Rangos elismerésben részesült az Agrofeed Kft. a Magyar Innovációs Nagydíj Bizottsága részéről. Pályázatunkat, – melyben nevesített közreműködő volt a Széchenyi István Egyetem – 53 pályamű közül emelték ki.
Témánk a probiotikus hatású fermentált takarmányozás volt, amely alkalmazásával több állatfaj esetében is sikeres kísérleti eredmények születtek.
Köszönjük minden kollégánknak a támogató csapatmunkát!
A terményárak hatalmas csökkenése és a termelési költségek növekedése várhatóan redukálja az Egyesült Államok nettó mezőgazdasági jövedelmét idén, bár az infláció elfedheti az ár- és jövedelemcsökkenés mértékét az elmúlt évekhez képest. Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) a múlt héten 116 milliárd dolláros nettó mezőgazdasági bevételt prognosztizált a 2024-es évre, ami a 2023-as 156 milliárd dollárhoz és a 2022-es rekordösszegű 186 milliárd dollárhoz képest csökkenést jelent. Ugyanakkor még így is ez lenne az ötödik legmagasabb eredmény az elmúlt három évi és a 2013-as értékeket követően.
Az inflációval kalkulált 2024-es előrejelzés azonban 4%-kal marad el a 20 éves átlagtól, és 41%-kal kevesebb, mint 2022-ben volt. Ez a nettó mezőgazdasági jövedelem legmagasabb kétéves csökkenését jelentené 1983 óta, amikor is az Egyesült Államok mezőgazdasága súlyos válságba került. Azaz a 2024-ben elért 116 milliárd dolláros nettó mezőgazdasági bevétel 27%-kal maradna el az inflációval kiigazított előző évi összbevételtől és 2006 óta a legnagyobb éves csökkenést jelentené.
Több inflációval korrigált nyersanyagár nem sokkal marad el a 2020-as alacsony szintektől, és 2020 rendkívül nehéz év lett volna a gazdák számára a hatalmas kormányzati támogatások nélkül a kereskedelmi háború és a világjárvány közepette. A közvetlen kormányzati kifizetések az amerikai nettó mezőgazdasági jövedelem mintegy 48%-át tették ki 2020-ban, ami 1983 óta a legmagasabb arány volt. A kormányzati kifizetések nélkül számítva a teljes, inflációval kiigazított nettó mezőgazdasági jövedelem 2002 óta 2020-ban volt a legalacsonyabb.
A kereskedelmi háború dollárjai 2025-ben ismét aktuálissá válhatnak a későbbi amerikai elnökválasztás kimenetelétől függően, mivel a korábbi elnök, Donald Trump február elején ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén rendkívüli vámokat vet ki a kínai árukra. Az USDA előrejelzése szerint a 2024-es közvetlen kormányzati kifizetések a nettó mezőgazdasági bevételek közel 9%-át teszik ki, ami hároméves csúcs, de jóval az átlag alatti és a kereskedelmi háború előtti szinten van.
Az ukrán mezőgazdasági ágazat az Európai Unióba történő integrációjának feltételeit tárgyalások során fogják meghatározni – jelentette ki két miniszter is február közepén, tagadva ezáltal, hogy Kijev az EU zöld megállapodás enyhítését fontolgatná. Ugyanakkor korábban egy magas rangú tisztviselő azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy Ukrajna a márciusban kezdődő csatlakozási tárgyalások során fontolóra veheti az EU agrártámogatásáról való lemondást a zöld megállapodás enyhítéséért cserébe.
„Ukrajna mezőgazdasági ágazatának az EU közös agrárpolitikájához (KAP) való csatlakozásának feltételeit a tárgyalási folyamat során határozzák meg” – jelentette ki Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes és Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter külön nyilatkozatban. „Nem lehet szó a támogatások és segélyek mellőzéséről, mivel a szabályoknak mindenkire ugyanúgy kell vonatkozniuk” – közölték.
A több százmillió ember élelmezésére képes és hatalmas agrárkomplexummal rendelkező Ukrajna tavaly meghívást kapott az EU-hoz való csatlakozásra, a csatlakozási tárgyalások pedig márciusban fognak elkezdődni, hogy az ország jogszabályait összehangolják az uniós követelményekkel. Ukrajna hatalmas mezőgazdasági ágazatának – amely a 2022-es orosz támadás előtt a világ negyedik legnagyobb gabonaszállítója volt – integrálása az EU-ba vélhetőleg mind politikai, mind gazdasági szempontból rendkívül érzékeny kérdés lesz. Kijev hét év alatt 96,5 milliárd euró támogatásra lehet jogosult az EU közös agrárpolitikájából, ha a jelenlegi szabályokat alkalmazzák az Ukrajnával kibővített unióra.
„Úgy tűnik számomra, hogy az ideális tárgyalási stratégia (az ukrán gazdák számára) az, hogy kevesebb korlátozást érjünk el a kereskedelemben és a környezetvédelemben, és mi hajlandóak leszünk mindezeket megtenni támogatásokért cserébe” – jelentette ki egy névtelenségét kérő hivatalnok. Az Európai Bizottság szóvivője egyelőre nem reagált a Reuters megkeresésére.
A tárgyalásokra nehéz időszakban fog sor kerülni, mivel február elején a gazdák Európa-szerte az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak az EU-s zöld megállapodásra vonatkozó állatjóléti és növényvédőszer-használati szabályozások, valamint a mezőgazdasági területek 4 százalékának parlagon hagyása ellen. A Kijev számára fizetett támogatások a meglévő tagállamok mezőgazdasági támogatásainak mintegy 20 százalékos csökkenését is előidézheti – írta a Financial Times folyóirat 2023 őszén. Az EU azon döntése, miszerint 2022-ben minden ukrán élelmiszerre kivetendő importvámot eltörölt, máris tiltakozásokat váltott ki a szomszédos tagállamokban, mivel a gazdák az olcsóbb ukrán mezőgazdasági termékekkel való versenyben hátrányokat szenvedhetnek el.
Az Európai Bizottság idén januárban közölte, hogy meghosszabbítja az ukrán exportra kivetett importvámok felfüggesztését. Ugyanakkor intézkedéseket javasolt az Ukrajnából származó mezőgazdasági import korlátozására és a parlagon hagyott földterületekre vonatkozó szabályok rugalmasabbá tételére, hogy ezzel próbálja megfékezni a franciaországi és más EU-tagállamok feldühödött mezőgazdasági termelőinek tiltakozását.
A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete február és március hónapban tartotta hagyományos szakmai rendezvényeit. A szakmai fórumokon cégünk is képviseltette magát és bemutatta a szép számú érdeklődőknek legújabb fejlesztéseit, köztük az AB Kontroll programját. Az antibiotikum- és cinkmentes takarmányozás égető feladata a sertéságazatnak, amelyhez az Agrofeed hatékony megoldásokat kínál.
Miközben az Európai Unióban a gazdák tiltakozása egyre fokozódik, az Európai Bizottság megtört és engedményeket tett annak érdekében, hogy enyhítse a helyzetet. Az év eleji németországi tüntetéseket követően több ezer gazda zárta el traktorjaival a franciaországi főutakat. Február első napjaiban pedig több ezer belga gazdálkodó nagyjából 1300 traktorral állta el az utat az Európai Parlament előtt Brüsszelben. A legutóbbi tiltakozások során több tucat franciaországi gazdát tartóztattak le, akik megpróbálták elzárni az ország 12 millió embert ellátó fő nagybani piacához, a Rungishoz vezető utakat. A francia kormány korábban figyelmeztette a gazdákat, hogy a Rungisnál történő bármilyen zavargás a karhatalmi szervek beavatkozását vonja maga után. Brüsszelben a gazdák tojásokkal dobálták meg a Parlament épületeit, és számos helyen tüzet is gyújtottak a régióban. Franciaországban és Belgiumban az Európai Parlament számos épületére hígtrágyát és istállótrágyát szórtak. A gazdák amiatt dühösek, hogy az Európai Bizottság tovább csökkenti a Közös Agrárpolitika mezőgazdasági támogatását, amelynek legfőbb célja, hogy megvédje a gazdákat a csökkenő áraktól és az olcsó importtól. Felháborítónak tarják, hogy egyre több környezetvédelmi előírást vezetnek be, amelyeket szerintük lehetetlen betartani, miközben a világ gyorsan növekvő népessége számára próbálnak élelmiszert termelni.
Isabel Proost flandriai gazdálkodó a következőket mondta: „Azért vagyunk itt, hogy megvédjük mezőgazdaságunkat. Már három éve sikertelenül próbáljuk felhívni a belga kormány figyelmét a problémáinkra. Ideje felébrednünk, hiszen egész Európával együtt harcolnunk kell egy közös ügyért: azért, hogy mi és a gyermekeink számára lehetővé váljon a mezőgazdasági szakma, mint foglalkozás.” A gazdák egyik fő vitájának sarokpontja az európai zöld megállapodás, amelynek lényege, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon, valamint a természet helyreállításáról szóló törvény, amelynek célja „a biológiai sokféleség növelése a mezőgazdasági ökoszisztéma által.” Egy másik brüsszeli tiltakozó, Bart van Rooyen elmondása szerint: „A KAP célja, hogy anyagilag támogasson minket, hogy továbbra is olyan élelmiszereket termelhessünk, amelyek a fogyasztók számára megfizethetőek. Az Európai Bizottság azonban a támogatások csökkentésével továbbra is a mi zsebünket sújtja, lehetetlenné téve számunkra, hogy versenyezzünk az olcsóbb importtal. Ezek a tényezők, valamint a végeláthatatlan környezetvédelmi előírások, a még több bürokrácia és a gazdák folyamatos sanyargatása azt jelenti számunkra, hogy határozott lépéseket kell tennünk. Elég volt. A Bizottságnak meg kell hallgatnia minket.”
Az Európai Bizottság azonban úgy véli, hogy már meghallgatta őket és engedményeket is tett a gazdáknak, például engedélyezte számukra, hogy a környezetvédelmi okokból parlagon hagyott földterületeket újra termelésbe vonják. A nyomásgyakorlás következtében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az uniós miniszterek soron következő ülésén javaslatot tesznek az adminisztratív terhek csökkentésére. Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdaságért felelős biztosa a következőket mondta: „Ezzel az ideiglenes csökkentéssel a Bizottság rugalmasságot tanúsít és szolidaritást vállal az európai mezőgazdasági termelőkkel a rendkívüli nehézségek közepette. Azáltal, hogy lehetővé teszi a nitrogénmegkötő növények és a köztes növények termesztését növényvédő szerek használata nélkül, ez a csökkentés egyensúlyt teremthet rövid távon a gazdálkodók támogatásában, hosszú távon pedig az éghajlat, a talaj egészsége és a biológiai sokféleség védelme között.”
Február elején a közös mezőgazdasági érdekcsoportok nevében a Copa-Cogeca levelet küldött Von der Leyennek, amelyben felvázolták a Bizottság hibáit. Ebben a levélben a következőket írták: „Hallgatnunk kell a hangokra, amelyeket a vidék visszhangoz Európa nyugati részétől egészen a keleti végekig. A gazdálkodó közösségek óriási kihívásokkal és nyomással néznek szembe, amelyek az elmúlt években egyre inkább felhalmozódtak. A gazdasági terhek és a bürokrácia EU-szerte fojtogatja a mezőgazdasági termelőket. Az éghajlati és geopolitikai válságok következményei jelentős mértékben érintik gazdaságainkat. És, mindeközben úgy érezzük, hogy még több megszorítás és európai szabályozás fog nehezedni ránk, ami súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel jár a termelésre, a jövedelemre, valamint a környezetvédelmi és szociális normáknak kevésbé megfelelő importtermékek növekedésére nézve. „Az elmúlt években erőteljesen felszólaltunk, de nem hallgattak meg minket! Ennek eredményeképpen a helyzet számos tagállamban nagyon feszült, a gazdák az utcára vonulnak, mivel a ma ismert európai családi gazdaságok fennmaradása veszélybe került.” Minden szem a politikusokra fog szegeződni a közeljövőben, mivel idén júniusban tartják az európai parlamenti választásokat. A képviselők attól tartanak, hogy a több gazdálkodót vonzó szélsőjobboldali pártok győzelmet arathatnak a szavazások során.
A baromfitenyésztők rengeteg adatot gyűjtenek. Az intelligens eszközöket (IoT), az ok-okozati elemzést és a generatív mesterséges intelligenciát ötvöző új technológia felhasználhatja mindezen információkat a madarak egészségét, a termelést és az általános jövedelmezőséget érintő döntések optimalizálásához.
A 2023-as Poultry Tech Summit konferencián Evan Sadlon, az MTech Systems adattudományi vezetője arról beszélt, hogy ez a technológia pontosabb válaszokat adhat olyan kérdésekre, mint például, hogy milyen hatással vannak a különböző előmelegítési rendszerek az átlagos napi súlygyarapodásra, hogyan változtatja meg a növekedési görbe inflexiós pontját az egy madárra jutó indító táp mennyisége, vagy hogy mikor kell különböző szellőztetési programokat indítani a takarmányhasznosítási arány (FCR) optimalizálása érdekében?
Arról, hogy mi az az ok-okozati elemzés, Sadlon szemléltetésképp megosztott egy táblázatot, amely a vízbefulladások és a Nicholas Cage-filmek között mutat összefüggéseket. „A táblázat szerint csak annyit kell tennünk az életek megmentése érdekében, hogy megakadályozzuk Nicholas Cage-et, hogy tovább színészkedjen” – mondta. „Hogyan különíthetjük el Nicholas Cage és a vízbefulladó emberek esetét a tényleges ok-okozati összefüggésektől? Ez valójában az ok-okozati elemzés. Azt keresi, hogy milyen cselekedetek vezetnek ténylegesen konkrét eredményekhez.” A baromfitenyésztők ugyanilyen hibákat követhetnek el gazdaságukban az adatgyűjtés során. A baromfiistállókban elhelyezett érzékelők az IoT segítségével számos tényezőre vonatkozó információkat gyűjtenek a madarak egészségi állapotától kezdve az istállón belüli környezeti feltételekig. „De ok-okozati elemzés nélkül a termelők nem biztos, hogy ténylegesen fel tudják használni ezeket az adatokat az eredményeik javítására” – tette hozzá.
A generatív mesterséges intelligencia sokkal eredményesebbé teszi a döntéshozatalt. Ezt a technológiát általában a mesterséges intelligencia következő generációjaként szokták emlegetni, mivel képes az általa gyűjtött adatokra építkezni. A generatív mesterséges intelligencia segíthet a baromfiadatokkal foglalkozó tudósoknak a madarak nevelésével és takarmányozásával kapcsolatos döntések meghozatalához használt kódolási és elemzési módszerek fejlesztésében és javításában.
A Rabobank 2024 első negyedévére vonatkozó sertéshúspiaci jelentése szerint az első jelek arra utalnak, hogy a sertéshústermelés lassulni fog, mivel a kulcsfontosságú régiókban csökken a kocaállomány. Chenjun Pan, a Rabobank állati fehérjepiacokkal foglalkozó vezető elemzője szerint az előrejelzések szerint 2024 első felében a globális sertéshús-kereskedelem csökkenése várható, mivel az importáló országok magas készletei csökkentik a keresletet. „A sertéshúsexport számára gyenge piacot látunk, különösen a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán zajló válság miatt, amely megnehezíti az Ázsiába irányuló európai szállítmányokat” – mondta Pan. A jelentés által megállapított egyik tendencia az, hogy 2024-ben várhatóan csökken vagy stagnál a termelés Kínában, az Egyesült Államokban és néhány európai országban, a betegségek okozta nyomás pedig tovább növeli az ágazat általános kihívásait.
Bár a termelés ellenszélben lehet, a takarmányárak továbbra is csökkennek, a kukorica és a szója ára éves szinten várhatóan 15–25%-kal fog esni. „Az alacsonyabb takarmányköltségek üdvözlendő megkönnyebbülést jelentenek a sertéstenyésztők számára, javítva az árrést a bizonytalanság idején – mondta Pan. A Rabobank ugyanakkor továbbra is arra figyelmeztet, hogy az időjárással kapcsolatos volatilitás hatással lehet az ellátásra és az ármozgásokra.
Brazília sertéshústermelése továbbra is emelkedik, mivel egyes régiókban továbbra is a csökkenő állományokkal kell számolni. A jelentés rámutatott, hogy a világban egyenlőtlen a növekedés az afrikai sertéspestis járványkitöréseivel, különösen az ázsiai, különösen a kínai állományok csökkenésével. „Arra számítunk, hogy a betegségkitörések folyamatos bizonytalanságot teremtenek 2024-ben is” – mondta Pan. „Eközben a termelékenység 2024-ben tovább javul, a genetikai nyereség, a jobb gazdaságirányítás és a költségcsökkentési stratégiák hatására.”
Minden piaci nehézség ellenére a sertéshúsfogyasztás továbbra is ellenáll az inflációs körülményeknek világszerte. A Rabobank a globális sertéshúsfogyasztás enyhe javulására számít az év folyamán. „A sertéshús továbbra is alapvető fehérje, amely megállja a helyét a drágább húsokkal, például a marhahússal szemben” – mondta Pan.
Az ukrán parlament február 8-án tárgyalt a tejipar jelenlegi helyzetéről. Arszen Didur, az Ukrán Tejipari Vállalkozások Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondása szerint a fő napirendi pont a tejfeldolgozók panasza volt a nyerstejhiánnyal kapcsolatban. Az ukrán Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztérium előzetes számítása szerint 2023-ban Ukrajnában a tehénállomány 4 százalékkal csökkent, azaz 1,29 millióra esett vissza. A hiány növeli a nyomást a teljes értékláncban, ami megemeli az árakat. Például a vaj átlagára az ukrán piacon tavaly 40 százalékkal ugrott meg. „Az [ukrán tejfeldolgozók esetében] az átlagos kapacitáskihasználtsági arány 50–60 százalék. Ez hatással van a termelési költségekre és a versenyképességre is” – mondta Didur a Telegraf nevű helyi lapnak. Állami támogatás nélkül a tejipari vállalatok nem fogják korszerűsíteni a termelési kapacitásaikat, és nem fogják tudni a tavalyi szinten sem fenntartani a működésüket.
A helyzet olyannyira súlyosnak tűnik, hogy az ukrán élelmezésbiztonság is veszélybe kerülhet. Didur jelezte, hogy Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa annak érdekében, hogy a tejipar helyzete ne romoljon tovább, rendeletet adott ki, amelyben utasította a hatóságokat a 10 éves fejlesztési terv megkezdésére. Enélkül várhatóan az ágazat fokozatos gyengülése következik. „Ha nem ösztönözzük a tejtermelést és nem növeljük az állatállományt állami támogatással – jelentette ki Didur. –, akkor folyamatos veszteségeink lesznek. Ennek következtében természetesen magasak lesznek a nyersanyagárak. Már most is elveszítettünk néhány külföldi piacot a megnövekedett költségek miatt – mondta, majd hozzátette, hogy a hazai piac is elveszhet. „Ha már ma jelentősen vesztünk a sajtok esetében, akkor holnap a túróban, valamint ugyanezekben a tejtermékekben is kudarcot fogunk szenvedni.”
A 2024-es ukrán nemzeti költségvetés azonban már összeállt és nem tartalmaz külön forrásokat a tejágazat támogatására. A törvényhozók által az ágazat számára jóváhagyott bármilyen támogatás legkorábban 2025-ben érkezhet. Addig is fontos kérdés, hogy az amúgy is nehéz helyzetben lévő nemzeti költségvetés megengedheti-e magának a tejtermelőknek nyújtott támogatásokat egyáltalán.
A Saccharomyces cerevisiae boulardii nevű élesztőgomba javíthatja az élelmiszerbiztonságot, csökkentheti a szalmonella megtelepedését, és fokozhatja a bélrendszer helyes működését a baromfitápokon keresztül.
„Megvizsgáltam ezt az élesztőgombát, a múltbeli adatoktól egészen a legfrissebb kutatási eredményekig annak érdekében, hogy ez az élesztőgomba hatásos eszköz lehessen bizonyos termékekben” – magyarázta Dr. Bill Potter, az Elanco vállalat élelmiszerbiztonsági tanácsadója, a 2023-as Poultry Tech Summit konferencián.
A Saccharomyces cerevisiae boulardii-t eredetileg a borfeldolgozás javítására fedezték fel. Névadója, Henry Boulard 1920-ban Indokínába utazott, hogy új élesztőtörzseket keressen, amelyek felhasználhatók az erjesztési folyamat során. Sajnos ez a látogatás éppen egy időben történt az akkori kolerajárvánnyal. „Észrevette, hogy az ottani bennszülöttek egy része bizonyos növényekhez, mint például a licsi gyümölcséhez nyúlt” – mondta Potter, megjegyezve, hogy az ebből a gyümölcsből készült tea enyhülést hozott a kolera okozta bélrendszeri problémákra. „Ahogy mondani szokták, a többi már történelem” – tette hozzá.
Az élesztőgombának három fő hatása van: a mikrobiom egyensúlyának fenntartása, a természetes védekezőképesség javítása és a bélegészség megóvása. A Saccharomyces cerevisiae boulardii egyik legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy képes megkötni az oxigént. Más szóval, elvonja az oxigént, ezáltal javítva az élelmiszerbiztonságot, hiszen a felesleges oxigént különben a Salmonella, az E. coli és más kórokozók hasznosítanák a baromfi bélrendszerében.
Kereskedelmi kísérletek során a Saccharomyces cerevisiae boulardii-val kiegészített takarmánnyal táplált csirkéknél jelentősen csökkent a kórokozók megtelepedése. Egy másik vizsgálat során hasonló E. coli csökkenést tapasztaltak egy tojótyúk-telepen. A Saccharomyces cerevisiae boulardii nem csodaszer, figyelmeztetett Potter, de ha az élesztőgombát más kezelési stratégiákkal együtt alkalmazzák, javítható az élelmiszerbiztonság.
A hús régóta fontos táplálékforrás, mivel számos értékes könnyen felvehető tápanyagot biztosít szervezetünk számára.
Más állati eredetű élelmiszerekkel, például a hallal, a tojással és a tejjel együtt számos európai kulturális hagyományban és konyhában fontos szerepet játszik. Az emberek biológiailag alkalmazkodtak a húst tartalmazó étrendhez, ami fontos az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjából. A húsban és más állati eredetű élelmiszerekben található tápanyagok beszerzése nem könnyű, mivel növényi eredetű élelmiszerekből nem juthatunk hozzájuk.
A húsban rengeteg vitamin, ásványi anyag és a szervezet által könnyen hasznosítható mikrotápanyag található. 100 gramm vöröshúsban például a riboflavin, a niacin, a B5- és B6-vitaminok ajánlott napi szükségletének mintegy 25%-a megtalálható, míg a B12-vitaminszükséglet kétharmadát biztosítja. Az állati eredetű élelmiszerekben szegény étrend tápanyaghiányt okozhat. Tanulmányok kimutatták, hogy a kevés húst tartalmazó étrend kockázatot jelenthet az agy és a reproduktív rendszer fejlődésére. Közismert tény, hogy az állati eredetű élelmiszerek nélkülözhetetlenek a csecsemők számára életük első 1000 napja során, illetve a serdülőkori csontozat és agy megfelelő fejlődéséhez.
A húsban és a feldolgozott húskészítményekben számos fontos bioaktív vegyület található, például B1-vitamin, vas, cink, kolin, L-karnitin, konjugált linolsav (CLA), glutation, taurin és kreatin, amelyek igazolt élettani tulajdonságokkal rendelkeznek. A konjugált linolsav például jelentős figyelmet kapott az elmúlt két évtizedben, biológiailag kedvező hatásai miatt. A CLA modulálja az immun- és gyulladásos válaszokat, valamint javítja a csonttömeget, míg a karnozin erős antioxidáns és antigenotoxikus hatással rendelkezik, beleértve a sejtek öregedésgátlását is.
Az ember evolúciós szempontból mindenevőként fejlődött ki, és a hús évmilliók óta étrendünk központi eleme. A hús egészségügyi veszélyeiről szóló állítások nemcsak valószínűtlenek evolúciótörténeti szempontból, de azokat korántsem támasztják alá szilárd tudományos bizonyítékok. A vörös hús és feldolgozott húskészítmények fogyasztását a vastagbélrákkal és a kóros megbetegedésekkel kapcsolatba hozó bizonyítékok többsége olyan megfigyeléseken alapul, amely jelentős mértékben meghaladta a legtöbb európai ország átlagos húsbevitelét.
Érdekes módon egy brit tanulmány szerint a vegetáriánusok és a húsevők körében hasonló arányban fordult elő bél- és vastagbélrák, ami arra utal, hogy nem a húsfogyasztás a betegség fő oka. Az élelmiszerek, a húsok és a rák közötti összefüggést nagyon nehéz vizsgálni, mivel számos olyan valós vagy vélt elem van, amely kedvezhet a rák kialakulásának és fejlődésének. A nemzeti hatóságok az ajánlásokat a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) által kidolgozott tanulmányokra alapozzák, amelyek kiemelik és osztályozzák a rák kialakulásáért biztosan, vagy feltehetően felelősnek tartott hozzávalókat.
A „rákkeltő” kifejezést olyan dolgokra használják, amelyek rákot okozhatnak. A probléma a nyilvánossággal való kommunikáció szempontjából az „okoz/okozhat” kettőségben rejlik. Ebben az esetben nem lehet határozott ok-okozati összefüggéssel szolgálni. Más szóval, nem lehet azt mondani, hogy „ha feldolgozott húst eszel, akkor biztosan vastagbélrákos leszel.” Ugyanígy nem lehet azt mondani, hogy ha valaki ki van téve egy rákkeltő anyagnak, akkor biztosan rákos lesz. A tudósok úgy gondolják, hogy a „rákkeltő” anyag valami olyasmi, ami bizonyos dózisban és bizonyos ideig fogyasztva növelheti egy bizonyos típusú rák kialakulásának kockázatát az életünk során. Amikor azonban ezeket az információkat megosztják a nagyközönséggel, az értelmezés gyakran az, hogy ha egy anyag vagy élelmiszer rákkeltő, akkor az egészen biztosan rákot is fog okozni.
Ennek a félreértésnek a következménye az, hogy egyesek azt hiszik, hogy ha nem eszünk bizonyos élelmiszereket, sem pedig rákkeltő anyagot, akkor biztonságban vagyunk a betegséggel szemben. Sajnos ez nem igaz. Kialakulhat tüdőrák akkor is, ha nem dohányzunk, és vastagbélrák akkor is, ha szigorúan vegetáriánusok vagyunk. Senki sem tudja biztosan megmondani, hogy ha naponta feldolgozott húskészítményeket fogyasztunk, akkor valóban vastagbélrákot kapunk-e vagy sem. De ez nem jelenti azt, hogy egy bizonyos élelmiszer fogyasztása, vagy nem fogyasztása ugyanolyan kockázatnak tenné ki az emberi szervezetet.
Visszatérve az IARC írásához, a különböző anyagok osztályozása nem aszerint történik, hogy mennyire rákkeltőek, nem foglalkoznak az adott anyagnak való kitettség egyéni vagy kollektív kockázatának tényezőjével sem, csupán azt vizsgálják, hogy bekerült-e már a nyilvántartásba, mint rákkeltő anyag. Ez azt jelenti, hogy helytelen minden rákkeltő anyagot egyformán kezelni. Az az állítás, hogy „a feldolgozott hús olyan, mint a dohányzás vagy az azbeszt” mélységesen helytelen, és egyáltalán nem szolgálja a közvélemény és köztudat formálását. A rákkeltő anyagok különbözőek, de nem az IARC feladata, hogy ezt a szempontot osztályozza. Van egy érdekes pont az IARC által vizsgált fogyasztási mennyiségekkel kapcsolatban, amelyek napi 50 gramm feldolgozott húsnál vagy napi 100 gramm vörös húsnál húzzák meg a határt. Ez a fogyasztási szint sokkal magasabb, mint az európai fogyasztók vagy a világ többi része esetében. Mindezen okok miatt a hús és a feldolgozott húskészítmények az egészséges és kiegyensúlyozott étrend részeként biztonságosan fogyaszthatóak, de a legfontosabb, amit a hatóságoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy ezeket a fogalmakat világosan és megfelelően kommunikálják az emberek felé.
