Németországban az állatjóléti törvény értelmében 2022 óta tilos a kakascsibék leölése. 2024-től kezdődően pedig már tilos lesz a hím csirkeembriók leölése is tilos lesz a tojásban történő nemmeghatározás után a keltetés 6. napját követően, mivel korábbi tanulmányok arra utalnak, hogy a csirkeembriók a keltetés 7. napjától kezdve képesek lehetnek a fájdalom átvitelére. Ezért a német Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium nemrégiben megbízást adott egy kutatási projektre, amelyben a csirkeembriók fájdalommentes megsemmisítését lehetővé tevő időszakot kívánják pontosítani. A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) szakembereinek vezetésével zajló vizsgálat során a 7. naptól a 19. napig vizsgálták a csirkeembriókat. A szövetkárosító inger mellett egy kontroll in ovo stimulus került alkalmazásra. A kardiovaszkuláris paraméterek és a viselkedés megfigyeléséhez a csőr tövénél mechanikus ingert használtak káros ingerületként. A választ a csőr megérintésének kontroll ingerével hasonlították össze. Második kontrollcsoportként helyi érzéstelenítést alkalmaztak a csőr tövénél a mechanikus ingerlés előtt, a 18. embrionális napon. A csirkeembriók reakcióit kardiovaszkuláris paraméterek (átlagos artériás vérnyomás és szívfrekvencia), viselkedési paraméterek (mozgások) és elektromos agyi aktivitás alapján elemezték. Az eredmények azt mutatják, hogy a mechanikai stimulációra adott kardiovaszkuláris reakciók a 16. embrionális naptól kezdve voltak jelentősek, míg a mechanikai stimulációra adott viselkedési reakció a 15. embrionális naptól kezdve volt megfigyelhető az embriókban. Ez azt jelenti, hogy a fájdalomérzékelés képessége nem zárható ki a 15. embrionális napon, a 16. naptól kezdve pedig feltételezhető. Eközben a fiziológiai idegi aktivitás a 13. embrionális naptól kezdve volt mérhető.
Az Arkansasi Mezőgazdasági Kísérleti Állomás tudósainak multidiszciplináris csoportja azt vizsgálja, hogy a hiperspektrális képalkotás felhasználható-e a „fás csirkemell” néven ismert húshiba felismerésére, amely évente dollármilliókba kerül a baromfiiparnak, és csökkenti a vásárlói elégedettséget. Dongyi Wang az intézet kutatója elmagyarázza, hogy a hiperspektrális képalkotás egy nem invazív érzékelési technika, amely egy közeli infravörös érzékelőt kombinál egy nagy felbontású színes kamerával a fizikai és kémiai információk rögzítésére. fás csirkemell hiperspektrális kamerarendszerrel történő felismerése a kézzel történő osztályozás helyett csupán néhány másodpercet venne igénybe egy számítógép segítségével. „Ha a hiperspektrális képalkotás alkalmazható lenne egy baromfifeldolgozó üzemben, akkor ezt a munkaerőt más területre lehetne átirányítani.” A fás csirkemell egyébként teljesen biztonságos termék, csak bizonyos esetekben rágós az állaga, ami nem vonzó a vásárlók számára, de további feldolgozásra át lehet irányítani olyan termékekbe, mint a csirkefalatkák, kolbász vagy csirkepogácsák, ahol a hiba nem annyira észrevehető” – magyarázza Casey Owens a kísérleti állomás baromfiszakértője. Owens szerint az egyik elmélet szerint a gyorsan növő madarak gyorsabban termelhetnek izmot, mint amennyire azt az erek képesek ellátni, ami az izomrostok károsodásához és ezáltal a kollagén lerakódásának növekedéséhez vezet. Chaitanya Kumar Reddy Pallerla, a projektben dolgozó élelmiszer-tudományi végzős hallgató elmondta, hogy minden egyes hiperspektrális kamerával készült kép körülbelül 1 gigabájtnyi adatot vesz fel.
A fényképet számítógép dolgozza fel, és hozza összefüggésbe a csirkemellfilé keménységi szintjét jelző textúratérképpel, amelyet Owens korábbi kutatásai alapján alakítottak ki. Kalibrálást követően a rendszer kizárólag a képekre támaszkodva észlelné a fás mellet. Wang elmondta, hogy a hiperspektrális kamera jelenleg körülbelül 84 százalékos pontossággal észleli a fás mellhúst. A cél az, hogy a nagy sebességű válogató eszközt futószalagokon, vagy akár kézben hordozható eszközökön is elérhetővé tegyék – tette hozzá.
Az Egyesült Államok kormánya megkezdte a madárinfluenza elleni vakcinák tesztelését baromfik számára, miután a rekordméretű járvány miatt több mint 58 millió csirkét, pulykát és egyéb szárnyast kellett leölni.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Mezőgazdasági Kutatószolgálata által végzett kísérletek az első lépést jelentik a vakcinák lehetséges alkalmazása felé. Az USDA 2, a Mezőgazdasági Kutatószolgálat által kifejlesztett vakcinát tesztel, egy-egyet pedig a Zoetis, illetve a Merck Animal Health cégtől. A Zoetis 2016-ban, az egy évvel korábbi, az Egyesült Államokban kitört hatalmas járványt követően szállított már vakcinát az USDA készletébe, de azt nem használták fel.
Az egy adagos vakcinával végzett állatkísérlet első adatai várhatóan májusban állnak rendelkezésre, és a kutatók remélik, hogy júniusban már a két adag vakcinával végzett provokált vizsgálatok eredményei is rendelkezésre állnak. Ha a kísérletek sikeresek lesznek, és az USDA a fejlesztés folytatása mellett dönt, akkor legalább 18-24 hónapba telik majd, amíg a jelenlegi vírusnak megfelelő vakcina kereskedelmi forgalomban elérhetővé válik.
A Saskatchewani Egyetem kutatójának, Andrew Olkowskinak és munkatársainak köszönhetően javulhat a brojlercsirkék egészsége és jóléte. A húsra nevelt csirkéket genetikailag úgy szelektálták, hogy rendkívül gyorsan nőjenek, amivel összefüggésben gyakran szenvednek szívbetegségekben.
A szívműködési zavarok a brojlercsirke-ágazat egyik fő egészségügyi és állatjóléti problémája világszerte. A brojlercsirkék szívproblémáihoz kapcsolódó gazdasági veszteségek globálisan évente több mint 1 milliárd dollárra rúgnak. Hogy megértsék, miért szenvednek szívproblémáktól a gyors növekedésű brojlercsirkék, Olkowski és munkatársai összehasonlították őket lassú növekedésű brojlercsirkéikkel, amelyeknél sokkal kisebb a szívelégtelenség kockázata, valamint Leghorn csirkékkel, amelyekre nem jellemző a szívelégtelenség. „Mikroszkóp alatt nem láttam olyan elváltozásokat, amelyek megmagyaráznák a szívizom elégtelenségét, ezért arra gondoltam, hogy talán valami finomabb probléma van magával a szívizom fehérjéivel, ami fénymikroszkóppal nem látszik.
Amikor infravörös mikrospektroszkópiával megvizsgáltuk a mintákat, a probléma viszonylag gyorsan nyilvánvalóvá vált” – mondja Olkowski. Az egyetemen közép-infravörös sugárral sikerült azonosítani a szívben felhalmozódó, rossz összetételű és sérült fehérjéket. „A szinkrotron lehetővé teszi a fehérjék konformációs változásainak megfigyelését, és azt feltételeztük, hogy az általunk megfigyelt változásoknak fiziológiai hatással kell lenniük a szívizom működésére” – mondja Olkowski. A további elemzések kimutatták, hogy a rossz szerkezetű fehérjeaggregátum volt az, amely végül egészségkárosodáshoz vezetett. A kutatócsoport eredményei, amelyeket nemrég publikáltak az Avian Pathology című szaklapban, arra utalnak, hogy a gyors növekedésű brojlercsirkék szívproblémái összefüggésben lehetnek azzal, hogy génjeik hogyan reagálnak az olyan epigenetikai tényezőkre, mint a táplálkozás vagy a környezet.
Az Aspergillus oryzae (AO) egy többsejtű, fonalas gomba, amelyet Kelet-Ázsiában főként rizs és szója fermentálására használnak. Genomja szunnyadó anyagcsere-útvonalakat tartalmaz, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a szervezet bizonyos stresszhatásoknak van kitéve. Ennek eredményeképpen olyan egyedi anyagcseretermékeket állít elő, amelyek javíthatják az állatok és a bélrendszer egészségét. Míg az Aspergillus számos törzse termel toxinokat, az AO genetikai mutációk révén elvesztette a toxintermelés képességét, így biztonságos organizmus, amellyel dolgozni lehet.
A belőle származó posztbiotikum etetése javíthatja a tojótyúkok termelékenységét, a tojásminőséget, valamint csökkentheti az elhullást. „A posztbiotikumok etetése segít kielégíteni a globális tojás- és tojástermék-fogyasztás növekedését” – mondta Dr. César Ocasio, a BioZyme üzletfejlesztési és innovációs igazgatója a 2023-as International Production & Processing Expo (IPPE) kiállításon. Ocasio szerint az AO-Biotics EQE nevű, AO-ból származó posztbiotikum az első, amelyet kifejezetten tojótyúkok számára fejlesztettek ki, és bizonyítottan növeli az eladható tojások számát és a tojástömeget, miközben lehetővé teszi a termelők számára, hogy hosszabb ideig tartsák a tojótyúkot a termelésben.
A BioZyme 15-43 hetes tojókkal végzett kísérleteiben, a tonnánként 50 gramm posztbiotikummal etetett állományban 39%-kal kevesebb héj nélküli tojást és 26%-kal kevesebb elhullást tapasztaltak, mint a kontrolltáppal etetett tojóknál. Szintén javulást figyeltek meg a tojástömeg, a héjvastagság és a takarmányértékesítési arány tekintetében.
Az elmúlt év még több váratlan zűrzavart hozott a takarmányiparban. De még a Covid-19 és az ukrajnai orosz invázió hatásai ellenére sem csökkent az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontossága. Ha valami, akkor ezek a válságok csak rávilágítottak a fenntarthatóbb takarmánytermelési gyakorlatok szükségességére – mondta Asbjørn Børsting, az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) elnöke.
Az elmúlt év eseményei rávilágítottak arra, hogy az EU takarmányiparának folytatnia és bővítenie kell környezetvédelmi törekvéseit – olvasható a FEFAC által közzétett jelentésben, amely a szövetség 2030-ig szóló fenntarthatósági céljai felé tett idei előrehaladásról szól. A hiány és az emelkedő árak rávilágítanak arra, hogy a fenntarthatósági célokba be kell építeni az ellenállóképességet.
Bár a fenntarthatósági célok egy válsághelyzetben potenciálisan háttérbe szorulhatnak, fontos megjegyezni, hogy az éghajlatváltozás hozzájárul a takarmányipar előtt álló nehézségek egy részéhez – mondta Børsting. Az elért eredményekről szóló jelentés kitért a körkörös takarmányozásról szóló kézikönyv 2022 júniusában történő közzétételére, mint egy olyan területre, ahol a jelenlegi körülmények felgyorsíthatják a fenntarthatóság felé való haladást.
A körkörös takarmányok használata nemcsak a fenntarthatósági célokkal jár együtt a hulladék és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése révén, hanem egy rugalmasabb, helyi szinten alapuló ellátási lánc létrehozásával az EU takarmányozási önellátó képességét is növeli – mondta Børsting, aki reményét fejezte ki, hogy a jogalkotási intézkedések javítani fogják az ágazat képességét a körforgásos takarmányozási koncepciók megvalósítására.
A rovartermékeket tartalmazó állati takarmányok jelenleg viszonylag drágák a hagyományos takarmányokhoz képest, mivel a rovarokat jelenleg főként kedvtelésből tartott állatok eledelében és haltápokban dolgozzák fel. E két piacon nagyobb árrés érvényesíthető, és a fogyasztók hajlandóak magasabb árat fizetni, mint amennyit az állattenyésztők megengedhetnek maguknak. Christiaan Buitink, a ForFarmers baromfi termékmenedzsere és táplálkozási szakértője szerint a jogszabályok is továbbra is problémát jelentenek:
„A rovarok a törvény szerint ma azonos megítélés alá esnek a sertésekkel, baromfikkal és tehenekkel. Ennek következtében csak olyan takarmány alapanyagokkal szabad etetni őket, amelyek a többi állat számára is alkalmasak. Így rengeteg olyan maradék van, amely rovareledelnek alkalmas lehetne, mégsem minősül annak”.
Dr. Pattanapong Tiwasing, a Scotland’s Rural College kutatója felszólítja az Egyesült Királyság élelmiszeripari hatóságait, hogy sürgősen vezessenek be egy új, „Nagy-Britannia-specifikus átmeneti intézkedést”, hogy a rovarágazat fennmaradhasson az országban. Pattanapong, aki Thaiföldről származik, ahol a rovarok rágcsálnivalóként való fogyasztása mindennapos, elmondta:
„Az ehető rovartermékekre vonatkozó új és fejlődő uniós rendeletek bevezetése összezavarta a dolgokat, ami zavaros eljárásokhoz vezetett azok számára, akik ehető rovarokkal kívánnak kereskedni és exportálni. Ennek különösen nagy jelentősége volt a brexitet követően, nevezetesen az, hogy jelenleg nincsenek előírások az (emberi fogyasztásra szánt) ehető rovarok iparágára, és ezért az Egyesült Királyságban illegális emberi fogyasztásra szánt rovarokat értékesíteni. A politikai döntéshozóknak sürgős lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a rovarágazat Európában és az Egyesült Királyságban fennmaradhasson” – mondta el a kutató.
A fermentált takarmányok alkalmazása ma még nem elterjedt az intenzíven termelő brojlercsirkéknél. A baromfiágazatban (beleértve a brojler-, a tojótyúk- és a víziszárnyas-állományokat) több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a fermentált alapanyagok vagy késztakarmányok a gyakorlatban is egyszerűen előállíthatók, tárolhatók, szállíthatók és etethetők legyenek.
A sertéssel ellentétben meglehetősen korlátozott a brojlercsirkékkel etetett fermentált takarmányokra vonatkozóan rendelkezésre álló szakirodalom. Az utóbbi időben azonban egyre nagyobb az érdeklődés az erjesztett takarmányok alkalmazása iránt, mivel az ilyen típusú takarmányösszetevők kedvező hatást gyakorolhatnak a baromfifélék bélegészségére olyan főbb jellemzőik miatt, mint a kis pH-érték, a nagy laktobacillusz-szám, illetve tejsav- és ecetsav-koncentráció, valamint a kis enterobaktérium-szám (Canibe és Jensen, 2003, 2012; Engberg és mtsai, 2009).
Fermentált takarmány-alapanyagok hatása
Egyre nagyobb a választási lehetőség a gazdasági haszonállatok (pl. brojlercsirke, tojótyúk, sertés stb.) takarmányozásában rendelkezésre álló új típusú alapanyagok (pl. hazai előállítású fehérjeforrások, ipari eredetű melléktermékek, rovarfehérje-liszt, alga stb.) között, de számos fontos kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy az ilyen típusú összetevők a gyakorlatban is alkalmazhatók legyenek. Ide tartozik pl. a rost- és nyersfehérje-tartalom, valamint az antinutritív (emésztési folyamatokra negatív hatású) anyagok jelenléte (pl. szója, borsó – proteáz inhibitorok és lektinek). Jelenleg a legegyszerűbben hőkezelési eljárásokkal (pl. extrudálás) lehet csökkenteni az adott takarmány-alapanyag antinutritívanyag-tartalmát.
Több tanulmányban is megállapították, hogy a szójában található antinutritív anyagok – mint például a tripszin inhibitorok – káros hatással vannak az állatok emésztőrendszerének morfológiájára és működésére (Dunsford és mtsai, 1989; Li és mtsai, 1991). Fermentált takarmány etetésekor a bél morfológiai állapotának javulása leginkább a tripszininhibitor eliminációjának és a fermentálás hatására a szójában végbemenő nagyméretű fehérjelebomlásának tudható be. Jól ismert, hogy a tripszin inhibitor zavarja a tripszin és kimotripszin megfelelő működését, amely rendellenes emésztéshez és bélmorfológiához vezet (Liener és Kakade, 1993).
Azt is kimutatták, hogy a fermentált szója alkalmazása az emésztőrendszer aktivitása és a bél morfológiája szempontjából kedvezőbb az indító, mint a nevelő szakaszban. Ennek oka az lehet, hogy a fiatalabb madarak érzékenyebbek a szójában található antinutritív anyagokra (Perez-Maldonado és mtsai, 2003). A fermentálásnak több jótékony hatása van a szójabab és a -származékok táplálóértékére. Az elvégzett kísérletek nyomán megállapították, hogy a fermentált szója alkalmazása növeli a bélbolyhok magasságát és csökkenti a kripták mélységét a jejunum (éhbél) szakaszban. Megnő az ún. bélhossz index, a bélbolyhok magassága, valamint az ileum (csípőbél) kriptamélysége a brojlercsirkék vékonybelében (Zhang és mtsai, 2016; Missotten és mtsai, 2013). Egy másik tesztben úgy találták, hogy az Aspergillus oryzae-val végzett fermentáció javíthatja a szójadara táplálóanyagainak emészthetőségét, és így csökkentheti, vagy megszüntetheti a szójában található antinutritív anyagok brojlerekre gyakorolt negatív hatását (Feng és mtsai, 2007).
Fermentáció módszerei
Az erjedés mikroorganizmusok, szubsztrátumok és környezeti feltételek közreműködésével zajló dinamikus folyamat, melynek végeredményeként a komplex takarmányösszetevők egyszerűbb vegyületekké alakulnak át (Niba és mtsai, 2009). A gyakorlatban ismert fermentációs technikák közé tartozik a szilárd fázisú fermentáció (SSF, Solid-State Fermentation) és a szubmerz fermentáció (SmF, Submerged Fermentation) (Couto és Sanroman, 2006; Subramaniyam és Vimala, 2012). Az 1. táblázat szemlélteti a szilárd fázisú fermentáció (SSF) előnyeit és hátrányait a szubmerz fermentációhoz (SmF) képest.
Sugiharto és Ranjitkar 2019-ben összegyűjtötte, hogy a baromfikísérletekben melyik módszereket és milyen takarmány-alapanyagoknál alkalmazzák a leggyakrabban. Az SSF olyan szubsztrátokra alapozható, mint pl. egész szemű vagy dercés, ill. finom dara formájú gabonamagvak, rizs és korpák, amelyek hozzáadhatók takarmánykeverékhez. A kis nedvességtartalom miatt az SSF fermentációt csak korlátozott számú mikrobával lehet megvalósítani. Ellentétben az SmF-fel, ahol jól keverhető folyékony szubsztrátokra van szükség, mint például a melasz vagy a tejsavó. Legtöbb esetben ezt alkalmazzák a nedves takarmányok előállítására, ahol az összetett takarmányt fermentálják, miután összekeverik vízzel és/vagy folyékony ipari melléktermékekkel. Az SmF módszert alkalmazzák általában az ipari probiotikumok szaporításához is. Mindkét módszerre vonatkozóan vannak kutatások, az SSF azonban nagyobb érdeklődést váltott ki, mivel jobb termelési eredményeket produkált, mint az SmF. Az SmF módszerrel készített erjesztett takarmányok nagy víztartalma egyelőre kihívást jelenthet a brojlercsirkék gyakorlati takarmányozása és az alom minősége szempontjából (Engberg és mtsai, 2009). Az alom minőségének romlása pedig a talpfekély előfordulási gyakoriságát is növelheti, ami egyben hajlamosító tényező lehet különböző betegségek kialakulására.
Saját bevezető vizsgálatok
Fermentált borsó–búza keverék etetésének hatása brojlercsirkék termelési eredményeire
A vizsgálat célja az volt, hogy megfigyeljük, a brojlercsirkék félintenzív, teljes értékű takarmánykeverékek etetése mellett mennyire fogyasztják szívesen a nedvesített, fermentált takarmányt. Kísérletünket a Széchenyi István Egyetem (SzE) Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának (AKMK) baromfikísérleti telepén végeztük el, 100 db Ross 308-as kakassal, mélyalmos tartási körülmények között.
A napi várható takarmányfelvételt az Aviagen által közölt Ross 308-as technológia (2019) alapján számítottuk ki. A kukorica, búza és extrahált szójadara alapú indító és nevelő–befejező takarmánykeverékek fontosabb számított paramétereit a 2. táblázatban foglaltuk össze.
A borsó–búza fermentált takarmányokat hetente állítottuk elő a SzE-AKMK Élelmiszer-tudományi Tanszékének Solaris modellfermentáló rendszerében (Solaris Biotech Solutions IND, Porto Mantovano, Olaszország) és a telepi felhasználásig hűtőszekrényben tároltuk, 5±3°C-on. Az alkalmazott tejsavbaktérium-kultúra összetétele a következő volt: Lactiplantibacillus plantarum DSM 3676 [5,0 × 107 telepképző egység (TKE)/g], Lactiplantibacillus plantarum DSM 3677 (5,0 × 107 TKE/g), Enterococcus faecium NCIMB 11181 (1,0 × 108 TKE/g). Az összes baktériumszám elérte, ill. meghaladta a 2,0 × 108 TKE/g nagyságrendet. Az etetési tesztben a madarak (n=50/kezelés) 97%-ban a 2. táblázatban közölt beltartalmú kukorica, búza és extrahált szójadara alapú takarmánykeveréket fogyasztották 3% borsó–búza keverékkel (kontroll: fermentálás nélkül, illetve kísérleti: fermentált formában), egységesen 7% csapvíz-kiegészítéssel, melyet mindkét esetben naponta kevertünk össze és juttattunk ki a madarak elé, morzsázott (indító), illetve granulált (nevelő–befejező) formában. A két csoporttal etetett takarmánykeverékek összetétele megegyezett és szárazanyag-tartalmuk kb. 80-81% volt. A kémiai összetételt és a mikrobiológiai minőségét folyamatosan értékeltük. A 42. életnapig történő vizsgálatban a madarakat hetente lemértük, a takarmányfogyasztási és elhullási adatokat pedig csoportszinten, naponta nyomon követtük.
A statisztikai értékeléshez az SPSS 26.0. (IBM, Armonk, NY, USA) programot használtuk. A kezelések számának megfelelően (kontroll, kísérleti) a két csoportot az adatok eloszlásától függően kétmintás t-próbával, vagy Kruskal-Wallis teszttel értékeltük. A választott szignifikancia szint valamennyi esetben min. p≤0,05 volt.
Eredmények
A madarak élősúlyára vonatkozó adatokat a 3. táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a fermentált borsó–búza etetése szignifikánsan növelte az élősúlyt az etetési teszt 14., 35. és 42. napján. A vizsgálat végén (42. életnap) a kontroll (2,45 kg) és a kísérleti madarak élősúlyában (2,62 kg) 0,17 kg eltérés volt, ami gyakorlati szempontból is már értékelhető különbségnek számít.
A napi átlagos takarmányfelvételre vonatkozó eredményeket az 1. ábra szemlélteti. A fermentált borsó–búza keverékkel etetett madarak takarmányfogyasztása a legtöbb napon nagyobb volt a kontroll madarakéhoz viszonyítva. Az egy madárra jutó összes takarmányfogyasztás 4,84 kg (kontroll), illetve 5,10 kg (kísérleti) volt.
Az elhullási adatokban nem volt különbség a kontroll és a kísérleti csoport között. A fajlagos takarmányértékesítés (FCR) (kontroll: 1,98 kg/kg vs. kísérleti: 1,95 kg/kg) és a számított brojlerindex (EPEF, European Production Efficiency Factor) (kontroll: 282,9 vs. kísérleti: 287,7) egyaránt a kísérleti csoportnál volt kedvezőbb.
Összefoglalás
Szakirodalmi adatokból ismert, hogy az erjesztett takarmányok alkalmazása bizonyítottan jótékony hatást gyakorol a bél ökoszisztémájára, morfológiájára, immunfunkcióira, valamint a madarak növekedési teljesítményére. A kis pH-értékű, nagy laktobacillusz- és tejsavtartalmú erjesztett takarmányok fontos szerepet játszanak a bélegészségben és pozitívan befolyásolják a brojlercsirkék teljesítményét; a fermentált takarmányok ezért stratégiai eszközként alkalmazhatók a brojlercsirkék emésztőrendszerében előforduló kórokozók kolonizációjának minimalizálására.
Az erjesztés hatékony technikának tűnik a nem hagyományos takarmányösszetevők takarmányozási értékének javításában is, így a helyben elérhető erjesztett takarmány-alapanyagok (pl. borsó, repce, búza) használata csökkentheti a takarmányozási költségeket, biztosítva a nyereséges brojlercsirke-előállítást. Az elvégzett, bevezető jellegű etetési tesztben megállapítottuk, hogy a fermentált borsó–búza alkalmazása a brojlercsirkék takarmányozásában kedvező hatású a madarak élősúlyára, takarmányértékesítésére és a napi takarmányfelvétel alakulására.
A vizsgálatok folytatásában – nagyobb állatlétszám és ismétlésszám mellett – értékelni kívánjuk a fermentálás hatását a madarak termelési, vágási, húsminőségi és bélegészségi paramétereire, valamint az etetett takarmányok és a brojlerhús mikrobiológiai minőségére vonatkozóan.
A közlemény elkészítését a GINOP-2.2.1-18-2020-00024 projekt támogatta.
Molnár Jázmin1,2 – Dr. Tóth Tamás2 – Csizmazia Dániel1,2 – Dr. Zsédely Eszter2 – Alpár Botond1,2 – Bana Bernadett2 – Dr. Ásványi Balázs2 – Dr. Lakatos Erika2 – Berczi Edit1 – Prof. Dr. Varga László2
Az audioanalitika, az érzékelők és más új eszközök értékelik a madarak viselkedését és hangját, hogy korai figyelmeztetést adjanak a brojlerek egészségével és jólétével kapcsolatos lehetséges problémákra – magyarázta Tom Darbonne, az AudioT Inc. vezérigazgatója az Atlantában megrendezett International Production & Processing Expo (IPPE) kiállításon az AudioT technológiáját.
A hangok megfigyelése a brojlerek egészségének és jólétének nyomon követésében nem újdonság, csak régen a gazdáknak még ott kellett hozzá ülni az istállóban és hallgatózni. A hangalapú értékelési rendszerek segítenek automatizálni ezt a folyamatot. „Ez nem egy teljes megoldás, de a megoldás egy része” – tette hozzá Darbonne. „A két technológia, amely igazán jól követi a viselkedést, a vizuális és a hangalapú”. A rendszer az akusztikus jelfeldolgozási technikák és a gépi tanulás kombinációját használja a baromfi istállókban hallható hangok követésére és elemzésére.
Ha egy szokatlan esemény (pl. tüsszögés) vagy rendellenesség (pl. száraz csiga vagy ventilátor motorhiba) történik, a gazdálkodók riasztást kapnak. Darbonne elmondta, hogy az audiotechnológia a viselkedés, a jólét és az egészségi állapot értékelése mellett a potenciális környezeti problémákat is felismeri, beleértve a takarmányhiányt, az alvási ciklusok megzavarását, azt, ha a víznyomás túl alacsony a vezetékekben, ha a szellőzőrendszerek ventilátorai meghibásodnak, és egyéb láthatatlan vagy más módon nem észlelhető problémákat.
Egyes országokban a védőoltás a madárinfluenza elleni védekezés leggyakrabban alkalmazott stratégiája. A H9N2 madárinfluenza altípus elleni vakcinázási programok többsége azonban hatástalannak bizonyult a fertőzés és az átvitel ellen a telepi gyakorlatban, bár ezek a vakcinák a jelentések szerint laboratóriumban jól működtek a specifikus kórokozóktól mentes (SPF) csirkékben.
Ennek oka a hollandiai Wageningen University & Research sajtóközleménye szerint az, hogy anyai eredetű ellenanyagok (MDA) zavarhatják a csirkék oltásra adott immunválaszát, amelyek a tojáson keresztül kerülnek át a születendő csibékhez. Az MDA-k jelenléte lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb madárinfluenza elleni vakcinázási program a gyakorlatban hatástalannak bizonyult a baromfiknál. Ez az egyik következtetése annak a Kínában jelenleg elterjedt alacsony patogenitású H9N2 madárinfluenza-vírusra vonatkozó kutatásnak, amely Xue Pan PhD-disszertációjának témája volt.
Pan számos kínai baromfitelepre látogatott el, és több mint három hónapon keresztült végzett terepi járványügyi vizsgálatot. Ezután három csoport csirkét vizsgált a laboratóriumban. Az 1. csoportban minden csirkét a kikelést követő első napon beoltottak. A 2. csoport csirkéi ugyanezt a vakcinát 21 napos korukban kapták meg, a vállalat terepen alkalmazott vakcinázási eljárásának megfelelően. A 3. csoport volt a kontroll csoport, amelyben a csirkéket nem oltották be. Minden csoportban nyolc kereskedelmi forgalomban elérhető brojlercsirke és nyolc SPF csirke volt.
„A kísérleti eredmények határozottan arra utalnak, hogy az anyai antitestek (MDA-k) befolyásolhatják a csirkék humorális immunválaszát a vakcinázásra” – mondta Pan.
„Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a terepen nagyobb figyelmet kell fordítanunk a madárinfluenzavírus-vakcinák MDA-interferenciájára, ahelyett, hogy csak az antigén távolságot vizsgálnánk” – mondta Pan, hozzátéve: „Fontos, hogy új vakcinákat hozzunk létre az MDA interferenciájának leküzdésére a terepen”.
Kutatásai során Pan néhány új vakcinával állt elő, például egy új adjuvánssal a hagyományos H9N2 inaktivált vakcinához és a pulyka herpeszvírus vektorvakcinához a vakcinák hatékonyságának javítása érdekében. Pan emellett több olyan mechanizmust is feltárt, amely befolyásolja a vakcina hatékonyságát.
A H9N2 madárinfluenza-vírus a legelterjedtebb és legkártékonyabb alacsony patogenitású madárinfluenza-vírus a világon. Nemcsak az állattenyésztésben okoz súlyos károkat, hanem a közegészségügy számára is hatalmas kockázatot jelent. Egyes kutatók attól tartanak, hogy ez a vírus szikrája lehet a következő influenzajárvány kialakulásának, akár közvetlenül átterjedve az emberre, akár génjeinek egy részét átadva egy pandémiás vírusnak.
