Skip to main content

Veszélybe kerülhet a madárinfluenza elleni védekezés az amerikai egészségügyi minisztériumi elbocsátások miatt

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) felfüggeszti a magas patogenitású madárinfluenza tesztelésének fejlesztésére irányuló törekvéseit, miután a szövetségi egészségügyi minisztérium (HHS) több részlegénél létszámcsökkentéseket hajtottak végre – számolt be a Reuters.

A „Több laboratóriumot érintő összehasonlító vizsgálat a magas patogenitású madárinfluenza kimutatására” elnevezésű program indulását eredetileg áprilisra tervezték, azonban a hónap elején felfüggesztették, mivel az FDA emberi élelmiszer-programjának létszámleépítései következtében nem maradt elegendő tudományos és tesztelési kapacitás a program támogatására – derült ki egy, a Reuters birtokába került e-mailből. 

A programban több mint 40 laboratórium vett volna részt, az FDA és a mezőgazdasági minisztérium (USDA) országos laborhálózata mellett magánpiaci szereplők is.

Februárban történt az eset, hogy az USDA tévedésből elbocsátott több alkalmazottat, akik a szövetségi kormány HPAI-járványra adott válaszlépésein dolgoztak. A minisztérium akkor jelezte, hogy gyorsan dolgozik a téves elbocsátások visszafordításán, de egyelőre nem világos, hányan tértek már vissza az USDA kötelékébe.

A HHS március 27-én jelentette be, hogy átszervezés keretében tízezer fővel csökkenteni fogja a teljes munkaidős alkalmazottak számát, mely lépés nyomán évi 1,8 milliárd dollár megtakarítással számolnak. A leépítések április első hetében kezdődtek. Az elbocsátott szakemberek között az FDA Állategészségügyi Központjának (CVM) több mint 140 vezetője és munkatársa is szerepel, köztük számos állatorvos is – derül ki több beszámolóból.

„A mostani leépítéssel érintett részlegek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint például a gyógyszerellátás, az antimikrobiális rezisztencia, az állati és emberi élelmiszerbiztonság, a betegségek elleni védekezés (beleértve, de nem kizárólagosan, a madárinfluenzát), a nemzetközi kereskedelem, és sok más terület” – mondta Dr. Sandra Faeh, az Amerikai Állatorvosok Szövetségének elnöke.

„Az ezekben az irodákban dolgozó állatorvos kollégák munkája kulcsfontosságú az állatgyógyászat biztonságos és hatékony gyakorlása, végső soron pedig az állatok és a lakosság egészségének védelme szempontjából.”

Szénalapú fehérje: fenntartható megoldás a takarmányozásban

Új lendületet kapott az a törekvés, hogy a szénből előállított metanolt fenntarthatóbb fehérjeforrássá alakítsák takarmányozási céllal. Mindez a Bill és Melinda Gates Alapítvány által nyújtott 1,7 millió dolláros támogatásnak köszönhető.

A támogatást az Albertai Egyetem kutatócsoportja kapta, akik a Cvictus nevű startup vállalkozással együttműködve dolgoznak egy ehető, szénből előállított fehérje piacra juttatásán, amely kiválthatja a kevésbé környezetbarát takarmányösszetevőket. Céljuk az egysejtfehérje (SCP) előállításához szükséges technológia továbbfejlesztése. A projekt új életre kelti azt a technológiát, amelyet Európában már négy évtizeddel ezelőtt kifejlesztettek és jóváhagytak.

Az SCP egy tápanyagban gazdag, alacsony költségű alternatívája a hallisztnek és a szójadarának. David Bressler vezető kutató szerint ez a technológia több szempontból is forradalmi megoldást jelenthet:

„Az egysejtfehérje-technológia számos előnnyel jár, amelyek gyökeresen megváltoztathatják a kanadai mezőgazdaság arculatát. Ez egy lehetőség arra, hogy sokkal fenntarthatóbb, olcsóbban előállítható, kisebb szénlábnyomú, és ipari méretekben is előállítható alapanyagot termeljünk.”

A Cvictus egy szabadalmaztatott eljárással dolgozik: mélyen fekvő kőszénrétegekből vonják ki a hidrogént bányászás nélkül, majd ebből metanolt állítanak elő. Ezt követően a metanolt egysejtehérjévé alakítják át takarmányozási céllal. A visszamaradó szenet visszajuttatják a föld alá, így az nem kerül a légkörbe.

Brett Wilcox, a Cvictus vezérigazgatója így nyilatkozott: „Alberta hatalmas energiaforrásokkal rendelkezik, így ha ezekből a szénhidrogénekből fehérjét tudunk előállítani, azzal képesek lehetünk ellátni nemcsak Kanada, hanem a világ nagy részének takarmánypiacát is.”

Az SCP metanolból származik, amelyet a kőszén hidrogén- és széntartalmából nyernek. A metanolon baktériumokat tenyésztenek, ezeket később begyűjtik, szárítják és takarmánnyá feldolgozzák.

Wilcox szerint az SCP nemcsak tápanyagokban gazdagabb, hanem környezetkímélőbb is, mint a szójaliszt előállítása, amely nagy volumenű, intenzív mezőgazdasági műveleteket igényel.

A kifejlesztett fermentációs eljárás egy olyan baktériumtörzsön alapul, amelyet eredetileg az Egyesült Királyságban izoláltak és hasznosítottak kereskedelmi célra az 1970-es és 1980-as években. Akkoriban az így előállított SCP-t tanúsították, és Európában tömegesen gyártották takarmányként, ám a magas metanolárak miatt háttérbe szorult.

A Gates-alapítvány támogatásával a közelmúltban a Zijlstra által vezetett takarmányozási kísérletek is elkezdődtek. A termelés jelenleg felfutóban van: több száz kilogramm porított SCP készül, amelyet a következő két évben sertés- és baromfitakarmányba keverve fognak tesztelni.

Brazília lehet a nagy nyertese szójában az amerikai-kínai vámháborúnak

Kína várhatóan körülbelül 3 millió tonna amerikai szóját fogad április-május folyamán – derítette ki a Reuters kereskedelmi forrásokból és hajózási adatokból. Ez annak ellenére is így van, hogy az amerikai termékekre kivetett új, magasabb vámok súlyosan akadályozhatják az ország legnagyobb volumenű amerikai mezőgazdasági importcikkének beáramlását.

A szállítmányok többségét az állami készletkezelő vállalat, a Sinograin vásárolta meg – állítják az ügyet ismerő források, hozzátéve, hogy a cég valószínűleg megfizeti a magasabb vámokat, de a hazai piacon kénytelen lesz kedvezményes áron értékesíteni a terméket, mivel az olcsóbb brazil szója komoly versenytársnak számít. Brazília jelenleg a világ legnagyobb szójatermelője.

„Nem számítunk arra, hogy ezek a szállítmányok törlésre kerülnek, vagy komolyabb probléma merülne fel, mivel állami vállalat bonyolította le a vásárlásokat” – mondta a Reuters egyik forrása, egy Szingapúrban működő nemzetközi kereskedőcég munkatársa „Azonban semmiképp sem tudják a vámteherrel növelt áron eladni az amerikai szóját, a vámköltséget nekik kell lenyelniük.”

Kína a világ legnagyobb szójaimportőre, míg az Egyesült Államok a második legnagyobb termelő. A két ország között eszkalálódó kereskedelmi háború súlyosan megzavarhatja a globális agrárkereskedelmi áramlatokat, miután mindkét fél vámemelésekkel válaszolt egymás intézkedéseire.

Március elején Kína 10 százalékos vámot vetett ki az amerikai szójaimportra, miután Donald Trump amerikai elnök hasonló mértékű vámot jelentett be kínai termékekre. A Reuters a Kpler hajózási adatai alapján úgy számol, hogy több mint 30 hajószállítmány érkezik a következő hetekben, összesen körülbelül 2 millió tonna mennyiségben – ezek még a 10 százalékos vám alá esnek.

Április 5-én Kína további 34 százalékos vámot jelentett be minden amerikai termékre válaszul az április 2-i amerikai vámemelésre. A Kpler adatai szerint legalább 15 hajó, mintegy 800 ezer tonna szójával, május 13. után érkezik, ezek tehát már összesen 44 százalékos vámtarifa alá esnek.

Az elemzők további 600 ezer tonnáról tudnak, amelyet a kínaiak már megvásároltak, de ezek a szállítmányok még nem indultak el – egyelőre nem világos, hogy ezek végül megérkeznek-e, vagy törlésre kerülnek.

Kína 2024-ben rekordmennyiségű, 105 millió tonna szóját importált, és várhatóan Brazília – a legnagyobb beszállító – rekordmennyiséget szállít Kínába a második negyedévben. Mivel idén Brazíliában rekordtermést várnak, Kína a következő hónapokban szinte teljes mértékben dél-amerikai forrásból fedezheti szójaigényét.

Tápanyaggal dúsított gerinctelenek javíthatják a takarmány hasznosulását

Az oroszországi Tomszki Állami Egyetem kutatócsoportja olyan ígéretes technológiát fejlesztett ki, amely javíthatja a takarmány tápanyagainak biológiai hasznosulását oly módon, hogy azokat gerinctelen állatok biomasszájába juttatják.

A kutatók olyan gerinctelenekkel – például márványos csótánnyal, házi tücsökkel, afrikai óriáscsigával (Achatina) és földigilisztával – kísérleteznek, amelyeket vitaminokkal, ásványi anyagokkal és más értékes tápanyagokkal etetnek. Az így dúsított biomasszát feldolgozás után a takarmányba keverik, és az eredmények szerint a tápanyagok biológiai hasznosulása magasabb volt, mint amikor azokat eredeti formájukban fogyasztották el – vagyis az állatok szervezete jobban tudta őket hasznosítani.

A kutatások során különböző fajok eltérő képességet mutattak az értékes tápanyagok felhalmozására.

„Az elemzések eredményei azt mutatták, hogy az ásványianyag-összetétel változása fajonként eltérő módon zajlik. A legszembetűnőbb változások az Achatina csigánál és a gilisztáknál jelentkeztek. A csótányoknál és a tücsköknél csak néhány összetevő esetében volt megfigyelhető jelentősebb növekedés” – mondta Anasztaszija Szimakova, a tanulmány egyik szerzője.

A kísérletek során többféle stratégiát is kipróbáltak. Egyes gerincteleneket csak egyféle tápanyaggal etettek – ezt részleges dúsításnak nevezték –, míg másokat különféle tápanyagok komplex keverékével.

„Érdekes módon mind a részleges, mind a komplex dúsítás esetén stabilan sikerült növelni a B-vitaminok, a zsírban oldódó vitaminok és a C-vitamin szintjét. Ezen kívül a csótányok halmozták fel ezeket a leggyorsabban” – tette hozzá Szimakova.

A kutatók úgy vélik, sikerült kidolgozniuk egy olyan formulát, amellyel optimálisan dúsíthatók a gerinctelenek, így a lehető legjobb minőségű biomassza nyerhető ki belőlük.

A kutatók magabiztosak abban, hogy kutatásuk jelentős mértékben hozzájárulhat az állatok egészségének javításához. Ha a takarmány tápanyagban gazdag gerinctelen biomasszát tartalmaz, az állatok nemcsak a szükséges anyagokat kapják meg könnyen hasznosítható formában, hanem jelentős mennyiségű állati eredetű fehérjéhez is jutnak – ami elengedhetetlen a növekedéshez. A gerinctelenek biomasszájában aktív formában jelen lévő vitaminok és ásványi anyagok pedig fokozzák az állatok immunitását, és elősegítik a szükséges makro- és mikroelemek egyensúlyának fenntartását.

Hagymahéjjal is csökkenthető a tehenek metánkibocsátása

Az Animals tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hagymahéj, amely az élelmiszeripari hagyma feldolgozás mellékterméke, reményteljes természetes takarmány-adalékanyagként alkalmazható a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában, különösen a metánkibocsátás mérséklésére.

A kutatás célja az volt, hogy értékelje a hagymahéj különböző mennyiségű bekeverésének hatását kétféle takarmányozási stratégián belül: magas koncentrációjú, teljes értékű keveréktakarmány (TMR, tanulmánybeli rövidítése: HC) és magas rosttartalmú, kukoricaszilázs-alapú takarmány (HF) esetében. A vizsgálatban négy különböző hagymahéj-adagolási szintet alkalmaztak: 2,5%, 5%, 7,5% és 10%.

A kísérlet során értékelték a teljes gáztermelést, a metán, szén-dioxid, ammónia és kén-hidrogén koncentrációját, valamint a tápanyagok lebomlási arányát.

A HC étrend több gázt termelt, ugyanakkor kevesebb metánt, szén-dioxidot, ammóniát és kén-hidrogént eredményezett a magas rosttartalmú étrendhez (HF) képest. Minden hagymahéj-adagolási szintnél megfigyelhető volt, hogy a HF étrendnél nagyobb volt mind a négy vizsgált gáz koncentrációja.

A 2,5 %-os kiegészítés eredményezte a legalacsonyabb lebontható szárazanyag-mennyiséget a HC étrend esetében, míg a hagymahéj lineárisan növelte a lebontható savdetergens rost (ADF) arányát mindkét étrendben.

A legalacsonyabb illó zsírsav (VFA) és ecetsav szintet a HC étrendben az 5%-os kezelés mellett figyelték meg, míg az 5%, a 7,5% és a 10% esetében szintén alacsonyabb illózsírsav-koncentráció mutatkozott a HC étrendnél.

Az 7,5%-os kiegészítés fokozta a gázképződést, valamint a metán- és szén-dioxid-termelést a HC étrendben. Ezzel szemben az 5%-os kiegészítés adta a legalacsonyabb metánkibocsátást az HF étrend esetében. A kutatók következtetése szerint a hagymapehely 5 százalékos arányú bekeverése az optimális szint a HF étrendben, mivel ez csökkenti a bendőbeli metántermelést, miközben javítja a tápanyagok lebonthatóságát.

Az eredmények alapján a hagymapehely hozzáadása ígéretes stratégia lehet a bendőfermentáció hatékonyságának javítására, valamint a metántermelés csökkentésére, különösen a HF étrendek esetében.

Bár a pontosan javasolt adagolási szint nem egyértelmű, a 5–10%-os hagymahéj-kiegészítés a HF étrendben javította a tápanyag-lebonthatóságot, csökkentette a metántermelést, valamint növelte az összes illó zsírsav, az ecetsav és a propionsav szintjét.

A szerzők kiemelik, hogy további in vitro és in vivo vizsgálatok szükségesek a hatásmechanizmusok pontosabb megértéséhez, a hagymahéj hosszú távú hatásának értékeléséhez az állatok teljesítményére és a környezeti fenntarthatóságra, valamint annak megállapításához, hogyan lehet az eredményeket gyakorlatban is alkalmazható takarmányozási stratégiákká alakítani.

A száj- és körömfájás európai kitörései törökországi és pakisztáni eredetű vírusvonalakhoz köthetők

A 2025-ben több európai országban megjelenő száj- és körömfájás-kitörések olyan vírustörzsekhez köthetők, amelyek korábban Törökországban és Pakisztánban keringtek. Ezt az Európai Bizottság képviselői közölték egy olyan webináriumon, amelyen részt vettek a Rosszelhoznadzor (Orosz Állategészségügyi Felügyelet) és a VNIIZH (Orosz Állategészségügyi Kutatóintézet) szakértői is.

Az európai szakértők által szolgáltatott információk szerint a Németországban kimutatott vírus az O/ME-SA/SA-2018 genetikai vonalhoz tartozik, amely korábban Törökországban volt elterjedt. A Szlovákiából és Magyarországról származó vírusizolátumok pedig az O/ME-SA/Panasia2/ANT-10 alvonalhoz tartoznak, amely Pakisztánban keringett 2017–2018-ban. Ez arra utal, hogy a betegség több különböző csatornán keresztül jutott be az Európai Unió területére.

A webináriumon a kitöréssel érintett országok – Németország, Magyarország és Szlovákia – bemutatták az aktuális járványhelyzetről szóló összefoglalóikat. Németország nagyrészt visszanyerte FMD-mentes státuszát, kivéve a Berlin környéki védőkörzetet. Szlovákiában és Magyarországon a szokásos járványvédelmi intézkedéseket alkalmazták: megfigyelési zónák kijelölése, az érintett gócpontokban fogékony állatok sürgősségi vakcinázása, majd leölése, valamint az élőállat-mozgatás korlátozása.

Továbbá az EU úgy döntött, hogy a szokásos 3 és 10 km-es zónáknál nagyobb korlátozási övezeteket is bevezet. Az új zónatípus mind a tíz azonosított gócpontra vonatkozik, és a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének 8.8. fejezete alapján elszigetelési zónának (containment zone) minősül az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) besorolása szerint.

Továbbra is kihívást jelent a mikotoxinok együttes előfordulása

A Cargill Animal Nutrition and Health vállalat legfrissebb kutatása keretében több mint 400 ezer elemzést végzett több mint 150 takarmánygyárban, gazdaságban és tárolóhelyen világszerte, és megállapította, hogy a takarmányminták a minták 78%-a három vagy több mikotoxint tartalmazott, ami komoly kihívást jelent az iparág számára.

A kutatás szerint jelentős regionális eltérések voltak megfigyelhetők. Az európai adatok alapján Észak- és Kelet-Európában enyhébb ingadozásokat tapasztaltak, és a deoxinivalenol (DON) szintje is jelentősen alacsonyabb volt 2024-ben az egy évvel korábbi értékekhez képest. Ezzel szemben Dél-Európában az év végén hirtelen megemelkedett a DON, a fumonizin (FUM) és a zearalenon (ZEN) koncentrációja.

A vállalat hangsúlyozta, hogy adatbázisa a legnagyobb a piacon, így pontosabb regionális következtetések levonását teszi lehetővé. Ugyanakkor hozzátették: a mikotoxinszintek földrajzilag és időben is jelentősen eltérhetnek, ezért a pontos kockázatértékeléshez és megelőző intézkedésekhez elengedhetetlen a széles körű adatgyűjtés.

Clement Soulet, a Cargill mikrotápanyag- és egészségügyi megoldásokért felelős vezetője elmondta, hogy a takarmánybiztonság döntő szerepet játszik az állatok termelékenységének optimalizálásában, hiszen az egészséges állatok jobban teljesítenek: „Ez az adatbázis valós idejű, helyspecifikus kockázati információkat nyújt a termelőknek, lehetővé téve számukra, hogy proaktív döntéseket hozzanak állataik és gazdaságuk védelme érdekében.”

A vállalat egy olyan vizsgálatot is végzett, amely a DON mikotoxin hatását tanulmányozta a brojlercsirkék bélflórájának alakulására. Az eredmények szerint a DON-nal szennyezett takarmány megzavarja a hasznos baktériumok természetes szaporodását, miközben elősegíti a káros kórokozók – például a Campylobacter és a Salmonella – fennmaradását.

Ezek az inputanyagok mentesülnek Trump vámjai alól

Egyes mezőgazdasági inputanyagokat mentesítenek attól a 10%-os általános vámtól, valamint a magasabb, viszonossági vámoktól, amelyeket Donald Trump amerikai elnök jelentett be a múlt héten – derült ki a Fehér Ház által közzétett 37 oldalas dokumentumból.

Trump április 2-án írta alá azt az elnöki rendeletet, amely szerint a külföldi kereskedelmi és gazdasági gyakorlatok nemzetgazdasági vészhelyzetet idéztek elő. Ennek részeként minden országra kiterjedő 10%-os vámtarifát vezet be, amely április 5-én lépett hatályba. Azokkal az országokkal szemben, amelyekkel az Egyesült Államok jelentős kereskedelmi hiányt mutat fel, magasabb, viszonosságon alapuló vámtarifák léptek életbe április 9-től.

A Fehér Ház dokumentuma szerint az alábbi tételek mentesülnek a vámok alól: állati vagy növényi eredetű zsírsavak; lizin; glutaminsav; kolin; bizonyos gyomirtó, rovarirtó, gombaölő és növényvédő szerek; etoxiquin; A-, B1-, B2-, B5-, B6-, B12-, C- és E-vitamin, valamint ezek származékai; atibiotikumok; állatgyógyászati vakcinák; bizonyos műtrágyák.

A múlt héten amerikai mezőgazdasági ágazati szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az új, általános és viszonossági vámok negatív hatással lesznek az amerikai mezőgazdasági termelőkre.

Az április 2-i bejelentést megelőzően a kormányzat tagjaihoz eljuttatott levelükben az agráripari szervezetek hangsúlyozták: „olyan kereskedelempolitikára van szükség, amely támogatja az amerikai mezőgazdasági termelés növekedését, valamint a gazdák, állattenyésztők, termelők és vidéki közösségek jólétét ebben a gazdaságilag nehéz időszakban.”

Bár a szervezetek támogatják a kormányzat azon célját, hogy igazságosabb kereskedelmi egyensúlyt érjen el, arra is figyelmeztetnek, hogy a további vámok „komoly megtorló intézkedéseket válthatnak ki az amerikai mezőgazdasági exporttal szemben”, és ezen intézkedések hatása az amerikai agrárvállalatokra „kulcsfontosságú szempont kell legyen a kereskedelmi döntések meghozatalakor.”

A Fehér Ház honlapján olvasható tájékoztatás szerint a nem vám jellegű kereskedelmi akadályok – amelyek célja az import vagy export mennyiségének korlátozása, valamint a hazai iparágak védelme – megfosztják az amerikai gyártókat attól, hogy viszonosságon alapuló módon hozzáférjenek más országok piacaihoz.

3D-nyomtatott szenzorokkal az ellési bénulás ellen

Az ellési bénulás (hypocalcaemia) a tejelő teheneknél jelentős gazdasági hatással van a tejtermelésre, a veszteségek évente gazdaságonként több ezer dollárra rúgnak.

A gazdák számára kihívást jelent a tünetmentes szubklinikai hypocalcaemia (SCH) azonosítása a szervizperiódusban lévő tehenekben, noha a tejminták SCH-monitorozása felgyorsíthatja a kezelést, és javíthatja a tejelő tehenek egészségét, termelékenységét és jólétét.

Az SCH akkor fordul elő, amikor a vér kalciumszintje a normális szint alá csökken, és ez a többször ellett tejelő tehenek közel felét, valamint az első borjasok negyedét érintheti. Az állapot károsítja az izmok és az idegek működését, ami a takarmányfelvétel csökkenéséhez, alacsonyabb tejtermeléshez és más betegségekre való fokozott fogékonysághoz vezet.

A jelenlegi diagnosztikai eszközök vérvételen és laboratóriumi elemzésen alapulnak, amelyek költségesek, időigényesek és a rutinszerű mezőgazdasági felhasználás szempontjából nem praktikusak. Az amerikai Virginia Tech Állatudományi Főiskola kutatói ezért egy attomoláris érzékenységű érzékelőt kívántak kifejleszteni, amely extrúziós 3D-nyomtatott érzékelőszerkezeteket használ, hogy kimutassa az ionizált kalcium és a foszfát szintjét a tejmintákban.

A 3D-nyomtatott érzékelő bonyolult mikroszerkezetekkel és egyedi ráncos felülettel rendelkezik, amelyet egy szilárd érintkezésű ion-elektron átalakító felhasználásával hoztak létre. Ezek az elemek növelik a felületet, lehetővé téve a tejionok gyors és rendkívül pontos kimutatását.

A diagnosztikai eszköz mindössze 10 másodperc alatt képes azonosítani az SCH-t attomoláris érzékenységgel, és a terjedelmes és drága laboratóriumi berendezésekkel ellentétben a Virginia Techen gyártott, szilárdtest funkcióval rendelkező érzékelő hordozható és beépíthető a fejőgépekbe vagy a gazdaságok csővezetékeibe. A gazdák mostantól a helyszínen is vizsgálhatják a tejmintákat, így nincs szükség invazív vérvizsgálatra vagy a minták laboratóriumba szállítására.

A Virginia Tech vezető kutatója, Azahar Ali szerint az innováció a tejipari diagnosztikában régóta fennálló hiányosságot hidal át:

„A gazdálkodók hagyományosan vagy a drága kereskedelmi analizátorokra, vagy a látható tüneteken, például gyengeségen vagy mozgási nehézségeken alapuló szubjektív értékelésekre támaszkodtak. Egyik megközelítés sem elegendő az SCH elég korai felismeréséhez ahhoz, hogy megelőzzék a szövődmények kialakulását. A 3D nyomtatott érzékelőnk nemcsak a korai felismerést teszi lehetővé, hanem mindenki számára elérhetővé teszi a fejlett diagnosztikához való hozzáférést is” – mondta Ali.

Nyári „örökzöld”: a hőstressz

Tóth Zoltán, sertés szaktanácsadó

A témával kapcsolatos irodalom egyre terjedelmesebb, köszönhetően elsősorban a probléma nagyságának. Éghajlatunk folyamatosan változik, egyre melegebb nyarak adják fel a leckét szervezetünknek. Mi, emberek is egyre nehezebben viseljük ezt, haszonállataink viszont még nehezebben vészelik át ezt az időszakot.

A magas nyári hőmérséklet okozta problémák nagyon sokrétűek. Elsősorban a kocákkal hozzuk összefüggésbe ezt a sertéstartás eredményességét nagy mértékben csökkentő környezeti tényezőt, de a hatása sokkal összetettebb. Minden telepi szakember szembesül ilyenkor a növekvő koca elhullással, a vemhesülési és fialási arány csökkenésével, a fialás körüli problémák  számának növelésével (nehéz ellés, halva született malacok száma emelkedik), és még sorolhatnám. Arról már valamivel kevesebb szó esik, hogy a malacoknak már születésük előtt „szembe kell nézniük”  a hőstresszel, mivel ez már a vehem növekedését is negatívan befolyásolja. Az ilyen malacok születésüket követően érzékenyebbek, fogékonyabbak a betegségekkel szemben, kisebb a napi testtömeggyarapodásuk, sőt, a színhús termelésük is alacsonyabb.

A környezeti tényezők nyári változása minden korcsoportot érint, de bármely korcsoportról beszéljünk, a felmerülő problémák oka az, hogy az állatok a magas hőmérséklet miatt kikerülnek a komfort zónájukból. (Ez egyébként a sertés élete során folyamatosan változik, hiszen amíg a szopós malacnál  28-32  ⁰C, addig a kocánál ez 15-22  ⁰C körül alakul.) A magasabb környezeti hőmérséklet hatására felborul az állatok höegyensúlya, a hőtöbblettől szeretnének megszabadulni, ezért automatikusan beindulnak olyan fizikai és kémiai folyamatok, amik ezt a célt szolgálják. Többek között jól megfigyelhető ilyenkor, hogy a meleg hatására nő a légzésszám (20-30/percről 40-50/percre), az állatok igyekeznek növelni a padozattal érintkező testfelületüket, látványosan csökken a napi takarmány felvételük. 

Az alacsonyabb napi takarmányfelvétel  a szoptatás ideje alatt a legkritikusabb. Az előhasi kocáknál nagyobb problémát jelent, de a többször ellett kocáknál is megfigyelhető ilyenkor, hogy   az állatok kevesebb tejet termelnek, nagyobb lesz a kondíció vesztésük, nehezebben fognak újra vemhesülni. Az alacsonyabb tejtermelés hatására a malacok választási súlya csökken, elkészülési idejük akár 5-7 nappal is kitolódik.

 Mivel az energia deficit már a fialás körül kialakulhat, és a kocák kondíciója a szokásoshoz képest is nagyobb mértékben csökken, még inkább felértékelődik a flushing szerepe. A választási időszak utolsó napjaitól a búgatásig etetett dextróz, esetleg dextróz-halliszt keverék napi 20-30 dkg-os mennyiségben nagyon pozitív hatású. 

A választás körüli problémák csökkentésében szintén pozitív hatás tapasztalható – a saját és a partner telepeinktől kapott visszajelzések alapján-  a LIANOL-Ferti tabletta használatával.

  • LIANOL-Ferti tabletta kocáknak választás környékén

ELŐNYEI:

  • bakteriális fermentum
  • inzulinszerű növekedési faktor, mely támogatja a koca ivari működését
  • az ivarzás korábban és kifejezettebben jelentkezik, akár hőstressz esetén is!
  • lezsarolódott  kocák esetén is stabilabb ivarzás és vemhesülés
  • csökkenő választás-bebúgás közötti intervallum
  • csökkenő visszabúgás
  • magasabb vemhesülési és fialási %, magasabb malacszámok

A hőstressz okozta problémák csökkentésében a jó klimatikus viszonyokkal rendelkező istállók kulcsfontosságúak. A kellően klimatizált, optimális hőmérsékletű fiaztató termekben nem, vagy csak jóval kisebb mértékben csökken a szoptató kocák takarmányfelvétele, a választott malacok súlya. 

De akkor is vannak lehetőségeink a problémák csökkentésére, ha nem áll ilyen tartástechnológia a rendelkezésre: 

  • Javíthatunk a helyzeten a napi etetések számának növelésével. Érdemes ilyenkor figyelembe venni, hogy a kocák a hűvösebb időszakban, elsősorban a kora reggeli órákban esznek a legszívesebben, ezért a legnagyobb takarmányadagot ekkor kell kijuttatnunk. 
  • Felértékelődik ilyenkor az emberi jelenlét szerepe is, amely arra készteti a kocát, hogy felkeljen, egyen, majd szoptasson.
  • Folyamatos figyelmet igényel a takarmány minősége is, mivel a melegben könnyebben megsavanyodik, megromlik. Ezt el kell távolítani! 
  • A víz fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni! A szoptató kocák napi vízigénye ebben az időszakban elérheti a napi 50-60 litert is. Ahhoz, hogy ezt az igényt kielégítsük, jó minőségű, ideális esetben15-16 ⁰C hőmérsékletű vizet kell biztosítani. Figyelni kell az önitatók átfolyási sebességére is, az optimális vízhozam 2-3 l/perc.

A nyári meleg az etetett takarmányokat illetően is komoly kihívást jelent. A receptúrák összeállításánál ilyenkor figyelembe kell vennünk a beltartalmi értékek mellett a takarmányok hőtermelő képességét is, vagyis azt, hogy ezek emésztése során az állat mennyi hőt termel. (A fehérjékben, rostokban gazdag takarmányok emésztése akár 20-30 %-kal nagyobb hőtermeléssel járhat, a zsírokban, szénhidrátokban gazdag takarmányokhoz képest.) Alacsonyabb hőtermelésű takarmányokat a gyakorlatban úgy tudunk készíteni, ha a takarmányok rost  – és nyersfehérje tartalmát némileg csökkentjük, viszont növeljük a keményítő hányadot, a szintetikus aminosavak mennyiségét, vagyis igyekszünk „koncentrálni” a takarmányokat. Mindezt természetesen úgy, hogy közben alkalmazkodunk a telepen tartott genetika igényeihez is.

Számos nemzetközi és hazai kutatás foglalkozott és foglalkozik a nyári hőstressz okozta problémák csökkentésének takarmányozási lehetőségeivel. Tudjuk, hogy a különböző antioxidánsoknak (pl. E és C-vitamin), a betainnak, a szénhidrát bontó enzimeknek (NSP), a szerves mikroelemeknek (szerves Se) is fontos szerepe lehet ebből a szempontból. A lovászpatonai kísérleti telepünkön számos javaslatot mi is kipróbáltunk, vizsgálva elsősorban a kocák takarmányfelvételét, a malacok választási súlyát. Szintén több lehetőséget vizsgáltunk immár nagyüzemi keretek között Somogytarnócán. Részben a tudományos javaslatok, részben a saját tapasztalataink alapján állítottunk össze egy 0,5%-os kiegészítő takarmányt a vemhes és egy 1%-os kiegészítő takarmányt a szoptató kocák részére. Utóbbi esetében nagyon fontosnak tartottuk, hogy egy olyan speciális aromát is tartalmazzon a termék, amely a kocát a nagyobb takarmány felvételre ösztönzi.

Új Agrofeed javaslat a hőstressz kivédésére kocáknál:

ÖsszetevőElőnyeAS-69127 Nyári Szoptató koca takarmány kiegészítő 1.0%AS-69128 Nyári Vemhes koca takarmány kiegészítő 0.5%
CukorGyors energia+
Természetes antioxidáns (polinfenolok)A koca oxidatív állapotának javítása++++
C-vitaminHőstressz vitamin, csökkenti a szabad gyökök képződését ++
BetainVízvisszatartás, ozmotikus védelem+++

A hőstressz okozta gazdasági veszteségek jelentős része könnyen kiszámolható. A csökkenő  értékesített malac/hízó mennyisége (a gyengébb vemhesülés eredményeként kevesebb malac fog születni),  a romló takarmányozási fajlag,  a nagyobb koca selejtezés, elhullás, mind-mind forintban kifejezhető veszteség.  Ennek a csökkentése összetett feladat. Mi, az Agrofeed Kft takarmányozási, szaporodásbiológiai és állatorvosi szakemberei azon dolgozunk, hogy segítsünk ezeknek a veszteségeknek a csökkentésében.