Skip to main content

Karácsonyfával a farokrágás ellen?

A fa ideális környezetgazdagító anyag a malacok számára. A januárban kidobott karácsonyfák láttán gondolkodott el erről Dr. Irene Camerlink sertésjóléti szakértő a Pig Progress portál hasábjain. Az ingyen is beszerezhető fenyőfa olcsó megoldást jelenthet a játékok vásárlásával szemben, és segíthet a farokrágás csökkentésében. A szalma mellett a fa az egyik legjobb lehetőség a sertések érdeklődésének felkeltésére és fenntartására szolgáló anyagok közül. Vizsgálható, manipulálható, rágcsálható, és az sem baj, ha kisebb darabokat lenyelnek belőle. A fa emellett tartós, széles körben elérhető, a biológiai biztonság szempontjából alacsony kockázattal jár, és sok esetben költséghatékonyan, helyben is beszerezhető. Különböző nemű és korú állatok (növendék malacok, kocák, kanok) számára különböző átmérőben biztosítható. A fafajták puhaságuk és nedvességtartalmuk szerint különböznek egymástól. Egy kutatás során a sertések gyorsabban fogyasztották el a lucfenyőből készült faoszlopokat, mint a bükkből, vörösfenyőből vagy erdeifenyőből készülteket. A puha fát tehát gyorsabban kell pótolni. Egyik fafaj sem okozott belső károsodást (például a száj, az emésztőrendszer vagy a máj károsodását). Bár a lucfenyőt a sertések kedvelik, két írországi vizsgálatban (1080 sertés) nem eredményezett kevesebb farokrágást. Egy finn vizsgálatban (780 sertés) azonban, ahol a friss fát vízszintesen függesztették fel, a malacok kevesebb farokrágást és fülharapást mutattak. Összegezve tehát nincs garancia arra, hogy a friss fa csökkenti a farokrágást, de úgy tűnik, hogy alkalmazása a sertések számára kevés kockázatot jelent, és egy ideig lefoglalja őket.

A tejtermékek új piacát hozhatja létre az antibiotikumok korlátozása

Az amerikai Cornell Egyetem Állatorvosi Főiskolájának kutatói szerint a fogyasztók hajlandóak lennének olyan tehenektől származó tejet vásárolni, amelyeket csak akkor kezelnek antibiotikummal, ha az orvosilag indokolt – feltéve, hogy az ár nem sokkal magasabb, mint a hagyományos tejé. Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a hagyományos gazdálkodók potenciálisan nagy piacot tudnának kiaknázni az ilyen típusú tejtermékek számára, ha sikerül eltalálniuk a megfelelő árat, valamint, hogy a tejtermelő fogyasztók segíthetnek az antimikrobiális rezisztencia terjedésének lassításában. A tanulmányban a kutatók egy új, felelős antibiotikum-használatot (RAU, azaz Responsible Antibiotic Use) jelző címkét javasolnak a tejre, amely a fogyasztói preferenciákat kihasználva csökkentené az antibiotikum-használatot a tejgazdaságokban. A Dr. Renata Ivanek vezetésével működő kutatócsoport országosan reprezentatív felmérést végzett amerikai felnőttek körében, és azt találta, hogy a fogyasztók fele hajlandó lenne RAU-jelöléssel ellátott tejet vásárolni. Emellett randomizált, kísérleti aukciót is tartottak valódi pénzzel és tejjel, amely azt mutatta, hogy a vásárlók szintén hajlandóak voltak magasabb árat fizetni a RAU-címkézett tejért, de csak kicsivel többet, mint amennyit a címkézetlen dobozokért fizettek volna. A fogyasztók mégis erősen preferálták a RAU címkével ellátott tejet a címkével nem ellátott tej opcióval szemben. Ezért a kutatók feltételezik, hogy az új RAU-címke arra ösztönözné a gazdákat, hogy jobban csökkentsék az antibiotikumok használatát, mint a hagyományos, címkézetlen tej esetében.

Antibiotikum-használat az európai sertéstenyésztésben: a kevesebb a több

Az Európai Unióban 2006 óta tilos az állatoknak növekedésserkentési célból antibiotikumokat adni. Több mint 15 év elteltével számos tanulságot vontak le a kontinensen. A belgiumi Genti Egyetem kutatócsoportja a tanulságok összegzésére vállalkozott az Antibiotics folyóiratban megjelent tanulmányukban. Ennek keretében összesen 116, különböző európai országból származó sertés-egészségügyi szakértőt kértek fel arra, hogy rangsorolják az antibiotikum-használat alternatíváit meghatározott szempontok alapján, amelyek a várható hatékonyságot, a befektetés megtérülését és a megvalósíthatóságot értékelik. Az antibiotikum-használat legmagasabbra rangsorolt alternatívája a gazdaság biológiai biztonságának javítása volt, ezt követte a fokozott és tökéletesített vakcinázási stratégia, a cink alkalmazása (az elválasztott malacokra összpontosítva), a kiváló minőségű takarmány biztosítása és a fejlett diagnosztika alkalmazása. A cink használatát leszámítva, amelynek gyógyászati célú felhasználását 2021 végétől betiltották Európában, ezek az alternatívák minden sertéstenyésztő számára elérhetőek. Több menedzsmenttényezőt is összefüggésbe hoztak az egyes tagállamokban megjelent különböző tanulmányokban az antibiotikum-használat csökkentésével. Egy négy európai országra vonatkozó tanulmányban az alacsonyabb antibiotikum-felhasználás 3 paraméterhez kapcsolódott leginkább, nevezetesen a külső biológiai biztonsághoz, a magasabb elválasztási korhoz (> 24 nap) és az öthetes csoportos fiaztatási rendszerhez. Kulcsfontosságú lesz mindenkit bevonni az antibiotikum használat csökkentésébe, beleértve a kisüzemi tenyésztőket és azokat is, akik ellenállnak a változásnak. Végső soron ez a csökkenés a rezisztencia-szelekció kiegyenlítődését, sőt végső soron megfordulását is eredményezi, ami további előnyökkel jár az állategészségügy, valamint az emberi egészség, és a globális élelmiszerbiztonság szempontjából.

A baromfi fogja adni a globális húspiac felét 2031-re

Az OECD/FAO legfrissebb mezőgazdasági kilátásai szerint a következő évtizedben továbbra is a baromfi lesz a leggyorsabban növekvő húsféle, és 2031-re a piac 47%-át fogja kitenni. A baromfi felé történő hosszú távú elmozdulás tendenciája tovább erősödik, részben a magas jövedelmű országok fehér húsok iránti preferenciájának köszönhetően. Ennek oka, hogy a baromfit könnyen elkészíthetőnek, egészségesebbnek és jobb választásnak tartják. A közepes és alacsony jövedelmű országokban a baromfit más húsok olcsóbb alternatívájának tekintik. Ennek eredményeképpen az előrejelzés szerint a baromfiból származó fehérje elérhetősége 2031-re 16%-kal fog növekedni, és addigra a húsforrásokból származó fehérje 47%-át fogja kitenni, amelyet a sertés-, a bárány- és a marhahús fog követni.

A baromfihús-fogyasztás gyakorlatilag minden országban és régióban nőtt, mivel a fogyasztók számára a kedvezőbb ár, a termék állandósága és adaptálhatósága, valamint a magasabb fehérje- és alacsonyabb zsírtartalom vonzó. A baromfihús-fogyasztás várhatóan 154 millió tonnára nő világszerte az előre jelzett időszakban, ami tükrözi, hogy a baromfihús jelentős szerepet játszik számos népes fejlődő ország, például Kína, Indonézia, India, Malajzia, Pakisztán, Peru, a Fülöp-szigetek és Vietnam nemzeti étrendjében.

Rövidebb távon a húsfogyasztásban a Covid-19 világjárvány idején bekövetkezett elmozdulás az éttermi fogyasztástól az otthoni főzés felé várhatóan rövid távú marad, és a fogyasztók a korlátozások feloldásával visszatérnek a korábbi vásárlási szokásaikhoz.

A magas jövedelmű országokban azonban, ahol az egy főre jutó fogyasztás már most is magas, a kereslet várhatóan stagnálni vagy csökkenni fog, tekintettel a népesség elöregedésére és a fehérjeforrások változatosabbá tételére irányuló törekvésekre. Az alacsonyabb jövedelmű országokban mind a népesség, mind a jövedelem növekedése ösztönözni fogja a fogyasztást, bár egy sokkal alacsonyabb egy főre jutó kiindulási szintről.

A globális húskínálat a növekvő kereslet kielégítése érdekében bővülni fog, és 2031-re eléri a 377 millió tonnát, de ez már lassabb bővülés lesz, mint az elmúlt évtizedben. Az állományok globális bővülése azt jelenti, hogy az előrejelzések szerint a hústermelés növekedésének legnagyobb része Kínára hárul majd, amelyet az Egyesült Államok, Brazília és India követ. Ezzel szemben az Európai Unióban a hústermelés várhatóan csökkenni fog ebben az időszakban a növekvő hazai és környezeti költségek, valamint a csökkenő exportlehetőségek miatt.

A globális hústermelés növekedését elsősorban a baromfiágazat növekedése befolyásolja, a baromfiállomány 31 milliárd darabra emelkedik. Ennek eredményeképpen a húságazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2031-ig várhatóan 9%-kal emelkedik, ami kisebb mértékű, mint a hústermelés 15%-os növekedése, tekintettel a baromfi növekvő arányára és a termelékenység növekedésére, amely magasabb egy állatra jutó hústermelést eredményez, és így alacsonyabb az egy egységnyi hústermelésre jutó ÜHG-kibocsátás aránya. Fontos kivételt képez Afrika, ahol a kibocsátás 24%-kal fog növekedni, nagyrészt a termelés növekedésével párhuzamosan.