A csirkehús marketingjével foglalkozó szakembereknek el kell kezdeniük tervezniük, hogyan lehet a Z generáció egyedi fogyasztói elvárásainak és igényeinek megfelelő, jövőbiztos kommunikációt folytatniuk.

„A jövő fogyasztói valóban egy új élelmiszeripari jövőt hoznak létre. Ez alatt azt értem, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatban másképp viselkednek, mint a szüleik” – mondta Michele Murray, a Ketchum élelmiszeripari vállalat ügyvezető alelnöke. A Z generáció 68 százaléka például azt mondja, hogy másképpen főz, mint a szülei, és csak 20 százalékuk véli úgy, hogy a gyerekkori étkezésük hatással van a mostani étkezési szokásaikra.” Jelentős változást látunk abban, ahogyan ez a bizonyos célközönség, a Z generáció megválasztja az ételeket, vásárlási döntéseket hoz, és ahogyan általánosságban viszonyul az élelmiszerekhez” – tette hozzá.

Egy fontos különbség az 1997 és 2012 között született Z generáció és a korábbi generációk között, amelyre a piaci szereplőknek ide oda kell figyelni, hogy e demográfiai csoport nagy része élelmiszer-véleményvezérnek tartja magát. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy egész életükben a közösségi médiának és az internetnek vannak kitéve. „Amikor több mint 10 évvel ezelőtt először azonosítottuk ezt a fogyasztói szegmenst, a teljes népesség 22 százaléka tartozott az élelmiszer-véleményvezér kategóriába” – magyarázta Murray. „A Z generáció esetében azonban azt találtuk, hogy több mint a fele élelmiszer-véleményvezérként írja le magát.” Ez azt jelenti, hogy a Z generáció nagy része fontosnak tartja, hogy többet tudjon meg az ételekről, és meg is ossza az ételekkel kapcsolatos történeteket a körülötte élő emberekkel.

A Z generáció a környezetvédelem szempontjából is nagymértékben értékorientált, amikor az általuk vásárolt élelmiszerekről van szó. Emellett úgy gondolják, hogy az ételválasztásuk valamit elárul róluk – a fenntarthatóságtól kezdve a testtel kapcsolatos kérdésekig, sőt, még bizonyos politikai kérdésekben is. Úgy érzik, hogy választásaiknak súlya van, és ezek alapján ítéli meg őket a társadalom. Ezek mindenképpen olyan szempontok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a csirkehús piaci kommunikációjában a hamarosan jelentős vásárlóerőt képviselő fogyasztói szegmens irányába.

Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a peroxid a leghatékonyabb tojásmosó fertőtlenítőszer a szalmonella eltávolítására a héj felületéről és a kutikula épségben tartására. „A szalmonella gyakran megtalálható a keltetőtojásokon még azután is, hogy azok átmentek a fertőtlenítési folyamaton” – mondta Ted Brown, a Cargill Global Food Safety & Scientific Services munkatársa a 2024-es International Production and Processing Expo szakkiállításon. „Ezért kutatást végeztünk, hogy olyan fertőtlenítőszert találjunk, amely hatékonyan csökkenti a szalmonellát a keltetőtojásokon anélkül, hogy károsítaná a kutikulát.”

A tanulmányban azt vizsgálták, hogy több tojásmosó fertőtlenítőszer, köztük a timol, a perecetsav, a bróm, a peroxid és a kvaterner ammónium, hogyan csökkentette a szalmonella szintjét a tojások felületén anélkül, hogy károsította volna a tojás kutikuláját, a mosás nélküli kezeléshez képest. A kísérletben a peroxidos termék bizonyult a leghatékonyabb tojásfertőtlenítőnek, amely több mint 73 százalékkal csökkentette a szalmonella előfordulását a tojás felületén. A timolos termék volt a legkevésbé hatékony, és csak kevesebb mint 5 százalékkal csökkentette a szalmonella előfordulását.

Brown kifejtette, hogy a projektet azért végezték, hogy a termelők naprakészen tájékozódjanak az új és jelenlegi tojásmosási eljárásokról. Jelenleg a klór az elsődleges fertőtlenítőszer, amelyet a tenyésztők a tojások fertőtlenítésére használnak a feldolgozóüzemben – magyarázta Brown. A klór azonban szerves anyagok jelenlétében gyorsan disszociál, maró hatású lehet a berendezésekre, és a hatékony használat szigorú kezelést igényel.

Brown elmondta, hogy a jövőben szeretne egy további vizsgálatot végezni annak biztosítására, hogy a kelési arányt se befolyásolják negatívan a fertőtlenítőszerek.

A Compassion in World Farming állatjóléti szervezet legutóbbi EggTrack 2023 jelentésében felszólította az Európai Uniót, hogy teljesítse a ketrecben tartott haszonállatokra vonatkozó ígéretét. A jelentésből kiderül, hogy az élelmiszeripari vállalatok a madárinfluenza, az infláció és az ukrajnai háború okozta folyamatos kihívások ellenére is törekszenek arra, hogy a tojótyúkok számára ketrecmentes életet biztosítsanak. A jelentés szerint azonban anélkül, hogy intézkedéseiket a jogalkotók ne erősítenék meg, a ketreces tartás végleges felszámolására nem kerülhet sor.

Az ilyen jogszabályok – érvel a szervezet – széles körben tükröznék a fogyasztók véleményét, utalva arra az 1,4 millió uniós polgárra, akik 2020-ban aláírták az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) kezdeményezést, valamint az Eurobarométer 2023-as jelentésére, amely szerint az európaiak 91 százaléka fontosnak tartja a haszonállatok jólétének védelmét, és 84 százalékuk szerint az állatokat a jelenleginél jobban kellene védeni.

Az év során az Egg Track 444 vállalatot ellenőrzött. Ők összesen 715 ketrecmentes tojástermelésre vonatkozó kötelezettségvállalást tettek, amelyek közül 511 esetben (71 százalék) volt megfigyelhető előrelépés, átlagosan 75 százalékos átállással a ketrecmentes tojásra. A kötelezettségvállalások minden ágazatot lefednek: 51 élelmiszergyártó, 195 kiskereskedő, 111 étterem, 13 termelő és 74 élelmiszer-szolgáltató és vendéglátóipari vállalat képviselteti magát.

Az adatok világszerte eltérőek. A ketrecmentes tojásra való átállás Európában a legmagasabb, 80 százalékos átlagot ért el, míg az Egyesült Államokban 73 százalékos, az ázsiai és csendes-óceáni térségben pedig 57 százalékos volt az arány. Összesen 9 vállalat tett új globális ketrecmentes kötelezettségvállalást.

Ami a jogalkotást illeti, Franciaország betiltotta az új ketreces rendszerek telepítését, Ausztriában, Luxemburgban és Svájcban pedig már minden ketreces rendszer tilos a tyúktartásban. Németország, Csehország és Szlovákia olyan tilalmakat vezetett be, amelyek a következő években lépnek hatályba. Az Egyesült Államokban is előrelépés történt, 11 államban tiltották be a ketreces tartást.

A baromfitenyésztők rengeteg adatot gyűjtenek. Az intelligens eszközöket (IoT), az ok-okozati elemzést és a generatív mesterséges intelligenciát ötvöző új technológia felhasználhatja mindezen információkat a madarak egészségét, a termelést és az általános jövedelmezőséget érintő döntések optimalizálásához.

A 2023-as Poultry Tech Summit konferencián Evan Sadlon, az MTech Systems adattudományi vezetője arról beszélt, hogy ez a technológia pontosabb válaszokat adhat olyan kérdésekre, mint például, hogy milyen hatással vannak a különböző előmelegítési rendszerek az átlagos napi súlygyarapodásra, hogyan változtatja meg a növekedési görbe inflexiós pontját az egy madárra jutó indító táp mennyisége, vagy hogy mikor kell különböző szellőztetési programokat indítani a takarmányhasznosítási arány (FCR) optimalizálása érdekében?

Arról, hogy mi az az ok-okozati elemzés, Sadlon szemléltetésképp megosztott egy táblázatot, amely a vízbefulladások és a Nicholas Cage-filmek között mutat összefüggéseket. „A táblázat szerint csak annyit kell tennünk az életek megmentése érdekében, hogy megakadályozzuk Nicholas Cage-et, hogy tovább színészkedjen” – mondta. „Hogyan különíthetjük el Nicholas Cage és a vízbefulladó emberek esetét a tényleges ok-okozati összefüggésektől? Ez valójában az ok-okozati elemzés. Azt keresi, hogy milyen cselekedetek vezetnek ténylegesen konkrét eredményekhez.” A baromfitenyésztők ugyanilyen hibákat követhetnek el gazdaságukban az adatgyűjtés során. A baromfiistállókban elhelyezett érzékelők az IoT segítségével számos tényezőre vonatkozó információkat gyűjtenek a madarak egészségi állapotától kezdve az istállón belüli környezeti feltételekig. „De ok-okozati elemzés nélkül a termelők nem biztos, hogy ténylegesen fel tudják használni ezeket az adatokat az eredményeik javítására” – tette hozzá.

A generatív mesterséges intelligencia sokkal eredményesebbé teszi a döntéshozatalt. Ezt a technológiát általában a mesterséges intelligencia következő generációjaként szokták emlegetni, mivel képes az általa gyűjtött adatokra építkezni. A generatív mesterséges intelligencia segíthet a baromfiadatokkal foglalkozó tudósoknak a madarak nevelésével és takarmányozásával kapcsolatos döntések meghozatalához használt kódolási és elemzési módszerek fejlesztésében és javításában.

A Saccharomyces cerevisiae boulardii nevű élesztőgomba javíthatja az élelmiszerbiztonságot, csökkentheti a szalmonella megtelepedését, és fokozhatja a bélrendszer helyes működését a baromfitápokon keresztül.

„Megvizsgáltam ezt az élesztőgombát, a múltbeli adatoktól egészen a legfrissebb kutatási eredményekig annak érdekében, hogy ez az élesztőgomba hatásos eszköz lehessen bizonyos termékekben” – magyarázta Dr. Bill Potter, az Elanco vállalat élelmiszerbiztonsági tanácsadója, a 2023-as Poultry Tech Summit konferencián.

A Saccharomyces cerevisiae boulardii-t eredetileg a borfeldolgozás javítására fedezték fel. Névadója, Henry Boulard 1920-ban Indokínába utazott, hogy új élesztőtörzseket keressen, amelyek felhasználhatók az erjesztési folyamat során. Sajnos ez a látogatás éppen egy időben történt az akkori kolerajárvánnyal. „Észrevette, hogy az ottani bennszülöttek egy része bizonyos növényekhez, mint például a licsi gyümölcséhez nyúlt” – mondta Potter, megjegyezve, hogy az ebből a gyümölcsből készült tea enyhülést hozott a kolera okozta bélrendszeri problémákra. „Ahogy mondani szokták, a többi már történelem” – tette hozzá.

Az élesztőgombának három fő hatása van: a mikrobiom egyensúlyának fenntartása, a természetes védekezőképesség javítása és a bélegészség megóvása. A Saccharomyces cerevisiae boulardii egyik legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy képes megkötni az oxigént. Más szóval, elvonja az oxigént, ezáltal javítva az élelmiszerbiztonságot, hiszen a felesleges oxigént különben a Salmonella, az E. coli és más kórokozók hasznosítanák a baromfi bélrendszerében.

Kereskedelmi kísérletek során a Saccharomyces cerevisiae boulardii-val kiegészített takarmánnyal táplált csirkéknél jelentősen csökkent a kórokozók megtelepedése. Egy másik vizsgálat során hasonló E. coli csökkenést tapasztaltak egy tojótyúk-telepen. A Saccharomyces cerevisiae boulardii nem csodaszer, figyelmeztetett Potter, de ha az élesztőgombát más kezelési stratégiákkal együtt alkalmazzák, javítható az élelmiszerbiztonság.

Az élő tyúkok csontsűrűségének gyors és biztonságos elemzési módszere segíthet a baromfitenyésztőknek kiválasztani a tenyésztéshez szükséges optimális madarakat az állatok egészségének és jólétének javítása érdekében. A brit Roslin Intézet tudósai olyan digitális röntgeneljárást fejlesztettek ki, amely körülbelül 45 másodpercet vesz igénybe, a tyúkok és a baromfitenyésztők számára is praktikus, és megbízható, reprodukálható eredményeket ad.

A British Poultry Science folyóiratban bemutatott újszerű módszerük lehetővé teszi a tenyésztők számára, hogy figyelembe vegyék a csontsűrűséget a tojótyúkok kiválasztásakor, amelyeknél a tojástermeléssel járó biológiai változások miatt fennáll a törések kockázata. A digitális röntgentechnológia közelmúltbeli fejlődése lehetővé tette a kutatók számára, hogy továbbfejlesszék a csontsűrűséggel kapcsolatos képek rögzítésére és elemzésére szolgáló technikájukat. Módszerük lényege, hogy gyors digitális röntgenfelvételeket készítenek élő tyúkokról, amelyekből kiszámítható a láb csontsűrűsége, az adatok pedig digitálisan azonnal megoszthatók. A kutatók úgy optimalizálták módszerüket, hogy minimális expozíciós idő alatt tiszta képet kapjanak. Megközelítésüket a csirkék röntgenfelvételeiből származó eredmények és a csirkecombcsontok elemzéséből származó eredmények összehasonlításával validálták.

A körülbelül 45 másodpercet igénylő eljárás gyors és praktikus alternatívát kínál a hagyományos képalkotó eljárásokkal, például a kettős energiájú röntgenabszorpcióval, a digitalizált fluoroszkópiával és a CT-vizsgálatokkal szemben. Az erős csontok jobb egészségi állapotot és a törések kockázatának csökkenését jelentik a környezetükben szabadon mozgó madarak esetében. A csirke szegycsontja különösen hajlamos a sérülésre, és ugyanezen kutatócsoport korábbi kutatásai kimutatták, hogy a láb csontsűrűsége genetikailag összefügg a szegycsont sűrűségével és a törés kockázatával. A csontsűrűség mérésének új, gyakorlatias módszerének állatjóléti jelentősége is van, ugyanis segíthet a csontok egészségét szolgáló táplálkozási és tartástechnológiai megoldásokhoz kapcsolódó kutatásokhoz szükséges állatok számának csökkentésében is.

A Rabobank legfrissebb negyedéves jelentése szerint a globális baromfipiac növekedése 2023-ban várhatóan lassú lesz, mindössze 1%-ot ér el. A globális baromfipiacok azonban jó helyzetben vannak ahhoz, hogy 2023 negyedik negyedévében és 2024 elején fokozatosan javuljanak, bár ennek mértéke attól függ, hogy az egyes piacok mennyire kiegyensúlyozottak. A gyenge világgazdaság és a költségnövekedésből eredő áremelkedés miatt lassan növekvő baromfifogyasztás után várható némi fellendülés a globális keresletben, amit elsősorban az alacsonyabb takarmányköltségek és ezáltal az alacsonyabb csirkeárak hajtanak.

A piacokat továbbra is erősen az árak határozzák meg, de a baromfihúsnak számos piacon előnyére válhat a viszonylag versenyképes ár más fehérjékhez, például a marhahúshoz, a sertéshúshoz és az alternatív fehérjékhez képest. A Rabobank javuló piaci feltételeket lát az Egyesült Államokban, Mexikóban, Japánban, Dél-Afrikában, Indonéziában és Kínában. Indonéziában és Kínában azonban törékeny lesz a helyzet. Az EU piaca erős volt, de a friss csirkehúsimport magas szintje nyomást gyakorol. Brazíliában és Thaiföldön nagyobb kihívást jelentő körülményekkel kell szembenézni, és a túlkínálatban lévő hazai piacokon a kínálat növekedése terén fegyelmezettebbnek kell lenni. A globális kereskedelem várhatóan 2023 második félévében is erős marad, miután az első félévben rekordmagas 7,2 millió tonnát ért el, amit teljes egészében a nyers baromfihús kereskedelmének növekedése hajtott, miközben a feldolgozott baromfihús kereskedelme jelentősen visszaesett.

Az egyre inkább árvezérelt piacokon a fogyasztók termékpreferenciái változnak, és ez a tendencia várhatóan folytatódik 2023 második felében és 2024-ben is. Az élelmiszerbiztonság, a geopolitika és a fenntarthatóság által vezérelt kormányzati beavatkozások továbbra is hatással lesznek a piacokra és volatilitást okoznak a globális kereskedelemben. A madárinfluenza továbbra is fontos tényező marad, amely hirtelen hatással lehet a globális piacokra, mind a helyi kínálat, mind a kereskedelem szempontjából, különösen, ha Brazília déli államai is érintettek lesznek. A termelőknek továbbra is a működési oldalra kell összpontosítaniuk. Bár a jelentés szerzői úgy vélik, hogy a takarmányárak enyhén csökkenni fognak, a működési költségek még mindig történelmi csúcson vannak, és fennáll a további volatilitás kockázata a gabonaárak (az El Niño miatt), valamint az energiaárak és az energia elérhetősége terén. Emellett az is fontos, hogy a termelők folyamatos finomhangolással igazítsák kínálatukat a baromfi iránti kereslet változásaihoz.

A Rabobank legfrissebb negyedéves jelentése szerint a globális baromfipiac növekedése 2023-ban várhatóan lassú lesz, mindössze 1%-ot ér el. A globális baromfipiacok azonban jó helyzetben vannak ahhoz, hogy 2023 negyedik negyedévében és 2024 elején fokozatosan javuljanak, bár ennek mértéke attól függ, hogy az egyes piacok mennyire kiegyensúlyozottak.

A gyenge világgazdaság és a költségnövekedésből eredő áremelkedés miatt lassan növekvő baromfifogyasztás után várható némi fellendülés a globális keresletben, amit elsősorban az alacsonyabb takarmányköltségek és ezáltal az alacsonyabb csirkeárak hajtanak. A piacokat továbbra is erősen az árak határozzák meg, de a baromfihúsnak számos piacon előnyére válhat a viszonylag versenyképes ár más fehérjékhez, például a marhahúshoz, a sertéshúshoz és az alternatív fehérjékhez képest.

A Rabobank javuló piaci feltételeket lát az Egyesült Államokban, Mexikóban, Japánban, Dél-Afrikában, Indonéziában és Kínában. Indonéziában és Kínában azonban törékeny lesz a helyzet. Az EU piaca erős volt, de a friss csirkehúsimport magas szintje nyomást gyakorol. Brazíliában és Thaiföldön nagyobb kihívást jelentő körülményekkel kell szembenézni, és a túlkínálatban lévő hazai piacokon a kínálat növekedése terén fegyelmezettebbnek kell lenni.

Brazília várhatóan a nyers csirkehúst legkedvezőbb költségekkel előállító piacként a legnagyobb haszonra tesz szert, míg Thaiföldnek és Kínának újra kell összpontosítania a nyers csirkehús kereskedelmére, ami megkérdőjelezi ezen exportőrök értékbeli pozícióját.

A globális kereskedelem várhatóan 2023 második félévében is erős marad, miután az első félévben rekordmagas 7,2 millió tonnát ért el, amit teljes egészében a nyers baromfihús kereskedelmének növekedése hajtott, miközben a feldolgozott baromfihús kereskedelme jelentősen visszaesett. Az egyre inkább árvezérelt piacokon a fogyasztók termékpreferenciái változnak, és ez a tendencia várhatóan folytatódik 2023 második felében és 2024-ben is.

Az élelmiszerbiztonság, a geopolitika és a fenntarthatóság által vezérelt kormányzati beavatkozások továbbra is hatással lesznek a piacokra és volatilitást okoznak a globális kereskedelemben. A madárinfluenza továbbra is fontos tényező marad, amely hirtelen hatással lehet a globális piacokra, mind a helyi kínálat, mind a kereskedelem szempontjából, különösen, ha Brazília déli államai is érintettek lesznek.

A termelőknek továbbra is a működési oldalra kell összpontosítaniuk. Bár a jelentés szerzői úgy vélik, hogy a takarmányárak enyhén csökkenni fognak, a működési költségek még mindig történelmi csúcson vannak, és fennáll a további volatilitás kockázata a gabonaárak (az El Niño miatt), valamint az energiaárak és az energia elérhetősége terén. Emellett az is fontos, hogy a termelők folyamatos finomhangolással igazítsák kínálatukat a baromfi iránti kereslet változásaihoz.

Az Amerikai Baromfitenyésztők Szövetsége (USPOULTRY) közleményben jelentette be, hogy befejeződött az Arkansasi Egyetemen egy külsőleg finanszírozott kutatási projekt, amelyben a szabályozható fényintenzitású rendszerek brojlerek jólétére gyakorolt hatását értékelték. David Caldwell, a Baromfitudományi Tanszék vezetője és az Arkansasi Egyetemen belül működő Baromfitudományi Kiválósági Központ igazgatója és csapata a közelmúltban fejezte be a projektet, amelynek célja az volt, hogy meghatározzák a szabályozható intenzitású világítási és természetes megvilágítási rendszerek hatását a viselkedésre, a járásra és a stresszhormon (kortikoszteron) szintjére az állandó fényintenzitású rendszerekkel- összehasonlítva a nagyüzemi brojlerfarmokon. A tanulmány további célkitűzései közé tartozott a környezetgazdagító kunyhók hatásának vizsgálata a brojlerek viselkedésére, a járására és a stresszre a különböző világítási rendszerekben. Az eredmények azt mutatták, hogy a szabályozható fényintenzitású világítási rendszer serkentette a madarak porfürdőzési viselkedését és önkéntes mozgását. Emellett az alom nedvességtartalma és a talpfekély előfordulása is a szabályozható fényintenzitású világítási rendszerrel felszerelt istállóban volt a legalacsonyabb.

Egy spanyol tanulmányban a megvizsgált szupermarketek húsmintáinak 40%-ában találtak multirezisztens E. coli baktériumot. Az emberekben súlyos fertőzéseket okozni képes E. coli törzsek is igen elterjedtek voltak – hangzott el az idei Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Kongresszusán (ECCMID 2023, Koppenhága, április 15-18.).

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte veszélyesen magas szintet ér el. A gyógyszerrezisztens fertőzések évente becslések szerint 700 000 ember halálát okozzák világszerte. Az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedik, ha nem történik intézkedés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért az antibiotikum-rezisztenciát az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb közegészségügyi veszélynek tekinti. A multirezisztens baktériumok az állatokról az élelmiszerláncon keresztül átterjedhetnek az emberekre, de kereskedelmi érdekek miatt az antibiotikum-rezisztens baktériumok élelmiszerekben lévő szintjére vonatkozó adatok nem állnak széles körben rendelkezésre.

Hogy többet tudjanak meg, Dr. Azucena Mora Gutiérrez és Dr. Vanesa García Menéndez, a spanyolországi Santiago de Compostela-Lugo Egyetem munkatársai más kutatóközpontok munkatársaival együtt kísérletsorozatot terveztek, hogy felmérjék a spanyol szupermarketekben kapható húsokban a multidrog-rezisztens és extraintestinális patogén Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok (Klebsiella pneumoniae, E. coli és más baktériumok, amelyek multidrog-rezisztens fertőzéseket, például szepszist vagy húgyúti fertőzéseket okozhatnak) szintjét. A kutatók 100 hústerméket (csirke, pulyka, marha- és sertéshús egyenként 25 darabját) elemeztek, amelyeket 2020-ban véletlenszerűen választottak ki oviedói szupermarketekből. A húskészítmények többségében (73%) az E. coli szintje nem lépte túl az élelmiszer-biztonsági határértékeket. Ennek ellenére a termékek közel fele (49%) tartalmazott multidrog-rezisztens és/vagy potenciálisan patogén E. coli baktériumot.

Ezekből 82 E. coli izolátumot nyertek ki és elemeztek.  Ezenkívül a 100 hústermékből 10-ből (7 csirke, 2 pulyka és 1 sertéshús) 12 K. pneumoniae izolátumot nyertek ki. A 82 E. coli izolátumból 56 olyan volt, amelyek kiterjedt spektrumú béta-laktamázt (ESBL) termeltek, olyan enzimeket, amelyek védettséget biztosítanak a baktériumok számára, a legtöbb béta-laktám antibiotikummal szemben, beleértve a penicillineket, a cefalosporinokat és a monobaktám aztreonámot. A kutatók az antibiotikum-rezisztens baktériumok szintjének rendszeres felmérését sürgetik a húskészítményekben.