A borjak egészsége a szarvasmarhatartásban kulcsfontosságú, mivel a borjakat érintő betegségek gazdasági veszteséget okoznak az állattartó gazdaságoknak, vagy közvetlenül, a borjak elpusztulása miatt, vagy közvetve, a súlycsökkenés miatt, amely csökkenti a termelékenységet az állat egész élettartama alatt. Japánban a szarvasmarha rotavírus (BRV) és a szarvasmarha kriptosporidiózis fertőzés a borjak súlyos hasmenését okozó fő betegségek. Egy japán kutatócsoport Szatoru Konnai, a Hokkaidói Egyetem Állatorvosi Karának docensének vezetésével, kifejlesztett egy újszerű probiotikus kiegészítőt, és igazolta annak hatékonyságát, mint hasmenés elleni gyógyszert borjak számára. Eredményeiket a Veterinary Microbiology című folyóiratban tették közzé. Különféle erjesztett tejeket már az 1970-es években is használták probiotikumként az állattenyésztésben, azonban az előállítási folyamatok jelentős eltérései miatt ezek hatékonysága nem volt egységes. Továbbá előfordult, hogy maga a fermentált tej volt a forrása a hasmenést okozó kórokozóknak. A japán kutatók szerint a fermentált tejpótló porok ideális jelöltek lehetnek a borjak minőségi és biztonságos probiotikum-ellátására. A kutatók ezért kezdeményezték egy egységes protokoll kidolgozását a fermentált tejpótló por előállítására és hatékonyságának értékelésére.
Az alacsony higiéniai körülmények között (LSC) tartott hízók kevesebbet esznek és lassabban híznak, mint a magas higiéniai körülmények között (HSC) tartott sertések. A Wageningen Livestock Research kutatói azt vizsgálták, hogy javítható-e a növekedési teljesítmény a takarmányban lévő energia és esszenciális aminosavak (EAA) megnövelt szintjével. Mind az LSC, mind a HSC sertések napi energiabevitele és napi gyarapodása magasabb volt a megnövelt energia- és aminosavtartalmú takarmányok mellett. A hatás azonban nagyobb volt az LSC sertéseknél, mint a HSC sertéseknél.
Ez arra utal, hogy az alacsony higiéniai körülmények között és/vagy nem optimális egészségi állapotban tartott sertések növekedési teljesítményének csökkenését legalább részben kompenzálni lehet a takarmány energia- és aminosav-összetételének módosításával. Egy 2 × 2 × 2 faktoros elrendezésben a sertéseket magas higiéniai körülmények között (HSC) vagy alacsony higiéniai körülmények között (LSC) tartották. A higiéniai feltételek kontrasztját úgy hozták létre, hogy a sertéseknek különböző stratégiákat írtak elő a specifikus kórokozók elleni vakcinázásra, a tisztítási és higiéniai protokollra, az antibiotikumos kezelésre és a féregtelenítésre vonatkozóan. A sertéseket a négy kísérleti táp egyikével etették, egy olyan táppal, amelyben a keményítő volt a fő energiaforrás, vagy egy olyan táppal, amelyben a zsír és a keményítő kombinációja volt a fő energiaforrás, továbbá mindkét tápnak volt egy alap, illetve egy megnövelt energia- és EAA-koncentrációjú változata. A kísérleti eredményekből megállapítható, hogy a táplálék energia- és EAA-tartalmának növelése jobban növeli a növekedési teljesítményt és az energiafelvételt az LSC sertéseknél, mint a HSC sertéseknél.
Összehasonlítva azokkal a vizsgálatokkal, amelyekben csak EAA-kat, plusz energiát pedig nem adtak az immunproblémákkal küzdő sertések növekedési teljesítményének növelése érdekében, úgy tűnik, hogy az EAA és az energia együttes étrendi kiegészítése hatékonyabb az LSC sertések teljesítményének növelésében, mint az EAA étrend-kiegészítés önmagában. A keményítő részleges helyettesítése zsírral tehát nem tűnik működőképes megközelítésnek az LSC hízósertések
A jövő takarmánya az élelmiszerhulladék – vallják a connecticuti székhelyű Bright Feeds startup cégnél. A két éve létrehozott vállalat egy olyan csúcstechnológiás feldolgozóüzemet épített, amely érzékelők és számítógépes algoritmusok segítségével a kereskedelmi élelmiszer-feldolgozási hulladék különféle kombinációit egy homogén, a takarmányozásba beépíthető lisztté alakítja. Jonathon Fife, a Bright Feeds társalapítója és vezérigazgatója szerint a vállalat első ügyfeleinek visszajelzései alapján a hulladékalapú liszt 20%-kal olcsóbb, mint a hagyományos takarmány-összetevők, például a kukorica vagy a szója. A vállalat körülbelül hét hónappal ezelőtt nyitotta meg korszerű feldolgozóüzemét, és egyetlen ügyféllel kezdte, mondta Fife.
Azóta a vállalat gyorsan további ügyfeleket szerzett, ahogy a terméküknek a híre – és annak a képességüknek, hogy számítógépes algoritmusok segítségével a hulladéklisztet egyedi takarmányozási profilokhoz igazítsák – elterjedt. „Vannak érzékelőink, amelyek mérik a fehérje-, a rost-, a zsír-, a hamu- és a szénhidráttartalmat. Az érzékelők által mért valamennyi adatot rögzítjük, ahogy az élelmiszer áthalad az üzemünkön, és különböző algoritmusaink vannak az élelmiszerhulladék keverésére, hogy egységes takarmányt hozzunk létre” – mondta Fife. „Több különböző takarmánygyártó vállalat is kért már többet vagy kevesebbet egy bizonyos tápanyagfajtából, és a technológiánk segítségével képesek voltunk kéréseiknek eleget tenni.” Korábbi kísérletekben más vállalatok a bejövő élelmiszerhulladék-áramok korlátozásával próbálták megoldani a homogenitás problémáját, de nem bizonyult hatékonynak. A Bright Feeds más szemszögből közelítette meg a problémát.
Ahelyett, hogy a hulladékáram szabályozásával próbálták volna szabályozni a takarmány tápanyagprofilját, összeállítottak egy kiváló mérnökökből álló csapatot, hogy olyan üzemet tervezzenek, amely képes a különböző hulladékáramokat konzisztens liszttermékké keverni. Fife elmondása szerint a vállalat már most keresi a helyszíneket egy második feldolgozóüzem építéséhez. A helyszín kritikus tényező: a kereskedelmi élelmiszerhulladék-forrásokhoz és a potenciális vevőkhöz, vagyis a takarmánygyárakhoz egyaránt közel kell elhelyezkedniük.
A legújabb adatok azt mutatják, hogy a szarvasmarha mikoplazmózisa továbbra is széles körben terjed az Egyesült Királyságban, és hogy jelenléte más baktériumokkal vagy vírusokkal együtt olyan légzőszervi problémákhoz kapcsolódik, mint például a szarvasmarhák légzőszervi betegsége (BRD).
A mikoplazmák a Mollicutes osztályba tartozó nagyon kicsi baktériumok, amelyek közül a legaggasztóbb a brit szarvasmarhatartók számára a Mycoplasma bovis, mivel védekező mechanizmusai miatt nehezen lehet fellépni ellene. A mikoplazma okozta megbetegedés az ellést megelőzően az üszőknél tőgygyulladás, ízületi gyulladás és duzzadt lábak formájában is jelentkezik. Az aggasztó adatok miatt figyelmeztetést adott ki a Ruminant Health and Welfare nevű új, független iparági szervezet, amely szerint a betegséget, ha egyszer már kialakult, nehéz kezelni. „A Mycoplasma bovisnak nincs sejtfala, így néhány széles körben használt antibiotikum nem használható a kezelésében. A baktérium emellett képes megváltoztatni a felszíni fehérjéit, hogy elkerülje az állati immunválaszt, míg biofilm-előállító képessége azt jelenti, hogy átmenetileg el tud rejtőzni mind az immunrendszer, mind az antibiotikumok elől” – mondta Nigel Miller a Ruminant Health and Welfare vezetője. A Mycoplasma bovis laboratóriumi diagnosztikai arányai az elmúlt 10 évben emelkedtek, és az állatorvosok a baktérium által okozott klinikai problémák számának növekedését tapasztalják a gazdaságban is.
A gazdákat ezért arra kérik, hogy vizsgálják meg a tüdőgyulladás és a köhögés okait borjú- és fiatal szarvasmarha-állományaikban, és tegyenek lépéseket állományuk mikoplazma-státuszának felmérésére.
Orosz tudósok egy csoportja új technológiát fejlesztett ki az amaránt mélyfeldolgozására, amely a hagyományos feldolgozási módszerekhez képest 30%-kal több fehérje kinyerését teszi lehetővé. Az amaránt a quinoához hasonló, fehérjében gazdag, gluténmentes álgabona, amely távoli rokonságban áll a mángolddal és a spenóttal.
Egy amaránt növény több magfejet termel, amelyek mindegyike akár 5000 magot is termelhet. Oroszországban baromfi és szarvasmarha takarmányozására is használják, bár nem széles körben. A tudósok szerint a búzához képest az amarántfehérje kétszer annyi lizint tartalmaz, majdnem annyit, mint a szója. Az amaránt hagyományos feldolgozási technológiája során a fehérjét a magokból és a termésekből izolálják. Az orosz tudósok azt javasolták, hogy a fehérjét a növény zöldjéből nyerjék ki, ami 30%-os növekedést tett lehetővé a kinyert fehérje mennyiségében. Az amarántot jelenleg nem használják széles körben a mezőgazdaságban a magas termelési és feldolgozási költségei miatt. Az új technológia azonban megoldhatja ezt a problémát.
„Az amaránt mélyfeldolgozására javasolt technológia modern berendezések használatán alapul, ami versenyképes szintre csökkenti a termelési költségeket” – mondták a tudósok. Az új feldolgozási módszer ráadásul nemcsak fehérje, hanem pektin előállítását is lehetővé teszi. A tudósok 2025-re tervezik az egyetlen feldolgozási ciklusból álló ipari termelés elindítását: a fehérje és a pektin izolálása után megmaradó élelmi rostokat is felhasználják majd. „Az amaránt különböző fajtáinak fehérjetartalma 15 és 29% között van, ami több, mint egyes marhahúsfajtáké. Egy hektár amaránt termésből négyszer több fehérje nyerhető ki, mint egy hektár szójából. Ráadásul az amaránt termesztése nem igényel speciális feltételeket: a növény jól bírja a hőséget és a szárazságot is, igénytelen a talajtípusokat illetően, és a déli régiókban akár egy szezonban kétszer is be lehet takarítani” – mondta Ilja Bubnov, a kutatócsoport vezetője.
2021-ben az Orosz Takarmánygyártók Szövetségének becslése szerint a hazai piacon 2 és 2,5 millió tonna között mozgott a takarmányfehérje hiánya, és aktívan keresik a megoldásokat a hiány enyhítésére.
Az Arkansasi Mezőgazdasági Kísérleti Állomás tudósainak multidiszciplináris csoportja azt vizsgálja, hogy a hiperspektrális képalkotás felhasználható-e a „fás csirkemell” néven ismert húshiba felismerésére, amely évente dollármilliókba kerül a baromfiiparnak, és csökkenti a vásárlói elégedettséget. Dongyi Wang az intézet kutatója elmagyarázza, hogy a hiperspektrális képalkotás egy nem invazív érzékelési technika, amely egy közeli infravörös érzékelőt kombinál egy nagy felbontású színes kamerával a fizikai és kémiai információk rögzítésére. fás csirkemell hiperspektrális kamerarendszerrel történő felismerése a kézzel történő osztályozás helyett csupán néhány másodpercet venne igénybe egy számítógép segítségével. „Ha a hiperspektrális képalkotás alkalmazható lenne egy baromfifeldolgozó üzemben, akkor ezt a munkaerőt más területre lehetne átirányítani.” A fás csirkemell egyébként teljesen biztonságos termék, csak bizonyos esetekben rágós az állaga, ami nem vonzó a vásárlók számára, de további feldolgozásra át lehet irányítani olyan termékekbe, mint a csirkefalatkák, kolbász vagy csirkepogácsák, ahol a hiba nem annyira észrevehető” – magyarázza Casey Owens a kísérleti állomás baromfiszakértője. Owens szerint az egyik elmélet szerint a gyorsan növő madarak gyorsabban termelhetnek izmot, mint amennyire azt az erek képesek ellátni, ami az izomrostok károsodásához és ezáltal a kollagén lerakódásának növekedéséhez vezet. Chaitanya Kumar Reddy Pallerla, a projektben dolgozó élelmiszer-tudományi végzős hallgató elmondta, hogy minden egyes hiperspektrális kamerával készült kép körülbelül 1 gigabájtnyi adatot vesz fel.
A fényképet számítógép dolgozza fel, és hozza összefüggésbe a csirkemellfilé keménységi szintjét jelző textúratérképpel, amelyet Owens korábbi kutatásai alapján alakítottak ki. Kalibrálást követően a rendszer kizárólag a képekre támaszkodva észlelné a fás mellet. Wang elmondta, hogy a hiperspektrális kamera jelenleg körülbelül 84 százalékos pontossággal észleli a fás mellhúst. A cél az, hogy a nagy sebességű válogató eszközt futószalagokon, vagy akár kézben hordozható eszközökön is elérhetővé tegyék – tette hozzá.
A brazil sertéshúsexport 15,7%-kal nőtt 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az ország 274.800 tonnát exportált ebben a negyedévben, szemben a 2022 januárja és márciusa közötti 237.500 tonnával. Ugyanebben az időszakban az exportból származó bevétel 646,3 millió dollárt tett ki. Ez 29,6%-kal több, mint 2022 első 3 hónapjának összesített értéke, amely 498,5 millió dollár volt. „A világszerte emelkedő termelési költségek, valamint az állategészségügyi problémák hatása több termelő országban kedvező hatással volt a kereslet növekvő tendenciájára” – elemezte a helyzetet a Brazil Állatifehérje Szövetség (ABPA) elnöke, Ricardo Santin. Az afrikai sertéspestis (ASP) fellángolása Kínában és a Fülöp-szigeteken azt eredményezheti, hogy a brazil export a következő hónapokban is havi 100 ezer tonna feletti szinten maradhat.
A sertéshússzállítmányok fő célországa Kína, amely január és március között 109.600 tonnát importált. Ez 25,6%-kal több volt, mint a 2022. első negyedévi 87.200 tonna. Ugyanebben az időszakban a Chilébe irányuló értékesítés is kiemelkedő volt 21.300 tonnával (+96,8%), és főbb célországok közé tartozott még a Fülöp-szigetek 17.800 tonnával (+8), Szingapúr 15.900 tonnával (+25,8%) és Japán 7200 tonnával (+36,9%).
A Covid-19 elleni védekezésre létrehozott mRNS-vakcinák biztonságossága továbbra is vitatott. A tesztelés pontosságát és mértékét sokan megkérdőjelezték, köztük kormányzati tisztviselők és ipari alkalmazottak is. Jelenleg néhány ilyen vakcinát csak „sürgősségi felhasználási engedély” alapján engedélyeztek az Egyesült Államokban, de április 18-tól „a Moderna és a Pfizer-BioNTech Covid-19 monovalens vakcinái már nem is engedélyezettek az Egyesült Államokban”. Mostanra a vita kiterjedt az mRNS-vakcinák sertésekben, tehenekben és más haszonállatokban történő alkalmazására is. A texasi mezőgazdasági biztos például nemrégiben kijelentette, hogy „amióta az mRNS-vakcinák és az állattenyésztésben alkalmazott mRNS-alapú kezelések fejlesztéséről szóló hírek a tudomásunkra jutottak, azon dolgozunk, hogy kidolgozzuk a kockázatok tény- és tudományalapú értékelését”. A Good Ranchers nevű cég, amely minden húsát amerikai független gazdaságokból szerzi be, és szintén határozottan támogatja a hústermékek pontosabb címkézését, azt állítja, hogy „a közelmúltban néhány állam azon dolgozott, hogy az mRNS-vakcinákat kötelezővé tegye.
Mi soha nem szereztünk be és nem is fogunk soha húst olyan farmról beszerezni, amelyeknek az állatait mRNS-vakcinákkal kezelték.” Évekkel ezelőtt a Bayer a németországi székhelyű BioNTech céggel közösen dolgozott ki mRNS-vakcinákat állatok számára. A Harrisvaccines 2015-ben hozta létre a sertés mRNS-vakcinaplatformot Sequivity néven, amelyet a Merck Animal Health vásárolt meg. A vállalat leírása szerint a platform képes „egyedi [állatgyógyászati] vényköteles termékek”, például PCV2, PCV3 és PED elleni vakcinák létrehozására. Emellett „lehetővé teszi multivalens készítmények létrehozását RNS-részecskék keverésével, hogy egy oltással több sertéspatogén kórokozót célozzanak meg”. Az amerikai kormány valamikor 2015 előtt feltételes engedélyt adott a Sequivity „PED Vaccine, RNA Caution” nevű termékére. A hatékonysági és hatásossági tesztvizsgálatok akkoriban voltak folyamatban. Dr. Robert Malone, az mRNS-technológia kidolgozója, aki nagyon ellenzi annak vakcinákban való alkalmazását, nemrég kijelentette, hogy az általa „pszeudo mRNS”-nek nevezett Sequivity vakcinát „az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma engedélyezte sertések számára, már forgalomban van, és nincs külön címkézve az ezzel kezelt állatok húsa”.
Egy podcastban azonban Dr. Kevin Folta molekuláris biológus, a Floridai Egyetem tudósa „megalkotottnak” nevezte az mRNS-vakcinák haszonállatokban való alkalmazásának ellentmondásait. Egyik vendége, Dr. Alison Van Eenennaam a Kaliforniai Egyetem – Davis professzora megjegyezte, hogy az mRNS gyorsan lebomlik, és nem éli túl az emésztési folyamatot. Kínai tudósok azonban egy 2022-es tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy „a tehéntejből származó exoszóma alapú mRNS-vakcina új stratégiaként szolgálhat a SARS-CoV-2 fertőzés megelőzésére. Eközben az mRNS új orális hordozórendszereként is működhet”. Dr. Malone a maga részéről nemrégiben kijelentette, hogy az oltóanyagban lévő mRNS-t „nem vizsgálták, és ez nem ‘normális’ mRNS, mint ami a szervezetben található (…) Az mRNS-ben uridin helyett pszeudouridin van. Az mRNS-t és a DNS-t naponta vesszük magunkhoz az ételeinkkel. A gyomrunk lebontja. De ez nem normális mRNS. Szóval, ki tudja?” Megkérdőjelezte a vakcina egyéb összetevőinek, például a lipid nanorészecskéknek a biztonságosságát is. „Lesznek-e nyomokban a húsban? A hő lebontja majd? Mennyi hő hatására? Vannak-e más kémiai összetevők a termékekben? Egyszerűen nem tudjuk. Ha a vizsgálatokat elvégezték, mutassák meg az adatokat”.
Az Európai Unió két országában – Németországban és Franciaországban – található az összes tejelő tehén több mint egyharmada. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a 20,1 millió tehénből több mint 7 millió tehenet tartottak a két országban. Az EU-n belül Németországban volt a legnagyobb a tejhasznú tehenek száma, 3,8 millió állatot jegyeztek fel, ami az EU teljes tejelő tehénállományának 17%-át tette ki.
Franciaországban 3,2 millió állatot tartottak, míg Lengyelországban volt a harmadik legnagyobb volt a nemzeti állomány, valamivel több mint 2 millió állattal. Az uniós országok többségében 2022-ben éves szinten csökkent a tehénállomány, a legnagyobb veszteséget Franciaországban regisztrálták, ahol 91.720-szal (2,7%-kal) kevesebb állatot tartottak, mint az előző évben. A tendenciával ellentétben Ausztria volt az egyik ország, amely tavaly az EU-n belül a legnagyobb bővülést könyvelhette el. Az állomány száma elérte az 551.000 állatot, ami 24.090-nel (4,6%-kal) több, mint 2021-ben.
A skála másik végén Málta áll, amely továbbra is a legkisebb tejtermelő ország volt az EU-n belül, 2022-ben mindössze 6.120 darabot regisztráltak. Idén valószínűleg további csökkenés várható a tehénállományban. Az Európai Bizottság rövid távú tejipari kilátásaiban 2023-ra a tejtermelés 0,2%-os csökkenését prognosztizálta. A vágások előre jelzett 1%-os növekedése mellett 2023-ban kevesebb tej áll majd rendelkezésre a csökkenő tejállomány miatt.
