A hisztomonadózis állományokon belüli terjedésének megértése jobb megelőző intézkedéseket eredményezhet a halálos pulykabetegséggel szemben. Jelenleg nincs engedélyezett kezelés a hisztomonadózis, más néven feketefej-betegség vagy a pulyka fertőző vakbél- és májgyulladása megelőzésére, kezelésére vagy ellenőrzésére az Egyesült Államokban. Az egysejtű parazita által okozott betegség enyhítésére használt két terápiás gyógyszercsoportot is betiltották az élelmiszercélú állatoknál való használatra a rákkeltő szermaradványokkal kapcsolatos aggodalmak miatt.

A betegség fő vektora a Heterakis gallinarum nevű bélféreg, de nem világos, hogy a fonálféreg parazita hogyan jut be a szervezetbe, hogy terjessze a betegséget. A fertőzés átvitelére vonatkozó legnépszerűbb elmélet jelenleg a kloákán keresztüli megfertőződés. A parazita a madár emésztőrendszerének alsó szakaszába parazitát tartalmazó bélsárral vagy a fertőzött gazdaállat kloákájával való érintkezés útján jut be. Nem világos azonban, hogy a betegség átviteléhez szükséges-e a H. gallinum jelenléte, vagy elegendő a kloakális érintkezés.

Danielle Graham, az Arkansasi Egyetem baromfi-egészségügyi kutatója, és Zhicheng Dou, a Clemson Egyetem docensének korábban megállapították, hogy a betegségért felelős egysejtű egyik törzse, a H. meleagridis cisztaszerű struktúrákat képez a pulyka emésztőrendszerében. Ezeket a cisztaszerű struktúrákat fogják vizsgálni az Arkansasi Egyetem szövetségi finanszírozással induló öt éves kutatási projekjében.

„Az ilyen struktúrák kialakulása ellen ható terápiás szerek kifejlesztése kulcsfontosságú lehet a hisztomonadózis megfékezésében, de először az átvitelt kell megfelelően megérteni” – mondta Graham.

„Tovább fogjuk pontosítani, amit már in vitro elvégeztünk, megerősítjük in vivo, majd pedig megnézzük, hogy azonosítani tudjuk-e a cisztaszerű képződményen belül azokat a célpontokat, amelyek potenciális gyógyszercélpontként szolgálhatnak” — tette hozzá.

A Nemzetközi Tojásbizottság (IEC) idei konferenciáján fontos szerepet kaptak az olyan lehetőségek, amelyek csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, biztosítják a megújuló energiát, valamint jövedelemszerzési forrást biztosítanak a termelők számára.

James Corbett, a Ridgeway Foods Group ügyvezető igazgatója szeptember közepén Velencében megrendezett konferencián szót ejtett a baromfi alomtrágya kezeléséről, amely egyes termelők számára jelentős költséget okozhat, míg mások kiegészítő bevételi forrásként számolhatnak vele.

Az Egyesült Királyságban a baromfitrágya piaci értéke átlagosan 10–15 font (5–7 ezer forint) tonnánként a növénytermesztésben felhasználható nitrogénműtrágya helyettesítési értékében, míg más országokban a termelőknek ki kell szárítaniuk és pellettálniuk kell a trágyát, mielőtt az elhagyja a gazdaságot. Felhasználás vagy éppen eladás előtt gyakran tárolni kell, a tárolás pedig azt jelenti, hogy a vízszennyezés megelőzése érdekében ki kell építeni az infrastruktúrát és meg kell szüntetni a vízszennyezést.

Corbett feltette a kérdést, vajon a gazdák valóban képesek kihozni a legtöbbet a baromfialomból. Vállalata sikeresen miniatürizálta és szabadalmaztatta a fluidágyas égetést, amely a kezeletlen baromfitrágya megbízható elégetésére szolgál, és így helyben felhasználható hőt és villamosenergiát termel. Továbbá kifejtette, hogy a technológia jelentős számú üzemórán át bizonyította sikeres működését, és már 14 egységet telepítettek baromfi- és tojótelepekre az Egyesült Királyságban.

A technológia a hő mellett értékes, magas P- és K-tartalmú szerves trágyát is előállít, és Corbett elmondta, hogy jelenleg olyan megoldásokon dolgoznak, amely a kommunális szennyvíziszapot, a hús- és csontlisztet, valamint az anaerob emésztőrendszerekből származó anyagot is képes feldolgozni.

A takarmányozási tényezők döntő fontosságúak a madarak teljesítménye és a hús minősége szempontjából. Kínai kutatók megállapították, hogy a magas lizinszint alacsony nyersfehérje-tartalmú étrendben javíthatja a hús puhaságát azáltal, hogy szabályozza az izomrostok jellemzőit anélkül, hogy befolyásolná a baromfi termelési teljesítményét.

A Pekingi Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia Állattenyésztési és Állatorvosi Intézetének tudósai a takarmány nyersfehérje (CP) és a lizin szintjének hatását vizsgálták a növekedési teljesítményre, a vágási teljesítményre, a húsminőségre és a lassú növekedésű csirkék izomrostjainak jellemzőire.

Egy 3×3 tényezős kísérletet szerveztek, amelyben a csirkéket háromféle CP-szinttel (16%, 17%, 18%) és háromféle lizinszinttel (0,69%, 0,84%, 0,99%) etették. Összesen 540 darab 8 hetes Beijing-You Chicken (BYC) típusú nőivarú csirkét osztottak véletlenszerűen 9 csoportba, csoportonként 5 ismétléssel és 12 csirkével.

A növekedési teljesítményt, a vágási teljesítményt, a húsminőséget és az izomrost jellemzőit 16 hetes korban értékelték meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a takarmány CP-szintje, valamint a takarmány CP- és lizinszintjének együttes hatása befolyásolta az átlagos takarmányfelvételt (AFI). Az AFI a 16%-os CP és 17%-os CP csoportban magasabb volt, mint a 18%-os CP csoportban.

A CP-tartalom jelentősen befolyásolta a testtömeg-gyarapodást a 9–16. héten. A 18%-os CP-csoportban volt a legmagasabb a testtömeg-gyarapodás (93,99 g). Az étrendi CP-szint befolyásolta a combhúshozam százalékos arányát, és a 16%-os CP-csoport combhúshozamának százalékos aránya szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a többi csoporté. Az étrendi CP- és lizinszintek önmagukban és együttesen nem befolyásolták a 24. órában mért pH-t, a csepegési veszteséget és a mellizom főzési veszteségét. A 18%-os CP-csoport vágóereje (29,55 N) magasabb volt, mint a többi csoporté.

Az izomrostok átmérőjének, valamint a kötőszöveti rétegek (endomízium és perimízium) vastagságának vizsgálatánál a kutatók azt állapították meg, hogy a takarmány CP-szintjének csökkentése és a megfelelő lizinkiegészítés csökkentheti az izomrostok átmérőjét és növelheti a perimízium vastagságát, csökkentve a vágóerőt és javítva a hús puhaságát.

Az Eggspress Írországban igen népszerű tojásautomata a közelmúltban több mint nyolcmillió megtekintéssel terjedt el a TikTok közösségi médiaplatformon, amikor egy felhasználó videót készített róla és közzétette tapasztalatait.

Az automatán, ami egy kártyaolvasóval, valamint 28 nyílással rendelkezik, egy ír családi tojástermelő gazdaság neve olvasható: „Egan’s Farm Free Range”. A videón jól látható, hogy miután a fogyasztó hét dollárt fizetett, a 28 nyílás közül az egyik kinyílt és egy tojástartó került elő belőle, benne 30 darab szobahőmérsékletű barna héjú tojással. A felhasználó az ár miatt izgatottan felkiáltott: „Ez Amerikában 1000 dollár lett volna!”

A videó több kommentelője is kiemelte a tojások kedvező árát, és néhány kistermelő abban is egyetértett abban, hogy az automata remek lehetőség lehet arra, hogy azok is eladják tojásaikat, akiknek például nincs értékesítési lehetőségük.

Paddy Muckian, az Eggspress Vending tulajdonosa az Agriland internetes portálnak elárulta, hogy a tojásautomata ötlete onnan jött, hogy szeretett volna 24 órán keresztül rendelkezésre állni a vevők irányába, miután észrevette, hogy a piacon hatalmas hiány van.

„Tudtam, hogy nehéz megszervezni az eladást, sokszor nekem kellett kiszaladgálnom az udvarra, amikor valaki tojásért jött, illetve nem is mindig voltunk otthon, így hát belevágtam” – nyilatkozta.

Muckian szerint az automata lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy rezsiköltségeket takarítsanak meg, és alacsonyabb árakat kínáljanak a fogyasztók számára. Ezenkívül a közvetlen értékesítés lehetővé teszi a termelők számára a helyben történő eladást.

A népszerűségnek köszönhetően az automatákat már Írországban, az Egyesült Királyságban és Európában is árulják. Emellett Muckian a TikTok-videó miatt megnövekedett érdeklődésre való tekintettel jelenleg egy hűtött modell kifejlesztésén dolgozik az amerikai piac számára: „Nemrég érkezett egy megrendelés Amerikából, ugyanakkor ott a tojásokat az egész értékesítési folyamat során hűteni kell. A vevő már kifizette az egyik gépet és továbbiak beszerzését tervezi.” – tette hozzá.

A ventilátorok által keltett erős légáram segítheti a vírus terjedését, miközben megnehezítik a dolgozók számára az egyéni védőeszközök használatát.

Az ipari ventilátorok használatának köze lehetett a H5N1-fertőzés kitöréséhez azon dolgozók körében, akik részt vettek egy olyan állomány kiürítésében, ahol a vírus jelenlétét igazolták.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) munkatársai jelentették, hogy a kiürítési folyamatban részt vevő négy ember esetében humán H5N1-es megbetegedésről van szó, míg egy ötödik személy is fertőzöttként tartható számon.

A Minnesotai Egyetem Fertőzőbetegség-kutató és -biztonsági Központjának (CIDRAP) jelentése szerint a fertőzött coloradói állomány kiirtásában részt vevő dolgozókat egyéni védőeszközökkel látták el, beleértve az overallt, csizmát, védőszemüveget, kesztyűt és légzőkészüléket.

Julie Gauthier, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Állat- és Növényegészségügyi Ellenőrző Szolgálatának terepmunkákért felelős ügyvezető igazgatója szerint azonban lehetséges, hogy az istállóban lévő ventilátorokból érkező erős légáram megnehezíthette a dolgozók számára, hogy a védőszemüveget és a légzőkészüléket a helyén tartsák. A ventilátorok által olyan istállókban, ahol a hőmérséklet meghaladja a 40 fokot, a vírus a szél által elfújt tollakon és a levegőn keresztül is terjedhetett.

Bár korábban egyetlen hivatalos szerv sem említette konkrétan annak a farmnak a helyét, ahol a fertőzés történt, azon kívül, hogy Colorado állam északkeleti részén történt, a CIDRAP beszámolója egy Weld megyei üzemként azonosította, ahol körülbelül 1,8 millió csirkét tarthattak.

A CIDRAP szerint az összes betegnél csak enyhe tünetek jelentkeztek és mindegyikük gyógyulófélben van.

A Moderna a COVID vakcinatechnológiát a jövőbeli világjárványok elkerülése érdekében tervezi felhasználni. A vállalat bízik benne, hogy a COVID-19 vakcinák mögött álló technológiát felhasználva olyan oltóanyagot hozhat létre, amely képes megvédeni az embereket a madárinfluenzától.

A COVID-19 ellen kifejlesztett vakcinák lipid nanorészecskébe zárt hírvivő RNS-t (mRNS) alkalmaznak. Az mRNS-t genetikailag úgy alakították ki, hogy utasításokat adjon arra vonatkozóan, hogyan kell elkészíteni a tüskésfehérje hamis másolatát, egy tüskeszerű szerkezetet, amelyet a COVID-19 vírus a sejtek megfertőzésére használ.

Az immunrendszer megtanulja felismerni ezeket az idegen fehérjéket, és olyan antitesteket hoz létre, amelyek megvédhetik a szervezetet a COVID-19 jövőbeli fertőzéseivel szemben. Az mRNS-alapú vakcinák egyik előnye, hogy nagymértékben alakíthatóak a vírustörzsek fejlődéséhez – vagy ebben az esetben akár a különböző fertőző betegségekhez is.

A vállalat már megkezdte a madárinfluenza elleni vakcinajelöltek biztonságos tesztelését egészséges felnőtt jelentkezők körében. Sikeres vizsgálat esetén pedig még hátravan a harmadik fázisú tesztelés, amelyet több központban több ezer páciensen végeznének el.

Az orosz hatóságoknak sikerült helyreállítaniuk a hazai baromfi- és tojáspiac egyensúlyát bőkezű állami támogatási intézkedésekkel és monopóliumellenes vizsgálatokkal az állami tisztviselők szerint.

A közelmúltban a brojlerhús nagykereskedelmi átlagára az orosz piacon 0,1 százalékkal 157 rubelre (kb. 600 forint) csökkent kilogrammonként. A 10 darabos tojáscsomag átlagos nagykereskedelmi ára 1,3 százalékkal 89,7 rubelre (kb. 360 forint) csökkent – közölte az orosz mezőgazdasági minisztérium. Az árdinamika 2024 januárja óta túlnyomórészt stagnál, miután 2023 második felében példátlanul nagy volt a turbulencia. A csirkehúsból a polcokon időnként jelentkező hiány, amelyet egyes régiókban 2023 szeptembere és 2024 januárja között tapasztaltak, már nem fordul elő.

Egy 2023 végén elfogadott kormányrendelet lehetővé teszi az orosz regionális hatóságok számára, hogy lépéseket tegyenek a baromfi és a tojás árának csökkentése érdekében. Makszim Saszkoszkij, az orosz Szövetségi Monopóliumellenes Hivatal vezetője elmondta, hogy 34 régió élt ezzel az eszközzel, és 2200 élelmiszergyártóval kötött megállapodást, amelynek keretében bizonyos kedvezményekért cserébe ígéretet tettek a nagykereskedelmi árak emelésének korlátozására. Emellett a hatóság vizsgálatokat is indított, és egyes esetekben kiderült, hogy a felfelé irányuló árdinamikát nem indokolta a termelési költségek megfelelő növekedése vagy az üzleti árrés változása. A hivatal összesen 10 eljárást indított az orosz baromfi- és tojástermelők ellen a monopóliumellenes törvények megsértése miatt – közölte Szaszkoszkij, további részleteket nem közölve.

A bőkezű állami támogatásoknak köszönhetően Oroszország jó úton halad afelé, hogy 2024-re bővítse a tojás- és baromfitermelést – mondta Makszim Uvajdov, orosz mezőgazdasági miniszterhelyettes a parlament egyik legutóbbi ülésén. Elmondta, hogy összesen 51 tojástermelő gazdaságnak kell bővítenie a tojástermelést a támogatott kamatozású bankhiteleknek köszönhetően. Az Uvajdov által közölt adatok szerint 2023-ban az orosz tojástermelés elérte a 46,6 milliárd darabot, ami 1,2 százalékkal több mint a 2022-es mennyiség.

A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás elemezheti a baromfivér biomarkereit a potenciális teljesítmény- és egészségügyi kihívások felismerése érdekében, ami proaktívabb, adatvezérelt döntésekhez vezethet a madarak takarmányozásával kapcsolatban.

„Technológiánk gépi tanulást használ, hogy az összes begyűjtött adatot – nem csak a véradatokat, hanem a szezonalitást, a fajtát, a madár nemét és más mérőszámokat is – felhasználja és betáplálja a neurális hálózati technológiába, amely előrejelzéseket készít, majd ezen túlmenően akár előíró jellegű diagnosztikát is” – magyarázta Matthew Livingston, a dsm-firmenich vállalat által fejlesztett Verax szoftver üzletfejlesztési vezetője.

A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia képes nyomon követni a vér biomarker szintjeinek tendenciáját és változásait, amelyek a madarak lehetséges betegségeinek korai jelzésére szolgálnak. A vér biomarkerek közé tartozik például a kalcium, a nátrium-klorid, a fehérje vagy a hemoglobin is.

A neurális hálózat egy modell vagy vér biomarker adathalmazon alapul, képes valós időben kiemelni és akár előre jelezni, hogy a brojlerek egészségi problémáira utaló táplálkozási hiányosságok mikor kezdenek megjelenni az állományban. A technológia ezen adatok alapján táplálkozási stratégiákat ajánl a madarak egészségének kezeléséhez.

A termelők ezt a korai figyelmeztető rendszert arra tudják használni, hogy proaktívan változtassanak a takarmányozáson és egyéb gazdálkodási módszereken annak érdekében, hogy megelőzzék a járványok kitörését, mielőtt azok valójában elkezdődnének.

„Egy ideális világban ezt évente körülbelül négyszer csináljuk. Tudjuk, hogy vannak szezonális különbségek, különösen az olyan esetekben, mint az elektrolitok és a hőstressz” – mondta Livingston. „A gép megmutatja nekünk a mintázatot. Lehetnek olyan dolgok, amelyek nyilvánvalóak, de mindig vannak olyan dolgok, amire magunktól nem is gondoltunk.”

A ribonukleinsav (RNS) vakcinák áttörést jelenthetnek a vakcinatechnológiában, és gyors választ adhatnak a kórokozókra a baromfiiparban. A hagyományos vagy a vektorvakcinákkal ellentétben az RNS-vakcinák, amelyeket a DNS-vakcinákkal együtt nukleinsav-vakcináknak nevezünk, a kórokozó genetikai anyagának egy kis darabját használják fel az immunválasz kiváltására.

A baromfitenyésztők és az állatorvosok azonban kihívásokkal találják szemben magukat az RNS-vakcinák iparági bevezetése során. E kihívások közé tartozik az engedélyezési folyamat, amelyen keresztül az RNS-vakcinákat jóvá kell hagyni.

„Jelenleg 3–7 évig tart egy baromfivakcina engedélyeztetése. Ha az RNS-technológia platformengedélyét először az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) engedélyezésén keresztül szerzik meg, akkor a vakcináknak az adaptálása már nem éveket, hanem csak heteket, vagy hónapokat vehet igénybe” – magyarázta Dr. John El-Attrache, a Ceva Animal Health globális tudományos és innovációs igazgatója a 2023-as Poultry Tech Summit konferencián.

Az RNS-vakcinák létrehozásakor a fejlesztőknek a genetikai szekvenciát egy elszigetelt helyről kell venniük.

„Az integrált RNS-vakcinafejlesztéshez a vállalatoknak szükségük van arra, hogy a termelők teszteket és információkat szolgáltassanak a vakcina fejlesztőinek, hogy a klinikai és betegségdiagnosztika elvégezhető legyen. Kritikus fontosságú azonban, hogy az információk gyűjtése szabványosított módon történjen” – magyarázta El-Attrache. 

A metaadatok elemzése olyan eszköz, amely támogathatja az RNS-vakcina előállítását, azonban a termelésirányítók számára nehézséget jelenthet ezen adatok összegyűjtése a gazdaságokban. „Ahhoz, hogy metaadatokhoz jussunk, meg kell könnyítenünk a termelésirányítók és az állatorvosok számára az információk megszerzését, hogy azokat egy alkalmazásban tudják rögzíteni” – jelentette ki El-Attrache.

„Az állatgyógyászok jól ismerik a különböző vakcinatípusok közötti különbségeket, és tudják, hogyan használhatják őket a biztonság és a hatékonyság érdekében. Az RNS-vakcinák egy újabb rendelkezésre álló eszközzé válnak, amely tovább optimalizálja ezt az egyensúlyt.”

El-Attrache úgy véli, hogy a jövő baromfivakcinái között mindhárom vakcinatípus megtalálható lesz majd, és hogy az olyan technológiák, mint a genomszekvencia-elemzés és a mesterséges intelligencia segíthetnek az iparág számára a biztonságosabb és hatékonyabb vakcinák előállításában.

A növényi eredetű – azaz fitogén – szaponinok és polifenolok tojótyúkokkal és jércékkel való etetése nincs negatív hatással a teljesítményre vagy a tojásminőségre – derült ki az Észak-Karolinai Állami Egyetemen (NCSU) végzett validációs kísérletből. A legújabb kutatások szerint a fitogén takarmány-adalékanyagok javíthatják a baromfi bélrendszerének egészségét, és védelmet nyújthatnak számos betegség ellen. Különösen a Quillaja saponaria és Yucca schidigera növények biomasszájából származó szaponinok és polifenolok kombinációja előnyös a kokcidiózis és az elhalásos bélgyulladás fertőzések ellen.
Az eredmények azt mutatták, hogy a fitogén takarmány-adalékanyagot tartalmazó tápot kapott madarak jércekorukban kevesebb takarmányt fogyasztottak, és a kontrollcsoporttal összehasonlítva azonos testtömegűek voltak. „Nem tudjuk, hogy miért, mert nem végeztük el a bél szövettani vizsgálatát, de úgy gondoljuk, hogy azért, mert a bél jobban fel tudta szívni a szükséges tápanyagokat” – mondta el a 2024-es International Poultry Scientific Forum (IPSF) konferencián a kutatást ismertető Dimitri Malheiros.
Ezenkívül a tojótyúkok teljesítményében, illetve a tojások méretében, osztályában vagy minőségében nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a kontrollcsoporthoz képest. Malheiros megjegyezte, hogy a kísérletben részt vevő tyúkokat nem fertőzték meg szándékosan kokcidiózissal vagy más betegségekkel.” A kutató szeretné, ha a kísérletet nagy léptékben, fertőzéses formában is elvégeznék” – tette hozzá.