A német takarmányelőállítás két év csökkenés után 2024-ben mérsékelt növekedést mutatott. A Német Takarmányozási Szövetség (DVT) szerint az ágazat 2025-ben számos új kihívással kénytelen szembenézni. Szkeptikusan tekintünk a jövőbe, minden pozitív fejlemény erősen függ a politikai döntésektől. Elsősorban türelemre van szükség, miközben próbáljuk kezelni az elkövetkező bizonytalan időket a szokásos üzletmenet mellett – nyilatkozta Hermann-Josef Baaken, a DVT szóvivője, utalva a német kormány közelmúltbeli bukására és a közelgő parlamenti választásokra is.

Az egyik fő kihívás Brüsszelből érkezik, az EU erdőirtás elleni rendelete (EUDR) formájában. Az EU nemrégiben úgy döntött, hogy az új szabályok végrehajtását 2026. január 1-éig elhalasztja. Baaken szerint azonban sok nyitott kérdés továbbra is fennáll. A DVT azt is hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi szemlélete nem csak az erdőirtásra terjed ki. Az EUDR célja az erdőirtás elleni küzdelem, de a fenntartható fejlődés minden más fontos szempontját figyelmen kívül hagyja, miközben DVT-ben és a takarmányiparban is a teljes fenntarthatóság elérésére törekszünk. Az egész ágazatban az állattenyésztés környezeti oldalának univerzális értékelésén dolgozunk – nyilatkozta.

A német takarmányipar arra kéri az új kormányt, hogy ismerje el a mezőgazdaság és a németországi termelés szükségességét. A termékek exportját nem szabadna politikai indíttatású megfontolásoknak befolyásolniuk. Baaken szerint világszerte szabad hozzáférésre van szükség a termékekhez és árukhoz. Elutasítják az olyan vámokat, amelyek csak az áruforgalom átirányításához vezetnek. Ami az EU és a dél-amerikai Mercosur országai között nemrégiben létrejött kereskedelmi szerződést illeti, a DVT támogatja az eredményt, amennyiben minden fél eleget tesz az előírásokban foglaltaknak. Országos szinten a DVP nagyobb rugalmasságot kér a vasárnapi munkavégzésre vonatkozóan, ugyanakkor az adminisztratív terhek csökkentését és az új technológiai fejlesztések elismerését is kéri annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a versenyhátrány más országokkal szemben.

Steve Reed brit mezőgazdasági miniszter zöld utat adott a kormánynak a precíziós nemesítéssel vagy génszerkesztéssel előállított növények angliai termesztését lehetővé tevő jogszabályok további kidolgozására. Reed egy 2025 január első hetében tartott oxfordi konferencián megerősítette, hogy a részleteket tartalmazó jogszabályt 2025 március végéig a parlament elé terjesztik. Az elsődleges jogszabályt a géntechnológiáról 2023-ban fogadta el az előző kormányzat. Sokan tartottak attól, hogy az EU és az Egyesült Királyság között újjáépülőben lévő kapcsolatok lassíthatják, vagy akár meg is gátolhatják az új génszerkesztési szabályok bevezetését, nekik adott most egyértelmű jelzést a brit miniszter.

A Tudomány és Technológia a Mezőgazdaságban (APPGSTA) nevű pártközi parlamenti csoport támogatta a döntést. George Freeman, a bizottság elnöke szerint az új jogszabály progresszív, koherens és tényeken alapszik, valamint gyorsítaná a hozzáférést olyan mezőgazdasági újításokhoz, amelyek javítják az élelmiszerbiztonságot, rugalmasabbá teszik a mezőgazdaságot, támogatják a természet helyreállítását és csökkentik az élelmiszertermelés környezeti hatásait. Freeman szerint a késedelmek és szabályozási eltérések gyengíthetik a befektetők és innovátorok bizalmát. Emellett úgy vélekedik, hogy a kormánynak a lehető leghamarabb hasonló szabályozást kell kidolgoznia a haszonállatokra vonatkozóan. A génszerkesztési technikákat alkalmazó kutatásoknak nagy szükségük van a virulens állatbetegségek elleni küzdelemben.

Tom Allen-Stevens szántóföldi gazdálkodó és a BOFIN (Brit Mezőgazdasági Innovációs Hálózat) vezetője elmondta, hogy a gazdák jelenleg génszerkesztett búza és árpa vetőmagot nemesítenek, amelyet a 2025 őszén kezdődő szántóföldi kísérletekben használnak majd először. Allen-Stevens a BBC Farming Todaynek elmondta, hogy a gazdák kíváncsiak arra, miként fog működni a technológia: „Amíg nem látjuk, hogyan működik, addig nem hiszem, hogy sok gazda igazán megérti vagy elfogadja az előnyeit, és ugyanígy, amíg az élelmiszergyártók sem látják, hogy mire képes, nem feltétlenül fogják a gazdáktól ennek a termesztését kérni.” Reméli, hogy olyan előnyös növényfajtákat lesznek képesek találni, mint a gluténérzékeny személyek számára megfelelő búza, amelynek hagyományos forgalomba hozatala háromszor hosszabb időt venne igénybe. A brit gazdák így versenyelőnybe kerülhetnek Európával szemben, mivel a kontinens lassabban halad a génszerkesztés engedélyezésével.

Az európai GMO-mentes ellátási lánc szereplői összefogtak az új génkezelési technikák (NGT-k) javasolt deregulációja ellen, és a nemrégiben Frankfurtban tartott GMO-mentes csúcstalálkozón erőteljes felhívást tettek közzé a választási lehetőség és az átláthatóság mellett. A legfontosabb ágazati szervezetek – Verband Lebensmittel ohne Gentechnik (VLOG), ARGE Gentechnik-frei, Donau Soja, European Non-GMO Industry Association (ENGA) és ProTerra Foundation – által szervezett esemény felhívta a figyelmet a következetes GMO-mentes szabványok szükségességére a szabályozási nyomás növekedésével.

Alexander Hissting, a VLOG ügyvezető igazgatója hangsúlyozta az európai GMO-mentes piac tartós erejét, és megerősítette, hogy az ágazat „itt van, és itt is marad”. Elmondta, hogy közelről figyelemmel kíséri az NGT-k deregulációjáról szóló vitát, amely befolyásolhatja a nem-GMO piacot. Ez a vita azonban még nem érte el az élelmiszergyártók és a kiskereskedők mindennapi működésének szintjét – állította. Bár néhányan már tájékozódtak, sőt leveleket is aláírtak a lehetséges deregulációval kapcsolatban, úgy érzik, hogy nincs szükség azonnali cselekvésre, amíg nem születnek konkrét szabályozások – jegyezte meg. 

Hissting azt is megjegyezte, hogy a téma minimális médiavisszhangot kap és korlátozott a közvélemény tudatossága; a legtöbb fogyasztó valószínűleg még nem hallott az NGT-kről, és ezért nem változtatta meg vásárlási szokásait.

Aggodalmát fejezte ki a GMO-mentes címkézési előírásokra gyakorolt jövőbeli hatással kapcsolatban, ha a dereguláció lehetővé teszi, hogy az NGT-növények jelölés nélkül kerüljenek az európai piacra. Ez a forgatókönyv bonyolultabbá tenné a nem GMO-mentes minőségbiztosítások fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a kimutatási eszközök kulcsfontosságúak az NGT-k élelmiszerláncban való nyomon követéséhez, kiemelve annak fontosságát, hogy megfizethető és praktikus lehetőségek álljanak rendelkezésre.

Az ENGA emellett a „szennyező fizet” elven alapuló egyértelmű felelősségi keretrendszert is szeretne, amely biztosítja, hogy a GMO-mentes termékek bármilyen szennyeződését a felelősök pénzügyileg viseljék.

Szervezetük támogatja továbbá egy olyan opt-out mechanizmus bevezetését, amely lehetővé tenné az egyes uniós országok számára, hogy korlátozzák az NGT-ket saját határaikon belül. Bár ez a javaslat még nem került be az uniós politikai vitákba – mondta el a csúcstalálkozón Heieke Moldenhauer, az ENGA főtitkára.