Skip to main content

Tanulmány erősítette meg a H5N1 emlősök közötti terjedését

A Cornell Egyetem új tanulmánya bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a madárinfluenza madarakról tejelő szarvasmarhákra történő átterjedése több amerikai államban mostanra emlősökről emlősökre való terjedéssel is veszélyeztet.

„Ez az egyik első alkalom, amikor bizonyítékot látunk a H5N1 magas patogenitású madárinfluenza hatékony és tartós emlősök közötti terjedésére” – mondta Diego Diel a Cornell Állategészségügyi Diagnosztikai Központjának (AHDC) virológiai laboratóriumának igazgatója, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A vírus teljes genomszekvenálása nem mutatott ki olyan mutációkat a vírust illetően, amelyek a H5N1 fokozott átvihetőségét eredményezné az emberben, ugyanakkor az adatok egyértelműen bizonyítják az emlősről emlősre történő átvitelt, ami aggasztó, mivel a vírus alkalmazkodhat az emlősökhöz – tájékoztatott Diel.

Július végéig tizenegy emberi megbetegedést jelentettek az Egyesült Államokban, az elsőt még 2022 áprilisában, mindegyiket enyhe tünetekkel: négyet szarvasmarhatelepekhez, hetet pedig baromfitelepekhez kapcsolódóan, az elmúlt hetekben pedig Coloradoban is megjelent a járvány. A mostani fertőzöttek ugyanahhoz a törzshöz kapcsolódóan betegedtek meg, amelyet a tanulmányban a tejelő tehenekben keringő vírustörzsként azonosítottak, ami a kutatókat arra engedte következtetni, hogy a vírus valószínűleg azonos megyében lévő tejgazdaságokhoz kapcsolódik.

Bár a vírus képes megfertőzni az embereket és szaporodni bennük, a fertőzés teljesítménye alacsony.

„Az ad okot aggodalomra, hogy olyan lehetséges mutációk keletkezhetnek, amelyek az emlősökhöz való alkalmazkodáshoz, az emberekre való átterjedéshez és a jövőben az ember közötti lehetséges hatékony átvitelhez vezethetnek” – mondta Diel.

Ezért kritikus fontosságú, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a vírust az érintett állatokban és a potenciálisan fertőzött emberekben is – mondta Diel. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) több, a H5N1-vírus vizsgálatára irányuló programot finanszírozott, a termelők számára költségmentesen. Diel szerint a vírus további terjedésének megfékezéséhez korai tesztelésre, fokozott biológiai biztonságra és karanténra lenne szükség pozitív eredmények esetén.

Lengyelország: a tejipar jövedelmezősége nehéz helyzetbe került

„A nyerstejtermelés jövedelmezősége (Lengyelországban) a szakadék szélén táncol. Sok múlik azon, hogy a gazdák hozzáférnek-e a megfelelő mennyiségű és jó minőségű, saját előállítású tömegtakarmányokhoz, ami a növekvő állományok és a földéhség miatt inkább kivétel, mint szabály” – olvasható a Nagy-Lengyelországi Mezőgazdasági Kamara (WIR) nemrégiben kiadott jelentésében.

Az elmúlt két évben a lengyel tejipari csoportok többször is panaszkodtak a nehéz pénzügyi körülményekre, illetve a nyereségesség ingadozására. A WIR szerint az ágazat továbbra is a pénzügyi válság állapotában van, amely „túl sokáig tart”, fokozatosan erodálja a gazdaságok erőforrásait és megnehezíti a helytállást.

„Sajnos nincs kilátás a drámai helyzet javulására” – állapította meg a WIR.

Lengyelországban a nyerstej literenkénti átlagára 2,05 zloty (kb. 188 forint), bár az ár régiónként és vevőtől függően nagymértékben eltérhet. Legalább 2024 végéig nem várható jelentős emelkedés – állították a WIR elemzői.

„A lengyel tejiparra továbbra is nyomást gyakorolnak a magas energiaárak, a tejpor és a vaj alacsony világpiaci ára, valamint az erős zloty” – derült ki a WIR jelentéséből.

A globális helyzet nagyban meghatározza a tejipar alakulását Lengyelországban és az EU egészében – mondta Grzegorz Rykaczewski, a Bank Pekao SA elemzője. Rykaczewski szerint 2024 első negyedévében mintegy 1 százalékkal több nyers tejet szállítottak az európai gyárakba az előző évekhez képest. A tejtermelés növekedését elsősorban Franciaországban és Olaszországban regisztrálták. Írországban és Hollandiában csökkent a termelés.

„Mindezek fényében Lengyelország az élmezőnyben volt és 5 százalékos termelésnövekedésével az EU gazdasági motorja volt a vizsgált időszakban” – nyilatkozta.

A tej és tejtermékek iránti keresletet különösen a kínai piac – mint a világ legnagyobb importőre – helyzete határozza meg. Idén januárban és februárban a sovány tejpor, a vaj és a tejsavópor iránt gyengébb volt a kínai kereslet.

„Nagy kérdés, hogy a lakossági fogyasztás hogyan fog tovább alakulni Kínában, és hogy az értékesítés csökkenése felgyorsul-e az idén” – mondta Rykaczewski, hozzátéve, hogy mivel az első negyedévi fogyasztás elmaradt a várakozásoktól, ez sokkolhatja az egész világpiacot és nyomást gyakorolhat az árakra.

Az ipari ventilátorok lehetnek az okai a H5N1-es megfertőződéseknek

A ventilátorok által keltett erős légáram segítheti a vírus terjedését, miközben megnehezítik a dolgozók számára az egyéni védőeszközök használatát.

Az ipari ventilátorok használatának köze lehetett a H5N1-fertőzés kitöréséhez azon dolgozók körében, akik részt vettek egy olyan állomány kiürítésében, ahol a vírus jelenlétét igazolták.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) munkatársai jelentették, hogy a kiürítési folyamatban részt vevő négy ember esetében humán H5N1-es megbetegedésről van szó, míg egy ötödik személy is fertőzöttként tartható számon.

A Minnesotai Egyetem Fertőzőbetegség-kutató és -biztonsági Központjának (CIDRAP) jelentése szerint a fertőzött coloradói állomány kiirtásában részt vevő dolgozókat egyéni védőeszközökkel látták el, beleértve az overallt, csizmát, védőszemüveget, kesztyűt és légzőkészüléket.

Julie Gauthier, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Állat- és Növényegészségügyi Ellenőrző Szolgálatának terepmunkákért felelős ügyvezető igazgatója szerint azonban lehetséges, hogy az istállóban lévő ventilátorokból érkező erős légáram megnehezíthette a dolgozók számára, hogy a védőszemüveget és a légzőkészüléket a helyén tartsák. A ventilátorok által olyan istállókban, ahol a hőmérséklet meghaladja a 40 fokot, a vírus a szél által elfújt tollakon és a levegőn keresztül is terjedhetett.

Bár korábban egyetlen hivatalos szerv sem említette konkrétan annak a farmnak a helyét, ahol a fertőzés történt, azon kívül, hogy Colorado állam északkeleti részén történt, a CIDRAP beszámolója egy Weld megyei üzemként azonosította, ahol körülbelül 1,8 millió csirkét tarthattak.

A CIDRAP szerint az összes betegnél csak enyhe tünetek jelentkeztek és mindegyikük gyógyulófélben van.

MRNS-alapú madárinfluenza elleni vakcina kifejlesztését kezdte meg az emberek számára a Moderna biotechnológiai vállalat

A Moderna a COVID vakcinatechnológiát a jövőbeli világjárványok elkerülése érdekében tervezi felhasználni. A vállalat bízik benne, hogy a COVID-19 vakcinák mögött álló technológiát felhasználva olyan oltóanyagot hozhat létre, amely képes megvédeni az embereket a madárinfluenzától.

A COVID-19 ellen kifejlesztett vakcinák lipid nanorészecskébe zárt hírvivő RNS-t (mRNS) alkalmaznak. Az mRNS-t genetikailag úgy alakították ki, hogy utasításokat adjon arra vonatkozóan, hogyan kell elkészíteni a tüskésfehérje hamis másolatát, egy tüskeszerű szerkezetet, amelyet a COVID-19 vírus a sejtek megfertőzésére használ.

Az immunrendszer megtanulja felismerni ezeket az idegen fehérjéket, és olyan antitesteket hoz létre, amelyek megvédhetik a szervezetet a COVID-19 jövőbeli fertőzéseivel szemben. Az mRNS-alapú vakcinák egyik előnye, hogy nagymértékben alakíthatóak a vírustörzsek fejlődéséhez – vagy ebben az esetben akár a különböző fertőző betegségekhez is.

A vállalat már megkezdte a madárinfluenza elleni vakcinajelöltek biztonságos tesztelését egészséges felnőtt jelentkezők körében. Sikeres vizsgálat esetén pedig még hátravan a harmadik fázisú tesztelés, amelyet több központban több ezer páciensen végeznének el.

Oroszország állami támogatást nyújt a takarmány-adalékanyagokra

Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma elsőként fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely széles körű állami támogatást biztosít a takarmány-adalékanyagok, enzimek és állatgyógyászati készítmények gyártása számára.

Az intézkedés célja legfőképpen az ágazat pénzügyi és gazdasági fenntarthatóságának megerősítése a jelenlegi geopolitikai helyzet és a logisztikai problémák közepette – áll a törvényjavaslat indoklásában.

A 2024. szeptember 1-jén hatályba lépő törvény értelmében a takarmány-adalékanyagok gyártói állami támogatáshoz juthatnak kedvezményes kölcsönök formájában, valamint a szövetségi költségvetésből, amelyet az orosz mezőgazdasági minisztérium számára különítettek el erre a célra. „Ebben az évben az orosz költségvetés 558 milliárd rubelt (mintegy 38,5 milliárd forint) tervez befektetni a mezőgazdaság támogatására – jelentette be Dmitrij Patrusev orosz mezőgazdasági miniszter a napokban.

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében az állami támogatásra mezőgazdasági termékek gyártói és feldolgozói jogosultak. A törvényhozók kifejtették, hogy egyes takarmánykiegészítő vitaminok, aminosavak és enzimek előállítása nem jár mezőgazdasági alapanyagok felhasználásával, így bizonyos gyártók nem juthattak állami pénzhez. A javaslat ezt a hiányosságot hivatott megszüntetni.

A kedvezményes kamatozású hitelek formájában nyújtott állami támogatás különösen fontos az orosz gazdaság számára, mivel az ország irányadó kamatlába továbbra is rendkívül magas (16 százalékos). Emiatt az orosz kereskedelmi bankok egyre nehezebben tudnak alacsony kamatozású hiteleket nyújtani, ami korlátozza a vállalkozások számára a megfizethető hitelek elérhetőségét – áll az orosz kormány közleményében. A banki hitelek magas költségei súlyos problémát jelentenek az orosz gazdaság számára. 2023 novemberében több állami vállalat, köztük az orosz állami vasúttársaság (RZD), az űrügynökség (Roszkozmosz), és az állami légitársaság, az Aeroflot is kamattámogatásért folyamodott az orosz kormányhoz.

A jogalkotók nem részletezték, hogy milyen logisztikai kihívások késztetik a hatóságokat arra, hogy a takarmány-adalékanyagot az állami támogatás körébe vonják. Valószínűleg a Kínával folytatott külkereskedelem növekvő problémái állhatnak a háttérben. A kínai bankok 2024 eleje óta minden olyan tranzakciót átvizsgálnak, amelyben orosz ügyfelek vesznek részt, késleltetve, esetenként elutasítva az átutalásokat.

Az orosz takarmány-adalékanyagok piacán Kína meghatározó szerepet tölt be, ugyanis az országba érkező import nagyjából 85 százaléka Kínából származik.

Ígéretesnek tűnik a szójafeldolgozási vízből tenyésztett egysejtfehérje

Szingapúri akvakultúra-kutatók szerint a szójabab feldolgozóvize megfelelő táptalajnak bizonyulhat a takarmányozáshoz használt egysejtű organizmusok tenyésztéséhez.

Diana Chan, a szingapúri Temasek Műszaki Főiskola Akvuakultúra Innovációs Központjának igazgatóhelyettese szerint Szingapúr az import csökkentésével és több élelmiszer lokális előállításával kívánja javítani az élelmezésbiztonságot. Ugyanakkor, mint mondta, a halliszt árának emelkedése és az élelmiszerhulladék mérséklésére tett törekvések megnövelték az érdeklődést ezen hulladék vízi takarmányban történő felhasználása iránt.

A takarmányköltségek emelkedésével a rendelkezésre álló halliszt miatt az élelmiszerhulladék hasznosítása takarmány-összetevőként vagy -adalékanyagokként egyre nagyobb teret nyer helyi szinten – mondta Chan – különösen akkor, amikor az ország a teljes hulladékmentesség felé halad, ami szintén segít környezetünk fenntarthatóságának az előmozdításában.

Mivel a kutatócsoport hozzáférhetett egy helyi szójababfeldolgozó üzem ipari vizéhez, úgy döntöttek, hogy kipróbálják, hogyan lehet ezt a szennyvizet táptalajként használni egysejtfehérjék termesztésére, amelyek alternatív fehérjeként szolgálhatnak a halliszt helyett –tette hozzá Chan.

Az így kapott egysejtfehérje-termék a Scientific Reports tudományos folyóiratban közzétett takarmányozási kísérlet során jól teljesített. A fele arányban egysejtfehérjével helyettesített hallisztet tartalmazó táppal az ázsiai tengeri sügérek ugyanolyan jól teljesítettek, mint a hagyományos táppal etetett állatok, és úgy tűnt, hogy a kísérleti étrend takarmányhasznosításban és testtömeg-gyarapodásban sem eredményezett jelentős változást.

Az egysejtfehérje probiotikumokat tartalmazhat, amelyek javítják a halak bélrendszerének egészségét, ezáltal elősegítve az emészthetőséget és a tápanyagok felszívódását – mondta Chan. Stefan Wuertz, a Nanyang Technológiai Egyetem Környezeti Élettudományi Mérnöki Központjának társalapítója szerint a fehérjetermék valószínűleg költségben is versenyképesebb lesz a halliszttel szemben, mivel a korlátozott természeti erőforrásokra egyre nagyobb igény mutatkozik.

Azonban még mindig van némi munka a szójabab feldolgozóvize felhasználásának optimalizálására vonatkozóan az egysejtfehérje előállítása során, mielőtt egy ilyen terméket nagyüzemi méretekben elő lehetne állítani – jegyezte meg Chan.

Európa hadilábon áll a rovarok élelmiszercélú hasznosításával – nem így Szingapúr

A rovarok élelmiszerként történő felhasználása továbbra is ellenérzéseket vált ki világszerte, amit jól szemléltet, hogy az Európai Unió nemrég bírálta az unión belül a soros elnöki tisztséget betöltő Magyarországot az új élelmiszerek ellenzése miatt.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács miniszterei júliusban vitatták meg Magyarország álláspontját, amely az európai étkezési hagyományok védelmét szorgalmazta az olyan új élelmiszerekkel szemben, mint az ehető rovarok, valamint a tejtermékek és a hús vegetáriánus alternatívái.

Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint 2011 óta ötszörösére nőtt a hús-, a tej- és tengeri termékek vegetáriánus helyettesítő termékeinek fogyasztása, ugyanakkor a magyarországi fogyasztók elutasítják a rovarok felhasználását. Egy 2023-as tanulmány szerint a magyar fogyasztók az európai átlagnál jóval elutasítóbbak a rovarfogyasztással szemben – annak ellenére, hogy a többség tisztában van a rovarfogyasztás valószínűsíthető pozitívumaival (azok tápértékével és környezetkímélő előállítási módszereivel).

Noha Magyarország szigorította a rovarokra vonatkozó hazai jogszabályokat, Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy a rovarfehérjét tartalmazó termékeknek megjelenésükben könnyen azonosíthatónak és elkülöníthetőnek kell lenniük az élelmiszerboltokban. Magyarországon továbbra is vannak rovaripari cégek, amelyek folyamatosan terjeszkednek.

A rovartenyésztő Agroloop például a Liszt Ferenc Repülőtér közelében épít takarmánycélú rovarokat tenyésztő üzemet, amely várhatóan 2024 őszén készül el. A cég ezzel a több mint 20 millió eurós üzemi beruházással az európai piacra szánt lárvatenyésztési kapacitásait jelentősen bővíteni fogja. 2024 végére az agrotechnológiai vállalat várhatóan napi 120 tonna nyersanyagot fogad majd, hogy 13 ezer négyzetméteres üzemében mintegy 10 ezer tonna végterméket állítson elő.

Érdemes megemlíteni, hogy miközben Európa óvatos a rovarok takarmány- és élelmiszercélú felhasználásának kérdésében, Szingapúr nemrégiben 16 rovarfaj fogyasztását hagyta jóvá, köztük különböző növekedési stádiumban lévő fajokét is, kiemelve a rovarok fogyasztásának táplálkozási és környezeti előnyeit.

A fermentáció előnyei a sertéstakarmányozásban

Nemrég örömmel tettünk eleget a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) Sertés szakmai csoportvezetőjének, Prof. Dr. Wekerle Laci bácsi meghívásának. Csikász Tiborral együtt arra kérték minket, hogy egy podcast keretében beszélgessünk kicsit a takarmányok folyékony tejsavas fermentációjáról, annak előnyeiről, felhasználási lehetőségeiről a sertéstakarmányozásban. Az Agrofeed Kft. GINOP-2.2.1-18 -2020-00024 azonosító számú pályázatának keretében 2020 és 2023 között intenzíven foglalkoztunk a témával, azóta a megépült fermentációs üzemből különböző fermentált termékeket ajánlunk sertéses, de baromfis-, szarvasmarhás partnereink részére is. Köszönjük az érdeklődést, és a lehetőséget Laci bácsinak és Tibornak, megtiszteltetés volt, reméljük a megtekintők számára is hasznos információk hangzanak majd el a beszélgetés alatt.   

Visszaesett a takarmányértékesítés Németországban

2023-ban a németországi takarmánytermelés 21,7 millió tonna volt, ami mintegy 360 ezer tonnával, tehát 1,6 százalékkal maradt el az előző 12 hónap mennyiségétől – szerepel a Német Takarmánygyártók Szövetségének (DVT) legfrissebb adatai között.

A csökkenés ugyanakkor az előző évek trendjeihez képest enyhülést mutat. Az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) adatai szerint a Németországban előállított takarmány mennyisége 2022-ben valamivel kevesebb mint 22,2 millió tonna volt. Akkor ez 5,8 százalékkal volt alacsonyabb az előző évhez képest.

Cord Schiplage, a DVT elnöke a teljes nemzeti takarmánytermelés csökkenését elsősorban a sertéstakarmányok értékesítésének csökkenésével magyarázza. Ebben a szegmensben a termelés mintegy 500 ezer tonnával (5,8 százalékkal) 8 millió tonnára csökkent 2023-ra. A sertések száma a novemberi összeírás alapján jelentősen, azaz 11,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest – emelte ki Schiplage. Összességében 2023-ban az ország sertésállománya 1,4 százalékkal 9,6 millióra csökkent.

Ezzel szemben a németországi takarmánytermelés 2023-ban a többi fő piaci szektorban bővülést ért el. A szarvasmarha-takarmány esetében a termelés üteme az év során mintegy 100 ezer tonnával 6,5 millió tonnára nőtt, míg a baromfitakarmány termelés 80 ezer tonnával 6,3 millió tonnára emelkedett.

Ami az értékesítésből származó bevételt illeti, a DVT adatai itt is csökkenést mutatnak: takarmányértékesítés mértéke 2023-ban 9,4 milliárd euróra csökkent az előző évi 10,5 millió euróról. Schiplage szerint a tavalyi évben a takarmányösszetevők globális piacokon való megnövekedett elérhetősége eredményezte az értékesítésből származó bevétel csökkenését – az ár- és versenykényszerrel együtt. Elmondása szerint a 2022-es bázisidőszakban a nyersanyag- és energiaköltségek kivételesen magasak voltak.

A DVT adatai szerint 2023-ban 276 keveréktakarmány-gyártó vállalat működött Németországban. Ez ötödével kevesebb, mint ami 12 hónappal korábban volt.

A FEFAC 2023-ra vonatkozó előzetes adatai alapján az EU 27 tagállamában a keveréktakarmány-termelés további 2 százalékkal, tehát várhatóan 144,3 millió tonnára fog csökkeni.

Oroszország a jelek szerint túl van a baromfipiaci válságon

Az orosz hatóságoknak sikerült helyreállítaniuk a hazai baromfi- és tojáspiac egyensúlyát bőkezű állami támogatási intézkedésekkel és monopóliumellenes vizsgálatokkal az állami tisztviselők szerint.

A közelmúltban a brojlerhús nagykereskedelmi átlagára az orosz piacon 0,1 százalékkal 157 rubelre (kb. 600 forint) csökkent kilogrammonként. A 10 darabos tojáscsomag átlagos nagykereskedelmi ára 1,3 százalékkal 89,7 rubelre (kb. 360 forint) csökkent – közölte az orosz mezőgazdasági minisztérium. Az árdinamika 2024 januárja óta túlnyomórészt stagnál, miután 2023 második felében példátlanul nagy volt a turbulencia. A csirkehúsból a polcokon időnként jelentkező hiány, amelyet egyes régiókban 2023 szeptembere és 2024 januárja között tapasztaltak, már nem fordul elő.

Egy 2023 végén elfogadott kormányrendelet lehetővé teszi az orosz regionális hatóságok számára, hogy lépéseket tegyenek a baromfi és a tojás árának csökkentése érdekében. Makszim Saszkoszkij, az orosz Szövetségi Monopóliumellenes Hivatal vezetője elmondta, hogy 34 régió élt ezzel az eszközzel, és 2200 élelmiszergyártóval kötött megállapodást, amelynek keretében bizonyos kedvezményekért cserébe ígéretet tettek a nagykereskedelmi árak emelésének korlátozására. Emellett a hatóság vizsgálatokat is indított, és egyes esetekben kiderült, hogy a felfelé irányuló árdinamikát nem indokolta a termelési költségek megfelelő növekedése vagy az üzleti árrés változása. A hivatal összesen 10 eljárást indított az orosz baromfi- és tojástermelők ellen a monopóliumellenes törvények megsértése miatt – közölte Szaszkoszkij, további részleteket nem közölve.

A bőkezű állami támogatásoknak köszönhetően Oroszország jó úton halad afelé, hogy 2024-re bővítse a tojás- és baromfitermelést – mondta Makszim Uvajdov, orosz mezőgazdasági miniszterhelyettes a parlament egyik legutóbbi ülésén. Elmondta, hogy összesen 51 tojástermelő gazdaságnak kell bővítenie a tojástermelést a támogatott kamatozású bankhiteleknek köszönhetően. Az Uvajdov által közölt adatok szerint 2023-ban az orosz tojástermelés elérte a 46,6 milliárd darabot, ami 1,2 százalékkal több mint a 2022-es mennyiség.