A Rabobank 2024 első negyedévére vonatkozó sertéshúspiaci jelentése szerint az első jelek arra utalnak, hogy a sertéshústermelés lassulni fog, mivel a kulcsfontosságú régiókban csökken a kocaállomány. Chenjun Pan, a Rabobank állati fehérjepiacokkal foglalkozó vezető elemzője szerint az előrejelzések szerint 2024 első felében a globális sertéshús-kereskedelem csökkenése várható, mivel az importáló országok magas készletei csökkentik a keresletet. „A sertéshúsexport számára gyenge piacot látunk, különösen a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán zajló válság miatt, amely megnehezíti az Ázsiába irányuló európai szállítmányokat” – mondta Pan. A jelentés által megállapított egyik tendencia az, hogy 2024-ben várhatóan csökken vagy stagnál a termelés Kínában, az Egyesült Államokban és néhány európai országban, a betegségek okozta nyomás pedig tovább növeli az ágazat általános kihívásait.

Bár a termelés ellenszélben lehet, a takarmányárak továbbra is csökkennek, a kukorica és a szója ára éves szinten várhatóan 15–25%-kal fog esni. „Az alacsonyabb takarmányköltségek üdvözlendő megkönnyebbülést jelentenek a sertéstenyésztők számára, javítva az árrést a bizonytalanság idején – mondta Pan. A Rabobank ugyanakkor továbbra is arra figyelmeztet, hogy az időjárással kapcsolatos volatilitás hatással lehet az ellátásra és az ármozgásokra.

Brazília sertéshústermelése továbbra is emelkedik, mivel egyes régiókban továbbra is a csökkenő állományokkal kell számolni. A jelentés rámutatott, hogy a világban egyenlőtlen a növekedés az afrikai sertéspestis járványkitöréseivel, különösen az ázsiai, különösen a kínai állományok csökkenésével. „Arra számítunk, hogy a betegségkitörések folyamatos bizonytalanságot teremtenek 2024-ben is” – mondta Pan. „Eközben a termelékenység 2024-ben tovább javul, a genetikai nyereség, a jobb gazdaságirányítás és a költségcsökkentési stratégiák hatására.”

Minden piaci nehézség ellenére a sertéshúsfogyasztás továbbra is ellenáll az inflációs körülményeknek világszerte. A Rabobank a globális sertéshúsfogyasztás enyhe javulására számít az év folyamán. „A sertéshús továbbra is alapvető fehérje, amely megállja a helyét a drágább húsokkal, például a marhahússal szemben” – mondta Pan.

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) figyelmeztetést adott ki az állategészségügyi hatóságok és a globális sertéságazat számára a nem megfelelő és rossz minőségű afrikai sertéspestis elleni vakcinák használatára. Október 18-án kiadott nyilatkozatában a WOAH hangsúlyozta annak fontosságát, hogy csak olyan kiváló minőségű ASP-vakcinákat használjanak, amelyek hatékonysága és biztonságossága bizonyított, és amelyeket a WOAH nemzetközi szabványainak megfelelően hatósági értékelésnek és jóváhagyásnak vetettek alá.

„A tudományos közösség több hatékony vakcina kifejlesztésén dolgozik, és a közelmúltban tett bejelentések, amelyek szerint egyes országokban módosított élő vakcinákat engedélyeztek vagy teszteltek, reményt keltetőek arra nézve, hogy új hatékony eszközök álljanak rendelkezésre az ASP-járvány megfékezésére” – írta a WOAH. A nem megfelelő és rossz minőségű vakcinák használata nem biztos, hogy védelmet nyújt az ASP ellen, és azzal a kockázattal jár, hogy a vakcinavírusok elterjednek, ami akut vagy krónikus betegséget okozhat, mondta a WOAH. Ezenkívül ezek a vakcinavírusok újrakombinálódhatnak a telepeken fellelhető törzsekkel, hogy új törzseket hozzanak létre. A világ első ASP-vakcináit – rögtön kettőt – Vietnam engedélyezte júliusban hazai felhasználásra.

A jóváhagyásra az ország sertésállományaiban végzett széles körű tesztelés után került sor. A kormány jelentése szerint a vakcinák 95%-os hatékonyságúak. A NAVET-ASFVAC (a Navetco National Veterinary Joint Stock Co. által gyártott) és az AVAC ASF LIVE vakcinát (az AVAC-tól) amerikai tudósok két különböző vietnami kereskedelmi partnerrel közösen fejlesztették ki. Néhány más ázsiai országban is folyamatban van az AVAC vakcina törzskönyvezése. Egy harmadik vakcina, a Dabaco Group által gyártott DACOVAC-ASF2 vakcina a jelentések szerint Vietnamban értékelés alatt áll. A Fülöp-szigeteken négy ASP-vakcina behozatalára irányuló kérelem elbírálása van folyamatban. Az 1. fázisú vizsgálat májusban fejeződött be, és a források szerint három, különböző tartományokban található sertéstelepet választottak ki a 2. fázisú kísérletek helyszínéül. A hatóságok egy második vakcinagyártó cégtől várják a teljes dokumentációt. Annak érdekében, hogy véget érjen az ország négy éve tartó ASP elleni küzdelme, a kormány 1,5 milliárd fülöp-szigeteki pesót (kb. 9,5 milliárd forint) különített el az ország sertésállományának vakcinázására.

A termelés folyamatos növekedése a gyengébb fogyasztással együtt továbbra is nyomást gyakorol a sertéshús globális piacára és kereskedelmére. Ez a Rabobank legutóbbi negyedéves sertéshúspiaci jelentésének legfontosabb megállapítása. Összességében a bank szerint az alacsonyabb takarmányköltségek, a jobb állategészségügyi helyzet és a javuló termelékenység a kihívást jelentő profitabilitás és a bizonytalan fogyasztási trendek ellenére is erősíti az iparág optimizmusát. A 2022-es és 2023-as termelékenységi kihívások után úgy tűnik, hogy több kulcsfontosságú régió termelése túl van a nehezén – írta a bank. Bár a járvány még mindig nagy nyomást jelent egyes régiókban, az állományok általános egészségi állapota javult. Christine McCracken, a bank vezető állatfehérje-elemzője a közleményben kijelentette: „Az, hogy újból a költségcsökkentésre kell összpontosítani – tekintettel a kevésbé produktív műveletek megszüntetését eredményező inflációs nyomásra – szintén hozzájárul az egy kocára jutó termelés fellendüléséhez. Egyfelől ez a javulás üdvözlendő tendencia és csökkenti a költségeket, ugyanakkor többlettermelés súlyosbítja a regionális túlkínálatot, és nyomást gyakorol a piacra.” A bank szerint a tenyészállományok csökkentése a világ legtöbb részén (Európa és Dél-Korea kivételével) lassan halad, a folyamatos profitabilitási nyomás és a világkereskedelem gyors fordulatára vonatkozó korlátozott optimizmus ellenére. A kukorica és a szója ára 2023 harmadik negyedévében csökkent, miután a jó észak-amerikai termés segített a készletek újratermelésében, és megjelentek a nagy dél-amerikai termésre vonatkozó várakozások – írta a bank. A fogyasztók alkalmazkodnak az inflációs nyomáshoz, ugyanakkor a sertéshús továbbra is alapvető táplálék, és a fogyasztás általános tendenciái stabilak maradnak.

A csomagolási típusok és az értékesítési csatornák azonban továbbra is változnak. McCracken így zárta: „2023 utolsó negyedévében arra számítunk, hogy a nagy készletek, a viszonylag magas belföldi termelés és a kulcsfontosságú importrégiók alacsony sertéshúsárai miatt, hogy a világkereskedelem továbbra is lassú marad.” Ami Európát illeti, a 27 EU-s ország és az Egyesült Királyság sertéshústermelése erőteljesen csökkent – ismertette a Rabobank. 2023 első 7 hónapjában 8,6%-os volt a csökkenés az előző évhez képest. Németországban a kocaállomány 2023 júniusában 2%-kal zsugorodott 2022 decemberéhez képest. Egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 12%-os volt a zsugorodás. A bank várakozásai szerint a kocaállomány csökkenése lassulni fog a javuló termelői árrések miatt. Az export viszont továbbra is gyenge lesz a viszonylag magas árak és a gyengébb világgazdaság miatt.

Egy kínai kutatás szerint a fermentált repcedara pozitív hatással van a növésben lévő sertések növekedési teljesítményére és bélrendszeri egészségére. A Szecsuáni Mezőgazdasági Egyetem Állattenyésztési Intézetének kutatói szerint vizsgálatuk eredményei segíthetnek új fehérjeforrások kifejlesztésében is a takarmányozás és a takarmányipar számára. A kísérletbe, melynek eredményeit a Journal of Animal Nutrition folyóiratban tették közzé, 30 hízósertést vontak be, amelyeket véletlenszerűen 3 étrendi csoportra osztottak: kukorica-szójadara-táp (CSD), repcedara-táp (RSD), és fermentált repcedara-táp (FRSD). Az eredmények azt mutatták, hogy az RSD-vel összehasonlítva az FRSD-etetés növelte a sertések átlagos napi testtömeg-gyarapodását és végső testtömegét (P<0,01). Az RSD-takarmányozással összehasonlítva az FRSD-takarmányozás növelte a nyersfehérje, a savas detergens rostok és az éterkivonat látszólagos emészthetőségét a sertésekben (P<0,01). Az FRSD-csoportban nagyobb volt a His, Thr, Lys és SER látszólagos ileális emészthetősége, mint az RSD-csoportban (P<0,01). Az emészthető energia, a metabolikus energia és a nitrogén hasznosulása magasabb volt az FSRD- és a CSD-csoportban, mint az RSD-csoportban (P<0,01). Az RSD-hez képest az FRSD-etetés csökkentette a leptin koncentrációját a vérben, de szignifikánsan növelte az immunglobulin (Ig) A, IgC, IgM koncentrációját, valamint az amiláz, lipáz és tripszin enzimaktivitását a hasnyálmirigyben (p<0,05). Ami a bélegészséget illeti, az RSD-hez képest az FRSD-tartalmú táp nemcsak az okludin expressziós szintjét növelte a vékonybélhámban (P<0,05), hanem az SGLT1 és CAT1 gének expressziós szintjét is megemelte az éhbélben (P<0,05).

A globális sertéshúspiacokat a lassú gazdasági növekedés, a gyenge fogyasztás és az ismétlődő járványkitörések befolyásolják, és a Rabobank legutóbbi negyedéves sertéshúsjelentése szerint a globális kereskedelem az erős első félév után várhatóan gyengülni fog. Miközben a lassú gazdasági növekedés világszerte hatással van a fogyasztókra, a sertéshús továbbra is viszonylag stabil helyet foglal el a fogyasztók tányérján – jegyzi meg a Rabobank jelentése.

A gyengébb teljesítmény oka régiónként eltérő. Európában a sertéshúsfogyasztás továbbra is nyomás alatt van a változatlanul magas árak miatt. Az Egyesült Államokban a nyár elején a kereslet kissé elmaradt a várakozásoktól, mivel a kedvezőtlen időjárás és a rossz levegőminőség megnehezítette a grillezési szezon kezdetét. Kínában pedig a sertéshúsfogyasztás továbbra is gyenge az alulteljesítő gazdaság és az országszerte tapasztalható hőhullámok miatt. Csendzsun Pan, a Rabobank vezető állati fehérje elemzője arra számít, hogy 2023 második felében a globális kereskedelem gyengülni fog.

„A fagyasztott sertéshús készletek magasak Kínában a gyenge fogyasztás miatt, ami hatással van az importra. Emellett az EU-ban a szűkebb kínálat korlátozza a régióból történő szállítást” – mondta Pan. A Rabobank jelentése kiemeli, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban 2023 első 4 hónapjában csökkent a sertéshús-termelés, egyes országokban kétszámjegyű visszaesés volt tapasztalható. Ez a szűkös kínálat magasan tartja az árakat, ami viszont nyomást gyakorol a fogyasztásra. Ezzel szemben Kínában a sertéshús-kínálat továbbra is meghaladja a keresletet, ami nyomást gyakorol az árakra és többhavi veszteséget okoz a termelőknek.

A Rabobank hozzáteszi, hogy az ország kocaállományának csökkentése az év második felében folytatódni fog. Az Egyesült Államokban is túlkínálat érzékelhető, ahol a termelőknek viszonylag egészséges a mérlegük a két kiemelkedően nyereséges év után. Az előre jelzett veszteségek miatt azonban a Rababank arra számít, hogy az amerikai állomány csökkentése is fel fog gyorsulni 2024-ben.

Egy befolyásos szakbizottság jelentése felszólította a brit kormányt, hogy tegyen lépéseket az Egyesült Királyságban a nitrogénműtrágya-termelés növelésének támogatására. A Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Bizottság (EFRA) azt követeli, hogy a kormány vizsgálja meg a konkurens országok által kínált ösztönzőket, és 6 hónapon belül készítsen cselekvési tervet. A bizottság szerint a nitrogénműtrágya kritikus szerepet játszik az Egyesült Királyság élelmiszerbiztonságában, és a benne használt ammónia előállítása nagy mennyiségű szén-dioxid-gázt termel melléktermékként, ami létfontosságú az élelmiszer-ellátási lánc számára. Az Egyesült Királyságban azonban csak egyetlen nitrogénműtrágya-gyár van, ami rendkívül hátrányos az Egyesült Királyság élelmezésbiztonsága tekintetében, és az alternatívák hiánya miatt az Egyesült Királyságban jelentősen megemelkedtek az árak, miközben az ágazatra már így is jelentős árnyomás nehezedik. Tekintettel a nitrogénműtrágya fontosságára az Egyesült Királyság élelmiszertermelésében és élelmiszerbiztonságában, a kormánynak meg kell határoznia, hogyan fogja biztosítani a nitrogénműtrágya további előállítását az Egyesült Királyságban. Tekintettel arra, hogy Európa és az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozik a saját műtrágyaágazatába, az Egyesült Királyság részéről teljes mulasztásnak tűnik, hogy nem tesz semmit. A jelentés közzétételére reagálva Ed Barker, a Mezőgazdasági Iparszövetség (AIC) politikai és külkapcsolatokért felelős vezetője elmondta: „Üdvözöljük az EFRA különbizottsági jelentésének legfontosabb megállapításait. Az AIC továbbra is együtt fog működni a bizottsággal és a parlamenti képviselőkkel az Egyesült Királyság mezőgazdasági beszállító vállalkozásai érdekeinek képviseletére irányuló erőfeszítései keretében.”

Egy európai kutatócsoport megtalálta az afrikai sertéspestis (ASP) vírus replikációjának kulcsfontosságú génjét a sertésekben. A németországi Friedrich-Loeffler-Institut (FLI) és a skóciai Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének munkatársai a közelmúltban végezték el a kutatást, amelynek célja az volt, hogy kiderítsék, a sertésnek mely génjeire van szükség az ASP-vírus szaporodásához. Az eredményeiket ismertető tanulmány 2023 augusztusában jelent meg a Scientific Reports című szakfolyóiratban, és azt mutatja, hogy van egy sertés immunrendszeréből származó gén, amely kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Ez fontos új betekintést nyújt az ASP vírus biológiájába, amely a jövőbeli kutatási megközelítések alapjául szolgálhat. Az ASP vírus nagy DNS-genommal rendelkezik, amelyből több mint 160 vírusfehérje termelődik a fertőzött sejtekben. E vírusfehérjék közül sok olyan van, amelynek a funkciójáról keveset tudunk. Az sem világos, hogy az ASP vírus mely sejtfehérjéket használja a gazdasejtbe való bejutáshoz. Az ASP számára fontos gazdafehérjék azonosításához a Roslin Intézet kutatói molekuláris eszközként egy CRISPR/Cas9 expressziós könyvtárat bocsátottak rendelkezésre, amely lehetővé tette a Friedrich-Loeffler-Institut munkatársainak, hogy a sertésgenomban található összes ismert gént laboratóriumi körülmények között egyenként kiüssék, és az így kapott sejtkultúrákat az ASP-vírusfertőzésre való fogékonyság szempontjából vizsgálják. Ez vezetett a II. osztályú fő hisztokompatibilitási rendszer (MHC II) több génjének azonosításához, amelyek az ASP vírus reprodukciós képessége szempontjából nagy relevanciát mutattak – magyarázza a közlemény. Különösen az SLA-DM MHC II receptorfehérjéről mutatták ki, hogy szükséges a hatékony ASF-vírusfertőzéshez. Ezért – állapította meg a kutatócsoport – az SLA-DM megfelelő célfehérje lehet az ASP vírus elleni hatékony terápiák vagy az ASP-vel szemben ellenálló sertésfajták kifejlesztéséhez.

A szervezet immunsejtjeinek több mint 70%-a a bélben található, ami azt jelenti, hogy szoros kapcsolat van a bélmikrobióta és az immunrendszer között. A koca mikrobiótája befolyásolja a malacok immunrendszerének fejlődését, ezáltal a növekedést és túlélést is. Születéskor és a korai életszakaszban a malacok túlélése nagymértékben az anyai passzív immunitástól függ.  Az immunitás átadása kezdetben a kolosztrumon keresztül történik. Az antitestek nagy fehérjék, és csak az élet első óráiban, a bélzáródás előtt kerülnek a malac véráramba. Az anyától származó immunglobulinok a kolosztrumon keresztül felszívódhatnak, beleértve az IgG immunglobulinokat is. A kocák takarmányában jelen lévő Saccharomyces cerevisiae boulardii CNCM-I-1079 probiotikus élesztő pozitív eredményeket mutatott az IgG kolosztrumkoncentrációra.

A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a kocatej helyett mesterséges tejes tápszeren nevelt állatok hajlamosabbak a betegségekre, ami szintén összefügg a bél mikrobióta diverzitásának csökkenésével. Citokinek és a kemokinek kapcsolatokat hoznak létre a különböző szervek között, hogy összehangolják az immunválaszt. Ezek biomarker peptidek, amelyek kritikusak a humorális és sejtközvetített immunitás szempontjából. A malacok tüdejében a citokin génexpressziót a kocák kezelése befolyásolta.

A takarmánykiegészítést kapott kocáknál született és szoptatott malacok tüdejében a citokinek kisebb expressziója csökkent gyulladásos reakcióra utal a kiegészítés nélkül takarmányozott kocák malacainak tüdőjéhez képest. A kolosztrumon keresztüli immuntranszfer, a gyulladásos válasz modulációja stb., ami a malacok jobb teljesítményét eredményezte a választás után, tükrözi az anyai bevésődést. A probiotikumok, mint például a Saccharomyces cerevisiae boulardii CNCM-I-1079, azáltal, hogy pozitívan befolyásolják a bélmikrobiótát a kocától a malacokig, erősítik az immunrendszerüket és elérhető eszköznek számítanak a malacok egészségének támogatására és az antibiotikumok használatának csökkentésére.

A Rabobank legfrissebb negyedéves sertéshús-jelentése szerint a 2023 eleji lanyhább fogyasztási trendek óvatosságra késztetik a globális sertéshúsipart, mivel az egy mozgó célhoz való alkalmazkodással küzd.

A gyengébb gazdasági növekedés kezd meglátszani a globális sertéshúsfogyasztáson. Annak ellenére, hogy a jelek szerint az inflációs hatások legsúlyosabb része már a múlté, a fogyasztásra gyakorolt késleltetett hatás valószínűleg egész 2023-ban érezhető lesz. A lassuló gazdaságban a sertéshús még viszonylag jó helyzetben van, mivel e fehérjeforrás iránti kereslet történelmileg kevésbé jövedelemérzékeny, mint az olyan drágább fehérjéké, mint a marhahús vagy a prémium tenger gyümölcsei. „Mindazonáltal úgy látjuk, hogy a tartósan magas kiskereskedelmi árak korlátozzák az összes fehérje fogyasztását.

A fogyasztók továbbra is takarékoskodnak azáltal, hogy a mindennapi vásárlásokat alacsonyabb értékű fehérjefajtákra helyezik át, csatornát váltanak, és kisebb csomagolási méretekre térnek át” – mondta Christine McCracken, a Rabobank állati fehérjepiaci vezető elemzője. Ezen túlmenően a sertéshúsfogyasztás (és az árak) 2022-es jelentős felfelé irányuló elmozdulását követő iparági optimizmus egyes piacokon, valamint a világjárvány miatt korlátozott fogyasztás 2023-as helyreállására vonatkozó várakozások más piacokon hozzájárultak a 2023-as tervezett kínálatnövekedéshez. Ennek a növekedésnek a megfékezése időbe telik. „Az európai kínálat lassulása segíteni fogja az ágazat egyensúlyát, ugyanakkor a magas termelési költségek és a korlátozott fogyasztói támogatás konzervatívabb termelési megközelítést tesz szükségessé az árrések stabilizálása érdekében” – mondta McCracken. Bár 2023-ban a termelési költségek szerény javulása várható, a helyi feltételek eltérőek lesznek, és a kockázatkezelés továbbra is kulcsfontosságú marad a sikerhez.

A globális takarmánykészletek történelmi mélyponton vannak, és a rendelkezésre állás továbbra is szűkös. A csalódást keltő argentin termést részben ellensúlyozni fogja Brazília 2023-as rekordmennyiségű szója- és másodvetésű (safrinha-) kukoricatermése, így a piacnak az importigényekre, a fekete-tengeri gabona elérhetőségére és az északi féltekén a sikeres vetésére kell összpontosítania. „A Rabobank arra számít, hogy a gabona- és olajosmag-készletek szűkössége további takarmányköltség-ingadozást okoz világszerte 2023-ban” – mondta McCracken.

A stresszel szemben ellenállóbb sertések általában ellenállóbbak a betegségekkel szemben is, és összességében jobb teljesítményt nyújtanak. Ezt a tényt bizonyos mértékig már használják a sertések és más haszonállat-típusok tenyésztési programjaiban. A sertések stresszel szembeni ellenálló képességének új lehetősége – a szőrelemzés révén – a jövőben nagyobb és pontosabb tenyésztést fog eredményezni e tényhez kapcsolódóan. A stresszmutatókat 3 fő kategóriába sorolják.

Ezek a következők: ok-okozati mutatók (bizonyos viselkedési formák, mint például a farokrágás, a szociális interakciók típusa és száma), biológiai válaszmutatók (például a vér stresszhormonszintje) és következménymutatók (általános teljesítmény). A stresszhormonok szintje vérvizsgálattal is mérhető, de egy nem invazív és gazdaságos megközelítést jelent a sertés szőrzetébe „bezárt” stresszhormonok mennyiségének lecsipkedése és elemzése. A stressz mérésének ezen módjával kapcsolatos kutatásokat néhány évvel ezelőtt kezdte el Dr. Jack Dekkers az Iowa State Egyetemen. A szőr elemzése nem csak nem invazív, de másról is árulkodik, mint a vérben lévő stresszhormonszint vizsgálata. Azaz, a szőr növekedésével néhány stresszhormon lerakódik benne, és a vér stresszhormonszintjével ellentétben, amely állandóan ingadozik, tartósan felhalmozódik.

Ezért az adott idő alatt nőtt szőr egy egész időszakra vonatkozóan tükrözi a stresszre adott válaszreakciót. A kutatókat a betegségekből adódó stresszre adott reakciókon kívül az is érdekli, hogyan reagálnak a sertések az olyan tipikusan stresszes helyzetekre, mint az elválasztás, a szállítás és az új csoportba kerülés, ahol új szocializációs rend alakul ki. Ezért a 2021-ben kezdődött kísérlet keretében napjainkra már mintegy 1000 egyed életének különböző pontjaiból származó szőrmintákból rendelkeznek adatokkal. A kutatók már tudják, hogy azok a sertések, amelyek szőrében a kortizol és a DHEA stresszhormonok aránya alacsony, kevésbé stresszesek. Az, hogy mely genetikai vonalak rendelkeznek nagyobb stressztűrő képességgel, fontos információt jelent a tenyésztési programok számára, de a kutatás tovább folytatódik, mivel a stressztűrő képességet meghatározó konkrét genetikai alapokat is azonosítani szeretnék.