Skip to main content

Tejipari fejlesztési tervek Kazahsztánban: ambiciózus vagy irreális?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Kazahsztán tervbe vette, hogy a következő 4 évben 100 ezer állattal növeli a tejelőmarha-állományát és 725 tonnával a tejtermelést. Néhány piaci szereplő szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy végül minden projekt megvalósul. A növekedést elsősorban a tejgazdaságok és a tejfeldolgozó infrastruktúra építésére és korszerűsítésére nyújtott, támogatott kamatozású kormányzati hiteleknek kell táplálniuk. 2023-ban 81 tejtermelő gazdaság és 17 tejfeldolgozó üzem építésének terveit hozták nyilvánosságra Kazahsztánban, sok közülük állami támogatással épül meg – írta meg a The Dairy News Central Asia helyi hírportál. Az azonban még nem derült ki, hogy mindezek a projektek megvalósulnak-e.

Mihail Miscsenko, egy moszkvai székhelyű agytröszt, a Dairy Intelligence Agency igazgatója kétségeit fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott adatok reálisak: „Őszintén szólva nem teljesen hiszem, hogy ezek a számok teljesülni fognak, tekintve, hogy a teljes kazahsztáni ágazat ágazat becsléseink szerint 1,9 millió tonna tejet termel [évente]” – mondta Mishenko, hozzátéve, hogy némi növekedés azért elképzelhető az alacsony bázishatás miatt.

Danijar Abitajev, az OAHK helyi tejipari vállalat vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a bejelentett projekteknek csak 10%-a valósul meg. A kazahsztáni új tejipari projektek fő akadályaként a munkaerőhiányt, elsősorban a magasan képzett munkaerő hiányát említette. Miscsenko szerint Kazahsztán számára az is kihívást jelent majd, hogy viszonylag rövid idő alatt 100 ezer darab szarvasmarhát, különösen magas termelékenységű állatokat szerezzen be. Ezen túlmenően a tejipari beruházások megtérülése általában 10 évet vesz igénybe, mondta Abitajev. Ennek eredményeként a befektetők jellemzően vonakodnak beleugrani a tejágazat nagy projektjeibe.

Miscsenko emellett azért is aggodalmát fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott tervek nem szólnak semmit a takarmányozásról. A takarmányhiány bizonyos esetekben súlyosan megnehezítheti a bővítési terveket. Emellett Kazahsztánnak nincs elegendő feldolgozó kapacitása sem a plusz 725 ezer tonna tej feldolgozásához – mondta Miscsenko, hangsúlyozva, hogy ezen a tervezett 17 gyár sem fog érdemben változtatni.

Az elmúlt néhány évben a kazah állami és piaci szereplők közösen hasonlóan ambiciózus célokat tűztek ki az akvakultúra és a marhahústermelés és -export növelésére. A bejelentett tervek azonban egyik ágazatban sem vezettek a termelési teljesítmény tényleges növekedéséhez.

Járványügyi modell segít megelőzni az Aujeszky-betegség terjedését a sertésekben

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A fertőző betegségek az állattenyésztés hatékonyságát leginkább korlátozó tényezők közé tartoznak, mivel megjelenésük a megnövekedett elhullás, a takarmányhasznosítási arány csökkenése, az állatorvosi költségek növekedése és a fertőzött hasított testek értékvesztése miatt veszteségekkel jár. 

Jó példa erre a sertéságazat, amely jelenleg a világszerte legelterjedtebb vöröshúsfajtát adja, valamint az egészségügyi és gazdasági kockázat, amelyet az Aujeszky-betegség, a sertések egyik legfontosabb vírusos betegsége jelent. Spanyolországban az Aujeszky-betegséget a házisertésekben már felszámolták, de a vaddisznókban még jelen van, ami jelentős kockázatot jelent a házisertés-állomány újrafertőződésére. Az Aujeszky-betegség kitörésével járó közvetlen gazdasági veszteségek egy betegségtől mentes sertéstelep esetében kocánként 350–800 euróra rúghatnak évente.

A spanyolországi Lleidai Egyetem és a Vadgazdálkodási és Vadvilágkutató Intézet (IREC) kutatói által kidolgozott új járványügyi modell feltárta a telepi menedzsmentintézkedések és a vakcinázás kombinációjának hatását az Aujeszky-betegség elleni védekezésre egy standard sertéstenyésztési rendszerben, különböző járványügyi forgatókönyvek mellett. Az úgynevezett populációdinamikai számítási modell (angol rövidítése alapján „PDP-modell”), egy újszerű eszköz, amely különösen alkalmas komplex dinamikai problémák hatékony tanulmányozására, mivel lehetővé teszi a különböző folyamatok közötti nagyszámú kölcsönhatás egyidejű figyelembevételét.

A modell eredményei azt mutatják, hogy amint egy gazdaságban igazolják a fertőzést, az állomány nagy részének (több mint 75%-ának) korai vakcinázása kritikus fontosságú a vírus terjedésének csökkentése és a sertések termelékenységére gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. A menedzsmentintézkedések ellenben úgy tűnik, hogy jelentéktelen hatással vannak a vírus megfékezésére, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a vírus nagyon könnyen képes terjedni.

A peroxid a leghatékonyabb a keltetőtojások fertőtlenítésében

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a peroxid a leghatékonyabb tojásmosó fertőtlenítőszer a szalmonella eltávolítására a héj felületéről és a kutikula épségben tartására. „A szalmonella gyakran megtalálható a keltetőtojásokon még azután is, hogy azok átmentek a fertőtlenítési folyamaton” – mondta Ted Brown, a Cargill Global Food Safety & Scientific Services munkatársa a 2024-es International Production and Processing Expo szakkiállításon. „Ezért kutatást végeztünk, hogy olyan fertőtlenítőszert találjunk, amely hatékonyan csökkenti a szalmonellát a keltetőtojásokon anélkül, hogy károsítaná a kutikulát.”

A tanulmányban azt vizsgálták, hogy több tojásmosó fertőtlenítőszer, köztük a timol, a perecetsav, a bróm, a peroxid és a kvaterner ammónium, hogyan csökkentette a szalmonella szintjét a tojások felületén anélkül, hogy károsította volna a tojás kutikuláját, a mosás nélküli kezeléshez képest. A kísérletben a peroxidos termék bizonyult a leghatékonyabb tojásfertőtlenítőnek, amely több mint 73 százalékkal csökkentette a szalmonella előfordulását a tojás felületén. A timolos termék volt a legkevésbé hatékony, és csak kevesebb mint 5 százalékkal csökkentette a szalmonella előfordulását.

Brown kifejtette, hogy a projektet azért végezték, hogy a termelők naprakészen tájékozódjanak az új és jelenlegi tojásmosási eljárásokról. Jelenleg a klór az elsődleges fertőtlenítőszer, amelyet a tenyésztők a tojások fertőtlenítésére használnak a feldolgozóüzemben – magyarázta Brown. A klór azonban szerves anyagok jelenlétében gyorsan disszociál, maró hatású lehet a berendezésekre, és a hatékony használat szigorú kezelést igényel.

Brown elmondta, hogy a jövőben szeretne egy további vizsgálatot végezni annak biztosítására, hogy a kelési arányt se befolyásolják negatívan a fertőtlenítőszerek.

Jobb malacteljesítmény tengeri algából származó poliszacharidokkal

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

Egy amerikai kutatóval kiegészült kínai kutatócsoport annak járt utána, hogy jó hatással van-e a választott malacokra, ha a „kombu” vagy Laminaria japonica néven ismert japán tengeri alga poliszacharidjait kapnák? A kutatócsoport a Journal of Veterinary Sciences című szakfolyóiratban 2023 decemberében megjelent tanulmányban számolt be eredményeikről. Azt vizsgálták, hogy az L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása milyen hatással van a választott malacok növekedési teljesítményére, a bélsár emésztőenzim-aktivitására, a szérum biokémiai indexeire és szabad aminosavaira. A csapat ezeket a kombu poliszacharidokat vizsgálta, mivel azok különböző cukormaradványok kombinációjából állnak. Ezek a vegyületek számos előnyös biológiai funkciót mutatnak.

A kutatócsoport 120 egészséges malacot választott ki a 21 napos kísérlethez. Az állatokat véletlenszerűen 4 takarmányozási csoportba sorolták, amelyek az L. japonica poliszacharidok koncentrációját 0, 100, 200, illetve 400 mg/kg mértékben tartalmazták. A kutatócsoport kiszámította az átlagos napi súlygyarapodást (ADG), az átlagos napi takarmányfelvételt (ADFI) és a súlygyarapodás-takarmány arányt (G:F). A kísérlet végén minden csoportból kiválasztottak egy-egy malacot, amelynek testtömege a legjobban megfelelt a csoport átlagának, és attól vér-, valamint bélsármintát vettek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a poliszacharidok 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése szignifikáns eredményezett a malacok ADG és ADFI értékében a 0-21. napon. A jobb növekedési teljesítmény a bélsárban lévő emésztőenzim-aktivitás javulásának, valamint a malacok étvágya és energiafelvétele növekedésének volt köszönhető. A 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése emellett jelentősen megnövelte a malacok bélsár-amiláz aktivitását, a poliszacharidok prebiotikus aktivitása miatt, amely elősegíti a keményítő emésztését és felszívódását. Ezenkívül a poliszacharidok mennyiségével lineárisan növekedett a bélsár amiláz és lipáz aktivitása.

Ami a vér aminosavtartalmát illeti, a 400 mg/kg-os csoportban a malacok vérének megnövekedett hisztidin- és aszparagin-tartalmát figyelték meg a fokozott fehérjeemésztés és -felszívódás miatt. Ezenkívül a 200 mg/kg dózisú pótlás is csökkentette a szérum metionin- és fenilalanin-tartalmát a 100 mg/kg dózishoz képest. A poliszacharid-kiegészítés egyik szinten (100, 200 és 400 mg/kg) sem befolyásolta a választott malacok vérének biokémiai paramétereit pl. glükóz-, összkoleszterin- és ammóniaszintjét. Ez valószínűleg a rövid kísérleti időszaknak köszönhető.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 200 és 400 mg/kg L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása növelheti a növekedési teljesítményt és a választott malacok bélsarában az amilázaktivitást. Azt várják, hogy ez javítja a választott malacok tápanyag-anyagcsere képességét.

Követelik az EU-s jogalkotóktól a ketreces tojótyúktartás betiltását

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A Compassion in World Farming állatjóléti szervezet legutóbbi EggTrack 2023 jelentésében felszólította az Európai Uniót, hogy teljesítse a ketrecben tartott haszonállatokra vonatkozó ígéretét. A jelentésből kiderül, hogy az élelmiszeripari vállalatok a madárinfluenza, az infláció és az ukrajnai háború okozta folyamatos kihívások ellenére is törekszenek arra, hogy a tojótyúkok számára ketrecmentes életet biztosítsanak. A jelentés szerint azonban anélkül, hogy intézkedéseiket a jogalkotók ne erősítenék meg, a ketreces tartás végleges felszámolására nem kerülhet sor.

Az ilyen jogszabályok – érvel a szervezet – széles körben tükröznék a fogyasztók véleményét, utalva arra az 1,4 millió uniós polgárra, akik 2020-ban aláírták az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) kezdeményezést, valamint az Eurobarométer 2023-as jelentésére, amely szerint az európaiak 91 százaléka fontosnak tartja a haszonállatok jólétének védelmét, és 84 százalékuk szerint az állatokat a jelenleginél jobban kellene védeni.

Az év során az Egg Track 444 vállalatot ellenőrzött. Ők összesen 715 ketrecmentes tojástermelésre vonatkozó kötelezettségvállalást tettek, amelyek közül 511 esetben (71 százalék) volt megfigyelhető előrelépés, átlagosan 75 százalékos átállással a ketrecmentes tojásra. A kötelezettségvállalások minden ágazatot lefednek: 51 élelmiszergyártó, 195 kiskereskedő, 111 étterem, 13 termelő és 74 élelmiszer-szolgáltató és vendéglátóipari vállalat képviselteti magát.

Az adatok világszerte eltérőek. A ketrecmentes tojásra való átállás Európában a legmagasabb, 80 százalékos átlagot ért el, míg az Egyesült Államokban 73 százalékos, az ázsiai és csendes-óceáni térségben pedig 57 százalékos volt az arány. Összesen 9 vállalat tett új globális ketrecmentes kötelezettségvállalást.

Ami a jogalkotást illeti, Franciaország betiltotta az új ketreces rendszerek telepítését, Ausztriában, Luxemburgban és Svájcban pedig már minden ketreces rendszer tilos a tyúktartásban. Németország, Csehország és Szlovákia olyan tilalmakat vezetett be, amelyek a következő években lépnek hatályba. Az Egyesült Államokban is előrelépés történt, 11 államban tiltották be a ketreces tartást.

Három kulcsfontosságú molekula szerepét azonosították a sertés immunrendszerében a PRRSV ellen

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A sertések reproduktív és légzőszervi szindrómáját okozó vírus (PRRSV) a sertéságazat egyik legveszélyesebb kórokozója. Amellett, hogy a tenyészkocák szaporodási rendszerét és a fiatal állatok légzőszerveit károsítja, általában más másodlagos betegségekkel is társul, ezért világszerte a sertéságazatban a legnagyobb gazdasági veszteséget okozó egészségügyi problémává vált.

A spanyol Córdobai Egyetem (UCO) kutatói a PRRSV-vel foglalkozó kutatásukban az úgynevezett „transzkripciós faktorok” szerepét vizsgálták, amelyek az immunrendszer sejtjeinek differenciálásáért felelős molekulák, és arra a következtetésre jutott, hogy e molekulák közül három nagyobb intenzitással fejeződik ki a kórokozó legvirulensebb törzseiben.

Az UCO Librado Carrasco vezetésével működő kutatócsoportja tanulmányában három kulcsfontosságú molekula szerepét azonosította a sertés három szervében: a tüdőben, a thymusban és a tracheobronchiális nyirokcsomóban a kórokozó elleni immunvédelemben. Ez három alapvető szerv az immunválasz kiváltásában, amelyekben a vírus a leginkább szaporodik, amint kapcsolatba kerül a testtel.

Ehhez a kutatómunka során 70 sertésből származó, három különböző csoportba sorolt szervet elemeztek: az egyik csoportban nem volt fellelhető a kórokozó, ez kontrollcsoportként funkcionált, a másik két csoportot pedig a vírus két különböző virulenciájú törzsével fertőzték meg. A vizsgálat konkrétan az úgynevezett „transzkripciós faktorokra” összpontosított. Ezek a molekulák az immunrendszerben részt vevő sejtek differenciálódását szabályozzák. Ebben az értelemben – amint azt Inés Ruedas-Torres kutató, a tanulmány egyik fő szerzője kiemelte – az eredmények azt mutatják, hogy e molekulák közül három (az úgynevezett T-BET, FOXP3 és EOMES) nagyobb intenzitással és korábban fejeződik ki a legnagyobb virulenciájú elemzett törzsben.

„Az immunvédelem nem egyetlen válaszon, hanem több elem összegén alapul” – mondta Irene Rodríguez-Gómez, a munkában részt vevő másik kutató. Ennek mentén, ahogy a tanulmányban is tükröződik, a három fehérje mindegyike, amelyeket a kutatások az immunválaszban alapvetőnek találtak, más-más szerepet játszik a szervezet védekezésében. Míg a három elemzett molekula közül az első (T-BET) a vírust fagocitizáló makrofágok aktiválásához kapcsolódik, addig a második (FOXP3) többek között megakadályozza, hogy a fertőzött szervezet gyulladásos válasza túl intenzív legyen. A harmadik molekula (EOMES) pedig a vírus által fertőzött sejtek elpusztításáért felelős limfociták aktiválásáért felelős.

Jelenleg a PRRSV ellen többféle kereskedelmi forgalomban elérhető vakcina létezik, de egyik sem akadályozza meg a másodlagos fertőzéseket, illetve nem nyújt teljes védelmet a vírus nagyfokú mutációja miatt – hangsúlyozták a kutatók. A hosszú távú cél ezért olyan új vakcinajelöltek kifejlesztése, amelyek teljes védettséget nyújtanak a kórokozó különböző törzsei ellen.

Kamerák figyelik a szarvasmarhák légzőszervi betegségét

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

A szarvasmarhák légzőszervi betegsége (BRD), más néven szállítási láz, az egyik leggyakoribb és legköltségesebb betegség, amely az észak-amerikai húsmarha-ipart érinti. A BRD főként a szarvasmarhák tüdejét érinti, és az állatok hízótelepre érkezését követő első egy-két hétben nagyon gyakori. Az elválasztás és a szállítás – két olyan nagy stresszhatással járó esemény, amely a borjak hízótelepre érkezése előtt történik – gyengítheti az immunrendszerüket, és növelheti a betegség kialakulásának esélyét. A BRD pontos és időben történő diagnózisa azonban maximalizálhatja a későbbi antibiotikumos kezelések hatékonyságát.

A precíziós technológiai fejlesztések lehetővé teszik a húsmarhatelepeken dolgozók számára, hogy figyelemmel kísérjék és jelezzék a betegségekre, például a BRD-re utaló jeleket mutató szarvasmarhákat. „Az összes ilyen [precíziós technológiával] kapcsolatban az a hatalmas kihívás, hogy hiába találunk ki egy rendszert a viselkedés nyomon követésére, ehhez mindig ki kell találnunk egy algoritmust is a viselkedésre, amely pontosan megjósolja a légzőszervi megbetegedéseket” – mondta Dr. John Campbell, a Western College of Veterinary Medicine (WCVM) professzora és húsmarha-specialistája. 

A WCVM-en végzett kísérletben az állatok karámja fölött elhelyezett kamerák segítségével a kutatók megfigyelték a BRD elleni kezelést követően a szarvasmarhák viselkedésében bekövetkezett változásokat. Mivel a kamerák folyamatos videógyűjtést tettek lehetővé, a csoport tagjai az összes felvétel elemzését elvégezték azzal a céllal, hogy azonosítsák a betegségre utaló konkrét viselkedésformákat. „[A viselkedésmódok] eléggé eltérőek” – magyarázza Campbell. „Minden szarvasmarha valamennyire zsákmányállat, ezért jól tudják leplezni, ha betegnek érzik magukat. Meglehetősen finom jeleket keresünk, de a jelenlegi esetmeghatározás nagyon homályos: ’Betegnek látszanak és lázasak’.”

A BRD gyakori megfigyelhető klinikai tünetei közé tartozik az orrfolyás, a levertség, a csökkent takarmányfelvétel, a csordától való különválás, a légzésszám változása és a köhögés. Mivel e viselkedésformák némelyike csak rövid ideig tart, a rutinszerű karámellenőrzések során könnyen elkerülhetik a személyzet figyelmét.

„Úgy gondolom, hogy fokozatosan egyre többet fogunk látni, ahogy egyes rendszerek olcsóbbá válnak. Már most is látjuk az alkalmazkodást az olyan iparágakban, mint a tejipar, így valószínűleg ez csak idő kérdése [a húsmarha ágazatban]” – mondta Campbell. „Végső soron azonban a költségek döntenek el mindent. Emberekre továbbra is szükség lesz, akik bemennek, kiválasztják a beteg szarvasmarhákat, kihozzák őket a karámból és kezelik őket, így a munkaerőköltségeket nem lehet teljesen kiküszöbölni.”

Az amerikai mezőgazdaság az elmúlt 18 év legnagyobb árzuhanásra számíthat

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

A terményárak hatalmas csökkenése és a termelési költségek növekedése várhatóan redukálja az Egyesült Államok nettó mezőgazdasági jövedelmét idén, bár az infláció elfedheti az ár- és jövedelemcsökkenés mértékét az elmúlt évekhez képest. Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) a múlt héten 116 milliárd dolláros nettó mezőgazdasági bevételt prognosztizált a 2024-es évre, ami a 2023-as 156 milliárd dollárhoz és a 2022-es rekordösszegű 186 milliárd dollárhoz képest csökkenést jelent. Ugyanakkor még így is ez lenne az ötödik legmagasabb eredmény az elmúlt három évi és a 2013-as értékeket követően.

Az inflációval kalkulált 2024-es előrejelzés azonban 4%-kal marad el a 20 éves átlagtól, és 41%-kal kevesebb, mint 2022-ben volt. Ez a nettó mezőgazdasági jövedelem legmagasabb kétéves csökkenését jelentené 1983 óta, amikor is az Egyesült Államok mezőgazdasága súlyos válságba került. Azaz a 2024-ben elért 116 milliárd dolláros nettó mezőgazdasági bevétel 27%-kal maradna el az inflációval kiigazított előző évi összbevételtől és 2006 óta a legnagyobb éves csökkenést jelentené.

Több inflációval korrigált nyersanyagár nem sokkal marad el a 2020-as alacsony szintektől, és 2020 rendkívül nehéz év lett volna a gazdák számára a hatalmas kormányzati támogatások nélkül a kereskedelmi háború és a világjárvány közepette. A közvetlen kormányzati kifizetések az amerikai nettó mezőgazdasági jövedelem mintegy 48%-át tették ki 2020-ban, ami 1983 óta a legmagasabb arány volt. A kormányzati kifizetések nélkül számítva a teljes, inflációval kiigazított nettó mezőgazdasági jövedelem 2002 óta 2020-ban volt a legalacsonyabb.

A kereskedelmi háború dollárjai 2025-ben ismét aktuálissá válhatnak a későbbi amerikai elnökválasztás kimenetelétől függően, mivel a korábbi elnök, Donald Trump február elején ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén rendkívüli vámokat vet ki a kínai árukra. Az USDA előrejelzése szerint a 2024-es közvetlen kormányzati kifizetések a nettó mezőgazdasági bevételek közel 9%-át teszik ki, ami hároméves csúcs, de jóval az átlag alatti és a kereskedelmi háború előtti szinten van.

Ukrajna tagadja, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos kompromisszumban gondolkodik az uniós tárgyalásokon

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

Az ukrán mezőgazdasági ágazat az Európai Unióba történő integrációjának feltételeit tárgyalások során fogják meghatározni – jelentette ki két miniszter is február közepén, tagadva ezáltal, hogy Kijev az EU zöld megállapodás enyhítését fontolgatná. Ugyanakkor korábban egy magas rangú tisztviselő azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy Ukrajna a márciusban kezdődő csatlakozási tárgyalások során fontolóra veheti az EU agrártámogatásáról való lemondást a zöld megállapodás enyhítéséért cserébe.

„Ukrajna mezőgazdasági ágazatának az EU közös agrárpolitikájához (KAP) való csatlakozásának feltételeit a tárgyalási folyamat során határozzák meg” – jelentette ki Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes és Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter külön nyilatkozatban. „Nem lehet szó a támogatások és segélyek mellőzéséről, mivel a szabályoknak mindenkire ugyanúgy kell vonatkozniuk” – közölték.

A több százmillió ember élelmezésére képes és hatalmas agrárkomplexummal rendelkező Ukrajna tavaly meghívást kapott az EU-hoz való csatlakozásra, a csatlakozási tárgyalások pedig márciusban fognak elkezdődni, hogy az ország jogszabályait összehangolják az uniós követelményekkel. Ukrajna hatalmas mezőgazdasági ágazatának – amely a 2022-es orosz támadás előtt a világ negyedik legnagyobb gabonaszállítója volt – integrálása az EU-ba vélhetőleg mind politikai, mind gazdasági szempontból rendkívül érzékeny kérdés lesz. Kijev hét év alatt 96,5 milliárd euró támogatásra lehet jogosult az EU közös agrárpolitikájából, ha a jelenlegi szabályokat alkalmazzák az Ukrajnával kibővített unióra.

„Úgy tűnik számomra, hogy az ideális tárgyalási stratégia (az ukrán gazdák számára) az, hogy kevesebb korlátozást érjünk el a kereskedelemben és a környezetvédelemben, és mi hajlandóak leszünk mindezeket megtenni támogatásokért cserébe” – jelentette ki egy névtelenségét kérő hivatalnok. Az Európai Bizottság szóvivője egyelőre nem reagált a Reuters megkeresésére.

A tárgyalásokra nehéz időszakban fog sor kerülni, mivel február elején a gazdák Európa-szerte az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak az EU-s zöld megállapodásra vonatkozó állatjóléti és növényvédőszer-használati szabályozások, valamint a mezőgazdasági területek 4 százalékának parlagon hagyása ellen. A Kijev számára fizetett támogatások a meglévő tagállamok mezőgazdasági támogatásainak mintegy 20 százalékos csökkenését is előidézheti – írta a Financial Times folyóirat 2023 őszén. Az EU azon döntése, miszerint 2022-ben minden ukrán élelmiszerre kivetendő importvámot eltörölt, máris tiltakozásokat váltott ki a szomszédos tagállamokban, mivel a gazdák az olcsóbb ukrán mezőgazdasági termékekkel való versenyben hátrányokat szenvedhetnek el.

Az Európai Bizottság idén januárban közölte, hogy meghosszabbítja az ukrán exportra kivetett importvámok felfüggesztését. Ugyanakkor intézkedéseket javasolt az Ukrajnából származó mezőgazdasági import korlátozására és a parlagon hagyott földterületekre vonatkozó szabályok rugalmasabbá tételére, hogy ezzel próbálja megfékezni a franciaországi és más EU-tagállamok feldühödött mezőgazdasági termelőinek tiltakozását.

Az Európai Bizottság megtört a gazdák erősödő tiltakozásának köszönhetően

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

Miközben az Európai Unióban a gazdák tiltakozása egyre fokozódik, az Európai Bizottság megtört és engedményeket tett annak érdekében, hogy enyhítse a helyzetet. Az év eleji németországi tüntetéseket követően több ezer gazda zárta el traktorjaival a franciaországi főutakat. Február első napjaiban pedig több ezer belga gazdálkodó nagyjából 1300 traktorral állta el az utat az Európai Parlament előtt Brüsszelben. A legutóbbi tiltakozások során több tucat franciaországi gazdát tartóztattak le, akik megpróbálták elzárni az ország 12 millió embert ellátó fő nagybani piacához, a Rungishoz vezető utakat. A francia kormány korábban figyelmeztette a gazdákat, hogy a Rungisnál történő bármilyen zavargás a karhatalmi szervek beavatkozását vonja maga után. Brüsszelben a gazdák tojásokkal dobálták meg a Parlament épületeit, és számos helyen tüzet is gyújtottak a régióban. Franciaországban és Belgiumban az Európai Parlament számos épületére hígtrágyát és istállótrágyát szórtak. A gazdák amiatt dühösek, hogy az Európai Bizottság tovább csökkenti a Közös Agrárpolitika mezőgazdasági támogatását, amelynek legfőbb célja, hogy megvédje a gazdákat a csökkenő áraktól és az olcsó importtól. Felháborítónak tarják, hogy egyre több környezetvédelmi előírást vezetnek be, amelyeket szerintük lehetetlen betartani, miközben a világ gyorsan növekvő népessége számára próbálnak élelmiszert termelni.

Isabel Proost flandriai gazdálkodó a következőket mondta: „Azért vagyunk itt, hogy megvédjük mezőgazdaságunkat. Már három éve sikertelenül próbáljuk felhívni a belga kormány figyelmét a problémáinkra. Ideje felébrednünk, hiszen egész Európával együtt harcolnunk kell egy közös ügyért: azért, hogy mi és a gyermekeink számára lehetővé váljon a mezőgazdasági szakma, mint foglalkozás.” A gazdák egyik fő vitájának sarokpontja az európai zöld megállapodás, amelynek lényege, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon, valamint a természet helyreállításáról szóló törvény, amelynek célja „a biológiai sokféleség növelése a mezőgazdasági ökoszisztéma által.” Egy másik brüsszeli tiltakozó, Bart van Rooyen elmondása szerint: „A KAP célja, hogy anyagilag támogasson minket, hogy továbbra is olyan élelmiszereket termelhessünk, amelyek a fogyasztók számára megfizethetőek. Az Európai Bizottság azonban a támogatások csökkentésével továbbra is a mi zsebünket sújtja, lehetetlenné téve számunkra, hogy versenyezzünk az olcsóbb importtal. Ezek a tényezők, valamint a végeláthatatlan környezetvédelmi előírások, a még több bürokrácia és a gazdák folyamatos sanyargatása azt jelenti számunkra, hogy határozott lépéseket kell tennünk. Elég volt. A Bizottságnak meg kell hallgatnia minket.”

Az Európai Bizottság azonban úgy véli, hogy már meghallgatta őket és engedményeket is tett a gazdáknak, például engedélyezte számukra, hogy a környezetvédelmi okokból parlagon hagyott földterületeket újra termelésbe vonják. A nyomásgyakorlás következtében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az uniós miniszterek soron következő ülésén javaslatot tesznek az adminisztratív terhek csökkentésére. Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdaságért felelős biztosa a következőket mondta: „Ezzel az ideiglenes csökkentéssel a Bizottság rugalmasságot tanúsít és szolidaritást vállal az európai mezőgazdasági termelőkkel a rendkívüli nehézségek közepette. Azáltal, hogy lehetővé teszi a nitrogénmegkötő növények és a köztes növények termesztését növényvédő szerek használata nélkül, ez a csökkentés egyensúlyt teremthet rövid távon a gazdálkodók támogatásában, hosszú távon pedig az éghajlat, a talaj egészsége és a biológiai sokféleség védelme között.”

Február elején a közös mezőgazdasági érdekcsoportok nevében a Copa-Cogeca levelet küldött Von der Leyennek, amelyben felvázolták a Bizottság hibáit. Ebben a levélben a következőket írták: „Hallgatnunk kell a hangokra, amelyeket a vidék visszhangoz Európa nyugati részétől egészen a keleti végekig. A gazdálkodó közösségek óriási kihívásokkal és nyomással néznek szembe, amelyek az elmúlt években egyre inkább felhalmozódtak. A gazdasági terhek és a bürokrácia EU-szerte fojtogatja a mezőgazdasági termelőket. Az éghajlati és geopolitikai válságok következményei jelentős mértékben érintik gazdaságainkat. És, mindeközben úgy érezzük, hogy még több megszorítás és európai szabályozás fog nehezedni ránk, ami súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel jár a termelésre, a jövedelemre, valamint a környezetvédelmi és szociális normáknak kevésbé megfelelő importtermékek növekedésére nézve. „Az elmúlt években erőteljesen felszólaltunk, de nem hallgattak meg minket! Ennek eredményeképpen a helyzet számos tagállamban nagyon feszült, a gazdák az utcára vonulnak, mivel a ma ismert európai családi gazdaságok fennmaradása veszélybe került.” Minden szem a politikusokra fog szegeződni a közeljövőben, mivel idén júniusban tartják az európai parlamenti választásokat. A képviselők attól tartanak, hogy a több gazdálkodót vonzó szélsőjobboldali pártok győzelmet arathatnak a szavazások során.