Az alacsony higiéniai körülmények között (LSC) tartott hízók kevesebbet esznek és lassabban híznak, mint a magas higiéniai körülmények között (HSC) tartott sertések. A Wageningen Livestock Research kutatói azt vizsgálták, hogy javítható-e a növekedési teljesítmény a takarmányban lévő energia és esszenciális aminosavak (EAA) megnövelt szintjével. Mind az LSC, mind a HSC sertések napi energiabevitele és napi gyarapodása magasabb volt a megnövelt energia- és aminosavtartalmú takarmányok mellett. A hatás azonban nagyobb volt az LSC sertéseknél, mint a HSC sertéseknél.

Ez arra utal, hogy az alacsony higiéniai körülmények között és/vagy nem optimális egészségi állapotban tartott sertések növekedési teljesítményének csökkenését legalább részben kompenzálni lehet a takarmány energia- és aminosav-összetételének módosításával. Egy 2 × 2 × 2 faktoros elrendezésben a sertéseket magas higiéniai körülmények között (HSC) vagy alacsony higiéniai körülmények között (LSC) tartották. A higiéniai feltételek kontrasztját úgy hozták létre, hogy a sertéseknek különböző stratégiákat írtak elő a specifikus kórokozók elleni vakcinázásra, a tisztítási és higiéniai protokollra, az antibiotikumos kezelésre és a féregtelenítésre vonatkozóan. A sertéseket a négy kísérleti táp egyikével etették, egy olyan táppal, amelyben a keményítő volt a fő energiaforrás, vagy egy olyan táppal, amelyben a zsír és a keményítő kombinációja volt a fő energiaforrás, továbbá mindkét tápnak volt egy alap, illetve egy megnövelt energia- és EAA-koncentrációjú változata. A kísérleti eredményekből megállapítható, hogy a táplálék energia- és EAA-tartalmának növelése jobban növeli a növekedési teljesítményt és az energiafelvételt az LSC sertéseknél, mint a HSC sertéseknél.

Összehasonlítva azokkal a vizsgálatokkal, amelyekben csak EAA-kat, plusz energiát pedig nem adtak az immunproblémákkal küzdő sertések növekedési teljesítményének növelése érdekében, úgy tűnik, hogy az EAA és az energia együttes étrendi kiegészítése hatékonyabb az LSC sertések teljesítményének növelésében, mint az EAA étrend-kiegészítés önmagában. A keményítő részleges helyettesítése zsírral tehát nem tűnik működőképes megközelítésnek az LSC hízósertések

A brazil sertéshúsexport 15,7%-kal nőtt 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az ország 274.800 tonnát exportált ebben a negyedévben, szemben a 2022 januárja és márciusa közötti 237.500 tonnával. Ugyanebben az időszakban az exportból származó bevétel 646,3 millió dollárt tett ki. Ez 29,6%-kal több, mint 2022 első 3 hónapjának összesített értéke, amely 498,5 millió dollár volt. „A világszerte emelkedő termelési költségek, valamint az állategészségügyi problémák hatása több termelő országban kedvező hatással volt a kereslet növekvő tendenciájára” – elemezte a helyzetet a Brazil Állatifehérje Szövetség (ABPA) elnöke, Ricardo Santin. Az afrikai sertéspestis (ASP) fellángolása Kínában és a Fülöp-szigeteken azt eredményezheti, hogy a brazil export a következő hónapokban is havi 100 ezer tonna feletti szinten maradhat.

A sertéshússzállítmányok fő célországa Kína, amely január és március között 109.600 tonnát importált. Ez 25,6%-kal több volt, mint a 2022. első negyedévi 87.200 tonna. Ugyanebben az időszakban a Chilébe irányuló értékesítés is kiemelkedő volt 21.300 tonnával (+96,8%), és főbb célországok közé tartozott még a Fülöp-szigetek 17.800 tonnával (+8), Szingapúr 15.900 tonnával (+25,8%) és Japán 7200 tonnával (+36,9%).

A Covid-19 elleni védekezésre létrehozott mRNS-vakcinák biztonságossága továbbra is vitatott. A tesztelés pontosságát és mértékét sokan megkérdőjelezték, köztük kormányzati tisztviselők és ipari alkalmazottak is. Jelenleg néhány ilyen vakcinát csak „sürgősségi felhasználási engedély” alapján engedélyeztek az Egyesült Államokban, de április 18-tól „a Moderna és a Pfizer-BioNTech Covid-19 monovalens vakcinái már nem is engedélyezettek az Egyesült Államokban”. Mostanra a vita kiterjedt az mRNS-vakcinák sertésekben, tehenekben és más haszonállatokban történő alkalmazására is. A texasi mezőgazdasági biztos például nemrégiben kijelentette, hogy „amióta az mRNS-vakcinák és az állattenyésztésben alkalmazott mRNS-alapú kezelések fejlesztéséről szóló hírek a tudomásunkra jutottak, azon dolgozunk, hogy kidolgozzuk a kockázatok tény- és tudományalapú értékelését”. A Good Ranchers nevű cég, amely minden húsát amerikai független gazdaságokból szerzi be, és szintén határozottan támogatja a hústermékek pontosabb címkézését, azt állítja, hogy „a közelmúltban néhány állam azon dolgozott, hogy az mRNS-vakcinákat kötelezővé tegye.

Mi soha nem szereztünk be és nem is fogunk soha húst olyan farmról beszerezni, amelyeknek az állatait mRNS-vakcinákkal kezelték.” Évekkel ezelőtt a Bayer a németországi székhelyű BioNTech céggel közösen dolgozott ki mRNS-vakcinákat állatok számára. A Harrisvaccines 2015-ben hozta létre a sertés mRNS-vakcinaplatformot Sequivity néven, amelyet a Merck Animal Health vásárolt meg. A vállalat leírása szerint a platform képes „egyedi [állatgyógyászati] vényköteles termékek”, például PCV2, PCV3 és PED elleni vakcinák létrehozására. Emellett „lehetővé teszi multivalens készítmények létrehozását RNS-részecskék keverésével, hogy egy oltással több sertéspatogén kórokozót célozzanak meg”. Az amerikai kormány valamikor 2015 előtt feltételes engedélyt adott a Sequivity „PED Vaccine, RNA Caution” nevű termékére. A hatékonysági és hatásossági tesztvizsgálatok akkoriban voltak folyamatban. Dr. Robert Malone, az mRNS-technológia kidolgozója, aki nagyon ellenzi annak vakcinákban való alkalmazását, nemrég kijelentette, hogy az általa „pszeudo mRNS”-nek nevezett Sequivity vakcinát „az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma engedélyezte sertések számára, már forgalomban van, és nincs külön címkézve az ezzel kezelt állatok húsa”.

Egy podcastban azonban Dr. Kevin Folta molekuláris biológus, a Floridai Egyetem tudósa „megalkotottnak” nevezte az mRNS-vakcinák haszonállatokban való alkalmazásának ellentmondásait. Egyik vendége, Dr. Alison Van Eenennaam a Kaliforniai Egyetem – Davis professzora megjegyezte, hogy az mRNS gyorsan lebomlik, és nem éli túl az emésztési folyamatot. Kínai tudósok azonban egy 2022-es tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy „a tehéntejből származó exoszóma alapú mRNS-vakcina új stratégiaként szolgálhat a SARS-CoV-2 fertőzés megelőzésére. Eközben az mRNS új orális hordozórendszereként is működhet”. Dr. Malone a maga részéről nemrégiben kijelentette, hogy az oltóanyagban lévő mRNS-t „nem vizsgálták, és ez nem ‘normális’ mRNS, mint ami a szervezetben található (…) Az mRNS-ben uridin helyett pszeudouridin van. Az mRNS-t és a DNS-t naponta vesszük magunkhoz az ételeinkkel. A gyomrunk lebontja. De ez nem normális mRNS. Szóval, ki tudja?” Megkérdőjelezte a vakcina egyéb összetevőinek, például a lipid nanorészecskéknek a biztonságosságát is. „Lesznek-e nyomokban a húsban? A hő lebontja majd? Mennyi hő hatására? Vannak-e más kémiai összetevők a termékekben? Egyszerűen nem tudjuk. Ha a vizsgálatokat elvégezték, mutassák meg az adatokat”.

A sertések DNS-ének elemzése fontos összefüggésekre világított rá az izomnövekedéssel kapcsolatban. Ez olyan eszközöket biztosíthat, amelyek segíthetnek a malacok növekedésének előrejelzésében és a sertéstenyésztési programok támogatásában.

A brit Roslin Intézet és a Centre for Tropical Livestock Genetics and Health kutatói a malacok izomfejlődését szabályozó DNS-régiókat keresték és vizsgálták. A kutatócsoport egy olyan technikát használt, amellyel a DNS-t fagyasztott szövetekben tanulmányozhatták, ami azért is kedvező, mert minimalizálja a kutatáshoz szükséges állatok számát. Ezt a technikát alkalmazták a malacok izmaiból vett mintákon a fejlődés különböző szakaszaiban, hogy meghatározzák a DNS azon régióit, amelyek az izomnövekedéshez kapcsolódó gének aktivitását szabályozzák, és hogy tanulmányozzák e gének aktivitását.

A DNS-régiókban eltéréseket figyeltek meg a kis és nagytestű malacok között. Ezek az eltérések arra utalnak, hogy a DNS szabályozása – ami viszont az izomnövekedést irányítja – különböző módon zajlik a nagy és a kistestű malacoknál. A kutatók azt remélik, hogy tovább vizsgálhatják adataikat, hogy azonosítani tudják a sertésgenomban a növekedéssel összefüggő eltéréseket, és jobban megérthessék, hogy ezek a különbségek hogyan szabályozzák az izomfejlődésben szerepet játszó kulcsfontosságú gének aktivitását, és így tájékoztatni tudják a sertéstenyésztési szelekciós programokat.

A kan spermájában előforduló afrikai sertéspestis vírus mesterséges megtermékenyítés útján is képes átterjedni a kocára és a malacembriókra, derült ki egy német-amerikai közös kutatásból. A tanulmány 2022 végén jelent meg a Pathogens folyóiratban.

A német Friedrich-Löffler-Institut kutatói németországi és egyesült államokbeli állategészségügyi kutatókkal fogtak össze, hogy kiderítsék, vajon a mesterséges megtermékenyítés lehet-e a vírus átvitelének egyik módja. A vírus „hatékonyan átvihető fertőzött kanokról egészséges kocákra mesterséges megtermékenyítéssel” – írják a kísérlet összefoglalójában. A kutatócsoport felhívta a figyelmet arra, hogy akár egyetlen fertőzött kan is kockázatot jelenthet az ASP gyors és széles körű elterjedése szempontjából, akár országok között is. A kutatók az „Estonia 2014” ASP-törzset használták kísérletükhöz. Ezt a németországi Insel Riemsben, az FLI magas szintű védettséget biztosító létesítményeiben végezték. 4 kant oltottak be intramuszkulárisan a vírussal.

Ezt követően minden nap vért és spermát gyűjtöttek tőlük. A vírus genomjait a spermában már 2 nappal a fertőzés után, a vérben 1 nappal a fertőzés után kimutatták, míg a sperma minősége nagyrészt változatlan maradt. A kísérletbe 14 kocasüldőt is bevontak. A fertőzött spermával történő megtermékenyítésüket követő 7. napon a 14-ből 7 volt ASP-pozitív, míg 35 nappal a megtermékenyítést követően valamennyi koca fertőzött volt. Egy kivételével valamennyi koca elvetélt a betegség tüneteinek megjelenésekor. A fennmaradó egy kocasüldő embrióinak szöveteiben elváltozásokat és az ASP vírus jelenlétét is kimutatták.

Az észak-írországi Agri-Food and Biosciences Institute és a Queen’s University Belfast által végzett kutatás megállapította, hogy a gyomorfekély változásokat okozhat a sertések pihenési módjában, vagy ilyen változások eredménye lehet. Ezért a viselkedésben bekövetkező változások lehetővé tehetik a fekély felismerését, mielőtt komolyabb károsodás következne be. Emellett a gyomorfekélyes sertésekről kiderült, hogy kevésbé hajlamosak az olyan káros viselkedési formákra, mint a farokrágás. A gyomorfekély súlyos egészségi és gazdasági következményekkel járó patológiás állapot a sertéstenyésztésben. Több európai országban végzett kutatások szerint a levágott sertések körülbelül 20%-ánál fordul elő enyhe fekély, míg további 10%-ánál súlyos fekély.

A két intézmény kutatói a kísérlet során azonosították a vágáskor gyomorfekéllyel rendelkező és nem rendelkező sertéseket, majd a vágást megelőző két hétben készült videofelvételek segítségével összehasonlították viselkedésüket. A legegyértelműbb különbség abban mutatkozott, hogy melyik oldalukon akartak pihenni. A gyomorfekélyes sertések (még az enyhébbek is) sokkal ritkábban feküdtek a jobb oldalukra, mint a fekély nélküliek (átlagosan az idő 12%-ában, míg a fekély nélküliek 25%-ában). A kutatócsoport azt is megfigyelte, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé mutattak káros szociális viselkedést, mint a fekély nélküliek: a farokrágás csak harmadannyiszor fordult elő, mint a fekély nélküli sertéseknél, a fülharapás pedig feleannyiszor.

Mind a fekélyekről, mind a káros szociális viselkedésről elmondható, hogy stressz hatására fokozódik, és elképzelhető, hogy egyes sertések a stresszre viselkedésük adaptálásával reagálnak, míg mások, akik erre nem képesek, több fizikai következményt szenvednek el.

Kína sertéshústermelése 2022-ben 4,6%-kal nőtt 2021-hez képest, és ezzel 2014 óta a legmagasabb szintet érte el – derül ki a január közepén nyilvánosságra hozott hivatalos adatokból, amelyek cáfolták a kisebb növekedésre vonatkozó várakozásokat – jelentette a Reuters. A világ első számú hústermelőjének sertéshús-kibocsátása elérte az 55,41 millió tonnát, ami a legmagasabb a nyolc évvel ezelőtt mért 56,71 millió tonna óta. A kibocsátást a negyedik negyedév magas, 13,91 millió tonnás termelése növelte a Reutersnek a kínai statisztikai hivatal adataiból végzett számításai szerint.

Ez 0,87%-kal haladta meg az egy évvel korábbi negyedévet annak ellenére, hogy a COVID-járványok miatt a vágóhidakon munkaerőhiány lépett fel. A gazdák nagyobb súlyú sertéseket neveltek, remélve, hogy hasznot húznak a kereslet és az árak várható fellendüléséből, ami növelhette volna a kibocsátást. A kereslet azonban továbbra is mérsékelt maradt, mivel a Kínában az újra megugró Covid-járvány miatti megbetegedések miatt sokan otthon maradtak, ami az árak zuhanását okozta. „A takarmánytermelés egész 2022-ben gyenge volt, ezt az alacsonyabb éves szójaimport számában is láttuk tükröződni. Nehéz összeegyeztetni ezt a magasabb hústermelési számot a takarmánytermelésben és a szójaimportban megfigyelhető csökkenéssel” – mondta Darin Friedrichs, a sanghaji székhelyű Sitonia Consulting mezőgazdasági tanácsadó cég társalapítója.

Az adatok azt mutatják, hogy a kínai sertéshústermelés az elmúlt két évben minden negyedévben nőtt az előző évhez képest, a lassú kereslet ellenére. Kína marhahústermelése tavaly 3%-kal 7,18 millió tonnára nőtt – derült ki az adatokból –, míg a baromfihús kibocsátása 2,6%-kal 24,43 millió tonnára, a bárány- és birkahúsé pedig 2%-kal 5,25 millió tonnára emelkedett.

Az észak-írországi Agri-Food and Biosciences Institute és a Queen’s University Belfast által végzett kutatás megállapította, hogy a gyomorfekély változásokat okozhat a sertések pihenési módjában, vagy ilyen változások eredménye lehet. Ezért a viselkedésben bekövetkező változások lehetővé tehetik a fekély felismerését, mielőtt komolyabb károsodás következne be.

Emellett a gyomorfekélyes sertésekről kiderült, hogy kevésbé hajlamosak az olyan káros viselkedési formákra, mint a farokrágás. A gyomorfekély súlyos egészségi és gazdasági következményekkel járó patológiás állapot a sertéstenyésztésben. Több európai országban végzett kutatások szerint a levágott sertések körülbelül 20%-ánál fordul elő enyhe fekély, míg további 10%-ánál súlyos fekély.

A két intézmény kutatói a kísérlet során azonosították a vágáskor gyomorfekéllyel rendelkező és nem rendelkező sertéseket, majd a vágást megelőző két hétben készült videofelvételek segítségével összehasonlították viselkedésüket. A legegyértelműbb különbség abban mutatkozott, hogy melyik oldalukon akartak pihenni.

A gyomorfekélyes sertések (még az enyhébbek is) sokkal ritkábban feküdtek a jobb oldalukra, mint a fekély nélküliek (átlagosan az idő 12%-ában, míg a fekély nélküliek 25%-ában). A kutatócsoport azt is megfigyelte, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé mutattak káros szociális viselkedést, mint a fekély nélküliek: a farokrágás csak harmadannyiszor fordult elő, mint a fekély nélküli sertéseknél, a fülharapás pedig feleannyiszor. Mind a fekélyekről, mind a káros szociális viselkedésről elmondható, hogy stressz hatására fokozódik, és elképzelhető, hogy egyes sertések a stresszre viselkedésük adaptálásával reagálnak, míg mások, akik erre nem képesek, több fizikai következményt szenvednek el.

A fa ideális környezetgazdagító anyag a malacok számára. A januárban kidobott karácsonyfák láttán gondolkodott el erről Dr. Irene Camerlink sertésjóléti szakértő a Pig Progress portál hasábjain. Az ingyen is beszerezhető fenyőfa olcsó megoldást jelenthet a játékok vásárlásával szemben, és segíthet a farokrágás csökkentésében. A szalma mellett a fa az egyik legjobb lehetőség a sertések érdeklődésének felkeltésére és fenntartására szolgáló anyagok közül. Vizsgálható, manipulálható, rágcsálható, és az sem baj, ha kisebb darabokat lenyelnek belőle. A fa emellett tartós, széles körben elérhető, a biológiai biztonság szempontjából alacsony kockázattal jár, és sok esetben költséghatékonyan, helyben is beszerezhető. Különböző nemű és korú állatok (növendék malacok, kocák, kanok) számára különböző átmérőben biztosítható. A fafajták puhaságuk és nedvességtartalmuk szerint különböznek egymástól. Egy kutatás során a sertések gyorsabban fogyasztották el a lucfenyőből készült faoszlopokat, mint a bükkből, vörösfenyőből vagy erdeifenyőből készülteket. A puha fát tehát gyorsabban kell pótolni. Egyik fafaj sem okozott belső károsodást (például a száj, az emésztőrendszer vagy a máj károsodását). Bár a lucfenyőt a sertések kedvelik, két írországi vizsgálatban (1080 sertés) nem eredményezett kevesebb farokrágást. Egy finn vizsgálatban (780 sertés) azonban, ahol a friss fát vízszintesen függesztették fel, a malacok kevesebb farokrágást és fülharapást mutattak. Összegezve tehát nincs garancia arra, hogy a friss fa csökkenti a farokrágást, de úgy tűnik, hogy alkalmazása a sertések számára kevés kockázatot jelent, és egy ideig lefoglalja őket.