpontok munkatársaival együtt kísérletsorozatot terveztek, hogy felmérjék a spanyol szupermarketekben kapható húsokban a multidrog-rezisztens és extraintestinális patogén Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok (Klebsiella pneumoniae, E. coli és más baktériumok, amelyek multidrog-rezisztens fertőzéseket, például szepszist vagy húgyúti fertőzéseket okozhatnak) szintjét. A kutatók 100 hústerméket (csirke, pulyka, marha- és sertéshús egyenként 25 darabját) elemeztek, amelyeket 2020-ban véletlenszerűen választottak ki oviedói szupermarketekből. A húskészítmények többségében (73%) az E. coli szintje nem lépte túl az élelmiszer-biztonsági határértékeket. Ennek ellenére a termékek közel fele (49%) tartalmazott multidrog-rezisztens és/vagy potenciálisan patogén E. coli baktériumot.

Ezekből 82 E. coli izolátumot nyertek ki és elemeztek.  Ezenkívül a 100 hústermékből 10-ből (7 csirke, 2 pulyka és 1 sertéshús) 12 K. pneumoniae izolátumot nyertek ki. A 82 E. coli izolátumból 56 olyan volt, amelyek kiterjedt spektrumú béta-laktamázt (ESBL) termeltek, olyan enzimeket, amelyek védettséget biztosítanak a baktériumok számára, a legtöbb béta-laktám antibiotikummal szemben, beleértve a penicillineket, a cefalosporinokat és a monobaktám aztreonámot. A kutatók az antibiotikum-rezisztens baktériumok szintjének rendszeres felmérését sürgetik a húskészítményekben.

A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) az elmúlt hónapokban beárnyékolta a Brazíliából érkező jelentéseket, de még mindig sok jó hír érkezik az ország baromfiágazatából. Vegyük például a brazil tojáskivitel kiemelkedő teljesítményét. Alacsony költségű, betegségtől mentes termelőként Brazília jó helyzetben van ahhoz, hogy kielégítse a tojás iránti globális keresletet, és a júliusban közzétett adatok arra utalnak, hogy idén új csúcsok várhatók, még ha a kivitel nem is éri el az egy évtizeddel ezelőtti csúcsokat.

2023 első hat hónapjában a héjas és feldolgozott tojás kivitele volumenét tekintve 150%-kal emelkedett, és 16.600 tonnát tett ki. Értékben ez a szám több mint 222%-kal magasabb, 41,2 millió USD volt. Csak júniusban a volumen több mint 901%-kal, az érték pedig több mint 608%-kal nőtt a tavalyi év júniusához képest. A Brazil Állati Fehérje Szövetség (ABPA) szerint ezek az első félév legjobb adatai az elmúlt több mint egy évtizedben, és a második negyedévben elért magas átlagnak köszönhetően – amely minden idők legjobb negyedéves eredménye – új csúcsok várhatók 2023 egészére. A brazil export fő célországa Japán, ahol a madárinfluenza miatt jelentősen csökkent a tojótyúkállomány, és ennek következtében tojáshiány lépett fel.

Január és június között 6900 tonna tojást vásárolt Brazíliából, ami 1304%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A következő a listán Tajvan, amely 5400 tonna tojást vásárolt, tavaly pedig még egyáltalán nem importált Brazíliából. Az ABPA megnyugtatta a brazil fogyasztókat, akik azért aggódnának, hogy nem tudnak majd tojást vásárolni, mivel a tengerentúlon felvásárolják majd az összeset, hogy nem lesz helyben sem hiány. Az export az ország termelésének kevesebb mint 1%-át teszi csak ki.