Skip to main content

Csúcs közelében a brazil tojáskivitel

A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) az elmúlt hónapokban beárnyékolta a Brazíliából érkező jelentéseket, de még mindig sok jó hír érkezik az ország baromfiágazatából. Vegyük például a brazil tojáskivitel kiemelkedő teljesítményét. Alacsony költségű, betegségtől mentes termelőként Brazília jó helyzetben van ahhoz, hogy kielégítse a tojás iránti globális keresletet, és a júliusban közzétett adatok arra utalnak, hogy idén új csúcsok várhatók, még ha a kivitel nem is éri el az egy évtizeddel ezelőtti csúcsokat.

2023 első hat hónapjában a héjas és feldolgozott tojás kivitele volumenét tekintve 150%-kal emelkedett, és 16.600 tonnát tett ki. Értékben ez a szám több mint 222%-kal magasabb, 41,2 millió USD volt. Csak júniusban a volumen több mint 901%-kal, az érték pedig több mint 608%-kal nőtt a tavalyi év júniusához képest. A Brazil Állati Fehérje Szövetség (ABPA) szerint ezek az első félév legjobb adatai az elmúlt több mint egy évtizedben, és a második negyedévben elért magas átlagnak köszönhetően – amely minden idők legjobb negyedéves eredménye – új csúcsok várhatók 2023 egészére. A brazil export fő célországa Japán, ahol a madárinfluenza miatt jelentősen csökkent a tojótyúkállomány, és ennek következtében tojáshiány lépett fel.

Január és június között 6900 tonna tojást vásárolt Brazíliából, ami 1304%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A következő a listán Tajvan, amely 5400 tonna tojást vásárolt, tavaly pedig még egyáltalán nem importált Brazíliából. Az ABPA megnyugtatta a brazil fogyasztókat, akik azért aggódnának, hogy nem tudnak majd tojást vásárolni, mivel a tengerentúlon felvásárolják majd az összeset, hogy nem lesz helyben sem hiány. Az export az ország termelésének kevesebb mint 1%-át teszi csak ki.

Kulcsfontosságú génjére bukkantak az ASP-fertőzés szempontjából

Egy európai kutatócsoport megtalálta az afrikai sertéspestis (ASP) vírus replikációjának kulcsfontosságú génjét a sertésekben. A németországi Friedrich-Loeffler-Institut (FLI) és a skóciai Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének munkatársai a közelmúltban végezték el a kutatást, amelynek célja az volt, hogy kiderítsék, a sertésnek mely génjeire van szükség az ASP-vírus szaporodásához. Az eredményeiket ismertető tanulmány 2023 augusztusában jelent meg a Scientific Reports című szakfolyóiratban, és azt mutatja, hogy van egy sertés immunrendszeréből származó gén, amely kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Ez fontos új betekintést nyújt az ASP vírus biológiájába, amely a jövőbeli kutatási megközelítések alapjául szolgálhat. Az ASP vírus nagy DNS-genommal rendelkezik, amelyből több mint 160 vírusfehérje termelődik a fertőzött sejtekben. E vírusfehérjék közül sok olyan van, amelynek a funkciójáról keveset tudunk. Az sem világos, hogy az ASP vírus mely sejtfehérjéket használja a gazdasejtbe való bejutáshoz. Az ASP számára fontos gazdafehérjék azonosításához a Roslin Intézet kutatói molekuláris eszközként egy CRISPR/Cas9 expressziós könyvtárat bocsátottak rendelkezésre, amely lehetővé tette a Friedrich-Loeffler-Institut munkatársainak, hogy a sertésgenomban található összes ismert gént laboratóriumi körülmények között egyenként kiüssék, és az így kapott sejtkultúrákat az ASP-vírusfertőzésre való fogékonyság szempontjából vizsgálják. Ez vezetett a II. osztályú fő hisztokompatibilitási rendszer (MHC II) több génjének azonosításához, amelyek az ASP vírus reprodukciós képessége szempontjából nagy relevanciát mutattak – magyarázza a közlemény. Különösen az SLA-DM MHC II receptorfehérjéről mutatták ki, hogy szükséges a hatékony ASF-vírusfertőzéshez. Ezért – állapította meg a kutatócsoport – az SLA-DM megfelelő célfehérje lehet az ASP vírus elleni hatékony terápiák vagy az ASP-vel szemben ellenálló sertésfajták kifejlesztéséhez.

A technológia segítségével korábban diagnosztizálható a szarvasmarhák súlyos betegsége

Egy amerikai egyetemeken végzett kutatás szerint a tejelő borjaknak a „dolgok internetén” (IoT) alapuló precíziós technológiákkal történő megfigyelésével még időben diagnosztizálni lehet a borjakra végzetes, szarvasmarha légszőszervi betegsége (BRD) nevű kórt. A Penn State Egyetem, a Kentucky Egyetem és a Vermonti Egyetem kutatói szerint az eredmények lehetőséget kínálnak a tejtermelőknek arra, hogy javítsák farmjuk gazdaságosságát. Melissa Cantor, a Penn State Mezőgazdasági Főiskolájának adjunktusa szerint az IoT az érzékelőkkel, adatfeldolgozó és kommunikációs eszközökkel, szoftverekkel és egyéb technológiákkal felszerelt beágyazott eszközökkel, amelyek az interneten keresztül képesek más eszközökhöz csatlakozni és adatokat cserélni velük, lehetővé teszi a gazdák számára, hogy közelről kövessék és elemezzék a borjak állapotát.

A dolgok internete hatalmas mennyiségű adatot generál, ezért a kutatók a borjak egészségügyi problémáinak könnyebb megértése és bizonyítása érdekében a gépi tanulást alkalmazták – a mesterséges intelligenciának egy olyan ágát, amely megtanulja az adatokban rejlő rejtett mintákat, hogy megkülönböztesse a beteg és egészséges borjakat. „Lábpántokat helyeztünk a borjakra, amelyek rögzítik az állatok aktivitási viselkedési adatait, például a lépések számát és a fekvési időt. És olyan automata etetőket használtunk, amelyek tejet és gabonát adagolnak, és rögzítik az etetési viselkedést, például a látogatások számát és az elfogyasztott tej literjét. Az ezekből a forrásokból származó információk jelezték, ha egy borjú állapota a romlani kezdett”. A 159 borjún végzett kísérletben a rendszer rendkívüli pontosságot ért el a beteg és egészséges borjak azonosításában: a beteg borjak 70%-át 4 nappal a tényleges diagnózis előtt előre jelezte, és a betegség krónikus eseteiben szenvedő borjak 80%-át pedig a betegség első 5 napjában észlelte.

Visszavonta a francia madárinfluenza elleni vakcinatenderre irányuló fellebbezését a Ceva

A Ceva francia állategészségügyi csoport visszavonta a madárinfluenza elleni vakcina franciaországi gyártására kiírt tender miatt benyújtott fellebbezését. A pályázaton a Ceva alulmaradt a német Boehringer Ingelheim céggel szemben. Franciaország a Boehringer Ingelheimet választotta a kacsák októberben induló első oltási kampányához szükséges 80 millió adag madárinfluenza elleni vakcina szállítására.

A tervnek köszönhetően Franciaország lesz az első olyan ország az Európai Unióban, amely beoltja a baromfit a világszerte pusztító vírus ellen. A Ceva úgy döntött, hogy annak érdekében, hogy ne okozzon késedelmet az állattenyésztési ágazat vakcinázási kampányában, visszavonja a tender eredménye elleni fellebbezését – közölte a vállalat a július végén kiadott közleményében.

A vállalat folytatja a tárgyalásokat a hatóságokkal a vakcinázási kampány további szakaszairól, és már több mint 10 millió oltóanyagot legyártott a kacsáknak szánt madárinfluenza elleni vakcinájából – tette hozzá a Ceva.

ANYAI BEVÉSŐDÉS: IMMUNITÁS KIALAKULÁSA

A szervezet immunsejtjeinek több mint 70%-a a bélben található, ami azt jelenti, hogy szoros kapcsolat van a bélmikrobióta és az immunrendszer között. A koca mikrobiótája befolyásolja a malacok immunrendszerének fejlődését, ezáltal a növekedést és túlélést is. Születéskor és a korai életszakaszban a malacok túlélése nagymértékben az anyai passzív immunitástól függ.  Az immunitás átadása kezdetben a kolosztrumon keresztül történik. Az antitestek nagy fehérjék, és csak az élet első óráiban, a bélzáródás előtt kerülnek a malac véráramba. Az anyától származó immunglobulinok a kolosztrumon keresztül felszívódhatnak, beleértve az IgG immunglobulinokat is. A kocák takarmányában jelen lévő Saccharomyces cerevisiae boulardii CNCM-I-1079 probiotikus élesztő pozitív eredményeket mutatott az IgG kolosztrumkoncentrációra.

A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a kocatej helyett mesterséges tejes tápszeren nevelt állatok hajlamosabbak a betegségekre, ami szintén összefügg a bél mikrobióta diverzitásának csökkenésével. Citokinek és a kemokinek kapcsolatokat hoznak létre a különböző szervek között, hogy összehangolják az immunválaszt. Ezek biomarker peptidek, amelyek kritikusak a humorális és sejtközvetített immunitás szempontjából. A malacok tüdejében a citokin génexpressziót a kocák kezelése befolyásolta.

A takarmánykiegészítést kapott kocáknál született és szoptatott malacok tüdejében a citokinek kisebb expressziója csökkent gyulladásos reakcióra utal a kiegészítés nélkül takarmányozott kocák malacainak tüdőjéhez képest. A kolosztrumon keresztüli immuntranszfer, a gyulladásos válasz modulációja stb., ami a malacok jobb teljesítményét eredményezte a választás után, tükrözi az anyai bevésődést. A probiotikumok, mint például a Saccharomyces cerevisiae boulardii CNCM-I-1079, azáltal, hogy pozitívan befolyásolják a bélmikrobiótát a kocától a malacokig, erősítik az immunrendszerüket és elérhető eszköznek számítanak a malacok egészségének támogatására és az antibiotikumok használatának csökkentésére.

Skót mérnökök részvételével indul az új borjúdiagnosztikai projekt

A Glasgow-i Egyetem James Watt Műszaki Karának kutatói is részt vesznek egy új konzorciumban, amely az első kereskedelmi forgalomban kapható egylépéses gyorsteszt kifejlesztését tűzte ki célul a borjak tüdőgyulladásának kimutatására. A Global Access Diagnostics (GADx), a diagnosztikához való méltányos hozzáférést előtérbe helyező és a helyi gyártást ösztönző társadalmi vállalkozás március végén jelentette be a RaDiCal kifejlesztését, ami egy egylépéses molekuláris laterális áramlási teszt lesz, amely lehetővé teszi a borjakat érintő egyik legjelentősebb betegség, a tüdőgyulladás gyors diagnózisát.

A tesztet a Surrey Egyetem, a Glasgow-i Egyetem, a Cardiffi Egyetem és a Westpoint Farm Vets képviselőiből álló konzorcium közreműködésével fejlesztik ki, hogy alacsony költségű, az állatorvosok vagy a gazdák által a gazdaságban használható eszközt biztosítsanak. A teszt egy úttörő molekuláris laterális áramlási platform, amely az eredmények egyszerű értelmezése érdekében összekapcsolható egy mobiltelefonos digitális platformmal, lehetővé téve a gazdák és állatorvosok számára, hogy a borjakat a telepen diagnosztizálják, és ezt követően gyors és megalapozott intézkedéseket tegyenek a betegség helyes kezelésének elősegítése és a felelős antibiotikum-használat támogatása érdekében. Jon Cooper professzor vezeti a RaDiCal konzorcium Glasgow-i Egyetemhez tartozó részlegének munkáját. Cooper professzor és munkatársai már több éve dolgoznak azon, hogy olcsó laterális áramlási diagnosztikai módszereket fejlesszenek olyan emberi betegségekre, mint a malária vagy a skisztoszómia, amelyeket aztán olyan területeken használhatnak, ahol az egészségügyi ellátás korlátozottan elérhető. Ezeket Ugandában helyi kutatók és a kormány támogatásával terepen is tesztelték.

2023: egy óvatos év a sertéságazatban

A Rabobank legfrissebb negyedéves sertéshús-jelentése szerint a 2023 eleji lanyhább fogyasztási trendek óvatosságra késztetik a globális sertéshúsipart, mivel az egy mozgó célhoz való alkalmazkodással küzd.

A gyengébb gazdasági növekedés kezd meglátszani a globális sertéshúsfogyasztáson. Annak ellenére, hogy a jelek szerint az inflációs hatások legsúlyosabb része már a múlté, a fogyasztásra gyakorolt késleltetett hatás valószínűleg egész 2023-ban érezhető lesz. A lassuló gazdaságban a sertéshús még viszonylag jó helyzetben van, mivel e fehérjeforrás iránti kereslet történelmileg kevésbé jövedelemérzékeny, mint az olyan drágább fehérjéké, mint a marhahús vagy a prémium tenger gyümölcsei. „Mindazonáltal úgy látjuk, hogy a tartósan magas kiskereskedelmi árak korlátozzák az összes fehérje fogyasztását.

A fogyasztók továbbra is takarékoskodnak azáltal, hogy a mindennapi vásárlásokat alacsonyabb értékű fehérjefajtákra helyezik át, csatornát váltanak, és kisebb csomagolási méretekre térnek át” – mondta Christine McCracken, a Rabobank állati fehérjepiaci vezető elemzője. Ezen túlmenően a sertéshúsfogyasztás (és az árak) 2022-es jelentős felfelé irányuló elmozdulását követő iparági optimizmus egyes piacokon, valamint a világjárvány miatt korlátozott fogyasztás 2023-as helyreállására vonatkozó várakozások más piacokon hozzájárultak a 2023-as tervezett kínálatnövekedéshez. Ennek a növekedésnek a megfékezése időbe telik. „Az európai kínálat lassulása segíteni fogja az ágazat egyensúlyát, ugyanakkor a magas termelési költségek és a korlátozott fogyasztói támogatás konzervatívabb termelési megközelítést tesz szükségessé az árrések stabilizálása érdekében” – mondta McCracken. Bár 2023-ban a termelési költségek szerény javulása várható, a helyi feltételek eltérőek lesznek, és a kockázatkezelés továbbra is kulcsfontosságú marad a sikerhez.

A globális takarmánykészletek történelmi mélyponton vannak, és a rendelkezésre állás továbbra is szűkös. A csalódást keltő argentin termést részben ellensúlyozni fogja Brazília 2023-as rekordmennyiségű szója- és másodvetésű (safrinha-) kukoricatermése, így a piacnak az importigényekre, a fekete-tengeri gabona elérhetőségére és az északi féltekén a sikeres vetésére kell összpontosítania. „A Rabobank arra számít, hogy a gabona- és olajosmag-készletek szűkössége további takarmányköltség-ingadozást okoz világszerte 2023-ban” – mondta McCracken.

A természetes antitestek öröklődését vizsgálták barna tojótyúkokban

A Wageningen University & Research Állattenyésztési és Genetikai Intézete (WUR-ABG) által a Poultry Science című szaklapban közzétett tanulmány azt mutatja, hogy mind a természetes antitestek (NAb) szintje, mind az ellenálló képesség mutatói öröklődnek és poligénes meghatározottság alatt állnak egy barna tojótyúk vonalban. Az ellenálló képesség az állat azon képessége, hogy a zavarok minimálisan befolyásolják, vagy gyorsan visszatérjen a zavarnak való kitettség előtti állapotba. Mivel az állatállomány folyamatosan ki van téve a környezeti zavaroknak, például a hőmérséklet-ingadozásoknak vagy a kórokozóknak, az állattenyésztés fenntarthatósága és jövedelmezősége szempontjából fontos a jó ellenálló képességű állatállomány tenyésztése. Az állatok általános ellenálló képességének mérése nem egyszerű. A longitudinális termelési adatok egyre szélesebb körű hozzáférhetősége azonban lehetővé teszi az ellenálló képességi mutatók becslését a várható termelési szintektől való megfigyelt eltérések alapján. Az állatok általános betegségekkel szembeni ellenálló képességének értékelésére a természetes antitestek (NAb) szintje használható indikátor tulajdonságként.

A kutatók teljes genom asszociációs vizsgálatot (GWAS) végeztek az NAb-k és az ellenálló képesség mutatóit befolyásoló genomi régiók azonosítására egy fajtatiszta rhode islandi tojótyúk vonalban. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az ellenálló képesség mutatói, mind a NAb szintje öröklődő tulajdonságok, amelyek „poligénes meghatározottság” alatt állnak, ami azt jelenti, hogy sok gén befolyásolja őket, kis hatással. Ezek a megfigyelések további betekintést nyújtanak az ellenálló képesség hátterében álló genetikai architektúrába, ami viszont megkönnyítheti a tojótyúk vonalak ellenálló képességének genetikai javítását. A szerzők szerint jelenleg még az ellenálló képesség egyik mutatójának értelmezése sem egyszerű, ezért fontos azok további finomítása és validálása, hogy ellenőrizni lehessen gyakorlati jelentőségüket, és be lehessen őket vezetni a gazdálkodási és tenyésztési gyakorlatba.

Fognak-e csirkehúst enni a klímatáriánusok?

A fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói aggodalmak minden eddiginél nagyobbak, a kiskereskedők és a vendéglátóipari szolgáltatók felkészülnek a klímavédelem új korszakára. Vajon ez az új fogyasztói réteg a csirkét fogja választani? 2023-as Chicken Marketing Summit egyik fő témája lesz ez a kérdés, ahol szakértők beszélgetnek majd a fogyasztói szokások átalakulásáról. „A klímatáriánus olyan személy, aki élelmiszer klímára gyakorolt hatása alapján választ élelmiszert” – mondja Corey Chafin, az amerikai Kearney tanácsadó cég fogyasztói és kiskereskedelmi részlegének szakértője. Például klímatáriánus az, aki csirkét eszik marhahús helyett, de nem azért, mert az jobban ízlik neki, hanem azért, mert a csirkét általában kisebb környezeti hatásúnak tartják. „Tehát olyan személyről van szó, akinek élelmiszer-választását – nem feltétlenül az összes élelmiszerre vonatkozóan, hanem akár egyetlen élelmiszer választását is – az adott élelmiszer éghajlatra gyakorolt hatása határozza meg” – tette hozzá Chafin. Az egyik legfontosabb dolog, amit a csirkehústermelő vállalatok tehetnek a klímatáriánusokkal való kapcsolatteremtés érdekében, hogy a bizalom kiépítésére összpontosítanak – magyarázza Erika Stewart, a Kearney tanácsadója. Ezek a fogyasztók a csirketermelőktől azt várják, hogy eredményeket mutassanak fel a fenntarthatóság terén. Azt is elvárják tőlük, hogy az edukáció terén is példát mutassanak. Ráadásul ezt pozitív megerősítés formájában várják. Stewart szerint a húsipari szereplőknek úgy kell kommunikálniuk ezzel a fogyasztói réteggel, hogy büszkék legyenek az élelmiszerekkel kapcsolatos döntéseikre.

A húsmarhák vakcinázási sikertelenségének okai

Az őszi vakcinázások a húsmarhaállományok sikeres egészségügyi programjának létfontosságú részét képezik. Ez magában foglalja az előkondicionáló programokat a borjak értékesítéséhez, valamint a tehénállomány hatékony egészségi állapotának fenntartását. Néha hallani olyan termelői megjegyzést, hogy a szarvasmarhák vagy borjak a vakcinázást követően úgyis megbetegednek. A szokásos válasz az, hogy „az a vakcina nem volt jó”. A vakcinák sikertelenségének okai azonban ennél összetettebbek – írja a Penn State Egyetem közelmúltban megjelent összefoglalójában. A betegség megelőzésére irányuló vakcinázási program kudarca három részből áll: az állat, az ember és a vakcina.

Az egészséges szarvasmarhák egy része, elsősorban azon borjak, amelyek valamilyen formában stressznek vannak kitéve a környezet miatt, nem reagálnak megfelelően a vakcinákra. Ide tartozik a szélsőséges időjárás, a kiszáradás vagy más környezeti tényezők. A szállításból, elválasztásból, ivartalanításból, új csoportba kerüléstől vagy egyszerűen a kezelésből eredő stressz csökkentheti az állat képességét arra, hogy a vakcinából származó betegséggel szemben a kívánt immunitást kifejlessze, mivel ezek a tevékenységek összeadódó stresszforrások. A borjak őszi elválasztásakor a vakcinázást vagy az elválasztás előtt kell elvégezni, vagy várni kell néhány napot, amíg a stressz lecsillapodik. A lényeg, hogy a lehető legkevesebb más menedzsment-tevékenységet kombináljunk a vakcinázással. A vakcinák sokszor azért vallanak kudarcot, mert az emberek nem megfelelően használják őket – hívják fel a figyelmet a szerzők. A vakcina használatára vonatkozó protokoll a termék címkéjén található, és azt pontosan be kell tartani. Például a nem megfelelően kevert vakcinák, általában a módosított élő vakcinák, a legjobb körülmények között sem fognak működni.