Két kanadai tojáspiaci szereplő és egy technológiai vállalat kifejlesztettek egy olyan tojáson belüli nemmeghatározási technológiát, amely fehér és barna tojásokon egyaránt alkalmazható, és hamarosan piacra kerül a tojástermelők számára.

A HyperEye technológia a hiperspektrális képalkotás és a mesterséges intelligencia kombinációját használja, és már a keltetés negyedik napján alkalmazható minden tojáson. A nem invazív módszert keltetőüzemekben validálták.

A HyperEye technológia önálló és kis helyigényű, így beépíthető a keltetőüzemek már meglévő folyamataiba. A berendezést a Canadian Egg Technologies, az Egg Farmers of Ontario és a Egg Farmers of Canada, valamint a MatrixSpec Solutions technológiai vállalat együttműködésével fejlesztette ki.

„Mezőgazdálkodóként első kézből tudjuk, hogy folyamatosan fejleszteni kell a szemléletünket, és innovációkat kell alkalmaznunk az aktuális kihívások megoldására” – nyilatkozta Roger Pelissero, a Canadian Egg Technologies társelnöke „A HyperEye egyedülálló megoldást kínál a keltetőüzemek számára világszerte, és segíthet felgyorsítani közös erőfeszítéseinket az ellátási láncunk egy összetett területének kezelésében.”

Dr. Michael Ngadi, a Matrixspec vezérigazgatója elmondta: „A gazdákkal való közvetlen együttműködés lehetővé tette számunkra, hogy megértsük a keltetőüzemek és a tojásellátási lánc bonyolultságát. Együtt nemcsak az állatjóléti aggályokat kezeljük, hanem egy olyan praktikus és skálázható eszközt is kínálunk, amelyet úgy terveztek, hogy zökkenőmentesen integrálható legyen a keltetőüzemekbe.”

Kiemelkedő éve volt 2024-ben a lengyel baromfiiparnak: a havi termelés többször rekordszintet ért el – derült ki a Baromfitenyésztők és Takarmánygyártók Országos Kamarájának (KIPDiP) adataiból.

A szervezet közölte, hogy a havi baromfitermelés az év során legalább háromszor haladta meg a 150 millió darabot. „Néhány évvel ezelőtt még azon tűnődtünk, vajon sikerül-e tartani a 100 millió csirkét meghaladó havi termelési rekordot” – emlékeztetett Katarzyna Gawrońska, a Baromfitenyésztők és Takarmánygyártók Országos Kamarájának igazgatója. „Hamar kiderült azonban, hogy a havi szinten előállított brojlerek ekkora mennyisége nem kivétel, hanem szabály az ágazatban. „Most egy újabb mérföldkő elérését ünnepelhetjük” – tette hozzá. Az ágazat idei növekedése még a keltetőtojásokból is időnként hiányt okozott.

Lengyelország a legnagyobb baromfihús-előállító Európában, az EU teljes termelésének egyötödét adja. A legnagyobb gyártók listáján második és harmadik helyen álló Spanyolország és Németország messze lemaradva, 13, illetve 14 százalékkal vesz részt az EU baromfihús-ellátásában.

Az általános pozitív hangulat ellenére a lengyel baromfitenyésztők aggodalmukat fejezik ki a külkereskedelemtől való növekvő függőség miatt – mondta Gawrońska. A lakosság az országban előállított brojlerhús kevesebb mint felét képes elfogyasztani, ami azt jelenti, hogy a többi uniós országban – a lengyel brojlerhús legfontosabb értékesítési piacán – a kereslet jelentős változása igen fájdalmas lehet az ágazat számára.

Ennek fényében Gawrońska megkongatta a vészharangot az EU és a Mercosur-országok közötti közelgő megállapodás miatt. Megjegyezte, hogy a Brazíliából az EU-ba irányuló megnövekedett baromfihús-behozatalnak rendkívül káros hatása lehet, és arra figyelmeztetett, hogy ez katasztrófát jelenthet a lengyel baromfitelepek és -tenyésztők számára.

Marian Dawkins brit biológus, az Oxfordi Egyetem etológiaprofesszora szerint ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás, beleértve a mesterséges intelligencia alkalmazását is, beváltsa az állatok életének javítására tett ígéretét, 3 feltételnek kell teljesülnie. Ezek a következők:

(1) Mind a közvéleménynek, mind a mezőgazdasági ágazatnak meg kell győződnie arról, hogy a jólét automatizált mérése képes megragadni azt, amit a „jó jólét” alatt értünk.

(2) Tudományos bizonyíték van arra, hogy a technológia valóban javítja az állatok jólétét, ha nagyüzemi gazdaságokban alkalmazzák.

(3) Az állatok jóléte mellett kimutatható pénzügyi, környezeti és egyéb előnyei is vannak, így az ipar számára kereskedelmileg kifizetődő.

Dawkins elmondta, hogy az smart farming vagy precíziós gazdálkodás egy átfogó kifejezés, amely a mezőgazdaságban számítógépeket alkalmazó különböző technikákat foglalja magába, melyek 3 főbb csoportra oszthatók, nevezetesen:

(1) Egyéni vagy csoportos szintű érzékelők használata a termeléssel, jóléttel, egészségi állapottal és betegségekkel, valamint környezeti változókkal kapcsolatos információk szolgáltatására, olyan mérések helyettesítésére vagy kiegészítésére, amelyeket jelenleg emberek végeznek.

(2) A betegségek dinamikus terjedésének megértése mind telepen belül, mind telepek között, és bizonyítékgyűjtés arról, hogy melyek a „legjobb gyakorlatok” az optimális egészségügyi és termelési eredmények elérése érdekében.

(3) Számítógép-alapú döntéshozatal és célzott beavatkozások alkalmazása minden szinten, az irányítási döntésektől a csoportok vagy az egyes állatok szintjén hozott döntésekig.

Megfelelően alkalmazva, a technológia valódi javulást eredményezhet az állatjólétben – írja a szerző –, vagyis az állatok egészségesebb környezetben élhetnek, és új lehetőségeket kapnak a számukra fontos viselkedésformák gyakorlására.

Dawkins azonban arra figyelmeztet, hogy a precíziós gazdálkodás veszélyes területre tévedhet, ha a gazdálkodási rendszerek irányítása teljes mértékben a gépekre hagyatkozik. Az embereknek tehát fel kell ismerniük a mesterséges intelligenciában rejlő korlátokat. A gépi tanulás például általános célú tanulási algoritmusokat használ arra, hogy mintákat találjon nagy adathalmazokban, de ha az adathalmazok torzított vagy heterogén adatokból állnak, az eredmények félrevezetőek lesznek.

Az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban megjelent teljes cikk elolvasható a www.sciencedirect.com oldalon.

A tojásárak az Egyesült Államokban továbbra is nagyon magasak. A helyzet várhatóan nem sokat fog változni 2025-ben sem.

A tojás kiskereskedelmi ára a fogyasztók számára az elmúlt évben közel 40 százalékkal emelkedett, és az árak ebben a hónapban tovább emelkedtek. Január 10-én egy tucat nagy vagy extra nagy fehér tojás nagykereskedelmi átlagára országszerte körülbelül 6 dollár volt az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adatai szerint. A közepes fehér tojások ára körülbelül 4 USD volt tucatonként. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt, 2023 novemberében a közepes tojások ára 3,40 USD körül volt az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal fogyasztói árindexe szerint.

Az USDA közgazdászai szerint a tojás ára 2025-ben további 11,4 százalékkal fog emelkedni a magas patogenitású madárinfluenza folyamatos kitörései miatt. Az országos tojótyúkállomány 3,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest az újabb járványkitörések miatt, és a jelentések szerint 2024 negyedik negyedévében több mint 20 millió tojótyúk pusztult el a betegség következtében. Az USDA január 15-i jelentése szerint csak decemberben több mint 18,2 millió szárnyas volt érintett, ami messze a legmagasabb havi adat 2024-ben. Idén eddig további 6 millió madár került ebbe a helyzetbe.

Az infláció egy másik tényező, amely felfelé hajtja az árakat. A USA Today jelentése szerint mind az üzemanyag-, mind a munkaerőárak emelkednek, megjegyezve, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint a munkavállalói költségek 3,9 százalékkal nőttek a 2024 szeptemberében végződő 12 hónapos időszakban, folytatásaként a 2023 szeptemberében végződő 12 hónapos időszak 4,6 százalékos növekedésének.

A kaliforniai Proposition 12 szintén növelte a termelési költségeket az előírt tartástechnológiai változtatások miatt. A kereslet egy másik tényező. A United Egg Producers jelentése szerint 2000 óta 4,8 százalékkal nőtt az egy főre jutó tojásfogyasztás.

Egyes területeken még tojáshiány is előfordul, és ez a helyzet várhatóan még hónapokig nem javul. „Nem tudjuk egyik napról a másikra kezelni a helyzetet” – közölte Emily Metz, az Amerikai Tojástanács elnök-vezérigazgatója. „Ez egy 6–9 hónapos folyamat.”

A közel két éve tartó hiányt követően az ukrán tojáspiacon túlkínálat alakult ki – árulta el Jevhen Hajlov, az Incuba ukrán tojástermelő vállalat értékesítési igazgatója. A többlet a rekordméretű export ellenére is érezteti hatását.

Ukrajna jelenleg havonta több mint 100 millió tojást termel – árulta el Hajlov egy helyi szakportálnak. A termelés meghaladta a keresletet, mivel több gazdálkodó is igyekezett a termelés felfuttatásával, ugyanis a piacot az elmúlt években hiány jellemezte. Túl sok vállalat növelte a tojótyúkok számát – tette hozzá Hajlov.

Hasonló helyzet már korábban is előfordult, azonban a gazdáknak most korlátozottak a lehetőségeik a tojótyúkállomány csökkentésére, mivel a baromfihúspiac is teljesen telítetté vált. „Ráadásul a gazdaságok számára problémát jelentenek a hosszú áramkimaradások, amelyek megnehezítik a feldolgozást és a tárolását” – jelentette ki Hajlov.

Mindeközben az ukrán tojáskivitel tovább emelkedik. 2024 első felében a külföldi vásárlóknak történő értékesítés elérte csaknem a 37 ezer tonnát az előző évi 30 ezer tonnához képest – derült ki a hivatalos statisztikai adatokból. A növekedés azért következett be, mert Ukrajnában kezd helyreállni a nagyüzemi tojástermelés – áll az Ukrán Baromfitenyésztők Szövetségének közleményében.

Az ukrán tojás legnagyobb importőrei az európai országok, elsősorban Lengyelország és Olaszország, valamint Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael voltak – közölte a szervezet.

A tojás ára Ukrajnában a következő hónapokban ugrásszerűen megemelkedhet, mivel az ország a fűtési szezonban hosszabb áramszünetekkel számol. A DTEK (az ország legnagyobb áramtermelő vállalatának) becslései alapján napi 20 órán keresztül is lehetnek áramkimaradások, mivel az ukrán energiarendszer jelentős része romokban hever.

A hisztomonadózis állományokon belüli terjedésének megértése jobb megelőző intézkedéseket eredményezhet a halálos pulykabetegséggel szemben. Jelenleg nincs engedélyezett kezelés a hisztomonadózis, más néven feketefej-betegség vagy a pulyka fertőző vakbél- és májgyulladása megelőzésére, kezelésére vagy ellenőrzésére az Egyesült Államokban. Az egysejtű parazita által okozott betegség enyhítésére használt két terápiás gyógyszercsoportot is betiltották az élelmiszercélú állatoknál való használatra a rákkeltő szermaradványokkal kapcsolatos aggodalmak miatt.

A betegség fő vektora a Heterakis gallinarum nevű bélféreg, de nem világos, hogy a fonálféreg parazita hogyan jut be a szervezetbe, hogy terjessze a betegséget. A fertőzés átvitelére vonatkozó legnépszerűbb elmélet jelenleg a kloákán keresztüli megfertőződés. A parazita a madár emésztőrendszerének alsó szakaszába parazitát tartalmazó bélsárral vagy a fertőzött gazdaállat kloákájával való érintkezés útján jut be. Nem világos azonban, hogy a betegség átviteléhez szükséges-e a H. gallinum jelenléte, vagy elegendő a kloakális érintkezés.

Danielle Graham, az Arkansasi Egyetem baromfi-egészségügyi kutatója, és Zhicheng Dou, a Clemson Egyetem docensének korábban megállapították, hogy a betegségért felelős egysejtű egyik törzse, a H. meleagridis cisztaszerű struktúrákat képez a pulyka emésztőrendszerében. Ezeket a cisztaszerű struktúrákat fogják vizsgálni az Arkansasi Egyetem szövetségi finanszírozással induló öt éves kutatási projekjében.

„Az ilyen struktúrák kialakulása ellen ható terápiás szerek kifejlesztése kulcsfontosságú lehet a hisztomonadózis megfékezésében, de először az átvitelt kell megfelelően megérteni” – mondta Graham.

„Tovább fogjuk pontosítani, amit már in vitro elvégeztünk, megerősítjük in vivo, majd pedig megnézzük, hogy azonosítani tudjuk-e a cisztaszerű képződményen belül azokat a célpontokat, amelyek potenciális gyógyszercélpontként szolgálhatnak” — tette hozzá.

A Nemzetközi Tojásbizottság (IEC) idei konferenciáján fontos szerepet kaptak az olyan lehetőségek, amelyek csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, biztosítják a megújuló energiát, valamint jövedelemszerzési forrást biztosítanak a termelők számára.

James Corbett, a Ridgeway Foods Group ügyvezető igazgatója szeptember közepén Velencében megrendezett konferencián szót ejtett a baromfi alomtrágya kezeléséről, amely egyes termelők számára jelentős költséget okozhat, míg mások kiegészítő bevételi forrásként számolhatnak vele.

Az Egyesült Királyságban a baromfitrágya piaci értéke átlagosan 10–15 font (5–7 ezer forint) tonnánként a növénytermesztésben felhasználható nitrogénműtrágya helyettesítési értékében, míg más országokban a termelőknek ki kell szárítaniuk és pellettálniuk kell a trágyát, mielőtt az elhagyja a gazdaságot. Felhasználás vagy éppen eladás előtt gyakran tárolni kell, a tárolás pedig azt jelenti, hogy a vízszennyezés megelőzése érdekében ki kell építeni az infrastruktúrát és meg kell szüntetni a vízszennyezést.

Corbett feltette a kérdést, vajon a gazdák valóban képesek kihozni a legtöbbet a baromfialomból. Vállalata sikeresen miniatürizálta és szabadalmaztatta a fluidágyas égetést, amely a kezeletlen baromfitrágya megbízható elégetésére szolgál, és így helyben felhasználható hőt és villamosenergiát termel. Továbbá kifejtette, hogy a technológia jelentős számú üzemórán át bizonyította sikeres működését, és már 14 egységet telepítettek baromfi- és tojótelepekre az Egyesült Királyságban.

A technológia a hő mellett értékes, magas P- és K-tartalmú szerves trágyát is előállít, és Corbett elmondta, hogy jelenleg olyan megoldásokon dolgoznak, amely a kommunális szennyvíziszapot, a hús- és csontlisztet, valamint az anaerob emésztőrendszerekből származó anyagot is képes feldolgozni.

A takarmányozási tényezők döntő fontosságúak a madarak teljesítménye és a hús minősége szempontjából. Kínai kutatók megállapították, hogy a magas lizinszint alacsony nyersfehérje-tartalmú étrendben javíthatja a hús puhaságát azáltal, hogy szabályozza az izomrostok jellemzőit anélkül, hogy befolyásolná a baromfi termelési teljesítményét.

A Pekingi Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia Állattenyésztési és Állatorvosi Intézetének tudósai a takarmány nyersfehérje (CP) és a lizin szintjének hatását vizsgálták a növekedési teljesítményre, a vágási teljesítményre, a húsminőségre és a lassú növekedésű csirkék izomrostjainak jellemzőire.

Egy 3×3 tényezős kísérletet szerveztek, amelyben a csirkéket háromféle CP-szinttel (16%, 17%, 18%) és háromféle lizinszinttel (0,69%, 0,84%, 0,99%) etették. Összesen 540 darab 8 hetes Beijing-You Chicken (BYC) típusú nőivarú csirkét osztottak véletlenszerűen 9 csoportba, csoportonként 5 ismétléssel és 12 csirkével.

A növekedési teljesítményt, a vágási teljesítményt, a húsminőséget és az izomrost jellemzőit 16 hetes korban értékelték meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a takarmány CP-szintje, valamint a takarmány CP- és lizinszintjének együttes hatása befolyásolta az átlagos takarmányfelvételt (AFI). Az AFI a 16%-os CP és 17%-os CP csoportban magasabb volt, mint a 18%-os CP csoportban.

A CP-tartalom jelentősen befolyásolta a testtömeg-gyarapodást a 9–16. héten. A 18%-os CP-csoportban volt a legmagasabb a testtömeg-gyarapodás (93,99 g). Az étrendi CP-szint befolyásolta a combhúshozam százalékos arányát, és a 16%-os CP-csoport combhúshozamának százalékos aránya szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a többi csoporté. Az étrendi CP- és lizinszintek önmagukban és együttesen nem befolyásolták a 24. órában mért pH-t, a csepegési veszteséget és a mellizom főzési veszteségét. A 18%-os CP-csoport vágóereje (29,55 N) magasabb volt, mint a többi csoporté.

Az izomrostok átmérőjének, valamint a kötőszöveti rétegek (endomízium és perimízium) vastagságának vizsgálatánál a kutatók azt állapították meg, hogy a takarmány CP-szintjének csökkentése és a megfelelő lizinkiegészítés csökkentheti az izomrostok átmérőjét és növelheti a perimízium vastagságát, csökkentve a vágóerőt és javítva a hús puhaságát.

Az Eggspress Írországban igen népszerű tojásautomata a közelmúltban több mint nyolcmillió megtekintéssel terjedt el a TikTok közösségi médiaplatformon, amikor egy felhasználó videót készített róla és közzétette tapasztalatait.

Az automatán, ami egy kártyaolvasóval, valamint 28 nyílással rendelkezik, egy ír családi tojástermelő gazdaság neve olvasható: „Egan’s Farm Free Range”. A videón jól látható, hogy miután a fogyasztó hét dollárt fizetett, a 28 nyílás közül az egyik kinyílt és egy tojástartó került elő belőle, benne 30 darab szobahőmérsékletű barna héjú tojással. A felhasználó az ár miatt izgatottan felkiáltott: „Ez Amerikában 1000 dollár lett volna!”

A videó több kommentelője is kiemelte a tojások kedvező árát, és néhány kistermelő abban is egyetértett abban, hogy az automata remek lehetőség lehet arra, hogy azok is eladják tojásaikat, akiknek például nincs értékesítési lehetőségük.

Paddy Muckian, az Eggspress Vending tulajdonosa az Agriland internetes portálnak elárulta, hogy a tojásautomata ötlete onnan jött, hogy szeretett volna 24 órán keresztül rendelkezésre állni a vevők irányába, miután észrevette, hogy a piacon hatalmas hiány van.

„Tudtam, hogy nehéz megszervezni az eladást, sokszor nekem kellett kiszaladgálnom az udvarra, amikor valaki tojásért jött, illetve nem is mindig voltunk otthon, így hát belevágtam” – nyilatkozta.

Muckian szerint az automata lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy rezsiköltségeket takarítsanak meg, és alacsonyabb árakat kínáljanak a fogyasztók számára. Ezenkívül a közvetlen értékesítés lehetővé teszi a termelők számára a helyben történő eladást.

A népszerűségnek köszönhetően az automatákat már Írországban, az Egyesült Királyságban és Európában is árulják. Emellett Muckian a TikTok-videó miatt megnövekedett érdeklődésre való tekintettel jelenleg egy hűtött modell kifejlesztésén dolgozik az amerikai piac számára: „Nemrég érkezett egy megrendelés Amerikából, ugyanakkor ott a tojásokat az egész értékesítési folyamat során hűteni kell. A vevő már kifizette az egyik gépet és továbbiak beszerzését tervezi.” – tette hozzá.

A ventilátorok által keltett erős légáram segítheti a vírus terjedését, miközben megnehezítik a dolgozók számára az egyéni védőeszközök használatát.

Az ipari ventilátorok használatának köze lehetett a H5N1-fertőzés kitöréséhez azon dolgozók körében, akik részt vettek egy olyan állomány kiürítésében, ahol a vírus jelenlétét igazolták.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) munkatársai jelentették, hogy a kiürítési folyamatban részt vevő négy ember esetében humán H5N1-es megbetegedésről van szó, míg egy ötödik személy is fertőzöttként tartható számon.

A Minnesotai Egyetem Fertőzőbetegség-kutató és -biztonsági Központjának (CIDRAP) jelentése szerint a fertőzött coloradói állomány kiirtásában részt vevő dolgozókat egyéni védőeszközökkel látták el, beleértve az overallt, csizmát, védőszemüveget, kesztyűt és légzőkészüléket.

Julie Gauthier, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Állat- és Növényegészségügyi Ellenőrző Szolgálatának terepmunkákért felelős ügyvezető igazgatója szerint azonban lehetséges, hogy az istállóban lévő ventilátorokból érkező erős légáram megnehezíthette a dolgozók számára, hogy a védőszemüveget és a légzőkészüléket a helyén tartsák. A ventilátorok által olyan istállókban, ahol a hőmérséklet meghaladja a 40 fokot, a vírus a szél által elfújt tollakon és a levegőn keresztül is terjedhetett.

Bár korábban egyetlen hivatalos szerv sem említette konkrétan annak a farmnak a helyét, ahol a fertőzés történt, azon kívül, hogy Colorado állam északkeleti részén történt, a CIDRAP beszámolója egy Weld megyei üzemként azonosította, ahol körülbelül 1,8 millió csirkét tarthattak.

A CIDRAP szerint az összes betegnél csak enyhe tünetek jelentkeztek és mindegyikük gyógyulófélben van.