A Ceva francia állategészségügyi csoport visszavonta a madárinfluenza elleni vakcina franciaországi gyártására kiírt tender miatt benyújtott fellebbezését. A pályázaton a Ceva alulmaradt a német Boehringer Ingelheim céggel szemben. Franciaország a Boehringer Ingelheimet választotta a kacsák októberben induló első oltási kampányához szükséges 80 millió adag madárinfluenza elleni vakcina szállítására.

A tervnek köszönhetően Franciaország lesz az első olyan ország az Európai Unióban, amely beoltja a baromfit a világszerte pusztító vírus ellen. A Ceva úgy döntött, hogy annak érdekében, hogy ne okozzon késedelmet az állattenyésztési ágazat vakcinázási kampányában, visszavonja a tender eredménye elleni fellebbezését – közölte a vállalat a július végén kiadott közleményében.

A vállalat folytatja a tárgyalásokat a hatóságokkal a vakcinázási kampány további szakaszairól, és már több mint 10 millió oltóanyagot legyártott a kacsáknak szánt madárinfluenza elleni vakcinájából – tette hozzá a Ceva.

A Wageningen University & Research Állattenyésztési és Genetikai Intézete (WUR-ABG) által a Poultry Science című szaklapban közzétett tanulmány azt mutatja, hogy mind a természetes antitestek (NAb) szintje, mind az ellenálló képesség mutatói öröklődnek és poligénes meghatározottság alatt állnak egy barna tojótyúk vonalban. Az ellenálló képesség az állat azon képessége, hogy a zavarok minimálisan befolyásolják, vagy gyorsan visszatérjen a zavarnak való kitettség előtti állapotba. Mivel az állatállomány folyamatosan ki van téve a környezeti zavaroknak, például a hőmérséklet-ingadozásoknak vagy a kórokozóknak, az állattenyésztés fenntarthatósága és jövedelmezősége szempontjából fontos a jó ellenálló képességű állatállomány tenyésztése. Az állatok általános ellenálló képességének mérése nem egyszerű. A longitudinális termelési adatok egyre szélesebb körű hozzáférhetősége azonban lehetővé teszi az ellenálló képességi mutatók becslését a várható termelési szintektől való megfigyelt eltérések alapján. Az állatok általános betegségekkel szembeni ellenálló képességének értékelésére a természetes antitestek (NAb) szintje használható indikátor tulajdonságként.

A kutatók teljes genom asszociációs vizsgálatot (GWAS) végeztek az NAb-k és az ellenálló képesség mutatóit befolyásoló genomi régiók azonosítására egy fajtatiszta rhode islandi tojótyúk vonalban. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az ellenálló képesség mutatói, mind a NAb szintje öröklődő tulajdonságok, amelyek „poligénes meghatározottság” alatt állnak, ami azt jelenti, hogy sok gén befolyásolja őket, kis hatással. Ezek a megfigyelések további betekintést nyújtanak az ellenálló képesség hátterében álló genetikai architektúrába, ami viszont megkönnyítheti a tojótyúk vonalak ellenálló képességének genetikai javítását. A szerzők szerint jelenleg még az ellenálló képesség egyik mutatójának értelmezése sem egyszerű, ezért fontos azok további finomítása és validálása, hogy ellenőrizni lehessen gyakorlati jelentőségüket, és be lehessen őket vezetni a gazdálkodási és tenyésztési gyakorlatba.

A fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói aggodalmak minden eddiginél nagyobbak, a kiskereskedők és a vendéglátóipari szolgáltatók felkészülnek a klímavédelem új korszakára. Vajon ez az új fogyasztói réteg a csirkét fogja választani? 2023-as Chicken Marketing Summit egyik fő témája lesz ez a kérdés, ahol szakértők beszélgetnek majd a fogyasztói szokások átalakulásáról. „A klímatáriánus olyan személy, aki élelmiszer klímára gyakorolt hatása alapján választ élelmiszert” – mondja Corey Chafin, az amerikai Kearney tanácsadó cég fogyasztói és kiskereskedelmi részlegének szakértője. Például klímatáriánus az, aki csirkét eszik marhahús helyett, de nem azért, mert az jobban ízlik neki, hanem azért, mert a csirkét általában kisebb környezeti hatásúnak tartják. „Tehát olyan személyről van szó, akinek élelmiszer-választását – nem feltétlenül az összes élelmiszerre vonatkozóan, hanem akár egyetlen élelmiszer választását is – az adott élelmiszer éghajlatra gyakorolt hatása határozza meg” – tette hozzá Chafin. Az egyik legfontosabb dolog, amit a csirkehústermelő vállalatok tehetnek a klímatáriánusokkal való kapcsolatteremtés érdekében, hogy a bizalom kiépítésére összpontosítanak – magyarázza Erika Stewart, a Kearney tanácsadója. Ezek a fogyasztók a csirketermelőktől azt várják, hogy eredményeket mutassanak fel a fenntarthatóság terén. Azt is elvárják tőlük, hogy az edukáció terén is példát mutassanak. Ráadásul ezt pozitív megerősítés formájában várják. Stewart szerint a húsipari szereplőknek úgy kell kommunikálniuk ezzel a fogyasztói réteggel, hogy büszkék legyenek az élelmiszerekkel kapcsolatos döntéseikre.

Németországban az állatjóléti törvény értelmében 2022 óta tilos a kakascsibék leölése. 2024-től kezdődően pedig már tilos lesz a hím csirkeembriók leölése is tilos lesz a tojásban történő nemmeghatározás után a keltetés 6. napját követően, mivel korábbi tanulmányok arra utalnak, hogy a csirkeembriók a keltetés 7. napjától kezdve képesek lehetnek a fájdalom átvitelére. Ezért a német Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium nemrégiben megbízást adott egy kutatási projektre, amelyben a csirkeembriók fájdalommentes megsemmisítését lehetővé tevő időszakot kívánják pontosítani. A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) szakembereinek vezetésével zajló vizsgálat során a 7. naptól a 19. napig vizsgálták a csirkeembriókat. A szövetkárosító inger mellett egy kontroll in ovo stimulus került alkalmazásra. A kardiovaszkuláris paraméterek és a viselkedés megfigyeléséhez a csőr tövénél mechanikus ingert használtak káros ingerületként. A választ a csőr megérintésének kontroll ingerével hasonlították össze. Második kontrollcsoportként helyi érzéstelenítést alkalmaztak a csőr tövénél a mechanikus ingerlés előtt, a 18. embrionális napon. A csirkeembriók reakcióit kardiovaszkuláris paraméterek (átlagos artériás vérnyomás és szívfrekvencia), viselkedési paraméterek (mozgások) és elektromos agyi aktivitás alapján elemezték. Az eredmények azt mutatják, hogy a mechanikai stimulációra adott kardiovaszkuláris reakciók a 16. embrionális naptól kezdve voltak jelentősek, míg a mechanikai stimulációra adott viselkedési reakció a 15. embrionális naptól kezdve volt megfigyelhető az embriókban. Ez azt jelenti, hogy a fájdalomérzékelés képessége nem zárható ki a 15. embrionális napon, a 16. naptól kezdve pedig feltételezhető. Eközben a fiziológiai idegi aktivitás a 13. embrionális naptól kezdve volt mérhető.

Az Arkansasi Mezőgazdasági Kísérleti Állomás tudósainak multidiszciplináris csoportja azt vizsgálja, hogy a hiperspektrális képalkotás felhasználható-e a „fás csirkemell” néven ismert húshiba felismerésére, amely évente dollármilliókba kerül a baromfiiparnak, és csökkenti a vásárlói elégedettséget. Dongyi Wang az intézet kutatója elmagyarázza, hogy a hiperspektrális képalkotás egy nem invazív érzékelési technika, amely egy közeli infravörös érzékelőt kombinál egy nagy felbontású színes kamerával a fizikai és kémiai információk rögzítésére. fás csirkemell hiperspektrális kamerarendszerrel történő felismerése a kézzel történő osztályozás helyett csupán néhány másodpercet venne igénybe egy számítógép segítségével. „Ha a hiperspektrális képalkotás alkalmazható lenne egy baromfifeldolgozó üzemben, akkor ezt a munkaerőt más területre lehetne átirányítani.” A fás csirkemell egyébként teljesen biztonságos termék, csak bizonyos esetekben rágós az állaga, ami nem vonzó a vásárlók számára, de további feldolgozásra át lehet irányítani olyan termékekbe, mint a csirkefalatkák, kolbász vagy csirkepogácsák, ahol a hiba nem annyira észrevehető” – magyarázza Casey Owens a kísérleti állomás baromfiszakértője. Owens szerint az egyik elmélet szerint a gyorsan növő madarak gyorsabban termelhetnek izmot, mint amennyire azt az erek képesek ellátni, ami az izomrostok károsodásához és ezáltal a kollagén lerakódásának növekedéséhez vezet. Chaitanya Kumar Reddy Pallerla, a projektben dolgozó élelmiszer-tudományi végzős hallgató elmondta, hogy minden egyes hiperspektrális kamerával készült kép körülbelül 1 gigabájtnyi adatot vesz fel.

A fényképet számítógép dolgozza fel, és hozza összefüggésbe a csirkemellfilé keménységi szintjét jelző textúratérképpel, amelyet Owens korábbi kutatásai alapján alakítottak ki. Kalibrálást követően a rendszer kizárólag a képekre támaszkodva észlelné a fás mellet. Wang elmondta, hogy a hiperspektrális kamera jelenleg körülbelül 84 százalékos pontossággal észleli a fás mellhúst. A cél az, hogy a nagy sebességű válogató eszközt futószalagokon, vagy akár kézben hordozható eszközökön is elérhetővé tegyék – tette hozzá.

Az Egyesült Államok kormánya megkezdte a madárinfluenza elleni vakcinák tesztelését baromfik számára, miután a rekordméretű járvány miatt több mint 58 millió csirkét, pulykát és egyéb szárnyast kellett leölni.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Mezőgazdasági Kutatószolgálata által végzett kísérletek az első lépést jelentik a vakcinák lehetséges alkalmazása felé. Az USDA 2, a Mezőgazdasági Kutatószolgálat által kifejlesztett vakcinát tesztel, egy-egyet pedig a Zoetis, illetve a Merck Animal Health cégtől. A Zoetis 2016-ban, az egy évvel korábbi, az Egyesült Államokban kitört hatalmas járványt követően szállított már vakcinát az USDA készletébe, de azt nem használták fel.

Az egy adagos vakcinával végzett állatkísérlet első adatai várhatóan májusban állnak rendelkezésre, és a kutatók remélik, hogy júniusban már a két adag vakcinával végzett provokált vizsgálatok eredményei is rendelkezésre állnak. Ha a kísérletek sikeresek lesznek, és az USDA a fejlesztés folytatása mellett dönt, akkor legalább 18-24 hónapba telik majd, amíg a jelenlegi vírusnak megfelelő vakcina kereskedelmi forgalomban elérhetővé válik.

A Saskatchewani Egyetem kutatójának, Andrew Olkowskinak és munkatársainak köszönhetően javulhat a brojlercsirkék egészsége és jóléte. A húsra nevelt csirkéket genetikailag úgy szelektálták, hogy rendkívül gyorsan nőjenek, amivel összefüggésben gyakran szenvednek szívbetegségekben.

A szívműködési zavarok a brojlercsirke-ágazat egyik fő egészségügyi és állatjóléti problémája világszerte. A brojlercsirkék szívproblémáihoz kapcsolódó gazdasági veszteségek globálisan évente több mint 1 milliárd dollárra rúgnak. Hogy megértsék, miért szenvednek szívproblémáktól a gyors növekedésű brojlercsirkék, Olkowski és munkatársai összehasonlították őket lassú növekedésű brojlercsirkéikkel, amelyeknél sokkal kisebb a szívelégtelenség kockázata, valamint Leghorn csirkékkel, amelyekre nem jellemző a szívelégtelenség. „Mikroszkóp alatt nem láttam olyan elváltozásokat, amelyek megmagyaráznák a szívizom elégtelenségét, ezért arra gondoltam, hogy talán valami finomabb probléma van magával a szívizom fehérjéivel, ami fénymikroszkóppal nem látszik.

Amikor infravörös mikrospektroszkópiával megvizsgáltuk a mintákat, a probléma viszonylag gyorsan nyilvánvalóvá vált” – mondja Olkowski. Az egyetemen közép-infravörös sugárral sikerült azonosítani a szívben felhalmozódó, rossz összetételű és sérült fehérjéket. „A szinkrotron lehetővé teszi a fehérjék konformációs változásainak megfigyelését, és azt feltételeztük, hogy az általunk megfigyelt változásoknak fiziológiai hatással kell lenniük a szívizom működésére” – mondja Olkowski. A további elemzések kimutatták, hogy a rossz szerkezetű fehérjeaggregátum volt az, amely végül egészségkárosodáshoz vezetett. A kutatócsoport eredményei, amelyeket nemrég publikáltak az Avian Pathology című szaklapban, arra utalnak, hogy a gyors növekedésű brojlercsirkék szívproblémái összefüggésben lehetnek azzal, hogy génjeik hogyan reagálnak az olyan epigenetikai tényezőkre, mint a táplálkozás vagy a környezet.

Az Aspergillus oryzae (AO) egy többsejtű, fonalas gomba, amelyet Kelet-Ázsiában főként rizs és szója fermentálására használnak. Genomja szunnyadó anyagcsere-útvonalakat tartalmaz, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a szervezet bizonyos stresszhatásoknak van kitéve. Ennek eredményeképpen olyan egyedi anyagcseretermékeket állít elő, amelyek javíthatják az állatok és a bélrendszer egészségét. Míg az Aspergillus számos törzse termel toxinokat, az AO genetikai mutációk révén elvesztette a toxintermelés képességét, így biztonságos organizmus, amellyel dolgozni lehet.

A belőle származó posztbiotikum etetése javíthatja a tojótyúkok termelékenységét, a tojásminőséget, valamint csökkentheti az elhullást. „A posztbiotikumok etetése segít kielégíteni a globális tojás- és tojástermék-fogyasztás növekedését” – mondta Dr. César Ocasio, a BioZyme üzletfejlesztési és innovációs igazgatója a 2023-as International Production & Processing Expo (IPPE) kiállításon. Ocasio szerint az AO-Biotics EQE nevű, AO-ból származó posztbiotikum az első, amelyet kifejezetten tojótyúkok számára fejlesztettek ki, és bizonyítottan növeli az eladható tojások számát és a tojástömeget, miközben lehetővé teszi a termelők számára, hogy hosszabb ideig tartsák a tojótyúkot a termelésben.

A BioZyme 15-43 hetes tojókkal végzett kísérleteiben, a tonnánként 50 gramm posztbiotikummal etetett állományban 39%-kal kevesebb héj nélküli tojást és 26%-kal kevesebb elhullást tapasztaltak, mint a kontrolltáppal etetett tojóknál. Szintén javulást figyeltek meg a tojástömeg, a héjvastagság és a takarmányértékesítési arány tekintetében.

A rovartermékeket tartalmazó állati takarmányok jelenleg viszonylag drágák a hagyományos takarmányokhoz képest, mivel a rovarokat jelenleg főként kedvtelésből tartott állatok eledelében és haltápokban dolgozzák fel. E két piacon nagyobb árrés érvényesíthető, és a fogyasztók hajlandóak magasabb árat fizetni, mint amennyit az állattenyésztők megengedhetnek maguknak. Christiaan Buitink, a ForFarmers baromfi termékmenedzsere és táplálkozási szakértője szerint a jogszabályok is továbbra is problémát jelentenek:

„A rovarok a törvény szerint ma azonos megítélés alá esnek a sertésekkel, baromfikkal és tehenekkel. Ennek következtében csak olyan takarmány alapanyagokkal szabad etetni őket, amelyek a többi állat számára is alkalmasak. Így rengeteg olyan maradék van, amely rovareledelnek alkalmas lehetne, mégsem minősül annak”.

Dr. Pattanapong Tiwasing, a Scotland’s Rural College kutatója felszólítja az Egyesült Királyság élelmiszeripari hatóságait, hogy sürgősen vezessenek be egy új, „Nagy-Britannia-specifikus átmeneti intézkedést”, hogy a rovarágazat fennmaradhasson az országban. Pattanapong, aki Thaiföldről származik, ahol a rovarok rágcsálnivalóként való fogyasztása mindennapos, elmondta:

„Az ehető rovartermékekre vonatkozó új és fejlődő uniós rendeletek bevezetése összezavarta a dolgokat, ami zavaros eljárásokhoz vezetett azok számára, akik ehető rovarokkal kívánnak kereskedni és exportálni. Ennek különösen nagy jelentősége volt a brexitet követően, nevezetesen az, hogy jelenleg nincsenek előírások az (emberi fogyasztásra szánt) ehető rovarok iparágára, és ezért az Egyesült Királyságban illegális emberi fogyasztásra szánt rovarokat értékesíteni. A politikai döntéshozóknak sürgős lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a rovarágazat Európában és az Egyesült Királyságban fennmaradhasson” – mondta el a kutató.