Amikor a sertések járványos hasmenésének vírusa (PEDV) 2013-ban megtámadta az amerikai sertésállományokat, az Iowa Állami Egyetem (ISU) állatorvosi diagnosztikai laboratóriuma – amely az ország legnagyobb sertésbetegségekkel foglalkozó ilyen kutatóintézménye – nagy kapacitású teszt kidolgozására törekedett, hogy lépést tartson a járvány kitörésével. Akkor rohanniuk kellett a nagy esetszámok után, ami számos tanulsággal szolgált a kutatók számára.

Részben ez az oka annak, hogy az ISU kutatói diagnosztikai tesztet fejlesztettek sertések számára a japán agyvelőgyulladás vírus (JEV) kimutatására, amely egy Délkelet-Ázsiában gyakori, szúnyogok által terjesztett betegség, amely az Egyesült Államokban még nem jelent meg.

A JEV azután vált kiemelt prioritássá, hogy 2022-ben Ausztráliában is elterjedt, ami arra késztette a Swine Health Information Centert (SHIC) – amely egy sertésiparági szereplők által finanszírozott, sertésbetegségek megfigyelésével megbízott szervezetet –, hogy finanszírozza a JEV-re vonatkozó valós idejű polimeráz láncreakció (PCR) teszt kifejlesztését, amely ugyanaz a genetikai alapú szűrési módszer, amelyet a COVID-19 diagnosztizálásának aranystandardjának tekintenek.

A SHIC szerint, ha egy esetleges járvány kitörésekor rendelkezésre áll egy szövetségi szinten jóváhagyott JEV-teszt, az jelentősen enyhítheti a károkat. Ezek egyébként a szervezet becslései szerint akár 1–2 százalékos visszaesést, és akár 612 millió dolláros gazdasági veszteséget is okozhatnak az amerikai sertésszektorban.

Bár a sertéseknél a JEV legtöbbször enyhébb tünetekkel jár, neurológiai és szaporodási problémákat is okozhat. A JEV ugyanakkor más állatokra, köztük az emberekre is veszélyt jelent. Fertőzött embereknél súlyos tünetek ritkán jelentkeznek (a WHO szerint a 250-ből 1 esetben), viszont, ha kialakulnak, akkor a halálozási arány eléri a 30 százalékot. Az Iowa Állami Egyetemen kifejlesztett teszt, amely a JEV mind az öt genotípusát képes kimutatni, embereknél is használható – mondta Rahul Nelli, a kutatás vezetője.

Elvira Sattorova, az Aarhusi Egyetem kutatója szerint, mivel a sertések egyedenként kevesebb metánt bocsátanak ki, mint a szarvasmarhák, a sertések kibocsátása nem kapott akkora figyelmet a tudományos szakirodalomban. Sattorova szerint azonban a sertéstenyésztés kumulatív hatása aggodalomra ad okot a nagyobb sertésállománnyal rendelkező országokban, köztük Dániában. A tudósok pedig még mindig nagyon keveset tudnak azokról a mozgatórugókról és ellenőrzésekről, amelyek minimalizálhatják a sertésekből származó metánkibocsátást.

A Sattorova kutatócsoportjának első tanulmánya, amely a tervek szerint az Animal Feed Science and Technology októberi számában jelenik meg, rámutat az étrend lehetséges hatására. A vizsgálatban a nagyobb mennyiségű cukorrépapépet tartalmazó táppal etetett hízók és kocák több bélrendszeri metánt termeltek, mint a hagyományos vagy a nagyobb mennyiségű búzakorpát tartalmazó táppal etetett állatok. A cukorrépapép több oldható rostot tartalmaz, míg a búzakorpa több oldhatatlan rostot – magyarázta Sattorova. Az oldható rostokat a legtöbb állat vélhetően könnyebben erjeszti, ami a sertések esetében nagyobb metánkibocsátást eredményez.

A vizsgálat most csak az emésztőrendszerből származó kibocsátásra összpontosított, és nem vette figyelembe a trágyából származó kibocsátással kapcsolatos lehetséges szempontokat. Sattorova csoportjának jövőbeli munkája figyelembe fogja venni a trágyát és más, a sertéstenyésztésből származó kibocsátásokhoz hozzájáruló tényezőket is, elmondta, hogy az első tanulmányban a rostokra akartak összpontosítani, mivel egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a különböző típusú és mennyiségű rostot tartalmazó melléktermékek sertéstápokban való felhasználása iránt.

A melléktermékek felhasználását általában az állattenyésztés fenntarthatóbbá tételének eszközeként tartják számon. A sertések emésztőrendszeri kibocsátására vonatkozó jobb adatok nélkül azonban nehéz bizonyossággal megmondani, hogy az étrend megváltoztatása nettó hasznot eredményez-e a bolygó számára, mondta Sattorova.

Kína három nagy európai sertéshús-feldolgozót fog megvizsgálni a kínai piacon a sertéstermékek állítólagos „dömpingszerű” forgalmazásával kapcsolatos, nemrégiben bejelentett vizsgálat keretében. A Danish Crown (Dánia), a Vion Food Group (Hollandia) és a Litera Meat (Spanyolország) vállalatokat „választották ki” a részletes vizsgálatra, ahogy a pekingi kereskedelmi minisztérium fogalmazott.

Kína júniusban jelentette be, hogy a Kínai Állattenyésztési Szövetség (CAHA) panaszai nyomán kivizsgálja az uniós sertéshúsexportőrök szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatait. A szakértők általános feltételezése az, hogy Kína megtorlásként tette meg ezt a lépést egy olyan uniós döntés miatt, amely szerint az importált kínai elektromos autókra adót vet ki, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok ezt tagadták.

Mindhárom vállalat bejelentette, hogy teljes mértékben együttműködik és átadja a kínai hatóságok által kért összes információt. Ők vagy nemzeti szervezeteik határozottan tagadják a dömping vádját.

Spanyolország messze a legnagyobb sertéshús- és sertéstermék-exportőre Kínának. A spanyol sertéságazat nemzeti szervezete, az Interporc adatai szerint 2023-ban a spanyol sertéshústermelők 560.448 tonnát exportáltak, 1,2 milliárd euró összértékben. A spanyol sertéshúsexport mintegy 20 százaléka Kínába irányult. Kínai szemszögből nézve a kínai sertéshúsimport mintegy 21 százaléka származik Spanyolországból. A spanyol húsipari szakmai szervezet (ANICE) részéről semmi jele annak, hogy aggódnának a kínai lépés miatt.

„Teljesen nyugodt szívvel lépünk be a vizsgálat szakaszába, ahogyan az Európai Bizottság is. Ugyanakkor meg kell nyitnunk és nyitva kell tartanunk a szükséges kommunikációs csatornákat a kínai és a spanyol hatóságok, valamint az EU között. Ha szükséges, kezdeményezni fogjuk ennek megszervezését – mondta Giuseppe Aloisio, a szervezet főigazgatója.

A Reuters hírügynökség szerint a vizsgálat várhatóan 2025 júniusában fejeződik be, de további 6 hónappal meghosszabbítható.

A 98/58/EK tanácsi irányelv szerint az állatokat élettani szükségleteiknek megfelelő táplálékon kell tartani. A vemhes kocákat azonban általában korlátozott mennyiségben etetik, hogy elkerüljék a magas testkondíció pontszámot és az ellési problémák kockázatát.

Az EU sertésekkel foglalkozó állatjóléti referenciaközpontja (EURCAW-Pigs) egy áttekintéssel kívánja támogatni az EU-tagállamok ellenőreit abban, hogy megértsék a sertések jólétével kapcsolatos tudományos ismereteket és szabályozásokat az éhség okozta agresszió és sztereotipikus viselkedési formák (szájrágás, etetővályú rágása, padló nyalogatása stb.) tekintetében. Ebben a kocák ilyen, az éhezéssel összefüggő viselkedésformáinak hátterében álló mechanizmusok és okok kerülnek ismertetésre. Az anyag bemutatja az agresszióval és sztereotipikus viselkedésekkel kapcsolatos jóléti kockázatok csökkentésére irányuló intézkedéseket, majd javaslatokat is megfogalmaz e viselkedésformák mérésére.

A kocák takarmánymegvonása az éhség viselkedésbeli és fiziológiai jeleit eredményezi, beleértve a takarmányhoz való hozzáférésért folytatott fokozott versengést (agresszió) és a sztereotipikus orális viselkedésmódok növekedését. A takarmányért folytatott versengést számos, az áttekintésben ismertetett tartási körülmény erősítheti. Az éhség frusztrációhoz vezet, amely sztereotipikus viselkedésformákat eredményezhet.

Az ellenőrök az agressziót közvetlenül a viselkedés megfigyelésével, közvetve pedig a kialakult bőrsérülések értékelésével mérhetik. A sztereotipikus viselkedés megfigyelhető az úgynevezett „etogram” alapján, amely a sztereotípiák különböző típusait írja le.

A takarmánykorlátozásból eredő jóléti problémák csökkentésére számos lehetőség van. Ezek az éhezés alapvető problémájának csökkentésére, illetve az ebből eredő agresszió és sztereotípiák mérséklésére irányuló lehetőségekre oszthatók. A probléma kiváltó okának csökkentése érdekében a kocáknak a vemhesség alatt telítettebbnek kell érezniük magukat, amit például a takarmány magasabb rosttartalmával lehet elérni. Az agresszió és a sztereotípiák mérséklésének lehetőségei a tartás olyan szempontjaihoz kapcsolódnak, mint a hely, a padlózat, az etetési rendszer és a környezet összetettsége.

Az orosz kormány és a FESCO szállítmányozó vállalat elindította a „Húsjáratot”. Egy olyan vasúti szolgáltatásról van szó, amely hűtőkonténerekben szállítja a romlandó termékeket Oroszországból Kínába és Délkelet-Ázsia országaiba. Az új útvonal lendületet adhat az orosz sertéságazat exportlehetőségeinek ázsiai irányba.

A szolgáltatás a FESCO által üzemeltetett intermodális és hajózási útvonalakat fogja használni Vlagyivosztok és Szentpétervár kikötőin keresztül, valamint szárazföldi határátkelőhelyeken keresztül. A Húsjárat lehetőséget ad az orosz húsipari vállalatoknak, hogy termékeiket egyetlen végponttól végpontig tartó szállítás keretében, a hűtőkonténer teljes útvonalon történő cseréje nélkül küldjék Kínába és Délkelet-Ázsia országaiba – közölte az orosz export fellendítésével foglalkozó kormányzati ügynökség, az Exportközpont.

Az új szállítási útvonal a szállítási időt is rövidebbé teszi, mivel a köztes pontokon nincs szükség átrakodásra. A Húsjárat ügyfelei jogosultak lesznek a szállítási költségek legfeljebb 25 százalékának visszatérítésére a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó orosz állami támogatási program keretében – közölte az Exportközpont.

„Úgy hiszem, hogy a kínai sertéshúspiac megnyitásával a Húsjárat nagy keresletet fog élvezni az orosz hústermék-exportőrök körében, és lehetővé teszi számukra, hogy komoly piaci részesedést foglaljanak el a célpiacon” – közölte Veronyika Nyikisina, az Exportközpont főigazgatója.

A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) jelentése szerint az előzetes eredmények szerint a kereskedelmi vágóhidakon 2023-ban 6,8 millió tonna húst állítottak elő. Ez 4,0%-kal, azaz 280 200 tonnával kevesebb, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy a hazai hústermelés a 2016-os csúcsérték (8,25 millió tonna) óta már a hetedik egymást követő évben csökkent. A 2017-től kezdődő viszonylag enyhe csökkenések után a hústermelés 2022-ben 8,1%-kal zuhant az előző évhez képest, és most, 2023-ban ismét jelentős visszaesés történt. Összesen 47,9 millió sertést, szarvasmarhát, juhot, kecskét és lovat, valamint 702,2 millió csirkét, pulykát és kacsát vágtak le a vágóhidakon 2023-ban.

Ami a sertést illeti, a 2023-ban levágott 43,8 millió állattal a levágott sertések száma 7,0%-kal, 3,3 millióval csökkent az előző évhez képest. A levágott hazai eredetű sertések száma 7,7%-kal, közel 42,3 millió állatra csökkent. A német vágóhidakon levágott import sertések száma viszont 19,5%-kal, 1,5 millió állatra emelkedett. A vágóhidakon 2023-ban összesen mintegy 4,2 millió tonna sertéshúst állítottak elő. Ez 6,8%-kal, azaz 306 500 tonnával volt kevesebb, mint 2022-ben. A 2016-os rekordévhez képest 2023-ban mintegy 1,4 millió tonnával kevesebb sertéshúst állítottak elő, ami több mint negyedével (-25,1%) kevesebb.

A fertőző betegségek az állattenyésztés hatékonyságát leginkább korlátozó tényezők közé tartoznak, mivel megjelenésük a megnövekedett elhullás, a takarmányhasznosítási arány csökkenése, az állatorvosi költségek növekedése és a fertőzött hasított testek értékvesztése miatt veszteségekkel jár. 

Jó példa erre a sertéságazat, amely jelenleg a világszerte legelterjedtebb vöröshúsfajtát adja, valamint az egészségügyi és gazdasági kockázat, amelyet az Aujeszky-betegség, a sertések egyik legfontosabb vírusos betegsége jelent. Spanyolországban az Aujeszky-betegséget a házisertésekben már felszámolták, de a vaddisznókban még jelen van, ami jelentős kockázatot jelent a házisertés-állomány újrafertőződésére. Az Aujeszky-betegség kitörésével járó közvetlen gazdasági veszteségek egy betegségtől mentes sertéstelep esetében kocánként 350–800 euróra rúghatnak évente.

A spanyolországi Lleidai Egyetem és a Vadgazdálkodási és Vadvilágkutató Intézet (IREC) kutatói által kidolgozott új járványügyi modell feltárta a telepi menedzsmentintézkedések és a vakcinázás kombinációjának hatását az Aujeszky-betegség elleni védekezésre egy standard sertéstenyésztési rendszerben, különböző járványügyi forgatókönyvek mellett. Az úgynevezett populációdinamikai számítási modell (angol rövidítése alapján „PDP-modell”), egy újszerű eszköz, amely különösen alkalmas komplex dinamikai problémák hatékony tanulmányozására, mivel lehetővé teszi a különböző folyamatok közötti nagyszámú kölcsönhatás egyidejű figyelembevételét.

A modell eredményei azt mutatják, hogy amint egy gazdaságban igazolják a fertőzést, az állomány nagy részének (több mint 75%-ának) korai vakcinázása kritikus fontosságú a vírus terjedésének csökkentése és a sertések termelékenységére gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. A menedzsmentintézkedések ellenben úgy tűnik, hogy jelentéktelen hatással vannak a vírus megfékezésére, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a vírus nagyon könnyen képes terjedni.

Egy amerikai kutatóval kiegészült kínai kutatócsoport annak járt utána, hogy jó hatással van-e a választott malacokra, ha a „kombu” vagy Laminaria japonica néven ismert japán tengeri alga poliszacharidjait kapnák? A kutatócsoport a Journal of Veterinary Sciences című szakfolyóiratban 2023 decemberében megjelent tanulmányban számolt be eredményeikről. Azt vizsgálták, hogy az L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása milyen hatással van a választott malacok növekedési teljesítményére, a bélsár emésztőenzim-aktivitására, a szérum biokémiai indexeire és szabad aminosavaira. A csapat ezeket a kombu poliszacharidokat vizsgálta, mivel azok különböző cukormaradványok kombinációjából állnak. Ezek a vegyületek számos előnyös biológiai funkciót mutatnak.

A kutatócsoport 120 egészséges malacot választott ki a 21 napos kísérlethez. Az állatokat véletlenszerűen 4 takarmányozási csoportba sorolták, amelyek az L. japonica poliszacharidok koncentrációját 0, 100, 200, illetve 400 mg/kg mértékben tartalmazták. A kutatócsoport kiszámította az átlagos napi súlygyarapodást (ADG), az átlagos napi takarmányfelvételt (ADFI) és a súlygyarapodás-takarmány arányt (G:F). A kísérlet végén minden csoportból kiválasztottak egy-egy malacot, amelynek testtömege a legjobban megfelelt a csoport átlagának, és attól vér-, valamint bélsármintát vettek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a poliszacharidok 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése szignifikáns eredményezett a malacok ADG és ADFI értékében a 0-21. napon. A jobb növekedési teljesítmény a bélsárban lévő emésztőenzim-aktivitás javulásának, valamint a malacok étvágya és energiafelvétele növekedésének volt köszönhető. A 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése emellett jelentősen megnövelte a malacok bélsár-amiláz aktivitását, a poliszacharidok prebiotikus aktivitása miatt, amely elősegíti a keményítő emésztését és felszívódását. Ezenkívül a poliszacharidok mennyiségével lineárisan növekedett a bélsár amiláz és lipáz aktivitása.

Ami a vér aminosavtartalmát illeti, a 400 mg/kg-os csoportban a malacok vérének megnövekedett hisztidin- és aszparagin-tartalmát figyelték meg a fokozott fehérjeemésztés és -felszívódás miatt. Ezenkívül a 200 mg/kg dózisú pótlás is csökkentette a szérum metionin- és fenilalanin-tartalmát a 100 mg/kg dózishoz képest. A poliszacharid-kiegészítés egyik szinten (100, 200 és 400 mg/kg) sem befolyásolta a választott malacok vérének biokémiai paramétereit pl. glükóz-, összkoleszterin- és ammóniaszintjét. Ez valószínűleg a rövid kísérleti időszaknak köszönhető.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 200 és 400 mg/kg L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása növelheti a növekedési teljesítményt és a választott malacok bélsarában az amilázaktivitást. Azt várják, hogy ez javítja a választott malacok tápanyag-anyagcsere képességét.

A sertések reproduktív és légzőszervi szindrómáját okozó vírus (PRRSV) a sertéságazat egyik legveszélyesebb kórokozója. Amellett, hogy a tenyészkocák szaporodási rendszerét és a fiatal állatok légzőszerveit károsítja, általában más másodlagos betegségekkel is társul, ezért világszerte a sertéságazatban a legnagyobb gazdasági veszteséget okozó egészségügyi problémává vált.

A spanyol Córdobai Egyetem (UCO) kutatói a PRRSV-vel foglalkozó kutatásukban az úgynevezett „transzkripciós faktorok” szerepét vizsgálták, amelyek az immunrendszer sejtjeinek differenciálásáért felelős molekulák, és arra a következtetésre jutott, hogy e molekulák közül három nagyobb intenzitással fejeződik ki a kórokozó legvirulensebb törzseiben.

Az UCO Librado Carrasco vezetésével működő kutatócsoportja tanulmányában három kulcsfontosságú molekula szerepét azonosította a sertés három szervében: a tüdőben, a thymusban és a tracheobronchiális nyirokcsomóban a kórokozó elleni immunvédelemben. Ez három alapvető szerv az immunválasz kiváltásában, amelyekben a vírus a leginkább szaporodik, amint kapcsolatba kerül a testtel.

Ehhez a kutatómunka során 70 sertésből származó, három különböző csoportba sorolt szervet elemeztek: az egyik csoportban nem volt fellelhető a kórokozó, ez kontrollcsoportként funkcionált, a másik két csoportot pedig a vírus két különböző virulenciájú törzsével fertőzték meg. A vizsgálat konkrétan az úgynevezett „transzkripciós faktorokra” összpontosított. Ezek a molekulák az immunrendszerben részt vevő sejtek differenciálódását szabályozzák. Ebben az értelemben – amint azt Inés Ruedas-Torres kutató, a tanulmány egyik fő szerzője kiemelte – az eredmények azt mutatják, hogy e molekulák közül három (az úgynevezett T-BET, FOXP3 és EOMES) nagyobb intenzitással és korábban fejeződik ki a legnagyobb virulenciájú elemzett törzsben.

„Az immunvédelem nem egyetlen válaszon, hanem több elem összegén alapul” – mondta Irene Rodríguez-Gómez, a munkában részt vevő másik kutató. Ennek mentén, ahogy a tanulmányban is tükröződik, a három fehérje mindegyike, amelyeket a kutatások az immunválaszban alapvetőnek találtak, más-más szerepet játszik a szervezet védekezésében. Míg a három elemzett molekula közül az első (T-BET) a vírust fagocitizáló makrofágok aktiválásához kapcsolódik, addig a második (FOXP3) többek között megakadályozza, hogy a fertőzött szervezet gyulladásos válasza túl intenzív legyen. A harmadik molekula (EOMES) pedig a vírus által fertőzött sejtek elpusztításáért felelős limfociták aktiválásáért felelős.

Jelenleg a PRRSV ellen többféle kereskedelmi forgalomban elérhető vakcina létezik, de egyik sem akadályozza meg a másodlagos fertőzéseket, illetve nem nyújt teljes védelmet a vírus nagyfokú mutációja miatt – hangsúlyozták a kutatók. A hosszú távú cél ezért olyan új vakcinajelöltek kifejlesztése, amelyek teljes védettséget nyújtanak a kórokozó különböző törzsei ellen.