Skip to main content

Európa-szerte csökken a keveréktakarmány-termelés, és további csökkenés várható

Az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) által közzétett adatok szerint az EU 27 tagállamában a haszonállatoknak szánt keveréktakarmányok termelése 148,9 millió tonnára becsülhető, ami 3,8%-os csökkenést jelent a 2021-es adatokhoz képest. A termelés a valamennyi takarmányozási ágazatban csökkent, de a legjelentősebb mértékben a sertéságazatban (-6,7%) és a baromfiágazatban (-3,2%) az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfluenza terjedése miatt. A sertéstakarmány-termelés 3 millió tonnával csökkent 2021-hez képest, több tagállamban, köztük Dániában, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában több mint 5%-os csökkenést tapasztaltak. Sok kisebb gazdaság bezárt a romló gazdasági helyzet és a gazdaságon belüli jövedelmezőség miatt. A sertéshúsexportáló országok visszafogták termelésüket, mivel Kína továbbra is még kilábalásban van az ASP-ből. Az ASP továbbra is szerepet játszott Németországban és Romániában, és befolyásolta a gazdasági hatékonyságot. A baromfitakarmány-termelés 2 millió tonnával csökkent, mivel több országot, köztük Bulgáriát, Franciaországot, Magyarországot, Olaszországot és Portugáliát súlyosan érintette a madárinfluenza. Egyes gazdaságok a növekvő költségek miatt egész ciklusokat hagytak ki, ami tovább rontotta a takarmány iránti keresletet. A FEFAC jelentése szerint a szarvasmarhatakarmány-termelés 0,5 millió tonnával csökkent az előző évhez képest. Ez részben a súlyos aszály miatt 2021-ben vásárolt kiegészítő takarmány mennyiségének volt köszönhető. Ukrajna orosz megszállása és a kapcsolódó uniós energiaválság jelentős hatással volt az EU gazdaságára és az inflációra, ami az állati termékek és így a keveréktakarmány iránti kereslet csökkenéséhez vezetett. Mindössze 5 tagállamnak, köztük Lengyelországnak, Szlovákiának és Ausztriának sikerült némileg növelnie vagy stabilizálnia takarmánytermelését. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint a keveréktakarmányok mennyisége a baromfi kivételével minden faj esetében csökkenni fog az idén. A takarmány- és műtrágyaárakkal kapcsolatos bizonytalanságok, valamint az infláció továbbra is befolyásolni fogja a takarmánypiacot. A FEFAC piaci szakértői úgy becsülik, hogy a keveréktakarmány-termelés várhatóan tovább csökken, 1,5%-kal, 146,8 millió tonnára.

A szabályozható intenzitású világítás hatással van a brojlerek jólétére

Az Amerikai Baromfitenyésztők Szövetsége (USPOULTRY) közleményben jelentette be, hogy befejeződött az Arkansasi Egyetemen egy külsőleg finanszírozott kutatási projekt, amelyben a szabályozható fényintenzitású rendszerek brojlerek jólétére gyakorolt hatását értékelték. David Caldwell, a Baromfitudományi Tanszék vezetője és az Arkansasi Egyetemen belül működő Baromfitudományi Kiválósági Központ igazgatója és csapata a közelmúltban fejezte be a projektet, amelynek célja az volt, hogy meghatározzák a szabályozható intenzitású világítási és természetes megvilágítási rendszerek hatását a viselkedésre, a járásra és a stresszhormon (kortikoszteron) szintjére az állandó fényintenzitású rendszerekkel- összehasonlítva a nagyüzemi brojlerfarmokon. A tanulmány további célkitűzései közé tartozott a környezetgazdagító kunyhók hatásának vizsgálata a brojlerek viselkedésére, a járására és a stresszre a különböző világítási rendszerekben. Az eredmények azt mutatták, hogy a szabályozható fényintenzitású világítási rendszer serkentette a madarak porfürdőzési viselkedését és önkéntes mozgását. Emellett az alom nedvességtartalma és a talpfekély előfordulása is a szabályozható fényintenzitású világítási rendszerrel felszerelt istállóban volt a legalacsonyabb.

Génszerkesztéssel állították elő az első BVDV-rezisztens borjút

Amerikai tudósok együttműködésének eredményeképpen létrehozták az első génszerkesztett borjút, amely ellenálló a szarvasmarha vírusos hasmenésének vírusával (BVDV) szemben. A PNAS Nexus című szakfolyóiratban nemrégiben közzétett tanulmány több egyetem és iparági szereplő együttműködéseként valósult meg. A BVDV a szarvasmarhák egészségét és jólétét világszerte befolyásoló egyik legjelentősebb vírus, amelyet a kutatók az 1940-es évek óta tanulmányoznak, amikor először ismerték fel. Ez a vírus az embert nem érinti, de a szarvasmarhák között rendkívül fertőző, és súlyos légúti és bélrendszeri megbetegedéseket okozhat. A BVDV katasztrofális lehet a vemhes tehenek számára, mivel megfertőzheti a fejlődő borjakat, spontán vetéléseket és alacsony születési arányt okozva. Néhány fertőzött borjú túléli az ellést, és egész életében fertőzött marad, és nagy mennyiségű vírust ad át más állatoknak. Az elmúlt 20 évben a tudományos közösség felfedezte a fő sejtes receptort (CD46) és azt a területet, ahol a vírus ehhez a receptorhoz kötődik, és fertőzést okoz a tehenekben. A tudósok ebben a nemrégiben végzett kutatásban módosították a vírus kötődési helyét, hogy blokkolják a fertőzést. Aspen Workman, a tanulmány vezető szerzője, a nebraskai Clay Centerben található US Meat Animal Research Center (USMARC) kutatója elmondta: „A célunk az volt, hogy génszerkesztési technológiával kissé módosítsuk a CD46-ot, hogy az ne legyen képes megkötni a vírust, ugyanakkor az állat minden normális funkcióját megőrizzük”. A tudósok először sejtkultúrában tesztelték ezt az ötletet. Miután ígéretes eredményeket láttak a laboratóriumban, az Acceligen szarvasmarha bőrsejteket szerkesztett, hogy a módosított gént hordozó embriókat hozzanak létre. Ezeket az embriókat tehenekbe ültették be, hogy teszteljék, vajon ez a megközelítés élő állatokban is csökkentheti-e a vírusfertőzést. Ez működött, és az első CD46 génszerkesztett borjú, akit Ginger névre kereszteltek, egészségesen világra jött 2021. július 19-én. A borjút több hónapig megfigyelték, majd később megfertőzték a vírussal, hogy megállapítsák, képes-e megfertőződni. Egy hétig egy BVDV-fertőzött borjúval tartották együtt, amely fertőzötten született. Ginger sejtjei jelentősen csökkent fogékonyságot mutattak a BVDV-vel szemben, ami nem eredményezett megfigyelhető egészségkárosodást. A tudósok továbbra is szorosan figyelemmel kísérik Ginger egészségi állapotát és képességét arra, hogy saját borjakat elljen és neveljen fel. Mivel az ígéretes tulajdonság még kutatási fázisban van, egyelőre nem kerülhet az USA élelmiszer-ellátásába ilyen géneket tartalmazó marhahús.

A fermentált repcedara előnyei a hízók számára

Egy kínai kutatás szerint a fermentált repcedara pozitív hatással van a növésben lévő sertések növekedési teljesítményére és bélrendszeri egészségére. A Szecsuáni Mezőgazdasági Egyetem Állattenyésztési Intézetének kutatói szerint vizsgálatuk eredményei segíthetnek új fehérjeforrások kifejlesztésében is a takarmányozás és a takarmányipar számára. A kísérletbe, melynek eredményeit a Journal of Animal Nutrition folyóiratban tették közzé, 30 hízósertést vontak be, amelyeket véletlenszerűen 3 étrendi csoportra osztottak: kukorica-szójadara-táp (CSD), repcedara-táp (RSD), és fermentált repcedara-táp (FRSD). Az eredmények azt mutatták, hogy az RSD-vel összehasonlítva az FRSD-etetés növelte a sertések átlagos napi testtömeg-gyarapodását és végső testtömegét (P<0,01). Az RSD-takarmányozással összehasonlítva az FRSD-takarmányozás növelte a nyersfehérje, a savas detergens rostok és az éterkivonat látszólagos emészthetőségét a sertésekben (P<0,01). Az FRSD-csoportban nagyobb volt a His, Thr, Lys és SER látszólagos ileális emészthetősége, mint az RSD-csoportban (P<0,01). Az emészthető energia, a metabolikus energia és a nitrogén hasznosulása magasabb volt az FSRD- és a CSD-csoportban, mint az RSD-csoportban (P<0,01). Az RSD-hez képest az FRSD-etetés csökkentette a leptin koncentrációját a vérben, de szignifikánsan növelte az immunglobulin (Ig) A, IgC, IgM koncentrációját, valamint az amiláz, lipáz és tripszin enzimaktivitását a hasnyálmirigyben (p<0,05). Ami a bélegészséget illeti, az RSD-hez képest az FRSD-tartalmú táp nemcsak az okludin expressziós szintjét növelte a vékonybélhámban (P<0,05), hanem az SGLT1 és CAT1 gének expressziós szintjét is megemelte az éhbélben (P<0,05).

Új életteljesítmény-rekord Amerikából

Egy 14 éves Holstein-fríz tehén új termelési rekordot állított fel az Egyesült Államokban az életteljesítmény tekintetében. A Nor-Bert Colby Connie nevű tehén, amely a Dankert család tulajdonában és tenyésztésében van az Indiana állambeli Bremenben található Nor-Bert Farmon, rekordmennyiségű, 486.300 font (több mint 220 tonna) tejet termelt. És még mindig termel, mivel Connie a közelmúltban újra ellett, tehát napról napra tovább növeli a termelését. Connie a tej minőségi összetevői tekintetében is lenyűgöző eredményekkel rendelkezik: a legutóbbi laktációjáig 12.275 kg zsírt és 8045 kg fehérjét termelt. Mindkettőre igaz, hogy a jelenlegi legmagasabb érték a Holstein Association USA adatbázisában. Az új termelési rekord gyorsan követi egy másik amerikai tehén, a Chrome-View Charles 3044 által felállított csúcsot, amely az év elején érte el a 217 tonnát. Ezek az életteljesítmény-rekordok rávilágítottak arra, hogy a Holstein-fríz tehenek milyen jelentős eredményekre képesek.

Gyengülő sertéshúspiacra számítanak az elemzők

A globális sertéshúspiacokat a lassú gazdasági növekedés, a gyenge fogyasztás és az ismétlődő járványkitörések befolyásolják, és a Rabobank legutóbbi negyedéves sertéshúsjelentése szerint a globális kereskedelem az erős első félév után várhatóan gyengülni fog. Miközben a lassú gazdasági növekedés világszerte hatással van a fogyasztókra, a sertéshús továbbra is viszonylag stabil helyet foglal el a fogyasztók tányérján – jegyzi meg a Rabobank jelentése.

A gyengébb teljesítmény oka régiónként eltérő. Európában a sertéshúsfogyasztás továbbra is nyomás alatt van a változatlanul magas árak miatt. Az Egyesült Államokban a nyár elején a kereslet kissé elmaradt a várakozásoktól, mivel a kedvezőtlen időjárás és a rossz levegőminőség megnehezítette a grillezési szezon kezdetét. Kínában pedig a sertéshúsfogyasztás továbbra is gyenge az alulteljesítő gazdaság és az országszerte tapasztalható hőhullámok miatt. Csendzsun Pan, a Rabobank vezető állati fehérje elemzője arra számít, hogy 2023 második felében a globális kereskedelem gyengülni fog.

„A fagyasztott sertéshús készletek magasak Kínában a gyenge fogyasztás miatt, ami hatással van az importra. Emellett az EU-ban a szűkebb kínálat korlátozza a régióból történő szállítást” – mondta Pan. A Rabobank jelentése kiemeli, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban 2023 első 4 hónapjában csökkent a sertéshús-termelés, egyes országokban kétszámjegyű visszaesés volt tapasztalható. Ez a szűkös kínálat magasan tartja az árakat, ami viszont nyomást gyakorol a fogyasztásra. Ezzel szemben Kínában a sertéshús-kínálat továbbra is meghaladja a keresletet, ami nyomást gyakorol az árakra és többhavi veszteséget okoz a termelőknek.

A Rabobank hozzáteszi, hogy az ország kocaállományának csökkentése az év második felében folytatódni fog. Az Egyesült Államokban is túlkínálat érzékelhető, ahol a termelőknek viszonylag egészséges a mérlegük a két kiemelkedően nyereséges év után. Az előre jelzett veszteségek miatt azonban a Rababank arra számít, hogy az amerikai állomány csökkentése is fel fog gyorsulni 2024-ben.

Varázslatos képek az Agrofeed fotópályázatán

Az Agrofeed Kft. természetfotó pályázatot hirdetett Partnerei és munkatársai számára. A pályázat keretében olyan természeti környezetben készült képeket vártunk, melyek bemutatják az élővilág sokszínűségét – növényeket, állatokat, tájakat, vagy a környezetben található turisztikai látványosságokat örökítik meg.

A fotópályázatunkra jobbnál jobb képek érkeztek a partnereinktől, munkatásainktól. Közülük nem volt egyszerű kiválasztani a legjobbakat.

A képeket rangos szakmai zsűri értékelte:

Nánási Pál fotóművész, Farkas Kornél természetfotós, Csitkovics Tibor ügyvezető igazgató.

Célunk az volt, hogy ezzel a közös, hagyományteremtő kezdeményezésünkkel értéket teremtsünk és újabb színt vigyünk a munkahelyeinkre, otthonainkba.

A műtrágyaellátás kritikus az élelmezésbiztonság szempontjából

Egy befolyásos szakbizottság jelentése felszólította a brit kormányt, hogy tegyen lépéseket az Egyesült Királyságban a nitrogénműtrágya-termelés növelésének támogatására. A Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Bizottság (EFRA) azt követeli, hogy a kormány vizsgálja meg a konkurens országok által kínált ösztönzőket, és 6 hónapon belül készítsen cselekvési tervet. A bizottság szerint a nitrogénműtrágya kritikus szerepet játszik az Egyesült Királyság élelmiszerbiztonságában, és a benne használt ammónia előállítása nagy mennyiségű szén-dioxid-gázt termel melléktermékként, ami létfontosságú az élelmiszer-ellátási lánc számára. Az Egyesült Királyságban azonban csak egyetlen nitrogénműtrágya-gyár van, ami rendkívül hátrányos az Egyesült Királyság élelmezésbiztonsága tekintetében, és az alternatívák hiánya miatt az Egyesült Királyságban jelentősen megemelkedtek az árak, miközben az ágazatra már így is jelentős árnyomás nehezedik. Tekintettel a nitrogénműtrágya fontosságára az Egyesült Királyság élelmiszertermelésében és élelmiszerbiztonságában, a kormánynak meg kell határoznia, hogyan fogja biztosítani a nitrogénműtrágya további előállítását az Egyesült Királyságban. Tekintettel arra, hogy Európa és az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozik a saját műtrágyaágazatába, az Egyesült Királyság részéről teljes mulasztásnak tűnik, hogy nem tesz semmit. A jelentés közzétételére reagálva Ed Barker, a Mezőgazdasági Iparszövetség (AIC) politikai és külkapcsolatokért felelős vezetője elmondta: „Üdvözöljük az EFRA különbizottsági jelentésének legfontosabb megállapításait. Az AIC továbbra is együtt fog működni a bizottsággal és a parlamenti képviselőkkel az Egyesült Királyság mezőgazdasági beszállító vállalkozásai érdekeinek képviseletére irányuló erőfeszítései keretében.”

A szupermarketek húsmintáinak 40%-ában találtak multirezisztens baktériumokat Spanyolországban

Egy spanyol tanulmányban a megvizsgált szupermarketek húsmintáinak 40%-ában találtak multirezisztens E. coli baktériumot. Az emberekben súlyos fertőzéseket okozni képes E. coli törzsek is igen elterjedtek voltak – hangzott el az idei Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Kongresszusán (ECCMID 2023, Koppenhága, április 15-18.).

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte veszélyesen magas szintet ér el. A gyógyszerrezisztens fertőzések évente becslések szerint 700 000 ember halálát okozzák világszerte. Az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedik, ha nem történik intézkedés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért az antibiotikum-rezisztenciát az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb közegészségügyi veszélynek tekinti. A multirezisztens baktériumok az állatokról az élelmiszerláncon keresztül átterjedhetnek az emberekre, de kereskedelmi érdekek miatt az antibiotikum-rezisztens baktériumok élelmiszerekben lévő szintjére vonatkozó adatok nem állnak széles körben rendelkezésre.

Hogy többet tudjanak meg, Dr. Azucena Mora Gutiérrez és Dr. Vanesa García Menéndez, a spanyolországi Santiago de Compostela-Lugo Egyetem munkatársai más kutatóközpontok munkatársaival együtt kísérletsorozatot terveztek, hogy felmérjék a spanyol szupermarketekben kapható húsokban a multidrog-rezisztens és extraintestinális patogén Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok (Klebsiella pneumoniae, E. coli és más baktériumok, amelyek multidrog-rezisztens fertőzéseket, például szepszist vagy húgyúti fertőzéseket okozhatnak) szintjét. A kutatók 100 hústerméket (csirke, pulyka, marha- és sertéshús egyenként 25 darabját) elemeztek, amelyeket 2020-ban véletlenszerűen választottak ki oviedói szupermarketekből. A húskészítmények többségében (73%) az E. coli szintje nem lépte túl az élelmiszer-biztonsági határértékeket. Ennek ellenére a termékek közel fele (49%) tartalmazott multidrog-rezisztens és/vagy potenciálisan patogén E. coli baktériumot.

Ezekből 82 E. coli izolátumot nyertek ki és elemeztek.  Ezenkívül a 100 hústermékből 10-ből (7 csirke, 2 pulyka és 1 sertéshús) 12 K. pneumoniae izolátumot nyertek ki. A 82 E. coli izolátumból 56 olyan volt, amelyek kiterjedt spektrumú béta-laktamázt (ESBL) termeltek, olyan enzimeket, amelyek védettséget biztosítanak a baktériumok számára, a legtöbb béta-laktám antibiotikummal szemben, beleértve a penicillineket, a cefalosporinokat és a monobaktám aztreonámot. A kutatók az antibiotikum-rezisztens baktériumok szintjének rendszeres felmérését sürgetik a húskészítményekben.

A szarvasmarhák körében is pusztítást végzett Amerikában a világ legmelegebb hónapja

Több száz szarvasmarha pusztult el Iowa államban a július végi rendkívüli hőség és páratartalom miatt – jelentette a Reuters az államra és az állattenyésztőkre hivatkozva -, miután a világ valaha volt legmelegebb hónapján vagyunk túl. Az elhullások jól mutatják, hogy a szélsőséges időjárás milyen áldozatokat követel a haszonállatoktól és az élelmiszertermeléstől. A veszteségek tovább csökkentik az amerikai szarvasmarha-állományt, amely már így is az elmúlt évtizedek legkisebb állományát mutatja, miután a szárazság miatt a farmerek több tehenet vágtak le, mert nem volt elég legelő a takarmányozásukra. Bár a termelők szerint a mostani elhullások száma nem volt tömeges, mégis szokatlanok voltak.

Állami tisztviselők szerint Kansasban és Nebraskában is pusztultak el szarvasmarhák a hőség miatt. Gary Vetter, aki szarvasmarhákat tenyészt Iowa nyugati részén, elmondta, hogy a helyi állományok védelmén dolgozott, de július utolsó hetében három szomszédjánál mintegy 53 szarvasmarha pusztult el. „Egyszerűen elkezdtek hullani, és nem lehetett semmit sem tenni ellene” – mondta Vetter. „Soha nem láttam még ilyet.”

A hőség általában a legnehezebb, 1000 fontnál (450 kg) nehezebb szarvasmarhákra a legveszélyesebb, de a hőmérséklet és a páratartalom olyan magasra szökött, hogy még a kisebb, 700 fontos szarvasmarhák is pusztulni kezdtek, mondta Vetter, akinek iowai farmja közelében 47 Celsius-fokot is mutatott a hőmérő. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) katasztrófatámogatást nyújt, amely segíthet kártalanítani azokat a termelőket, akiknek a szarvasmarhái elpusztultak.