Agrárszektor konferencia
Cégünk ebben az évben is támogatja az Agrárszektor konferenciát, amelyet a siófoki Hotel Azúrban szerveznek.
Standunkon nagy szeretettel várunk minden kedves partnerünket és az innovatív takarmányozás iránt érdeklődőket!
Szerző: c001os
AIMS/AIRS – Kelet-Közép Európa legnagyobb agrárkonferenciája
Kelet- és Közép-Európa legnagyobb takarmányozási szimpóziumát rendezték meg november közepén, ahol 40 országból több mint 600 résztvevőt látott vendégül az Agrofeed Kft.
A szervező a modern állattenyésztés és takarmányozás kihívásaira, a várható trendekre és hatékony megoldásokra kereste a válaszokat. A kétnapos konferencián mindezt hatvan előadással prezentálta, amelyek nemzetközi szinten is magas színvonalat képviseltek. Az idei konferencián önálló állatfaji szekciókat is kialakítottak a sertés-, baromfi-, illetve szarvasmarha-tartók részére.
A nemsokára 25 éves Agrofeed Kelet-Közép-Európa meghatározó premix-előállítója két gyártóbázissal, valamint közel 40 országra kiterjedő disztribúciós hálózattal. 370 millió brojler, 7,5 millió pulyka 2,6 millió tenyészbaromfi, 2,6 millió víziszárnyas, 135 ezer szarvasmarha, 160 ezer koca és 5 millió hízó takarmányozásában vesz részt.
Az elmúlt hatvan évben az élelmiszerelőállítás lépést tartott a népességnövekedéssel, sőt, jóléti forradalom is lezajlott – mondta megnyitójában Csitkovics Tibor, az Agrofeed alapító tulajdonosa és vezetője. 15,3 szorosára emelkedett a baromfihús-, közel 5-szörösére a sertéshús-, 6-szorosára a tojás- és 2,6-szorosára a marhatermékek előállításának volumene. Az ezzel párhuzamosan zajló tudományos forradalomnak köszönhetően új hibridek, technológiák jöttek létre, korszerűbbé vált a takarmányozás. Míg 1960-ban átlagosan 3,75 kg takarmányra volt szükség egy kilogramm hús előállításához, mostanra ez 2,65 kg-ra csökkent, és míg akkor 540 kg húst adtak el egy koca után, jelenleg 2,2 tonnát.
„A klímavédők és állatjóléti aktivisták nincsenek tisztában azzal, mennyit tettünk ezekért a célokért” -emelte ki a vállalatvezető. Míg 1960-ban 0,8 millió koca kellett 1 millió tonna hús előállításához, jelenleg a harmada is elég, 30 százalékkal kevesebb takarmány felhasználása mellett. 60 éve 645 millió csirke állított elő 1 millió tonna húst, amihez jelenleg 339 millió is elég.
A Föld folyamatosan növekvő lakosságának élelemigényét mégsem lehet kielégíteni. Miközben az emberiség 10 százaléka éhezik, a klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívás lesz előállítani a szükséges mennyiségű és minőségű élelmiszert. Tovább kell növelni hatékonyságot és javítani a takarmányfajlagot. Ezzel lehet elkerülni a katasztrófát.
Milyen járul hozzá ezekhez a célokhoz a tudomány? A haszonállatok takarmányozásának aktuális kihívásairól és lehetőségeiről tartott előadást dr. Dublecz Károly, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezetője. Egyebek mellett kiemelte, hogy elkerülhetetlen a társadalmi és környezetvédelmi aspektusok termelésbe integrálása, de hozzátette azt is: nem hiszi, hogy bármelyik más iparágban sikerült akkora arányú karbonlábnyom-csökkentést elérni, mint az állattenyésztésben. Ezzel együtt az élelmiszerláncok belátható időn belül meg fogják követelni, hogy a mértéke jelölve legyen a termékeken.
Míg a COVID néhány év alatt közel 5 millió áldozatot követelt globálisan, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) hamarosan egy év alatt 10 millió ember korai haláláért lehet felelős – emelte ki dr. Jerzsele Ákos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője. A legfrissebb kutatási eredmények ismertetése mellett aláhúzta, hogy tenni csak globális összefogással és az „egy egészség” elven lehet, vagyis együtt kell dolgozniuk a szakembereknek a humán-, az állat- és a környezeti egészség érdekében, mivel mindegyik terület hat a másikra.
A multirezisztens kórokozók természetes vizekben és vadon élő állatokban való megjelenésének kutatásait mutatta be dr. Kardos Gábor, a SOTE munkatársa, kiemelve, hogy ezek a rendkívül veszélyes kórokozók milyen genetikai tulajdonságaiknak köszönhetően képesek átjutni egyik élő szervezetből a másikba.
Ha az állattenyésztés meg akar felelni a környezeti fenntarthatóság követelményeinek, de a fogyasztók nem hajlandók megfizetni ennek a költségeit, akkor nem marad más, mint a hatékonyság növelése, amihez társadalmi szintű kommunikációnak, felvilágosításnak és oktatásnak kell társulnia. Egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet dr. Pachinger Zoltán, mezőgazdasági tanácsadó, aki „Zöld és fenntartható forradalom, kontra gazdaságos élelmiszerellátás” címmel tartott előadást.
Az Agrofeed itthon elérhető alapanyagokra fejlesztett, innovatív eljárással fermentált takarmánytermékeihez kapcsolódó vizsgálatokat mutatta be Alpár Botond kutatás-fejlesztési vezető. Egyebek mellett kiemelte, hogy az eljárást bármilyen takarmánynövényen alkalmazni lehet, eredménye pedig egy olyan termék, amely költséghatékonyan járul hozzá a jobb emésztéshez és tápanyagfelszívódáshoz.
A visszajelzések alapján kijelenthető: szükség van az ilyen jellegű szakmai konferenciákra, így az Agrofeed már most tervezi a következő AIMS/AIRS szimpózium szervezését!
🎥Kisfilm – Fermentáló üzem és új laboratórium Szalkszentmártonban
Az Agrofeed Kft. fermentáló üzemet és a legújabb megoldásokat, fejlesztéseket alkalmazó laboratóriumot adott át a szalkszentmártoni üzemének területén. A projekt célja – amely 450 millió forint önerővel és 747 millió forint európai uniós támogatással létesült – olyan speciális fermentációs megoldás meghonosítása és továbbfejlesztése volt, amellyel a kevésbé értékes takarmány alapanyagok tartósítása és feltárása végezhető el. A kifejlesztett termékek takarmányozási és piaci értéke is jelentősen, 20-40 %-kal növekszik, és jóval értékesebb a kiindulási anyagokhoz képest. A cég fontosnak tartja az egészséges élelmiszer előállítást, amelyhez ezzel a beruházással jelentős támogatást biztosít.
Élő szervezet nélkül szintetizáltak aminosavat
A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói enzimek segítségével szintetizálták az L-alanin nevű aminosavat – olvasható a Chem Catalysis című folyóiratban megjelent jelentésben. Bár a technológia még további munkát igényel, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerülhet, egy napon lehetővé teheti a takarmánygyártók számára, hogy közvetlenül szén-dioxidból, megújuló hidrogénből és ammóniából állítsanak elő aminosavakat. A termelők jellemzően fosszilis tüzelőanyag-forrásokra vagy mikroorganizmusokra támaszkodnak az aminosavak előállításához, mondja Volker Sieber, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora és a Chem Catalysisban megjelent tanulmány egyik szerzője. Bár az egysejtű fehérjeszintézist általában fenntarthatóbbnak tartják, mint a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagból származó aminosavak előállítását, a mikrobák táplálásához továbbra is glükózra van szükség. A glükóz biomassza előállításához pedig még mindig több hektárnyi földterületre van szükség, amely egyébként elősegíthetné a nagyobb biológiai sokféleséget, mondta Sieber. „Ha valóban fenntartható módon akarjuk folytatni a tevékenységünket, (…) fontosabb a megújuló energia és a szén-dioxid felhasználása” – mondta Sieber, azzal érvelve, hogy egy szélmalom kevesebb földet foglal el, mint egy hektárnyi termény. Ha azonban szén-dioxidot használva próbálunk egysejtű fehérjéket szintetizálni, a folyamat közbenső vegyi anyagokat is termel, amelyek mérgezőek magukra a mikroorganizmusokra nézve, mondta Sieber. Hogy ezt az akadályt megkerüljék, a Müncheni Műszaki Egyetem laboratóriuma eltávolította az aminosavszintézisért felelős kulcsfontosságú enzimeket a mikrobákból, hogy a sejtfolyamatot élő szervezeten kívül reprodukálják. Szén-dioxid, hidrogén és ammónia felhasználásával – Sieber szerint lehetőleg megújuló forrásokból – a laboratórium közel 100%-os átalakítási hatékonyságot tudott elérni. Elmondta, hogy viszonylagos egyszerűsége miatt L-alaninnal kezdték, de azóta más aminosavakat is szintetizáltak. Más eljárások – beleértve a mikrobiális szintézist és az L-alanin fosszilis tüzelőanyagokból történő kinyerését – továbbra is olcsóbbak, mint a laboratóriumban kifejlesztett enzimatikus eljárás – mondta Sieber. A Müncheni Műszaki Egyetem csapata azonban most az eljárás finomításán és a költségek csökkentésén dolgozik. Sieber úgy véli, ha sikerül felgyorsítaniuk az enzimek működését, akkor képesek lesznek elérni a költségparitást más aminosavforrásokkal.
Európa-szerte csökken a keveréktakarmány-termelés, és további csökkenés várható
Az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) által közzétett adatok szerint az EU 27 tagállamában a haszonállatoknak szánt keveréktakarmányok termelése 148,9 millió tonnára becsülhető, ami 3,8%-os csökkenést jelent a 2021-es adatokhoz képest. A termelés a valamennyi takarmányozási ágazatban csökkent, de a legjelentősebb mértékben a sertéságazatban (-6,7%) és a baromfiágazatban (-3,2%) az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfluenza terjedése miatt. A sertéstakarmány-termelés 3 millió tonnával csökkent 2021-hez képest, több tagállamban, köztük Dániában, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában több mint 5%-os csökkenést tapasztaltak. Sok kisebb gazdaság bezárt a romló gazdasági helyzet és a gazdaságon belüli jövedelmezőség miatt. A sertéshúsexportáló országok visszafogták termelésüket, mivel Kína továbbra is még kilábalásban van az ASP-ből. Az ASP továbbra is szerepet játszott Németországban és Romániában, és befolyásolta a gazdasági hatékonyságot. A baromfitakarmány-termelés 2 millió tonnával csökkent, mivel több országot, köztük Bulgáriát, Franciaországot, Magyarországot, Olaszországot és Portugáliát súlyosan érintette a madárinfluenza. Egyes gazdaságok a növekvő költségek miatt egész ciklusokat hagytak ki, ami tovább rontotta a takarmány iránti keresletet. A FEFAC jelentése szerint a szarvasmarhatakarmány-termelés 0,5 millió tonnával csökkent az előző évhez képest. Ez részben a súlyos aszály miatt 2021-ben vásárolt kiegészítő takarmány mennyiségének volt köszönhető. Ukrajna orosz megszállása és a kapcsolódó uniós energiaválság jelentős hatással volt az EU gazdaságára és az inflációra, ami az állati termékek és így a keveréktakarmány iránti kereslet csökkenéséhez vezetett. Mindössze 5 tagállamnak, köztük Lengyelországnak, Szlovákiának és Ausztriának sikerült némileg növelnie vagy stabilizálnia takarmánytermelését. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint a keveréktakarmányok mennyisége a baromfi kivételével minden faj esetében csökkenni fog az idén. A takarmány- és műtrágyaárakkal kapcsolatos bizonytalanságok, valamint az infláció továbbra is befolyásolni fogja a takarmánypiacot. A FEFAC piaci szakértői úgy becsülik, hogy a keveréktakarmány-termelés várhatóan tovább csökken, 1,5%-kal, 146,8 millió tonnára.
Fermentáló üzem és új laboratórium átadó Szalkszentmártonban
Az Agrofeed Kft. fermentáló üzemet és a legújabb megoldásokat, fejlesztéseket alkalmazó laboratóriumot adott át a szalkszentmártoni üzemének területén. A projekt célja – amely 450 millió forint önerővel és 747 millió forint európai uniós támogatással létesült – olyan speciális fermentációs megoldás meghonosítása és továbbfejlesztése volt, amellyel a kevésbé értékes takarmány alapanyagok tartósítása és feltárása végezhető el. A kifejlesztett termékek takarmányozási és piaci értéke is jelentősen, 20-40 %-kal növekszik, és jóval értékesebb a kiindulási anyagokhoz képest. A cég fontosnak tartja az egészséges élelmiszer előállítást, amelyhez ezzel a beruházással jelentős támogatást biztosít.
Az átadó ünnepségen részt vett: Gulyásné Horváth Tünde, Szalkszentmárton polgármestere, dr. Salacz László országgyűlési képviselő (Kecskemét), Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő (Győr), dr. Nemes Imre, a NÉBIH elnöke, Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun vármegyei elnöke, illetve dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja is.
A szabályozható intenzitású világítás hatással van a brojlerek jólétére
Az Amerikai Baromfitenyésztők Szövetsége (USPOULTRY) közleményben jelentette be, hogy befejeződött az Arkansasi Egyetemen egy külsőleg finanszírozott kutatási projekt, amelyben a szabályozható fényintenzitású rendszerek brojlerek jólétére gyakorolt hatását értékelték. David Caldwell, a Baromfitudományi Tanszék vezetője és az Arkansasi Egyetemen belül működő Baromfitudományi Kiválósági Központ igazgatója és csapata a közelmúltban fejezte be a projektet, amelynek célja az volt, hogy meghatározzák a szabályozható intenzitású világítási és természetes megvilágítási rendszerek hatását a viselkedésre, a járásra és a stresszhormon (kortikoszteron) szintjére az állandó fényintenzitású rendszerekkel- összehasonlítva a nagyüzemi brojlerfarmokon. A tanulmány további célkitűzései közé tartozott a környezetgazdagító kunyhók hatásának vizsgálata a brojlerek viselkedésére, a járására és a stresszre a különböző világítási rendszerekben. Az eredmények azt mutatták, hogy a szabályozható fényintenzitású világítási rendszer serkentette a madarak porfürdőzési viselkedését és önkéntes mozgását. Emellett az alom nedvességtartalma és a talpfekély előfordulása is a szabályozható fényintenzitású világítási rendszerrel felszerelt istállóban volt a legalacsonyabb.
Génszerkesztéssel állították elő az első BVDV-rezisztens borjút
Amerikai tudósok együttműködésének eredményeképpen létrehozták az első génszerkesztett borjút, amely ellenálló a szarvasmarha vírusos hasmenésének vírusával (BVDV) szemben. A PNAS Nexus című szakfolyóiratban nemrégiben közzétett tanulmány több egyetem és iparági szereplő együttműködéseként valósult meg. A BVDV a szarvasmarhák egészségét és jólétét világszerte befolyásoló egyik legjelentősebb vírus, amelyet a kutatók az 1940-es évek óta tanulmányoznak, amikor először ismerték fel. Ez a vírus az embert nem érinti, de a szarvasmarhák között rendkívül fertőző, és súlyos légúti és bélrendszeri megbetegedéseket okozhat. A BVDV katasztrofális lehet a vemhes tehenek számára, mivel megfertőzheti a fejlődő borjakat, spontán vetéléseket és alacsony születési arányt okozva. Néhány fertőzött borjú túléli az ellést, és egész életében fertőzött marad, és nagy mennyiségű vírust ad át más állatoknak. Az elmúlt 20 évben a tudományos közösség felfedezte a fő sejtes receptort (CD46) és azt a területet, ahol a vírus ehhez a receptorhoz kötődik, és fertőzést okoz a tehenekben. A tudósok ebben a nemrégiben végzett kutatásban módosították a vírus kötődési helyét, hogy blokkolják a fertőzést. Aspen Workman, a tanulmány vezető szerzője, a nebraskai Clay Centerben található US Meat Animal Research Center (USMARC) kutatója elmondta: „A célunk az volt, hogy génszerkesztési technológiával kissé módosítsuk a CD46-ot, hogy az ne legyen képes megkötni a vírust, ugyanakkor az állat minden normális funkcióját megőrizzük”. A tudósok először sejtkultúrában tesztelték ezt az ötletet. Miután ígéretes eredményeket láttak a laboratóriumban, az Acceligen szarvasmarha bőrsejteket szerkesztett, hogy a módosított gént hordozó embriókat hozzanak létre. Ezeket az embriókat tehenekbe ültették be, hogy teszteljék, vajon ez a megközelítés élő állatokban is csökkentheti-e a vírusfertőzést. Ez működött, és az első CD46 génszerkesztett borjú, akit Ginger névre kereszteltek, egészségesen világra jött 2021. július 19-én. A borjút több hónapig megfigyelték, majd később megfertőzték a vírussal, hogy megállapítsák, képes-e megfertőződni. Egy hétig egy BVDV-fertőzött borjúval tartották együtt, amely fertőzötten született. Ginger sejtjei jelentősen csökkent fogékonyságot mutattak a BVDV-vel szemben, ami nem eredményezett megfigyelhető egészségkárosodást. A tudósok továbbra is szorosan figyelemmel kísérik Ginger egészségi állapotát és képességét arra, hogy saját borjakat elljen és neveljen fel. Mivel az ígéretes tulajdonság még kutatási fázisban van, egyelőre nem kerülhet az USA élelmiszer-ellátásába ilyen géneket tartalmazó marhahús.
A fermentált repcedara előnyei a hízók számára
Egy kínai kutatás szerint a fermentált repcedara pozitív hatással van a növésben lévő sertések növekedési teljesítményére és bélrendszeri egészségére. A Szecsuáni Mezőgazdasági Egyetem Állattenyésztési Intézetének kutatói szerint vizsgálatuk eredményei segíthetnek új fehérjeforrások kifejlesztésében is a takarmányozás és a takarmányipar számára. A kísérletbe, melynek eredményeit a Journal of Animal Nutrition folyóiratban tették közzé, 30 hízósertést vontak be, amelyeket véletlenszerűen 3 étrendi csoportra osztottak: kukorica-szójadara-táp (CSD), repcedara-táp (RSD), és fermentált repcedara-táp (FRSD). Az eredmények azt mutatták, hogy az RSD-vel összehasonlítva az FRSD-etetés növelte a sertések átlagos napi testtömeg-gyarapodását és végső testtömegét (P<0,01). Az RSD-takarmányozással összehasonlítva az FRSD-takarmányozás növelte a nyersfehérje, a savas detergens rostok és az éterkivonat látszólagos emészthetőségét a sertésekben (P<0,01). Az FRSD-csoportban nagyobb volt a His, Thr, Lys és SER látszólagos ileális emészthetősége, mint az RSD-csoportban (P<0,01). Az emészthető energia, a metabolikus energia és a nitrogén hasznosulása magasabb volt az FSRD- és a CSD-csoportban, mint az RSD-csoportban (P<0,01). Az RSD-hez képest az FRSD-etetés csökkentette a leptin koncentrációját a vérben, de szignifikánsan növelte az immunglobulin (Ig) A, IgC, IgM koncentrációját, valamint az amiláz, lipáz és tripszin enzimaktivitását a hasnyálmirigyben (p<0,05). Ami a bélegészséget illeti, az RSD-hez képest az FRSD-tartalmú táp nemcsak az okludin expressziós szintjét növelte a vékonybélhámban (P<0,05), hanem az SGLT1 és CAT1 gének expressziós szintjét is megemelte az éhbélben (P<0,05).
Új életteljesítmény-rekord Amerikából
Egy 14 éves Holstein-fríz tehén új termelési rekordot állított fel az Egyesült Államokban az életteljesítmény tekintetében. A Nor-Bert Colby Connie nevű tehén, amely a Dankert család tulajdonában és tenyésztésében van az Indiana állambeli Bremenben található Nor-Bert Farmon, rekordmennyiségű, 486.300 font (több mint 220 tonna) tejet termelt. És még mindig termel, mivel Connie a közelmúltban újra ellett, tehát napról napra tovább növeli a termelését. Connie a tej minőségi összetevői tekintetében is lenyűgöző eredményekkel rendelkezik: a legutóbbi laktációjáig 12.275 kg zsírt és 8045 kg fehérjét termelt. Mindkettőre igaz, hogy a jelenlegi legmagasabb érték a Holstein Association USA adatbázisában. Az új termelési rekord gyorsan követi egy másik amerikai tehén, a Chrome-View Charles 3044 által felállított csúcsot, amely az év elején érte el a 217 tonnát. Ezek az életteljesítmény-rekordok rávilágítottak arra, hogy a Holstein-fríz tehenek milyen jelentős eredményekre képesek.