A Davisi Kaliforniai Egyetem kutatói a tejelő szarvasmarhák lucerna alapú takarmányához a borkészítésből visszamaradt friss szőlőtörkölyt adtak, és megállapították, hogy a metánkibocsátás 10–11 százalékkal csökkent. Az előzetes eredmények alapján a szőlőtörköly alacsony költségű, fenntartható lehetőséget kínálhat a szőlészetek számára a hulladék csökkentésére, miközben segíthet a tejtermelésben a minőség megőrzésében és a metánkibocsátás csökkentésében.

„Arra jutottunk, hogy a szőlőtörköllyel kiegészített takarmány megváltoztatta a tej zsírsavösszetételét és különösen a többszörösen telítetlen zsírokat növelte, amelyek a szőlőtörköly fő zsiradékjai” – mondta Selina Wang a kutatás vezetője. „Ez arra utal, hogy az optimális zsírsavprofillal rendelkező takarmány kiegészítése pozitív hatással lehet a tej zsírsavprofiljára, és növelheti azok egészségügyi előnyeit.”

A borszőlő magas zsír- és tannintartalmú, ami köztudottan csökkenti a metánkibocsátást, ezért a kutatásban azt próbálták vizsgálni, hogy a szőlőtörköly takarmányhoz való hozzáadása pozitív hatással lehet-e a termelés hátrányos befolyásolása nélkül. „Ez egy olyan melléktermék, amelyet nem nagyon használnak fel” – mondta. „Ez olyasvalami, amit be lehet vonni a kibocsátás csökkentésére.”

A kutatás során a tudósok Holstein-fríz tejelő tehenekkel dolgoztak, és lucernából, búzából, mandulahéjból, gyapotmagból és gabonából álló takarmányt adtak az állatoknak. Két hét elteltével a teheneket három csoportra osztották: egy kontrollcsoportba, ahol nem változtattak a takarmányon, egy másikba, ahol a takarmánykombináció 10 százalék szőlőtörkölyt tartalmazott, és egy harmadikba, amely 15 százalék szőlőtörkölyt. A tehéncsoportok számára négyhetente változtatták a takarmánykombinációkat.

A posztdoktori hallgatók és gyakornokok naponta kétszer etették őket, és ellenőrizték a kibocsátásukat. A tejtermelést reggel és este dokumentálták, és hetente tejmintákat gyűjtöttek, hogy elemezzék a zsír-, fehérje-, laktóz- és egyéb szinteket, amelyek nem mutattak különbséget a kontroll- és a többi csoport között.

A metán- és hidrogénkibocsátás ugyanakkor csökkent a kontrollcsoporthoz képest, ami arra utal, hogy a szőlőtörköly csökkentette az emésztőrendszeri kibocsátást anélkül, hogy ez a termelésre hatással lett volna.

Öthónapos intenzív tárgyalásokat követően a dán kormány döntött: bevezeti a mezőgazdasági termelőket sújtó szén-dioxid adót, amely a maga nemében az első ilyen a világon.

2030-tól a mezőgazdaságra kivetett éghajlatvédelmi adó mértéke 300 dán korona (40 euró) lesz a kibocsátott szén-dioxid tonnánkénti ára alapján, amely 2035-re 750 dán koronára (100 euró) emelkedhet.

A különböző állatfajták átlagos szén-dioxid kibocsátására azonban 60 százalékos alaplevonást vagy adókedvezményt alkalmaznak, ami gazdasági előnyt biztosít az éghajlathoz alkalmazkodó gazdálkodók számára. A csökkentést követően a gazdálkodók 2030-ban 120 dán koronát (16 euró), 2035-ben pedig 300 dán koronát fizetnek majd a tonnánkénti szén-dioxidért.

Dánia nagy tej- és sertéshúsexportőr, és a mezőgazdasági kibocsátás az ország teljes szén-dioxid-kibocsátásának 22,4 százalékát teszi ki – szemben a tíz évvel ezelőtti 15,6 százalékhoz képest.

A számokat nézve Dániában 2300 gazdaságban 547 ezer tejelő szarvasmarha van, amelyek évente 5,87 milliárd kilogramm tejet termelnek. Nagyjából 900 ezer marhát és egyéb szarvasmarhát, valamint 11,5 millió sertést tartanak.

A szakértők számításai szerint a szén-dioxid-adó már az első évben 1,8 millió tonna szén-dioxid kibocsátást fog csökkenteni, ami lehetővé teszi, hogy Dánia elérje célját, hogy a teljes kibocsátásának 70 százalékát csökkentse már az adott az évben.

A merész lépés a koalíciós kormány és számos dán mezőgazdasági szervezet megállapodásával jött létre és valószínűleg precedenst teremt más országok esetében is. Az adóra a dán kormány mellett a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács, a Dán Természetvédelmi Társaság, a Dán Iparszövetség, az NNF szakszervezet és a Dán Önkormányzati Szövetség is áldását adta.

A szén-dioxidra kivetett adóból befolyó pénz a tervek szerint a mezőgazdasági ágazatba kerül vissza a zöld kezdeményezések és az éghajlati technológiák fejlesztésére. Felhívások hangzottak el annak biztosítására, hogy az adóbeszedés szabályozott legyen, és hogy az adót lehetőség szerint összehangolják az uniós szintű kibocsátások kereskedelmi rendszerével.

Eközben a gazdák világszerte a közösségi médiában fejtették ki véleményüket az adóval kapcsolatban. Egyes vélemények szerint „igazi áttörést jelent a mezőgazdaság számára”, míg mások azt írták: „Legyetek résen, ez az ostobaság a mi dolgunkat is meg fogja nehezíteni!”

A Cornell Egyetem új tanulmánya bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a madárinfluenza madarakról tejelő szarvasmarhákra történő átterjedése több amerikai államban mostanra emlősökről emlősökre való terjedéssel is veszélyeztet.

„Ez az egyik első alkalom, amikor bizonyítékot látunk a H5N1 magas patogenitású madárinfluenza hatékony és tartós emlősök közötti terjedésére” – mondta Diego Diel a Cornell Állategészségügyi Diagnosztikai Központjának (AHDC) virológiai laboratóriumának igazgatója, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A vírus teljes genomszekvenálása nem mutatott ki olyan mutációkat a vírust illetően, amelyek a H5N1 fokozott átvihetőségét eredményezné az emberben, ugyanakkor az adatok egyértelműen bizonyítják az emlősről emlősre történő átvitelt, ami aggasztó, mivel a vírus alkalmazkodhat az emlősökhöz – tájékoztatott Diel.

Július végéig tizenegy emberi megbetegedést jelentettek az Egyesült Államokban, az elsőt még 2022 áprilisában, mindegyiket enyhe tünetekkel: négyet szarvasmarhatelepekhez, hetet pedig baromfitelepekhez kapcsolódóan, az elmúlt hetekben pedig Coloradoban is megjelent a járvány. A mostani fertőzöttek ugyanahhoz a törzshöz kapcsolódóan betegedtek meg, amelyet a tanulmányban a tejelő tehenekben keringő vírustörzsként azonosítottak, ami a kutatókat arra engedte következtetni, hogy a vírus valószínűleg azonos megyében lévő tejgazdaságokhoz kapcsolódik.

Bár a vírus képes megfertőzni az embereket és szaporodni bennük, a fertőzés teljesítménye alacsony.

„Az ad okot aggodalomra, hogy olyan lehetséges mutációk keletkezhetnek, amelyek az emlősökhöz való alkalmazkodáshoz, az emberekre való átterjedéshez és a jövőben az ember közötti lehetséges hatékony átvitelhez vezethetnek” – mondta Diel.

Ezért kritikus fontosságú, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a vírust az érintett állatokban és a potenciálisan fertőzött emberekben is – mondta Diel. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) több, a H5N1-vírus vizsgálatára irányuló programot finanszírozott, a termelők számára költségmentesen. Diel szerint a vírus további terjedésének megfékezéséhez korai tesztelésre, fokozott biológiai biztonságra és karanténra lenne szükség pozitív eredmények esetén.

„A nyerstejtermelés jövedelmezősége (Lengyelországban) a szakadék szélén táncol. Sok múlik azon, hogy a gazdák hozzáférnek-e a megfelelő mennyiségű és jó minőségű, saját előállítású tömegtakarmányokhoz, ami a növekvő állományok és a földéhség miatt inkább kivétel, mint szabály” – olvasható a Nagy-Lengyelországi Mezőgazdasági Kamara (WIR) nemrégiben kiadott jelentésében.

Az elmúlt két évben a lengyel tejipari csoportok többször is panaszkodtak a nehéz pénzügyi körülményekre, illetve a nyereségesség ingadozására. A WIR szerint az ágazat továbbra is a pénzügyi válság állapotában van, amely „túl sokáig tart”, fokozatosan erodálja a gazdaságok erőforrásait és megnehezíti a helytállást.

„Sajnos nincs kilátás a drámai helyzet javulására” – állapította meg a WIR.

Lengyelországban a nyerstej literenkénti átlagára 2,05 zloty (kb. 188 forint), bár az ár régiónként és vevőtől függően nagymértékben eltérhet. Legalább 2024 végéig nem várható jelentős emelkedés – állították a WIR elemzői.

„A lengyel tejiparra továbbra is nyomást gyakorolnak a magas energiaárak, a tejpor és a vaj alacsony világpiaci ára, valamint az erős zloty” – derült ki a WIR jelentéséből.

A globális helyzet nagyban meghatározza a tejipar alakulását Lengyelországban és az EU egészében – mondta Grzegorz Rykaczewski, a Bank Pekao SA elemzője. Rykaczewski szerint 2024 első negyedévében mintegy 1 százalékkal több nyers tejet szállítottak az európai gyárakba az előző évekhez képest. A tejtermelés növekedését elsősorban Franciaországban és Olaszországban regisztrálták. Írországban és Hollandiában csökkent a termelés.

„Mindezek fényében Lengyelország az élmezőnyben volt és 5 százalékos termelésnövekedésével az EU gazdasági motorja volt a vizsgált időszakban” – nyilatkozta.

A tej és tejtermékek iránti keresletet különösen a kínai piac – mint a világ legnagyobb importőre – helyzete határozza meg. Idén januárban és februárban a sovány tejpor, a vaj és a tejsavópor iránt gyengébb volt a kínai kereslet.

„Nagy kérdés, hogy a lakossági fogyasztás hogyan fog tovább alakulni Kínában, és hogy az értékesítés csökkenése felgyorsul-e az idén” – mondta Rykaczewski, hozzátéve, hogy mivel az első negyedévi fogyasztás elmaradt a várakozásoktól, ez sokkolhatja az egész világpiacot és nyomást gyakorolhat az árakra.

A kolosztrum a „folyékony arany” nem hivatalos becenevet kapta, mivel jellemzően aranysárga színű, és a borjak egészségére, növekedésére és teljesítményére az egész életükre kihatóan jótékony hatással van. Elterjedt tévhit azonban, hogy a kolosztrum arany színe a minőségét jelzi. Hanne Skovsgaard Pedersen, a dániai székhelyű ColoQuick állatorvosa, kutatója és borjúszakértője szerint ez nem feltétlenül így van.

„Amikor kimegyek a gazdaságokba, gyakran hallom, hogy a kolosztrumot a színe és a viszkozitása alapján tudjuk értékelni”. Pedersen egy kolosztrumról szóló webináriumon elmondta: „felfedeztük, hogy a szín, a viszkozitás és az antitest-koncentráció között nincs túl erős korreláció.”

Pedersen megosztott egy példát három első fejéses kolosztrumtételről, amelyeket ugyanazon a reggelen fejtek le ugyanabban a tejtermelő gazdaságban. A sűrű és fényes, aranysárga színűtől a viszonylag híg és majdnem fehér színűig terjedt a kinézetük. A minőség Brix-refraktométerrel történő értékelése meglepő eredményeket hozott. A legjobb minta a hígabb, fehér tétel lett 27-es Brix-értékkel. A sűrű, sárga tétel 18 Brix-értéket mutatott, míg a közepes megjelenésű tétel 21-et. Ebben a példában a valódi minőség valójában a vizuális értékelés alapján előrevetített minőség egyenes fordítottja volt.

A kolosztrum minőségének mérése mellett Pedersen hangsúlyozta az időben történő adagolást, ugyanis a bélfal szitaszerű átjárhatósága a születést követő órákban gyorsan bezárul, így kicsi az az időablak, amelyben az antitestek a véráramba juthatnak.

A nagyobb baktériummennyiség is akadályozhatja ezt a felszívódási folyamatot, ezért a kolosztrum higiénikus begyűjtése és kezelése szintén kritikus fontosságú. A kolosztrum pasztőrözése segíthet a tiszta kolosztrum biztosításában, de ez is nehézkes folyamat lehet. Ennek érdekében a ColoQuick kifejlesztett egy zárt körforgású rendszert, amelyben a kolosztrum pasztőrözése és fagyasztása ugyanabban a bélelt zacskóban történik, amely egy erős műanyag patronba illeszkedik.

Bár a lengyel tejágazat pénzügyi teljesítménye továbbra is nyomás alatt van, a vállalatok hajlandóságot mutatnak arra, hogy beruházzanak a működésükbe – derül ki a lengyel tejipari kamara jelentéséből.

A lengyel tejágazat 2023 első háromnegyed évében 38,3 milliárd zloty (kb. 3480 milliárd forint) nettó árbevételt ért el, ami 10,1 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az exportbevétel 6,9 százalékkal 6,8 milliárd zlotyra (kb. 618 milliárd forint) csökkent. Az ágazat pénzügyi teljesítménye vegyes, a tejüzemek által átvett tej költsége 11,6 milliárd zloty (kb. 1055 milliárd forint) volt, ami 2 százalékkal több az előző évinél. Eközben az átlagos felvásárlási ár 8,3 százalékkal, literenként 2,07 zlotyra (kb. 188 forint) csökkent – jelentette a tejkamara.

Az olcsóbb nyerstej volt az egyik legfontosabb tényező, amely megerősítette a tejfeldolgozási szegmens jövedelmezőségét. A működési költségek 6,2 százalékkal voltak alacsonyabb az előző évinél, miközben az energiaköltségek 13,7 százalékkal nőttek. A külső szolgáltatásokhoz, például a szállításhoz és logisztikához kapcsolódó költségek 7,2 százalékkal, a bérek pedig 7,9 százalékkal emelkedtek.

2023 első felében a lengyel tejipar nettó veszteséget termelt, ami megalapozta az ágazat jövőjére vonatkozó negatív előrejelzéseket. Az új statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy év végére a lengyel tejipar ismét a nyereségességi küszöb felett van. A tejkamara számításai szerint a tejipari vállalkozások mindössze 49,5 százaléka volt nyereséges, szemben az előző évi 79 százalékkal.

Figyelemre méltó, hogy a romló pénzügyi eredmények nem tántorították el a tejipari vállalatokat attól, hogy folytassák beruházásaikat. A lengyel tejipari vállalkozások 2023 első háromnegyed évében 563,9 millió zlotyt (kb. 51,3 milliárd forint) fordítottak beruházásokra, ami csaknem megegyezik az előző év azonos időszakával.

Az élelmiszer-technológiai startupok precíziós fermentációs technológiákat alkalmaznak a tehéntej újabb alternatívájának megalkotására. Ennek a szegmensnek a jövője továbbra is bizonytalan, mivel a konzervatív fogyasztók valószínűleg nem fogják egyhamar befogadni a szintetikus termékeket. Míg a laboratóriumban termesztett hús már egy ideje létezik, a laboratóriumban termesztett tejtermékekről a fogyasztók nem gyakran hallanak.

„A szintetikus tej még mindig egy kissé feltörekvő iparág, számos induló vállalkozás még a kutatási és fejlesztési fázisban van. Néhány vállalat azonban élen jár a már piacon lévő termékekkel” – magyarázza Milena Bojovic, az ausztráliai Macquarie Egyetem doktorjelöltje. Példaként az amerikai székhelyű Perfect Day nevű céget említette az ezen a területen sikeresen működő startup cégre.

„A folyamatot változtatjuk meg, nem az élelmiszert” – ez a Perfect Day szlogenje, amely a precíziós fermentációs technológiák fő jellemzőjét tükrözi. Végső soron a tehéntejtől teljesen megkülönböztethetetlen termékeket hoz létre, a bioreaktorokból származó tej ugyanis teljesen azonos ízű, megjelenésű, utóízű és tápértékű lesz.

A precíziós erjesztéssel nyert tej, amelyet „szintetikus tejnek” neveznek, környezetbarát. „Mivel az állati fehérje ezen újszerű formája tehén nélkül is előállítható, jelentős lehetőség nyílik a metán- és szén-dioxid-kibocsátás, a vízszennyezés, a földhasználat és az állatjóléti problémák csökkentésére” – magyarázza Bojovic.

Bár a szintetikus tej szegmens rövid és középtávú kilátásai még nem egyértelműek, az elemzők bizakodásukat fejezik ki, hogy a precíz erjesztéssel előállított termékek idővel megvetik a lábukat a piacon. Mivel a precíziós fermentációs technológiák egyre fejlettebbé válnak, a szintetikus tej várhatóan idővel megfizethetőbbé válik. Az egyik induló vállalkozás, az ausztrál székhelyű All G Foods olyan tervekkel állt elő, amelyek szerint szintetikus teje rövid távon olcsóbb lesz, mint a tehéntej. „Az olyan újszerű fehérjék, mint a szintetikus tej, egy újabb utat kínálnak a fenntartható élelmiszertermelés növeléséhez” – tette hozzá Bojovic.

Kazahsztán tervbe vette, hogy a következő 4 évben 100 ezer állattal növeli a tejelőmarha-állományát és 725 tonnával a tejtermelést. Néhány piaci szereplő szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy végül minden projekt megvalósul. A növekedést elsősorban a tejgazdaságok és a tejfeldolgozó infrastruktúra építésére és korszerűsítésére nyújtott, támogatott kamatozású kormányzati hiteleknek kell táplálniuk. 2023-ban 81 tejtermelő gazdaság és 17 tejfeldolgozó üzem építésének terveit hozták nyilvánosságra Kazahsztánban, sok közülük állami támogatással épül meg – írta meg a The Dairy News Central Asia helyi hírportál. Az azonban még nem derült ki, hogy mindezek a projektek megvalósulnak-e.

Mihail Miscsenko, egy moszkvai székhelyű agytröszt, a Dairy Intelligence Agency igazgatója kétségeit fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott adatok reálisak: „Őszintén szólva nem teljesen hiszem, hogy ezek a számok teljesülni fognak, tekintve, hogy a teljes kazahsztáni ágazat ágazat becsléseink szerint 1,9 millió tonna tejet termel [évente]” – mondta Mishenko, hozzátéve, hogy némi növekedés azért elképzelhető az alacsony bázishatás miatt.

Danijar Abitajev, az OAHK helyi tejipari vállalat vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a bejelentett projekteknek csak 10%-a valósul meg. A kazahsztáni új tejipari projektek fő akadályaként a munkaerőhiányt, elsősorban a magasan képzett munkaerő hiányát említette. Miscsenko szerint Kazahsztán számára az is kihívást jelent majd, hogy viszonylag rövid idő alatt 100 ezer darab szarvasmarhát, különösen magas termelékenységű állatokat szerezzen be. Ezen túlmenően a tejipari beruházások megtérülése általában 10 évet vesz igénybe, mondta Abitajev. Ennek eredményeként a befektetők jellemzően vonakodnak beleugrani a tejágazat nagy projektjeibe.

Miscsenko emellett azért is aggodalmát fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott tervek nem szólnak semmit a takarmányozásról. A takarmányhiány bizonyos esetekben súlyosan megnehezítheti a bővítési terveket. Emellett Kazahsztánnak nincs elegendő feldolgozó kapacitása sem a plusz 725 ezer tonna tej feldolgozásához – mondta Miscsenko, hangsúlyozva, hogy ezen a tervezett 17 gyár sem fog érdemben változtatni.

Az elmúlt néhány évben a kazah állami és piaci szereplők közösen hasonlóan ambiciózus célokat tűztek ki az akvakultúra és a marhahústermelés és -export növelésére. A bejelentett tervek azonban egyik ágazatban sem vezettek a termelési teljesítmény tényleges növekedéséhez.

A szarvasmarhák légzőszervi betegsége (BRD), más néven szállítási láz, az egyik leggyakoribb és legköltségesebb betegség, amely az észak-amerikai húsmarha-ipart érinti. A BRD főként a szarvasmarhák tüdejét érinti, és az állatok hízótelepre érkezését követő első egy-két hétben nagyon gyakori. Az elválasztás és a szállítás – két olyan nagy stresszhatással járó esemény, amely a borjak hízótelepre érkezése előtt történik – gyengítheti az immunrendszerüket, és növelheti a betegség kialakulásának esélyét. A BRD pontos és időben történő diagnózisa azonban maximalizálhatja a későbbi antibiotikumos kezelések hatékonyságát.

A precíziós technológiai fejlesztések lehetővé teszik a húsmarhatelepeken dolgozók számára, hogy figyelemmel kísérjék és jelezzék a betegségekre, például a BRD-re utaló jeleket mutató szarvasmarhákat. „Az összes ilyen [precíziós technológiával] kapcsolatban az a hatalmas kihívás, hogy hiába találunk ki egy rendszert a viselkedés nyomon követésére, ehhez mindig ki kell találnunk egy algoritmust is a viselkedésre, amely pontosan megjósolja a légzőszervi megbetegedéseket” – mondta Dr. John Campbell, a Western College of Veterinary Medicine (WCVM) professzora és húsmarha-specialistája. 

A WCVM-en végzett kísérletben az állatok karámja fölött elhelyezett kamerák segítségével a kutatók megfigyelték a BRD elleni kezelést követően a szarvasmarhák viselkedésében bekövetkezett változásokat. Mivel a kamerák folyamatos videógyűjtést tettek lehetővé, a csoport tagjai az összes felvétel elemzését elvégezték azzal a céllal, hogy azonosítsák a betegségre utaló konkrét viselkedésformákat. „[A viselkedésmódok] eléggé eltérőek” – magyarázza Campbell. „Minden szarvasmarha valamennyire zsákmányállat, ezért jól tudják leplezni, ha betegnek érzik magukat. Meglehetősen finom jeleket keresünk, de a jelenlegi esetmeghatározás nagyon homályos: ’Betegnek látszanak és lázasak’.”

A BRD gyakori megfigyelhető klinikai tünetei közé tartozik az orrfolyás, a levertség, a csökkent takarmányfelvétel, a csordától való különválás, a légzésszám változása és a köhögés. Mivel e viselkedésformák némelyike csak rövid ideig tart, a rutinszerű karámellenőrzések során könnyen elkerülhetik a személyzet figyelmét.

„Úgy gondolom, hogy fokozatosan egyre többet fogunk látni, ahogy egyes rendszerek olcsóbbá válnak. Már most is látjuk az alkalmazkodást az olyan iparágakban, mint a tejipar, így valószínűleg ez csak idő kérdése [a húsmarha ágazatban]” – mondta Campbell. „Végső soron azonban a költségek döntenek el mindent. Emberekre továbbra is szükség lesz, akik bemennek, kiválasztják a beteg szarvasmarhákat, kihozzák őket a karámból és kezelik őket, így a munkaerőköltségeket nem lehet teljesen kiküszöbölni.”

Az ukrán parlament február 8-án tárgyalt a tejipar jelenlegi helyzetéről. Arszen Didur, az Ukrán Tejipari Vállalkozások Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondása szerint a fő napirendi pont a tejfeldolgozók panasza volt a nyerstejhiánnyal kapcsolatban. Az ukrán Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztérium előzetes számítása szerint 2023-ban Ukrajnában a tehénállomány 4 százalékkal csökkent, azaz 1,29 millióra esett vissza. A hiány növeli a nyomást a teljes értékláncban, ami megemeli az árakat. Például a vaj átlagára az ukrán piacon tavaly 40 százalékkal ugrott meg. „Az [ukrán tejfeldolgozók esetében] az átlagos kapacitáskihasználtsági arány 50–60 százalék. Ez hatással van a termelési költségekre és a versenyképességre is” – mondta Didur a Telegraf nevű helyi lapnak. Állami támogatás nélkül a tejipari vállalatok nem fogják korszerűsíteni a termelési kapacitásaikat, és nem fogják tudni a tavalyi szinten sem fenntartani a működésüket.

A helyzet olyannyira súlyosnak tűnik, hogy az ukrán élelmezésbiztonság is veszélybe kerülhet. Didur jelezte, hogy Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa annak érdekében, hogy a tejipar helyzete ne romoljon tovább, rendeletet adott ki, amelyben utasította a hatóságokat a 10 éves fejlesztési terv megkezdésére. Enélkül várhatóan az ágazat fokozatos gyengülése következik. „Ha nem ösztönözzük a tejtermelést és nem növeljük az állatállományt állami támogatással – jelentette ki Didur. –, akkor folyamatos veszteségeink lesznek. Ennek következtében természetesen magasak lesznek a nyersanyagárak. Már most is elveszítettünk néhány külföldi piacot a megnövekedett költségek miatt – mondta, majd hozzátette, hogy a hazai piac is elveszhet. „Ha már ma jelentősen vesztünk a sajtok esetében, akkor holnap a túróban, valamint ugyanezekben a tejtermékekben is kudarcot fogunk szenvedni.”

A 2024-es ukrán nemzeti költségvetés azonban már összeállt és nem tartalmaz külön forrásokat a tejágazat támogatására. A törvényhozók által az ágazat számára jóváhagyott bármilyen támogatás legkorábban 2025-ben érkezhet. Addig is fontos kérdés, hogy az amúgy is nehéz helyzetben lévő nemzeti költségvetés megengedheti-e magának a tejtermelőknek nyújtott támogatásokat egyáltalán.