Orosz tudósok egy csoportja új technológiát fejlesztett ki az amaránt mélyfeldolgozására, amely a hagyományos feldolgozási módszerekhez képest 30%-kal több fehérje kinyerését teszi lehetővé. Az amaránt a quinoához hasonló, fehérjében gazdag, gluténmentes álgabona, amely távoli rokonságban áll a mángolddal és a spenóttal.

Egy amaránt növény több magfejet termel, amelyek mindegyike akár 5000 magot is termelhet. Oroszországban baromfi és szarvasmarha takarmányozására is használják, bár nem széles körben. A tudósok szerint a búzához képest az amarántfehérje kétszer annyi lizint tartalmaz, majdnem annyit, mint a szója. Az amaránt hagyományos feldolgozási technológiája során a fehérjét a magokból és a termésekből izolálják. Az orosz tudósok azt javasolták, hogy a fehérjét a növény zöldjéből nyerjék ki, ami 30%-os növekedést tett lehetővé a kinyert fehérje mennyiségében. Az amarántot jelenleg nem használják széles körben a mezőgazdaságban a magas termelési és feldolgozási költségei miatt. Az új technológia azonban megoldhatja ezt a problémát.

„Az amaránt mélyfeldolgozására javasolt technológia modern berendezések használatán alapul, ami versenyképes szintre csökkenti a termelési költségeket” – mondták a tudósok. Az új feldolgozási módszer ráadásul nemcsak fehérje, hanem pektin előállítását is lehetővé teszi. A tudósok 2025-re tervezik az egyetlen feldolgozási ciklusból álló ipari termelés elindítását: a fehérje és a pektin izolálása után megmaradó élelmi rostokat is felhasználják majd. „Az amaránt különböző fajtáinak fehérjetartalma 15 és 29% között van, ami több, mint egyes marhahúsfajtáké. Egy hektár amaránt termésből négyszer több fehérje nyerhető ki, mint egy hektár szójából. Ráadásul az amaránt termesztése nem igényel speciális feltételeket: a növény jól bírja a hőséget és a szárazságot is, igénytelen a talajtípusokat illetően, és a déli régiókban akár egy szezonban kétszer is be lehet takarítani” – mondta Ilja Bubnov, a kutatócsoport vezetője.

2021-ben az Orosz Takarmánygyártók Szövetségének becslése szerint a hazai piacon 2 és 2,5 millió tonna között mozgott a takarmányfehérje hiánya, és aktívan keresik a megoldásokat a hiány enyhítésére.

Kína mezőgazdasági minisztériuma hároméves cselekvési tervet adott ki a szójadara takarmányokban való jelenlétének csökkentésére annak érdekében, hogy csökkentse az ország szójaimporttól való függőségét.

A Reuters jelentése szerint az új terv szerint a szójadara takarmányba való beépítését 2025-re 13% alá kell csökkenteni a 2022-es 14,5%-ról. A terv „iránymutatást kíván adni a takarmányiparnak a szójadara mennyiségének csökkentésére, elő kívánja segíteni a takarmánygabonák megtakarítását és fogyasztásának csökkentését, valamint hozzá kíván járulni a gabona és a fontos mezőgazdasági termékek stabil és biztonságos ellátásának biztosításához” – áll a Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium által közzétett dokumentumban.

Hasonló iránymutatásokat egyszer már közzétettek 2021 áprilisában, amelyekben a sertés- és baromfitakarmányokban lévő kukorica- és szójamennyiség csökkentését javasolták. Az akkori jelentés az ország régiói alapján takarmány-összetételeket is javasolt, például a kukorica legalább 15%-os csökkentését az északkeleti sertéstakarmányokban rizs és rizskorpa felhasználásával, a déli régióban cirok, manióka, rizskorpa és árpa felhasználásával javasolja. Márciusban Kína szójaimportja 7,9%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mivel a kínai vásárlók a várhatóan erős kereslet miatt készleteket halmoztak fel. Az év első három hónapjában importált mennyiség 23 millió tonna volt, 13,5%-kal több, mint egy évvel korábban – derült ki az adatokból. A kereskedők és elemzők szerint a következő hónapokban sokkal nagyobb mennyiségek várhatók, de a kereslet a vártnál gyengébbnek bizonyult.

Egy kihalt gyapjas mamut DNS-ének felhasználásával „tenyésztett” húsból készült óriási húsgombócot mutattak be kedden a hollandiai Nemo tudományos múzeumban – jelentette a Reuters.

A húsgombócot az ausztrál Vow nevű in vitro hústermelő cég készítette, azzal a céllal, hogy behozza a közbeszédbe a „tenyésztett hús” témáját, amelyet a cég a valódi hús fenntarthatóbb alternatívájának tart. „Valami olyat akartunk létrehozni, ami teljesen más, mint bármi, amit jelenleg kapni lehet” – mondta a Reutersnek Tim Noakesmith, a Vow alapítója, hozzátéve, hogy a mamuthús kiválasztásának további oka, hogy a tudósok szerint az állat kihalását a klímaváltozás okozta. A húsgombócot birkasejtekből készítették, amelyekbe a mamut egyetlen génjét, a myoglobint ültették be. „A myoglobin felelős a húsok aromájáért, színéért és ízéért” – magyarázta James Ryall, a Vow tudományos igazgatója. Mivel a Vow rendelkezésére álló mamut DNS-szekvencia néhány hézagot tartalmazott, a kiegészítéshez az afrikai elefánt DNS-éből illesztettek be részeket.

„Pont úgy, mint a Jurassic Park című filmben” – mondta Ryall, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb különbség az, hogy nem valódi állatokat hoztak létre. Míg a tenyésztett hús előállításához általában borjúvérre van szükség, a Vow alternatív eljárást alkalmazott, hogy a mamuthúsgolyó készítése során nem kelljen megölni állatokat. A húsgombóc, amelynek állítólag krokodilhús aromája van, egyelőre nem fogyasztható. „A fehérje szó szerint 4000 éves. Nagyon régóta nem láttunk ilyet. Ez azt jelenti, hogy szigorú teszteknek akarjuk alávetni, olyasminek, amit minden termékünkkel megtennénk piacra dobás előtt” – mondta Noakesmith.

A magas árrésű piacokra, például a kedvtelésből tartott állatok eledelére összpontosítja stratégiáját mostantól a francia Ynsect rovaralapú összetevőket gyártó vállalat, bezár egy gyártóüzemet és munkahelyeket is leépít, miután 160 millió eurót gyűjtött a befektetőktől – jelentette a Reuters a vállalat vezérigazgatójára hivatkozva.

A vállalat, amely további finanszírozásról folytat tárgyalásokat, a pénzt a világ legnagyobb függőleges rovartenyészetének bővítésére fogja fordítani az észak-franciaországi Amiens-ben, valamint új projektekre – mondta Antoine Hubert a Reutersnek adott interjúban. A tenyésztett rovarokat, például a lisztbogár lárváját, ledarálják, hogy fehérjéket állítsanak elő az akvakultúra, az állattenyésztés, a kedvtelésből tartott állatok eledele, a műtrágya és az emberi táplálkozás számára. Ezek környezetbarát fehérjéknek számítanak, mivel kevesebb földet és vizet igényelnek, mint a növények, és kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

A technológia azonban költséges, így a rovarliszt jóval drágább, mint növényi eredetű alternatívái. „Egy olyan környezetben, ahol az energia- és nyersanyagárak, valamint a tőkeköltségek és a kamatok is növekszik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy rengeteg erőforrást fektessünk be olyan piacokra, amelyek a legkevésbé jövedelmezőek (takarmányok), miközben vannak más piacok, ahol nagy a kereslet, jó a hozam és magasabb a haszonkulcs” – mondta Hubert, utalva a kedvtelésből tartott állatok eledelére, az emberi táplálkozásra és a műtrágyákra.