Skip to main content

Szerző: c001os

Csőddel fenyegeti a vetőmaghiány az orosz gabonatermelőket

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

A működési költségek ugrásszerű növekedése sok orosz gabonatermelőt csődbe sodorhat az idei szezonban – jelentette ki Arkagyij Zlocsevszkij, az Orosz Gabonaszövetség elnöke a moszkvai sajtótájékoztatóján. A fő probléma a vetőmagárakkal kapcsolatos, mivel azok megugrottak, ugyanis a kormány korlátozta a nyugati országokból származó importot.

Az orosz kormány január végén importkvótákat vezetett be a barátságtalannak nyilvánított országokból származó vetőmagokra. Az új szabályok értelmében az orosz gazdák 2024. december 31-ig 33.100 tonna vetőmagot importálhatnak. A kukorica vetőmagok behozatali kvótáját 5000 tonnában, az árpát 600 tonnában, míg a búza és szója vetőmagok kvótáját nullában határozták meg. 2023-ban Oroszország 57.700 tonna vetőmagot importált, amelynek jelentős részét nyugati országokból szállították.

A meglévő kvótákat felosztották az orosz gabonatermelők között, bár Zlocsevszkij a felosztást „igazságtalannak” nevezte. Elárulta, hogy azok a gazdák, akiknek nincs tapasztalatuk a kormányzati szervekkel való kapcsolattartásban, nem tudják biztosítani a szükséges kvótákat ahhoz, hogy zavartalanul működhessenek. Ennek eredményeként nagy vetőmagkészletek halmozódtak fel az orosz vámraktárakban – mondta Zlocsevszkij. Az importkvóták bevezetése előtt megrendelt tételeket ugyanis vagy vissza kell küldeni a feladónak, vagy meg kell semmisíteni.

Az importkvóták az orosz piacon áremelkedést idéztek elő. Zlocsevszkij szerint az előző évhez képest a vetőmagok átlagára csaknem megduplázódott. Az üzemanyag és a növényvédő szerek ára a közelmúltban mérséklődött, de ez csak részben ellensúlyozta a gazdák veszteségeit a vetőmagárak megugrása miatt.

Zlocsevszkij szerint az orosz termelés átállítása a hazai vetőmagokra helyes irány. Ugyanakkor óva intett attól, hogy az importkorlátozásokat a hazai vetőmagtermesztés fejlesztésének ösztönzésére használják.

Kokcidiózissal küzdő brojlercsirkék támogatása takarmányozással

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

Amikor a brojlercsirkék az egysejtű paraziták okozta fertőzés, a kokcidiózis ellen küzdenek, nem képesek megfelelően hasznosítani a tápanyagokat, és energiát fordítani a növekedésre. A hagyományos gyógyszeres megoldások mellett az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem új kutatása szerint a takarmányozás megváltoztatása is segíthet.

A Poultry Science szaklapban megjelent tanulmányban ismertetett kísérletben az egyetem kutatócsoportja kokcidiózissal fertőzte meg a csirkéket, majd megváltoztatta a takarmányt, hogy megértse a különböző összetevők szerepét. A kísérletben módosították a klasszikus brojlertakarmány keményítő-, olaj- és aminosavtartalmát, és figyelemmel kísérték a testtömeg-gyarapodást és a takarmányhasznosítási arányt.

„Képzeljünk el egy háromszöget, amelynek a három csúcsa a keményítő-, olaj- és aminosavtartalom legnagyobb arányait jelenti a takarmányban” – magyarázta Julianna Jespersen doktori hallgató. „E három összetevő különböző arányait használtuk 10 kísérleti táp összekeveréséhez, amelyek közül az egyik egy kontrolltáp volt, amely mindegyik összetevő azonos arányát tartalmazta.”

Az optimális takarmánykeverék – vagyis a kokcidiózissal fertőzött madaraknál a legnagyobb testtömeg-gyarapodáshoz vezető étrend – a kontrolltáphoz képest 35,8 százalék keményítőt, 8,9 százalék olajat és az ajánlott aminosavak 101,3 százalékát tartalmazta.

A kutatók elismerik, hogy a 9 százalékos olajtartalom jóval meghaladja az iparági gyakorlatban alkalmazott szinteket. „Ezt az olajtartalmat a termelők nehezen fogják elhinni. De a laboratóriumunk korábbi kutatásai kimutatták, hogy ez a parazita csökkenti a lipidek felszívódását az emésztőrendszerben, így a madarak nem tudnak elegendő energiát vagy lipidkomponenst felvenni a takarmányból” – mondta Ryan Dilger kutatásvezető professzor. „Úgy gondoljuk, hogy ezért találtuk meg az optimális eredményt 9 százaléknál. A termelők talán nevetnek, ha meglátják ezt a számot, de a madarak szervezete azt árulta el nekünk, hogy erre van szükség a betegséggel küzdő madarak eredményeinek optimalizálásához”.

Jespersen szerint, ha nem is kivitelezhető az olajtartalom 9 százalékos szintjének biztosítása, az eredmények azt mutatják, hogy az olajtartalom bármilyen, a szokásos 1 százalék feletti szintre emelése előnyös lehet.

Baromfi Világnap – milyen lesz a jövő csirkéje?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Vállalati hírek.

Szakmai konferenciát rendezett május 16-án a Baromfi Világnap alkalmából a Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet és a Baromfi- és Tojástermelők Szövetsége. Az eseménynek a budapesti Vajdahunyad vára adott otthont.


Az eseményen köszöntőt mondott Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az eseményen részt vett Birthe Steenberg, az Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetségének főtitkára, aki az európai baromfihús-előállítás legfontosabb kérdéseiről tartott előadást. Emellett a konferencián előadás hangzott el a jövő csirkéjéről, a baromfiágazat helyzetéről és a magyarországi járványvédelemről.


Az Agrofeed Kft. ebben az évben is kiemelt támogatásával hozzájárult a konferencia sikeres lebonyolításához.

Húsjáratot indítottak az oroszok – a cél Délkelet-Ázsia

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

Az orosz kormány és a FESCO szállítmányozó vállalat elindította a „Húsjáratot”. Egy olyan vasúti szolgáltatásról van szó, amely hűtőkonténerekben szállítja a romlandó termékeket Oroszországból Kínába és Délkelet-Ázsia országaiba. Az új útvonal lendületet adhat az orosz sertéságazat exportlehetőségeinek ázsiai irányba.

A szolgáltatás a FESCO által üzemeltetett intermodális és hajózási útvonalakat fogja használni Vlagyivosztok és Szentpétervár kikötőin keresztül, valamint szárazföldi határátkelőhelyeken keresztül. A Húsjárat lehetőséget ad az orosz húsipari vállalatoknak, hogy termékeiket egyetlen végponttól végpontig tartó szállítás keretében, a hűtőkonténer teljes útvonalon történő cseréje nélkül küldjék Kínába és Délkelet-Ázsia országaiba – közölte az orosz export fellendítésével foglalkozó kormányzati ügynökség, az Exportközpont.

Az új szállítási útvonal a szállítási időt is rövidebbé teszi, mivel a köztes pontokon nincs szükség átrakodásra. A Húsjárat ügyfelei jogosultak lesznek a szállítási költségek legfeljebb 25 százalékának visszatérítésére a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó orosz állami támogatási program keretében – közölte az Exportközpont.

„Úgy hiszem, hogy a kínai sertéshúspiac megnyitásával a Húsjárat nagy keresletet fog élvezni az orosz hústermék-exportőrök körében, és lehetővé teszi számukra, hogy komoly piaci részesedést foglaljanak el a célpiacon” – közölte Veronyika Nyikisina, az Exportközpont főigazgatója.

Hogyan fogják átalakítani a Z generáció elvárásai a baromfihús piacát?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A csirkehús marketingjével foglalkozó szakembereknek el kell kezdeniük tervezniük, hogyan lehet a Z generáció egyedi fogyasztói elvárásainak és igényeinek megfelelő, jövőbiztos kommunikációt folytatniuk.

„A jövő fogyasztói valóban egy új élelmiszeripari jövőt hoznak létre. Ez alatt azt értem, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatban másképp viselkednek, mint a szüleik” – mondta Michele Murray, a Ketchum élelmiszeripari vállalat ügyvezető alelnöke. A Z generáció 68 százaléka például azt mondja, hogy másképpen főz, mint a szülei, és csak 20 százalékuk véli úgy, hogy a gyerekkori étkezésük hatással van a mostani étkezési szokásaikra.” Jelentős változást látunk abban, ahogyan ez a bizonyos célközönség, a Z generáció megválasztja az ételeket, vásárlási döntéseket hoz, és ahogyan általánosságban viszonyul az élelmiszerekhez” – tette hozzá.

Egy fontos különbség az 1997 és 2012 között született Z generáció és a korábbi generációk között, amelyre a piaci szereplőknek ide oda kell figyelni, hogy e demográfiai csoport nagy része élelmiszer-véleményvezérnek tartja magát. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy egész életükben a közösségi médiának és az internetnek vannak kitéve. „Amikor több mint 10 évvel ezelőtt először azonosítottuk ezt a fogyasztói szegmenst, a teljes népesség 22 százaléka tartozott az élelmiszer-véleményvezér kategóriába” – magyarázta Murray. „A Z generáció esetében azonban azt találtuk, hogy több mint a fele élelmiszer-véleményvezérként írja le magát.” Ez azt jelenti, hogy a Z generáció nagy része fontosnak tartja, hogy többet tudjon meg az ételekről, és meg is ossza az ételekkel kapcsolatos történeteket a körülötte élő emberekkel.

A Z generáció a környezetvédelem szempontjából is nagymértékben értékorientált, amikor az általuk vásárolt élelmiszerekről van szó. Emellett úgy gondolják, hogy az ételválasztásuk valamit elárul róluk – a fenntarthatóságtól kezdve a testtel kapcsolatos kérdésekig, sőt, még bizonyos politikai kérdésekben is. Úgy érzik, hogy választásaiknak súlya van, és ezek alapján ítéli meg őket a társadalom. Ezek mindenképpen olyan szempontok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a csirkehús piaci kommunikációjában a hamarosan jelentős vásárlóerőt képviselő fogyasztói szegmens irányába.

A plazmakezelés csökkenti a gabonában lévő mikotoxinok mennyiségét

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

A búza- és árpaszemek atmoszférikus hidegplazmával történő kezelése csökkenti a mikotoxinszintet és fokozza a magok csírázását. Kanadai kutatók kimutatták, hogy a jellemzően magas hőfokra felhevített anyag viszonylag alacsony hőmérsékletű változatát használva lehetséges csökkenteni a meleg és párás körülmények között tenyésző gombák által okozott káros toxinok szintjét.

Ehsan Feizollahi, az Albertai Egyetem kutatója szerint a felfedezés az élelmiszerfeldolgozó- és a takarmányipar számára hatékonyabb és eredményesebb módszereket biztosíthat a gabonafélék feldolgozására, amelyek megfelelők lehetnek a fogyasztók számára. A mikotoxinok veszélyt jelentenek mind az állatállományra, mind pedig az emberi egészségre egyaránt.

Feizollahi azt mondta, mivel a mikotoxinok ellenállnak a magas hőmérsékletnek, ezért kihívást jelent a gabonákból történő sikeres eltávolításuk: „Jelenleg nincs hatékony módszer a gabonában található mikotoxinok csökkentésére”, majd kiemelte, hogy az olyan általános élelmiszerfeldolgozási gyakorlatok, mint a sütés csak részben képes eltávolítani őket: „Jobb fertőtlenítési módszereket kell találnunk.”

A kutató a plazmát két formában hozta létre: ionizált gázként és folyadékként. Ezt követően pedig két olyan mikotoxinnal (zearalenonnal és deoxinivalenollal) fertőzött árpa- és búzaszem kezelésére használta ezeket, amelyek Kanadában és világszerte különösen nagy gondot okoznak. A plazma használata a szemek fertőtlenítésére 54%-kal csökkentette a két toxin szintjét, amit a Feizollai munkáját is felügyelő M.S. Roopesh professzor ígéretes kezdetnek nevezett.

„Olyan tényezők figyelembevételével, mint a plazma típusa, a kezelési feltételek és a kezelési idő, sokkal többet tudtunk elérni 54 százaléknál. Ez végső soron azt jelenti, hogy a gazdák több gabonát használhatnak fel, így kevesebb hulladék keletkezik, egészségügyi szempontból pedig az emberek és az állatok úgy fogyaszthatják a gabonát, hogy a mikotoxinoktól nem kell tartaniuk” – tette hozzá Roopesh.

A kutatók azt is megállapították, hogy az általuk alkalmazott kezelési eljárások csak rövid időt vesznek igénybe (egy perctől egy óráig terjedő időintervallumot), ami potenciálisan növeli az élelmiszer-feldolgozóipar hatékonyságát. A kezelések környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóak.

Milyen szerepet játszik a körforgásos gazdaság a takarmányelőállítás jövőjében?

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

A 2024-es Feed Mill of the Future konferencia résztvevői többek között olyan technológiákról és technikákról beszéltek, amelyek javíthatják a takarmánytermelés hatékonyságát és eredményességét.

A körforgásosság a csökkentés, újrafelhasználás és újrahasznosítás elvein alapul, és a hulladék újrafelhasználásának és kiküszöbölésének céljára összpontosít, ezáltal segítve elő a környezeti fenntarthatóságot. A körforgásos gazdálkodásra egy példa, hogy az emberi élelmiszerhulladékot rovarokkal etetik, amelyek lebontják azt, majd a rovarokat állati takarmányban használják fel, hogy olyan fehérjét állítsanak elő, amely aztán az embereket táplálja.

„A körforgásosság nem új fogalom. Sok értelme van annak, hogy az erőforrások minden részéből megpróbáljuk kinyerni az értéket” – mondta Maye Walraven, az Innovafeed észak-amerikai ügyvezető igazgatója. „De úgy gondolom, hogy egyre inkább trenddé vagy prioritássá válik, mivel érezzük a környezeti nyomást”.

Rovartermelőként az Innovafeed inspirációját a természetben előforduló folyamatok, és azok továbbfejlesztése jelenti. „A természetből merítettünk ihletet, és a természetben a rovarok valóban nagyszerű újrahasznosítóként működnek” – mondta. „Egészen gyenge minőségű biomasszával táplálkoznak, amelyet más állatok nem esznek meg […] mi ezt próbáljuk nagyipari szinten reprodukálni, vagyis rovarokat tenyésztünk, és a bőségesen rendelkezésre álló melléktermékek készleteit használjuk fel takarmányozásukra.” A rovarokat aztán takarmány-összetevőként lehet felhasználni, beleértve az olajat és a fehérjét, de akár a rovarok hulladéktermékei is felhasználhatók trágyaként.

A panelbeszélgetésen a takarmány-adalékanyagok, illetve a mesterséges intelligencia szerepe is szóba került a fenntarthatóság javítása és a pazarlás csökkentése szempontjából.

A sertéstelepeken optimalizálható a takarmányozás

Írta: c001os Dátum: Kategória: Vállalati hírek.

A PREGA Konferencia és Kiállításon, Magyarország agrárdigitalizációs fórumán 2024-ben Lankó Ferenc az Agrofeed Kft. sertésüzletág kereskedelmi vezetője tartott előadást „A fel nem tett kérdésekre adott válaszok: technika a gyakorlati hízótakarmányozás szolgálatában” címmel.

Bevezetőjében elmondta, hogy a sertéstelepek életében a takarmányozási költség és ezen belül a hízlalás költsége a legnagyobb. Bemutatta a kísérleti telepüket, amelyben 4 db Nedap Pig Performance precíziós etető biztosítja a chippel ellátott sertések takarmányozását és a takarmányozás tesztelését.

Az előadás összefoglalóját és a videó anyagot ezen a linken érhetik el:

https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/prega-precizios-takarmanyozas-agrardigitalizacio-sertes-72742-002?system=cachefrissit&hash=1801f2b403ce164f17a31ffe0b59838e

Tanulmány a talaj vízszintjének rohamos csökkenéséről

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

Egy január végén közzétett tanulmány szerint rohamosan csökkent a talajvízszint világszerte az elmúlt 40 évben, amit a fenntarthatatlan öntözés és az éghajlatváltozás okozott.

A felszín alatti víz a mezőgazdasági üzemek, a háztartások és az ipar által használt víz egyik fő forrása, így kimerülése súlyos gazdasági és környezeti veszélyeket jelenthet, beleértve a terméshozamok csökkenését és a pusztító földsüllyedést, különösen a tengerparti területeken – olvasható a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

„A felszín alatti vizek rohamosan gyorsuló csökkenésének egyik legfőbb oka a felszín alatti vizek túlzott felhasználása az öntözéses mezőgazdaság számára” – mondta Scott Jasechko, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője.

De az éghajlatváltozás okozta aszály is kihatással van a folyamatra, ami miatt a gazdáknak is több talajvizet kell kiszivattyúzniuk, hogy biztosítsák terményeik öntözését – tette hozzá.

A kimerülés különösen a száraz éghajlatú, kiterjedt szántóföldekkel rendelkező területeken volt jelentős – állapította meg a tanulmány, amely több mint 40 ország 170 ezer kútját vizsgálta meg. Észak-Kína, Irán és az Egyesült Államok nyugati része a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozott.

A tanulmányban megfigyelt 1693 vízadó réteg – a talajvizet tároló porózus vagy üledékes kőzetek tartoznak ide – több mint egyharmada 2000 és 2022 között évente legalább 0,1 métert csökkent, 12%-ban pedig az éves csökkenés meghaladta a fél métert is. A legsúlyosabban érintett spanyolországi, iráni, kínai és egyesült államokbeli vízadó rétegek némelyike évente több mint 2 métert csökkent az említett időszakban. A vizsgált vízadó rétegek mintegy 30 százalékában a csökkenés üteme 2000 óta felgyorsult.A szivattyúzható vízmennyiség korlátozására irányuló helyi intézkedések eredményeként néhány vízadó réteg javult az időszak során. A vízadó rétegek máshonnan elvezetett vízzel is feltölthetők. Jasechko szerint azonban az ilyen helyreállítások „eléggé ritkák” és sokkal több munkát igényelnek.

Így áll most a szintetikus tej világpiaca

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Az élelmiszer-technológiai startupok precíziós fermentációs technológiákat alkalmaznak a tehéntej újabb alternatívájának megalkotására. Ennek a szegmensnek a jövője továbbra is bizonytalan, mivel a konzervatív fogyasztók valószínűleg nem fogják egyhamar befogadni a szintetikus termékeket. Míg a laboratóriumban termesztett hús már egy ideje létezik, a laboratóriumban termesztett tejtermékekről a fogyasztók nem gyakran hallanak.

„A szintetikus tej még mindig egy kissé feltörekvő iparág, számos induló vállalkozás még a kutatási és fejlesztési fázisban van. Néhány vállalat azonban élen jár a már piacon lévő termékekkel” – magyarázza Milena Bojovic, az ausztráliai Macquarie Egyetem doktorjelöltje. Példaként az amerikai székhelyű Perfect Day nevű céget említette az ezen a területen sikeresen működő startup cégre.

„A folyamatot változtatjuk meg, nem az élelmiszert” – ez a Perfect Day szlogenje, amely a precíziós fermentációs technológiák fő jellemzőjét tükrözi. Végső soron a tehéntejtől teljesen megkülönböztethetetlen termékeket hoz létre, a bioreaktorokból származó tej ugyanis teljesen azonos ízű, megjelenésű, utóízű és tápértékű lesz.

A precíziós erjesztéssel nyert tej, amelyet „szintetikus tejnek” neveznek, környezetbarát. „Mivel az állati fehérje ezen újszerű formája tehén nélkül is előállítható, jelentős lehetőség nyílik a metán- és szén-dioxid-kibocsátás, a vízszennyezés, a földhasználat és az állatjóléti problémák csökkentésére” – magyarázza Bojovic.

Bár a szintetikus tej szegmens rövid és középtávú kilátásai még nem egyértelműek, az elemzők bizakodásukat fejezik ki, hogy a precíz erjesztéssel előállított termékek idővel megvetik a lábukat a piacon. Mivel a precíziós fermentációs technológiák egyre fejlettebbé válnak, a szintetikus tej várhatóan idővel megfizethetőbbé válik. Az egyik induló vállalkozás, az ausztrál székhelyű All G Foods olyan tervekkel állt elő, amelyek szerint szintetikus teje rövid távon olcsóbb lesz, mint a tehéntej. „Az olyan újszerű fehérjék, mint a szintetikus tej, egy újabb utat kínálnak a fenntartható élelmiszertermelés növeléséhez” – tette hozzá Bojovic.