Több száz szarvasmarha pusztult el Iowa államban a július végi rendkívüli hőség és páratartalom miatt – jelentette a Reuters az államra és az állattenyésztőkre hivatkozva -, miután a világ valaha volt legmelegebb hónapján vagyunk túl. Az elhullások jól mutatják, hogy a szélsőséges időjárás milyen áldozatokat követel a haszonállatoktól és az élelmiszertermeléstől. A veszteségek tovább csökkentik az amerikai szarvasmarha-állományt, amely már így is az elmúlt évtizedek legkisebb állományát mutatja, miután a szárazság miatt a farmerek több tehenet vágtak le, mert nem volt elég legelő a takarmányozásukra. Bár a termelők szerint a mostani elhullások száma nem volt tömeges, mégis szokatlanok voltak.

Állami tisztviselők szerint Kansasban és Nebraskában is pusztultak el szarvasmarhák a hőség miatt. Gary Vetter, aki szarvasmarhákat tenyészt Iowa nyugati részén, elmondta, hogy a helyi állományok védelmén dolgozott, de július utolsó hetében három szomszédjánál mintegy 53 szarvasmarha pusztult el. „Egyszerűen elkezdtek hullani, és nem lehetett semmit sem tenni ellene” – mondta Vetter. „Soha nem láttam még ilyet.”

A hőség általában a legnehezebb, 1000 fontnál (450 kg) nehezebb szarvasmarhákra a legveszélyesebb, de a hőmérséklet és a páratartalom olyan magasra szökött, hogy még a kisebb, 700 fontos szarvasmarhák is pusztulni kezdtek, mondta Vetter, akinek iowai farmja közelében 47 Celsius-fokot is mutatott a hőmérő. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) katasztrófatámogatást nyújt, amely segíthet kártalanítani azokat a termelőket, akiknek a szarvasmarhái elpusztultak.

Egy amerikai egyetemeken végzett kutatás szerint a tejelő borjaknak a „dolgok internetén” (IoT) alapuló precíziós technológiákkal történő megfigyelésével még időben diagnosztizálni lehet a borjakra végzetes, szarvasmarha légszőszervi betegsége (BRD) nevű kórt. A Penn State Egyetem, a Kentucky Egyetem és a Vermonti Egyetem kutatói szerint az eredmények lehetőséget kínálnak a tejtermelőknek arra, hogy javítsák farmjuk gazdaságosságát. Melissa Cantor, a Penn State Mezőgazdasági Főiskolájának adjunktusa szerint az IoT az érzékelőkkel, adatfeldolgozó és kommunikációs eszközökkel, szoftverekkel és egyéb technológiákkal felszerelt beágyazott eszközökkel, amelyek az interneten keresztül képesek más eszközökhöz csatlakozni és adatokat cserélni velük, lehetővé teszi a gazdák számára, hogy közelről kövessék és elemezzék a borjak állapotát.

A dolgok internete hatalmas mennyiségű adatot generál, ezért a kutatók a borjak egészségügyi problémáinak könnyebb megértése és bizonyítása érdekében a gépi tanulást alkalmazták – a mesterséges intelligenciának egy olyan ágát, amely megtanulja az adatokban rejlő rejtett mintákat, hogy megkülönböztesse a beteg és egészséges borjakat. „Lábpántokat helyeztünk a borjakra, amelyek rögzítik az állatok aktivitási viselkedési adatait, például a lépések számát és a fekvési időt. És olyan automata etetőket használtunk, amelyek tejet és gabonát adagolnak, és rögzítik az etetési viselkedést, például a látogatások számát és az elfogyasztott tej literjét. Az ezekből a forrásokból származó információk jelezték, ha egy borjú állapota a romlani kezdett”. A 159 borjún végzett kísérletben a rendszer rendkívüli pontosságot ért el a beteg és egészséges borjak azonosításában: a beteg borjak 70%-át 4 nappal a tényleges diagnózis előtt előre jelezte, és a betegség krónikus eseteiben szenvedő borjak 80%-át pedig a betegség első 5 napjában észlelte.

A Glasgow-i Egyetem James Watt Műszaki Karának kutatói is részt vesznek egy új konzorciumban, amely az első kereskedelmi forgalomban kapható egylépéses gyorsteszt kifejlesztését tűzte ki célul a borjak tüdőgyulladásának kimutatására. A Global Access Diagnostics (GADx), a diagnosztikához való méltányos hozzáférést előtérbe helyező és a helyi gyártást ösztönző társadalmi vállalkozás március végén jelentette be a RaDiCal kifejlesztését, ami egy egylépéses molekuláris laterális áramlási teszt lesz, amely lehetővé teszi a borjakat érintő egyik legjelentősebb betegség, a tüdőgyulladás gyors diagnózisát.

A tesztet a Surrey Egyetem, a Glasgow-i Egyetem, a Cardiffi Egyetem és a Westpoint Farm Vets képviselőiből álló konzorcium közreműködésével fejlesztik ki, hogy alacsony költségű, az állatorvosok vagy a gazdák által a gazdaságban használható eszközt biztosítsanak. A teszt egy úttörő molekuláris laterális áramlási platform, amely az eredmények egyszerű értelmezése érdekében összekapcsolható egy mobiltelefonos digitális platformmal, lehetővé téve a gazdák és állatorvosok számára, hogy a borjakat a telepen diagnosztizálják, és ezt követően gyors és megalapozott intézkedéseket tegyenek a betegség helyes kezelésének elősegítése és a felelős antibiotikum-használat támogatása érdekében. Jon Cooper professzor vezeti a RaDiCal konzorcium Glasgow-i Egyetemhez tartozó részlegének munkáját. Cooper professzor és munkatársai már több éve dolgoznak azon, hogy olcsó laterális áramlási diagnosztikai módszereket fejlesszenek olyan emberi betegségekre, mint a malária vagy a skisztoszómia, amelyeket aztán olyan területeken használhatnak, ahol az egészségügyi ellátás korlátozottan elérhető. Ezeket Ugandában helyi kutatók és a kormány támogatásával terepen is tesztelték.

Az őszi vakcinázások a húsmarhaállományok sikeres egészségügyi programjának létfontosságú részét képezik. Ez magában foglalja az előkondicionáló programokat a borjak értékesítéséhez, valamint a tehénállomány hatékony egészségi állapotának fenntartását. Néha hallani olyan termelői megjegyzést, hogy a szarvasmarhák vagy borjak a vakcinázást követően úgyis megbetegednek. A szokásos válasz az, hogy „az a vakcina nem volt jó”. A vakcinák sikertelenségének okai azonban ennél összetettebbek – írja a Penn State Egyetem közelmúltban megjelent összefoglalójában. A betegség megelőzésére irányuló vakcinázási program kudarca három részből áll: az állat, az ember és a vakcina.

Az egészséges szarvasmarhák egy része, elsősorban azon borjak, amelyek valamilyen formában stressznek vannak kitéve a környezet miatt, nem reagálnak megfelelően a vakcinákra. Ide tartozik a szélsőséges időjárás, a kiszáradás vagy más környezeti tényezők. A szállításból, elválasztásból, ivartalanításból, új csoportba kerüléstől vagy egyszerűen a kezelésből eredő stressz csökkentheti az állat képességét arra, hogy a vakcinából származó betegséggel szemben a kívánt immunitást kifejlessze, mivel ezek a tevékenységek összeadódó stresszforrások. A borjak őszi elválasztásakor a vakcinázást vagy az elválasztás előtt kell elvégezni, vagy várni kell néhány napot, amíg a stressz lecsillapodik. A lényeg, hogy a lehető legkevesebb más menedzsment-tevékenységet kombináljunk a vakcinázással. A vakcinák sokszor azért vallanak kudarcot, mert az emberek nem megfelelően használják őket – hívják fel a figyelmet a szerzők. A vakcina használatára vonatkozó protokoll a termék címkéjén található, és azt pontosan be kell tartani. Például a nem megfelelően kevert vakcinák, általában a módosított élő vakcinák, a legjobb körülmények között sem fognak működni.

A borjak egészsége a szarvasmarhatartásban kulcsfontosságú, mivel a borjakat érintő betegségek gazdasági veszteséget okoznak az állattartó gazdaságoknak, vagy közvetlenül, a borjak elpusztulása miatt, vagy közvetve, a súlycsökkenés miatt, amely csökkenti a termelékenységet az állat egész élettartama alatt. Japánban a szarvasmarha rotavírus (BRV) és a szarvasmarha kriptosporidiózis fertőzés a borjak súlyos hasmenését okozó fő betegségek. Egy japán kutatócsoport Szatoru Konnai, a Hokkaidói Egyetem Állatorvosi Karának docensének vezetésével, kifejlesztett egy újszerű probiotikus kiegészítőt, és igazolta annak hatékonyságát, mint hasmenés elleni gyógyszert borjak számára. Eredményeiket a Veterinary Microbiology című folyóiratban tették közzé.

Különféle erjesztett tejeket már az 1970-es években is használták probiotikumként az állattenyésztésben, azonban az előállítási folyamatok jelentős eltérései miatt ezek hatékonysága nem volt egységes. Továbbá előfordult, hogy maga a fermentált tej volt a forrása a hasmenést okozó kórokozóknak. A japán kutatók szerint a fermentált tejpótló porok ideális jelöltek lehetnek a borjak minőségi és biztonságos probiotikum-ellátására. A kutatók ezért kezdeményezték egy egységes protokoll kidolgozását a fermentált tejpótló por előállítására és hatékonyságának értékelésére.

A Glasgow-i Egyetem James Watt Műszaki Karának kutatói is részt vesznek egy új konzorciumban, amely az első kereskedelmi forgalomban kapható egylépéses gyorsteszt kifejlesztését tűzte ki célul a borjak tüdőgyulladásának kimutatására. A Global Access Diagnostics (GADx), a diagnosztikához való méltányos hozzáférést előtérbe helyező és a helyi gyártást ösztönző társadalmi vállalkozás március végén jelentette be a RaDiCal kifejlesztését, ami egy egylépéses molekuláris laterális áramlási teszt lesz, amely lehetővé teszi a borjakat érintő egyik legjelentősebb betegség, a tüdőgyulladás gyors diagnózisát. A tesztet a Surrey Egyetem, a Glasgow-i Egyetem, a Cardiffi Egyetem és a Westpoint Farm Vets képviselőiből álló konzorcium közreműködésével fejlesztik ki, hogy alacsony költségű, az állatorvosok vagy a gazdák által a gazdaságban használható eszközt biztosítsanak.

A teszt egy úttörő molekuláris laterális áramlási platform, amely az eredmények egyszerű értelmezése érdekében összekapcsolható egy mobiltelefonos digitális platformmal, lehetővé téve a gazdák és állatorvosok számára, hogy a borjakat a telepen diagnosztizálják, és ezt követően gyors és megalapozott intézkedéseket tegyenek a betegség helyes kezelésének elősegítése és a felelős antibiotikum-használat támogatása érdekében. Jon Cooper professzor vezeti a RaDiCal konzorcium Glasgow-i Egyetemhez tartozó részlegének munkáját. Cooper professzor és munkatársai már több éve dolgoznak azon, hogy olcsó laterális áramlási diagnosztikai módszereket fejlesszenek olyan emberi betegségekre, mint a malária vagy a skisztoszómia, amelyeket aztán olyan területeken használhatnak, ahol az egészségügyi ellátás korlátozottan elérhető. Ezeket Ugandában helyi kutatók és a kormány támogatásával terepen is tesztelték.

Az EU április elején közzétett rövid távú mezőgazdasági kilátásai szerint valószínűleg növekedni fog a levágott tehenek mennyisége a nyers tej árának csökkenése miatt, bár ezt részben ellensúlyozhatja a tejhozam növekedése. Az uniós tejtermelés enyhe csökkenése (-0,2%) ellenére a feldolgozhatóság a magasabb tejzsír- és fehérjetartalomnak köszönhetően továbbra is stabil maradhat. A feldolgozóipar várhatóan az uniós exportlehetőségek és a viszonylag stabil belföldi sajtfogyasztás miatt a sajt- és savófeldolgozó ágazatot részesíti előnyben. A vaj- és soványtejtermelés csökkenhet a szokásosnál nagyobb (2022-ből áthozott) készletek miatt, amely készletek részben fedezhetik az export és a belföldi fogyasztás növekedését.

A jelentés szerint összességében az uniós fogyasztásban némi preferenciaeltolódásra lehet majd számítani az alacsonyabb minőségű termékek irányában, ami inkább a fogyasztás értékére, mintsem a mennyiségére lesz hatással. A tejágazat egyik kérdése, hogy mikorra várható a kínai importkereslet élénkülése, ami megnyitná a kapukat az EU-s export növekedése előtt. Az elemzők úgy vélik, hogy Kína elmúlt években felhalmozott készletei a közeljövőben fognak visszaállni a normális szintre. Ez a koronavírus miatt elrendelt korlátozások feloldásával együtt, valamint a fogyasztói bizalom és a vásárlóerő erősödését feltételezve azt jelenti, hogy Kína még idén újraindíthatja az importtevékenységét. Soumya Behera, a brit Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB) vezető elemzője elmondta, hogy történelmileg szoros kapcsolat volt Kína gazdasági növekedése és a tejtermékimport szintje között. Az import azonban 2022-ben mintegy 19%-kal csökkent, a vaj kivételével minden ágazatban.

2023 február elején a kínai állami média számolt be arról, hogy kínai tudósok egy csoportja sikeresen klónozott 3 úgynevezett szupertehenet, amelyek figyelemre méltóan nagy mennyiségű tejet képesek termelni. A Ninghszia régióban decemberben és januárban született 3 borjút nagy termelékenységű Holstein-fríz fajtájú tehenekből hozták létre, és a kínaiak elmondása szerint évente átlagosan 18 tonna, életük során pedig 100 tonna tejet képesek termelni. Csin Japing, a kísérlet egyik vezetője a Global Times állami lapnak elmondta, hogy a szupertehenek születése áttörést jelent, amely lehetővé teszi Kína számára, hogy gazdaságilag is megvalósítható módon megőrizze a legjobb teheneit.

Egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy a klónozási technológia segít majd Kínának enyhíteni a külföldi fajtáktól való függőségét. Ha a klónozási technológia elterjed Kínában, az drámaian meg fogja változtatni a globális tejipar tenyésztési szegmensének a képét. Jelenleg Kína a tenyészmarhák nagyjából 70%-át importálja, amelynek jelentős része az EU-ból származik. A kínai tudósok becslése szerint tízezer tehénből mindössze 5 képes 100 tonna tejet termelni élete során. Gyakran előfordul, hogy a magas termelékenységű teheneket csak életük végén azonosítják, amikor a hagyományos szaporítási módszerek már nem működnének. A következő 2-3 évben Kína 1000 nagy termelékenységű klón előállítását tervezi, amelyek Japing állítása szerint idővel a megújuló kínai tejipar alapjává válhatnak.

A borjak egészsége a szarvasmarhatartásban kulcsfontosságú, mivel a borjakat érintő betegségek gazdasági veszteséget okoznak az állattartó gazdaságoknak, vagy közvetlenül, a borjak elpusztulása miatt, vagy közvetve, a súlycsökkenés miatt, amely csökkenti a termelékenységet az állat egész élettartama alatt. Japánban a szarvasmarha rotavírus (BRV) és a szarvasmarha kriptosporidiózis fertőzés a borjak súlyos hasmenését okozó fő betegségek. Egy japán kutatócsoport Szatoru Konnai, a Hokkaidói Egyetem Állatorvosi Karának docensének vezetésével, kifejlesztett egy újszerű probiotikus kiegészítőt, és igazolta annak hatékonyságát, mint hasmenés elleni gyógyszert borjak számára. Eredményeiket a Veterinary Microbiology című folyóiratban tették közzé. Különféle erjesztett tejeket már az 1970-es években is használták probiotikumként az állattenyésztésben, azonban az előállítási folyamatok jelentős eltérései miatt ezek hatékonysága nem volt egységes. Továbbá előfordult, hogy maga a fermentált tej volt a forrása a hasmenést okozó kórokozóknak. A japán kutatók szerint a fermentált tejpótló porok ideális jelöltek lehetnek a borjak minőségi és biztonságos probiotikum-ellátására. A kutatók ezért kezdeményezték egy egységes protokoll kidolgozását a fermentált tejpótló por előállítására és hatékonyságának értékelésére.

A legújabb adatok azt mutatják, hogy a szarvasmarha mikoplazmózisa továbbra is széles körben terjed az Egyesült Királyságban, és hogy jelenléte más baktériumokkal vagy vírusokkal együtt olyan légzőszervi problémákhoz kapcsolódik, mint például a szarvasmarhák légzőszervi betegsége (BRD).

A mikoplazmák a Mollicutes osztályba tartozó nagyon kicsi baktériumok, amelyek közül a legaggasztóbb a brit szarvasmarhatartók számára a Mycoplasma bovis, mivel védekező mechanizmusai miatt nehezen lehet fellépni ellene. A mikoplazma okozta megbetegedés az ellést megelőzően az üszőknél tőgygyulladás, ízületi gyulladás és duzzadt lábak formájában is jelentkezik. Az aggasztó adatok miatt figyelmeztetést adott ki a Ruminant Health and Welfare nevű új, független iparági szervezet, amely szerint a betegséget, ha egyszer már kialakult, nehéz kezelni. „A Mycoplasma bovisnak nincs sejtfala, így néhány széles körben használt antibiotikum nem használható a kezelésében. A baktérium emellett képes megváltoztatni a felszíni fehérjéit, hogy elkerülje az állati immunválaszt, míg biofilm-előállító képessége azt jelenti, hogy átmenetileg el tud rejtőzni mind az immunrendszer, mind az antibiotikumok elől” – mondta Nigel Miller a Ruminant Health and Welfare vezetője. A Mycoplasma bovis laboratóriumi diagnosztikai arányai az elmúlt 10 évben emelkedtek, és az állatorvosok a baktérium által okozott klinikai problémák számának növekedését tapasztalják a gazdaságban is.

A gazdákat ezért arra kérik, hogy vizsgálják meg a tüdőgyulladás és a köhögés okait borjú- és fiatal szarvasmarha-állományaikban, és tegyenek lépéseket állományuk mikoplazma-státuszának felmérésére.