Skip to main content

Szerző: c001os

Vita az Egyesült Államokban az mRNS-vakcina sertésekben történő felhasználásáról

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A Covid-19 elleni védekezésre létrehozott mRNS-vakcinák biztonságossága továbbra is vitatott. A tesztelés pontosságát és mértékét sokan megkérdőjelezték, köztük kormányzati tisztviselők és ipari alkalmazottak is. Jelenleg néhány ilyen vakcinát csak „sürgősségi felhasználási engedély” alapján engedélyeztek az Egyesült Államokban, de április 18-tól „a Moderna és a Pfizer-BioNTech Covid-19 monovalens vakcinái már nem is engedélyezettek az Egyesült Államokban”. Mostanra a vita kiterjedt az mRNS-vakcinák sertésekben, tehenekben és más haszonállatokban történő alkalmazására is. A texasi mezőgazdasági biztos például nemrégiben kijelentette, hogy „amióta az mRNS-vakcinák és az állattenyésztésben alkalmazott mRNS-alapú kezelések fejlesztéséről szóló hírek a tudomásunkra jutottak, azon dolgozunk, hogy kidolgozzuk a kockázatok tény- és tudományalapú értékelését”. A Good Ranchers nevű cég, amely minden húsát amerikai független gazdaságokból szerzi be, és szintén határozottan támogatja a hústermékek pontosabb címkézését, azt állítja, hogy „a közelmúltban néhány állam azon dolgozott, hogy az mRNS-vakcinákat kötelezővé tegye.

Mi soha nem szereztünk be és nem is fogunk soha húst olyan farmról beszerezni, amelyeknek az állatait mRNS-vakcinákkal kezelték.” Évekkel ezelőtt a Bayer a németországi székhelyű BioNTech céggel közösen dolgozott ki mRNS-vakcinákat állatok számára. A Harrisvaccines 2015-ben hozta létre a sertés mRNS-vakcinaplatformot Sequivity néven, amelyet a Merck Animal Health vásárolt meg. A vállalat leírása szerint a platform képes „egyedi [állatgyógyászati] vényköteles termékek”, például PCV2, PCV3 és PED elleni vakcinák létrehozására. Emellett „lehetővé teszi multivalens készítmények létrehozását RNS-részecskék keverésével, hogy egy oltással több sertéspatogén kórokozót célozzanak meg”. Az amerikai kormány valamikor 2015 előtt feltételes engedélyt adott a Sequivity „PED Vaccine, RNA Caution” nevű termékére. A hatékonysági és hatásossági tesztvizsgálatok akkoriban voltak folyamatban. Dr. Robert Malone, az mRNS-technológia kidolgozója, aki nagyon ellenzi annak vakcinákban való alkalmazását, nemrég kijelentette, hogy az általa „pszeudo mRNS”-nek nevezett Sequivity vakcinát „az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma engedélyezte sertések számára, már forgalomban van, és nincs külön címkézve az ezzel kezelt állatok húsa”.

Egy podcastban azonban Dr. Kevin Folta molekuláris biológus, a Floridai Egyetem tudósa „megalkotottnak” nevezte az mRNS-vakcinák haszonállatokban való alkalmazásának ellentmondásait. Egyik vendége, Dr. Alison Van Eenennaam a Kaliforniai Egyetem – Davis professzora megjegyezte, hogy az mRNS gyorsan lebomlik, és nem éli túl az emésztési folyamatot. Kínai tudósok azonban egy 2022-es tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy „a tehéntejből származó exoszóma alapú mRNS-vakcina új stratégiaként szolgálhat a SARS-CoV-2 fertőzés megelőzésére. Eközben az mRNS új orális hordozórendszereként is működhet”. Dr. Malone a maga részéről nemrégiben kijelentette, hogy az oltóanyagban lévő mRNS-t „nem vizsgálták, és ez nem ‘normális’ mRNS, mint ami a szervezetben található (…) Az mRNS-ben uridin helyett pszeudouridin van. Az mRNS-t és a DNS-t naponta vesszük magunkhoz az ételeinkkel. A gyomrunk lebontja. De ez nem normális mRNS. Szóval, ki tudja?” Megkérdőjelezte a vakcina egyéb összetevőinek, például a lipid nanorészecskéknek a biztonságosságát is. „Lesznek-e nyomokban a húsban? A hő lebontja majd? Mennyi hő hatására? Vannak-e más kémiai összetevők a termékekben? Egyszerűen nem tudjuk. Ha a vizsgálatokat elvégezték, mutassák meg az adatokat”.

Így néz ki most a tejelő tehénállomány az EU-ban

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Az Európai Unió két országában – Németországban és Franciaországban – található az összes tejelő tehén több mint egyharmada. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a 20,1 millió tehénből több mint 7 millió tehenet tartottak a két országban. Az EU-n belül Németországban volt a legnagyobb a tejhasznú tehenek száma, 3,8 millió állatot jegyeztek fel, ami az EU teljes tejelő tehénállományának 17%-át tette ki.

Franciaországban 3,2 millió állatot tartottak, míg Lengyelországban volt a harmadik legnagyobb volt a nemzeti állomány, valamivel több mint 2 millió állattal. Az uniós országok többségében 2022-ben éves szinten csökkent a tehénállomány, a legnagyobb veszteséget Franciaországban regisztrálták, ahol 91.720-szal (2,7%-kal) kevesebb állatot tartottak, mint az előző évben. A tendenciával ellentétben Ausztria volt az egyik ország, amely tavaly az EU-n belül a legnagyobb bővülést könyvelhette el. Az állomány száma elérte az 551.000 állatot, ami 24.090-nel (4,6%-kal) több, mint 2021-ben.

A skála másik végén Málta áll, amely továbbra is a legkisebb tejtermelő ország volt az EU-n belül, 2022-ben mindössze 6.120 darabot regisztráltak. Idén valószínűleg további csökkenés várható a tehénállományban. Az Európai Bizottság rövid távú tejipari kilátásaiban 2023-ra a tejtermelés 0,2%-os csökkenését prognosztizálta. A vágások előre jelzett 1%-os növekedése mellett 2023-ban kevesebb tej áll majd rendelkezésre a csökkenő tejállomány miatt.

Kína csökkenteni akarja a szója felhasználását a takarmányozásban

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

Kína mezőgazdasági minisztériuma hároméves cselekvési tervet adott ki a szójadara takarmányokban való jelenlétének csökkentésére annak érdekében, hogy csökkentse az ország szójaimporttól való függőségét.

A Reuters jelentése szerint az új terv szerint a szójadara takarmányba való beépítését 2025-re 13% alá kell csökkenteni a 2022-es 14,5%-ról. A terv „iránymutatást kíván adni a takarmányiparnak a szójadara mennyiségének csökkentésére, elő kívánja segíteni a takarmánygabonák megtakarítását és fogyasztásának csökkentését, valamint hozzá kíván járulni a gabona és a fontos mezőgazdasági termékek stabil és biztonságos ellátásának biztosításához” – áll a Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium által közzétett dokumentumban.

Hasonló iránymutatásokat egyszer már közzétettek 2021 áprilisában, amelyekben a sertés- és baromfitakarmányokban lévő kukorica- és szójamennyiség csökkentését javasolták. Az akkori jelentés az ország régiói alapján takarmány-összetételeket is javasolt, például a kukorica legalább 15%-os csökkentését az északkeleti sertéstakarmányokban rizs és rizskorpa felhasználásával, a déli régióban cirok, manióka, rizskorpa és árpa felhasználásával javasolja. Márciusban Kína szójaimportja 7,9%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mivel a kínai vásárlók a várhatóan erős kereslet miatt készleteket halmoztak fel. Az év első három hónapjában importált mennyiség 23 millió tonna volt, 13,5%-kal több, mint egy évvel korábban – derült ki az adatokból. A kereskedők és elemzők szerint a következő hónapokban sokkal nagyobb mennyiségek várhatók, de a kereslet a vártnál gyengébbnek bizonyult.

Gyapjas mamut húsából készült húsgombóc Hollandiában

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

Egy kihalt gyapjas mamut DNS-ének felhasználásával „tenyésztett” húsból készült óriási húsgombócot mutattak be kedden a hollandiai Nemo tudományos múzeumban – jelentette a Reuters.

A húsgombócot az ausztrál Vow nevű in vitro hústermelő cég készítette, azzal a céllal, hogy behozza a közbeszédbe a „tenyésztett hús” témáját, amelyet a cég a valódi hús fenntarthatóbb alternatívájának tart. „Valami olyat akartunk létrehozni, ami teljesen más, mint bármi, amit jelenleg kapni lehet” – mondta a Reutersnek Tim Noakesmith, a Vow alapítója, hozzátéve, hogy a mamuthús kiválasztásának további oka, hogy a tudósok szerint az állat kihalását a klímaváltozás okozta. A húsgombócot birkasejtekből készítették, amelyekbe a mamut egyetlen génjét, a myoglobint ültették be. „A myoglobin felelős a húsok aromájáért, színéért és ízéért” – magyarázta James Ryall, a Vow tudományos igazgatója. Mivel a Vow rendelkezésére álló mamut DNS-szekvencia néhány hézagot tartalmazott, a kiegészítéshez az afrikai elefánt DNS-éből illesztettek be részeket.

„Pont úgy, mint a Jurassic Park című filmben” – mondta Ryall, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb különbség az, hogy nem valódi állatokat hoztak létre. Míg a tenyésztett hús előállításához általában borjúvérre van szükség, a Vow alternatív eljárást alkalmazott, hogy a mamuthúsgolyó készítése során nem kelljen megölni állatokat. A húsgombóc, amelynek állítólag krokodilhús aromája van, egyelőre nem fogyasztható. „A fehérje szó szerint 4000 éves. Nagyon régóta nem láttunk ilyet. Ez azt jelenti, hogy szigorú teszteknek akarjuk alávetni, olyasminek, amit minden termékünkkel megtennénk piacra dobás előtt” – mondta Noakesmith.

Kihátrál a takarmánytermelésből a rovarfehérjét előállító francia Ynsect

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

A magas árrésű piacokra, például a kedvtelésből tartott állatok eledelére összpontosítja stratégiáját mostantól a francia Ynsect rovaralapú összetevőket gyártó vállalat, bezár egy gyártóüzemet és munkahelyeket is leépít, miután 160 millió eurót gyűjtött a befektetőktől – jelentette a Reuters a vállalat vezérigazgatójára hivatkozva.

A vállalat, amely további finanszírozásról folytat tárgyalásokat, a pénzt a világ legnagyobb függőleges rovartenyészetének bővítésére fogja fordítani az észak-franciaországi Amiens-ben, valamint új projektekre – mondta Antoine Hubert a Reutersnek adott interjúban. A tenyésztett rovarokat, például a lisztbogár lárváját, ledarálják, hogy fehérjéket állítsanak elő az akvakultúra, az állattenyésztés, a kedvtelésből tartott állatok eledele, a műtrágya és az emberi táplálkozás számára. Ezek környezetbarát fehérjéknek számítanak, mivel kevesebb földet és vizet igényelnek, mint a növények, és kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

A technológia azonban költséges, így a rovarliszt jóval drágább, mint növényi eredetű alternatívái. „Egy olyan környezetben, ahol az energia- és nyersanyagárak, valamint a tőkeköltségek és a kamatok is növekszik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy rengeteg erőforrást fektessünk be olyan piacokra, amelyek a legkevésbé jövedelmezőek (takarmányok), miközben vannak más piacok, ahol nagy a kereslet, jó a hozam és magasabb a haszonkulcs” – mondta Hubert, utalva a kedvtelésből tartott állatok eledelére, az emberi táplálkozásra és a műtrágyákra.

Jubiláló vásárhelyi kiállítás

Írta: c001os Dátum: Kategória: Vállalati hírek.

Harmincadik alkalommal rendezték meg a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napokat. A hagyományoktól eltérően fantasztikus idő fogadta a kiállítókat és a szép számban érkező látogatókat. Cégünk standján viszont a hagyományokhoz hűen teljes teltház volt és fantasztikus hangulat. Partnereinkkel hasznos beszélgetéseket folytattunk, megkínálva őket az új Fermen-Tálunk finomságaival. A kiállítás hivatalos szarvasmarha takarmányozójaként a külső területeken is gyakran találkozhattak velünk a látogatók. Jövőre – reményeink szerint egy kicsit nagyobb méretben – várunk majd minden kedves partnerünket.

Négy madárinfluenza elleni vakcina tesztelését kezdték meg az USA-ban

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

Az Egyesült Államok kormánya megkezdte a madárinfluenza elleni vakcinák tesztelését baromfik számára, miután a rekordméretű járvány miatt több mint 58 millió csirkét, pulykát és egyéb szárnyast kellett leölni.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Mezőgazdasági Kutatószolgálata által végzett kísérletek az első lépést jelentik a vakcinák lehetséges alkalmazása felé. Az USDA 2, a Mezőgazdasági Kutatószolgálat által kifejlesztett vakcinát tesztel, egy-egyet pedig a Zoetis, illetve a Merck Animal Health cégtől. A Zoetis 2016-ban, az egy évvel korábbi, az Egyesült Államokban kitört hatalmas járványt követően szállított már vakcinát az USDA készletébe, de azt nem használták fel.

Az egy adagos vakcinával végzett állatkísérlet első adatai várhatóan májusban állnak rendelkezésre, és a kutatók remélik, hogy júniusban már a két adag vakcinával végzett provokált vizsgálatok eredményei is rendelkezésre állnak. Ha a kísérletek sikeresek lesznek, és az USDA a fejlesztés folytatása mellett dönt, akkor legalább 18-24 hónapba telik majd, amíg a jelenlegi vírusnak megfelelő vakcina kereskedelmi forgalomban elérhetővé válik.

A DNS segít megérteni a sertés izomfejlődését

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A sertések DNS-ének elemzése fontos összefüggésekre világított rá az izomnövekedéssel kapcsolatban. Ez olyan eszközöket biztosíthat, amelyek segíthetnek a malacok növekedésének előrejelzésében és a sertéstenyésztési programok támogatásában.

A brit Roslin Intézet és a Centre for Tropical Livestock Genetics and Health kutatói a malacok izomfejlődését szabályozó DNS-régiókat keresték és vizsgálták. A kutatócsoport egy olyan technikát használt, amellyel a DNS-t fagyasztott szövetekben tanulmányozhatták, ami azért is kedvező, mert minimalizálja a kutatáshoz szükséges állatok számát. Ezt a technikát alkalmazták a malacok izmaiból vett mintákon a fejlődés különböző szakaszaiban, hogy meghatározzák a DNS azon régióit, amelyek az izomnövekedéshez kapcsolódó gének aktivitását szabályozzák, és hogy tanulmányozzák e gének aktivitását.

A DNS-régiókban eltéréseket figyeltek meg a kis és nagytestű malacok között. Ezek az eltérések arra utalnak, hogy a DNS szabályozása – ami viszont az izomnövekedést irányítja – különböző módon zajlik a nagy és a kistestű malacoknál. A kutatók azt remélik, hogy tovább vizsgálhatják adataikat, hogy azonosítani tudják a sertésgenomban a növekedéssel összefüggő eltéréseket, és jobban megérthessék, hogy ezek a különbségek hogyan szabályozzák az izomfejlődésben szerepet játszó kulcsfontosságú gének aktivitását, és így tájékoztatni tudják a sertéstenyésztési szelekciós programokat.

A magas THC-tartalmú kendertermékek szennyezhetik a tejet

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

A magas tetrahidrokannabinol (THC) tartalmú kenderszilázzsal etetett tehenek szennyezett tejet adtak, és a mérgezés jeleit mutatták egy olyan vizsgálat során, amely a sajtóban úgy kapott figyelmet, hogy a tehenek a kendertől „betéptek”. A tanulmány azonban azt is kimutatta, hogy a kenderszilázs más formái nem váltották ki ugyanezt a hatást, ami arra utal, hogy a kannabinoidok, például a THC koncentrációja döntő fontosságú annak meghatározásakor, hogy mely kendertermékeket lehet engedélyezni takarmánycélú felhasználásra. A német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet kutatói által vezetett vizsgálatban a tejelő tehenek kezdetben olyan takarmányt kaptak, amelyben a kukoricaszilázs helyett részben a kendernövényből készült kenderszilázs volt. A kezdeti szilázs szándékosan úgy lett kiválasztva, hogy alacsonyabb THC-koncentrációt tartalmazzon, hogy a kutatók szerint a teheneknek „alkalmazkodási” időszakot biztosítsanak.

Ezt az alkalmazkodási időszakot követően a kutatók átállították a teheneket egy olyan takarmányra, amely kizárólag a kendernövény leveleiből, virágaiból és magvaiból álló kenderszilázsból állt. Ez a szilázs szándékosan magasabb koncentrációban tartalmazta a THC-t, azt a kannabinoidot, amelyről ismert, hogy a kannabisz bódító hatásainak nagy részéért felelős, és a kutatók becslése szerint a tehenek akár 86-szor több THC-t vettek magukhoz, mint amennyi az emberekben negatív egészségügyi hatások kiváltásához szükséges lenne. A teheneknél olyan tünetek jelentkeztek, mint a fokozott nyálelválasztás és orrváladékozás, miután elkezdték a magas THC-tartalmú étrendet fogyasztani. A vizsgálat azt is megfigyelte, hogy a takarmányfelvétel és ezáltal a tejtermelés két nappal a magas THC-tartalmú szilázs beadása után jelentősen csökkent. A kutatók szerint ezek a tünetek a magas THC-tartalmú takarmány etetésének befejezését követően megszűntek, és nem jelentkeztek a kezdeti alkalmazkodási időszakban sem.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a vizsgálatban részt vevő tehenek teje több kannabinoid, köztük a THC, kimutatható szintjét tartalmazta mind az alacsony, mind a magas THC-tartalmú takarmány esetén. A THC mennyisége a tejben meghaladta azt az akut referenciadózist, amelynél az embernél negatív egészségügyi hatások jelentkezhetnek. A kutatók azonban megjegyezték, hogy az akut referenciadózis egy hipotetikus határérték, és a vizsgálat nem vizsgálta, hogy a tejnek van-e tényleges hatása az emberekre. A tanulmány eredményei azt jelzik, hogy „az állattenyésztőknek csak olyan kereskedelmi forgalomban kapható kendernövény-összetevőt szabad felhasználniuk, amelyet takarmányként vagy takarmány-alapanyagként engedélyeztek” – közölte a német Szövetségi Kockázatkezelési Intézet szóvivője.