Skip to main content

3D-nyomtatott szenzorokkal az ellési bénulás ellen

Az ellési bénulás (hypocalcaemia) a tejelő teheneknél jelentős gazdasági hatással van a tejtermelésre, a veszteségek évente gazdaságonként több ezer dollárra rúgnak.

A gazdák számára kihívást jelent a tünetmentes szubklinikai hypocalcaemia (SCH) azonosítása a szervizperiódusban lévő tehenekben, noha a tejminták SCH-monitorozása felgyorsíthatja a kezelést, és javíthatja a tejelő tehenek egészségét, termelékenységét és jólétét.

Az SCH akkor fordul elő, amikor a vér kalciumszintje a normális szint alá csökken, és ez a többször ellett tejelő tehenek közel felét, valamint az első borjasok negyedét érintheti. Az állapot károsítja az izmok és az idegek működését, ami a takarmányfelvétel csökkenéséhez, alacsonyabb tejtermeléshez és más betegségekre való fokozott fogékonysághoz vezet.

A jelenlegi diagnosztikai eszközök vérvételen és laboratóriumi elemzésen alapulnak, amelyek költségesek, időigényesek és a rutinszerű mezőgazdasági felhasználás szempontjából nem praktikusak. Az amerikai Virginia Tech Állatudományi Főiskola kutatói ezért egy attomoláris érzékenységű érzékelőt kívántak kifejleszteni, amely extrúziós 3D-nyomtatott érzékelőszerkezeteket használ, hogy kimutassa az ionizált kalcium és a foszfát szintjét a tejmintákban.

A 3D-nyomtatott érzékelő bonyolult mikroszerkezetekkel és egyedi ráncos felülettel rendelkezik, amelyet egy szilárd érintkezésű ion-elektron átalakító felhasználásával hoztak létre. Ezek az elemek növelik a felületet, lehetővé téve a tejionok gyors és rendkívül pontos kimutatását.

A diagnosztikai eszköz mindössze 10 másodperc alatt képes azonosítani az SCH-t attomoláris érzékenységgel, és a terjedelmes és drága laboratóriumi berendezésekkel ellentétben a Virginia Techen gyártott, szilárdtest funkcióval rendelkező érzékelő hordozható és beépíthető a fejőgépekbe vagy a gazdaságok csővezetékeibe. A gazdák mostantól a helyszínen is vizsgálhatják a tejmintákat, így nincs szükség invazív vérvizsgálatra vagy a minták laboratóriumba szállítására.

A Virginia Tech vezető kutatója, Azahar Ali szerint az innováció a tejipari diagnosztikában régóta fennálló hiányosságot hidal át:

„A gazdálkodók hagyományosan vagy a drága kereskedelmi analizátorokra, vagy a látható tüneteken, például gyengeségen vagy mozgási nehézségeken alapuló szubjektív értékelésekre támaszkodtak. Egyik megközelítés sem elegendő az SCH elég korai felismeréséhez ahhoz, hogy megelőzzék a szövődmények kialakulását. A 3D nyomtatott érzékelőnk nemcsak a korai felismerést teszi lehetővé, hanem mindenki számára elérhetővé teszi a fejlett diagnosztikához való hozzáférést is” – mondta Ali.

Nyári „örökzöld”: a hőstressz

Tóth Zoltán, sertés szaktanácsadó

A témával kapcsolatos irodalom egyre terjedelmesebb, köszönhetően elsősorban a probléma nagyságának. Éghajlatunk folyamatosan változik, egyre melegebb nyarak adják fel a leckét szervezetünknek. Mi, emberek is egyre nehezebben viseljük ezt, haszonállataink viszont még nehezebben vészelik át ezt az időszakot.

A magas nyári hőmérséklet okozta problémák nagyon sokrétűek. Elsősorban a kocákkal hozzuk összefüggésbe ezt a sertéstartás eredményességét nagy mértékben csökkentő környezeti tényezőt, de a hatása sokkal összetettebb. Minden telepi szakember szembesül ilyenkor a növekvő koca elhullással, a vemhesülési és fialási arány csökkenésével, a fialás körüli problémák  számának növelésével (nehéz ellés, halva született malacok száma emelkedik), és még sorolhatnám. Arról már valamivel kevesebb szó esik, hogy a malacoknak már születésük előtt „szembe kell nézniük”  a hőstresszel, mivel ez már a vehem növekedését is negatívan befolyásolja. Az ilyen malacok születésüket követően érzékenyebbek, fogékonyabbak a betegségekkel szemben, kisebb a napi testtömeggyarapodásuk, sőt, a színhús termelésük is alacsonyabb.

A környezeti tényezők nyári változása minden korcsoportot érint, de bármely korcsoportról beszéljünk, a felmerülő problémák oka az, hogy az állatok a magas hőmérséklet miatt kikerülnek a komfort zónájukból. (Ez egyébként a sertés élete során folyamatosan változik, hiszen amíg a szopós malacnál  28-32  ⁰C, addig a kocánál ez 15-22  ⁰C körül alakul.) A magasabb környezeti hőmérséklet hatására felborul az állatok höegyensúlya, a hőtöbblettől szeretnének megszabadulni, ezért automatikusan beindulnak olyan fizikai és kémiai folyamatok, amik ezt a célt szolgálják. Többek között jól megfigyelhető ilyenkor, hogy a meleg hatására nő a légzésszám (20-30/percről 40-50/percre), az állatok igyekeznek növelni a padozattal érintkező testfelületüket, látványosan csökken a napi takarmány felvételük. 

Az alacsonyabb napi takarmányfelvétel  a szoptatás ideje alatt a legkritikusabb. Az előhasi kocáknál nagyobb problémát jelent, de a többször ellett kocáknál is megfigyelhető ilyenkor, hogy   az állatok kevesebb tejet termelnek, nagyobb lesz a kondíció vesztésük, nehezebben fognak újra vemhesülni. Az alacsonyabb tejtermelés hatására a malacok választási súlya csökken, elkészülési idejük akár 5-7 nappal is kitolódik.

 Mivel az energia deficit már a fialás körül kialakulhat, és a kocák kondíciója a szokásoshoz képest is nagyobb mértékben csökken, még inkább felértékelődik a flushing szerepe. A választási időszak utolsó napjaitól a búgatásig etetett dextróz, esetleg dextróz-halliszt keverék napi 20-30 dkg-os mennyiségben nagyon pozitív hatású. 

A választás körüli problémák csökkentésében szintén pozitív hatás tapasztalható – a saját és a partner telepeinktől kapott visszajelzések alapján-  a LIANOL-Ferti tabletta használatával.

  • LIANOL-Ferti tabletta kocáknak választás környékén

ELŐNYEI:

  • bakteriális fermentum
  • inzulinszerű növekedési faktor, mely támogatja a koca ivari működését
  • az ivarzás korábban és kifejezettebben jelentkezik, akár hőstressz esetén is!
  • lezsarolódott  kocák esetén is stabilabb ivarzás és vemhesülés
  • csökkenő választás-bebúgás közötti intervallum
  • csökkenő visszabúgás
  • magasabb vemhesülési és fialási %, magasabb malacszámok

A hőstressz okozta problémák csökkentésében a jó klimatikus viszonyokkal rendelkező istállók kulcsfontosságúak. A kellően klimatizált, optimális hőmérsékletű fiaztató termekben nem, vagy csak jóval kisebb mértékben csökken a szoptató kocák takarmányfelvétele, a választott malacok súlya. 

De akkor is vannak lehetőségeink a problémák csökkentésére, ha nem áll ilyen tartástechnológia a rendelkezésre: 

  • Javíthatunk a helyzeten a napi etetések számának növelésével. Érdemes ilyenkor figyelembe venni, hogy a kocák a hűvösebb időszakban, elsősorban a kora reggeli órákban esznek a legszívesebben, ezért a legnagyobb takarmányadagot ekkor kell kijuttatnunk. 
  • Felértékelődik ilyenkor az emberi jelenlét szerepe is, amely arra készteti a kocát, hogy felkeljen, egyen, majd szoptasson.
  • Folyamatos figyelmet igényel a takarmány minősége is, mivel a melegben könnyebben megsavanyodik, megromlik. Ezt el kell távolítani! 
  • A víz fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni! A szoptató kocák napi vízigénye ebben az időszakban elérheti a napi 50-60 litert is. Ahhoz, hogy ezt az igényt kielégítsük, jó minőségű, ideális esetben15-16 ⁰C hőmérsékletű vizet kell biztosítani. Figyelni kell az önitatók átfolyási sebességére is, az optimális vízhozam 2-3 l/perc.

A nyári meleg az etetett takarmányokat illetően is komoly kihívást jelent. A receptúrák összeállításánál ilyenkor figyelembe kell vennünk a beltartalmi értékek mellett a takarmányok hőtermelő képességét is, vagyis azt, hogy ezek emésztése során az állat mennyi hőt termel. (A fehérjékben, rostokban gazdag takarmányok emésztése akár 20-30 %-kal nagyobb hőtermeléssel járhat, a zsírokban, szénhidrátokban gazdag takarmányokhoz képest.) Alacsonyabb hőtermelésű takarmányokat a gyakorlatban úgy tudunk készíteni, ha a takarmányok rost  – és nyersfehérje tartalmát némileg csökkentjük, viszont növeljük a keményítő hányadot, a szintetikus aminosavak mennyiségét, vagyis igyekszünk „koncentrálni” a takarmányokat. Mindezt természetesen úgy, hogy közben alkalmazkodunk a telepen tartott genetika igényeihez is.

Számos nemzetközi és hazai kutatás foglalkozott és foglalkozik a nyári hőstressz okozta problémák csökkentésének takarmányozási lehetőségeivel. Tudjuk, hogy a különböző antioxidánsoknak (pl. E és C-vitamin), a betainnak, a szénhidrát bontó enzimeknek (NSP), a szerves mikroelemeknek (szerves Se) is fontos szerepe lehet ebből a szempontból. A lovászpatonai kísérleti telepünkön számos javaslatot mi is kipróbáltunk, vizsgálva elsősorban a kocák takarmányfelvételét, a malacok választási súlyát. Szintén több lehetőséget vizsgáltunk immár nagyüzemi keretek között Somogytarnócán. Részben a tudományos javaslatok, részben a saját tapasztalataink alapján állítottunk össze egy 0,5%-os kiegészítő takarmányt a vemhes és egy 1%-os kiegészítő takarmányt a szoptató kocák részére. Utóbbi esetében nagyon fontosnak tartottuk, hogy egy olyan speciális aromát is tartalmazzon a termék, amely a kocát a nagyobb takarmány felvételre ösztönzi.

Új Agrofeed javaslat a hőstressz kivédésére kocáknál:

ÖsszetevőElőnyeAS-69127 Nyári Szoptató koca takarmány kiegészítő 1.0%AS-69128 Nyári Vemhes koca takarmány kiegészítő 0.5%
CukorGyors energia+
Természetes antioxidáns (polinfenolok)A koca oxidatív állapotának javítása++++
C-vitaminHőstressz vitamin, csökkenti a szabad gyökök képződését ++
BetainVízvisszatartás, ozmotikus védelem+++

A hőstressz okozta gazdasági veszteségek jelentős része könnyen kiszámolható. A csökkenő  értékesített malac/hízó mennyisége (a gyengébb vemhesülés eredményeként kevesebb malac fog születni),  a romló takarmányozási fajlag,  a nagyobb koca selejtezés, elhullás, mind-mind forintban kifejezhető veszteség.  Ennek a csökkentése összetett feladat. Mi, az Agrofeed Kft takarmányozási, szaporodásbiológiai és állatorvosi szakemberei azon dolgozunk, hogy segítsünk ezeknek a veszteségeknek a csökkentésében.

ASP vírus felületeken való kimutatását kutatják a Kansasi Egyetemen

A Kansasi Állami Egyetem (K-State) kutatói közzétették annak a tanulmánynak az eredményeit, amely egy látszólag egyszerű módját vizsgálja annak, hogyan lehetne az amerikai sertéságazat számára egy újabb védőréteget biztosítani a pusztító vírusos betegséggel szemben – írja a K-State Research and Extension hírszolgálata.

Jordan Gebhardt, a K-State sertéstenyésztési szakértője és állatorvosa elmondta, hogy a tudósok néhány hétköznapi háztartási tárgyat használtak fel, hogy teszteljék, mennyire képesek kimutatni az afrikai sertéspestis jelenlétét azokon a berendezéseken és felületeken, amelyeken a takarmányt szállítják.

Az afrikai sertéspestis vírus jelenlétének kimutatása az Egyesült Államokba érkező teherautók, szállító konténerek és egyéb anyagok felületén „egyszerű kutatási kérdésnek tűnik” – mondta Gebhardt – „de meglehetősen bonyolult, ahogyan ez történik”.

A kutatás, amely a K-State tudósai által Vietnamban végzett terepmunkából származik, a polimeráz láncreakció vagy PCR néven ismert diagnosztikai tesztekre támaszkodik, amelyek egy mintából származó DNS-t vagy RNS-t használnak a fertőző betegségek diagnosztizálására. A legtöbb esetben a PCR-teszt 24 órán belül megbízható eredményt ad, gyakran még gyorsabban.

A K-State tudósai egyszerű technikákra támaszkodtak a PCR-minták gyűjtéséhez. Gebhardt elmondta, hogy négy olyan anyaggal, amelyek bármelyik háztartásban megtalálhatóak (négyzet alakú pamutgéz, poliészter fülpucoló pálcika, szivacsos végű pálcika, száraz törlőrongy), olyan felületekről vettek kenetet, amelyek a takarmányokkal szoros kapcsolatba kerültek.

„Ha meg akarunk vizsgálni egy felületet – legyen az egy teherautó, egy szállítótartály vagy egy gazdaságban lévő felület –, tudnunk kell, hogyan vegyünk mintát arról a felületről, hogy aztán a lehető legjobb diagnosztikai eredményt kapjuk annak megállapítására, hogy jelen van-e a vírus vagy sem” – magyarázta Gebhardt. „Ezt a folyamatot környezeti mintavételnek nevezzük. A mai napig nem volt olyan erős, minősített kutatási projekt, amely nagyszerűen jellemezte volna azt az egyszerű kérdést, hogy mi a legjobb módja a minta gyűjtésének”.

A gyenge export és a malacimporttól való függés nehezíti a lengyel sertéstenyésztők helyzetét

A lengyel sertéságazat általános hangulata meglehetősen nyomasztó – mondta Bartosz Czarniak, a lengyel sertéstenyésztők szövetségének (Polsus) szóvivője a Cenyrolnicze helyi hírügynökségnek.

December utolsó heteiben a sertéshús ára Lengyelországban stagnált. „Tudom, hogy azok számára, akik fellendülésre számítottak, ez sovány vigasz, de ha megnézzük, mi történik jelenleg a piacon, akkor ez valójában jó hír” – mondta Czarniak. 

Czarniak arra utalt, hogy jó néhány hizlaló gazdaság, amely a jobb árak reményében import malacokat vásárolt, most veszteséggel kénytelen eladni a sertéshúst. Az árak még nem érték el a kívánt szintet, mivel a lengyel és általában az európai sertéshús iránti kereslet a külföldi piacokon csökken. „Az európai sertéshús a legdrágábbak között van a világon – ha nem a legdrágább –, ezért csökken az export” – mondta.

Az EU sertéságazata egyre inkább veszít a világpiacon. Minden jel arra mutat, hogy 2024-ben az Egyesült Államok megelőzi az Európai Uniót, és a világ legnagyobb sertéshúsexportőre lesz – értett egyet Dr. Jakub Olipra, a Credit Agricole Polska Bank közgazdásza.

Czarniak szerint Lengyelországnak a saját tenyésztését kell fejlesztenie, hogy a sertéságazat általános jövedelmezőségét növelje. „A hazai piac import malacoktól való függése egyértelműen megviseli a piacot, ezért gondoskodnunk kell a hazai kocaállományról” – mondta Czarniak. „Véleményem szerint a tenyésztő farmok újjáépítésére kellene összpontosítanunk. Különösen, ha megnézzük az EU jóléti politikáját. Az állatszállítási idő korlátozása még mindig a levegőben lóg. Ez továbbra is nagy kockázati tényező a piacon malacokat kereső hizlaló farmok számára. Törekednünk kell a saját malactermelésünk újjáépítésére” – csatlakozott az állításhoz Dr. Olipra. „A saját malactermelésünk nélkül, a Dániából származó importtól való ilyen nagyfokú függőség mellett nehéz akár csak beszélni is az élelmezésbiztonságról”.

„Hiperszem”, amely a tojásba is belelát

Két kanadai tojáspiaci szereplő és egy technológiai vállalat kifejlesztettek egy olyan tojáson belüli nemmeghatározási technológiát, amely fehér és barna tojásokon egyaránt alkalmazható, és hamarosan piacra kerül a tojástermelők számára.

A HyperEye technológia a hiperspektrális képalkotás és a mesterséges intelligencia kombinációját használja, és már a keltetés negyedik napján alkalmazható minden tojáson. A nem invazív módszert keltetőüzemekben validálták.

A HyperEye technológia önálló és kis helyigényű, így beépíthető a keltetőüzemek már meglévő folyamataiba. A berendezést a Canadian Egg Technologies, az Egg Farmers of Ontario és a Egg Farmers of Canada, valamint a MatrixSpec Solutions technológiai vállalat együttműködésével fejlesztette ki.

„Mezőgazdálkodóként első kézből tudjuk, hogy folyamatosan fejleszteni kell a szemléletünket, és innovációkat kell alkalmaznunk az aktuális kihívások megoldására” – nyilatkozta Roger Pelissero, a Canadian Egg Technologies társelnöke „A HyperEye egyedülálló megoldást kínál a keltetőüzemek számára világszerte, és segíthet felgyorsítani közös erőfeszítéseinket az ellátási láncunk egy összetett területének kezelésében.”

Dr. Michael Ngadi, a Matrixspec vezérigazgatója elmondta: „A gazdákkal való közvetlen együttműködés lehetővé tette számunkra, hogy megértsük a keltetőüzemek és a tojásellátási lánc bonyolultságát. Együtt nemcsak az állatjóléti aggályokat kezeljük, hanem egy olyan praktikus és skálázható eszközt is kínálunk, amelyet úgy terveztek, hogy zökkenőmentesen integrálható legyen a keltetőüzemekbe.”

Rekordévet zárt a lengyel baromfiipar

Kiemelkedő éve volt 2024-ben a lengyel baromfiiparnak: a havi termelés többször rekordszintet ért el – derült ki a Baromfitenyésztők és Takarmánygyártók Országos Kamarájának (KIPDiP) adataiból.

A szervezet közölte, hogy a havi baromfitermelés az év során legalább háromszor haladta meg a 150 millió darabot. „Néhány évvel ezelőtt még azon tűnődtünk, vajon sikerül-e tartani a 100 millió csirkét meghaladó havi termelési rekordot” – emlékeztetett Katarzyna Gawrońska, a Baromfitenyésztők és Takarmánygyártók Országos Kamarájának igazgatója. „Hamar kiderült azonban, hogy a havi szinten előállított brojlerek ekkora mennyisége nem kivétel, hanem szabály az ágazatban. „Most egy újabb mérföldkő elérését ünnepelhetjük” – tette hozzá. Az ágazat idei növekedése még a keltetőtojásokból is időnként hiányt okozott.

Lengyelország a legnagyobb baromfihús-előállító Európában, az EU teljes termelésének egyötödét adja. A legnagyobb gyártók listáján második és harmadik helyen álló Spanyolország és Németország messze lemaradva, 13, illetve 14 százalékkal vesz részt az EU baromfihús-ellátásában.

Az általános pozitív hangulat ellenére a lengyel baromfitenyésztők aggodalmukat fejezik ki a külkereskedelemtől való növekvő függőség miatt – mondta Gawrońska. A lakosság az országban előállított brojlerhús kevesebb mint felét képes elfogyasztani, ami azt jelenti, hogy a többi uniós országban – a lengyel brojlerhús legfontosabb értékesítési piacán – a kereslet jelentős változása igen fájdalmas lehet az ágazat számára.

Ennek fényében Gawrońska megkongatta a vészharangot az EU és a Mercosur-országok közötti közelgő megállapodás miatt. Megjegyezte, hogy a Brazíliából az EU-ba irányuló megnövekedett baromfihús-behozatalnak rendkívül káros hatása lehet, és arra figyelmeztetett, hogy ez katasztrófát jelenthet a lengyel baromfitelepek és -tenyésztők számára.

A testen kívüli megtermékenyítés felére csökkentheti a tejágazat metánkibocsátását?

Hilda a skóciai Langhill szarvasmarhatelepén született. Ő az első borjú, amely in vitro megtermékenyítéssel (közismert nevén lombik eljárással) született, ami áttörést jelenthet a metánkibocsátást jelentősen csökkentő állattenyésztés terén.

Kifejezetten a metántermelés csökkentését célzó technológiákkal tenyésztették ki. Ez magában foglalja a DNS-alapú előrejelző rendszerek használatát, a korai petesejtkivételt és a szexált spermát, hogy stratégiailag kiválasszák az alacsonyabb metánkibocsátást elősegítő tulajdonságokat.

Mike Coffey egy fenntarthatóságot kiemelten fontosnak tartó főiskola, a Scotland’s Rural College munkatársa elmagyarázta, hogy e technológiák kombinálása hogyan teszi lehetővé a tehenek gyorsított szelekcióját, amely egyszerre egy borjú esetében minimalizálja a metánkibocsátást. A cél végső soron egy olyan állomány létrehozása, amely jelentősen csökkenti a metánkibocsátást.

Hagyományosan a tej- és hústermelési tulajdonságok évente körülbelül 1 százalékkal segítettek csökkenteni a kibocsátást. A technológiai újítások alkalmazásával azonban a becslések szerint a metánkibocsátás 30 százalékkal csökkenhet a következő két évtizedben.

Az ilyen innovációk gazdasági megvalósíthatósága továbbra is kihívást jelent. Jelenleg egy Hildához hasonló tehén előállítási költsége nagyjából kétszerese a tehén gazdasági értékének. A kormányzati politikák kulcsfontosságúak lehetnek a költséghatékonyság elérésében, hasonlóan az elektromos autók sikeréhez. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor több ország is versenyben van az állattenyésztésből származó metánkibocsátás visszaszorításáért.

A Skóciában kibontakozó erőfeszítések jól tükrözik a metánkibocsátás gyors csökkentésére irányuló globális törekvéseket. Ezek a technológiailag vezérelt megoldások világszerte meghatározhatják a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok jövőjét.

Petefészekciszta: egy gyakori fenyegetés a tejelő tehenek termelékenységére az Egyesült Királyságban

A petefészekciszta a tejelő szarvasmarhák 5–60 százalékát érinti az Egyesült Királyságban. A betegség negatívan befolyásolja a tehenek szaporodásbiológiáját, és hatással van a gazdaság hatékonyságára és jövedelmezőségére egyaránt.

A betegség miatt az ellés és a megtermékenyülés között hosszabb idő telik el, ami csökkent tejtermeléshez és megnövekedett selejtezési arányhoz vezet. Ezek a tényezők együttesen befolyásolják a tejtermelő gazdaságok gazdasági fenntarthatóságát, hangsúlyozva a hatékony kezelési és kezelési stratégiák szükségességét.

Az állatorvosok és a gazdálkodók szoros együttműködését sürgetik a betegség hatásainak mérséklése érdekében, rendszeres egészségügyi ellenőrzés/monitoring és megfelelő orvosi beavatkozások révén. A petefészekciszta továbbra is kritikus jelentőségű a tejágazat számára, amely folyamatos kutatást és figyelmet igényel a szarvasmarhák jólétének és a tejtermelő üzemek életképességének biztosítása érdekében.

Mérleg nélküli mérlegelés nyerte el a holland innovációs díjat

A legígéretesebb hollandiai sertésipari innováció éves versenyét egy olyan újdonság nyerte, amely a sertések mérlegelését kameraképek segítségével, mérleg használata nélkül végzi.

A 2024-es volt a verseny 9. kiadása, amelynek hivatalos neve „Het beste idee van Varkensland” (ami nagyjából úgy fordítható, hogy „A sertésközösség legjobb ötlete”). A győztes innováció, amelyet Pieter Hoenderken IT-szakértő fejlesztett ki, a mesterséges intelligencia alkalmazásán alapul, amely segít a sertés méreteit súlyra lefordítani – ez a folyamat fix kamerák segítségével is elvégezhető. A koncepció mögötti szándék egy olyan hordozható megoldás létrehozása, amelyet a sertéstenyésztő az istállóban szabadon áthelyezhet.

A sertések növekedésének és egészségi állapotának nyomon követése fontos kérdés – mivel a sertéstenyésztés egyik fő célja, hogy a sertések egységesen kerüljenek vágóhídra. Az átlagtól való eltérés valami problémát jelez a folyamatban. Hoenderken szerint ezért az innováció akár a sertések jóllétének javításához is hozzájárulhat.

A technológia célja jelenleg a sertések megfelelő szállítási súlyának meghatározása. Hosszú távon azonban az innovatív találmánnyal nyomon lehet majd követni a sertések fejlődését, és ezt összekapcsolni a menedzsment rendszerrel.

Az európai döntéshozók is odafigyelnek az amerikai egyetem génszerkesztési eredményeire

Jon Oatley-t, a Washington Állami Egyetem (WSU) professzorát az Egyesült Államok romániai nagykövetsége hívta meg, hogy beszéljen a génszerkesztéssel kapcsolatos kutatásairól. Az európai döntéshozók által feltett kérdések többsége a technológia társadalmi elfogadottságával kapcsolatos volt.

„Azért hívtak meg, hogy beszéljek ezen a csúcstalálkozón, mert a WSU-n nemcsak a kutatás, hanem a szakpolitika terén is sikerült eredményeket elérnünk. Mi lettünk az a hely az Egyesült Államokban, ahová mindenki tekint, ha ezen a területen előrelépésről van szó” – mondta Oatley, aki egyben a WSU Állatorvosi Karának kutatási dékánhelyettese is.

Oatley vezette azt a kutatócsoportot, amely kitenyésztette a „helyettesítő kanokat” egy génszerkesztési módszer segítségével, amely segíthet a kívánatos és szükséges tulajdonságok elterjesztésében az állatállományban, amilyen például a jobb hőtűrés. A technológia azt ígéri, hogy jelentősen javítja a fehérjeforrásokat, hogy segítsen a világ növekvő népességének táplálásában – de csak akkor, ha az emberek hajlandóak megenni a génszerkesztett állatok húsát.

Oatley és csapata nyilvános kóstolókkal és sajtóeseményekkel is igyekeznek megmutatni, hogy a génszerkesztett állatok húsa ugyanolyan biztonságos – és ugyanolyan finom – is lehet, mint a hagyományos módon tenyésztett sertéseké. Ez volt Oatley célja Európában is, ahol a döntéshozók nagyon ódzkodnak mindentől, ami „genetikailag módosítottnak” tekinthető. „Ez nem feltétlenül a biztonsággal kapcsolatos aggodalom” – mondta Oatley. „Hanem az a felfogás, hogy hogyan fogunk valami olyasmit a tányérra tenni, ami genetikailag módosítottnak tekinthető? De már most is ezt tesszük. Már évezredek óta szelektív tenyésztés révén genetikailag módosítjuk az állatokat és a növényeket. Ez csak egy másik eszköz.”

A génszerkesztés során egyetlen faj genomján belül dolgoznak, hogy olyan változásokat hozzanak létre egy állatban vagy növényben, amelyek természetes módon is előfordulhatnak. Gyakran tévesen összemossák a génmódosítási módszerekkel, amelyek idegen fajból származó DNS-t juttatnak be a tenyésztett fajba.

A leggyakoribb kérdések, amelyeket Oatley Európában kapott, a termékek címkézésének esetleges szükségességére, a génszerkesztésnek az állatok jólétére gyakorolt lehetséges hatásaira, valamint arra vonatkoztak, hogyan lehetne növelni a közvélemény bizalmát a tudomány iránt. Az Oatley nem hisz abban, hogy szükség lenne a génszerkesztett állatokból származó hús címkézésére, ha az már átment a biztonsági teszteken, mivel annak ugyanolyan szinten kellene állnia, mint a szelektíven tenyésztett állatokból származó húsnak.