Skip to main content

Szerző: c001os

A paratuberkulózis környezeti és anyaállathoz kapcsolódó kockázatai

A Johne-betegség néven is ismert paratuberkulózis a kérődzők krónikus betegsége, amely nagy gazdasági veszteségeket okoz a tejágazatban. A betegséget a Mycobacterium avium spp. paratuberculosis (MAP) okozza, amely jellemzően borjakat fertőz, és az állatok a hosszú lappangási idő alatt is fertőzőképesek, így a fertőzés korai felismerése különösen nagy kihívást jelent. A tehénről borjúra történő átvitel történhet intrauterálisan, tejjel/kolosztrummal vagy széklet útján, ezért a borjakra történő különböző átviteli útvonalak megértése fontos a védekezési ajánlások megismeréséhez. A brit Royal Veterinary College kutatói által végzett longitudinális vizsgálat célja az volt, hogy az anyaállaton és a környezeten keresztül történő átviteli útvonalak közötti összefüggést mérje egy olyan borjú esetében, amely később szerológiailag pozitív lett a MAP-ra. A kísérletben 6 állományból származó 439 brit tejhasznú borjút vettek fel 2012 és 2013 között. Ezeket a borjakat születésüktől 2023-ig követték nyomon. Az egyéni borjúadatokat születéskor rögzítették. A nyomon követés során a fejtállományba belépő egyedeket negyedévente megvizsgálták a MAP-antitestek jelenlétére ELISA tesztek segítségével. Cox-regressziós modelleket használtak az anyától (intrauterálisan és/vagy kolosztrummal) vagy a környezetből (hosszú ideig szennyezett környezetben töltött idő) származó expozíció és a MAP-fertőzés első kimutatásáig eltelt idő közötti kapcsolat mérésére. Összefoglalva a kutatók megállapították, hogy: 1) A MAP-fertőzés kockázatát részben az anyaállat fertőzöttsége határozza meg. 2) A fertőzött anyák borjainak magasabb a MAP-fertőzés kockázata, függetlenül az anya elléskori tesztstátuszától. 3) A szennyezett borjúnevelő területen töltött hosszabb idő növeli a MAP-fertőzés kockázatát. 4) Az anyaállat hatása a MAP-kockázatára túlmutat annak kolosztrummal való átvitelén. 5) A MAP tartós fennmaradása a nagyüzemi tejelő állományokban az anyaállatokkal és a környezettel kapcsolatos tényezők kombinációjából ered.

Figyelemre méltó előrelépés a szója felelősségteljes beszerzése terén Európában

A European Soy Monitor 2021 című kiadványban közzétett eredmények szerint a teljes európai szójafelhasználás szójadara-egyenértékének 40 százalékát az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) szójabeszerzési irányelvei szerint szerezték be, 24 százalék pedig erdőirtásmentes tanúsítvánnyal is rendelkezik. A jelentés hivatkozik a FEFAC kezdeti kockázatértékelésére is, amely az uniós kereskedelmi statisztikák és ágazati szakértői értékelések alapján úgy becsüli, hogy az EU szójaimportjának valamivel kevesebb mint 94 százaléka származik alacsony erdőirtási kockázatú régiókból. A számok azt mutatják, hogy továbbra is jó az irány. A 2018-as első European Soy Monitor közzététele óta a 2021-re vonatkozó előzetes adatok azt mutatják, hogy a FEFAC-tagok az elmúlt 3 év során 21 százalékos növekedést értek el. A 40 százalékos érték azonban valamivel alacsonyabb, mint a 2020-ban mért 43,8 százalék. Pedro Cordero, a FEFAC elnöke üdvözölte a legújabb adatokat: „Örülök annak a folyamatos pozitív tendenciának, amelyet az európai takarmányágazat és ellátási láncbeli partnerei a felelős szója ipari felhasználását illetően felmutatni tudtak. A FEFAC belső becslései szerint az EU-ban 2021-ben felhasznált szója jelentős része alacsony erdőirtási kockázatú régiókból származik, többek között az EU-ból, az Egyesült Államokból, Kanadából és Ukrajnából. Ezek a források „mentesek az erdőirtástól”, bár hivatalos tanúsítvánnyal nem rendelkeznek. Maga a szójakereskedelem viszonylag érintetlen maradt. Brazília és az Egyesült Államok továbbra is a világ legnagyobb termelői, Kína pedig messze a legnagyobb szójafogyasztó ország. Az európai szójatermelés a 2020-as 2,68 millió tonnáról 2021-ben 2,71 millió tonnára nőtt.

Kedvező kilátások a globális baromfipiac számára a kihívások enyhülésével

A Rabobank legfrissebb negyedéves jelentése szerint a globális baromfipiac növekedése 2023-ban várhatóan lassú lesz, mindössze 1%-ot ér el. A globális baromfipiacok azonban jó helyzetben vannak ahhoz, hogy 2023 negyedik negyedévében és 2024 elején fokozatosan javuljanak, bár ennek mértéke attól függ, hogy az egyes piacok mennyire kiegyensúlyozottak. A gyenge világgazdaság és a költségnövekedésből eredő áremelkedés miatt lassan növekvő baromfifogyasztás után várható némi fellendülés a globális keresletben, amit elsősorban az alacsonyabb takarmányköltségek és ezáltal az alacsonyabb csirkeárak hajtanak.

A piacokat továbbra is erősen az árak határozzák meg, de a baromfihúsnak számos piacon előnyére válhat a viszonylag versenyképes ár más fehérjékhez, például a marhahúshoz, a sertéshúshoz és az alternatív fehérjékhez képest. A Rabobank javuló piaci feltételeket lát az Egyesült Államokban, Mexikóban, Japánban, Dél-Afrikában, Indonéziában és Kínában. Indonéziában és Kínában azonban törékeny lesz a helyzet. Az EU piaca erős volt, de a friss csirkehúsimport magas szintje nyomást gyakorol. Brazíliában és Thaiföldön nagyobb kihívást jelentő körülményekkel kell szembenézni, és a túlkínálatban lévő hazai piacokon a kínálat növekedése terén fegyelmezettebbnek kell lenni. A globális kereskedelem várhatóan 2023 második félévében is erős marad, miután az első félévben rekordmagas 7,2 millió tonnát ért el, amit teljes egészében a nyers baromfihús kereskedelmének növekedése hajtott, miközben a feldolgozott baromfihús kereskedelme jelentősen visszaesett.

Az egyre inkább árvezérelt piacokon a fogyasztók termékpreferenciái változnak, és ez a tendencia várhatóan folytatódik 2023 második felében és 2024-ben is. Az élelmiszerbiztonság, a geopolitika és a fenntarthatóság által vezérelt kormányzati beavatkozások továbbra is hatással lesznek a piacokra és volatilitást okoznak a globális kereskedelemben. A madárinfluenza továbbra is fontos tényező marad, amely hirtelen hatással lehet a globális piacokra, mind a helyi kínálat, mind a kereskedelem szempontjából, különösen, ha Brazília déli államai is érintettek lesznek. A termelőknek továbbra is a működési oldalra kell összpontosítaniuk. Bár a jelentés szerzői úgy vélik, hogy a takarmányárak enyhén csökkenni fognak, a működési költségek még mindig történelmi csúcson vannak, és fennáll a további volatilitás kockázata a gabonaárak (az El Niño miatt), valamint az energiaárak és az energia elérhetősége terén. Emellett az is fontos, hogy a termelők folyamatos finomhangolással igazítsák kínálatukat a baromfi iránti kereslet változásaihoz.

Mikor lehet szükség aminosav-kiegészítésre a tejhozam növeléséhez?

Ha a tejelő teheneket csökkentett fehérjekoncentrációjú takarmányokkal etetik a trágyából származó környezeti nitrogénszennyezés csökkentése miatt, akkor azt a tejtermelésük szenvedheti meg. A hisztidin aminosav pótlása segíthet a tej- és tejfehérje-termelés fenntartásában, sőt növelésében – állapította meg egy új kutatás, amelyet egy nemzetközi csoport végzett Alexander Hristov, a Penn State Egyetem vezető szakértője irányításával. A kutatók nemrég publikálták eredményeiket a Journal of Dairy Science című folyóiratban. A hisztidin a fehérjeszintézishez nélkülözhetetlen aminosav – magyarázta Hristov.

Hozzátette, hogy korábbi európai vizsgálatok kimutatták, hogy az alacsony hisztidinszint korlátozhatja a tejtermelést az Észak-Európában jellemzően fűszilázs-alapú takarmányt fogyasztó teheneknél. A korlátozott hisztidinszintet nem tekintették kihívásnak a tipikus észak-amerikai takarmányokkal etetett tejelő teheneknél, amíg a Penn State Agrártudományi Főiskoláján Hristov laboratóriumában néhány évvel ezelőtt végzett kutatás fel nem fedte a problémát. Ezekben a kísérletekben a vér hisztidin-koncentrációja jelentősen csökkent, amikor a teheneket csökkentett fehérjetartalmú takarmányokkal etették, amelyek célja a nitrogénveszteségek és a trágyából származó ammóniakibocsátás megfékezése volt. A most publikált kísérletsorozat is megerősítette a hisztidin fontosságát a tejtermelés és a tejfehérje-tartalom fenntartásában csökkentett fehérjekoncentrációjú takarmányok esetén. „Kutatásunk csúcspontja az a 17 tanulmányt tartalmazó metaanalízis volt, amely arra a következtetésre jutott, hogy a tejelő tehenek takarmányának hisztidin-kiegészítése növelte a takarmányszárazanyag-bevitelt, a tejhozamot és a tejfehérje-koncentrációt” – mondta el Hristov.

„Figyelemre méltó, és ahogy a Penn State kutatása is kimutatta, hogy a tejfehérje-koncentráció növekedése hisztidin-kiegészítéssel akár négyszer nagyobb volt azon tehenek esetében, akiknek alacsonyabb fehérjetartalmú takarmányt adtak, mint a megfelelő fehérjebevitel biztosítására kialakított takarmányok esetén.” A hisztidin azért egyedülálló az esszenciális aminosavak között, mert vannak olyan tartalékok a szervezetben, amelyek hisztidinforrásként szolgálhatnak, és elfedhetik a rövid távú hiányt – mondta Hristov. Emiatt a tejelő tehenekben a hisztidin hatását hosszú távú, folyamatos tervezésű kísérletekben kell vizsgálni. „Továbbá, a bendőben szintetizálódó mikrobiális fehérje – amely a tehén fő aminosavforrása – alacsony hisztidin-tartalmú, más, potenciálisan tejkorlátozó aminosavakhoz képest” – mondta Hristov. „Ez alátámasztja hipotézisünket, miszerint a hisztidin válik az elsődleges limitáló aminosavvá, amikor a teheneket alacsony fehérjetartalmú táplálékkal etetik. Így a mikrobiális fehérje, mint aminosavforrás szerepe a tejfehérje szintéziséhez és a testfunkciókhoz még kritikusabbá válik.”

Boldog Karácsonyt!

Tisztelt Partnereink!

Köszönjük, hogy ebben az évben is megtiszteltek bizalmukkal. Örömmel tölt el minket, hogy termékeink minőségével, szakembereink tudásával hozzájárulhattunk a sikeres gazdálkodásukhoz.

Békés, boldog Karácsonyt és eredményes, egészségben gazdag Újévet kívánunk Önnek és kedves családjának!

Csitkovics Tibor
ügyvezető igazgató

Stabil termelésnövekedés, gyenge fogyasztás jellemzi a világ sertéshúspiacát

A termelés folyamatos növekedése a gyengébb fogyasztással együtt továbbra is nyomást gyakorol a sertéshús globális piacára és kereskedelmére. Ez a Rabobank legutóbbi negyedéves sertéshúspiaci jelentésének legfontosabb megállapítása. Összességében a bank szerint az alacsonyabb takarmányköltségek, a jobb állategészségügyi helyzet és a javuló termelékenység a kihívást jelentő profitabilitás és a bizonytalan fogyasztási trendek ellenére is erősíti az iparág optimizmusát. A 2022-es és 2023-as termelékenységi kihívások után úgy tűnik, hogy több kulcsfontosságú régió termelése túl van a nehezén – írta a bank. Bár a járvány még mindig nagy nyomást jelent egyes régiókban, az állományok általános egészségi állapota javult. Christine McCracken, a bank vezető állatfehérje-elemzője a közleményben kijelentette: „Az, hogy újból a költségcsökkentésre kell összpontosítani – tekintettel a kevésbé produktív műveletek megszüntetését eredményező inflációs nyomásra – szintén hozzájárul az egy kocára jutó termelés fellendüléséhez. Egyfelől ez a javulás üdvözlendő tendencia és csökkenti a költségeket, ugyanakkor többlettermelés súlyosbítja a regionális túlkínálatot, és nyomást gyakorol a piacra.” A bank szerint a tenyészállományok csökkentése a világ legtöbb részén (Európa és Dél-Korea kivételével) lassan halad, a folyamatos profitabilitási nyomás és a világkereskedelem gyors fordulatára vonatkozó korlátozott optimizmus ellenére. A kukorica és a szója ára 2023 harmadik negyedévében csökkent, miután a jó észak-amerikai termés segített a készletek újratermelésében, és megjelentek a nagy dél-amerikai termésre vonatkozó várakozások – írta a bank. A fogyasztók alkalmazkodnak az inflációs nyomáshoz, ugyanakkor a sertéshús továbbra is alapvető táplálék, és a fogyasztás általános tendenciái stabilak maradnak.

A csomagolási típusok és az értékesítési csatornák azonban továbbra is változnak. McCracken így zárta: „2023 utolsó negyedévében arra számítunk, hogy a nagy készletek, a viszonylag magas belföldi termelés és a kulcsfontosságú importrégiók alacsony sertéshúsárai miatt, hogy a világkereskedelem továbbra is lassú marad.” Ami Európát illeti, a 27 EU-s ország és az Egyesült Királyság sertéshústermelése erőteljesen csökkent – ismertette a Rabobank. 2023 első 7 hónapjában 8,6%-os volt a csökkenés az előző évhez képest. Németországban a kocaállomány 2023 júniusában 2%-kal zsugorodott 2022 decemberéhez képest. Egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 12%-os volt a zsugorodás. A bank várakozásai szerint a kocaállomány csökkenése lassulni fog a javuló termelői árrések miatt. Az export viszont továbbra is gyenge lesz a viszonylag magas árak és a gyengébb világgazdaság miatt.

Oroszország nem enged a minimális exportárakból: zúgolódnak a termelők

Az orosz hatóságok nem hivatalosan megtiltják a gazdáknak, hogy a minimális küszöbérték alatti áron adják el a gabonát külföldi vásárlóknak, bár ez a stratégia láthatóan árt az ágazatnak. Oroszország szeptemberben 480 ezer tonna búza szállítását akadályozta meg Egyiptomba, mivel az eladási ár a kormány által engedélyezett 270 dolláros tonnánkénti FOB („Free on Board”, ami a hajó fedélzetén történő átadást jelent) minimális küszöbérték alatt volt – jelentették a Kommerszant és a Forbes című orosz lapok saját forrásaikra hivatkozva. Az orosz kiadványok feltételezték, hogy a minimális exportárhoz való ragaszkodással Oroszország célja, hogy a világpiacon elfoglalt domináns pozícióját a pénzügyi helyzetüket egyre rosszabbnak érzékelő orosz gazdák javára használja ki, és további bevételt biztosítson a szövetségi költségvetésnek.

A Gorodny című orosz kiadvány közzétette, hogy az orosz kormányzati stratégia máris nyomást gyakorolt az ellátási láncra. A déli régiókban a főként kereskedéssel foglalkozó vállalatok már felfüggesztették a gabonavásárlást a gazdáktól, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő tárolókapacitásuk. Andrej Szizov, a moszkvai székhelyű SovEcon tanácsadó cég igazgatója elismerte, hogy a kormány politikája lelassítja az orosz gabonaexportot, és az ország az egy évvel korábbihoz hasonlóan rekordméretű átmenő készletekkel zárhatja az évet. Egy névtelenséget kérő forrás a lapnak elmondta, hogy az orosz búzához hasonló búzáért jelenleg a világpiacon legfeljebb 240 dollár/tonna FOB árat fizetnek. „Az agrárminisztérium úgy véli, hogy a külföldi vásárlók nem tudnak orosz gabona nélkül élni, és az általunk megszabott áron fognak vásárolni, nekünk csak ki kell várnunk. Kérdés, hogy meddig” – panaszolta el a forrás, kifejtve, hogy Algéria nemrég vásárolta meg az év végéig szükséges mennyiséget, Egyiptom még néhány tendert tart, majd januárig nem vásárol többet. „Tehát várjunk januárig? De novemberben elkezdődik az aratás Argentínában, aztán Ausztráliában, és mindenki ugyanazon a piacon adja el a gabonáját. Tehát nincs garancia arra, hogy januárban az árak a kívánt szintre emelkednek majd, különösen így, hogy a piac túl van telítve, ideértve az ukrán gabonát is, amelynek szállítása ismét megindult Odesszán keresztül” – mondta a forrás a Gorodnynak. A napraforgóolajra is minimális exportárat állapítottak meg. Ennek következtében egyes orosz olajgyárak szeptember vége felé még mindig nem kezdték el a munkát, holott általában szeptember 10-e körül ki szokták nyitni a kapuikat. A belföldi piacon a gazdák a napraforgómagot olyan áron próbálják értékesíteni, amely épphogy fedezi a termelési költségeket. Egyes gazdák arra panaszkodnak, hogy az új intézkedés nagy nyomást gyakorol az exportvámok miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő ágazatra.

A vámok következtében az ágazat átlagos jövedelmezősége 17 százalékról 3 százalékra zuhant – becsülte Alekszandr Jarosenko, az Ural-Don gabonavállalat igazgatója. A minimális exportár újabb csapásnak bizonyult a gazdák számára. „Úgy vélem, hogy még 4 év ilyen korlátozásokkal, és nem lesz többé orosz gabonaexport” – mondta Jarosenko. „Talán odáig nem süllyedünk majd, hogy Kanadából kelljen vásárolnunk gabonát, mint a szovjet időkben, de az export lehetőségét biztosan elveszítjük” – mondta.

Teljes cikk! – Kedvező kilátások a globális baromfipiac számára a kihívások enyhülésével

A Rabobank legfrissebb negyedéves jelentése szerint a globális baromfipiac növekedése 2023-ban várhatóan lassú lesz, mindössze 1%-ot ér el. A globális baromfipiacok azonban jó helyzetben vannak ahhoz, hogy 2023 negyedik negyedévében és 2024 elején fokozatosan javuljanak, bár ennek mértéke attól függ, hogy az egyes piacok mennyire kiegyensúlyozottak.

A gyenge világgazdaság és a költségnövekedésből eredő áremelkedés miatt lassan növekvő baromfifogyasztás után várható némi fellendülés a globális keresletben, amit elsősorban az alacsonyabb takarmányköltségek és ezáltal az alacsonyabb csirkeárak hajtanak. A piacokat továbbra is erősen az árak határozzák meg, de a baromfihúsnak számos piacon előnyére válhat a viszonylag versenyképes ár más fehérjékhez, például a marhahúshoz, a sertéshúshoz és az alternatív fehérjékhez képest.

A Rabobank javuló piaci feltételeket lát az Egyesült Államokban, Mexikóban, Japánban, Dél-Afrikában, Indonéziában és Kínában. Indonéziában és Kínában azonban törékeny lesz a helyzet. Az EU piaca erős volt, de a friss csirkehúsimport magas szintje nyomást gyakorol. Brazíliában és Thaiföldön nagyobb kihívást jelentő körülményekkel kell szembenézni, és a túlkínálatban lévő hazai piacokon a kínálat növekedése terén fegyelmezettebbnek kell lenni.

Brazília várhatóan a nyers csirkehúst legkedvezőbb költségekkel előállító piacként a legnagyobb haszonra tesz szert, míg Thaiföldnek és Kínának újra kell összpontosítania a nyers csirkehús kereskedelmére, ami megkérdőjelezi ezen exportőrök értékbeli pozícióját.

A globális kereskedelem várhatóan 2023 második félévében is erős marad, miután az első félévben rekordmagas 7,2 millió tonnát ért el, amit teljes egészében a nyers baromfihús kereskedelmének növekedése hajtott, miközben a feldolgozott baromfihús kereskedelme jelentősen visszaesett. Az egyre inkább árvezérelt piacokon a fogyasztók termékpreferenciái változnak, és ez a tendencia várhatóan folytatódik 2023 második felében és 2024-ben is.

Az élelmiszerbiztonság, a geopolitika és a fenntarthatóság által vezérelt kormányzati beavatkozások továbbra is hatással lesznek a piacokra és volatilitást okoznak a globális kereskedelemben. A madárinfluenza továbbra is fontos tényező marad, amely hirtelen hatással lehet a globális piacokra, mind a helyi kínálat, mind a kereskedelem szempontjából, különösen, ha Brazília déli államai is érintettek lesznek.

A termelőknek továbbra is a működési oldalra kell összpontosítaniuk. Bár a jelentés szerzői úgy vélik, hogy a takarmányárak enyhén csökkenni fognak, a működési költségek még mindig történelmi csúcson vannak, és fennáll a további volatilitás kockázata a gabonaárak (az El Niño miatt), valamint az energiaárak és az energia elérhetősége terén. Emellett az is fontos, hogy a termelők folyamatos finomhangolással igazítsák kínálatukat a baromfi iránti kereslet változásaihoz.

Teljes cikk! – Küzdelem a borjúkokcidiózis ellen (nem csak) kokcidiosztatikumokkal

A kokcidiózis egy egysejtű paraziták okozta bélbetegség, amely általában a fiatal tej- vagy húshasznú borjaknál 3 hetes és 6 hónapos között jelentkezik. Bár ritkán halálos kimenetelű, kiterjedt bélkárosodást és növekedési zavarokat okozhat, és általában intenzív tartási körülmények között, magas állománylétszám mellett fordul elő.

Az őszi születésű borjak nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel a kokcídiumok szeretik a meleget és a nedvességet. A csapadékos szeptember és október növeli a fertőzés kockázatát, mivel a környezet kedvezőbbé válik az oociszták (peték) borjúról borjúra történő terjedése szempontjából.

A Murray Direct állatorvos szakemberei szerint a borjak a legelőről, takarmányból, hulladékból és alomból származó kokcídium-peték fogyasztásával, illetve a fertőzött borjak nyalogatásával fertőződnek meg. A parazita akár hónapokig is túlélhet az állatok környezetében, és a betegség elleni védekezés elmulasztása befolyásolhatja a jövőbeli termelékenységi szinteket, beleértve a növekedési rátát, valamint késleltetheti az ivarérés kezdetét, ami tejhasznú borjak esetén a tejtermelés csökkenéséhez vezethet.

A harmadik generációs tejtermelő, Darren Coombes, aki fiával, Timmel együtt 890 hektáron gazdálkodik az Egyesült Királyságban, a somerseti Bridgwater közelében, úgy véli, hogy a tejelő borjak kokcidiosztatikummal való etetése segíthet a betegség megfékezésében. A közelmúltban borjainak egyötödét érintő járvány tört ki nála.

Coombes 425 tehenet – egész évben ellő Holstein-frízeket – tart, amelyek a Muller és a Sainsbury’s számára szállítanak tejet. Az állatokat naponta kétszer fejik, és 10 500 liter tejet adnak 4,3% zsír- és 3,25% fehérjetartalom mellett.

„Borjat egyet sem vesztettünk el, sok növekedést viszont igen, és a borjaknak sok időbe telt, mire felépültek” – mondta.

Az állatorvos javaslatára a borjakat a Deccox nevű termékkel etették, amely a jobb tisztaság mellett segített a járvány felszámolásában.

Coombeséknál az újszülött borjak az első három napban kolosztrumot kapnak. A borjakat az első héten borjúnevelőkben tartják, ahol a negyedik napon állnak át a tejpótló tápszerre, amelyből naponta kétszer három liternyit kapnak cumisüvegből. A borjak születésüktől kezdve szabad hozzáférést kapnak a tiszta ivóvízhez és a friss szalmához, valamint a Mole Valley Farmers NSP NPP Calf Rearer 18+ Deccox nevű termékéhez, amely egy 18%-os fehérjetartalmú, kokcidiosztatikummal kiegészített táp, amely segít a kokcidiózis kezelésében és kezelésében.

„Ez egy nagyon homogén és ízletes termék, a borjak is szeretik. A borjak hét nap elteltével átkerülnek a 2 Forster-Technik automata etetőgép egyikére, ahol 30 fős csoportokban tartják őket. A borjakat naponta négyszer etetik, és 24 óra alatt legfeljebb 8 liter tejet kaphatnak. A 49. naptól kezdve fokozatosan csökkentik a tej mennyiségét, majd az 56. napon elválasztják őket.”

A borjak hat hónapos korukig ugyanabban a csoportban maradnak. Öt hónapos koruk után 1 kg házi termesztésű, hengerelt árpát és ad lib. fűszilázst kapnak, a nevelőtápot pedig napi 1 kg-ra fogják vissza. A Deccoxot 9–10 hónapos korban vezetik az állatok étrendjéből. „A kokcidiózist teljesen távol tartotta” – jegyezte meg Coombes. „Különböző dolgokat próbáltunk ki, és soha nem tudtunk igazán a végére járni a dolognak, amíg be nem vezettük a Deccoxot”.

Emellett azonban a higiénia is kulcsfontosságú. A borjúnevelőket fertőtlenítik és gőzzel tisztítják az egyes csoportok cserélődésénél, és a szalmaágyat is bőségesen pótolják, hogy a borjak szárazon maradjanak.

Andy Adler, a Molecare Farm Vets állatorvosa szerint a kokcidiózis megfékezésében kulcsfontosságú az ivóvizes és a takarmányvályúk bélsárral való szennyeződésének megakadályozása. „A vályúk megemelt kialakítása a rendszeres tisztítás mellett nagyon fontos a bélsár szájon keresztüli átvitelének megelőzése érdekében. A szalmás almot igen gyakran kell pótolni, hogy a borjak csak friss, tiszta szalmát egyenek”.