A PREGA Konferencia és Kiállításon, Magyarország agrárdigitalizációs fórumán 2024-ben Lankó Ferenc az Agrofeed Kft. sertésüzletág kereskedelmi vezetője tartott előadást „A fel nem tett kérdésekre adott válaszok: technika a gyakorlati hízótakarmányozás szolgálatában” címmel.
Bevezetőjében elmondta, hogy a sertéstelepek életében a takarmányozási költség és ezen belül a hízlalás költsége a legnagyobb. Bemutatta a kísérleti telepüket, amelyben 4 db Nedap Pig Performance precíziós etető biztosítja a chippel ellátott sertések takarmányozását és a takarmányozás tesztelését.
Az előadás összefoglalóját és a videó anyagot ezen a linken érhetik el:
Egy január végén közzétett tanulmány szerint rohamosan csökkent a talajvízszint világszerte az elmúlt 40 évben, amit a fenntarthatatlan öntözés és az éghajlatváltozás okozott.
A felszín alatti víz a mezőgazdasági üzemek, a háztartások és az ipar által használt víz egyik fő forrása, így kimerülése súlyos gazdasági és környezeti veszélyeket jelenthet, beleértve a terméshozamok csökkenését és a pusztító földsüllyedést, különösen a tengerparti területeken – olvasható a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
„A felszín alatti vizek rohamosan gyorsuló csökkenésének egyik legfőbb oka a felszín alatti vizek túlzott felhasználása az öntözéses mezőgazdaság számára” – mondta Scott Jasechko, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője.
De az éghajlatváltozás okozta aszály is kihatással van a folyamatra, ami miatt a gazdáknak is több talajvizet kell kiszivattyúzniuk, hogy biztosítsák terményeik öntözését – tette hozzá.
A kimerülés különösen a száraz éghajlatú, kiterjedt szántóföldekkel rendelkező területeken volt jelentős – állapította meg a tanulmány, amely több mint 40 ország 170 ezer kútját vizsgálta meg. Észak-Kína, Irán és az Egyesült Államok nyugati része a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozott.
A tanulmányban megfigyelt 1693 vízadó réteg – a talajvizet tároló porózus vagy üledékes kőzetek tartoznak ide – több mint egyharmada 2000 és 2022 között évente legalább 0,1 métert csökkent, 12%-ban pedig az éves csökkenés meghaladta a fél métert is. A legsúlyosabban érintett spanyolországi, iráni, kínai és egyesült államokbeli vízadó rétegek némelyike évente több mint 2 métert csökkent az említett időszakban. A vizsgált vízadó rétegek mintegy 30 százalékában a csökkenés üteme 2000 óta felgyorsult.A szivattyúzható vízmennyiség korlátozására irányuló helyi intézkedések eredményeként néhány vízadó réteg javult az időszak során. A vízadó rétegek máshonnan elvezetett vízzel is feltölthetők. Jasechko szerint azonban az ilyen helyreállítások „eléggé ritkák” és sokkal több munkát igényelnek.
Az élelmiszer-technológiai startupok precíziós fermentációs technológiákat alkalmaznak a tehéntej újabb alternatívájának megalkotására. Ennek a szegmensnek a jövője továbbra is bizonytalan, mivel a konzervatív fogyasztók valószínűleg nem fogják egyhamar befogadni a szintetikus termékeket. Míg a laboratóriumban termesztett hús már egy ideje létezik, a laboratóriumban termesztett tejtermékekről a fogyasztók nem gyakran hallanak.
„A szintetikus tej még mindig egy kissé feltörekvő iparág, számos induló vállalkozás még a kutatási és fejlesztési fázisban van. Néhány vállalat azonban élen jár a már piacon lévő termékekkel” – magyarázza Milena Bojovic, az ausztráliai Macquarie Egyetem doktorjelöltje. Példaként az amerikai székhelyű Perfect Day nevű céget említette az ezen a területen sikeresen működő startup cégre.
„A folyamatot változtatjuk meg, nem az élelmiszert” – ez a Perfect Day szlogenje, amely a precíziós fermentációs technológiák fő jellemzőjét tükrözi. Végső soron a tehéntejtől teljesen megkülönböztethetetlen termékeket hoz létre, a bioreaktorokból származó tej ugyanis teljesen azonos ízű, megjelenésű, utóízű és tápértékű lesz.
A precíziós erjesztéssel nyert tej, amelyet „szintetikus tejnek” neveznek, környezetbarát. „Mivel az állati fehérje ezen újszerű formája tehén nélkül is előállítható, jelentős lehetőség nyílik a metán- és szén-dioxid-kibocsátás, a vízszennyezés, a földhasználat és az állatjóléti problémák csökkentésére” – magyarázza Bojovic.
Bár a szintetikus tej szegmens rövid és középtávú kilátásai még nem egyértelműek, az elemzők bizakodásukat fejezik ki, hogy a precíz erjesztéssel előállított termékek idővel megvetik a lábukat a piacon. Mivel a precíziós fermentációs technológiák egyre fejlettebbé válnak, a szintetikus tej várhatóan idővel megfizethetőbbé válik. Az egyik induló vállalkozás, az ausztrál székhelyű All G Foods olyan tervekkel állt elő, amelyek szerint szintetikus teje rövid távon olcsóbb lesz, mint a tehéntej. „Az olyan újszerű fehérjék, mint a szintetikus tej, egy újabb utat kínálnak a fenntartható élelmiszertermelés növeléséhez” – tette hozzá Bojovic.
A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) jelentése szerint az előzetes eredmények szerint a kereskedelmi vágóhidakon 2023-ban 6,8 millió tonna húst állítottak elő. Ez 4,0%-kal, azaz 280 200 tonnával kevesebb, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy a hazai hústermelés a 2016-os csúcsérték (8,25 millió tonna) óta már a hetedik egymást követő évben csökkent. A 2017-től kezdődő viszonylag enyhe csökkenések után a hústermelés 2022-ben 8,1%-kal zuhant az előző évhez képest, és most, 2023-ban ismét jelentős visszaesés történt. Összesen 47,9 millió sertést, szarvasmarhát, juhot, kecskét és lovat, valamint 702,2 millió csirkét, pulykát és kacsát vágtak le a vágóhidakon 2023-ban.
Ami a sertést illeti, a 2023-ban levágott 43,8 millió állattal a levágott sertések száma 7,0%-kal, 3,3 millióval csökkent az előző évhez képest. A levágott hazai eredetű sertések száma 7,7%-kal, közel 42,3 millió állatra csökkent. A német vágóhidakon levágott import sertések száma viszont 19,5%-kal, 1,5 millió állatra emelkedett. A vágóhidakon 2023-ban összesen mintegy 4,2 millió tonna sertéshúst állítottak elő. Ez 6,8%-kal, azaz 306 500 tonnával volt kevesebb, mint 2022-ben. A 2016-os rekordévhez képest 2023-ban mintegy 1,4 millió tonnával kevesebb sertéshúst állítottak elő, ami több mint negyedével (-25,1%) kevesebb.
Kazahsztán tervbe vette, hogy a következő 4 évben 100 ezer állattal növeli a tejelőmarha-állományát és 725 tonnával a tejtermelést. Néhány piaci szereplő szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy végül minden projekt megvalósul. A növekedést elsősorban a tejgazdaságok és a tejfeldolgozó infrastruktúra építésére és korszerűsítésére nyújtott, támogatott kamatozású kormányzati hiteleknek kell táplálniuk. 2023-ban 81 tejtermelő gazdaság és 17 tejfeldolgozó üzem építésének terveit hozták nyilvánosságra Kazahsztánban, sok közülük állami támogatással épül meg – írta meg a The Dairy News Central Asia helyi hírportál. Az azonban még nem derült ki, hogy mindezek a projektek megvalósulnak-e.
Mihail Miscsenko, egy moszkvai székhelyű agytröszt, a Dairy Intelligence Agency igazgatója kétségeit fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott adatok reálisak: „Őszintén szólva nem teljesen hiszem, hogy ezek a számok teljesülni fognak, tekintve, hogy a teljes kazahsztáni ágazat ágazat becsléseink szerint 1,9 millió tonna tejet termel [évente]” – mondta Mishenko, hozzátéve, hogy némi növekedés azért elképzelhető az alacsony bázishatás miatt.
Danijar Abitajev, az OAHK helyi tejipari vállalat vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a bejelentett projekteknek csak 10%-a valósul meg. A kazahsztáni új tejipari projektek fő akadályaként a munkaerőhiányt, elsősorban a magasan képzett munkaerő hiányát említette. Miscsenko szerint Kazahsztán számára az is kihívást jelent majd, hogy viszonylag rövid idő alatt 100 ezer darab szarvasmarhát, különösen magas termelékenységű állatokat szerezzen be. Ezen túlmenően a tejipari beruházások megtérülése általában 10 évet vesz igénybe, mondta Abitajev. Ennek eredményeként a befektetők jellemzően vonakodnak beleugrani a tejágazat nagy projektjeibe.
Miscsenko emellett azért is aggodalmát fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott tervek nem szólnak semmit a takarmányozásról. A takarmányhiány bizonyos esetekben súlyosan megnehezítheti a bővítési terveket. Emellett Kazahsztánnak nincs elegendő feldolgozó kapacitása sem a plusz 725 ezer tonna tej feldolgozásához – mondta Miscsenko, hangsúlyozva, hogy ezen a tervezett 17 gyár sem fog érdemben változtatni.
Az elmúlt néhány évben a kazah állami és piaci szereplők közösen hasonlóan ambiciózus célokat tűztek ki az akvakultúra és a marhahústermelés és -export növelésére. A bejelentett tervek azonban egyik ágazatban sem vezettek a termelési teljesítmény tényleges növekedéséhez.
Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy 2024. április 17-én az Agrofeed Kft. szalkszentmártoni telephelyén biztosíthatott helyszínt az MTA Agrártudományok Osztálya Állattudományi Bizottságának soros üléséhez.
A bizottság egy órás zárt ülése után nyílt szakmai megbeszélésre került sor, ahol az Agrofeed is lehetőséget kapott tevékenysége bemutatására. Elsőként Csitkovics Tibor ügyvezető köszöntötte az elnökséget és a megjelent bizottsági tagokat, majd bemutatta a cégcsoportunk tevékenységét. Ezután Alpár Botond K+F vezető foglalta össze a kutatás-fejlesztésben elért eredményeket, a lovászpatonai sertés- és folyamatban lévő baromfi teszttelep működését, a lezárult GINOP pályázat alatt megépült infrastruktúrát. Emellett ismertette a fermentált takarmányokkal végzett sertés modell emésztés-élettani és nagyüzemi etetési vizsgálatok eredményeit. A nyílt ülés fő szakmai előadását Dr. Tóth Tamás kutató professzor, a Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának megbízott dékánja tartotta „Folyékony fázisú fermentáció (LSF) alkalmazási lehetőségei a brojlercsirkék és a tejelő tehenek takarmányozásában” címmel. Az előadásban összefoglalt, kiterjedt szakmai munkában több prominens kutató mellett 3 kollégánk is részt vett: Molnár Jázmin, Trombitás Martin és Alpár Botond. A rendezvény végén a bizottság tagjai megtekintették az Agrofeed Kft. nemrég átadott fermentáló üzemét és laboratóriumát. Még egyszer köszönjük Dr. Urbányi Béla bizottsági elnöknek a fantasztikus lehetőséget, a Bizottság tagjainak pedig az érdeklődést és a felemelő beszélgetéseket.
A fertőző betegségek az állattenyésztés hatékonyságát leginkább korlátozó tényezők közé tartoznak, mivel megjelenésük a megnövekedett elhullás, a takarmányhasznosítási arány csökkenése, az állatorvosi költségek növekedése és a fertőzött hasított testek értékvesztése miatt veszteségekkel jár.
Jó példa erre a sertéságazat, amely jelenleg a világszerte legelterjedtebb vöröshúsfajtát adja, valamint az egészségügyi és gazdasági kockázat, amelyet az Aujeszky-betegség, a sertések egyik legfontosabb vírusos betegsége jelent. Spanyolországban az Aujeszky-betegséget a házisertésekben már felszámolták, de a vaddisznókban még jelen van, ami jelentős kockázatot jelent a házisertés-állomány újrafertőződésére. Az Aujeszky-betegség kitörésével járó közvetlen gazdasági veszteségek egy betegségtől mentes sertéstelep esetében kocánként 350–800 euróra rúghatnak évente.
A spanyolországi Lleidai Egyetem és a Vadgazdálkodási és Vadvilágkutató Intézet (IREC) kutatói által kidolgozott új járványügyi modell feltárta a telepi menedzsmentintézkedések és a vakcinázás kombinációjának hatását az Aujeszky-betegség elleni védekezésre egy standard sertéstenyésztési rendszerben, különböző járványügyi forgatókönyvek mellett. Az úgynevezett populációdinamikai számítási modell (angol rövidítése alapján „PDP-modell”), egy újszerű eszköz, amely különösen alkalmas komplex dinamikai problémák hatékony tanulmányozására, mivel lehetővé teszi a különböző folyamatok közötti nagyszámú kölcsönhatás egyidejű figyelembevételét.
A modell eredményei azt mutatják, hogy amint egy gazdaságban igazolják a fertőzést, az állomány nagy részének (több mint 75%-ának) korai vakcinázása kritikus fontosságú a vírus terjedésének csökkentése és a sertések termelékenységére gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. A menedzsmentintézkedések ellenben úgy tűnik, hogy jelentéktelen hatással vannak a vírus megfékezésére, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a vírus nagyon könnyen képes terjedni.
Musa Timothy Kabba, Sierra Leone külügyminisztere vidéki programja keretében érkezett az Agrofeed szalkszentmártoni üzemébe, ahol Csitkovics Tibor tulajdonos, Mezőlaki Ákos export igazgató és Pók Sándor termelési igazgató fogadta.
Nagy megtiszteltetés érte a cégünket, hiszen az afrikai kormánydelegáció olyan exportorientált agrárcégeket látogatott meg útja során, amelyekkel a jövőben komoly lehetőséget lát szakmai és üzleti kapcsolatok kialakítására.
A külügyminiszter és szakmai kísérői megismerkedtek a cégcsoport szalkszentmártoni üzemével, megtekintették az európai színvonalú laboratóriumot, illetve a múlt év végén átadott fermentációs üzemet. Musa Timothy Kabba hálás köszönettel búcsúzott, megköszönve a szakmai találkozó és a magas színvonalú látogatás lehetőségét, külön kiemelve a fantasztikus magyar vendéglátást.
Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a peroxid a leghatékonyabb tojásmosó fertőtlenítőszer a szalmonella eltávolítására a héj felületéről és a kutikula épségben tartására. „A szalmonella gyakran megtalálható a keltetőtojásokon még azután is, hogy azok átmentek a fertőtlenítési folyamaton” – mondta Ted Brown, a Cargill Global Food Safety & Scientific Services munkatársa a 2024-es International Production and Processing Expo szakkiállításon. „Ezért kutatást végeztünk, hogy olyan fertőtlenítőszert találjunk, amely hatékonyan csökkenti a szalmonellát a keltetőtojásokon anélkül, hogy károsítaná a kutikulát.”
A tanulmányban azt vizsgálták, hogy több tojásmosó fertőtlenítőszer, köztük a timol, a perecetsav, a bróm, a peroxid és a kvaterner ammónium, hogyan csökkentette a szalmonella szintjét a tojások felületén anélkül, hogy károsította volna a tojás kutikuláját, a mosás nélküli kezeléshez képest. A kísérletben a peroxidos termék bizonyult a leghatékonyabb tojásfertőtlenítőnek, amely több mint 73 százalékkal csökkentette a szalmonella előfordulását a tojás felületén. A timolos termék volt a legkevésbé hatékony, és csak kevesebb mint 5 százalékkal csökkentette a szalmonella előfordulását.
Brown kifejtette, hogy a projektet azért végezték, hogy a termelők naprakészen tájékozódjanak az új és jelenlegi tojásmosási eljárásokról. Jelenleg a klór az elsődleges fertőtlenítőszer, amelyet a tenyésztők a tojások fertőtlenítésére használnak a feldolgozóüzemben – magyarázta Brown. A klór azonban szerves anyagok jelenlétében gyorsan disszociál, maró hatású lehet a berendezésekre, és a hatékony használat szigorú kezelést igényel.
Brown elmondta, hogy a jövőben szeretne egy további vizsgálatot végezni annak biztosítására, hogy a kelési arányt se befolyásolják negatívan a fertőtlenítőszerek.
Egy amerikai kutatóval kiegészült kínai kutatócsoport annak járt utána, hogy jó hatással van-e a választott malacokra, ha a „kombu” vagy Laminaria japonica néven ismert japán tengeri alga poliszacharidjait kapnák? A kutatócsoport a Journal of Veterinary Sciences című szakfolyóiratban 2023 decemberében megjelent tanulmányban számolt be eredményeikről. Azt vizsgálták, hogy az L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása milyen hatással van a választott malacok növekedési teljesítményére, a bélsár emésztőenzim-aktivitására, a szérum biokémiai indexeire és szabad aminosavaira. A csapat ezeket a kombu poliszacharidokat vizsgálta, mivel azok különböző cukormaradványok kombinációjából állnak. Ezek a vegyületek számos előnyös biológiai funkciót mutatnak.
A kutatócsoport 120 egészséges malacot választott ki a 21 napos kísérlethez. Az állatokat véletlenszerűen 4 takarmányozási csoportba sorolták, amelyek az L. japonica poliszacharidok koncentrációját 0, 100, 200, illetve 400 mg/kg mértékben tartalmazták. A kutatócsoport kiszámította az átlagos napi súlygyarapodást (ADG), az átlagos napi takarmányfelvételt (ADFI) és a súlygyarapodás-takarmány arányt (G:F). A kísérlet végén minden csoportból kiválasztottak egy-egy malacot, amelynek testtömege a legjobban megfelelt a csoport átlagának, és attól vér-, valamint bélsármintát vettek.
Az eredmények azt mutatták, hogy a poliszacharidok 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése szignifikáns eredményezett a malacok ADG és ADFI értékében a 0-21. napon. A jobb növekedési teljesítmény a bélsárban lévő emésztőenzim-aktivitás javulásának, valamint a malacok étvágya és energiafelvétele növekedésének volt köszönhető. A 200 és 400 mg/kg dózisban történő kiegészítése emellett jelentősen megnövelte a malacok bélsár-amiláz aktivitását, a poliszacharidok prebiotikus aktivitása miatt, amely elősegíti a keményítő emésztését és felszívódását. Ezenkívül a poliszacharidok mennyiségével lineárisan növekedett a bélsár amiláz és lipáz aktivitása.
Ami a vér aminosavtartalmát illeti, a 400 mg/kg-os csoportban a malacok vérének megnövekedett hisztidin- és aszparagin-tartalmát figyelték meg a fokozott fehérjeemésztés és -felszívódás miatt. Ezenkívül a 200 mg/kg dózisú pótlás is csökkentette a szérum metionin- és fenilalanin-tartalmát a 100 mg/kg dózishoz képest. A poliszacharid-kiegészítés egyik szinten (100, 200 és 400 mg/kg) sem befolyásolta a választott malacok vérének biokémiai paramétereit pl. glükóz-, összkoleszterin- és ammóniaszintjét. Ez valószínűleg a rövid kísérleti időszaknak köszönhető.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 200 és 400 mg/kg L. japonica poliszacharidok takarmányhoz való hozzáadása növelheti a növekedési teljesítményt és a választott malacok bélsarában az amilázaktivitást. Azt várják, hogy ez javítja a választott malacok tápanyag-anyagcsere képességét.
