Skip to main content

Hogyan fogják átalakítani a Z generáció elvárásai a baromfihús piacát?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A csirkehús marketingjével foglalkozó szakembereknek el kell kezdeniük tervezniük, hogyan lehet a Z generáció egyedi fogyasztói elvárásainak és igényeinek megfelelő, jövőbiztos kommunikációt folytatniuk.

„A jövő fogyasztói valóban egy új élelmiszeripari jövőt hoznak létre. Ez alatt azt értem, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatban másképp viselkednek, mint a szüleik” – mondta Michele Murray, a Ketchum élelmiszeripari vállalat ügyvezető alelnöke. A Z generáció 68 százaléka például azt mondja, hogy másképpen főz, mint a szülei, és csak 20 százalékuk véli úgy, hogy a gyerekkori étkezésük hatással van a mostani étkezési szokásaikra.” Jelentős változást látunk abban, ahogyan ez a bizonyos célközönség, a Z generáció megválasztja az ételeket, vásárlási döntéseket hoz, és ahogyan általánosságban viszonyul az élelmiszerekhez” – tette hozzá.

Egy fontos különbség az 1997 és 2012 között született Z generáció és a korábbi generációk között, amelyre a piaci szereplőknek ide oda kell figyelni, hogy e demográfiai csoport nagy része élelmiszer-véleményvezérnek tartja magát. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy egész életükben a közösségi médiának és az internetnek vannak kitéve. „Amikor több mint 10 évvel ezelőtt először azonosítottuk ezt a fogyasztói szegmenst, a teljes népesség 22 százaléka tartozott az élelmiszer-véleményvezér kategóriába” – magyarázta Murray. „A Z generáció esetében azonban azt találtuk, hogy több mint a fele élelmiszer-véleményvezérként írja le magát.” Ez azt jelenti, hogy a Z generáció nagy része fontosnak tartja, hogy többet tudjon meg az ételekről, és meg is ossza az ételekkel kapcsolatos történeteket a körülötte élő emberekkel.

A Z generáció a környezetvédelem szempontjából is nagymértékben értékorientált, amikor az általuk vásárolt élelmiszerekről van szó. Emellett úgy gondolják, hogy az ételválasztásuk valamit elárul róluk – a fenntarthatóságtól kezdve a testtel kapcsolatos kérdésekig, sőt, még bizonyos politikai kérdésekben is. Úgy érzik, hogy választásaiknak súlya van, és ezek alapján ítéli meg őket a társadalom. Ezek mindenképpen olyan szempontok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a csirkehús piaci kommunikációjában a hamarosan jelentős vásárlóerőt képviselő fogyasztói szegmens irányába.

A plazmakezelés csökkenti a gabonában lévő mikotoxinok mennyiségét

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

A búza- és árpaszemek atmoszférikus hidegplazmával történő kezelése csökkenti a mikotoxinszintet és fokozza a magok csírázását. Kanadai kutatók kimutatták, hogy a jellemzően magas hőfokra felhevített anyag viszonylag alacsony hőmérsékletű változatát használva lehetséges csökkenteni a meleg és párás körülmények között tenyésző gombák által okozott káros toxinok szintjét.

Ehsan Feizollahi, az Albertai Egyetem kutatója szerint a felfedezés az élelmiszerfeldolgozó- és a takarmányipar számára hatékonyabb és eredményesebb módszereket biztosíthat a gabonafélék feldolgozására, amelyek megfelelők lehetnek a fogyasztók számára. A mikotoxinok veszélyt jelentenek mind az állatállományra, mind pedig az emberi egészségre egyaránt.

Feizollahi azt mondta, mivel a mikotoxinok ellenállnak a magas hőmérsékletnek, ezért kihívást jelent a gabonákból történő sikeres eltávolításuk: „Jelenleg nincs hatékony módszer a gabonában található mikotoxinok csökkentésére”, majd kiemelte, hogy az olyan általános élelmiszerfeldolgozási gyakorlatok, mint a sütés csak részben képes eltávolítani őket: „Jobb fertőtlenítési módszereket kell találnunk.”

A kutató a plazmát két formában hozta létre: ionizált gázként és folyadékként. Ezt követően pedig két olyan mikotoxinnal (zearalenonnal és deoxinivalenollal) fertőzött árpa- és búzaszem kezelésére használta ezeket, amelyek Kanadában és világszerte különösen nagy gondot okoznak. A plazma használata a szemek fertőtlenítésére 54%-kal csökkentette a két toxin szintjét, amit a Feizollai munkáját is felügyelő M.S. Roopesh professzor ígéretes kezdetnek nevezett.

„Olyan tényezők figyelembevételével, mint a plazma típusa, a kezelési feltételek és a kezelési idő, sokkal többet tudtunk elérni 54 százaléknál. Ez végső soron azt jelenti, hogy a gazdák több gabonát használhatnak fel, így kevesebb hulladék keletkezik, egészségügyi szempontból pedig az emberek és az állatok úgy fogyaszthatják a gabonát, hogy a mikotoxinoktól nem kell tartaniuk” – tette hozzá Roopesh.

A kutatók azt is megállapították, hogy az általuk alkalmazott kezelési eljárások csak rövid időt vesznek igénybe (egy perctől egy óráig terjedő időintervallumot), ami potenciálisan növeli az élelmiszer-feldolgozóipar hatékonyságát. A kezelések környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóak.

Milyen szerepet játszik a körforgásos gazdaság a takarmányelőállítás jövőjében?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

A 2024-es Feed Mill of the Future konferencia résztvevői többek között olyan technológiákról és technikákról beszéltek, amelyek javíthatják a takarmánytermelés hatékonyságát és eredményességét.

A körforgásosság a csökkentés, újrafelhasználás és újrahasznosítás elvein alapul, és a hulladék újrafelhasználásának és kiküszöbölésének céljára összpontosít, ezáltal segítve elő a környezeti fenntarthatóságot. A körforgásos gazdálkodásra egy példa, hogy az emberi élelmiszerhulladékot rovarokkal etetik, amelyek lebontják azt, majd a rovarokat állati takarmányban használják fel, hogy olyan fehérjét állítsanak elő, amely aztán az embereket táplálja.

„A körforgásosság nem új fogalom. Sok értelme van annak, hogy az erőforrások minden részéből megpróbáljuk kinyerni az értéket” – mondta Maye Walraven, az Innovafeed észak-amerikai ügyvezető igazgatója. „De úgy gondolom, hogy egyre inkább trenddé vagy prioritássá válik, mivel érezzük a környezeti nyomást”.

Rovartermelőként az Innovafeed inspirációját a természetben előforduló folyamatok, és azok továbbfejlesztése jelenti. „A természetből merítettünk ihletet, és a természetben a rovarok valóban nagyszerű újrahasznosítóként működnek” – mondta. „Egészen gyenge minőségű biomasszával táplálkoznak, amelyet más állatok nem esznek meg […] mi ezt próbáljuk nagyipari szinten reprodukálni, vagyis rovarokat tenyésztünk, és a bőségesen rendelkezésre álló melléktermékek készleteit használjuk fel takarmányozásukra.” A rovarokat aztán takarmány-összetevőként lehet felhasználni, beleértve az olajat és a fehérjét, de akár a rovarok hulladéktermékei is felhasználhatók trágyaként.

A panelbeszélgetésen a takarmány-adalékanyagok, illetve a mesterséges intelligencia szerepe is szóba került a fenntarthatóság javítása és a pazarlás csökkentése szempontjából.

Tanulmány a talaj vízszintjének rohamos csökkenéséről

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

Egy január végén közzétett tanulmány szerint rohamosan csökkent a talajvízszint világszerte az elmúlt 40 évben, amit a fenntarthatatlan öntözés és az éghajlatváltozás okozott.

A felszín alatti víz a mezőgazdasági üzemek, a háztartások és az ipar által használt víz egyik fő forrása, így kimerülése súlyos gazdasági és környezeti veszélyeket jelenthet, beleértve a terméshozamok csökkenését és a pusztító földsüllyedést, különösen a tengerparti területeken – olvasható a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

„A felszín alatti vizek rohamosan gyorsuló csökkenésének egyik legfőbb oka a felszín alatti vizek túlzott felhasználása az öntözéses mezőgazdaság számára” – mondta Scott Jasechko, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője.

De az éghajlatváltozás okozta aszály is kihatással van a folyamatra, ami miatt a gazdáknak is több talajvizet kell kiszivattyúzniuk, hogy biztosítsák terményeik öntözését – tette hozzá.

A kimerülés különösen a száraz éghajlatú, kiterjedt szántóföldekkel rendelkező területeken volt jelentős – állapította meg a tanulmány, amely több mint 40 ország 170 ezer kútját vizsgálta meg. Észak-Kína, Irán és az Egyesült Államok nyugati része a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozott.

A tanulmányban megfigyelt 1693 vízadó réteg – a talajvizet tároló porózus vagy üledékes kőzetek tartoznak ide – több mint egyharmada 2000 és 2022 között évente legalább 0,1 métert csökkent, 12%-ban pedig az éves csökkenés meghaladta a fél métert is. A legsúlyosabban érintett spanyolországi, iráni, kínai és egyesült államokbeli vízadó rétegek némelyike évente több mint 2 métert csökkent az említett időszakban. A vizsgált vízadó rétegek mintegy 30 százalékában a csökkenés üteme 2000 óta felgyorsult.A szivattyúzható vízmennyiség korlátozására irányuló helyi intézkedések eredményeként néhány vízadó réteg javult az időszak során. A vízadó rétegek máshonnan elvezetett vízzel is feltölthetők. Jasechko szerint azonban az ilyen helyreállítások „eléggé ritkák” és sokkal több munkát igényelnek.

Így áll most a szintetikus tej világpiaca

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Az élelmiszer-technológiai startupok precíziós fermentációs technológiákat alkalmaznak a tehéntej újabb alternatívájának megalkotására. Ennek a szegmensnek a jövője továbbra is bizonytalan, mivel a konzervatív fogyasztók valószínűleg nem fogják egyhamar befogadni a szintetikus termékeket. Míg a laboratóriumban termesztett hús már egy ideje létezik, a laboratóriumban termesztett tejtermékekről a fogyasztók nem gyakran hallanak.

„A szintetikus tej még mindig egy kissé feltörekvő iparág, számos induló vállalkozás még a kutatási és fejlesztési fázisban van. Néhány vállalat azonban élen jár a már piacon lévő termékekkel” – magyarázza Milena Bojovic, az ausztráliai Macquarie Egyetem doktorjelöltje. Példaként az amerikai székhelyű Perfect Day nevű céget említette az ezen a területen sikeresen működő startup cégre.

„A folyamatot változtatjuk meg, nem az élelmiszert” – ez a Perfect Day szlogenje, amely a precíziós fermentációs technológiák fő jellemzőjét tükrözi. Végső soron a tehéntejtől teljesen megkülönböztethetetlen termékeket hoz létre, a bioreaktorokból származó tej ugyanis teljesen azonos ízű, megjelenésű, utóízű és tápértékű lesz.

A precíziós erjesztéssel nyert tej, amelyet „szintetikus tejnek” neveznek, környezetbarát. „Mivel az állati fehérje ezen újszerű formája tehén nélkül is előállítható, jelentős lehetőség nyílik a metán- és szén-dioxid-kibocsátás, a vízszennyezés, a földhasználat és az állatjóléti problémák csökkentésére” – magyarázza Bojovic.

Bár a szintetikus tej szegmens rövid és középtávú kilátásai még nem egyértelműek, az elemzők bizakodásukat fejezik ki, hogy a precíz erjesztéssel előállított termékek idővel megvetik a lábukat a piacon. Mivel a precíziós fermentációs technológiák egyre fejlettebbé válnak, a szintetikus tej várhatóan idővel megfizethetőbbé válik. Az egyik induló vállalkozás, az ausztrál székhelyű All G Foods olyan tervekkel állt elő, amelyek szerint szintetikus teje rövid távon olcsóbb lesz, mint a tehéntej. „Az olyan újszerű fehérjék, mint a szintetikus tej, egy újabb utat kínálnak a fenntartható élelmiszertermelés növeléséhez” – tette hozzá Bojovic.

Ismét jelentősen csökkent a németországi hústermelés

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) jelentése szerint az előzetes eredmények szerint a kereskedelmi vágóhidakon 2023-ban 6,8 millió tonna húst állítottak elő. Ez 4,0%-kal, azaz 280 200 tonnával kevesebb, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy a hazai hústermelés a 2016-os csúcsérték (8,25 millió tonna) óta már a hetedik egymást követő évben csökkent. A 2017-től kezdődő viszonylag enyhe csökkenések után a hústermelés 2022-ben 8,1%-kal zuhant az előző évhez képest, és most, 2023-ban ismét jelentős visszaesés történt. Összesen 47,9 millió sertést, szarvasmarhát, juhot, kecskét és lovat, valamint 702,2 millió csirkét, pulykát és kacsát vágtak le a vágóhidakon 2023-ban.

Ami a sertést illeti, a 2023-ban levágott 43,8 millió állattal a levágott sertések száma 7,0%-kal, 3,3 millióval csökkent az előző évhez képest. A levágott hazai eredetű sertések száma 7,7%-kal, közel 42,3 millió állatra csökkent. A német vágóhidakon levágott import sertések száma viszont 19,5%-kal, 1,5 millió állatra emelkedett. A vágóhidakon 2023-ban összesen mintegy 4,2 millió tonna sertéshúst állítottak elő. Ez 6,8%-kal, azaz 306 500 tonnával volt kevesebb, mint 2022-ben. A 2016-os rekordévhez képest 2023-ban mintegy 1,4 millió tonnával kevesebb sertéshúst állítottak elő, ami több mint negyedével (-25,1%) kevesebb.

Tejipari fejlesztési tervek Kazahsztánban: ambiciózus vagy irreális?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Kazahsztán tervbe vette, hogy a következő 4 évben 100 ezer állattal növeli a tejelőmarha-állományát és 725 tonnával a tejtermelést. Néhány piaci szereplő szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy végül minden projekt megvalósul. A növekedést elsősorban a tejgazdaságok és a tejfeldolgozó infrastruktúra építésére és korszerűsítésére nyújtott, támogatott kamatozású kormányzati hiteleknek kell táplálniuk. 2023-ban 81 tejtermelő gazdaság és 17 tejfeldolgozó üzem építésének terveit hozták nyilvánosságra Kazahsztánban, sok közülük állami támogatással épül meg – írta meg a The Dairy News Central Asia helyi hírportál. Az azonban még nem derült ki, hogy mindezek a projektek megvalósulnak-e.

Mihail Miscsenko, egy moszkvai székhelyű agytröszt, a Dairy Intelligence Agency igazgatója kétségeit fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott adatok reálisak: „Őszintén szólva nem teljesen hiszem, hogy ezek a számok teljesülni fognak, tekintve, hogy a teljes kazahsztáni ágazat ágazat becsléseink szerint 1,9 millió tonna tejet termel [évente]” – mondta Mishenko, hozzátéve, hogy némi növekedés azért elképzelhető az alacsony bázishatás miatt.

Danijar Abitajev, az OAHK helyi tejipari vállalat vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a bejelentett projekteknek csak 10%-a valósul meg. A kazahsztáni új tejipari projektek fő akadályaként a munkaerőhiányt, elsősorban a magasan képzett munkaerő hiányát említette. Miscsenko szerint Kazahsztán számára az is kihívást jelent majd, hogy viszonylag rövid idő alatt 100 ezer darab szarvasmarhát, különösen magas termelékenységű állatokat szerezzen be. Ezen túlmenően a tejipari beruházások megtérülése általában 10 évet vesz igénybe, mondta Abitajev. Ennek eredményeként a befektetők jellemzően vonakodnak beleugrani a tejágazat nagy projektjeibe.

Miscsenko emellett azért is aggodalmát fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott tervek nem szólnak semmit a takarmányozásról. A takarmányhiány bizonyos esetekben súlyosan megnehezítheti a bővítési terveket. Emellett Kazahsztánnak nincs elegendő feldolgozó kapacitása sem a plusz 725 ezer tonna tej feldolgozásához – mondta Miscsenko, hangsúlyozva, hogy ezen a tervezett 17 gyár sem fog érdemben változtatni.

Az elmúlt néhány évben a kazah állami és piaci szereplők közösen hasonlóan ambiciózus célokat tűztek ki az akvakultúra és a marhahústermelés és -export növelésére. A bejelentett tervek azonban egyik ágazatban sem vezettek a termelési teljesítmény tényleges növekedéséhez.

Járványügyi modell segít megelőzni az Aujeszky-betegség terjedését a sertésekben

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A fertőző betegségek az állattenyésztés hatékonyságát leginkább korlátozó tényezők közé tartoznak, mivel megjelenésük a megnövekedett elhullás, a takarmányhasznosítási arány csökkenése, az állatorvosi költségek növekedése és a fertőzött hasított testek értékvesztése miatt veszteségekkel jár. 

Jó példa erre a sertéságazat, amely jelenleg a világszerte legelterjedtebb vöröshúsfajtát adja, valamint az egészségügyi és gazdasági kockázat, amelyet az Aujeszky-betegség, a sertések egyik legfontosabb vírusos betegsége jelent. Spanyolországban az Aujeszky-betegséget a házisertésekben már felszámolták, de a vaddisznókban még jelen van, ami jelentős kockázatot jelent a házisertés-állomány újrafertőződésére. Az Aujeszky-betegség kitörésével járó közvetlen gazdasági veszteségek egy betegségtől mentes sertéstelep esetében kocánként 350–800 euróra rúghatnak évente.

A spanyolországi Lleidai Egyetem és a Vadgazdálkodási és Vadvilágkutató Intézet (IREC) kutatói által kidolgozott új járványügyi modell feltárta a telepi menedzsmentintézkedések és a vakcinázás kombinációjának hatását az Aujeszky-betegség elleni védekezésre egy standard sertéstenyésztési rendszerben, különböző járványügyi forgatókönyvek mellett. Az úgynevezett populációdinamikai számítási modell (angol rövidítése alapján „PDP-modell”), egy újszerű eszköz, amely különösen alkalmas komplex dinamikai problémák hatékony tanulmányozására, mivel lehetővé teszi a különböző folyamatok közötti nagyszámú kölcsönhatás egyidejű figyelembevételét.

A modell eredményei azt mutatják, hogy amint egy gazdaságban igazolják a fertőzést, az állomány nagy részének (több mint 75%-ának) korai vakcinázása kritikus fontosságú a vírus terjedésének csökkentése és a sertések termelékenységére gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. A menedzsmentintézkedések ellenben úgy tűnik, hogy jelentéktelen hatással vannak a vírus megfékezésére, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a vírus nagyon könnyen képes terjedni.

A peroxid a leghatékonyabb a keltetőtojások fertőtlenítésében

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a peroxid a leghatékonyabb tojásmosó fertőtlenítőszer a szalmonella eltávolítására a héj felületéről és a kutikula épségben tartására. „A szalmonella gyakran megtalálható a keltetőtojásokon még azután is, hogy azok átmentek a fertőtlenítési folyamaton” – mondta Ted Brown, a Cargill Global Food Safety & Scientific Services munkatársa a 2024-es International Production and Processing Expo szakkiállításon. „Ezért kutatást végeztünk, hogy olyan fertőtlenítőszert találjunk, amely hatékonyan csökkenti a szalmonellát a keltetőtojásokon anélkül, hogy károsítaná a kutikulát.”

A tanulmányban azt vizsgálták, hogy több tojásmosó fertőtlenítőszer, köztük a timol, a perecetsav, a bróm, a peroxid és a kvaterner ammónium, hogyan csökkentette a szalmonella szintjét a tojások felületén anélkül, hogy károsította volna a tojás kutikuláját, a mosás nélküli kezeléshez képest. A kísérletben a peroxidos termék bizonyult a leghatékonyabb tojásfertőtlenítőnek, amely több mint 73 százalékkal csökkentette a szalmonella előfordulását a tojás felületén. A timolos termék volt a legkevésbé hatékony, és csak kevesebb mint 5 százalékkal csökkentette a szalmonella előfordulását.

Brown kifejtette, hogy a projektet azért végezték, hogy a termelők naprakészen tájékozódjanak az új és jelenlegi tojásmosási eljárásokról. Jelenleg a klór az elsődleges fertőtlenítőszer, amelyet a tenyésztők a tojások fertőtlenítésére használnak a feldolgozóüzemben – magyarázta Brown. A klór azonban szerves anyagok jelenlétében gyorsan disszociál, maró hatású lehet a berendezésekre, és a hatékony használat szigorú kezelést igényel.

Brown elmondta, hogy a jövőben szeretne egy további vizsgálatot végezni annak biztosítására, hogy a kelési arányt se befolyásolják negatívan a fertőtlenítőszerek.

Jobb malacteljesítmény tengeri algából származó poliszacharidokkal

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

Egy amerikai kutatóval kiegészült kínai kutatócsoport annak járt utána, hogy jó hatással van-e a választott malacokra, ha a „kombu” vagy Laminaria japonica néven ismert japán tengeri alga poliszacharidjait kapnák? A kutatócsoport a Journal of Veterinary Sciences című szakfolyóiratban 2023 decemberében megjelent tanulmányban számolt be eredményeikről. Azt vizsgálták, hogy az L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása milyen hatással van a választott malacok növekedési teljesítményére, a bélsár emésztőenzim-aktivitására, a szérum biokémiai indexeire és szabad aminosavaira. A csapat ezeket a kombu poliszacharidokat vizsgálta, mivel azok különböző cukormaradványok kombinációjából állnak. Ezek a vegyületek számos előnyös biológiai funkciót mutatnak.

A kutatócsoport 120 egészséges malacot választott ki a 21 napos kísérlethez. Az állatokat véletlenszerűen 4 takarmányozási csoportba sorolták, amelyek az L. japonica poliszacharidok koncentrációját 0, 100, 200, illetve 400 mg/kg mértékben tartalmazták. A kutatócsoport kiszámította az átlagos napi súlygyarapodást (ADG), az átlagos napi takarmányfelvételt (ADFI) és a súlygyarapodás-takarmány arányt (G:F). A kísérlet végén minden csoportból kiválasztottak egy-egy malacot, amelynek testtömege a legjobban megfelelt a csoport átlagának, és attól vér-, valamint bélsármintát vettek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a poliszacharidok 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése szignifikáns eredményezett a malacok ADG és ADFI értékében a 0-21. napon. A jobb növekedési teljesítmény a bélsárban lévő emésztőenzim-aktivitás javulásának, valamint a malacok étvágya és energiafelvétele növekedésének volt köszönhető. A 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése emellett jelentősen megnövelte a malacok bélsár-amiláz aktivitását, a poliszacharidok prebiotikus aktivitása miatt, amely elősegíti a keményítő emésztését és felszívódását. Ezenkívül a poliszacharidok mennyiségével lineárisan növekedett a bélsár amiláz és lipáz aktivitása.

Ami a vér aminosavtartalmát illeti, a 400 mg/kg-os csoportban a malacok vérének megnövekedett hisztidin- és aszparagin-tartalmát figyelték meg a fokozott fehérjeemésztés és -felszívódás miatt. Ezenkívül a 200 mg/kg dózisú pótlás is csökkentette a szérum metionin- és fenilalanin-tartalmát a 100 mg/kg dózishoz képest. A poliszacharid-kiegészítés egyik szinten (100, 200 és 400 mg/kg) sem befolyásolta a választott malacok vérének biokémiai paramétereit pl. glükóz-, összkoleszterin- és ammóniaszintjét. Ez valószínűleg a rövid kísérleti időszaknak köszönhető.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 200 és 400 mg/kg L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása növelheti a növekedési teljesítményt és a választott malacok bélsarában az amilázaktivitást. Azt várják, hogy ez javítja a választott malacok tápanyag-anyagcsere képességét.