A Saccharomyces cerevisiae boulardii nevű élesztőgomba javíthatja az élelmiszerbiztonságot, csökkentheti a szalmonella megtelepedését, és fokozhatja a bélrendszer helyes működését a baromfitápokon keresztül.

„Megvizsgáltam ezt az élesztőgombát, a múltbeli adatoktól egészen a legfrissebb kutatási eredményekig annak érdekében, hogy ez az élesztőgomba hatásos eszköz lehessen bizonyos termékekben” – magyarázta Dr. Bill Potter, az Elanco vállalat élelmiszerbiztonsági tanácsadója, a 2023-as Poultry Tech Summit konferencián.

A Saccharomyces cerevisiae boulardii-t eredetileg a borfeldolgozás javítására fedezték fel. Névadója, Henry Boulard 1920-ban Indokínába utazott, hogy új élesztőtörzseket keressen, amelyek felhasználhatók az erjesztési folyamat során. Sajnos ez a látogatás éppen egy időben történt az akkori kolerajárvánnyal. „Észrevette, hogy az ottani bennszülöttek egy része bizonyos növényekhez, mint például a licsi gyümölcséhez nyúlt” – mondta Potter, megjegyezve, hogy az ebből a gyümölcsből készült tea enyhülést hozott a kolera okozta bélrendszeri problémákra. „Ahogy mondani szokták, a többi már történelem” – tette hozzá.

Az élesztőgombának három fő hatása van: a mikrobiom egyensúlyának fenntartása, a természetes védekezőképesség javítása és a bélegészség megóvása. A Saccharomyces cerevisiae boulardii egyik legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy képes megkötni az oxigént. Más szóval, elvonja az oxigént, ezáltal javítva az élelmiszerbiztonságot, hiszen a felesleges oxigént különben a Salmonella, az E. coli és más kórokozók hasznosítanák a baromfi bélrendszerében.

Kereskedelmi kísérletek során a Saccharomyces cerevisiae boulardii-val kiegészített takarmánnyal táplált csirkéknél jelentősen csökkent a kórokozók megtelepedése. Egy másik vizsgálat során hasonló E. coli csökkenést tapasztaltak egy tojótyúk-telepen. A Saccharomyces cerevisiae boulardii nem csodaszer, figyelmeztetett Potter, de ha az élesztőgombát más kezelési stratégiákkal együtt alkalmazzák, javítható az élelmiszerbiztonság.

Az élő tyúkok csontsűrűségének gyors és biztonságos elemzési módszere segíthet a baromfitenyésztőknek kiválasztani a tenyésztéshez szükséges optimális madarakat az állatok egészségének és jólétének javítása érdekében. A brit Roslin Intézet tudósai olyan digitális röntgeneljárást fejlesztettek ki, amely körülbelül 45 másodpercet vesz igénybe, a tyúkok és a baromfitenyésztők számára is praktikus, és megbízható, reprodukálható eredményeket ad.

A British Poultry Science folyóiratban bemutatott újszerű módszerük lehetővé teszi a tenyésztők számára, hogy figyelembe vegyék a csontsűrűséget a tojótyúkok kiválasztásakor, amelyeknél a tojástermeléssel járó biológiai változások miatt fennáll a törések kockázata. A digitális röntgentechnológia közelmúltbeli fejlődése lehetővé tette a kutatók számára, hogy továbbfejlesszék a csontsűrűséggel kapcsolatos képek rögzítésére és elemzésére szolgáló technikájukat. Módszerük lényege, hogy gyors digitális röntgenfelvételeket készítenek élő tyúkokról, amelyekből kiszámítható a láb csontsűrűsége, az adatok pedig digitálisan azonnal megoszthatók. A kutatók úgy optimalizálták módszerüket, hogy minimális expozíciós idő alatt tiszta képet kapjanak. Megközelítésüket a csirkék röntgenfelvételeiből származó eredmények és a csirkecombcsontok elemzéséből származó eredmények összehasonlításával validálták.

A körülbelül 45 másodpercet igénylő eljárás gyors és praktikus alternatívát kínál a hagyományos képalkotó eljárásokkal, például a kettős energiájú röntgenabszorpcióval, a digitalizált fluoroszkópiával és a CT-vizsgálatokkal szemben. Az erős csontok jobb egészségi állapotot és a törések kockázatának csökkenését jelentik a környezetükben szabadon mozgó madarak esetében. A csirke szegycsontja különösen hajlamos a sérülésre, és ugyanezen kutatócsoport korábbi kutatásai kimutatták, hogy a láb csontsűrűsége genetikailag összefügg a szegycsont sűrűségével és a törés kockázatával. A csontsűrűség mérésének új, gyakorlatias módszerének állatjóléti jelentősége is van, ugyanis segíthet a csontok egészségét szolgáló táplálkozási és tartástechnológiai megoldásokhoz kapcsolódó kutatásokhoz szükséges állatok számának csökkentésében is.

A Rabobank legfrissebb negyedéves jelentése szerint a globális baromfipiac növekedése 2023-ban várhatóan lassú lesz, mindössze 1%-ot ér el. A globális baromfipiacok azonban jó helyzetben vannak ahhoz, hogy 2023 negyedik negyedévében és 2024 elején fokozatosan javuljanak, bár ennek mértéke attól függ, hogy az egyes piacok mennyire kiegyensúlyozottak. A gyenge világgazdaság és a költségnövekedésből eredő áremelkedés miatt lassan növekvő baromfifogyasztás után várható némi fellendülés a globális keresletben, amit elsősorban az alacsonyabb takarmányköltségek és ezáltal az alacsonyabb csirkeárak hajtanak.

A piacokat továbbra is erősen az árak határozzák meg, de a baromfihúsnak számos piacon előnyére válhat a viszonylag versenyképes ár más fehérjékhez, például a marhahúshoz, a sertéshúshoz és az alternatív fehérjékhez képest. A Rabobank javuló piaci feltételeket lát az Egyesült Államokban, Mexikóban, Japánban, Dél-Afrikában, Indonéziában és Kínában. Indonéziában és Kínában azonban törékeny lesz a helyzet. Az EU piaca erős volt, de a friss csirkehúsimport magas szintje nyomást gyakorol. Brazíliában és Thaiföldön nagyobb kihívást jelentő körülményekkel kell szembenézni, és a túlkínálatban lévő hazai piacokon a kínálat növekedése terén fegyelmezettebbnek kell lenni. A globális kereskedelem várhatóan 2023 második félévében is erős marad, miután az első félévben rekordmagas 7,2 millió tonnát ért el, amit teljes egészében a nyers baromfihús kereskedelmének növekedése hajtott, miközben a feldolgozott baromfihús kereskedelme jelentősen visszaesett.

Az egyre inkább árvezérelt piacokon a fogyasztók termékpreferenciái változnak, és ez a tendencia várhatóan folytatódik 2023 második felében és 2024-ben is. Az élelmiszerbiztonság, a geopolitika és a fenntarthatóság által vezérelt kormányzati beavatkozások továbbra is hatással lesznek a piacokra és volatilitást okoznak a globális kereskedelemben. A madárinfluenza továbbra is fontos tényező marad, amely hirtelen hatással lehet a globális piacokra, mind a helyi kínálat, mind a kereskedelem szempontjából, különösen, ha Brazília déli államai is érintettek lesznek. A termelőknek továbbra is a működési oldalra kell összpontosítaniuk. Bár a jelentés szerzői úgy vélik, hogy a takarmányárak enyhén csökkenni fognak, a működési költségek még mindig történelmi csúcson vannak, és fennáll a további volatilitás kockázata a gabonaárak (az El Niño miatt), valamint az energiaárak és az energia elérhetősége terén. Emellett az is fontos, hogy a termelők folyamatos finomhangolással igazítsák kínálatukat a baromfi iránti kereslet változásaihoz.

A Rabobank legfrissebb negyedéves jelentése szerint a globális baromfipiac növekedése 2023-ban várhatóan lassú lesz, mindössze 1%-ot ér el. A globális baromfipiacok azonban jó helyzetben vannak ahhoz, hogy 2023 negyedik negyedévében és 2024 elején fokozatosan javuljanak, bár ennek mértéke attól függ, hogy az egyes piacok mennyire kiegyensúlyozottak.

A gyenge világgazdaság és a költségnövekedésből eredő áremelkedés miatt lassan növekvő baromfifogyasztás után várható némi fellendülés a globális keresletben, amit elsősorban az alacsonyabb takarmányköltségek és ezáltal az alacsonyabb csirkeárak hajtanak. A piacokat továbbra is erősen az árak határozzák meg, de a baromfihúsnak számos piacon előnyére válhat a viszonylag versenyképes ár más fehérjékhez, például a marhahúshoz, a sertéshúshoz és az alternatív fehérjékhez képest.

A Rabobank javuló piaci feltételeket lát az Egyesült Államokban, Mexikóban, Japánban, Dél-Afrikában, Indonéziában és Kínában. Indonéziában és Kínában azonban törékeny lesz a helyzet. Az EU piaca erős volt, de a friss csirkehúsimport magas szintje nyomást gyakorol. Brazíliában és Thaiföldön nagyobb kihívást jelentő körülményekkel kell szembenézni, és a túlkínálatban lévő hazai piacokon a kínálat növekedése terén fegyelmezettebbnek kell lenni.

Brazília várhatóan a nyers csirkehúst legkedvezőbb költségekkel előállító piacként a legnagyobb haszonra tesz szert, míg Thaiföldnek és Kínának újra kell összpontosítania a nyers csirkehús kereskedelmére, ami megkérdőjelezi ezen exportőrök értékbeli pozícióját.

A globális kereskedelem várhatóan 2023 második félévében is erős marad, miután az első félévben rekordmagas 7,2 millió tonnát ért el, amit teljes egészében a nyers baromfihús kereskedelmének növekedése hajtott, miközben a feldolgozott baromfihús kereskedelme jelentősen visszaesett. Az egyre inkább árvezérelt piacokon a fogyasztók termékpreferenciái változnak, és ez a tendencia várhatóan folytatódik 2023 második felében és 2024-ben is.

Az élelmiszerbiztonság, a geopolitika és a fenntarthatóság által vezérelt kormányzati beavatkozások továbbra is hatással lesznek a piacokra és volatilitást okoznak a globális kereskedelemben. A madárinfluenza továbbra is fontos tényező marad, amely hirtelen hatással lehet a globális piacokra, mind a helyi kínálat, mind a kereskedelem szempontjából, különösen, ha Brazília déli államai is érintettek lesznek.

A termelőknek továbbra is a működési oldalra kell összpontosítaniuk. Bár a jelentés szerzői úgy vélik, hogy a takarmányárak enyhén csökkenni fognak, a működési költségek még mindig történelmi csúcson vannak, és fennáll a további volatilitás kockázata a gabonaárak (az El Niño miatt), valamint az energiaárak és az energia elérhetősége terén. Emellett az is fontos, hogy a termelők folyamatos finomhangolással igazítsák kínálatukat a baromfi iránti kereslet változásaihoz.

Az Amerikai Baromfitenyésztők Szövetsége (USPOULTRY) közleményben jelentette be, hogy befejeződött az Arkansasi Egyetemen egy külsőleg finanszírozott kutatási projekt, amelyben a szabályozható fényintenzitású rendszerek brojlerek jólétére gyakorolt hatását értékelték. David Caldwell, a Baromfitudományi Tanszék vezetője és az Arkansasi Egyetemen belül működő Baromfitudományi Kiválósági Központ igazgatója és csapata a közelmúltban fejezte be a projektet, amelynek célja az volt, hogy meghatározzák a szabályozható intenzitású világítási és természetes megvilágítási rendszerek hatását a viselkedésre, a járásra és a stresszhormon (kortikoszteron) szintjére az állandó fényintenzitású rendszerekkel- összehasonlítva a nagyüzemi brojlerfarmokon. A tanulmány további célkitűzései közé tartozott a környezetgazdagító kunyhók hatásának vizsgálata a brojlerek viselkedésére, a járására és a stresszre a különböző világítási rendszerekben. Az eredmények azt mutatták, hogy a szabályozható fényintenzitású világítási rendszer serkentette a madarak porfürdőzési viselkedését és önkéntes mozgását. Emellett az alom nedvességtartalma és a talpfekély előfordulása is a szabályozható fényintenzitású világítási rendszerrel felszerelt istállóban volt a legalacsonyabb.

Egy spanyol tanulmányban a megvizsgált szupermarketek húsmintáinak 40%-ában találtak multirezisztens E. coli baktériumot. Az emberekben súlyos fertőzéseket okozni képes E. coli törzsek is igen elterjedtek voltak – hangzott el az idei Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Kongresszusán (ECCMID 2023, Koppenhága, április 15-18.).

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte veszélyesen magas szintet ér el. A gyógyszerrezisztens fertőzések évente becslések szerint 700 000 ember halálát okozzák világszerte. Az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedik, ha nem történik intézkedés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért az antibiotikum-rezisztenciát az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb közegészségügyi veszélynek tekinti. A multirezisztens baktériumok az állatokról az élelmiszerláncon keresztül átterjedhetnek az emberekre, de kereskedelmi érdekek miatt az antibiotikum-rezisztens baktériumok élelmiszerekben lévő szintjére vonatkozó adatok nem állnak széles körben rendelkezésre.

Hogy többet tudjanak meg, Dr. Azucena Mora Gutiérrez és Dr. Vanesa García Menéndez, a spanyolországi Santiago de Compostela-Lugo Egyetem munkatársai más kutatóközpontok munkatársaival együtt kísérletsorozatot terveztek, hogy felmérjék a spanyol szupermarketekben kapható húsokban a multidrog-rezisztens és extraintestinális patogén Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok (Klebsiella pneumoniae, E. coli és más baktériumok, amelyek multidrog-rezisztens fertőzéseket, például szepszist vagy húgyúti fertőzéseket okozhatnak) szintjét. A kutatók 100 hústerméket (csirke, pulyka, marha- és sertéshús egyenként 25 darabját) elemeztek, amelyeket 2020-ban véletlenszerűen választottak ki oviedói szupermarketekből. A húskészítmények többségében (73%) az E. coli szintje nem lépte túl az élelmiszer-biztonsági határértékeket. Ennek ellenére a termékek közel fele (49%) tartalmazott multidrog-rezisztens és/vagy potenciálisan patogén E. coli baktériumot.

Ezekből 82 E. coli izolátumot nyertek ki és elemeztek.  Ezenkívül a 100 hústermékből 10-ből (7 csirke, 2 pulyka és 1 sertéshús) 12 K. pneumoniae izolátumot nyertek ki. A 82 E. coli izolátumból 56 olyan volt, amelyek kiterjedt spektrumú béta-laktamázt (ESBL) termeltek, olyan enzimeket, amelyek védettséget biztosítanak a baktériumok számára, a legtöbb béta-laktám antibiotikummal szemben, beleértve a penicillineket, a cefalosporinokat és a monobaktám aztreonámot. A kutatók az antibiotikum-rezisztens baktériumok szintjének rendszeres felmérését sürgetik a húskészítményekben.

A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) az elmúlt hónapokban beárnyékolta a Brazíliából érkező jelentéseket, de még mindig sok jó hír érkezik az ország baromfiágazatából. Vegyük például a brazil tojáskivitel kiemelkedő teljesítményét. Alacsony költségű, betegségtől mentes termelőként Brazília jó helyzetben van ahhoz, hogy kielégítse a tojás iránti globális keresletet, és a júliusban közzétett adatok arra utalnak, hogy idén új csúcsok várhatók, még ha a kivitel nem is éri el az egy évtizeddel ezelőtti csúcsokat.

2023 első hat hónapjában a héjas és feldolgozott tojás kivitele volumenét tekintve 150%-kal emelkedett, és 16.600 tonnát tett ki. Értékben ez a szám több mint 222%-kal magasabb, 41,2 millió USD volt. Csak júniusban a volumen több mint 901%-kal, az érték pedig több mint 608%-kal nőtt a tavalyi év júniusához képest. A Brazil Állati Fehérje Szövetség (ABPA) szerint ezek az első félév legjobb adatai az elmúlt több mint egy évtizedben, és a második negyedévben elért magas átlagnak köszönhetően – amely minden idők legjobb negyedéves eredménye – új csúcsok várhatók 2023 egészére. A brazil export fő célországa Japán, ahol a madárinfluenza miatt jelentősen csökkent a tojótyúkállomány, és ennek következtében tojáshiány lépett fel.

Január és június között 6900 tonna tojást vásárolt Brazíliából, ami 1304%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A következő a listán Tajvan, amely 5400 tonna tojást vásárolt, tavaly pedig még egyáltalán nem importált Brazíliából. Az ABPA megnyugtatta a brazil fogyasztókat, akik azért aggódnának, hogy nem tudnak majd tojást vásárolni, mivel a tengerentúlon felvásárolják majd az összeset, hogy nem lesz helyben sem hiány. Az export az ország termelésének kevesebb mint 1%-át teszi csak ki.

A Ceva francia állategészségügyi csoport visszavonta a madárinfluenza elleni vakcina franciaországi gyártására kiírt tender miatt benyújtott fellebbezését. A pályázaton a Ceva alulmaradt a német Boehringer Ingelheim céggel szemben. Franciaország a Boehringer Ingelheimet választotta a kacsák októberben induló első oltási kampányához szükséges 80 millió adag madárinfluenza elleni vakcina szállítására.

A tervnek köszönhetően Franciaország lesz az első olyan ország az Európai Unióban, amely beoltja a baromfit a világszerte pusztító vírus ellen. A Ceva úgy döntött, hogy annak érdekében, hogy ne okozzon késedelmet az állattenyésztési ágazat vakcinázási kampányában, visszavonja a tender eredménye elleni fellebbezését – közölte a vállalat a július végén kiadott közleményében.

A vállalat folytatja a tárgyalásokat a hatóságokkal a vakcinázási kampány további szakaszairól, és már több mint 10 millió oltóanyagot legyártott a kacsáknak szánt madárinfluenza elleni vakcinájából – tette hozzá a Ceva.

A Wageningen University & Research Állattenyésztési és Genetikai Intézete (WUR-ABG) által a Poultry Science című szaklapban közzétett tanulmány azt mutatja, hogy mind a természetes antitestek (NAb) szintje, mind az ellenálló képesség mutatói öröklődnek és poligénes meghatározottság alatt állnak egy barna tojótyúk vonalban. Az ellenálló képesség az állat azon képessége, hogy a zavarok minimálisan befolyásolják, vagy gyorsan visszatérjen a zavarnak való kitettség előtti állapotba. Mivel az állatállomány folyamatosan ki van téve a környezeti zavaroknak, például a hőmérséklet-ingadozásoknak vagy a kórokozóknak, az állattenyésztés fenntarthatósága és jövedelmezősége szempontjából fontos a jó ellenálló képességű állatállomány tenyésztése. Az állatok általános ellenálló képességének mérése nem egyszerű. A longitudinális termelési adatok egyre szélesebb körű hozzáférhetősége azonban lehetővé teszi az ellenálló képességi mutatók becslését a várható termelési szintektől való megfigyelt eltérések alapján. Az állatok általános betegségekkel szembeni ellenálló képességének értékelésére a természetes antitestek (NAb) szintje használható indikátor tulajdonságként.

A kutatók teljes genom asszociációs vizsgálatot (GWAS) végeztek az NAb-k és az ellenálló képesség mutatóit befolyásoló genomi régiók azonosítására egy fajtatiszta rhode islandi tojótyúk vonalban. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az ellenálló képesség mutatói, mind a NAb szintje öröklődő tulajdonságok, amelyek „poligénes meghatározottság” alatt állnak, ami azt jelenti, hogy sok gén befolyásolja őket, kis hatással. Ezek a megfigyelések további betekintést nyújtanak az ellenálló képesség hátterében álló genetikai architektúrába, ami viszont megkönnyítheti a tojótyúk vonalak ellenálló képességének genetikai javítását. A szerzők szerint jelenleg még az ellenálló képesség egyik mutatójának értelmezése sem egyszerű, ezért fontos azok további finomítása és validálása, hogy ellenőrizni lehessen gyakorlati jelentőségüket, és be lehessen őket vezetni a gazdálkodási és tenyésztési gyakorlatba.

A fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói aggodalmak minden eddiginél nagyobbak, a kiskereskedők és a vendéglátóipari szolgáltatók felkészülnek a klímavédelem új korszakára. Vajon ez az új fogyasztói réteg a csirkét fogja választani? 2023-as Chicken Marketing Summit egyik fő témája lesz ez a kérdés, ahol szakértők beszélgetnek majd a fogyasztói szokások átalakulásáról. „A klímatáriánus olyan személy, aki élelmiszer klímára gyakorolt hatása alapján választ élelmiszert” – mondja Corey Chafin, az amerikai Kearney tanácsadó cég fogyasztói és kiskereskedelmi részlegének szakértője. Például klímatáriánus az, aki csirkét eszik marhahús helyett, de nem azért, mert az jobban ízlik neki, hanem azért, mert a csirkét általában kisebb környezeti hatásúnak tartják. „Tehát olyan személyről van szó, akinek élelmiszer-választását – nem feltétlenül az összes élelmiszerre vonatkozóan, hanem akár egyetlen élelmiszer választását is – az adott élelmiszer éghajlatra gyakorolt hatása határozza meg” – tette hozzá Chafin. Az egyik legfontosabb dolog, amit a csirkehústermelő vállalatok tehetnek a klímatáriánusokkal való kapcsolatteremtés érdekében, hogy a bizalom kiépítésére összpontosítanak – magyarázza Erika Stewart, a Kearney tanácsadója. Ezek a fogyasztók a csirketermelőktől azt várják, hogy eredményeket mutassanak fel a fenntarthatóság terén. Azt is elvárják tőlük, hogy az edukáció terén is példát mutassanak. Ráadásul ezt pozitív megerősítés formájában várják. Stewart szerint a húsipari szereplőknek úgy kell kommunikálniuk ezzel a fogyasztói réteggel, hogy büszkék legyenek az élelmiszerekkel kapcsolatos döntéseikre.