Skip to main content

Alacsony költségekkel lehet kezelni a tehenek méhfertőzését egy tanulmány szerint

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem (Penn State) új kutatása szerint bizonyos orvosi eljárásokban már alkalmazott cukoroldat csökkentheti az antibiotikumok használatát és a kezelési költségeket a tejelő szarvasmarhák gyakori méhfertőzésének kezelésében. A vizsgálat során a kutatók a klinikai metritiszben szenvedő teheneket vagy a ceftiofur antibiotikummal kezelték, vagy a fertőzött méhváladékot leszívták, majd a méhet egy dextróz nevű cukoroldattal átöblítették. Adrian Barragan, a Penn State oktatója szerint mindkét kezelés egyformán hatásosnak bizonyult a fertőzés kezelésében, bár az antibiotikum a legsúlyosabb fertőzésben szenvedő tehenek esetében a dextrózhoz képest jobbnak bizonyult.

A kísérlet során a dextrózkezelés átlagos költsége állatonként körülbelül 60 dollár volt, míg az antibiotikumos kezelésé 340 dollárba került. A dextrózoldat, a glükóz egy formája, egy kereskedelmi forgalomban kapható termék, amelyet már használnak olyan állapotok kezelésére, mint a ketózis és a Downer-szindróma. A kutatók egy ideje már sejtették, hogy más felhasználási módjai is lehetnek – a kísérleti eredmények azonban eddig vegyesek voltak.

Egy 2016-os tanulmányban a dextróz ígéretesnek bizonyult a metritisz enyhébb, szubklinikai formáinak kezelésében. Barragan szerint az ilyen enyhe fertőzésben szenvedő tehenek általában maguktól meggyógyulnak. Ezért Barragan csoportja egy utóvizsgálatban megpróbálta a dextrózt megelőző kezelésként alkalmazni a metritisznek kitett tehenek esetében. Ebben az esetben a dextróz beadása növelte annak az esélyét, hogy a tehénben végül kialakuljon a fertőzés. Barragan szerint azoknál a teheneknél, amelyeknél még nem alakult ki fertőzés, a méh dextrózzal történő átöblítése hatékonyan táplálhatja a jelen lévő baktériumokat. Ez azért fordulhat elő, mert a méhben lévő egészséges folyadék megakadályozza, hogy a dextróz a kiszáradás révén a baktériumok elpusztításához szükséges koncentrációt érjen el – ahogyan az a legutóbbi vizsgálatban látható volt, ahol a dextróz aktív, klinikai szintű fertőzések ellen bizonyult hatékonyabbnak.

A dextróz más fertőzések, például a tőgygyulladás kezelésében is segíthet, de ez további vizsgálatokat igényel. Barragan megjegyezte, hogy bár az egyetemen nemrégiben végzett kísérlet eredményei meglepően ígéretesek voltak, ez nem jelenti azt, hogy a termelők minden esetben lemondhatnának az antibiotikumos kezelésekről. A vizsgálat mintaalanya kevés volt, és míg a mérsékeltebb tünetekkel küzdő tehenek teljesen felépültek, a legsúlyosabb tüneteket mutatók viszont a termelékenység csökkenésének jeleit mutatták, amikor csak dextrózzal kezelték őket.

A sertéseken végzett kutatás utat nyit az emberi belélegezhető vakcina kifejlesztéséhez

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

Egy sertéseken végzett vizsgálat azt bizonyítja, hogy az inhalációs vakcinák csökkenthetik a vírusátvitelt és javíthatják a hatékonyságot, ami egy fontos lépés az emberi felhasználásra szánt vakcinák fejlesztésére.

A Covid19 világjárvány 2020-as megjelenése óta egyre nagyobb az érdeklődés a vakcinák nyálkahártyán történő beadása iránt az izomba adott injekciók helyett. Angliai kutatók egy kísérlet keretén belül sertéseket használtak modellként a nyálkahártyán beadott influenza elleni vakcinák vizsgálatára az immunreakciót megfigyelve. Az emberi tüdőben az immunválaszok mérése nem lehetséges. E kihívás leküzdésére a kutatók sertéseket használták modellként, mivel azok légzőrendszere anatómiailag-, és funkcionálisan hasonló az emberéhez. A beoltott sertések tüdejéből és véréből vett mintákból matematikai modellezés segítségével kimutatták, hogy a tüdő válaszreakciói a vérvizsgálatokból előre jelezhetők, ami megkönnyíti a vakcina hatékonyságának értékelését az emberek számára.

Ahhoz, hogy a vakcinák piacra kerüljenek, kritikus fontosságú a védettség korrelátumainak meghatározása – ezek olyan markerek, amelyek megbízhatóan előre jelzik a vakcina hatékonyságát az emberi szervezetben. Tanulmányunkban olyan lehetséges vizsgálatokat, mintavételi időket és mintatípusokat (például vér- és tüdőmintákat) vizsgáltunk, amelyek meghatározhatják a védettség összefüggéseit az emberekben – árulta el Dr. Simon Gubbins, a Pirbright Intézet transzmissziós biológiai kutatócsoportjának vezetője. A kutatás megállapította, hogy a vérben lévő immunválaszok megbízhatóan tükrözik a tüdőben lévő válaszokat, így alkalmas módot kínálnak a légzőszerveket célzó vakcinák hatékonyságának vizsgálatára. Az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy az immunválaszok hogyan mérhetők könnyen hozzáférhető vérmintákból és megalapozzák a nyálkahártyán beadott vakcinák jövőbeli tesztelését a klinikai vizsgálatokban – magyarázta Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem professzora.

A Frontiers in Immunology című szaklapban 2025 január végén közzétett tanulmány eredményei messzemenő hatással vannak a nyálkahártyán beadható vakcinák jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan. A sertésmodell azon képessége, hogy szorosan utánozza a légúti fertőzésekre, például az influenzára adott emberi immunválaszt, ideális platformmá teszi a vakcina hatékonyságának tesztelésére. A kutatás a nyálkahártya-vakcinák hatékonyságát és az immunvédelem mérésének legjobb módszereit vizsgálja. Célja, hogy megalapozza a jövőbeli vakcinákat, jobb védelmet nyújtson a légúti vírusok ellen, ezzel javítva a globális közegészséget.

Brazília lehetőséget lát a sertéshús-kereskedelem növelésére 2025-ben

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

2024-ben Brazília megdöntötte korábbi rekordjait a sertéshúsexport mennyiségét és kereskedelmi bevételeit illetően. Az ország termelői szövetsége optimista a növekedéssel kapcsolatban, miután Brazília megújította kereskedelmi megállapodását Mexikóval, Peru pedig további brazil létesítményeket hagyott jóvá.

2025 január közepén jelentették be, hogy a perui mezőgazdasági minisztérium nyolc új hűtőházi üzemet hagyott jóvá a Brazíliából származó hústermékek exportjára – közölte a Brazil Állatifehérje-szövetség (ABPA). Az alacsony, egy főre jutó évi 8,5 kilogrammos sertéshúsfogyasztása miatt a perui piac lehetőséget kínál Brazília számára exportkereskedelmi csatornáinak bővítésére és változatossá tételére – nyilatkozta Ricardo Santin, az ABPA elnöke. Peru 2023-ban több mint 220 ezer tonna hazai terméket állított elő. A kereslet kielégítésére megközelítőleg további 15 ezer tonnát importált, amelynek 57 százaléka Chiléből, 13 százaléka az Egyesült Államokból, 12 százaléka pedig Brazíliából származott.

A perui engedélyek bejelentése nem sokkal azután érkezett, hogy megerősítették a mexikói kormány beleegyezését a PACIC megújításába. A mexikói úgynevezett „Infláció és éhezés elleni csomag” (PACIC) célja, hogy megkönnyítse a kulcsfontosságú élelmiszerek (például a csirke és a sertéshús) behozatalát az infláció megfékezése és a hiány megelőzése érdekében. A kvóták és importvámok eltörlése révén a PACIC 2025-ben is érvényben marad Mexikóban.

Santin szerint a csomag bevezetése óta szilárd partnerség alakult ki a brazil hústermelők és a mexikói importőrök között. A következő évben reményét fejezte ki, hogy ez a kapcsolat és a kereskedelem tovább fog folytatódni a kölcsönös előnyök érdekében.

A sertéshúsexport mennyiségét és bevételeit illetően 2024-ben Brazília megdöntötte a korábbi rekordokat. Az ABPA jelentése szerint a Brazília által szállított (friss és feldolgozott) sertéshústermékek mennyisége több mint 10 százalékkal (1,35 millió tonnával) nőtt az előző évhez képest. A szállításokból származó bevétel 7,6 százalékkal magasabb volt, mint 2023-ban, valamivel több mint 3,03 milliárd dollár.

Állatjólét, precíziós gazdálkodás és mesterséges intelligencia a baromfiágazatban

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

Marian Dawkins brit biológus, az Oxfordi Egyetem etológiaprofesszora szerint ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás, beleértve a mesterséges intelligencia alkalmazását is, beváltsa az állatok életének javítására tett ígéretét, 3 feltételnek kell teljesülnie. Ezek a következők:

(1) Mind a közvéleménynek, mind a mezőgazdasági ágazatnak meg kell győződnie arról, hogy a jólét automatizált mérése képes megragadni azt, amit a „jó jólét” alatt értünk.

(2) Tudományos bizonyíték van arra, hogy a technológia valóban javítja az állatok jólétét, ha nagyüzemi gazdaságokban alkalmazzák.

(3) Az állatok jóléte mellett kimutatható pénzügyi, környezeti és egyéb előnyei is vannak, így az ipar számára kereskedelmileg kifizetődő.

Dawkins elmondta, hogy az smart farming vagy precíziós gazdálkodás egy átfogó kifejezés, amely a mezőgazdaságban számítógépeket alkalmazó különböző technikákat foglalja magába, melyek 3 főbb csoportra oszthatók, nevezetesen:

(1) Egyéni vagy csoportos szintű érzékelők használata a termeléssel, jóléttel, egészségi állapottal és betegségekkel, valamint környezeti változókkal kapcsolatos információk szolgáltatására, olyan mérések helyettesítésére vagy kiegészítésére, amelyeket jelenleg emberek végeznek.

(2) A betegségek dinamikus terjedésének megértése mind telepen belül, mind telepek között, és bizonyítékgyűjtés arról, hogy melyek a „legjobb gyakorlatok” az optimális egészségügyi és termelési eredmények elérése érdekében.

(3) Számítógép-alapú döntéshozatal és célzott beavatkozások alkalmazása minden szinten, az irányítási döntésektől a csoportok vagy az egyes állatok szintjén hozott döntésekig.

Megfelelően alkalmazva, a technológia valódi javulást eredményezhet az állatjólétben – írja a szerző –, vagyis az állatok egészségesebb környezetben élhetnek, és új lehetőségeket kapnak a számukra fontos viselkedésformák gyakorlására.

Dawkins azonban arra figyelmeztet, hogy a precíziós gazdálkodás veszélyes területre tévedhet, ha a gazdálkodási rendszerek irányítása teljes mértékben a gépekre hagyatkozik. Az embereknek tehát fel kell ismerniük a mesterséges intelligenciában rejlő korlátokat. A gépi tanulás például általános célú tanulási algoritmusokat használ arra, hogy mintákat találjon nagy adathalmazokban, de ha az adathalmazok torzított vagy heterogén adatokból állnak, az eredmények félrevezetőek lesznek.

Az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban megjelent teljes cikk elolvasható a www.sciencedirect.com oldalon.

Továbbra is tojáshiány és magas tojásárak jellemzik az USA-t

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A tojásárak az Egyesült Államokban továbbra is nagyon magasak. A helyzet várhatóan nem sokat fog változni 2025-ben sem.

A tojás kiskereskedelmi ára a fogyasztók számára az elmúlt évben közel 40 százalékkal emelkedett, és az árak ebben a hónapban tovább emelkedtek. Január 10-én egy tucat nagy vagy extra nagy fehér tojás nagykereskedelmi átlagára országszerte körülbelül 6 dollár volt az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adatai szerint. A közepes fehér tojások ára körülbelül 4 USD volt tucatonként. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt, 2023 novemberében a közepes tojások ára 3,40 USD körül volt az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal fogyasztói árindexe szerint.

Az USDA közgazdászai szerint a tojás ára 2025-ben további 11,4 százalékkal fog emelkedni a magas patogenitású madárinfluenza folyamatos kitörései miatt. Az országos tojótyúkállomány 3,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest az újabb járványkitörések miatt, és a jelentések szerint 2024 negyedik negyedévében több mint 20 millió tojótyúk pusztult el a betegség következtében. Az USDA január 15-i jelentése szerint csak decemberben több mint 18,2 millió szárnyas volt érintett, ami messze a legmagasabb havi adat 2024-ben. Idén eddig további 6 millió madár került ebbe a helyzetbe.

Az infláció egy másik tényező, amely felfelé hajtja az árakat. A USA Today jelentése szerint mind az üzemanyag-, mind a munkaerőárak emelkednek, megjegyezve, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint a munkavállalói költségek 3,9 százalékkal nőttek a 2024 szeptemberében végződő 12 hónapos időszakban, folytatásaként a 2023 szeptemberében végződő 12 hónapos időszak 4,6 százalékos növekedésének.

A kaliforniai Proposition 12 szintén növelte a termelési költségeket az előírt tartástechnológiai változtatások miatt. A kereslet egy másik tényező. A United Egg Producers jelentése szerint 2000 óta 4,8 százalékkal nőtt az egy főre jutó tojásfogyasztás.

Egyes területeken még tojáshiány is előfordul, és ez a helyzet várhatóan még hónapokig nem javul. „Nem tudjuk egyik napról a másikra kezelni a helyzetet” – közölte Emily Metz, az Amerikai Tojástanács elnök-vezérigazgatója. „Ez egy 6–9 hónapos folyamat.”

Számos kihívással néznek szembe a német takarmánytermelők

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

A német takarmányelőállítás két év csökkenés után 2024-ben mérsékelt növekedést mutatott. A Német Takarmányozási Szövetség (DVT) szerint az ágazat 2025-ben számos új kihívással kénytelen szembenézni. Szkeptikusan tekintünk a jövőbe, minden pozitív fejlemény erősen függ a politikai döntésektől. Elsősorban türelemre van szükség, miközben próbáljuk kezelni az elkövetkező bizonytalan időket a szokásos üzletmenet mellett – nyilatkozta Hermann-Josef Baaken, a DVT szóvivője, utalva a német kormány közelmúltbeli bukására és a közelgő parlamenti választásokra is.

Az egyik fő kihívás Brüsszelből érkezik, az EU erdőirtás elleni rendelete (EUDR) formájában. Az EU nemrégiben úgy döntött, hogy az új szabályok végrehajtását 2026. január 1-éig elhalasztja. Baaken szerint azonban sok nyitott kérdés továbbra is fennáll. A DVT azt is hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi szemlélete nem csak az erdőirtásra terjed ki. Az EUDR célja az erdőirtás elleni küzdelem, de a fenntartható fejlődés minden más fontos szempontját figyelmen kívül hagyja, miközben DVT-ben és a takarmányiparban is a teljes fenntarthatóság elérésére törekszünk. Az egész ágazatban az állattenyésztés környezeti oldalának univerzális értékelésén dolgozunk – nyilatkozta.

A német takarmányipar arra kéri az új kormányt, hogy ismerje el a mezőgazdaság és a németországi termelés szükségességét. A termékek exportját nem szabadna politikai indíttatású megfontolásoknak befolyásolniuk. Baaken szerint világszerte szabad hozzáférésre van szükség a termékekhez és árukhoz. Elutasítják az olyan vámokat, amelyek csak az áruforgalom átirányításához vezetnek. Ami az EU és a dél-amerikai Mercosur országai között nemrégiben létrejött kereskedelmi szerződést illeti, a DVT támogatja az eredményt, amennyiben minden fél eleget tesz az előírásokban foglaltaknak. Országos szinten a DVP nagyobb rugalmasságot kér a vasárnapi munkavégzésre vonatkozóan, ugyanakkor az adminisztratív terhek csökkentését és az új technológiai fejlesztések elismerését is kéri annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a versenyhátrány más országokkal szemben.

Zöld út a növényi génszerkesztés előtt az Egyesült Királyságban

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

Steve Reed brit mezőgazdasági miniszter zöld utat adott a kormánynak a precíziós nemesítéssel vagy génszerkesztéssel előállított növények angliai termesztését lehetővé tevő jogszabályok további kidolgozására. Reed egy 2025 január első hetében tartott oxfordi konferencián megerősítette, hogy a részleteket tartalmazó jogszabályt 2025 március végéig a parlament elé terjesztik. Az elsődleges jogszabályt a géntechnológiáról 2023-ban fogadta el az előző kormányzat. Sokan tartottak attól, hogy az EU és az Egyesült Királyság között újjáépülőben lévő kapcsolatok lassíthatják, vagy akár meg is gátolhatják az új génszerkesztési szabályok bevezetését, nekik adott most egyértelmű jelzést a brit miniszter.

A Tudomány és Technológia a Mezőgazdaságban (APPGSTA) nevű pártközi parlamenti csoport támogatta a döntést. George Freeman, a bizottság elnöke szerint az új jogszabály progresszív, koherens és tényeken alapszik, valamint gyorsítaná a hozzáférést olyan mezőgazdasági újításokhoz, amelyek javítják az élelmiszerbiztonságot, rugalmasabbá teszik a mezőgazdaságot, támogatják a természet helyreállítását és csökkentik az élelmiszertermelés környezeti hatásait. Freeman szerint a késedelmek és szabályozási eltérések gyengíthetik a befektetők és innovátorok bizalmát. Emellett úgy vélekedik, hogy a kormánynak a lehető leghamarabb hasonló szabályozást kell kidolgoznia a haszonállatokra vonatkozóan. A génszerkesztési technikákat alkalmazó kutatásoknak nagy szükségük van a virulens állatbetegségek elleni küzdelemben.

Tom Allen-Stevens szántóföldi gazdálkodó és a BOFIN (Brit Mezőgazdasági Innovációs Hálózat) vezetője elmondta, hogy a gazdák jelenleg génszerkesztett búza és árpa vetőmagot nemesítenek, amelyet a 2025 őszén kezdődő szántóföldi kísérletekben használnak majd először. Allen-Stevens a BBC Farming Todaynek elmondta, hogy a gazdák kíváncsiak arra, miként fog működni a technológia: „Amíg nem látjuk, hogyan működik, addig nem hiszem, hogy sok gazda igazán megérti vagy elfogadja az előnyeit, és ugyanígy, amíg az élelmiszergyártók sem látják, hogy mire képes, nem feltétlenül fogják a gazdáktól ennek a termesztését kérni.” Reméli, hogy olyan előnyös növényfajtákat lesznek képesek találni, mint a gluténérzékeny személyek számára megfelelő búza, amelynek hagyományos forgalomba hozatala háromszor hosszabb időt venne igénybe. A brit gazdák így versenyelőnybe kerülhetnek Európával szemben, mivel a kontinens lassabban halad a génszerkesztés engedélyezésével.

Versenyfutás a metánkibocsátást csökkentő oltóanyagokért

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Egyes kutatók a tehenek metánkibocsátásának csökkentésére szolgáló oltóanyagok kifejlesztésén dolgoznak.

Az amerikai New Scientist lap beszámolója szerint az Arkebio startup cég bemutatta a fejlesztés alatt álló vakcináját az Amerikai Állattudományi Társaságnak. A vakcina prototípusa úgy működik, hogy arra serkenti a tehén immunrendszerét, hogy a nyálban olyan antitesteket termeljen, amelyek a bendőben lévő metántermelő mikrobák ellen irányulnak.

A prototípus-vakcinával kezelt tehenek 105 nap alatt 13 százalékkal kevesebb metánt termeltek. Nem történt káros mellékhatásra utaló jel, és az állatok növekedése sem volt érintett.

A vizsgálatban 10 tehén vett részt, amelyek közül 5 tehén nyakba kapta a vakcinát és 56 nap múlva emlékeztető oltást is kapott. A másik 5 tehén alkotta a kontrollcsoportot. A második vizsgálat 14 tehénnel 2024 júniusában kezdődött. Az első eredmények alapján tehenenként legalább 13 százalékos metáncsökkenés volt tapasztalható.

A metántermelés elleni vakcina megvalósíthatóságát egy angliai kutatócsoport is vizsgálja a Pirbright Intézet vezetésével. Egyes kutatók azt ellenőrzik, hogy a metánképző mikrobák hogyan népesítik be a borjak bélrendszerét és hogyan reagál rájuk az immunrendszer. Megint mások azt vizsgálják, hogy specifikus antitestekkel fel tudnak-e lépni a metánképző mikrobák ellen. Az érintett tudósok azt feltételezik, hogy egy hatékony vakcina több mint 30 százalékkal is csökkenteni fogja a metántermelést.

Úttörő projekt: takarmány előállítása üvegházhatású gázokból

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Két mikroorganizmus – egy baktérium és egy alga – együttesen a szén-dioxidot és a metánt fehérjében gazdag biomasszává képes átalakítani. A felfedezés hatására az új-zélandi Elsődleges Ipari Minisztérium (MPI) támogatta az Upflow-t és partnereit a kutatás továbbfejlesztésében.

A négyéves projektre szánt közel 5 millió dolláros támogatás a világon elsőként fog úttörő szerepet játszani a biomassza gázokból és robusztus mikroorganizmusokból történő előállításában, amelyek a geotermikus területeken uralkodó szélsőséges körülmények között is jól érzik magukat.

A biomassza akkor keletkezik, amikor a mikroorganizmusokat a geotermikus erőművekből – például az Északi-sziget középső részén található áramtermelő erőművekből – származó üvegházhatású gázokkal „etetik”. A termelt biomassza számos potenciálisan kereskedelmi szempontból értékes összetevőből áll, többek között állati takarmánynak szánt fehérjéből.

A korai szakaszban lévő kutatások ígéretesnek tűnnek. A Canterbury Egyetem által kifejlesztett ipari biotechnológiai eljárás alapvetően egy metánfaló baktériumot és egy szén-dioxidot fogyasztó mikroalgát használ a gázok megkötésére és a növekedéshez szükséges táplálékforrásként való felhasználásra. Az újszerű eljárás fehérjében gazdag biomasszát állít elő. Ennek takarmány-összetevőként, emberi táplálkozásra, illetve nagy értékű tápanyagok vagy pigmentek előállítására való felhasználását is vizsgálják.

Steve Penno, az MPI beruházási programokért felelős igazgatója szerint ezt a projektet különösen izgalmas volt támogatni: „Ha sikerrel jár, ez egy új biomassza alapanyagokat gyártó új-zélandi ipar kezdetét jelentheti, amely 2045-re évi 500 millió dollár értékűre becsülhető, és új, szakképzett munkahelyeket hoz létre. Ez csökkentené az importált állati takarmánytól való függést és dekarbonizálná ezeket az iparágakat, miközben a rendszert alkalmazó geotermikus vállalatok szén-dioxid-kibocsátási költségeit is csökkentené.”

Túlkínálat sújtja az ukrán tojáspiacot

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A közel két éve tartó hiányt követően az ukrán tojáspiacon túlkínálat alakult ki – árulta el Jevhen Hajlov, az Incuba ukrán tojástermelő vállalat értékesítési igazgatója. A többlet a rekordméretű export ellenére is érezteti hatását.

Ukrajna jelenleg havonta több mint 100 millió tojást termel – árulta el Hajlov egy helyi szakportálnak. A termelés meghaladta a keresletet, mivel több gazdálkodó is igyekezett a termelés felfuttatásával, ugyanis a piacot az elmúlt években hiány jellemezte. Túl sok vállalat növelte a tojótyúkok számát – tette hozzá Hajlov.

Hasonló helyzet már korábban is előfordult, azonban a gazdáknak most korlátozottak a lehetőségeik a tojótyúkállomány csökkentésére, mivel a baromfihúspiac is teljesen telítetté vált. „Ráadásul a gazdaságok számára problémát jelentenek a hosszú áramkimaradások, amelyek megnehezítik a feldolgozást és a tárolását” – jelentette ki Hajlov.

Mindeközben az ukrán tojáskivitel tovább emelkedik. 2024 első felében a külföldi vásárlóknak történő értékesítés elérte csaknem a 37 ezer tonnát az előző évi 30 ezer tonnához képest – derült ki a hivatalos statisztikai adatokból. A növekedés azért következett be, mert Ukrajnában kezd helyreállni a nagyüzemi tojástermelés – áll az Ukrán Baromfitenyésztők Szövetségének közleményében.

Az ukrán tojás legnagyobb importőrei az európai országok, elsősorban Lengyelország és Olaszország, valamint Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael voltak – közölte a szervezet.

A tojás ára Ukrajnában a következő hónapokban ugrásszerűen megemelkedhet, mivel az ország a fűtési szezonban hosszabb áramszünetekkel számol. A DTEK (az ország legnagyobb áramtermelő vállalatának) becslései alapján napi 20 órán keresztül is lehetnek áramkimaradások, mivel az ukrán energiarendszer jelentős része romokban hever.