Kína mezőgazdasági minisztériuma hároméves cselekvési tervet adott ki a szójadara takarmányokban való jelenlétének csökkentésére annak érdekében, hogy csökkentse az ország szójaimporttól való függőségét.

A Reuters jelentése szerint az új terv szerint a szójadara takarmányba való beépítését 2025-re 13% alá kell csökkenteni a 2022-es 14,5%-ról. A terv „iránymutatást kíván adni a takarmányiparnak a szójadara mennyiségének csökkentésére, elő kívánja segíteni a takarmánygabonák megtakarítását és fogyasztásának csökkentését, valamint hozzá kíván járulni a gabona és a fontos mezőgazdasági termékek stabil és biztonságos ellátásának biztosításához” – áll a Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium által közzétett dokumentumban.

Hasonló iránymutatásokat egyszer már közzétettek 2021 áprilisában, amelyekben a sertés- és baromfitakarmányokban lévő kukorica- és szójamennyiség csökkentését javasolták. Az akkori jelentés az ország régiói alapján takarmány-összetételeket is javasolt, például a kukorica legalább 15%-os csökkentését az északkeleti sertéstakarmányokban rizs és rizskorpa felhasználásával, a déli régióban cirok, manióka, rizskorpa és árpa felhasználásával javasolja. Márciusban Kína szójaimportja 7,9%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mivel a kínai vásárlók a várhatóan erős kereslet miatt készleteket halmoztak fel. Az év első három hónapjában importált mennyiség 23 millió tonna volt, 13,5%-kal több, mint egy évvel korábban – derült ki az adatokból. A kereskedők és elemzők szerint a következő hónapokban sokkal nagyobb mennyiségek várhatók, de a kereslet a vártnál gyengébbnek bizonyult.

Egy kihalt gyapjas mamut DNS-ének felhasználásával „tenyésztett” húsból készült óriási húsgombócot mutattak be kedden a hollandiai Nemo tudományos múzeumban – jelentette a Reuters.

A húsgombócot az ausztrál Vow nevű in vitro hústermelő cég készítette, azzal a céllal, hogy behozza a közbeszédbe a „tenyésztett hús” témáját, amelyet a cég a valódi hús fenntarthatóbb alternatívájának tart. „Valami olyat akartunk létrehozni, ami teljesen más, mint bármi, amit jelenleg kapni lehet” – mondta a Reutersnek Tim Noakesmith, a Vow alapítója, hozzátéve, hogy a mamuthús kiválasztásának további oka, hogy a tudósok szerint az állat kihalását a klímaváltozás okozta. A húsgombócot birkasejtekből készítették, amelyekbe a mamut egyetlen génjét, a myoglobint ültették be. „A myoglobin felelős a húsok aromájáért, színéért és ízéért” – magyarázta James Ryall, a Vow tudományos igazgatója. Mivel a Vow rendelkezésére álló mamut DNS-szekvencia néhány hézagot tartalmazott, a kiegészítéshez az afrikai elefánt DNS-éből illesztettek be részeket.

„Pont úgy, mint a Jurassic Park című filmben” – mondta Ryall, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb különbség az, hogy nem valódi állatokat hoztak létre. Míg a tenyésztett hús előállításához általában borjúvérre van szükség, a Vow alternatív eljárást alkalmazott, hogy a mamuthúsgolyó készítése során nem kelljen megölni állatokat. A húsgombóc, amelynek állítólag krokodilhús aromája van, egyelőre nem fogyasztható. „A fehérje szó szerint 4000 éves. Nagyon régóta nem láttunk ilyet. Ez azt jelenti, hogy szigorú teszteknek akarjuk alávetni, olyasminek, amit minden termékünkkel megtennénk piacra dobás előtt” – mondta Noakesmith.

A magas árrésű piacokra, például a kedvtelésből tartott állatok eledelére összpontosítja stratégiáját mostantól a francia Ynsect rovaralapú összetevőket gyártó vállalat, bezár egy gyártóüzemet és munkahelyeket is leépít, miután 160 millió eurót gyűjtött a befektetőktől – jelentette a Reuters a vállalat vezérigazgatójára hivatkozva.

A vállalat, amely további finanszírozásról folytat tárgyalásokat, a pénzt a világ legnagyobb függőleges rovartenyészetének bővítésére fogja fordítani az észak-franciaországi Amiens-ben, valamint új projektekre – mondta Antoine Hubert a Reutersnek adott interjúban. A tenyésztett rovarokat, például a lisztbogár lárváját, ledarálják, hogy fehérjéket állítsanak elő az akvakultúra, az állattenyésztés, a kedvtelésből tartott állatok eledele, a műtrágya és az emberi táplálkozás számára. Ezek környezetbarát fehérjéknek számítanak, mivel kevesebb földet és vizet igényelnek, mint a növények, és kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

A technológia azonban költséges, így a rovarliszt jóval drágább, mint növényi eredetű alternatívái. „Egy olyan környezetben, ahol az energia- és nyersanyagárak, valamint a tőkeköltségek és a kamatok is növekszik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy rengeteg erőforrást fektessünk be olyan piacokra, amelyek a legkevésbé jövedelmezőek (takarmányok), miközben vannak más piacok, ahol nagy a kereslet, jó a hozam és magasabb a haszonkulcs” – mondta Hubert, utalva a kedvtelésből tartott állatok eledelére, az emberi táplálkozásra és a műtrágyákra.

A legfrissebb adatok szerint a világ takarmánytermelése 2022-ben az előző évhez képest enyhén, 0,42%-kal 1,266 milliárd tonnára csökkent.

Olyan tényezők játszottak ebben közre, mint a betegségek, az időjárás és az ukrajnai orosz invázió, amelyek mind akadályozták a termelést Európában, amely a legnagyobb mértékben viselte a hatást. A legfrissebb statisztikákat, amelyek 142 ország és több mint 28 ezer takarmánygyártó üzem adatait tartalmazzák, a 2023-as Alltech Agri-Food Outlook kiadványban tették közzé, amely immár 12. éve jelenik meg. A 10 legnagyobb takarmánytermelő ország együttesen a világ termelésének 64%-át állította elő, és a világ globális takarmányfogyasztásának fele mindössze 4 országban, Kínában, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Indiában összpontosul. Vietnam 2022-ben nagy fellendülést tapasztalt az előállított takarmánymennyiség tekintetében, és Argentínát és Németországot megelőzve bekerült a top 10-be, kiszorítva onnan Törökországot, ahol csökkent a termelés.

Oroszország megelőzte Spanyolországot, ahol a takarmánytermelés jelentősen csökkent. A takarmánytermelés több régióban is nőtt, így Latin-Amerikában 1,6%-kal, Észak-Amerikában 0,88%-kal és Óceániában 0,32%-kal, míg Európában 4,67%-kal, Afrikában 3,86%-kal, Ázsiában pedig 0,51%-kal csökkent. Globálisan az előállított takarmánymennyiség növekedése volt tapasztalható az akvakultúra, a brojler, a tojótyúk és a kedvtelésből tartott állatok eledelének ágazatában, míg a húsmarha-, a tej- és a sertéságazatban csökkenésről számoltak be. Bár a termelés itt is csökkent kicsit, továbbra is Kína a világ legnagyobb takarmánytermelő országa, amelyet az Egyesült Államok és Brazília követ.