Skip to main content

A generatív mesterséges intelligencia hatékonyabbá teheti a baromfitelepeket?

A baromfitenyésztők rengeteg adatot gyűjtenek. Az intelligens eszközöket (IoT), az ok-okozati elemzést és a generatív mesterséges intelligenciát ötvöző új technológia felhasználhatja mindezen információkat a madarak egészségét, a termelést és az általános jövedelmezőséget érintő döntések optimalizálásához.

A 2023-as Poultry Tech Summit konferencián Evan Sadlon, az MTech Systems adattudományi vezetője arról beszélt, hogy ez a technológia pontosabb válaszokat adhat olyan kérdésekre, mint például, hogy milyen hatással vannak a különböző előmelegítési rendszerek az átlagos napi súlygyarapodásra, hogyan változtatja meg a növekedési görbe inflexiós pontját az egy madárra jutó indító táp mennyisége, vagy hogy mikor kell különböző szellőztetési programokat indítani a takarmányhasznosítási arány (FCR) optimalizálása érdekében?

Arról, hogy mi az az ok-okozati elemzés, Sadlon szemléltetésképp megosztott egy táblázatot, amely a vízbefulladások és a Nicholas Cage-filmek között mutat összefüggéseket. „A táblázat szerint csak annyit kell tennünk az életek megmentése érdekében, hogy megakadályozzuk Nicholas Cage-et, hogy tovább színészkedjen” – mondta. „Hogyan különíthetjük el Nicholas Cage és a vízbefulladó emberek esetét a tényleges ok-okozati összefüggésektől? Ez valójában az ok-okozati elemzés. Azt keresi, hogy milyen cselekedetek vezetnek ténylegesen konkrét eredményekhez.” A baromfitenyésztők ugyanilyen hibákat követhetnek el gazdaságukban az adatgyűjtés során. A baromfiistállókban elhelyezett érzékelők az IoT segítségével számos tényezőre vonatkozó információkat gyűjtenek a madarak egészségi állapotától kezdve az istállón belüli környezeti feltételekig. „De ok-okozati elemzés nélkül a termelők nem biztos, hogy ténylegesen fel tudják használni ezeket az adatokat az eredményeik javítására” – tette hozzá.

A generatív mesterséges intelligencia sokkal eredményesebbé teszi a döntéshozatalt. Ezt a technológiát általában a mesterséges intelligencia következő generációjaként szokták emlegetni, mivel képes az általa gyűjtött adatokra építkezni. A generatív mesterséges intelligencia segíthet a baromfiadatokkal foglalkozó tudósoknak a madarak nevelésével és takarmányozásával kapcsolatos döntések meghozatalához használt kódolási és elemzési módszerek fejlesztésében és javításában.

Az élesztő használata a baromfitakarmányban csökkentheti a szalmonella előfordulását

A Saccharomyces cerevisiae boulardii nevű élesztőgomba javíthatja az élelmiszerbiztonságot, csökkentheti a szalmonella megtelepedését, és fokozhatja a bélrendszer helyes működését a baromfitápokon keresztül.

„Megvizsgáltam ezt az élesztőgombát, a múltbeli adatoktól egészen a legfrissebb kutatási eredményekig annak érdekében, hogy ez az élesztőgomba hatásos eszköz lehessen bizonyos termékekben” – magyarázta Dr. Bill Potter, az Elanco vállalat élelmiszerbiztonsági tanácsadója, a 2023-as Poultry Tech Summit konferencián.

A Saccharomyces cerevisiae boulardii-t eredetileg a borfeldolgozás javítására fedezték fel. Névadója, Henry Boulard 1920-ban Indokínába utazott, hogy új élesztőtörzseket keressen, amelyek felhasználhatók az erjesztési folyamat során. Sajnos ez a látogatás éppen egy időben történt az akkori kolerajárvánnyal. „Észrevette, hogy az ottani bennszülöttek egy része bizonyos növényekhez, mint például a licsi gyümölcséhez nyúlt” – mondta Potter, megjegyezve, hogy az ebből a gyümölcsből készült tea enyhülést hozott a kolera okozta bélrendszeri problémákra. „Ahogy mondani szokták, a többi már történelem” – tette hozzá.

Az élesztőgombának három fő hatása van: a mikrobiom egyensúlyának fenntartása, a természetes védekezőképesség javítása és a bélegészség megóvása. A Saccharomyces cerevisiae boulardii egyik legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy képes megkötni az oxigént. Más szóval, elvonja az oxigént, ezáltal javítva az élelmiszerbiztonságot, hiszen a felesleges oxigént különben a Salmonella, az E. coli és más kórokozók hasznosítanák a baromfi bélrendszerében.

Kereskedelmi kísérletek során a Saccharomyces cerevisiae boulardii-val kiegészített takarmánnyal táplált csirkéknél jelentősen csökkent a kórokozók megtelepedése. Egy másik vizsgálat során hasonló E. coli csökkenést tapasztaltak egy tojótyúk-telepen. A Saccharomyces cerevisiae boulardii nem csodaszer, figyelmeztetett Potter, de ha az élesztőgombát más kezelési stratégiákkal együtt alkalmazzák, javítható az élelmiszerbiztonság.

Egy digitális radiográfiai megoldás, amely átformálhatja a baromfitenyésztés

Az élő tyúkok csontsűrűségének gyors és biztonságos elemzési módszere segíthet a baromfitenyésztőknek kiválasztani a tenyésztéshez szükséges optimális madarakat az állatok egészségének és jólétének javítása érdekében. A brit Roslin Intézet tudósai olyan digitális röntgeneljárást fejlesztettek ki, amely körülbelül 45 másodpercet vesz igénybe, a tyúkok és a baromfitenyésztők számára is praktikus, és megbízható, reprodukálható eredményeket ad.

A British Poultry Science folyóiratban bemutatott újszerű módszerük lehetővé teszi a tenyésztők számára, hogy figyelembe vegyék a csontsűrűséget a tojótyúkok kiválasztásakor, amelyeknél a tojástermeléssel járó biológiai változások miatt fennáll a törések kockázata. A digitális röntgentechnológia közelmúltbeli fejlődése lehetővé tette a kutatók számára, hogy továbbfejlesszék a csontsűrűséggel kapcsolatos képek rögzítésére és elemzésére szolgáló technikájukat. Módszerük lényege, hogy gyors digitális röntgenfelvételeket készítenek élő tyúkokról, amelyekből kiszámítható a láb csontsűrűsége, az adatok pedig digitálisan azonnal megoszthatók. A kutatók úgy optimalizálták módszerüket, hogy minimális expozíciós idő alatt tiszta képet kapjanak. Megközelítésüket a csirkék röntgenfelvételeiből származó eredmények és a csirkecombcsontok elemzéséből származó eredmények összehasonlításával validálták.

A körülbelül 45 másodpercet igénylő eljárás gyors és praktikus alternatívát kínál a hagyományos képalkotó eljárásokkal, például a kettős energiájú röntgenabszorpcióval, a digitalizált fluoroszkópiával és a CT-vizsgálatokkal szemben. Az erős csontok jobb egészségi állapotot és a törések kockázatának csökkenését jelentik a környezetükben szabadon mozgó madarak esetében. A csirke szegycsontja különösen hajlamos a sérülésre, és ugyanezen kutatócsoport korábbi kutatásai kimutatták, hogy a láb csontsűrűsége genetikailag összefügg a szegycsont sűrűségével és a törés kockázatával. A csontsűrűség mérésének új, gyakorlatias módszerének állatjóléti jelentősége is van, ugyanis segíthet a csontok egészségét szolgáló táplálkozási és tartástechnológiai megoldásokhoz kapcsolódó kutatásokhoz szükséges állatok számának csökkentésében is.

Kedvező kilátások a globális baromfipiac számára a kihívások enyhülésével

A Rabobank legfrissebb negyedéves jelentése szerint a globális baromfipiac növekedése 2023-ban várhatóan lassú lesz, mindössze 1%-ot ér el. A globális baromfipiacok azonban jó helyzetben vannak ahhoz, hogy 2023 negyedik negyedévében és 2024 elején fokozatosan javuljanak, bár ennek mértéke attól függ, hogy az egyes piacok mennyire kiegyensúlyozottak. A gyenge világgazdaság és a költségnövekedésből eredő áremelkedés miatt lassan növekvő baromfifogyasztás után várható némi fellendülés a globális keresletben, amit elsősorban az alacsonyabb takarmányköltségek és ezáltal az alacsonyabb csirkeárak hajtanak.

A piacokat továbbra is erősen az árak határozzák meg, de a baromfihúsnak számos piacon előnyére válhat a viszonylag versenyképes ár más fehérjékhez, például a marhahúshoz, a sertéshúshoz és az alternatív fehérjékhez képest. A Rabobank javuló piaci feltételeket lát az Egyesült Államokban, Mexikóban, Japánban, Dél-Afrikában, Indonéziában és Kínában. Indonéziában és Kínában azonban törékeny lesz a helyzet. Az EU piaca erős volt, de a friss csirkehúsimport magas szintje nyomást gyakorol. Brazíliában és Thaiföldön nagyobb kihívást jelentő körülményekkel kell szembenézni, és a túlkínálatban lévő hazai piacokon a kínálat növekedése terén fegyelmezettebbnek kell lenni. A globális kereskedelem várhatóan 2023 második félévében is erős marad, miután az első félévben rekordmagas 7,2 millió tonnát ért el, amit teljes egészében a nyers baromfihús kereskedelmének növekedése hajtott, miközben a feldolgozott baromfihús kereskedelme jelentősen visszaesett.

Az egyre inkább árvezérelt piacokon a fogyasztók termékpreferenciái változnak, és ez a tendencia várhatóan folytatódik 2023 második felében és 2024-ben is. Az élelmiszerbiztonság, a geopolitika és a fenntarthatóság által vezérelt kormányzati beavatkozások továbbra is hatással lesznek a piacokra és volatilitást okoznak a globális kereskedelemben. A madárinfluenza továbbra is fontos tényező marad, amely hirtelen hatással lehet a globális piacokra, mind a helyi kínálat, mind a kereskedelem szempontjából, különösen, ha Brazília déli államai is érintettek lesznek. A termelőknek továbbra is a működési oldalra kell összpontosítaniuk. Bár a jelentés szerzői úgy vélik, hogy a takarmányárak enyhén csökkenni fognak, a működési költségek még mindig történelmi csúcson vannak, és fennáll a további volatilitás kockázata a gabonaárak (az El Niño miatt), valamint az energiaárak és az energia elérhetősége terén. Emellett az is fontos, hogy a termelők folyamatos finomhangolással igazítsák kínálatukat a baromfi iránti kereslet változásaihoz.

Teljes cikk! – Kedvező kilátások a globális baromfipiac számára a kihívások enyhülésével

A Rabobank legfrissebb negyedéves jelentése szerint a globális baromfipiac növekedése 2023-ban várhatóan lassú lesz, mindössze 1%-ot ér el. A globális baromfipiacok azonban jó helyzetben vannak ahhoz, hogy 2023 negyedik negyedévében és 2024 elején fokozatosan javuljanak, bár ennek mértéke attól függ, hogy az egyes piacok mennyire kiegyensúlyozottak.

A gyenge világgazdaság és a költségnövekedésből eredő áremelkedés miatt lassan növekvő baromfifogyasztás után várható némi fellendülés a globális keresletben, amit elsősorban az alacsonyabb takarmányköltségek és ezáltal az alacsonyabb csirkeárak hajtanak. A piacokat továbbra is erősen az árak határozzák meg, de a baromfihúsnak számos piacon előnyére válhat a viszonylag versenyképes ár más fehérjékhez, például a marhahúshoz, a sertéshúshoz és az alternatív fehérjékhez képest.

A Rabobank javuló piaci feltételeket lát az Egyesült Államokban, Mexikóban, Japánban, Dél-Afrikában, Indonéziában és Kínában. Indonéziában és Kínában azonban törékeny lesz a helyzet. Az EU piaca erős volt, de a friss csirkehúsimport magas szintje nyomást gyakorol. Brazíliában és Thaiföldön nagyobb kihívást jelentő körülményekkel kell szembenézni, és a túlkínálatban lévő hazai piacokon a kínálat növekedése terén fegyelmezettebbnek kell lenni.

Brazília várhatóan a nyers csirkehúst legkedvezőbb költségekkel előállító piacként a legnagyobb haszonra tesz szert, míg Thaiföldnek és Kínának újra kell összpontosítania a nyers csirkehús kereskedelmére, ami megkérdőjelezi ezen exportőrök értékbeli pozícióját.

A globális kereskedelem várhatóan 2023 második félévében is erős marad, miután az első félévben rekordmagas 7,2 millió tonnát ért el, amit teljes egészében a nyers baromfihús kereskedelmének növekedése hajtott, miközben a feldolgozott baromfihús kereskedelme jelentősen visszaesett. Az egyre inkább árvezérelt piacokon a fogyasztók termékpreferenciái változnak, és ez a tendencia várhatóan folytatódik 2023 második felében és 2024-ben is.

Az élelmiszerbiztonság, a geopolitika és a fenntarthatóság által vezérelt kormányzati beavatkozások továbbra is hatással lesznek a piacokra és volatilitást okoznak a globális kereskedelemben. A madárinfluenza továbbra is fontos tényező marad, amely hirtelen hatással lehet a globális piacokra, mind a helyi kínálat, mind a kereskedelem szempontjából, különösen, ha Brazília déli államai is érintettek lesznek.

A termelőknek továbbra is a működési oldalra kell összpontosítaniuk. Bár a jelentés szerzői úgy vélik, hogy a takarmányárak enyhén csökkenni fognak, a működési költségek még mindig történelmi csúcson vannak, és fennáll a további volatilitás kockázata a gabonaárak (az El Niño miatt), valamint az energiaárak és az energia elérhetősége terén. Emellett az is fontos, hogy a termelők folyamatos finomhangolással igazítsák kínálatukat a baromfi iránti kereslet változásaihoz.

A szabályozható intenzitású világítás hatással van a brojlerek jólétére

Az Amerikai Baromfitenyésztők Szövetsége (USPOULTRY) közleményben jelentette be, hogy befejeződött az Arkansasi Egyetemen egy külsőleg finanszírozott kutatási projekt, amelyben a szabályozható fényintenzitású rendszerek brojlerek jólétére gyakorolt hatását értékelték. David Caldwell, a Baromfitudományi Tanszék vezetője és az Arkansasi Egyetemen belül működő Baromfitudományi Kiválósági Központ igazgatója és csapata a közelmúltban fejezte be a projektet, amelynek célja az volt, hogy meghatározzák a szabályozható intenzitású világítási és természetes megvilágítási rendszerek hatását a viselkedésre, a járásra és a stresszhormon (kortikoszteron) szintjére az állandó fényintenzitású rendszerekkel- összehasonlítva a nagyüzemi brojlerfarmokon. A tanulmány további célkitűzései közé tartozott a környezetgazdagító kunyhók hatásának vizsgálata a brojlerek viselkedésére, a járására és a stresszre a különböző világítási rendszerekben. Az eredmények azt mutatták, hogy a szabályozható fényintenzitású világítási rendszer serkentette a madarak porfürdőzési viselkedését és önkéntes mozgását. Emellett az alom nedvességtartalma és a talpfekély előfordulása is a szabályozható fényintenzitású világítási rendszerrel felszerelt istállóban volt a legalacsonyabb.

A szupermarketek húsmintáinak 40%-ában találtak multirezisztens baktériumokat Spanyolországban

Egy spanyol tanulmányban a megvizsgált szupermarketek húsmintáinak 40%-ában találtak multirezisztens E. coli baktériumot. Az emberekben súlyos fertőzéseket okozni képes E. coli törzsek is igen elterjedtek voltak – hangzott el az idei Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Kongresszusán (ECCMID 2023, Koppenhága, április 15-18.).

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte veszélyesen magas szintet ér el. A gyógyszerrezisztens fertőzések évente becslések szerint 700 000 ember halálát okozzák világszerte. Az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedik, ha nem történik intézkedés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért az antibiotikum-rezisztenciát az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb közegészségügyi veszélynek tekinti. A multirezisztens baktériumok az állatokról az élelmiszerláncon keresztül átterjedhetnek az emberekre, de kereskedelmi érdekek miatt az antibiotikum-rezisztens baktériumok élelmiszerekben lévő szintjére vonatkozó adatok nem állnak széles körben rendelkezésre.

Hogy többet tudjanak meg, Dr. Azucena Mora Gutiérrez és Dr. Vanesa García Menéndez, a spanyolországi Santiago de Compostela-Lugo Egyetem munkatársai más kutatóközpontok munkatársaival együtt kísérletsorozatot terveztek, hogy felmérjék a spanyol szupermarketekben kapható húsokban a multidrog-rezisztens és extraintestinális patogén Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok (Klebsiella pneumoniae, E. coli és más baktériumok, amelyek multidrog-rezisztens fertőzéseket, például szepszist vagy húgyúti fertőzéseket okozhatnak) szintjét. A kutatók 100 hústerméket (csirke, pulyka, marha- és sertéshús egyenként 25 darabját) elemeztek, amelyeket 2020-ban véletlenszerűen választottak ki oviedói szupermarketekből. A húskészítmények többségében (73%) az E. coli szintje nem lépte túl az élelmiszer-biztonsági határértékeket. Ennek ellenére a termékek közel fele (49%) tartalmazott multidrog-rezisztens és/vagy potenciálisan patogén E. coli baktériumot.

Ezekből 82 E. coli izolátumot nyertek ki és elemeztek.  Ezenkívül a 100 hústermékből 10-ből (7 csirke, 2 pulyka és 1 sertéshús) 12 K. pneumoniae izolátumot nyertek ki. A 82 E. coli izolátumból 56 olyan volt, amelyek kiterjedt spektrumú béta-laktamázt (ESBL) termeltek, olyan enzimeket, amelyek védettséget biztosítanak a baktériumok számára, a legtöbb béta-laktám antibiotikummal szemben, beleértve a penicillineket, a cefalosporinokat és a monobaktám aztreonámot. A kutatók az antibiotikum-rezisztens baktériumok szintjének rendszeres felmérését sürgetik a húskészítményekben.

Csúcs közelében a brazil tojáskivitel

A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) az elmúlt hónapokban beárnyékolta a Brazíliából érkező jelentéseket, de még mindig sok jó hír érkezik az ország baromfiágazatából. Vegyük például a brazil tojáskivitel kiemelkedő teljesítményét. Alacsony költségű, betegségtől mentes termelőként Brazília jó helyzetben van ahhoz, hogy kielégítse a tojás iránti globális keresletet, és a júliusban közzétett adatok arra utalnak, hogy idén új csúcsok várhatók, még ha a kivitel nem is éri el az egy évtizeddel ezelőtti csúcsokat.

2023 első hat hónapjában a héjas és feldolgozott tojás kivitele volumenét tekintve 150%-kal emelkedett, és 16.600 tonnát tett ki. Értékben ez a szám több mint 222%-kal magasabb, 41,2 millió USD volt. Csak júniusban a volumen több mint 901%-kal, az érték pedig több mint 608%-kal nőtt a tavalyi év júniusához képest. A Brazil Állati Fehérje Szövetség (ABPA) szerint ezek az első félév legjobb adatai az elmúlt több mint egy évtizedben, és a második negyedévben elért magas átlagnak köszönhetően – amely minden idők legjobb negyedéves eredménye – új csúcsok várhatók 2023 egészére. A brazil export fő célországa Japán, ahol a madárinfluenza miatt jelentősen csökkent a tojótyúkállomány, és ennek következtében tojáshiány lépett fel.

Január és június között 6900 tonna tojást vásárolt Brazíliából, ami 1304%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A következő a listán Tajvan, amely 5400 tonna tojást vásárolt, tavaly pedig még egyáltalán nem importált Brazíliából. Az ABPA megnyugtatta a brazil fogyasztókat, akik azért aggódnának, hogy nem tudnak majd tojást vásárolni, mivel a tengerentúlon felvásárolják majd az összeset, hogy nem lesz helyben sem hiány. Az export az ország termelésének kevesebb mint 1%-át teszi csak ki.

Visszavonta a francia madárinfluenza elleni vakcinatenderre irányuló fellebbezését a Ceva

A Ceva francia állategészségügyi csoport visszavonta a madárinfluenza elleni vakcina franciaországi gyártására kiírt tender miatt benyújtott fellebbezését. A pályázaton a Ceva alulmaradt a német Boehringer Ingelheim céggel szemben. Franciaország a Boehringer Ingelheimet választotta a kacsák októberben induló első oltási kampányához szükséges 80 millió adag madárinfluenza elleni vakcina szállítására.

A tervnek köszönhetően Franciaország lesz az első olyan ország az Európai Unióban, amely beoltja a baromfit a világszerte pusztító vírus ellen. A Ceva úgy döntött, hogy annak érdekében, hogy ne okozzon késedelmet az állattenyésztési ágazat vakcinázási kampányában, visszavonja a tender eredménye elleni fellebbezését – közölte a vállalat a július végén kiadott közleményében.

A vállalat folytatja a tárgyalásokat a hatóságokkal a vakcinázási kampány további szakaszairól, és már több mint 10 millió oltóanyagot legyártott a kacsáknak szánt madárinfluenza elleni vakcinájából – tette hozzá a Ceva.

A természetes antitestek öröklődését vizsgálták barna tojótyúkokban

A Wageningen University & Research Állattenyésztési és Genetikai Intézete (WUR-ABG) által a Poultry Science című szaklapban közzétett tanulmány azt mutatja, hogy mind a természetes antitestek (NAb) szintje, mind az ellenálló képesség mutatói öröklődnek és poligénes meghatározottság alatt állnak egy barna tojótyúk vonalban. Az ellenálló képesség az állat azon képessége, hogy a zavarok minimálisan befolyásolják, vagy gyorsan visszatérjen a zavarnak való kitettség előtti állapotba. Mivel az állatállomány folyamatosan ki van téve a környezeti zavaroknak, például a hőmérséklet-ingadozásoknak vagy a kórokozóknak, az állattenyésztés fenntarthatósága és jövedelmezősége szempontjából fontos a jó ellenálló képességű állatállomány tenyésztése. Az állatok általános ellenálló képességének mérése nem egyszerű. A longitudinális termelési adatok egyre szélesebb körű hozzáférhetősége azonban lehetővé teszi az ellenálló képességi mutatók becslését a várható termelési szintektől való megfigyelt eltérések alapján. Az állatok általános betegségekkel szembeni ellenálló képességének értékelésére a természetes antitestek (NAb) szintje használható indikátor tulajdonságként.

A kutatók teljes genom asszociációs vizsgálatot (GWAS) végeztek az NAb-k és az ellenálló képesség mutatóit befolyásoló genomi régiók azonosítására egy fajtatiszta rhode islandi tojótyúk vonalban. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az ellenálló képesség mutatói, mind a NAb szintje öröklődő tulajdonságok, amelyek „poligénes meghatározottság” alatt állnak, ami azt jelenti, hogy sok gén befolyásolja őket, kis hatással. Ezek a megfigyelések további betekintést nyújtanak az ellenálló képesség hátterében álló genetikai architektúrába, ami viszont megkönnyítheti a tojótyúk vonalak ellenálló képességének genetikai javítását. A szerzők szerint jelenleg még az ellenálló képesség egyik mutatójának értelmezése sem egyszerű, ezért fontos azok további finomítása és validálása, hogy ellenőrizni lehessen gyakorlati jelentőségüket, és be lehessen őket vezetni a gazdálkodási és tenyésztési gyakorlatba.