Kína sertéshústermelése 2022-ben 4,6%-kal nőtt 2021-hez képest, és ezzel 2014 óta a legmagasabb szintet érte el – derül ki a január közepén nyilvánosságra hozott hivatalos adatokból, amelyek cáfolták a kisebb növekedésre vonatkozó várakozásokat – jelentette a Reuters. A világ első számú hústermelőjének sertéshús-kibocsátása elérte az 55,41 millió tonnát, ami a legmagasabb a nyolc évvel ezelőtt mért 56,71 millió tonna óta. A kibocsátást a negyedik negyedév magas, 13,91 millió tonnás termelése növelte a Reutersnek a kínai statisztikai hivatal adataiból végzett számításai szerint.

Ez 0,87%-kal haladta meg az egy évvel korábbi negyedévet annak ellenére, hogy a COVID-járványok miatt a vágóhidakon munkaerőhiány lépett fel. A gazdák nagyobb súlyú sertéseket neveltek, remélve, hogy hasznot húznak a kereslet és az árak várható fellendüléséből, ami növelhette volna a kibocsátást. A kereslet azonban továbbra is mérsékelt maradt, mivel a Kínában az újra megugró Covid-járvány miatti megbetegedések miatt sokan otthon maradtak, ami az árak zuhanását okozta. „A takarmánytermelés egész 2022-ben gyenge volt, ezt az alacsonyabb éves szójaimport számában is láttuk tükröződni. Nehéz összeegyeztetni ezt a magasabb hústermelési számot a takarmánytermelésben és a szójaimportban megfigyelhető csökkenéssel” – mondta Darin Friedrichs, a sanghaji székhelyű Sitonia Consulting mezőgazdasági tanácsadó cég társalapítója.

Az adatok azt mutatják, hogy a kínai sertéshústermelés az elmúlt két évben minden negyedévben nőtt az előző évhez képest, a lassú kereslet ellenére. Kína marhahústermelése tavaly 3%-kal 7,18 millió tonnára nőtt – derült ki az adatokból –, míg a baromfihús kibocsátása 2,6%-kal 24,43 millió tonnára, a bárány- és birkahúsé pedig 2%-kal 5,25 millió tonnára emelkedett.

Az észak-írországi Agri-Food and Biosciences Institute és a Queen’s University Belfast által végzett kutatás megállapította, hogy a gyomorfekély változásokat okozhat a sertések pihenési módjában, vagy ilyen változások eredménye lehet. Ezért a viselkedésben bekövetkező változások lehetővé tehetik a fekély felismerését, mielőtt komolyabb károsodás következne be.

Emellett a gyomorfekélyes sertésekről kiderült, hogy kevésbé hajlamosak az olyan káros viselkedési formákra, mint a farokrágás. A gyomorfekély súlyos egészségi és gazdasági következményekkel járó patológiás állapot a sertéstenyésztésben. Több európai országban végzett kutatások szerint a levágott sertések körülbelül 20%-ánál fordul elő enyhe fekély, míg további 10%-ánál súlyos fekély.

A két intézmény kutatói a kísérlet során azonosították a vágáskor gyomorfekéllyel rendelkező és nem rendelkező sertéseket, majd a vágást megelőző két hétben készült videofelvételek segítségével összehasonlították viselkedésüket. A legegyértelműbb különbség abban mutatkozott, hogy melyik oldalukon akartak pihenni.

A gyomorfekélyes sertések (még az enyhébbek is) sokkal ritkábban feküdtek a jobb oldalukra, mint a fekély nélküliek (átlagosan az idő 12%-ában, míg a fekély nélküliek 25%-ában). A kutatócsoport azt is megfigyelte, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé mutattak káros szociális viselkedést, mint a fekély nélküliek: a farokrágás csak harmadannyiszor fordult elő, mint a fekély nélküli sertéseknél, a fülharapás pedig feleannyiszor. Mind a fekélyekről, mind a káros szociális viselkedésről elmondható, hogy stressz hatására fokozódik, és elképzelhető, hogy egyes sertések a stresszre viselkedésük adaptálásával reagálnak, míg mások, akik erre nem képesek, több fizikai következményt szenvednek el.

A fa ideális környezetgazdagító anyag a malacok számára. A januárban kidobott karácsonyfák láttán gondolkodott el erről Dr. Irene Camerlink sertésjóléti szakértő a Pig Progress portál hasábjain. Az ingyen is beszerezhető fenyőfa olcsó megoldást jelenthet a játékok vásárlásával szemben, és segíthet a farokrágás csökkentésében. A szalma mellett a fa az egyik legjobb lehetőség a sertések érdeklődésének felkeltésére és fenntartására szolgáló anyagok közül. Vizsgálható, manipulálható, rágcsálható, és az sem baj, ha kisebb darabokat lenyelnek belőle. A fa emellett tartós, széles körben elérhető, a biológiai biztonság szempontjából alacsony kockázattal jár, és sok esetben költséghatékonyan, helyben is beszerezhető. Különböző nemű és korú állatok (növendék malacok, kocák, kanok) számára különböző átmérőben biztosítható. A fafajták puhaságuk és nedvességtartalmuk szerint különböznek egymástól. Egy kutatás során a sertések gyorsabban fogyasztották el a lucfenyőből készült faoszlopokat, mint a bükkből, vörösfenyőből vagy erdeifenyőből készülteket. A puha fát tehát gyorsabban kell pótolni. Egyik fafaj sem okozott belső károsodást (például a száj, az emésztőrendszer vagy a máj károsodását). Bár a lucfenyőt a sertések kedvelik, két írországi vizsgálatban (1080 sertés) nem eredményezett kevesebb farokrágást. Egy finn vizsgálatban (780 sertés) azonban, ahol a friss fát vízszintesen függesztették fel, a malacok kevesebb farokrágást és fülharapást mutattak. Összegezve tehát nincs garancia arra, hogy a friss fa csökkenti a farokrágást, de úgy tűnik, hogy alkalmazása a sertések számára kevés kockázatot jelent, és egy ideig lefoglalja őket.

Az Európai Unióban 2006 óta tilos az állatoknak növekedésserkentési célból antibiotikumokat adni. Több mint 15 év elteltével számos tanulságot vontak le a kontinensen. A belgiumi Genti Egyetem kutatócsoportja a tanulságok összegzésére vállalkozott az Antibiotics folyóiratban megjelent tanulmányukban. Ennek keretében összesen 116, különböző európai országból származó sertés-egészségügyi szakértőt kértek fel arra, hogy rangsorolják az antibiotikum-használat alternatíváit meghatározott szempontok alapján, amelyek a várható hatékonyságot, a befektetés megtérülését és a megvalósíthatóságot értékelik. Az antibiotikum-használat legmagasabbra rangsorolt alternatívája a gazdaság biológiai biztonságának javítása volt, ezt követte a fokozott és tökéletesített vakcinázási stratégia, a cink alkalmazása (az elválasztott malacokra összpontosítva), a kiváló minőségű takarmány biztosítása és a fejlett diagnosztika alkalmazása. A cink használatát leszámítva, amelynek gyógyászati célú felhasználását 2021 végétől betiltották Európában, ezek az alternatívák minden sertéstenyésztő számára elérhetőek. Több menedzsmenttényezőt is összefüggésbe hoztak az egyes tagállamokban megjelent különböző tanulmányokban az antibiotikum-használat csökkentésével. Egy négy európai országra vonatkozó tanulmányban az alacsonyabb antibiotikum-felhasználás 3 paraméterhez kapcsolódott leginkább, nevezetesen a külső biológiai biztonsághoz, a magasabb elválasztási korhoz (> 24 nap) és az öthetes csoportos fiaztatási rendszerhez. Kulcsfontosságú lesz mindenkit bevonni az antibiotikum használat csökkentésébe, beleértve a kisüzemi tenyésztőket és azokat is, akik ellenállnak a változásnak. Végső soron ez a csökkenés a rezisztencia-szelekció kiegyenlítődését, sőt végső soron megfordulását is eredményezi, ami további előnyökkel jár az állategészségügy, valamint az emberi egészség, és a globális élelmiszerbiztonság szempontjából.