Skip to main content

Szerző: c001os

Ismét jelentősen csökkent a németországi hústermelés

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) jelentése szerint az előzetes eredmények szerint a kereskedelmi vágóhidakon 2023-ban 6,8 millió tonna húst állítottak elő. Ez 4,0%-kal, azaz 280 200 tonnával kevesebb, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy a hazai hústermelés a 2016-os csúcsérték (8,25 millió tonna) óta már a hetedik egymást követő évben csökkent. A 2017-től kezdődő viszonylag enyhe csökkenések után a hústermelés 2022-ben 8,1%-kal zuhant az előző évhez képest, és most, 2023-ban ismét jelentős visszaesés történt. Összesen 47,9 millió sertést, szarvasmarhát, juhot, kecskét és lovat, valamint 702,2 millió csirkét, pulykát és kacsát vágtak le a vágóhidakon 2023-ban.

Ami a sertést illeti, a 2023-ban levágott 43,8 millió állattal a levágott sertések száma 7,0%-kal, 3,3 millióval csökkent az előző évhez képest. A levágott hazai eredetű sertések száma 7,7%-kal, közel 42,3 millió állatra csökkent. A német vágóhidakon levágott import sertések száma viszont 19,5%-kal, 1,5 millió állatra emelkedett. A vágóhidakon 2023-ban összesen mintegy 4,2 millió tonna sertéshúst állítottak elő. Ez 6,8%-kal, azaz 306 500 tonnával volt kevesebb, mint 2022-ben. A 2016-os rekordévhez képest 2023-ban mintegy 1,4 millió tonnával kevesebb sertéshúst állítottak elő, ami több mint negyedével (-25,1%) kevesebb.

Tejipari fejlesztési tervek Kazahsztánban: ambiciózus vagy irreális?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Kazahsztán tervbe vette, hogy a következő 4 évben 100 ezer állattal növeli a tejelőmarha-állományát és 725 tonnával a tejtermelést. Néhány piaci szereplő szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy végül minden projekt megvalósul. A növekedést elsősorban a tejgazdaságok és a tejfeldolgozó infrastruktúra építésére és korszerűsítésére nyújtott, támogatott kamatozású kormányzati hiteleknek kell táplálniuk. 2023-ban 81 tejtermelő gazdaság és 17 tejfeldolgozó üzem építésének terveit hozták nyilvánosságra Kazahsztánban, sok közülük állami támogatással épül meg – írta meg a The Dairy News Central Asia helyi hírportál. Az azonban még nem derült ki, hogy mindezek a projektek megvalósulnak-e.

Mihail Miscsenko, egy moszkvai székhelyű agytröszt, a Dairy Intelligence Agency igazgatója kétségeit fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott adatok reálisak: „Őszintén szólva nem teljesen hiszem, hogy ezek a számok teljesülni fognak, tekintve, hogy a teljes kazahsztáni ágazat ágazat becsléseink szerint 1,9 millió tonna tejet termel [évente]” – mondta Mishenko, hozzátéve, hogy némi növekedés azért elképzelhető az alacsony bázishatás miatt.

Danijar Abitajev, az OAHK helyi tejipari vállalat vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a bejelentett projekteknek csak 10%-a valósul meg. A kazahsztáni új tejipari projektek fő akadályaként a munkaerőhiányt, elsősorban a magasan képzett munkaerő hiányát említette. Miscsenko szerint Kazahsztán számára az is kihívást jelent majd, hogy viszonylag rövid idő alatt 100 ezer darab szarvasmarhát, különösen magas termelékenységű állatokat szerezzen be. Ezen túlmenően a tejipari beruházások megtérülése általában 10 évet vesz igénybe, mondta Abitajev. Ennek eredményeként a befektetők jellemzően vonakodnak beleugrani a tejágazat nagy projektjeibe.

Miscsenko emellett azért is aggodalmát fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott tervek nem szólnak semmit a takarmányozásról. A takarmányhiány bizonyos esetekben súlyosan megnehezítheti a bővítési terveket. Emellett Kazahsztánnak nincs elegendő feldolgozó kapacitása sem a plusz 725 ezer tonna tej feldolgozásához – mondta Miscsenko, hangsúlyozva, hogy ezen a tervezett 17 gyár sem fog érdemben változtatni.

Az elmúlt néhány évben a kazah állami és piaci szereplők közösen hasonlóan ambiciózus célokat tűztek ki az akvakultúra és a marhahústermelés és -export növelésére. A bejelentett tervek azonban egyik ágazatban sem vezettek a termelési teljesítmény tényleges növekedéséhez.

Szalkszentmártonban ülésezett az MTA Állattudományi Bizottsága

Írta: c001os Dátum: Kategória: Vállalati hírek.

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy 2024. április 17-én az Agrofeed Kft. szalkszentmártoni telephelyén biztosíthatott helyszínt az MTA Agrártudományok Osztálya Állattudományi Bizottságának soros üléséhez.

A bizottság egy órás zárt ülése után nyílt szakmai megbeszélésre került sor, ahol az Agrofeed is lehetőséget kapott tevékenysége bemutatására. Elsőként Csitkovics Tibor ügyvezető köszöntötte az elnökséget és a megjelent bizottsági tagokat, majd bemutatta a cégcsoportunk tevékenységét. Ezután Alpár Botond K+F vezető foglalta össze a kutatás-fejlesztésben elért eredményeket, a lovászpatonai sertés- és folyamatban lévő baromfi teszttelep működését, a lezárult GINOP pályázat alatt megépült infrastruktúrát. Emellett ismertette a fermentált takarmányokkal végzett sertés modell emésztés-élettani és nagyüzemi etetési vizsgálatok eredményeit. A nyílt ülés fő szakmai előadását Dr. Tóth Tamás kutató professzor, a Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának megbízott dékánja tartotta „Folyékony fázisú fermentáció (LSF) alkalmazási lehetőségei a brojlercsirkék és a tejelő tehenek takarmányozásában” címmel. Az előadásban összefoglalt, kiterjedt szakmai munkában több prominens kutató mellett 3 kollégánk is részt vett: Molnár Jázmin, Trombitás Martin és Alpár Botond. A rendezvény végén a bizottság tagjai megtekintették az Agrofeed Kft. nemrég átadott fermentáló üzemét és laboratóriumát. Még egyszer köszönjük Dr. Urbányi Béla bizottsági elnöknek a fantasztikus lehetőséget, a Bizottság tagjainak pedig az érdeklődést és a felemelő beszélgetéseket.

Járványügyi modell segít megelőzni az Aujeszky-betegség terjedését a sertésekben

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A fertőző betegségek az állattenyésztés hatékonyságát leginkább korlátozó tényezők közé tartoznak, mivel megjelenésük a megnövekedett elhullás, a takarmányhasznosítási arány csökkenése, az állatorvosi költségek növekedése és a fertőzött hasított testek értékvesztése miatt veszteségekkel jár. 

Jó példa erre a sertéságazat, amely jelenleg a világszerte legelterjedtebb vöröshúsfajtát adja, valamint az egészségügyi és gazdasági kockázat, amelyet az Aujeszky-betegség, a sertések egyik legfontosabb vírusos betegsége jelent. Spanyolországban az Aujeszky-betegséget a házisertésekben már felszámolták, de a vaddisznókban még jelen van, ami jelentős kockázatot jelent a házisertés-állomány újrafertőződésére. Az Aujeszky-betegség kitörésével járó közvetlen gazdasági veszteségek egy betegségtől mentes sertéstelep esetében kocánként 350–800 euróra rúghatnak évente.

A spanyolországi Lleidai Egyetem és a Vadgazdálkodási és Vadvilágkutató Intézet (IREC) kutatói által kidolgozott új járványügyi modell feltárta a telepi menedzsmentintézkedések és a vakcinázás kombinációjának hatását az Aujeszky-betegség elleni védekezésre egy standard sertéstenyésztési rendszerben, különböző járványügyi forgatókönyvek mellett. Az úgynevezett populációdinamikai számítási modell (angol rövidítése alapján „PDP-modell”), egy újszerű eszköz, amely különösen alkalmas komplex dinamikai problémák hatékony tanulmányozására, mivel lehetővé teszi a különböző folyamatok közötti nagyszámú kölcsönhatás egyidejű figyelembevételét.

A modell eredményei azt mutatják, hogy amint egy gazdaságban igazolják a fertőzést, az állomány nagy részének (több mint 75%-ának) korai vakcinázása kritikus fontosságú a vírus terjedésének csökkentése és a sertések termelékenységére gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. A menedzsmentintézkedések ellenben úgy tűnik, hogy jelentéktelen hatással vannak a vírus megfékezésére, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a vírus nagyon könnyen képes terjedni.

Magas rangú delegációt láttunk vendégül Sierra Leoneból

Írta: c001os Dátum: Kategória: Vállalati hírek.

Musa Timothy Kabba, Sierra Leone külügyminisztere vidéki programja keretében érkezett az Agrofeed szalkszentmártoni üzemébe, ahol Csitkovics Tibor tulajdonos, Mezőlaki Ákos export igazgató és Pók Sándor termelési igazgató fogadta.

Nagy megtiszteltetés érte a cégünket, hiszen az afrikai kormánydelegáció olyan exportorientált agrárcégeket látogatott meg útja során, amelyekkel a jövőben komoly lehetőséget lát szakmai és üzleti kapcsolatok kialakítására.

A külügyminiszter és szakmai kísérői megismerkedtek a cégcsoport szalkszentmártoni üzemével, megtekintették az európai színvonalú laboratóriumot, illetve a múlt év végén átadott fermentációs üzemet. Musa Timothy Kabba hálás köszönettel búcsúzott, megköszönve a szakmai találkozó és a magas színvonalú látogatás lehetőségét, külön kiemelve a fantasztikus magyar vendéglátást.

A peroxid a leghatékonyabb a keltetőtojások fertőtlenítésében

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a peroxid a leghatékonyabb tojásmosó fertőtlenítőszer a szalmonella eltávolítására a héj felületéről és a kutikula épségben tartására. „A szalmonella gyakran megtalálható a keltetőtojásokon még azután is, hogy azok átmentek a fertőtlenítési folyamaton” – mondta Ted Brown, a Cargill Global Food Safety & Scientific Services munkatársa a 2024-es International Production and Processing Expo szakkiállításon. „Ezért kutatást végeztünk, hogy olyan fertőtlenítőszert találjunk, amely hatékonyan csökkenti a szalmonellát a keltetőtojásokon anélkül, hogy károsítaná a kutikulát.”

A tanulmányban azt vizsgálták, hogy több tojásmosó fertőtlenítőszer, köztük a timol, a perecetsav, a bróm, a peroxid és a kvaterner ammónium, hogyan csökkentette a szalmonella szintjét a tojások felületén anélkül, hogy károsította volna a tojás kutikuláját, a mosás nélküli kezeléshez képest. A kísérletben a peroxidos termék bizonyult a leghatékonyabb tojásfertőtlenítőnek, amely több mint 73 százalékkal csökkentette a szalmonella előfordulását a tojás felületén. A timolos termék volt a legkevésbé hatékony, és csak kevesebb mint 5 százalékkal csökkentette a szalmonella előfordulását.

Brown kifejtette, hogy a projektet azért végezték, hogy a termelők naprakészen tájékozódjanak az új és jelenlegi tojásmosási eljárásokról. Jelenleg a klór az elsődleges fertőtlenítőszer, amelyet a tenyésztők a tojások fertőtlenítésére használnak a feldolgozóüzemben – magyarázta Brown. A klór azonban szerves anyagok jelenlétében gyorsan disszociál, maró hatású lehet a berendezésekre, és a hatékony használat szigorú kezelést igényel.

Brown elmondta, hogy a jövőben szeretne egy további vizsgálatot végezni annak biztosítására, hogy a kelési arányt se befolyásolják negatívan a fertőtlenítőszerek.

Jobb malacteljesítmény tengeri algából származó poliszacharidokkal

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

Egy amerikai kutatóval kiegészült kínai kutatócsoport annak járt utána, hogy jó hatással van-e a választott malacokra, ha a „kombu” vagy Laminaria japonica néven ismert japán tengeri alga poliszacharidjait kapnák? A kutatócsoport a Journal of Veterinary Sciences című szakfolyóiratban 2023 decemberében megjelent tanulmányban számolt be eredményeikről. Azt vizsgálták, hogy az L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása milyen hatással van a választott malacok növekedési teljesítményére, a bélsár emésztőenzim-aktivitására, a szérum biokémiai indexeire és szabad aminosavaira. A csapat ezeket a kombu poliszacharidokat vizsgálta, mivel azok különböző cukormaradványok kombinációjából állnak. Ezek a vegyületek számos előnyös biológiai funkciót mutatnak.

A kutatócsoport 120 egészséges malacot választott ki a 21 napos kísérlethez. Az állatokat véletlenszerűen 4 takarmányozási csoportba sorolták, amelyek az L. japonica poliszacharidok koncentrációját 0, 100, 200, illetve 400 mg/kg mértékben tartalmazták. A kutatócsoport kiszámította az átlagos napi súlygyarapodást (ADG), az átlagos napi takarmányfelvételt (ADFI) és a súlygyarapodás-takarmány arányt (G:F). A kísérlet végén minden csoportból kiválasztottak egy-egy malacot, amelynek testtömege a legjobban megfelelt a csoport átlagának, és attól vér-, valamint bélsármintát vettek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a poliszacharidok 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése szignifikáns eredményezett a malacok ADG és ADFI értékében a 0-21. napon. A jobb növekedési teljesítmény a bélsárban lévő emésztőenzim-aktivitás javulásának, valamint a malacok étvágya és energiafelvétele növekedésének volt köszönhető. A 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése emellett jelentősen megnövelte a malacok bélsár-amiláz aktivitását, a poliszacharidok prebiotikus aktivitása miatt, amely elősegíti a keményítő emésztését és felszívódását. Ezenkívül a poliszacharidok mennyiségével lineárisan növekedett a bélsár amiláz és lipáz aktivitása.

Ami a vér aminosavtartalmát illeti, a 400 mg/kg-os csoportban a malacok vérének megnövekedett hisztidin- és aszparagin-tartalmát figyelték meg a fokozott fehérjeemésztés és -felszívódás miatt. Ezenkívül a 200 mg/kg dózisú pótlás is csökkentette a szérum metionin- és fenilalanin-tartalmát a 100 mg/kg dózishoz képest. A poliszacharid-kiegészítés egyik szinten (100, 200 és 400 mg/kg) sem befolyásolta a választott malacok vérének biokémiai paramétereit pl. glükóz-, összkoleszterin- és ammóniaszintjét. Ez valószínűleg a rövid kísérleti időszaknak köszönhető.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 200 és 400 mg/kg L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása növelheti a növekedési teljesítményt és a választott malacok bélsarában az amilázaktivitást. Azt várják, hogy ez javítja a választott malacok tápanyag-anyagcsere képességét.

Követelik az EU-s jogalkotóktól a ketreces tojótyúktartás betiltását

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A Compassion in World Farming állatjóléti szervezet legutóbbi EggTrack 2023 jelentésében felszólította az Európai Uniót, hogy teljesítse a ketrecben tartott haszonállatokra vonatkozó ígéretét. A jelentésből kiderül, hogy az élelmiszeripari vállalatok a madárinfluenza, az infláció és az ukrajnai háború okozta folyamatos kihívások ellenére is törekszenek arra, hogy a tojótyúkok számára ketrecmentes életet biztosítsanak. A jelentés szerint azonban anélkül, hogy intézkedéseiket a jogalkotók ne erősítenék meg, a ketreces tartás végleges felszámolására nem kerülhet sor.

Az ilyen jogszabályok – érvel a szervezet – széles körben tükröznék a fogyasztók véleményét, utalva arra az 1,4 millió uniós polgárra, akik 2020-ban aláírták az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) kezdeményezést, valamint az Eurobarométer 2023-as jelentésére, amely szerint az európaiak 91 százaléka fontosnak tartja a haszonállatok jólétének védelmét, és 84 százalékuk szerint az állatokat a jelenleginél jobban kellene védeni.

Az év során az Egg Track 444 vállalatot ellenőrzött. Ők összesen 715 ketrecmentes tojástermelésre vonatkozó kötelezettségvállalást tettek, amelyek közül 511 esetben (71 százalék) volt megfigyelhető előrelépés, átlagosan 75 százalékos átállással a ketrecmentes tojásra. A kötelezettségvállalások minden ágazatot lefednek: 51 élelmiszergyártó, 195 kiskereskedő, 111 étterem, 13 termelő és 74 élelmiszer-szolgáltató és vendéglátóipari vállalat képviselteti magát.

Az adatok világszerte eltérőek. A ketrecmentes tojásra való átállás Európában a legmagasabb, 80 százalékos átlagot ért el, míg az Egyesült Államokban 73 százalékos, az ázsiai és csendes-óceáni térségben pedig 57 százalékos volt az arány. Összesen 9 vállalat tett új globális ketrecmentes kötelezettségvállalást.

Ami a jogalkotást illeti, Franciaország betiltotta az új ketreces rendszerek telepítését, Ausztriában, Luxemburgban és Svájcban pedig már minden ketreces rendszer tilos a tyúktartásban. Németország, Csehország és Szlovákia olyan tilalmakat vezetett be, amelyek a következő években lépnek hatályba. Az Egyesült Államokban is előrelépés történt, 11 államban tiltották be a ketreces tartást.

Három kulcsfontosságú molekula szerepét azonosították a sertés immunrendszerében a PRRSV ellen

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A sertések reproduktív és légzőszervi szindrómáját okozó vírus (PRRSV) a sertéságazat egyik legveszélyesebb kórokozója. Amellett, hogy a tenyészkocák szaporodási rendszerét és a fiatal állatok légzőszerveit károsítja, általában más másodlagos betegségekkel is társul, ezért világszerte a sertéságazatban a legnagyobb gazdasági veszteséget okozó egészségügyi problémává vált.

A spanyol Córdobai Egyetem (UCO) kutatói a PRRSV-vel foglalkozó kutatásukban az úgynevezett „transzkripciós faktorok” szerepét vizsgálták, amelyek az immunrendszer sejtjeinek differenciálásáért felelős molekulák, és arra a következtetésre jutott, hogy e molekulák közül három nagyobb intenzitással fejeződik ki a kórokozó legvirulensebb törzseiben.

Az UCO Librado Carrasco vezetésével működő kutatócsoportja tanulmányában három kulcsfontosságú molekula szerepét azonosította a sertés három szervében: a tüdőben, a thymusban és a tracheobronchiális nyirokcsomóban a kórokozó elleni immunvédelemben. Ez három alapvető szerv az immunválasz kiváltásában, amelyekben a vírus a leginkább szaporodik, amint kapcsolatba kerül a testtel.

Ehhez a kutatómunka során 70 sertésből származó, három különböző csoportba sorolt szervet elemeztek: az egyik csoportban nem volt fellelhető a kórokozó, ez kontrollcsoportként funkcionált, a másik két csoportot pedig a vírus két különböző virulenciájú törzsével fertőzték meg. A vizsgálat konkrétan az úgynevezett „transzkripciós faktorokra” összpontosított. Ezek a molekulák az immunrendszerben részt vevő sejtek differenciálódását szabályozzák. Ebben az értelemben – amint azt Inés Ruedas-Torres kutató, a tanulmány egyik fő szerzője kiemelte – az eredmények azt mutatják, hogy e molekulák közül három (az úgynevezett T-BET, FOXP3 és EOMES) nagyobb intenzitással és korábban fejeződik ki a legnagyobb virulenciájú elemzett törzsben.

„Az immunvédelem nem egyetlen válaszon, hanem több elem összegén alapul” – mondta Irene Rodríguez-Gómez, a munkában részt vevő másik kutató. Ennek mentén, ahogy a tanulmányban is tükröződik, a három fehérje mindegyike, amelyeket a kutatások az immunválaszban alapvetőnek találtak, más-más szerepet játszik a szervezet védekezésében. Míg a három elemzett molekula közül az első (T-BET) a vírust fagocitizáló makrofágok aktiválásához kapcsolódik, addig a második (FOXP3) többek között megakadályozza, hogy a fertőzött szervezet gyulladásos válasza túl intenzív legyen. A harmadik molekula (EOMES) pedig a vírus által fertőzött sejtek elpusztításáért felelős limfociták aktiválásáért felelős.

Jelenleg a PRRSV ellen többféle kereskedelmi forgalomban elérhető vakcina létezik, de egyik sem akadályozza meg a másodlagos fertőzéseket, illetve nem nyújt teljes védelmet a vírus nagyfokú mutációja miatt – hangsúlyozták a kutatók. A hosszú távú cél ezért olyan új vakcinajelöltek kifejlesztése, amelyek teljes védettséget nyújtanak a kórokozó különböző törzsei ellen.

Kamerák figyelik a szarvasmarhák légzőszervi betegségét

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

A szarvasmarhák légzőszervi betegsége (BRD), más néven szállítási láz, az egyik leggyakoribb és legköltségesebb betegség, amely az észak-amerikai húsmarha-ipart érinti. A BRD főként a szarvasmarhák tüdejét érinti, és az állatok hízótelepre érkezését követő első egy-két hétben nagyon gyakori. Az elválasztás és a szállítás – két olyan nagy stresszhatással járó esemény, amely a borjak hízótelepre érkezése előtt történik – gyengítheti az immunrendszerüket, és növelheti a betegség kialakulásának esélyét. A BRD pontos és időben történő diagnózisa azonban maximalizálhatja a későbbi antibiotikumos kezelések hatékonyságát.

A precíziós technológiai fejlesztések lehetővé teszik a húsmarhatelepeken dolgozók számára, hogy figyelemmel kísérjék és jelezzék a betegségekre, például a BRD-re utaló jeleket mutató szarvasmarhákat. „Az összes ilyen [precíziós technológiával] kapcsolatban az a hatalmas kihívás, hogy hiába találunk ki egy rendszert a viselkedés nyomon követésére, ehhez mindig ki kell találnunk egy algoritmust is a viselkedésre, amely pontosan megjósolja a légzőszervi megbetegedéseket” – mondta Dr. John Campbell, a Western College of Veterinary Medicine (WCVM) professzora és húsmarha-specialistája. 

A WCVM-en végzett kísérletben az állatok karámja fölött elhelyezett kamerák segítségével a kutatók megfigyelték a BRD elleni kezelést követően a szarvasmarhák viselkedésében bekövetkezett változásokat. Mivel a kamerák folyamatos videógyűjtést tettek lehetővé, a csoport tagjai az összes felvétel elemzését elvégezték azzal a céllal, hogy azonosítsák a betegségre utaló konkrét viselkedésformákat. „[A viselkedésmódok] eléggé eltérőek” – magyarázza Campbell. „Minden szarvasmarha valamennyire zsákmányállat, ezért jól tudják leplezni, ha betegnek érzik magukat. Meglehetősen finom jeleket keresünk, de a jelenlegi esetmeghatározás nagyon homályos: ’Betegnek látszanak és lázasak’.”

A BRD gyakori megfigyelhető klinikai tünetei közé tartozik az orrfolyás, a levertség, a csökkent takarmányfelvétel, a csordától való különválás, a légzésszám változása és a köhögés. Mivel e viselkedésformák némelyike csak rövid ideig tart, a rutinszerű karámellenőrzések során könnyen elkerülhetik a személyzet figyelmét.

„Úgy gondolom, hogy fokozatosan egyre többet fogunk látni, ahogy egyes rendszerek olcsóbbá válnak. Már most is látjuk az alkalmazkodást az olyan iparágakban, mint a tejipar, így valószínűleg ez csak idő kérdése [a húsmarha ágazatban]” – mondta Campbell. „Végső soron azonban a költségek döntenek el mindent. Emberekre továbbra is szükség lesz, akik bemennek, kiválasztják a beteg szarvasmarhákat, kihozzák őket a karámból és kezelik őket, így a munkaerőköltségeket nem lehet teljesen kiküszöbölni.”