Az Agrofeed Kft. természetfotó pályázatot hirdetett Partnerei és munkatársai számára. A pályázat keretében olyan természeti környezetben készült képeket vártunk, melyek bemutatják az élővilág sokszínűségét – növényeket, állatokat, tájakat, vagy a környezetben található turisztikai látványosságokat örökítik meg.
A fotópályázatunkra jobbnál jobb képek érkeztek a partnereinktől, munkatásainktól. Közülük nem volt egyszerű kiválasztani a legjobbakat.
A képeket rangos szakmai zsűri értékelte:
Nánási Pál fotóművész, Farkas Kornél természetfotós, Csitkovics Tibor ügyvezető igazgató.
Célunk az volt, hogy ezzel a közös, hagyományteremtő kezdeményezésünkkel értéket teremtsünk és újabb színt vigyünk a munkahelyeinkre, otthonainkba.
Egy befolyásos szakbizottság jelentése felszólította a brit kormányt, hogy tegyen lépéseket az Egyesült Királyságban a nitrogénműtrágya-termelés növelésének támogatására. A Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Bizottság (EFRA) azt követeli, hogy a kormány vizsgálja meg a konkurens országok által kínált ösztönzőket, és 6 hónapon belül készítsen cselekvési tervet. A bizottság szerint a nitrogénműtrágya kritikus szerepet játszik az Egyesült Királyság élelmiszerbiztonságában, és a benne használt ammónia előállítása nagy mennyiségű szén-dioxid-gázt termel melléktermékként, ami létfontosságú az élelmiszer-ellátási lánc számára. Az Egyesült Királyságban azonban csak egyetlen nitrogénműtrágya-gyár van, ami rendkívül hátrányos az Egyesült Királyság élelmezésbiztonsága tekintetében, és az alternatívák hiánya miatt az Egyesült Királyságban jelentősen megemelkedtek az árak, miközben az ágazatra már így is jelentős árnyomás nehezedik. Tekintettel a nitrogénműtrágya fontosságára az Egyesült Királyság élelmiszertermelésében és élelmiszerbiztonságában, a kormánynak meg kell határoznia, hogyan fogja biztosítani a nitrogénműtrágya további előállítását az Egyesült Királyságban. Tekintettel arra, hogy Európa és az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozik a saját műtrágyaágazatába, az Egyesült Királyság részéről teljes mulasztásnak tűnik, hogy nem tesz semmit. A jelentés közzétételére reagálva Ed Barker, a Mezőgazdasági Iparszövetség (AIC) politikai és külkapcsolatokért felelős vezetője elmondta: „Üdvözöljük az EFRA különbizottsági jelentésének legfontosabb megállapításait. Az AIC továbbra is együtt fog működni a bizottsággal és a parlamenti képviselőkkel az Egyesült Királyság mezőgazdasági beszállító vállalkozásai érdekeinek képviseletére irányuló erőfeszítései keretében.”
Egy spanyol tanulmányban a megvizsgált szupermarketek húsmintáinak 40%-ában találtak multirezisztens E. coli baktériumot. Az emberekben súlyos fertőzéseket okozni képes E. coli törzsek is igen elterjedtek voltak – hangzott el az idei Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Kongresszusán (ECCMID 2023, Koppenhága, április 15-18.).
Az antibiotikum-rezisztencia világszerte veszélyesen magas szintet ér el. A gyógyszerrezisztens fertőzések évente becslések szerint 700 000 ember halálát okozzák világszerte. Az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedik, ha nem történik intézkedés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért az antibiotikum-rezisztenciát az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb közegészségügyi veszélynek tekinti. A multirezisztens baktériumok az állatokról az élelmiszerláncon keresztül átterjedhetnek az emberekre, de kereskedelmi érdekek miatt az antibiotikum-rezisztens baktériumok élelmiszerekben lévő szintjére vonatkozó adatok nem állnak széles körben rendelkezésre.
Hogy többet tudjanak meg, Dr. Azucena Mora Gutiérrez és Dr. Vanesa García Menéndez, a spanyolországi Santiago de Compostela-Lugo Egyetem munkatársai más kutatóközpontok munkatársaival együtt kísérletsorozatot terveztek, hogy felmérjék a spanyol szupermarketekben kapható húsokban a multidrog-rezisztens és extraintestinális patogén Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok (Klebsiella pneumoniae, E. coli és más baktériumok, amelyek multidrog-rezisztens fertőzéseket, például szepszist vagy húgyúti fertőzéseket okozhatnak) szintjét. A kutatók 100 hústerméket (csirke, pulyka, marha- és sertéshús egyenként 25 darabját) elemeztek, amelyeket 2020-ban véletlenszerűen választottak ki oviedói szupermarketekből. A húskészítmények többségében (73%) az E. coli szintje nem lépte túl az élelmiszer-biztonsági határértékeket. Ennek ellenére a termékek közel fele (49%) tartalmazott multidrog-rezisztens és/vagy potenciálisan patogén E. coli baktériumot.
Ezekből 82 E. coli izolátumot nyertek ki és elemeztek. Ezenkívül a 100 hústermékből 10-ből (7 csirke, 2 pulyka és 1 sertéshús) 12 K. pneumoniae izolátumot nyertek ki. A 82 E. coli izolátumból 56 olyan volt, amelyek kiterjedt spektrumú béta-laktamázt (ESBL) termeltek, olyan enzimeket, amelyek védettséget biztosítanak a baktériumok számára, a legtöbb béta-laktám antibiotikummal szemben, beleértve a penicillineket, a cefalosporinokat és a monobaktám aztreonámot. A kutatók az antibiotikum-rezisztens baktériumok szintjének rendszeres felmérését sürgetik a húskészítményekben.
Több száz szarvasmarha pusztult el Iowa államban a július végi rendkívüli hőség és páratartalom miatt – jelentette a Reuters az államra és az állattenyésztőkre hivatkozva -, miután a világ valaha volt legmelegebb hónapján vagyunk túl. Az elhullások jól mutatják, hogy a szélsőséges időjárás milyen áldozatokat követel a haszonállatoktól és az élelmiszertermeléstől. A veszteségek tovább csökkentik az amerikai szarvasmarha-állományt, amely már így is az elmúlt évtizedek legkisebb állományát mutatja, miután a szárazság miatt a farmerek több tehenet vágtak le, mert nem volt elég legelő a takarmányozásukra. Bár a termelők szerint a mostani elhullások száma nem volt tömeges, mégis szokatlanok voltak.
Állami tisztviselők szerint Kansasban és Nebraskában is pusztultak el szarvasmarhák a hőség miatt. Gary Vetter, aki szarvasmarhákat tenyészt Iowa nyugati részén, elmondta, hogy a helyi állományok védelmén dolgozott, de július utolsó hetében három szomszédjánál mintegy 53 szarvasmarha pusztult el. „Egyszerűen elkezdtek hullani, és nem lehetett semmit sem tenni ellene” – mondta Vetter. „Soha nem láttam még ilyet.”
A hőség általában a legnehezebb, 1000 fontnál (450 kg) nehezebb szarvasmarhákra a legveszélyesebb, de a hőmérséklet és a páratartalom olyan magasra szökött, hogy még a kisebb, 700 fontos szarvasmarhák is pusztulni kezdtek, mondta Vetter, akinek iowai farmja közelében 47 Celsius-fokot is mutatott a hőmérő. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) katasztrófatámogatást nyújt, amely segíthet kártalanítani azokat a termelőket, akiknek a szarvasmarhái elpusztultak.
A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) az elmúlt hónapokban beárnyékolta a Brazíliából érkező jelentéseket, de még mindig sok jó hír érkezik az ország baromfiágazatából. Vegyük például a brazil tojáskivitel kiemelkedő teljesítményét. Alacsony költségű, betegségtől mentes termelőként Brazília jó helyzetben van ahhoz, hogy kielégítse a tojás iránti globális keresletet, és a júliusban közzétett adatok arra utalnak, hogy idén új csúcsok várhatók, még ha a kivitel nem is éri el az egy évtizeddel ezelőtti csúcsokat.
2023 első hat hónapjában a héjas és feldolgozott tojás kivitele volumenét tekintve 150%-kal emelkedett, és 16.600 tonnát tett ki. Értékben ez a szám több mint 222%-kal magasabb, 41,2 millió USD volt. Csak júniusban a volumen több mint 901%-kal, az érték pedig több mint 608%-kal nőtt a tavalyi év júniusához képest. A Brazil Állati Fehérje Szövetség (ABPA) szerint ezek az első félév legjobb adatai az elmúlt több mint egy évtizedben, és a második negyedévben elért magas átlagnak köszönhetően – amely minden idők legjobb negyedéves eredménye – új csúcsok várhatók 2023 egészére. A brazil export fő célországa Japán, ahol a madárinfluenza miatt jelentősen csökkent a tojótyúkállomány, és ennek következtében tojáshiány lépett fel.
Január és június között 6900 tonna tojást vásárolt Brazíliából, ami 1304%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A következő a listán Tajvan, amely 5400 tonna tojást vásárolt, tavaly pedig még egyáltalán nem importált Brazíliából. Az ABPA megnyugtatta a brazil fogyasztókat, akik azért aggódnának, hogy nem tudnak majd tojást vásárolni, mivel a tengerentúlon felvásárolják majd az összeset, hogy nem lesz helyben sem hiány. Az export az ország termelésének kevesebb mint 1%-át teszi csak ki.
Egy európai kutatócsoport megtalálta az afrikai sertéspestis (ASP) vírus replikációjának kulcsfontosságú génjét a sertésekben. A németországi Friedrich-Loeffler-Institut (FLI) és a skóciai Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének munkatársai a közelmúltban végezték el a kutatást, amelynek célja az volt, hogy kiderítsék, a sertésnek mely génjeire van szükség az ASP-vírus szaporodásához. Az eredményeiket ismertető tanulmány 2023 augusztusában jelent meg a Scientific Reports című szakfolyóiratban, és azt mutatja, hogy van egy sertés immunrendszeréből származó gén, amely kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Ez fontos új betekintést nyújt az ASP vírus biológiájába, amely a jövőbeli kutatási megközelítések alapjául szolgálhat. Az ASP vírus nagy DNS-genommal rendelkezik, amelyből több mint 160 vírusfehérje termelődik a fertőzött sejtekben. E vírusfehérjék közül sok olyan van, amelynek a funkciójáról keveset tudunk. Az sem világos, hogy az ASP vírus mely sejtfehérjéket használja a gazdasejtbe való bejutáshoz. Az ASP számára fontos gazdafehérjék azonosításához a Roslin Intézet kutatói molekuláris eszközként egy CRISPR/Cas9 expressziós könyvtárat bocsátottak rendelkezésre, amely lehetővé tette a Friedrich-Loeffler-Institut munkatársainak, hogy a sertésgenomban található összes ismert gént laboratóriumi körülmények között egyenként kiüssék, és az így kapott sejtkultúrákat az ASP-vírusfertőzésre való fogékonyság szempontjából vizsgálják. Ez vezetett a II. osztályú fő hisztokompatibilitási rendszer (MHC II) több génjének azonosításához, amelyek az ASP vírus reprodukciós képessége szempontjából nagy relevanciát mutattak – magyarázza a közlemény. Különösen az SLA-DM MHC II receptorfehérjéről mutatták ki, hogy szükséges a hatékony ASF-vírusfertőzéshez. Ezért – állapította meg a kutatócsoport – az SLA-DM megfelelő célfehérje lehet az ASP vírus elleni hatékony terápiák vagy az ASP-vel szemben ellenálló sertésfajták kifejlesztéséhez.
Egy amerikai egyetemeken végzett kutatás szerint a tejelő borjaknak a „dolgok internetén” (IoT) alapuló precíziós technológiákkal történő megfigyelésével még időben diagnosztizálni lehet a borjakra végzetes, szarvasmarha légszőszervi betegsége (BRD) nevű kórt. A Penn State Egyetem, a Kentucky Egyetem és a Vermonti Egyetem kutatói szerint az eredmények lehetőséget kínálnak a tejtermelőknek arra, hogy javítsák farmjuk gazdaságosságát. Melissa Cantor, a Penn State Mezőgazdasági Főiskolájának adjunktusa szerint az IoT az érzékelőkkel, adatfeldolgozó és kommunikációs eszközökkel, szoftverekkel és egyéb technológiákkal felszerelt beágyazott eszközökkel, amelyek az interneten keresztül képesek más eszközökhöz csatlakozni és adatokat cserélni velük, lehetővé teszi a gazdák számára, hogy közelről kövessék és elemezzék a borjak állapotát.
A dolgok internete hatalmas mennyiségű adatot generál, ezért a kutatók a borjak egészségügyi problémáinak könnyebb megértése és bizonyítása érdekében a gépi tanulást alkalmazták – a mesterséges intelligenciának egy olyan ágát, amely megtanulja az adatokban rejlő rejtett mintákat, hogy megkülönböztesse a beteg és egészséges borjakat. „Lábpántokat helyeztünk a borjakra, amelyek rögzítik az állatok aktivitási viselkedési adatait, például a lépések számát és a fekvési időt. És olyan automata etetőket használtunk, amelyek tejet és gabonát adagolnak, és rögzítik az etetési viselkedést, például a látogatások számát és az elfogyasztott tej literjét. Az ezekből a forrásokból származó információk jelezték, ha egy borjú állapota a romlani kezdett”. A 159 borjún végzett kísérletben a rendszer rendkívüli pontosságot ért el a beteg és egészséges borjak azonosításában: a beteg borjak 70%-át 4 nappal a tényleges diagnózis előtt előre jelezte, és a betegség krónikus eseteiben szenvedő borjak 80%-át pedig a betegség első 5 napjában észlelte.
A Ceva francia állategészségügyi csoport visszavonta a madárinfluenza elleni vakcina franciaországi gyártására kiírt tender miatt benyújtott fellebbezését. A pályázaton a Ceva alulmaradt a német Boehringer Ingelheim céggel szemben. Franciaország a Boehringer Ingelheimet választotta a kacsák októberben induló első oltási kampányához szükséges 80 millió adag madárinfluenza elleni vakcina szállítására.
A tervnek köszönhetően Franciaország lesz az első olyan ország az Európai Unióban, amely beoltja a baromfit a világszerte pusztító vírus ellen. A Ceva úgy döntött, hogy annak érdekében, hogy ne okozzon késedelmet az állattenyésztési ágazat vakcinázási kampányában, visszavonja a tender eredménye elleni fellebbezését – közölte a vállalat a július végén kiadott közleményében.
A vállalat folytatja a tárgyalásokat a hatóságokkal a vakcinázási kampány további szakaszairól, és már több mint 10 millió oltóanyagot legyártott a kacsáknak szánt madárinfluenza elleni vakcinájából – tette hozzá a Ceva.
A szervezet immunsejtjeinek több mint 70%-a a bélben található, ami azt jelenti, hogy szoros kapcsolat van a bélmikrobióta és az immunrendszer között. A koca mikrobiótája befolyásolja a malacok immunrendszerének fejlődését, ezáltal a növekedést és túlélést is. Születéskor és a korai életszakaszban a malacok túlélése nagymértékben az anyai passzív immunitástól függ. Az immunitás átadása kezdetben a kolosztrumon keresztül történik. Az antitestek nagy fehérjék, és csak az élet első óráiban, a bélzáródás előtt kerülnek a malac véráramba. Az anyától származó immunglobulinok a kolosztrumon keresztül felszívódhatnak, beleértve az IgG immunglobulinokat is. A kocák takarmányában jelen lévő Saccharomyces cerevisiae boulardii CNCM-I-1079 probiotikus élesztő pozitív eredményeket mutatott az IgG kolosztrumkoncentrációra.
A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a kocatej helyett mesterséges tejes tápszeren nevelt állatok hajlamosabbak a betegségekre, ami szintén összefügg a bél mikrobióta diverzitásának csökkenésével. Citokinek és a kemokinek kapcsolatokat hoznak létre a különböző szervek között, hogy összehangolják az immunválaszt. Ezek biomarker peptidek, amelyek kritikusak a humorális és sejtközvetített immunitás szempontjából. A malacok tüdejében a citokin génexpressziót a kocák kezelése befolyásolta.
A takarmánykiegészítést kapott kocáknál született és szoptatott malacok tüdejében a citokinek kisebb expressziója csökkent gyulladásos reakcióra utal a kiegészítés nélkül takarmányozott kocák malacainak tüdőjéhez képest. A kolosztrumon keresztüli immuntranszfer, a gyulladásos válasz modulációja stb., ami a malacok jobb teljesítményét eredményezte a választás után, tükrözi az anyai bevésődést. A probiotikumok, mint például a Saccharomyces cerevisiae boulardii CNCM-I-1079, azáltal, hogy pozitívan befolyásolják a bélmikrobiótát a kocától a malacokig, erősítik az immunrendszerüket és elérhető eszköznek számítanak a malacok egészségének támogatására és az antibiotikumok használatának csökkentésére.
A Glasgow-i Egyetem James Watt Műszaki Karának kutatói is részt vesznek egy új konzorciumban, amely az első kereskedelmi forgalomban kapható egylépéses gyorsteszt kifejlesztését tűzte ki célul a borjak tüdőgyulladásának kimutatására. A Global Access Diagnostics (GADx), a diagnosztikához való méltányos hozzáférést előtérbe helyező és a helyi gyártást ösztönző társadalmi vállalkozás március végén jelentette be a RaDiCal kifejlesztését, ami egy egylépéses molekuláris laterális áramlási teszt lesz, amely lehetővé teszi a borjakat érintő egyik legjelentősebb betegség, a tüdőgyulladás gyors diagnózisát.
A tesztet a Surrey Egyetem, a Glasgow-i Egyetem, a Cardiffi Egyetem és a Westpoint Farm Vets képviselőiből álló konzorcium közreműködésével fejlesztik ki, hogy alacsony költségű, az állatorvosok vagy a gazdák által a gazdaságban használható eszközt biztosítsanak. A teszt egy úttörő molekuláris laterális áramlási platform, amely az eredmények egyszerű értelmezése érdekében összekapcsolható egy mobiltelefonos digitális platformmal, lehetővé téve a gazdák és állatorvosok számára, hogy a borjakat a telepen diagnosztizálják, és ezt követően gyors és megalapozott intézkedéseket tegyenek a betegség helyes kezelésének elősegítése és a felelős antibiotikum-használat támogatása érdekében. Jon Cooper professzor vezeti a RaDiCal konzorcium Glasgow-i Egyetemhez tartozó részlegének munkáját. Cooper professzor és munkatársai már több éve dolgoznak azon, hogy olcsó laterális áramlási diagnosztikai módszereket fejlesszenek olyan emberi betegségekre, mint a malária vagy a skisztoszómia, amelyeket aztán olyan területeken használhatnak, ahol az egészségügyi ellátás korlátozottan elérhető. Ezeket Ugandában helyi kutatók és a kormány támogatásával terepen is tesztelték.
