XXX. ALFÖLDI ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS MEZŐGAZDA NAPOK
Köszönjük minden partnerünknek, látogatóinknak Hódmezővásárhelyen a hasznos, jó hangulatú baráti találkozásokat.
Szerző: c001os
Jubiláló vásárhelyi kiállítás
Harmincadik alkalommal rendezték meg a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napokat. A hagyományoktól eltérően fantasztikus idő fogadta a kiállítókat és a szép számban érkező látogatókat. Cégünk standján viszont a hagyományokhoz hűen teljes teltház volt és fantasztikus hangulat. Partnereinkkel hasznos beszélgetéseket folytattunk, megkínálva őket az új Fermen-Tálunk finomságaival. A kiállítás hivatalos szarvasmarha takarmányozójaként a külső területeken is gyakran találkozhattak velünk a látogatók. Jövőre – reményeink szerint egy kicsit nagyobb méretben – várunk majd minden kedves partnerünket.
Négy madárinfluenza elleni vakcina tesztelését kezdték meg az USA-ban
Az Egyesült Államok kormánya megkezdte a madárinfluenza elleni vakcinák tesztelését baromfik számára, miután a rekordméretű járvány miatt több mint 58 millió csirkét, pulykát és egyéb szárnyast kellett leölni.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Mezőgazdasági Kutatószolgálata által végzett kísérletek az első lépést jelentik a vakcinák lehetséges alkalmazása felé. Az USDA 2, a Mezőgazdasági Kutatószolgálat által kifejlesztett vakcinát tesztel, egy-egyet pedig a Zoetis, illetve a Merck Animal Health cégtől. A Zoetis 2016-ban, az egy évvel korábbi, az Egyesült Államokban kitört hatalmas járványt követően szállított már vakcinát az USDA készletébe, de azt nem használták fel.
Az egy adagos vakcinával végzett állatkísérlet első adatai várhatóan májusban állnak rendelkezésre, és a kutatók remélik, hogy júniusban már a két adag vakcinával végzett provokált vizsgálatok eredményei is rendelkezésre állnak. Ha a kísérletek sikeresek lesznek, és az USDA a fejlesztés folytatása mellett dönt, akkor legalább 18-24 hónapba telik majd, amíg a jelenlegi vírusnak megfelelő vakcina kereskedelmi forgalomban elérhetővé válik.
A DNS segít megérteni a sertés izomfejlődését
A sertések DNS-ének elemzése fontos összefüggésekre világított rá az izomnövekedéssel kapcsolatban. Ez olyan eszközöket biztosíthat, amelyek segíthetnek a malacok növekedésének előrejelzésében és a sertéstenyésztési programok támogatásában.
A brit Roslin Intézet és a Centre for Tropical Livestock Genetics and Health kutatói a malacok izomfejlődését szabályozó DNS-régiókat keresték és vizsgálták. A kutatócsoport egy olyan technikát használt, amellyel a DNS-t fagyasztott szövetekben tanulmányozhatták, ami azért is kedvező, mert minimalizálja a kutatáshoz szükséges állatok számát. Ezt a technikát alkalmazták a malacok izmaiból vett mintákon a fejlődés különböző szakaszaiban, hogy meghatározzák a DNS azon régióit, amelyek az izomnövekedéshez kapcsolódó gének aktivitását szabályozzák, és hogy tanulmányozzák e gének aktivitását.
A DNS-régiókban eltéréseket figyeltek meg a kis és nagytestű malacok között. Ezek az eltérések arra utalnak, hogy a DNS szabályozása – ami viszont az izomnövekedést irányítja – különböző módon zajlik a nagy és a kistestű malacoknál. A kutatók azt remélik, hogy tovább vizsgálhatják adataikat, hogy azonosítani tudják a sertésgenomban a növekedéssel összefüggő eltéréseket, és jobban megérthessék, hogy ezek a különbségek hogyan szabályozzák az izomfejlődésben szerepet játszó kulcsfontosságú gének aktivitását, és így tájékoztatni tudják a sertéstenyésztési szelekciós programokat.
A magas THC-tartalmú kendertermékek szennyezhetik a tejet
A magas tetrahidrokannabinol (THC) tartalmú kenderszilázzsal etetett tehenek szennyezett tejet adtak, és a mérgezés jeleit mutatták egy olyan vizsgálat során, amely a sajtóban úgy kapott figyelmet, hogy a tehenek a kendertől „betéptek”. A tanulmány azonban azt is kimutatta, hogy a kenderszilázs más formái nem váltották ki ugyanezt a hatást, ami arra utal, hogy a kannabinoidok, például a THC koncentrációja döntő fontosságú annak meghatározásakor, hogy mely kendertermékeket lehet engedélyezni takarmánycélú felhasználásra. A német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet kutatói által vezetett vizsgálatban a tejelő tehenek kezdetben olyan takarmányt kaptak, amelyben a kukoricaszilázs helyett részben a kendernövényből készült kenderszilázs volt. A kezdeti szilázs szándékosan úgy lett kiválasztva, hogy alacsonyabb THC-koncentrációt tartalmazzon, hogy a kutatók szerint a teheneknek „alkalmazkodási” időszakot biztosítsanak.
Ezt az alkalmazkodási időszakot követően a kutatók átállították a teheneket egy olyan takarmányra, amely kizárólag a kendernövény leveleiből, virágaiból és magvaiból álló kenderszilázsból állt. Ez a szilázs szándékosan magasabb koncentrációban tartalmazta a THC-t, azt a kannabinoidot, amelyről ismert, hogy a kannabisz bódító hatásainak nagy részéért felelős, és a kutatók becslése szerint a tehenek akár 86-szor több THC-t vettek magukhoz, mint amennyi az emberekben negatív egészségügyi hatások kiváltásához szükséges lenne. A teheneknél olyan tünetek jelentkeztek, mint a fokozott nyálelválasztás és orrváladékozás, miután elkezdték a magas THC-tartalmú étrendet fogyasztani. A vizsgálat azt is megfigyelte, hogy a takarmányfelvétel és ezáltal a tejtermelés két nappal a magas THC-tartalmú szilázs beadása után jelentősen csökkent. A kutatók szerint ezek a tünetek a magas THC-tartalmú takarmány etetésének befejezését követően megszűntek, és nem jelentkeztek a kezdeti alkalmazkodási időszakban sem.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a vizsgálatban részt vevő tehenek teje több kannabinoid, köztük a THC, kimutatható szintjét tartalmazta mind az alacsony, mind a magas THC-tartalmú takarmány esetén. A THC mennyisége a tejben meghaladta azt az akut referenciadózist, amelynél az embernél negatív egészségügyi hatások jelentkezhetnek. A kutatók azonban megjegyezték, hogy az akut referenciadózis egy hipotetikus határérték, és a vizsgálat nem vizsgálta, hogy a tejnek van-e tényleges hatása az emberekre. A tanulmány eredményei azt jelzik, hogy „az állattenyésztőknek csak olyan kereskedelmi forgalomban kapható kendernövény-összetevőt szabad felhasználniuk, amelyet takarmányként vagy takarmány-alapanyagként engedélyeztek” – közölte a német Szövetségi Kockázatkezelési Intézet szóvivője.
Mesterséges megtermékenyítés útján is terjedhet az afrikai sertéspestis
A kan spermájában előforduló afrikai sertéspestis vírus mesterséges megtermékenyítés útján is képes átterjedni a kocára és a malacembriókra, derült ki egy német-amerikai közös kutatásból. A tanulmány 2022 végén jelent meg a Pathogens folyóiratban.
A német Friedrich-Löffler-Institut kutatói németországi és egyesült államokbeli állategészségügyi kutatókkal fogtak össze, hogy kiderítsék, vajon a mesterséges megtermékenyítés lehet-e a vírus átvitelének egyik módja. A vírus „hatékonyan átvihető fertőzött kanokról egészséges kocákra mesterséges megtermékenyítéssel” – írják a kísérlet összefoglalójában. A kutatócsoport felhívta a figyelmet arra, hogy akár egyetlen fertőzött kan is kockázatot jelenthet az ASP gyors és széles körű elterjedése szempontjából, akár országok között is. A kutatók az „Estonia 2014” ASP-törzset használták kísérletükhöz. Ezt a németországi Insel Riemsben, az FLI magas szintű védettséget biztosító létesítményeiben végezték. 4 kant oltottak be intramuszkulárisan a vírussal.
Ezt követően minden nap vért és spermát gyűjtöttek tőlük. A vírus genomjait a spermában már 2 nappal a fertőzés után, a vérben 1 nappal a fertőzés után kimutatták, míg a sperma minősége nagyrészt változatlan maradt. A kísérletbe 14 kocasüldőt is bevontak. A fertőzött spermával történő megtermékenyítésüket követő 7. napon a 14-ből 7 volt ASP-pozitív, míg 35 nappal a megtermékenyítést követően valamennyi koca fertőzött volt. Egy kivételével valamennyi koca elvetélt a betegség tüneteinek megjelenésekor. A fennmaradó egy kocasüldő embrióinak szöveteiben elváltozásokat és az ASP vírus jelenlétét is kimutatták.
Új felfedezés a csirkék szívbetegsége területén
A Saskatchewani Egyetem kutatójának, Andrew Olkowskinak és munkatársainak köszönhetően javulhat a brojlercsirkék egészsége és jóléte. A húsra nevelt csirkéket genetikailag úgy szelektálták, hogy rendkívül gyorsan nőjenek, amivel összefüggésben gyakran szenvednek szívbetegségekben.
A szívműködési zavarok a brojlercsirke-ágazat egyik fő egészségügyi és állatjóléti problémája világszerte. A brojlercsirkék szívproblémáihoz kapcsolódó gazdasági veszteségek globálisan évente több mint 1 milliárd dollárra rúgnak. Hogy megértsék, miért szenvednek szívproblémáktól a gyors növekedésű brojlercsirkék, Olkowski és munkatársai összehasonlították őket lassú növekedésű brojlercsirkéikkel, amelyeknél sokkal kisebb a szívelégtelenség kockázata, valamint Leghorn csirkékkel, amelyekre nem jellemző a szívelégtelenség. „Mikroszkóp alatt nem láttam olyan elváltozásokat, amelyek megmagyaráznák a szívizom elégtelenségét, ezért arra gondoltam, hogy talán valami finomabb probléma van magával a szívizom fehérjéivel, ami fénymikroszkóppal nem látszik.
Amikor infravörös mikrospektroszkópiával megvizsgáltuk a mintákat, a probléma viszonylag gyorsan nyilvánvalóvá vált” – mondja Olkowski. Az egyetemen közép-infravörös sugárral sikerült azonosítani a szívben felhalmozódó, rossz összetételű és sérült fehérjéket. „A szinkrotron lehetővé teszi a fehérjék konformációs változásainak megfigyelését, és azt feltételeztük, hogy az általunk megfigyelt változásoknak fiziológiai hatással kell lenniük a szívizom működésére” – mondja Olkowski. A további elemzések kimutatták, hogy a rossz szerkezetű fehérjeaggregátum volt az, amely végül egészségkárosodáshoz vezetett. A kutatócsoport eredményei, amelyeket nemrég publikáltak az Avian Pathology című szaklapban, arra utalnak, hogy a gyors növekedésű brojlercsirkék szívproblémái összefüggésben lehetnek azzal, hogy génjeik hogyan reagálnak az olyan epigenetikai tényezőkre, mint a táplálkozás vagy a környezet.
Enyhén csökkent a világ takarmánytermelése 2022-ben
A legfrissebb adatok szerint a világ takarmánytermelése 2022-ben az előző évhez képest enyhén, 0,42%-kal 1,266 milliárd tonnára csökkent.
Olyan tényezők játszottak ebben közre, mint a betegségek, az időjárás és az ukrajnai orosz invázió, amelyek mind akadályozták a termelést Európában, amely a legnagyobb mértékben viselte a hatást. A legfrissebb statisztikákat, amelyek 142 ország és több mint 28 ezer takarmánygyártó üzem adatait tartalmazzák, a 2023-as Alltech Agri-Food Outlook kiadványban tették közzé, amely immár 12. éve jelenik meg. A 10 legnagyobb takarmánytermelő ország együttesen a világ termelésének 64%-át állította elő, és a világ globális takarmányfogyasztásának fele mindössze 4 országban, Kínában, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Indiában összpontosul. Vietnam 2022-ben nagy fellendülést tapasztalt az előállított takarmánymennyiség tekintetében, és Argentínát és Németországot megelőzve bekerült a top 10-be, kiszorítva onnan Törökországot, ahol csökkent a termelés.
Oroszország megelőzte Spanyolországot, ahol a takarmánytermelés jelentősen csökkent. A takarmánytermelés több régióban is nőtt, így Latin-Amerikában 1,6%-kal, Észak-Amerikában 0,88%-kal és Óceániában 0,32%-kal, míg Európában 4,67%-kal, Afrikában 3,86%-kal, Ázsiában pedig 0,51%-kal csökkent. Globálisan az előállított takarmánymennyiség növekedése volt tapasztalható az akvakultúra, a brojler, a tojótyúk és a kedvtelésből tartott állatok eledelének ágazatában, míg a húsmarha-, a tej- és a sertéságazatban csökkenésről számoltak be. Bár a termelés itt is csökkent kicsit, továbbra is Kína a világ legnagyobb takarmánytermelő országa, amelyet az Egyesült Államok és Brazília követ.
Lehet-e a sertések viselkedéséből a gyomorfekély kialakulására következtetni?
Az észak-írországi Agri-Food and Biosciences Institute és a Queen’s University Belfast által végzett kutatás megállapította, hogy a gyomorfekély változásokat okozhat a sertések pihenési módjában, vagy ilyen változások eredménye lehet. Ezért a viselkedésben bekövetkező változások lehetővé tehetik a fekély felismerését, mielőtt komolyabb károsodás következne be. Emellett a gyomorfekélyes sertésekről kiderült, hogy kevésbé hajlamosak az olyan káros viselkedési formákra, mint a farokrágás. A gyomorfekély súlyos egészségi és gazdasági következményekkel járó patológiás állapot a sertéstenyésztésben. Több európai országban végzett kutatások szerint a levágott sertések körülbelül 20%-ánál fordul elő enyhe fekély, míg további 10%-ánál súlyos fekély.
A két intézmény kutatói a kísérlet során azonosították a vágáskor gyomorfekéllyel rendelkező és nem rendelkező sertéseket, majd a vágást megelőző két hétben készült videofelvételek segítségével összehasonlították viselkedésüket. A legegyértelműbb különbség abban mutatkozott, hogy melyik oldalukon akartak pihenni. A gyomorfekélyes sertések (még az enyhébbek is) sokkal ritkábban feküdtek a jobb oldalukra, mint a fekély nélküliek (átlagosan az idő 12%-ában, míg a fekély nélküliek 25%-ában). A kutatócsoport azt is megfigyelte, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé mutattak káros szociális viselkedést, mint a fekély nélküliek: a farokrágás csak harmadannyiszor fordult elő, mint a fekély nélküli sertéseknél, a fülharapás pedig feleannyiszor.
Mind a fekélyekről, mind a káros szociális viselkedésről elmondható, hogy stressz hatására fokozódik, és elképzelhető, hogy egyes sertések a stresszre viselkedésük adaptálásával reagálnak, míg mások, akik erre nem képesek, több fizikai következményt szenvednek el.
Gomba alapú posztbiotikum javíthatja a tojók teljesítményét
Az Aspergillus oryzae (AO) egy többsejtű, fonalas gomba, amelyet Kelet-Ázsiában főként rizs és szója fermentálására használnak. Genomja szunnyadó anyagcsere-útvonalakat tartalmaz, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a szervezet bizonyos stresszhatásoknak van kitéve. Ennek eredményeképpen olyan egyedi anyagcseretermékeket állít elő, amelyek javíthatják az állatok és a bélrendszer egészségét. Míg az Aspergillus számos törzse termel toxinokat, az AO genetikai mutációk révén elvesztette a toxintermelés képességét, így biztonságos organizmus, amellyel dolgozni lehet.
A belőle származó posztbiotikum etetése javíthatja a tojótyúkok termelékenységét, a tojásminőséget, valamint csökkentheti az elhullást. „A posztbiotikumok etetése segít kielégíteni a globális tojás- és tojástermék-fogyasztás növekedését” – mondta Dr. César Ocasio, a BioZyme üzletfejlesztési és innovációs igazgatója a 2023-as International Production & Processing Expo (IPPE) kiállításon. Ocasio szerint az AO-Biotics EQE nevű, AO-ból származó posztbiotikum az első, amelyet kifejezetten tojótyúkok számára fejlesztettek ki, és bizonyítottan növeli az eladható tojások számát és a tojástömeget, miközben lehetővé teszi a termelők számára, hogy hosszabb ideig tartsák a tojótyúkot a termelésben.
A BioZyme 15-43 hetes tojókkal végzett kísérleteiben, a tonnánként 50 gramm posztbiotikummal etetett állományban 39%-kal kevesebb héj nélküli tojást és 26%-kal kevesebb elhullást tapasztaltak, mint a kontrolltáppal etetett tojóknál. Szintén javulást figyeltek meg a tojástömeg, a héjvastagság és a takarmányértékesítési arány tekintetében.