A sertések DNS-ének elemzése fontos összefüggésekre világított rá az izomnövekedéssel kapcsolatban. Ez olyan eszközöket biztosíthat, amelyek segíthetnek a malacok növekedésének előrejelzésében és a sertéstenyésztési programok támogatásában.

A brit Roslin Intézet és a Centre for Tropical Livestock Genetics and Health kutatói a malacok izomfejlődését szabályozó DNS-régiókat keresték és vizsgálták. A kutatócsoport egy olyan technikát használt, amellyel a DNS-t fagyasztott szövetekben tanulmányozhatták, ami azért is kedvező, mert minimalizálja a kutatáshoz szükséges állatok számát. Ezt a technikát alkalmazták a malacok izmaiból vett mintákon a fejlődés különböző szakaszaiban, hogy meghatározzák a DNS azon régióit, amelyek az izomnövekedéshez kapcsolódó gének aktivitását szabályozzák, és hogy tanulmányozzák e gének aktivitását.

A DNS-régiókban eltéréseket figyeltek meg a kis és nagytestű malacok között. Ezek az eltérések arra utalnak, hogy a DNS szabályozása – ami viszont az izomnövekedést irányítja – különböző módon zajlik a nagy és a kistestű malacoknál. A kutatók azt remélik, hogy tovább vizsgálhatják adataikat, hogy azonosítani tudják a sertésgenomban a növekedéssel összefüggő eltéréseket, és jobban megérthessék, hogy ezek a különbségek hogyan szabályozzák az izomfejlődésben szerepet játszó kulcsfontosságú gének aktivitását, és így tájékoztatni tudják a sertéstenyésztési szelekciós programokat.

A kan spermájában előforduló afrikai sertéspestis vírus mesterséges megtermékenyítés útján is képes átterjedni a kocára és a malacembriókra, derült ki egy német-amerikai közös kutatásból. A tanulmány 2022 végén jelent meg a Pathogens folyóiratban.

A német Friedrich-Löffler-Institut kutatói németországi és egyesült államokbeli állategészségügyi kutatókkal fogtak össze, hogy kiderítsék, vajon a mesterséges megtermékenyítés lehet-e a vírus átvitelének egyik módja. A vírus „hatékonyan átvihető fertőzött kanokról egészséges kocákra mesterséges megtermékenyítéssel” – írják a kísérlet összefoglalójában. A kutatócsoport felhívta a figyelmet arra, hogy akár egyetlen fertőzött kan is kockázatot jelenthet az ASP gyors és széles körű elterjedése szempontjából, akár országok között is. A kutatók az „Estonia 2014” ASP-törzset használták kísérletükhöz. Ezt a németországi Insel Riemsben, az FLI magas szintű védettséget biztosító létesítményeiben végezték. 4 kant oltottak be intramuszkulárisan a vírussal.

Ezt követően minden nap vért és spermát gyűjtöttek tőlük. A vírus genomjait a spermában már 2 nappal a fertőzés után, a vérben 1 nappal a fertőzés után kimutatták, míg a sperma minősége nagyrészt változatlan maradt. A kísérletbe 14 kocasüldőt is bevontak. A fertőzött spermával történő megtermékenyítésüket követő 7. napon a 14-ből 7 volt ASP-pozitív, míg 35 nappal a megtermékenyítést követően valamennyi koca fertőzött volt. Egy kivételével valamennyi koca elvetélt a betegség tüneteinek megjelenésekor. A fennmaradó egy kocasüldő embrióinak szöveteiben elváltozásokat és az ASP vírus jelenlétét is kimutatták.

Az észak-írországi Agri-Food and Biosciences Institute és a Queen’s University Belfast által végzett kutatás megállapította, hogy a gyomorfekély változásokat okozhat a sertések pihenési módjában, vagy ilyen változások eredménye lehet. Ezért a viselkedésben bekövetkező változások lehetővé tehetik a fekély felismerését, mielőtt komolyabb károsodás következne be. Emellett a gyomorfekélyes sertésekről kiderült, hogy kevésbé hajlamosak az olyan káros viselkedési formákra, mint a farokrágás. A gyomorfekély súlyos egészségi és gazdasági következményekkel járó patológiás állapot a sertéstenyésztésben. Több európai országban végzett kutatások szerint a levágott sertések körülbelül 20%-ánál fordul elő enyhe fekély, míg további 10%-ánál súlyos fekély.

A két intézmény kutatói a kísérlet során azonosították a vágáskor gyomorfekéllyel rendelkező és nem rendelkező sertéseket, majd a vágást megelőző két hétben készült videofelvételek segítségével összehasonlították viselkedésüket. A legegyértelműbb különbség abban mutatkozott, hogy melyik oldalukon akartak pihenni. A gyomorfekélyes sertések (még az enyhébbek is) sokkal ritkábban feküdtek a jobb oldalukra, mint a fekély nélküliek (átlagosan az idő 12%-ában, míg a fekély nélküliek 25%-ában). A kutatócsoport azt is megfigyelte, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé mutattak káros szociális viselkedést, mint a fekély nélküliek: a farokrágás csak harmadannyiszor fordult elő, mint a fekély nélküli sertéseknél, a fülharapás pedig feleannyiszor.

Mind a fekélyekről, mind a káros szociális viselkedésről elmondható, hogy stressz hatására fokozódik, és elképzelhető, hogy egyes sertések a stresszre viselkedésük adaptálásával reagálnak, míg mások, akik erre nem képesek, több fizikai következményt szenvednek el.

Kína sertéshústermelése 2022-ben 4,6%-kal nőtt 2021-hez képest, és ezzel 2014 óta a legmagasabb szintet érte el – derül ki a január közepén nyilvánosságra hozott hivatalos adatokból, amelyek cáfolták a kisebb növekedésre vonatkozó várakozásokat – jelentette a Reuters. A világ első számú hústermelőjének sertéshús-kibocsátása elérte az 55,41 millió tonnát, ami a legmagasabb a nyolc évvel ezelőtt mért 56,71 millió tonna óta. A kibocsátást a negyedik negyedév magas, 13,91 millió tonnás termelése növelte a Reutersnek a kínai statisztikai hivatal adataiból végzett számításai szerint.

Ez 0,87%-kal haladta meg az egy évvel korábbi negyedévet annak ellenére, hogy a COVID-járványok miatt a vágóhidakon munkaerőhiány lépett fel. A gazdák nagyobb súlyú sertéseket neveltek, remélve, hogy hasznot húznak a kereslet és az árak várható fellendüléséből, ami növelhette volna a kibocsátást. A kereslet azonban továbbra is mérsékelt maradt, mivel a Kínában az újra megugró Covid-járvány miatti megbetegedések miatt sokan otthon maradtak, ami az árak zuhanását okozta. „A takarmánytermelés egész 2022-ben gyenge volt, ezt az alacsonyabb éves szójaimport számában is láttuk tükröződni. Nehéz összeegyeztetni ezt a magasabb hústermelési számot a takarmánytermelésben és a szójaimportban megfigyelhető csökkenéssel” – mondta Darin Friedrichs, a sanghaji székhelyű Sitonia Consulting mezőgazdasági tanácsadó cég társalapítója.

Az adatok azt mutatják, hogy a kínai sertéshústermelés az elmúlt két évben minden negyedévben nőtt az előző évhez képest, a lassú kereslet ellenére. Kína marhahústermelése tavaly 3%-kal 7,18 millió tonnára nőtt – derült ki az adatokból –, míg a baromfihús kibocsátása 2,6%-kal 24,43 millió tonnára, a bárány- és birkahúsé pedig 2%-kal 5,25 millió tonnára emelkedett.