A borjak egészsége a szarvasmarhatartásban kulcsfontosságú, mivel a borjakat érintő betegségek gazdasági veszteséget okoznak az állattartó gazdaságoknak, vagy közvetlenül, a borjak elpusztulása miatt, vagy közvetve, a súlycsökkenés miatt, amely csökkenti a termelékenységet az állat egész élettartama alatt. Japánban a szarvasmarha rotavírus (BRV) és a szarvasmarha kriptosporidiózis fertőzés a borjak súlyos hasmenését okozó fő betegségek. Egy japán kutatócsoport Szatoru Konnai, a Hokkaidói Egyetem Állatorvosi Karának docensének vezetésével, kifejlesztett egy újszerű probiotikus kiegészítőt, és igazolta annak hatékonyságát, mint hasmenés elleni gyógyszert borjak számára. Eredményeiket a Veterinary Microbiology című folyóiratban tették közzé.

Különféle erjesztett tejeket már az 1970-es években is használták probiotikumként az állattenyésztésben, azonban az előállítási folyamatok jelentős eltérései miatt ezek hatékonysága nem volt egységes. Továbbá előfordult, hogy maga a fermentált tej volt a forrása a hasmenést okozó kórokozóknak. A japán kutatók szerint a fermentált tejpótló porok ideális jelöltek lehetnek a borjak minőségi és biztonságos probiotikum-ellátására. A kutatók ezért kezdeményezték egy egységes protokoll kidolgozását a fermentált tejpótló por előállítására és hatékonyságának értékelésére.

A Glasgow-i Egyetem James Watt Műszaki Karának kutatói is részt vesznek egy új konzorciumban, amely az első kereskedelmi forgalomban kapható egylépéses gyorsteszt kifejlesztését tűzte ki célul a borjak tüdőgyulladásának kimutatására. A Global Access Diagnostics (GADx), a diagnosztikához való méltányos hozzáférést előtérbe helyező és a helyi gyártást ösztönző társadalmi vállalkozás március végén jelentette be a RaDiCal kifejlesztését, ami egy egylépéses molekuláris laterális áramlási teszt lesz, amely lehetővé teszi a borjakat érintő egyik legjelentősebb betegség, a tüdőgyulladás gyors diagnózisát. A tesztet a Surrey Egyetem, a Glasgow-i Egyetem, a Cardiffi Egyetem és a Westpoint Farm Vets képviselőiből álló konzorcium közreműködésével fejlesztik ki, hogy alacsony költségű, az állatorvosok vagy a gazdák által a gazdaságban használható eszközt biztosítsanak.

A teszt egy úttörő molekuláris laterális áramlási platform, amely az eredmények egyszerű értelmezése érdekében összekapcsolható egy mobiltelefonos digitális platformmal, lehetővé téve a gazdák és állatorvosok számára, hogy a borjakat a telepen diagnosztizálják, és ezt követően gyors és megalapozott intézkedéseket tegyenek a betegség helyes kezelésének elősegítése és a felelős antibiotikum-használat támogatása érdekében. Jon Cooper professzor vezeti a RaDiCal konzorcium Glasgow-i Egyetemhez tartozó részlegének munkáját. Cooper professzor és munkatársai már több éve dolgoznak azon, hogy olcsó laterális áramlási diagnosztikai módszereket fejlesszenek olyan emberi betegségekre, mint a malária vagy a skisztoszómia, amelyeket aztán olyan területeken használhatnak, ahol az egészségügyi ellátás korlátozottan elérhető. Ezeket Ugandában helyi kutatók és a kormány támogatásával terepen is tesztelték.

Az EU április elején közzétett rövid távú mezőgazdasági kilátásai szerint valószínűleg növekedni fog a levágott tehenek mennyisége a nyers tej árának csökkenése miatt, bár ezt részben ellensúlyozhatja a tejhozam növekedése. Az uniós tejtermelés enyhe csökkenése (-0,2%) ellenére a feldolgozhatóság a magasabb tejzsír- és fehérjetartalomnak köszönhetően továbbra is stabil maradhat. A feldolgozóipar várhatóan az uniós exportlehetőségek és a viszonylag stabil belföldi sajtfogyasztás miatt a sajt- és savófeldolgozó ágazatot részesíti előnyben. A vaj- és soványtejtermelés csökkenhet a szokásosnál nagyobb (2022-ből áthozott) készletek miatt, amely készletek részben fedezhetik az export és a belföldi fogyasztás növekedését.

A jelentés szerint összességében az uniós fogyasztásban némi preferenciaeltolódásra lehet majd számítani az alacsonyabb minőségű termékek irányában, ami inkább a fogyasztás értékére, mintsem a mennyiségére lesz hatással. A tejágazat egyik kérdése, hogy mikorra várható a kínai importkereslet élénkülése, ami megnyitná a kapukat az EU-s export növekedése előtt. Az elemzők úgy vélik, hogy Kína elmúlt években felhalmozott készletei a közeljövőben fognak visszaállni a normális szintre. Ez a koronavírus miatt elrendelt korlátozások feloldásával együtt, valamint a fogyasztói bizalom és a vásárlóerő erősödését feltételezve azt jelenti, hogy Kína még idén újraindíthatja az importtevékenységét. Soumya Behera, a brit Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB) vezető elemzője elmondta, hogy történelmileg szoros kapcsolat volt Kína gazdasági növekedése és a tejtermékimport szintje között. Az import azonban 2022-ben mintegy 19%-kal csökkent, a vaj kivételével minden ágazatban.

2023 február elején a kínai állami média számolt be arról, hogy kínai tudósok egy csoportja sikeresen klónozott 3 úgynevezett szupertehenet, amelyek figyelemre méltóan nagy mennyiségű tejet képesek termelni. A Ninghszia régióban decemberben és januárban született 3 borjút nagy termelékenységű Holstein-fríz fajtájú tehenekből hozták létre, és a kínaiak elmondása szerint évente átlagosan 18 tonna, életük során pedig 100 tonna tejet képesek termelni. Csin Japing, a kísérlet egyik vezetője a Global Times állami lapnak elmondta, hogy a szupertehenek születése áttörést jelent, amely lehetővé teszi Kína számára, hogy gazdaságilag is megvalósítható módon megőrizze a legjobb teheneit.

Egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy a klónozási technológia segít majd Kínának enyhíteni a külföldi fajtáktól való függőségét. Ha a klónozási technológia elterjed Kínában, az drámaian meg fogja változtatni a globális tejipar tenyésztési szegmensének a képét. Jelenleg Kína a tenyészmarhák nagyjából 70%-át importálja, amelynek jelentős része az EU-ból származik. A kínai tudósok becslése szerint tízezer tehénből mindössze 5 képes 100 tonna tejet termelni élete során. Gyakran előfordul, hogy a magas termelékenységű teheneket csak életük végén azonosítják, amikor a hagyományos szaporítási módszerek már nem működnének. A következő 2-3 évben Kína 1000 nagy termelékenységű klón előállítását tervezi, amelyek Japing állítása szerint idővel a megújuló kínai tejipar alapjává válhatnak.

A borjak egészsége a szarvasmarhatartásban kulcsfontosságú, mivel a borjakat érintő betegségek gazdasági veszteséget okoznak az állattartó gazdaságoknak, vagy közvetlenül, a borjak elpusztulása miatt, vagy közvetve, a súlycsökkenés miatt, amely csökkenti a termelékenységet az állat egész élettartama alatt. Japánban a szarvasmarha rotavírus (BRV) és a szarvasmarha kriptosporidiózis fertőzés a borjak súlyos hasmenését okozó fő betegségek. Egy japán kutatócsoport Szatoru Konnai, a Hokkaidói Egyetem Állatorvosi Karának docensének vezetésével, kifejlesztett egy újszerű probiotikus kiegészítőt, és igazolta annak hatékonyságát, mint hasmenés elleni gyógyszert borjak számára. Eredményeiket a Veterinary Microbiology című folyóiratban tették közzé. Különféle erjesztett tejeket már az 1970-es években is használták probiotikumként az állattenyésztésben, azonban az előállítási folyamatok jelentős eltérései miatt ezek hatékonysága nem volt egységes. Továbbá előfordult, hogy maga a fermentált tej volt a forrása a hasmenést okozó kórokozóknak. A japán kutatók szerint a fermentált tejpótló porok ideális jelöltek lehetnek a borjak minőségi és biztonságos probiotikum-ellátására. A kutatók ezért kezdeményezték egy egységes protokoll kidolgozását a fermentált tejpótló por előállítására és hatékonyságának értékelésére.

A legújabb adatok azt mutatják, hogy a szarvasmarha mikoplazmózisa továbbra is széles körben terjed az Egyesült Királyságban, és hogy jelenléte más baktériumokkal vagy vírusokkal együtt olyan légzőszervi problémákhoz kapcsolódik, mint például a szarvasmarhák légzőszervi betegsége (BRD).

A mikoplazmák a Mollicutes osztályba tartozó nagyon kicsi baktériumok, amelyek közül a legaggasztóbb a brit szarvasmarhatartók számára a Mycoplasma bovis, mivel védekező mechanizmusai miatt nehezen lehet fellépni ellene. A mikoplazma okozta megbetegedés az ellést megelőzően az üszőknél tőgygyulladás, ízületi gyulladás és duzzadt lábak formájában is jelentkezik. Az aggasztó adatok miatt figyelmeztetést adott ki a Ruminant Health and Welfare nevű új, független iparági szervezet, amely szerint a betegséget, ha egyszer már kialakult, nehéz kezelni. „A Mycoplasma bovisnak nincs sejtfala, így néhány széles körben használt antibiotikum nem használható a kezelésében. A baktérium emellett képes megváltoztatni a felszíni fehérjéit, hogy elkerülje az állati immunválaszt, míg biofilm-előállító képessége azt jelenti, hogy átmenetileg el tud rejtőzni mind az immunrendszer, mind az antibiotikumok elől” – mondta Nigel Miller a Ruminant Health and Welfare vezetője. A Mycoplasma bovis laboratóriumi diagnosztikai arányai az elmúlt 10 évben emelkedtek, és az állatorvosok a baktérium által okozott klinikai problémák számának növekedését tapasztalják a gazdaságban is.

A gazdákat ezért arra kérik, hogy vizsgálják meg a tüdőgyulladás és a köhögés okait borjú- és fiatal szarvasmarha-állományaikban, és tegyenek lépéseket állományuk mikoplazma-státuszának felmérésére.

Az Európai Unió két országában – Németországban és Franciaországban – található az összes tejelő tehén több mint egyharmada. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a 20,1 millió tehénből több mint 7 millió tehenet tartottak a két országban. Az EU-n belül Németországban volt a legnagyobb a tejhasznú tehenek száma, 3,8 millió állatot jegyeztek fel, ami az EU teljes tejelő tehénállományának 17%-át tette ki.

Franciaországban 3,2 millió állatot tartottak, míg Lengyelországban volt a harmadik legnagyobb volt a nemzeti állomány, valamivel több mint 2 millió állattal. Az uniós országok többségében 2022-ben éves szinten csökkent a tehénállomány, a legnagyobb veszteséget Franciaországban regisztrálták, ahol 91.720-szal (2,7%-kal) kevesebb állatot tartottak, mint az előző évben. A tendenciával ellentétben Ausztria volt az egyik ország, amely tavaly az EU-n belül a legnagyobb bővülést könyvelhette el. Az állomány száma elérte az 551.000 állatot, ami 24.090-nel (4,6%-kal) több, mint 2021-ben.

A skála másik végén Málta áll, amely továbbra is a legkisebb tejtermelő ország volt az EU-n belül, 2022-ben mindössze 6.120 darabot regisztráltak. Idén valószínűleg további csökkenés várható a tehénállományban. Az Európai Bizottság rövid távú tejipari kilátásaiban 2023-ra a tejtermelés 0,2%-os csökkenését prognosztizálta. A vágások előre jelzett 1%-os növekedése mellett 2023-ban kevesebb tej áll majd rendelkezésre a csökkenő tejállomány miatt.

A magas tetrahidrokannabinol (THC) tartalmú kenderszilázzsal etetett tehenek szennyezett tejet adtak, és a mérgezés jeleit mutatták egy olyan vizsgálat során, amely a sajtóban úgy kapott figyelmet, hogy a tehenek a kendertől „betéptek”. A tanulmány azonban azt is kimutatta, hogy a kenderszilázs más formái nem váltották ki ugyanezt a hatást, ami arra utal, hogy a kannabinoidok, például a THC koncentrációja döntő fontosságú annak meghatározásakor, hogy mely kendertermékeket lehet engedélyezni takarmánycélú felhasználásra. A német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet kutatói által vezetett vizsgálatban a tejelő tehenek kezdetben olyan takarmányt kaptak, amelyben a kukoricaszilázs helyett részben a kendernövényből készült kenderszilázs volt. A kezdeti szilázs szándékosan úgy lett kiválasztva, hogy alacsonyabb THC-koncentrációt tartalmazzon, hogy a kutatók szerint a teheneknek „alkalmazkodási” időszakot biztosítsanak.

Ezt az alkalmazkodási időszakot követően a kutatók átállították a teheneket egy olyan takarmányra, amely kizárólag a kendernövény leveleiből, virágaiból és magvaiból álló kenderszilázsból állt. Ez a szilázs szándékosan magasabb koncentrációban tartalmazta a THC-t, azt a kannabinoidot, amelyről ismert, hogy a kannabisz bódító hatásainak nagy részéért felelős, és a kutatók becslése szerint a tehenek akár 86-szor több THC-t vettek magukhoz, mint amennyi az emberekben negatív egészségügyi hatások kiváltásához szükséges lenne. A teheneknél olyan tünetek jelentkeztek, mint a fokozott nyálelválasztás és orrváladékozás, miután elkezdték a magas THC-tartalmú étrendet fogyasztani. A vizsgálat azt is megfigyelte, hogy a takarmányfelvétel és ezáltal a tejtermelés két nappal a magas THC-tartalmú szilázs beadása után jelentősen csökkent. A kutatók szerint ezek a tünetek a magas THC-tartalmú takarmány etetésének befejezését követően megszűntek, és nem jelentkeztek a kezdeti alkalmazkodási időszakban sem.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a vizsgálatban részt vevő tehenek teje több kannabinoid, köztük a THC, kimutatható szintjét tartalmazta mind az alacsony, mind a magas THC-tartalmú takarmány esetén. A THC mennyisége a tejben meghaladta azt az akut referenciadózist, amelynél az embernél negatív egészségügyi hatások jelentkezhetnek. A kutatók azonban megjegyezték, hogy az akut referenciadózis egy hipotetikus határérték, és a vizsgálat nem vizsgálta, hogy a tejnek van-e tényleges hatása az emberekre. A tanulmány eredményei azt jelzik, hogy „az állattenyésztőknek csak olyan kereskedelmi forgalomban kapható kendernövény-összetevőt szabad felhasználniuk, amelyet takarmányként vagy takarmány-alapanyagként engedélyeztek” – közölte a német Szövetségi Kockázatkezelési Intézet szóvivője.

A tejtermelők mostantól minden fejés után megkaphatják a szomatikus sejtszámra és a klinikai tőgygyulladásra vonatkozó eredményeket a Mastitis Pattern Analysis Tool (MPAT) segítségével. Az MPAT elemzi az egyedi állományadatokat annak megállapítására, hogy a laktációs vagy szárazonállási időszakban a fertőzés környezeti vagy fertőző jellegű-e, valamint a fertőzés szezonalitását és az üszők fertőzését.

Ez lehetővé teszi a gazdálkodók és az állatorvosok számára, hogy együtt dolgozzanak az állományukban a tőgygyulladás előfordulási mintázatának azonosításán, és a leghatékonyabb célzott védekezési intézkedéseket hozhassák meg. A tét nem kicsi, hiszen a tőgygyulladás nagyobb gazdasági veszteséget okoz, mint a tejelő szarvasmarhák bármely más termelést érintő betegsége. A Nottinghami Egyetemen, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Testület (AHDB) kutatócsoportjának segítségével, jelentős állami támogatással kifejlesztett eszközről Jake Thompson, a VetPartners csoporthoz tartozó LLM Farm Vets állatorvosa elmondta:

„A nagyszerű dolog ebben az, hogy a gazdálkodónak és nekem is automatikusan jelentést küld minden egyes tejvizsgálatot követően. Ha a tőgygyulladás mintázata azt mutatja, hogy a laktáció elején nagyobb problémát jelentenek a szárazonállási időszak alatt a környezetből felvett fertőzések, akkor inkább a szárazonálló tehenek kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket kell hatékonyabbá tenni, mint a fejőházi rutinokat megváltoztatni. Más gazdaságokban viszont lehet, hogy egészen más a fő probléma, amit kezelni kell.”