Az orosz kormány és a FESCO szállítmányozó vállalat elindította a „Húsjáratot”. Egy olyan vasúti szolgáltatásról van szó, amely hűtőkonténerekben szállítja a romlandó termékeket Oroszországból Kínába és Délkelet-Ázsia országaiba. Az új útvonal lendületet adhat az orosz sertéságazat exportlehetőségeinek ázsiai irányba.

A szolgáltatás a FESCO által üzemeltetett intermodális és hajózási útvonalakat fogja használni Vlagyivosztok és Szentpétervár kikötőin keresztül, valamint szárazföldi határátkelőhelyeken keresztül. A Húsjárat lehetőséget ad az orosz húsipari vállalatoknak, hogy termékeiket egyetlen végponttól végpontig tartó szállítás keretében, a hűtőkonténer teljes útvonalon történő cseréje nélkül küldjék Kínába és Délkelet-Ázsia országaiba – közölte az orosz export fellendítésével foglalkozó kormányzati ügynökség, az Exportközpont.

Az új szállítási útvonal a szállítási időt is rövidebbé teszi, mivel a köztes pontokon nincs szükség átrakodásra. A Húsjárat ügyfelei jogosultak lesznek a szállítási költségek legfeljebb 25 százalékának visszatérítésére a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó orosz állami támogatási program keretében – közölte az Exportközpont.

„Úgy hiszem, hogy a kínai sertéshúspiac megnyitásával a Húsjárat nagy keresletet fog élvezni az orosz hústermék-exportőrök körében, és lehetővé teszi számukra, hogy komoly piaci részesedést foglaljanak el a célpiacon” – közölte Veronyika Nyikisina, az Exportközpont főigazgatója.

A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) jelentése szerint az előzetes eredmények szerint a kereskedelmi vágóhidakon 2023-ban 6,8 millió tonna húst állítottak elő. Ez 4,0%-kal, azaz 280 200 tonnával kevesebb, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy a hazai hústermelés a 2016-os csúcsérték (8,25 millió tonna) óta már a hetedik egymást követő évben csökkent. A 2017-től kezdődő viszonylag enyhe csökkenések után a hústermelés 2022-ben 8,1%-kal zuhant az előző évhez képest, és most, 2023-ban ismét jelentős visszaesés történt. Összesen 47,9 millió sertést, szarvasmarhát, juhot, kecskét és lovat, valamint 702,2 millió csirkét, pulykát és kacsát vágtak le a vágóhidakon 2023-ban.

Ami a sertést illeti, a 2023-ban levágott 43,8 millió állattal a levágott sertések száma 7,0%-kal, 3,3 millióval csökkent az előző évhez képest. A levágott hazai eredetű sertések száma 7,7%-kal, közel 42,3 millió állatra csökkent. A német vágóhidakon levágott import sertések száma viszont 19,5%-kal, 1,5 millió állatra emelkedett. A vágóhidakon 2023-ban összesen mintegy 4,2 millió tonna sertéshúst állítottak elő. Ez 6,8%-kal, azaz 306 500 tonnával volt kevesebb, mint 2022-ben. A 2016-os rekordévhez képest 2023-ban mintegy 1,4 millió tonnával kevesebb sertéshúst állítottak elő, ami több mint negyedével (-25,1%) kevesebb.

A fertőző betegségek az állattenyésztés hatékonyságát leginkább korlátozó tényezők közé tartoznak, mivel megjelenésük a megnövekedett elhullás, a takarmányhasznosítási arány csökkenése, az állatorvosi költségek növekedése és a fertőzött hasított testek értékvesztése miatt veszteségekkel jár. 

Jó példa erre a sertéságazat, amely jelenleg a világszerte legelterjedtebb vöröshúsfajtát adja, valamint az egészségügyi és gazdasági kockázat, amelyet az Aujeszky-betegség, a sertések egyik legfontosabb vírusos betegsége jelent. Spanyolországban az Aujeszky-betegséget a házisertésekben már felszámolták, de a vaddisznókban még jelen van, ami jelentős kockázatot jelent a házisertés-állomány újrafertőződésére. Az Aujeszky-betegség kitörésével járó közvetlen gazdasági veszteségek egy betegségtől mentes sertéstelep esetében kocánként 350–800 euróra rúghatnak évente.

A spanyolországi Lleidai Egyetem és a Vadgazdálkodási és Vadvilágkutató Intézet (IREC) kutatói által kidolgozott új járványügyi modell feltárta a telepi menedzsmentintézkedések és a vakcinázás kombinációjának hatását az Aujeszky-betegség elleni védekezésre egy standard sertéstenyésztési rendszerben, különböző járványügyi forgatókönyvek mellett. Az úgynevezett populációdinamikai számítási modell (angol rövidítése alapján „PDP-modell”), egy újszerű eszköz, amely különösen alkalmas komplex dinamikai problémák hatékony tanulmányozására, mivel lehetővé teszi a különböző folyamatok közötti nagyszámú kölcsönhatás egyidejű figyelembevételét.

A modell eredményei azt mutatják, hogy amint egy gazdaságban igazolják a fertőzést, az állomány nagy részének (több mint 75%-ának) korai vakcinázása kritikus fontosságú a vírus terjedésének csökkentése és a sertések termelékenységére gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. A menedzsmentintézkedések ellenben úgy tűnik, hogy jelentéktelen hatással vannak a vírus megfékezésére, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a vírus nagyon könnyen képes terjedni.

Egy amerikai kutatóval kiegészült kínai kutatócsoport annak járt utána, hogy jó hatással van-e a választott malacokra, ha a „kombu” vagy Laminaria japonica néven ismert japán tengeri alga poliszacharidjait kapnák? A kutatócsoport a Journal of Veterinary Sciences című szakfolyóiratban 2023 decemberében megjelent tanulmányban számolt be eredményeikről. Azt vizsgálták, hogy az L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása milyen hatással van a választott malacok növekedési teljesítményére, a bélsár emésztőenzim-aktivitására, a szérum biokémiai indexeire és szabad aminosavaira. A csapat ezeket a kombu poliszacharidokat vizsgálta, mivel azok különböző cukormaradványok kombinációjából állnak. Ezek a vegyületek számos előnyös biológiai funkciót mutatnak.

A kutatócsoport 120 egészséges malacot választott ki a 21 napos kísérlethez. Az állatokat véletlenszerűen 4 takarmányozási csoportba sorolták, amelyek az L. japonica poliszacharidok koncentrációját 0, 100, 200, illetve 400 mg/kg mértékben tartalmazták. A kutatócsoport kiszámította az átlagos napi súlygyarapodást (ADG), az átlagos napi takarmányfelvételt (ADFI) és a súlygyarapodás-takarmány arányt (G:F). A kísérlet végén minden csoportból kiválasztottak egy-egy malacot, amelynek testtömege a legjobban megfelelt a csoport átlagának, és attól vér-, valamint bélsármintát vettek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a poliszacharidok 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése szignifikáns eredményezett a malacok ADG és ADFI értékében a 0-21. napon. A jobb növekedési teljesítmény a bélsárban lévő emésztőenzim-aktivitás javulásának, valamint a malacok étvágya és energiafelvétele növekedésének volt köszönhető. A 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése emellett jelentősen megnövelte a malacok bélsár-amiláz aktivitását, a poliszacharidok prebiotikus aktivitása miatt, amely elősegíti a keményítő emésztését és felszívódását. Ezenkívül a poliszacharidok mennyiségével lineárisan növekedett a bélsár amiláz és lipáz aktivitása.

Ami a vér aminosavtartalmát illeti, a 400 mg/kg-os csoportban a malacok vérének megnövekedett hisztidin- és aszparagin-tartalmát figyelték meg a fokozott fehérjeemésztés és -felszívódás miatt. Ezenkívül a 200 mg/kg dózisú pótlás is csökkentette a szérum metionin- és fenilalanin-tartalmát a 100 mg/kg dózishoz képest. A poliszacharid-kiegészítés egyik szinten (100, 200 és 400 mg/kg) sem befolyásolta a választott malacok vérének biokémiai paramétereit pl. glükóz-, összkoleszterin- és ammóniaszintjét. Ez valószínűleg a rövid kísérleti időszaknak köszönhető.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 200 és 400 mg/kg L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása növelheti a növekedési teljesítményt és a választott malacok bélsarában az amilázaktivitást. Azt várják, hogy ez javítja a választott malacok tápanyag-anyagcsere képességét.

A sertések reproduktív és légzőszervi szindrómáját okozó vírus (PRRSV) a sertéságazat egyik legveszélyesebb kórokozója. Amellett, hogy a tenyészkocák szaporodási rendszerét és a fiatal állatok légzőszerveit károsítja, általában más másodlagos betegségekkel is társul, ezért világszerte a sertéságazatban a legnagyobb gazdasági veszteséget okozó egészségügyi problémává vált.

A spanyol Córdobai Egyetem (UCO) kutatói a PRRSV-vel foglalkozó kutatásukban az úgynevezett „transzkripciós faktorok” szerepét vizsgálták, amelyek az immunrendszer sejtjeinek differenciálásáért felelős molekulák, és arra a következtetésre jutott, hogy e molekulák közül három nagyobb intenzitással fejeződik ki a kórokozó legvirulensebb törzseiben.

Az UCO Librado Carrasco vezetésével működő kutatócsoportja tanulmányában három kulcsfontosságú molekula szerepét azonosította a sertés három szervében: a tüdőben, a thymusban és a tracheobronchiális nyirokcsomóban a kórokozó elleni immunvédelemben. Ez három alapvető szerv az immunválasz kiváltásában, amelyekben a vírus a leginkább szaporodik, amint kapcsolatba kerül a testtel.

Ehhez a kutatómunka során 70 sertésből származó, három különböző csoportba sorolt szervet elemeztek: az egyik csoportban nem volt fellelhető a kórokozó, ez kontrollcsoportként funkcionált, a másik két csoportot pedig a vírus két különböző virulenciájú törzsével fertőzték meg. A vizsgálat konkrétan az úgynevezett „transzkripciós faktorokra” összpontosított. Ezek a molekulák az immunrendszerben részt vevő sejtek differenciálódását szabályozzák. Ebben az értelemben – amint azt Inés Ruedas-Torres kutató, a tanulmány egyik fő szerzője kiemelte – az eredmények azt mutatják, hogy e molekulák közül három (az úgynevezett T-BET, FOXP3 és EOMES) nagyobb intenzitással és korábban fejeződik ki a legnagyobb virulenciájú elemzett törzsben.

„Az immunvédelem nem egyetlen válaszon, hanem több elem összegén alapul” – mondta Irene Rodríguez-Gómez, a munkában részt vevő másik kutató. Ennek mentén, ahogy a tanulmányban is tükröződik, a három fehérje mindegyike, amelyeket a kutatások az immunválaszban alapvetőnek találtak, más-más szerepet játszik a szervezet védekezésében. Míg a három elemzett molekula közül az első (T-BET) a vírust fagocitizáló makrofágok aktiválásához kapcsolódik, addig a második (FOXP3) többek között megakadályozza, hogy a fertőzött szervezet gyulladásos válasza túl intenzív legyen. A harmadik molekula (EOMES) pedig a vírus által fertőzött sejtek elpusztításáért felelős limfociták aktiválásáért felelős.

Jelenleg a PRRSV ellen többféle kereskedelmi forgalomban elérhető vakcina létezik, de egyik sem akadályozza meg a másodlagos fertőzéseket, illetve nem nyújt teljes védelmet a vírus nagyfokú mutációja miatt – hangsúlyozták a kutatók. A hosszú távú cél ezért olyan új vakcinajelöltek kifejlesztése, amelyek teljes védettséget nyújtanak a kórokozó különböző törzsei ellen.

A Rabobank 2024 első negyedévére vonatkozó sertéshúspiaci jelentése szerint az első jelek arra utalnak, hogy a sertéshústermelés lassulni fog, mivel a kulcsfontosságú régiókban csökken a kocaállomány. Chenjun Pan, a Rabobank állati fehérjepiacokkal foglalkozó vezető elemzője szerint az előrejelzések szerint 2024 első felében a globális sertéshús-kereskedelem csökkenése várható, mivel az importáló országok magas készletei csökkentik a keresletet. „A sertéshúsexport számára gyenge piacot látunk, különösen a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán zajló válság miatt, amely megnehezíti az Ázsiába irányuló európai szállítmányokat” – mondta Pan. A jelentés által megállapított egyik tendencia az, hogy 2024-ben várhatóan csökken vagy stagnál a termelés Kínában, az Egyesült Államokban és néhány európai országban, a betegségek okozta nyomás pedig tovább növeli az ágazat általános kihívásait.

Bár a termelés ellenszélben lehet, a takarmányárak továbbra is csökkennek, a kukorica és a szója ára éves szinten várhatóan 15–25%-kal fog esni. „Az alacsonyabb takarmányköltségek üdvözlendő megkönnyebbülést jelentenek a sertéstenyésztők számára, javítva az árrést a bizonytalanság idején – mondta Pan. A Rabobank ugyanakkor továbbra is arra figyelmeztet, hogy az időjárással kapcsolatos volatilitás hatással lehet az ellátásra és az ármozgásokra.

Brazília sertéshústermelése továbbra is emelkedik, mivel egyes régiókban továbbra is a csökkenő állományokkal kell számolni. A jelentés rámutatott, hogy a világban egyenlőtlen a növekedés az afrikai sertéspestis járványkitöréseivel, különösen az ázsiai, különösen a kínai állományok csökkenésével. „Arra számítunk, hogy a betegségkitörések folyamatos bizonytalanságot teremtenek 2024-ben is” – mondta Pan. „Eközben a termelékenység 2024-ben tovább javul, a genetikai nyereség, a jobb gazdaságirányítás és a költségcsökkentési stratégiák hatására.”

Minden piaci nehézség ellenére a sertéshúsfogyasztás továbbra is ellenáll az inflációs körülményeknek világszerte. A Rabobank a globális sertéshúsfogyasztás enyhe javulására számít az év folyamán. „A sertéshús továbbra is alapvető fehérje, amely megállja a helyét a drágább húsokkal, például a marhahússal szemben” – mondta Pan.

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) figyelmeztetést adott ki az állategészségügyi hatóságok és a globális sertéságazat számára a nem megfelelő és rossz minőségű afrikai sertéspestis elleni vakcinák használatára. Október 18-án kiadott nyilatkozatában a WOAH hangsúlyozta annak fontosságát, hogy csak olyan kiváló minőségű ASP-vakcinákat használjanak, amelyek hatékonysága és biztonságossága bizonyított, és amelyeket a WOAH nemzetközi szabványainak megfelelően hatósági értékelésnek és jóváhagyásnak vetettek alá.

„A tudományos közösség több hatékony vakcina kifejlesztésén dolgozik, és a közelmúltban tett bejelentések, amelyek szerint egyes országokban módosított élő vakcinákat engedélyeztek vagy teszteltek, reményt keltetőek arra nézve, hogy új hatékony eszközök álljanak rendelkezésre az ASP-járvány megfékezésére” – írta a WOAH. A nem megfelelő és rossz minőségű vakcinák használata nem biztos, hogy védelmet nyújt az ASP ellen, és azzal a kockázattal jár, hogy a vakcinavírusok elterjednek, ami akut vagy krónikus betegséget okozhat, mondta a WOAH. Ezenkívül ezek a vakcinavírusok újrakombinálódhatnak a telepeken fellelhető törzsekkel, hogy új törzseket hozzanak létre. A világ első ASP-vakcináit – rögtön kettőt – Vietnam engedélyezte júliusban hazai felhasználásra.

A jóváhagyásra az ország sertésállományaiban végzett széles körű tesztelés után került sor. A kormány jelentése szerint a vakcinák 95%-os hatékonyságúak. A NAVET-ASFVAC (a Navetco National Veterinary Joint Stock Co. által gyártott) és az AVAC ASF LIVE vakcinát (az AVAC-tól) amerikai tudósok két különböző vietnami kereskedelmi partnerrel közösen fejlesztették ki. Néhány más ázsiai országban is folyamatban van az AVAC vakcina törzskönyvezése. Egy harmadik vakcina, a Dabaco Group által gyártott DACOVAC-ASF2 vakcina a jelentések szerint Vietnamban értékelés alatt áll. A Fülöp-szigeteken négy ASP-vakcina behozatalára irányuló kérelem elbírálása van folyamatban. Az 1. fázisú vizsgálat májusban fejeződött be, és a források szerint három, különböző tartományokban található sertéstelepet választottak ki a 2. fázisú kísérletek helyszínéül. A hatóságok egy második vakcinagyártó cégtől várják a teljes dokumentációt. Annak érdekében, hogy véget érjen az ország négy éve tartó ASP elleni küzdelme, a kormány 1,5 milliárd fülöp-szigeteki pesót (kb. 9,5 milliárd forint) különített el az ország sertésállományának vakcinázására.

A termelés folyamatos növekedése a gyengébb fogyasztással együtt továbbra is nyomást gyakorol a sertéshús globális piacára és kereskedelmére. Ez a Rabobank legutóbbi negyedéves sertéshúspiaci jelentésének legfontosabb megállapítása. Összességében a bank szerint az alacsonyabb takarmányköltségek, a jobb állategészségügyi helyzet és a javuló termelékenység a kihívást jelentő profitabilitás és a bizonytalan fogyasztási trendek ellenére is erősíti az iparág optimizmusát. A 2022-es és 2023-as termelékenységi kihívások után úgy tűnik, hogy több kulcsfontosságú régió termelése túl van a nehezén – írta a bank. Bár a járvány még mindig nagy nyomást jelent egyes régiókban, az állományok általános egészségi állapota javult. Christine McCracken, a bank vezető állatfehérje-elemzője a közleményben kijelentette: „Az, hogy újból a költségcsökkentésre kell összpontosítani – tekintettel a kevésbé produktív műveletek megszüntetését eredményező inflációs nyomásra – szintén hozzájárul az egy kocára jutó termelés fellendüléséhez. Egyfelől ez a javulás üdvözlendő tendencia és csökkenti a költségeket, ugyanakkor többlettermelés súlyosbítja a regionális túlkínálatot, és nyomást gyakorol a piacra.” A bank szerint a tenyészállományok csökkentése a világ legtöbb részén (Európa és Dél-Korea kivételével) lassan halad, a folyamatos profitabilitási nyomás és a világkereskedelem gyors fordulatára vonatkozó korlátozott optimizmus ellenére. A kukorica és a szója ára 2023 harmadik negyedévében csökkent, miután a jó észak-amerikai termés segített a készletek újratermelésében, és megjelentek a nagy dél-amerikai termésre vonatkozó várakozások – írta a bank. A fogyasztók alkalmazkodnak az inflációs nyomáshoz, ugyanakkor a sertéshús továbbra is alapvető táplálék, és a fogyasztás általános tendenciái stabilak maradnak.

A csomagolási típusok és az értékesítési csatornák azonban továbbra is változnak. McCracken így zárta: „2023 utolsó negyedévében arra számítunk, hogy a nagy készletek, a viszonylag magas belföldi termelés és a kulcsfontosságú importrégiók alacsony sertéshúsárai miatt, hogy a világkereskedelem továbbra is lassú marad.” Ami Európát illeti, a 27 EU-s ország és az Egyesült Királyság sertéshústermelése erőteljesen csökkent – ismertette a Rabobank. 2023 első 7 hónapjában 8,6%-os volt a csökkenés az előző évhez képest. Németországban a kocaállomány 2023 júniusában 2%-kal zsugorodott 2022 decemberéhez képest. Egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 12%-os volt a zsugorodás. A bank várakozásai szerint a kocaállomány csökkenése lassulni fog a javuló termelői árrések miatt. Az export viszont továbbra is gyenge lesz a viszonylag magas árak és a gyengébb világgazdaság miatt.

Egy kínai kutatás szerint a fermentált repcedara pozitív hatással van a növésben lévő sertések növekedési teljesítményére és bélrendszeri egészségére. A Szecsuáni Mezőgazdasági Egyetem Állattenyésztési Intézetének kutatói szerint vizsgálatuk eredményei segíthetnek új fehérjeforrások kifejlesztésében is a takarmányozás és a takarmányipar számára. A kísérletbe, melynek eredményeit a Journal of Animal Nutrition folyóiratban tették közzé, 30 hízósertést vontak be, amelyeket véletlenszerűen 3 étrendi csoportra osztottak: kukorica-szójadara-táp (CSD), repcedara-táp (RSD), és fermentált repcedara-táp (FRSD). Az eredmények azt mutatták, hogy az RSD-vel összehasonlítva az FRSD-etetés növelte a sertések átlagos napi testtömeg-gyarapodását és végső testtömegét (P<0,01). Az RSD-takarmányozással összehasonlítva az FRSD-takarmányozás növelte a nyersfehérje, a savas detergens rostok és az éterkivonat látszólagos emészthetőségét a sertésekben (P<0,01). Az FRSD-csoportban nagyobb volt a His, Thr, Lys és SER látszólagos ileális emészthetősége, mint az RSD-csoportban (P<0,01). Az emészthető energia, a metabolikus energia és a nitrogén hasznosulása magasabb volt az FSRD- és a CSD-csoportban, mint az RSD-csoportban (P<0,01). Az RSD-hez képest az FRSD-etetés csökkentette a leptin koncentrációját a vérben, de szignifikánsan növelte az immunglobulin (Ig) A, IgC, IgM koncentrációját, valamint az amiláz, lipáz és tripszin enzimaktivitását a hasnyálmirigyben (p<0,05). Ami a bélegészséget illeti, az RSD-hez képest az FRSD-tartalmú táp nemcsak az okludin expressziós szintjét növelte a vékonybélhámban (P<0,05), hanem az SGLT1 és CAT1 gének expressziós szintjét is megemelte az éhbélben (P<0,05).

A globális sertéshúspiacokat a lassú gazdasági növekedés, a gyenge fogyasztás és az ismétlődő járványkitörések befolyásolják, és a Rabobank legutóbbi negyedéves sertéshúsjelentése szerint a globális kereskedelem az erős első félév után várhatóan gyengülni fog. Miközben a lassú gazdasági növekedés világszerte hatással van a fogyasztókra, a sertéshús továbbra is viszonylag stabil helyet foglal el a fogyasztók tányérján – jegyzi meg a Rabobank jelentése.

A gyengébb teljesítmény oka régiónként eltérő. Európában a sertéshúsfogyasztás továbbra is nyomás alatt van a változatlanul magas árak miatt. Az Egyesült Államokban a nyár elején a kereslet kissé elmaradt a várakozásoktól, mivel a kedvezőtlen időjárás és a rossz levegőminőség megnehezítette a grillezési szezon kezdetét. Kínában pedig a sertéshúsfogyasztás továbbra is gyenge az alulteljesítő gazdaság és az országszerte tapasztalható hőhullámok miatt. Csendzsun Pan, a Rabobank vezető állati fehérje elemzője arra számít, hogy 2023 második felében a globális kereskedelem gyengülni fog.

„A fagyasztott sertéshús készletek magasak Kínában a gyenge fogyasztás miatt, ami hatással van az importra. Emellett az EU-ban a szűkebb kínálat korlátozza a régióból történő szállítást” – mondta Pan. A Rabobank jelentése kiemeli, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban 2023 első 4 hónapjában csökkent a sertéshús-termelés, egyes országokban kétszámjegyű visszaesés volt tapasztalható. Ez a szűkös kínálat magasan tartja az árakat, ami viszont nyomást gyakorol a fogyasztásra. Ezzel szemben Kínában a sertéshús-kínálat továbbra is meghaladja a keresletet, ami nyomást gyakorol az árakra és többhavi veszteséget okoz a termelőknek.

A Rabobank hozzáteszi, hogy az ország kocaállományának csökkentése az év második felében folytatódni fog. Az Egyesült Államokban is túlkínálat érzékelhető, ahol a termelőknek viszonylag egészséges a mérlegük a két kiemelkedően nyereséges év után. Az előre jelzett veszteségek miatt azonban a Rababank arra számít, hogy az amerikai állomány csökkentése is fel fog gyorsulni 2024-ben.