Skip to main content

Szerző: c001os

2023: egy óvatos év a sertéságazatban

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A Rabobank legfrissebb negyedéves sertéshús-jelentése szerint a 2023 eleji lanyhább fogyasztási trendek óvatosságra késztetik a globális sertéshúsipart, mivel az egy mozgó célhoz való alkalmazkodással küzd.

A gyengébb gazdasági növekedés kezd meglátszani a globális sertéshúsfogyasztáson. Annak ellenére, hogy a jelek szerint az inflációs hatások legsúlyosabb része már a múlté, a fogyasztásra gyakorolt késleltetett hatás valószínűleg egész 2023-ban érezhető lesz. A lassuló gazdaságban a sertéshús még viszonylag jó helyzetben van, mivel e fehérjeforrás iránti kereslet történelmileg kevésbé jövedelemérzékeny, mint az olyan drágább fehérjéké, mint a marhahús vagy a prémium tenger gyümölcsei. „Mindazonáltal úgy látjuk, hogy a tartósan magas kiskereskedelmi árak korlátozzák az összes fehérje fogyasztását.

A fogyasztók továbbra is takarékoskodnak azáltal, hogy a mindennapi vásárlásokat alacsonyabb értékű fehérjefajtákra helyezik át, csatornát váltanak, és kisebb csomagolási méretekre térnek át” – mondta Christine McCracken, a Rabobank állati fehérjepiaci vezető elemzője. Ezen túlmenően a sertéshúsfogyasztás (és az árak) 2022-es jelentős felfelé irányuló elmozdulását követő iparági optimizmus egyes piacokon, valamint a világjárvány miatt korlátozott fogyasztás 2023-as helyreállására vonatkozó várakozások más piacokon hozzájárultak a 2023-as tervezett kínálatnövekedéshez. Ennek a növekedésnek a megfékezése időbe telik. „Az európai kínálat lassulása segíteni fogja az ágazat egyensúlyát, ugyanakkor a magas termelési költségek és a korlátozott fogyasztói támogatás konzervatívabb termelési megközelítést tesz szükségessé az árrések stabilizálása érdekében” – mondta McCracken. Bár 2023-ban a termelési költségek szerény javulása várható, a helyi feltételek eltérőek lesznek, és a kockázatkezelés továbbra is kulcsfontosságú marad a sikerhez.

A globális takarmánykészletek történelmi mélyponton vannak, és a rendelkezésre állás továbbra is szűkös. A csalódást keltő argentin termést részben ellensúlyozni fogja Brazília 2023-as rekordmennyiségű szója- és másodvetésű (safrinha-) kukoricatermése, így a piacnak az importigényekre, a fekete-tengeri gabona elérhetőségére és az északi féltekén a sikeres vetésére kell összpontosítania. „A Rabobank arra számít, hogy a gabona- és olajosmag-készletek szűkössége további takarmányköltség-ingadozást okoz világszerte 2023-ban” – mondta McCracken.

Célkeresztben az energiahatékonyság

Írta: c001os Dátum: Kategória: Vállalati hírek.

Cégünk elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett. Napelemparkunk kialakítása és a gyártástechnológiai rendszerünk korszerűsítése mind az energiahatékony működést szolgálja.

Az Agrofeed beruházásai HIPA támogatásban részesültek a nemrég meghirdetett Gyármentő Program keretein belül.

A természetes antitestek öröklődését vizsgálták barna tojótyúkokban

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A Wageningen University & Research Állattenyésztési és Genetikai Intézete (WUR-ABG) által a Poultry Science című szaklapban közzétett tanulmány azt mutatja, hogy mind a természetes antitestek (NAb) szintje, mind az ellenálló képesség mutatói öröklődnek és poligénes meghatározottság alatt állnak egy barna tojótyúk vonalban. Az ellenálló képesség az állat azon képessége, hogy a zavarok minimálisan befolyásolják, vagy gyorsan visszatérjen a zavarnak való kitettség előtti állapotba. Mivel az állatállomány folyamatosan ki van téve a környezeti zavaroknak, például a hőmérséklet-ingadozásoknak vagy a kórokozóknak, az állattenyésztés fenntarthatósága és jövedelmezősége szempontjából fontos a jó ellenálló képességű állatállomány tenyésztése. Az állatok általános ellenálló képességének mérése nem egyszerű. A longitudinális termelési adatok egyre szélesebb körű hozzáférhetősége azonban lehetővé teszi az ellenálló képességi mutatók becslését a várható termelési szintektől való megfigyelt eltérések alapján. Az állatok általános betegségekkel szembeni ellenálló képességének értékelésére a természetes antitestek (NAb) szintje használható indikátor tulajdonságként.

A kutatók teljes genom asszociációs vizsgálatot (GWAS) végeztek az NAb-k és az ellenálló képesség mutatóit befolyásoló genomi régiók azonosítására egy fajtatiszta rhode islandi tojótyúk vonalban. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az ellenálló képesség mutatói, mind a NAb szintje öröklődő tulajdonságok, amelyek „poligénes meghatározottság” alatt állnak, ami azt jelenti, hogy sok gén befolyásolja őket, kis hatással. Ezek a megfigyelések további betekintést nyújtanak az ellenálló képesség hátterében álló genetikai architektúrába, ami viszont megkönnyítheti a tojótyúk vonalak ellenálló képességének genetikai javítását. A szerzők szerint jelenleg még az ellenálló képesség egyik mutatójának értelmezése sem egyszerű, ezért fontos azok további finomítása és validálása, hogy ellenőrizni lehessen gyakorlati jelentőségüket, és be lehessen őket vezetni a gazdálkodási és tenyésztési gyakorlatba.

Fognak-e csirkehúst enni a klímatáriánusok?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói aggodalmak minden eddiginél nagyobbak, a kiskereskedők és a vendéglátóipari szolgáltatók felkészülnek a klímavédelem új korszakára. Vajon ez az új fogyasztói réteg a csirkét fogja választani? 2023-as Chicken Marketing Summit egyik fő témája lesz ez a kérdés, ahol szakértők beszélgetnek majd a fogyasztói szokások átalakulásáról. „A klímatáriánus olyan személy, aki élelmiszer klímára gyakorolt hatása alapján választ élelmiszert” – mondja Corey Chafin, az amerikai Kearney tanácsadó cég fogyasztói és kiskereskedelmi részlegének szakértője. Például klímatáriánus az, aki csirkét eszik marhahús helyett, de nem azért, mert az jobban ízlik neki, hanem azért, mert a csirkét általában kisebb környezeti hatásúnak tartják. „Tehát olyan személyről van szó, akinek élelmiszer-választását – nem feltétlenül az összes élelmiszerre vonatkozóan, hanem akár egyetlen élelmiszer választását is – az adott élelmiszer éghajlatra gyakorolt hatása határozza meg” – tette hozzá Chafin. Az egyik legfontosabb dolog, amit a csirkehústermelő vállalatok tehetnek a klímatáriánusokkal való kapcsolatteremtés érdekében, hogy a bizalom kiépítésére összpontosítanak – magyarázza Erika Stewart, a Kearney tanácsadója. Ezek a fogyasztók a csirketermelőktől azt várják, hogy eredményeket mutassanak fel a fenntarthatóság terén. Azt is elvárják tőlük, hogy az edukáció terén is példát mutassanak. Ráadásul ezt pozitív megerősítés formájában várják. Stewart szerint a húsipari szereplőknek úgy kell kommunikálniuk ezzel a fogyasztói réteggel, hogy büszkék legyenek az élelmiszerekkel kapcsolatos döntéseikre.

A húsmarhák vakcinázási sikertelenségének okai

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Az őszi vakcinázások a húsmarhaállományok sikeres egészségügyi programjának létfontosságú részét képezik. Ez magában foglalja az előkondicionáló programokat a borjak értékesítéséhez, valamint a tehénállomány hatékony egészségi állapotának fenntartását. Néha hallani olyan termelői megjegyzést, hogy a szarvasmarhák vagy borjak a vakcinázást követően úgyis megbetegednek. A szokásos válasz az, hogy „az a vakcina nem volt jó”. A vakcinák sikertelenségének okai azonban ennél összetettebbek – írja a Penn State Egyetem közelmúltban megjelent összefoglalójában. A betegség megelőzésére irányuló vakcinázási program kudarca három részből áll: az állat, az ember és a vakcina.

Az egészséges szarvasmarhák egy része, elsősorban azon borjak, amelyek valamilyen formában stressznek vannak kitéve a környezet miatt, nem reagálnak megfelelően a vakcinákra. Ide tartozik a szélsőséges időjárás, a kiszáradás vagy más környezeti tényezők. A szállításból, elválasztásból, ivartalanításból, új csoportba kerüléstől vagy egyszerűen a kezelésből eredő stressz csökkentheti az állat képességét arra, hogy a vakcinából származó betegséggel szemben a kívánt immunitást kifejlessze, mivel ezek a tevékenységek összeadódó stresszforrások. A borjak őszi elválasztásakor a vakcinázást vagy az elválasztás előtt kell elvégezni, vagy várni kell néhány napot, amíg a stressz lecsillapodik. A lényeg, hogy a lehető legkevesebb más menedzsment-tevékenységet kombináljunk a vakcinázással. A vakcinák sokszor azért vallanak kudarcot, mert az emberek nem megfelelően használják őket – hívják fel a figyelmet a szerzők. A vakcina használatára vonatkozó protokoll a termék címkéjén található, és azt pontosan be kell tartani. Például a nem megfelelően kevert vakcinák, általában a módosított élő vakcinák, a legjobb körülmények között sem fognak működni.

Új, ígéretes probiotikumot teszteltek Japánban a borjak súlyos hasmenése ellen

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

A borjak egészsége a szarvasmarhatartásban kulcsfontosságú, mivel a borjakat érintő betegségek gazdasági veszteséget okoznak az állattartó gazdaságoknak, vagy közvetlenül, a borjak elpusztulása miatt, vagy közvetve, a súlycsökkenés miatt, amely csökkenti a termelékenységet az állat egész élettartama alatt. Japánban a szarvasmarha rotavírus (BRV) és a szarvasmarha kriptosporidiózis fertőzés a borjak súlyos hasmenését okozó fő betegségek. Egy japán kutatócsoport Szatoru Konnai, a Hokkaidói Egyetem Állatorvosi Karának docensének vezetésével, kifejlesztett egy újszerű probiotikus kiegészítőt, és igazolta annak hatékonyságát, mint hasmenés elleni gyógyszert borjak számára. Eredményeiket a Veterinary Microbiology című folyóiratban tették közzé.

Különféle erjesztett tejeket már az 1970-es években is használták probiotikumként az állattenyésztésben, azonban az előállítási folyamatok jelentős eltérései miatt ezek hatékonysága nem volt egységes. Továbbá előfordult, hogy maga a fermentált tej volt a forrása a hasmenést okozó kórokozóknak. A japán kutatók szerint a fermentált tejpótló porok ideális jelöltek lehetnek a borjak minőségi és biztonságos probiotikum-ellátására. A kutatók ezért kezdeményezték egy egységes protokoll kidolgozását a fermentált tejpótló por előállítására és hatékonyságának értékelésére.

Farmer Expon várjuk a Cívis városban

Írta: c001os Dátum: Kategória: Vállalati hírek.

Szeretettel várjuk minden kedves Partnerünket augusztus 17-20. között Debrecenben. Hétköznaponként sokszínű szakmai programok közül válogathatnak, hétvégén pedig vár mindenkit a Virágkarnevál látványos forgataga!

Mikortól fáj a csirkeembrióknak?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

Németországban az állatjóléti törvény értelmében 2022 óta tilos a kakascsibék leölése. 2024-től kezdődően pedig már tilos lesz a hím csirkeembriók leölése is tilos lesz a tojásban történő nemmeghatározás után a keltetés 6. napját követően, mivel korábbi tanulmányok arra utalnak, hogy a csirkeembriók a keltetés 7. napjától kezdve képesek lehetnek a fájdalom átvitelére. Ezért a német Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium nemrégiben megbízást adott egy kutatási projektre, amelyben a csirkeembriók fájdalommentes megsemmisítését lehetővé tevő időszakot kívánják pontosítani. A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) szakembereinek vezetésével zajló vizsgálat során a 7. naptól a 19. napig vizsgálták a csirkeembriókat. A szövetkárosító inger mellett egy kontroll in ovo stimulus került alkalmazásra. A kardiovaszkuláris paraméterek és a viselkedés megfigyeléséhez a csőr tövénél mechanikus ingert használtak káros ingerületként. A választ a csőr megérintésének kontroll ingerével hasonlították össze. Második kontrollcsoportként helyi érzéstelenítést alkalmaztak a csőr tövénél a mechanikus ingerlés előtt, a 18. embrionális napon. A csirkeembriók reakcióit kardiovaszkuláris paraméterek (átlagos artériás vérnyomás és szívfrekvencia), viselkedési paraméterek (mozgások) és elektromos agyi aktivitás alapján elemezték. Az eredmények azt mutatják, hogy a mechanikai stimulációra adott kardiovaszkuláris reakciók a 16. embrionális naptól kezdve voltak jelentősek, míg a mechanikai stimulációra adott viselkedési reakció a 15. embrionális naptól kezdve volt megfigyelhető az embriókban. Ez azt jelenti, hogy a fájdalomérzékelés képessége nem zárható ki a 15. embrionális napon, a 16. naptól kezdve pedig feltételezhető. Eközben a fiziológiai idegi aktivitás a 13. embrionális naptól kezdve volt mérhető.

Szőrelemzés: új módszer a sertés stressztűrőképességének vizsgálatában

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A stresszel szemben ellenállóbb sertések általában ellenállóbbak a betegségekkel szemben is, és összességében jobb teljesítményt nyújtanak. Ezt a tényt bizonyos mértékig már használják a sertések és más haszonállat-típusok tenyésztési programjaiban. A sertések stresszel szembeni ellenálló képességének új lehetősége – a szőrelemzés révén – a jövőben nagyobb és pontosabb tenyésztést fog eredményezni e tényhez kapcsolódóan. A stresszmutatókat 3 fő kategóriába sorolják.

Ezek a következők: ok-okozati mutatók (bizonyos viselkedési formák, mint például a farokrágás, a szociális interakciók típusa és száma), biológiai válaszmutatók (például a vér stresszhormonszintje) és következménymutatók (általános teljesítmény). A stresszhormonok szintje vérvizsgálattal is mérhető, de egy nem invazív és gazdaságos megközelítést jelent a sertés szőrzetébe „bezárt” stresszhormonok mennyiségének lecsipkedése és elemzése. A stressz mérésének ezen módjával kapcsolatos kutatásokat néhány évvel ezelőtt kezdte el Dr. Jack Dekkers az Iowa State Egyetemen. A szőr elemzése nem csak nem invazív, de másról is árulkodik, mint a vérben lévő stresszhormonszint vizsgálata. Azaz, a szőr növekedésével néhány stresszhormon lerakódik benne, és a vér stresszhormonszintjével ellentétben, amely állandóan ingadozik, tartósan felhalmozódik.

Ezért az adott idő alatt nőtt szőr egy egész időszakra vonatkozóan tükrözi a stresszre adott válaszreakciót. A kutatókat a betegségekből adódó stresszre adott reakciókon kívül az is érdekli, hogyan reagálnak a sertések az olyan tipikusan stresszes helyzetekre, mint az elválasztás, a szállítás és az új csoportba kerülés, ahol új szocializációs rend alakul ki. Ezért a 2021-ben kezdődött kísérlet keretében napjainkra már mintegy 1000 egyed életének különböző pontjaiból származó szőrmintákból rendelkeznek adatokkal. A kutatók már tudják, hogy azok a sertések, amelyek szőrében a kortizol és a DHEA stresszhormonok aránya alacsony, kevésbé stresszesek. Az, hogy mely genetikai vonalak rendelkeznek nagyobb stressztűrő képességgel, fontos információt jelent a tenyésztési programok számára, de a kutatás tovább folytatódik, mivel a stressztűrő képességet meghatározó konkrét genetikai alapokat is azonosítani szeretnék.

Skót mérnökök részvételével indul az új borjúdiagnosztikai projekt

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

A Glasgow-i Egyetem James Watt Műszaki Karának kutatói is részt vesznek egy új konzorciumban, amely az első kereskedelmi forgalomban kapható egylépéses gyorsteszt kifejlesztését tűzte ki célul a borjak tüdőgyulladásának kimutatására. A Global Access Diagnostics (GADx), a diagnosztikához való méltányos hozzáférést előtérbe helyező és a helyi gyártást ösztönző társadalmi vállalkozás március végén jelentette be a RaDiCal kifejlesztését, ami egy egylépéses molekuláris laterális áramlási teszt lesz, amely lehetővé teszi a borjakat érintő egyik legjelentősebb betegség, a tüdőgyulladás gyors diagnózisát. A tesztet a Surrey Egyetem, a Glasgow-i Egyetem, a Cardiffi Egyetem és a Westpoint Farm Vets képviselőiből álló konzorcium közreműködésével fejlesztik ki, hogy alacsony költségű, az állatorvosok vagy a gazdák által a gazdaságban használható eszközt biztosítsanak.

A teszt egy úttörő molekuláris laterális áramlási platform, amely az eredmények egyszerű értelmezése érdekében összekapcsolható egy mobiltelefonos digitális platformmal, lehetővé téve a gazdák és állatorvosok számára, hogy a borjakat a telepen diagnosztizálják, és ezt követően gyors és megalapozott intézkedéseket tegyenek a betegség helyes kezelésének elősegítése és a felelős antibiotikum-használat támogatása érdekében. Jon Cooper professzor vezeti a RaDiCal konzorcium Glasgow-i Egyetemhez tartozó részlegének munkáját. Cooper professzor és munkatársai már több éve dolgoznak azon, hogy olcsó laterális áramlási diagnosztikai módszereket fejlesszenek olyan emberi betegségekre, mint a malária vagy a skisztoszómia, amelyeket aztán olyan területeken használhatnak, ahol az egészségügyi ellátás korlátozottan elérhető. Ezeket Ugandában helyi kutatók és a kormány támogatásával terepen is tesztelték.