A legígéretesebb hollandiai sertésipari innováció éves versenyét egy olyan újdonság nyerte, amely a sertések mérlegelését kameraképek segítségével, mérleg használata nélkül végzi.

A 2024-es volt a verseny 9. kiadása, amelynek hivatalos neve „Het beste idee van Varkensland” (ami nagyjából úgy fordítható, hogy „A sertésközösség legjobb ötlete”). A győztes innováció, amelyet Pieter Hoenderken IT-szakértő fejlesztett ki, a mesterséges intelligencia alkalmazásán alapul, amely segít a sertés méreteit súlyra lefordítani – ez a folyamat fix kamerák segítségével is elvégezhető. A koncepció mögötti szándék egy olyan hordozható megoldás létrehozása, amelyet a sertéstenyésztő az istállóban szabadon áthelyezhet.

A sertések növekedésének és egészségi állapotának nyomon követése fontos kérdés – mivel a sertéstenyésztés egyik fő célja, hogy a sertések egységesen kerüljenek vágóhídra. Az átlagtól való eltérés valami problémát jelez a folyamatban. Hoenderken szerint ezért az innováció akár a sertések jóllétének javításához is hozzájárulhat.

A technológia célja jelenleg a sertések megfelelő szállítási súlyának meghatározása. Hosszú távon azonban az innovatív találmánnyal nyomon lehet majd követni a sertések fejlődését, és ezt összekapcsolni a menedzsment rendszerrel.

Jon Oatley-t, a Washington Állami Egyetem (WSU) professzorát az Egyesült Államok romániai nagykövetsége hívta meg, hogy beszéljen a génszerkesztéssel kapcsolatos kutatásairól. Az európai döntéshozók által feltett kérdések többsége a technológia társadalmi elfogadottságával kapcsolatos volt.

„Azért hívtak meg, hogy beszéljek ezen a csúcstalálkozón, mert a WSU-n nemcsak a kutatás, hanem a szakpolitika terén is sikerült eredményeket elérnünk. Mi lettünk az a hely az Egyesült Államokban, ahová mindenki tekint, ha ezen a területen előrelépésről van szó” – mondta Oatley, aki egyben a WSU Állatorvosi Karának kutatási dékánhelyettese is.

Oatley vezette azt a kutatócsoportot, amely kitenyésztette a „helyettesítő kanokat” egy génszerkesztési módszer segítségével, amely segíthet a kívánatos és szükséges tulajdonságok elterjesztésében az állatállományban, amilyen például a jobb hőtűrés. A technológia azt ígéri, hogy jelentősen javítja a fehérjeforrásokat, hogy segítsen a világ növekvő népességének táplálásában – de csak akkor, ha az emberek hajlandóak megenni a génszerkesztett állatok húsát.

Oatley és csapata nyilvános kóstolókkal és sajtóeseményekkel is igyekeznek megmutatni, hogy a génszerkesztett állatok húsa ugyanolyan biztonságos – és ugyanolyan finom – is lehet, mint a hagyományos módon tenyésztett sertéseké. Ez volt Oatley célja Európában is, ahol a döntéshozók nagyon ódzkodnak mindentől, ami „genetikailag módosítottnak” tekinthető. „Ez nem feltétlenül a biztonsággal kapcsolatos aggodalom” – mondta Oatley. „Hanem az a felfogás, hogy hogyan fogunk valami olyasmit a tányérra tenni, ami genetikailag módosítottnak tekinthető? De már most is ezt tesszük. Már évezredek óta szelektív tenyésztés révén genetikailag módosítjuk az állatokat és a növényeket. Ez csak egy másik eszköz.”

A génszerkesztés során egyetlen faj genomján belül dolgoznak, hogy olyan változásokat hozzanak létre egy állatban vagy növényben, amelyek természetes módon is előfordulhatnak. Gyakran tévesen összemossák a génmódosítási módszerekkel, amelyek idegen fajból származó DNS-t juttatnak be a tenyésztett fajba.

A leggyakoribb kérdések, amelyeket Oatley Európában kapott, a termékek címkézésének esetleges szükségességére, a génszerkesztésnek az állatok jólétére gyakorolt lehetséges hatásaira, valamint arra vonatkoztak, hogyan lehetne növelni a közvélemény bizalmát a tudomány iránt. Az Oatley nem hisz abban, hogy szükség lenne a génszerkesztett állatokból származó hús címkézésére, ha az már átment a biztonsági teszteken, mivel annak ugyanolyan szinten kellene állnia, mint a szelektíven tenyésztett állatokból származó húsnak.

Egy sertéseken végzett vizsgálat azt bizonyítja, hogy az inhalációs vakcinák csökkenthetik a vírusátvitelt és javíthatják a hatékonyságot, ami egy fontos lépés az emberi felhasználásra szánt vakcinák fejlesztésére.

A Covid19 világjárvány 2020-as megjelenése óta egyre nagyobb az érdeklődés a vakcinák nyálkahártyán történő beadása iránt az izomba adott injekciók helyett. Angliai kutatók egy kísérlet keretén belül sertéseket használtak modellként a nyálkahártyán beadott influenza elleni vakcinák vizsgálatára az immunreakciót megfigyelve. Az emberi tüdőben az immunválaszok mérése nem lehetséges. E kihívás leküzdésére a kutatók sertéseket használták modellként, mivel azok légzőrendszere anatómiailag-, és funkcionálisan hasonló az emberéhez. A beoltott sertések tüdejéből és véréből vett mintákból matematikai modellezés segítségével kimutatták, hogy a tüdő válaszreakciói a vérvizsgálatokból előre jelezhetők, ami megkönnyíti a vakcina hatékonyságának értékelését az emberek számára.

Ahhoz, hogy a vakcinák piacra kerüljenek, kritikus fontosságú a védettség korrelátumainak meghatározása – ezek olyan markerek, amelyek megbízhatóan előre jelzik a vakcina hatékonyságát az emberi szervezetben. Tanulmányunkban olyan lehetséges vizsgálatokat, mintavételi időket és mintatípusokat (például vér- és tüdőmintákat) vizsgáltunk, amelyek meghatározhatják a védettség összefüggéseit az emberekben – árulta el Dr. Simon Gubbins, a Pirbright Intézet transzmissziós biológiai kutatócsoportjának vezetője. A kutatás megállapította, hogy a vérben lévő immunválaszok megbízhatóan tükrözik a tüdőben lévő válaszokat, így alkalmas módot kínálnak a légzőszerveket célzó vakcinák hatékonyságának vizsgálatára. Az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy az immunválaszok hogyan mérhetők könnyen hozzáférhető vérmintákból és megalapozzák a nyálkahártyán beadott vakcinák jövőbeli tesztelését a klinikai vizsgálatokban – magyarázta Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem professzora.

A Frontiers in Immunology című szaklapban 2025 január végén közzétett tanulmány eredményei messzemenő hatással vannak a nyálkahártyán beadható vakcinák jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan. A sertésmodell azon képessége, hogy szorosan utánozza a légúti fertőzésekre, például az influenzára adott emberi immunválaszt, ideális platformmá teszi a vakcina hatékonyságának tesztelésére. A kutatás a nyálkahártya-vakcinák hatékonyságát és az immunvédelem mérésének legjobb módszereit vizsgálja. Célja, hogy megalapozza a jövőbeli vakcinákat, jobb védelmet nyújtson a légúti vírusok ellen, ezzel javítva a globális közegészséget.

2024-ben Brazília megdöntötte korábbi rekordjait a sertéshúsexport mennyiségét és kereskedelmi bevételeit illetően. Az ország termelői szövetsége optimista a növekedéssel kapcsolatban, miután Brazília megújította kereskedelmi megállapodását Mexikóval, Peru pedig további brazil létesítményeket hagyott jóvá.

2025 január közepén jelentették be, hogy a perui mezőgazdasági minisztérium nyolc új hűtőházi üzemet hagyott jóvá a Brazíliából származó hústermékek exportjára – közölte a Brazil Állatifehérje-szövetség (ABPA). Az alacsony, egy főre jutó évi 8,5 kilogrammos sertéshúsfogyasztása miatt a perui piac lehetőséget kínál Brazília számára exportkereskedelmi csatornáinak bővítésére és változatossá tételére – nyilatkozta Ricardo Santin, az ABPA elnöke. Peru 2023-ban több mint 220 ezer tonna hazai terméket állított elő. A kereslet kielégítésére megközelítőleg további 15 ezer tonnát importált, amelynek 57 százaléka Chiléből, 13 százaléka az Egyesült Államokból, 12 százaléka pedig Brazíliából származott.

A perui engedélyek bejelentése nem sokkal azután érkezett, hogy megerősítették a mexikói kormány beleegyezését a PACIC megújításába. A mexikói úgynevezett „Infláció és éhezés elleni csomag” (PACIC) célja, hogy megkönnyítse a kulcsfontosságú élelmiszerek (például a csirke és a sertéshús) behozatalát az infláció megfékezése és a hiány megelőzése érdekében. A kvóták és importvámok eltörlése révén a PACIC 2025-ben is érvényben marad Mexikóban.

Santin szerint a csomag bevezetése óta szilárd partnerség alakult ki a brazil hústermelők és a mexikói importőrök között. A következő évben reményét fejezte ki, hogy ez a kapcsolat és a kereskedelem tovább fog folytatódni a kölcsönös előnyök érdekében.

A sertéshúsexport mennyiségét és bevételeit illetően 2024-ben Brazília megdöntötte a korábbi rekordokat. Az ABPA jelentése szerint a Brazília által szállított (friss és feldolgozott) sertéshústermékek mennyisége több mint 10 százalékkal (1,35 millió tonnával) nőtt az előző évhez képest. A szállításokból származó bevétel 7,6 százalékkal magasabb volt, mint 2023-ban, valamivel több mint 3,03 milliárd dollár.