Skip to main content

Szerző: c001os

Gyorsan kell döntést hozni

Dízelmozdony-szerelés helyett brojlertartás

Gallen Attila, a Karát Broiler Kft. ügyvezető igazgatója Vas vármegyében, egy 65 lelkes kis faluban, Nagymákfán nőtt fel, öt testvérével együtt. Édesanyja egyedül nevelte őket. Máig emlékszik szavaira: „Tanulj szakmát, fiam, és megélsz belőle.” Szakmai útja azért egy picit kacskaringósabb lett…

Festő, dízelmozdony-szerelő vagy brojlertartó?

– Édesanyja tanácsát követve melyik szakmát választotta?

– Festő vagy dízelmozdony-szerelő között választhattam, az utóbbit jelöltem meg… Három év alatt kitanultam, és 1983–85 között dolgoztam a szakmában. Aztán ’86-ban (18 hónap katonai szolgálat következett) Szombathelyen voltam katona. Kantinosként ez idő alatt tudtam keresni és takarékoskodni.

Fontos, hogy akkoriban szülőfalumban a szomszédom négyezer csirkét hizlalt. Látszott, hogy ezzel lehet keresni, hisz jó autókkal járt. Így már a katonaság alatt is sokat gondolkodtam: talán nekem is ezzel kellene foglalkoznom. Aztán eldöntöttem, hogy leszerelés után belevágok! 

– Hogyan indult el?

– 1987-ben az összespórolt pénzem mellé induló vállalkozás számára felvehető kedvezményes hitelt kaptam mindössze százezer forintot. Abból a pénzből építettem egy istállót. Az első évben tojótyúkok tartásával próbálkoztam, de az nem volt jövedelmező. A következőben már kétezer csirkém volt az istállóban. 

– A dízelmozdony-szerelés és a brojlertartás között azért nagy a távolság. Hogyan tanult? Könyvekből, iskolában vagy máshonnan?

– Eleinte mindent a szomszédtól tanultam.

– Valóban?

– Igen. Sok időt töltöttem nála, beszélgettünk, segítettem neki, ő pedig megmutatta, amit tudott. Aztán a saját káromon tanultam a legtöbbet. Csak érdekességként: kezdetben még ment a több lábon állás is: a brojlertartás mellett én voltam a falu boltosa és kocsmárosa is. A bolt minden másnap négy órás nyitva tartással működött, a kocsma pedig mely a falu egyetlen közösségi helye péntek és szombat este volt nyitva, ez így ment egészen 1990-ig.

– És hogyan fejlődött tovább a gazdaság?

– 1990-ben a vasvári termelőszövetkezet bérbe adta egyik emeletes szarvasmarhaistállóját. Kibéreltem, így akkor már 33 000 db csirke volt turnusonként. Akkoriban 52 napos hizlalás után átlagosan 1,65 kilógrammos csirkéket adtunk le – ez jó eredménynek számított. A baromfitartással összefüggő valamennyi fizikai munkát saját magam végeztem, takarítás, mosás, és a műszaki, gépészeti feladatokat is, sőt eleinte még az adminisztratív feladatokat is, gyakorlatilag ott éltem a telepen. A telepen három istálló volt, két év múlva a másik kettőt is kibérelhettem – így gyakorlatilag már az egész telepen én gazdálkodtam, 1999-ben elértem a 100 000 db csirke / turnus szintet.

Gersekaráton is kínáltak egy eladó istállót – fiatal voltam, tele lendülettel, ezért hitelből megvásároltam. Teljesen felújítottam, berendeztem, és elindult a termelés. A következő évben a vasvári telepet is, melyet béreltem, eladásra kínálták, azt is megvásároltam, felújítottam – pályázati pénzből és hitelből –, a legmodernebb technológiát építettem be, ez is jól, hatékonyan, gazdaságosan működött.

– Azért ez rengeteg munka lehetett…

–Igen, de a fejlesztésektől továbbra sem tudott semmi eltántorítani. 2003-ban Gersekaráton takarmánykeverő üzemmegvásárlására nyílt lehetőségem. A takarmánygyártásról, a receptúrákról ugyan semmilyen szakmai ismeretem nem volt, de belevágtam, hitelből megvásároltam. Megalapítottuk a Karát Broiler Kft.-t, amely a takarmánykeverő üzemet működtette. Az a termelés elindult. Hamarosan újabb lehetőség kínálkozott a baromfinevelő épületek bővítésére: Vasváron, a volt Bábolna telep egyik felét – amely 11 istállóból állt – hirdették meg.

2006-ban, nagyon magas összegű CHF-alapú hitelből, kevés pályázati támogatásból egy év alatt felújítottuk a telepet, és a termelés elindult. Az addigi 130 ezres állomány még 220 ezerrel bővült, így 350 ezer darab csirkénél tartottunk.

– 2008–2010, a válság és a svájci frankos hitelek. Hogyan érintette ez önöket?

– Nos, az kemény időszak volt. Olyan pillanatok is voltak, amikor azt hittük, nincs tovább. A hitelek – több száz milliós összeget – a telep felújítására kellettek, és mindezt vissza is kellett fizetni! Akkor kizárólag a túlélésért küzdöttünk, szinte egy évtizedet a fennmaradásért dolgoztunk. Az volt a cél, hogy a tartozásokat rendezzük, és talpon maradjunk. Hála a szorgalmunknak és az elért eredményeknek, túljutottunk ezen az időszakon is.

2016-ban megvásároltuk a telep másik felét, így itt már összesen 20 istálló tulajdonosai lettünk. Vártuk a pályázati lehetőségeket a megvásárolt újabb 9 istálló korszerűsítésére a termelésbe állításhoz, és 2017–2018 körül állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázaton sikerrel szerepeltünk. Időközben az árak elszálltak, egy 800 millió forintos megnyert pályázatból 1,2 milliárdos projekt lett, a különbözetet saját erőből kellett fedezni. De nem hagytuk félbe. 2020-ban elindult a termelés, és már 540 ezer db csirke / turnus nagyságot értünk el, évi 3–3,2 millió csirkével.

– Ezt a több mint két évtizedet visszanézve sok nehéz döntést kellett meghoznia. Hogyan teszi ezeket, inkább racionálisan vagy ösztönből?

– Régen ösztönből ment minden. Az első megérzésem szinte mindig bejött – harminc év tapasztalattal a hátam mögött meg főleg… Ma azonban már muszáj számolni, hogy élni és fejlődni is lehessen.

A döntéseket gyorsan hozom. Ha valami felmerül, tíz másodperc alatt eldöntöm, merre megyünk. Nem szeretek sokáig hezitálni. Ha túl sokat gondolkodom, abból általában csak rossz irány lesz. 

A család is megtalálta a feladatait

– Hogyan viszonyult a család ehhez a nagyon dinamikus fejlődéshez?

– Ez a cégcsoport két kft.-ből és egy egyéni vállalkozásból áll. Mindez nem jöhetett volna létre a családom nélkül, a feleségem és a gyerekeim mindig támogattak. Pedig több évig kevés időt tölthettem velük. 

Szerencsére ők is csatlakoztak a vállalkozáshoz. Az irodai munkát a feleségem, Ildikó irányítja. Attila fiam a Keszthelyi Agráregyetemen végzett mezőgazdasági mérnökként. Nagyon vártuk, hogy befejezze tanulmányait és visszatérjen, most ő vezeti a 275 hektáros növénytermesztést teljes önállósággal, én abba már nem szólok bele. Emellett Mosonmagyaróváron precíziós mezőgazdasági szakmérnöki végzettséget szerzett, majd precíziós állat- és takarmányozási szakmérnök lett. A tanulmányai során szerzett ismereteket hasznosítva a hatékonyabb és gazdaságosabb termelés érdekében most már a csirkenevelésben is komoly kísérleteket végez.

A lányom, Klaudia közgazdasági egyetemen harmadéves hallgató, és mellette vállalkozási mérlegképes könyvelő képzésen vesz részt, tanulmányai elvégzése után csatlakozik hozzánk a gazdasági háttérmunkában. Ő is igyekszik bekapcsolódni, hogy teljes legyen a családi vállalkozás.

– Mekkora most egyébként a teljes csapatuk? 

– A négy telephelyen összesen 51 főt foglalkoztatunk. Törekszünk rá, hogy tisztességes bért fizessünk mindenkinek, idén január elsejétől is komoly fizetésemelést adtunk a munkatársainknak.

– Milyen itt a munkaerőhelyzet? Sok termelőcégnél már külföldiek dolgoznak…

– Itt más a helyzet. Sok környékbeli Ausztriába ment dolgozni, de egyre többen visszatérnek. Például sok szakember – villanyszerelő, festő – hazajön, de nyugati bért vár… A kilencvenes évek közepén más volt. Akkor folyamatosan jöttek az emberek: szállítani, takarítani, trágyázni. Munkanélküliség volt, mindenki dolgozni akart. Abból a generációból sokan 15-20 évig nálunk dolgoztak. Ma már többen nyugdíjasok, de vannak, akik szívesen visszajárnak most is dolgozni. Az új generáció nem szívesen jön a mezőgazdaságba. 

Az orrom a legjobb szenzor

– És a gépészet? Megmaradt valami a régi munkából?

– Minden! Imádok szerelni. Amit csak tudok, házon belül megoldok, most már a fiammal közösen. Az autóm tele van szerszámmal, alkatrésszel. A villanyszereléstől kezdve szinte mindent magunk intézünk. Inkább reggel 5-kor nekiállok szerelni, minthogy karbantartót hívjak! Ez számomra relaxáció. 

A napi rutinom szerint mindig korán kelek, fél hatkor már a telepeken vagyok. Imádom a hajnal nyugalmát. Körbejárok, beleszagolok a levegőbe – abból mindent megérzek. Ha valami nem stimmel, azonnal tudom. Az orrom a legjobb szenzor – 37 év alatt így alakult ki. A mai napig élvezem, örömmel végzem a munkám.

– Hogyan tud kikapcsolódni?

– Régebben a kikapcsolódás háttérbe szorult, számomra csak a munka létezett. 42 évesen ültem először repülőre – éppen az Agrofeed Kft. jóvoltából. A pihenés igazán 2010 után kezdett fontossá válni, akkor éreztem, hogy kell időt szánni rá. Imádunk síelni a családommal és a barátainkkal. Nyáron túrázunk – Ausztria közel van, nagyon szeretjük az Alpok hegyeit. 

Persze bárhol is legyek 5 órakor kelek, átnézem a híreket, a telepvezetők jelentését, a kamerák képeit és az istállók vezérlőit. Mindent ellenőrzök – ez ad nekem nyugalmat.

Agrofeed-kapcsolat

– Az Agrofeed Kft.-vel mióta állnak kapcsolatban?

– 2006-ban kerültünk munkakapcsolatba a céggel. Azóta is tőlük vásároljuk a premixet, mindemellett szoros baráti kapcsolat alakult ki közöttünk. Nemcsak üzleti, hanem emberi viszony is, gyakran találkozunk, segítenek a receptúrák összeállításában, és együtt oldunk meg minden felmerülő problémát.

– Mi ennek az együttműködésnek a legnagyobb erőssége?

– Egyértelműen az emberi kapcsolatok. A szaktanácsadójuk heti rendszerességgel hétfőnként érkezik meg hozzánk. A bizalom, a közös munka és ezek a rendszeres találkozások teszik igazán erőssé az együttműködést, hisz a kiváló premix adott!

Ha új ötlettel, termékkel állnak elő, és látjuk benne a lehetőséget, kipróbáljuk. Ha az ajánlat árban és szakmailag is megfelelő, teszteljük. Sok új anyag így került be a receptúráinkba.

Az Agrofeed Kft.-vel majdnem 20 éves együttműködés hozzájárult a cégcsoportunk sikeréhez, szeretnénk, hogy ez a partneri és baráti kapcsolat a jövőben is fennmaradjon és a kölcsönös elégedettség jellemezze a közös munkánkat.

Szerző: Fodor Mihály

Számos kihívással néznek szembe a német takarmánytermelők

A német takarmányelőállítás két év csökkenés után 2024-ben mérsékelt növekedést mutatott. A Német Takarmányozási Szövetség (DVT) szerint az ágazat 2025-ben számos új kihívással kénytelen szembenézni. Szkeptikusan tekintünk a jövőbe, minden pozitív fejlemény erősen függ a politikai döntésektől. Elsősorban türelemre van szükség, miközben próbáljuk kezelni az elkövetkező bizonytalan időket a szokásos üzletmenet mellett – nyilatkozta Hermann-Josef Baaken, a DVT szóvivője, utalva a német kormány közelmúltbeli bukására és a közelgő parlamenti választásokra is.

Az egyik fő kihívás Brüsszelből érkezik, az EU erdőirtás elleni rendelete (EUDR) formájában. Az EU nemrégiben úgy döntött, hogy az új szabályok végrehajtását 2026. január 1-éig elhalasztja. Baaken szerint azonban sok nyitott kérdés továbbra is fennáll. A DVT azt is hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi szemlélete nem csak az erdőirtásra terjed ki. Az EUDR célja az erdőirtás elleni küzdelem, de a fenntartható fejlődés minden más fontos szempontját figyelmen kívül hagyja, miközben DVT-ben és a takarmányiparban is a teljes fenntarthatóság elérésére törekszünk. Az egész ágazatban az állattenyésztés környezeti oldalának univerzális értékelésén dolgozunk – nyilatkozta.

A német takarmányipar arra kéri az új kormányt, hogy ismerje el a mezőgazdaság és a németországi termelés szükségességét. A termékek exportját nem szabadna politikai indíttatású megfontolásoknak befolyásolniuk. Baaken szerint világszerte szabad hozzáférésre van szükség a termékekhez és árukhoz. Elutasítják az olyan vámokat, amelyek csak az áruforgalom átirányításához vezetnek. Ami az EU és a dél-amerikai Mercosur országai között nemrégiben létrejött kereskedelmi szerződést illeti, a DVT támogatja az eredményt, amennyiben minden fél eleget tesz az előírásokban foglaltaknak. Országos szinten a DVP nagyobb rugalmasságot kér a vasárnapi munkavégzésre vonatkozóan, ugyanakkor az adminisztratív terhek csökkentését és az új technológiai fejlesztések elismerését is kéri annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a versenyhátrány más országokkal szemben.

Zöld út a növényi génszerkesztés előtt az Egyesült Királyságban

Steve Reed brit mezőgazdasági miniszter zöld utat adott a kormánynak a precíziós nemesítéssel vagy génszerkesztéssel előállított növények angliai termesztését lehetővé tevő jogszabályok további kidolgozására. Reed egy 2025 január első hetében tartott oxfordi konferencián megerősítette, hogy a részleteket tartalmazó jogszabályt 2025 március végéig a parlament elé terjesztik. Az elsődleges jogszabályt a géntechnológiáról 2023-ban fogadta el az előző kormányzat. Sokan tartottak attól, hogy az EU és az Egyesült Királyság között újjáépülőben lévő kapcsolatok lassíthatják, vagy akár meg is gátolhatják az új génszerkesztési szabályok bevezetését, nekik adott most egyértelmű jelzést a brit miniszter.

A Tudomány és Technológia a Mezőgazdaságban (APPGSTA) nevű pártközi parlamenti csoport támogatta a döntést. George Freeman, a bizottság elnöke szerint az új jogszabály progresszív, koherens és tényeken alapszik, valamint gyorsítaná a hozzáférést olyan mezőgazdasági újításokhoz, amelyek javítják az élelmiszerbiztonságot, rugalmasabbá teszik a mezőgazdaságot, támogatják a természet helyreállítását és csökkentik az élelmiszertermelés környezeti hatásait. Freeman szerint a késedelmek és szabályozási eltérések gyengíthetik a befektetők és innovátorok bizalmát. Emellett úgy vélekedik, hogy a kormánynak a lehető leghamarabb hasonló szabályozást kell kidolgoznia a haszonállatokra vonatkozóan. A génszerkesztési technikákat alkalmazó kutatásoknak nagy szükségük van a virulens állatbetegségek elleni küzdelemben.

Tom Allen-Stevens szántóföldi gazdálkodó és a BOFIN (Brit Mezőgazdasági Innovációs Hálózat) vezetője elmondta, hogy a gazdák jelenleg génszerkesztett búza és árpa vetőmagot nemesítenek, amelyet a 2025 őszén kezdődő szántóföldi kísérletekben használnak majd először. Allen-Stevens a BBC Farming Todaynek elmondta, hogy a gazdák kíváncsiak arra, miként fog működni a technológia: „Amíg nem látjuk, hogyan működik, addig nem hiszem, hogy sok gazda igazán megérti vagy elfogadja az előnyeit, és ugyanígy, amíg az élelmiszergyártók sem látják, hogy mire képes, nem feltétlenül fogják a gazdáktól ennek a termesztését kérni.” Reméli, hogy olyan előnyös növényfajtákat lesznek képesek találni, mint a gluténérzékeny személyek számára megfelelő búza, amelynek hagyományos forgalomba hozatala háromszor hosszabb időt venne igénybe. A brit gazdák így versenyelőnybe kerülhetnek Európával szemben, mivel a kontinens lassabban halad a génszerkesztés engedélyezésével.

Év Állattenyésztője

Nagy szeretettel gratulálunk Fekete Zsóka mangalica tenyésztőnek, aki elnyerte az Év Állattenyésztője díjat, ráadásul egyedüli nőként állhatott a díjazottak között.

Motiváló erő számára az értékteremtés, a minőségi termékek előállítása. Hosszú, rögös út vezetett idáig, hogy egy közel 400-500 db-os mangalica törzsállományt fenntartson és ezekből az állatokból készült termékeket piacra juttassa. 

A díj odaítélésében szerepet játszott az is, hogy elkötelezetten adja át a tudását a fiatalabb generációnak az iskolákban és rendezvényeken, ahol előadásokat tart erről a szép hivatásról.

További munkájához sok sikert, erőt, egészséget kívánunk!

Versenyfutás a metánkibocsátást csökkentő oltóanyagokért

Egyes kutatók a tehenek metánkibocsátásának csökkentésére szolgáló oltóanyagok kifejlesztésén dolgoznak.

Az amerikai New Scientist lap beszámolója szerint az Arkebio startup cég bemutatta a fejlesztés alatt álló vakcináját az Amerikai Állattudományi Társaságnak. A vakcina prototípusa úgy működik, hogy arra serkenti a tehén immunrendszerét, hogy a nyálban olyan antitesteket termeljen, amelyek a bendőben lévő metántermelő mikrobák ellen irányulnak.

A prototípus-vakcinával kezelt tehenek 105 nap alatt 13 százalékkal kevesebb metánt termeltek. Nem történt káros mellékhatásra utaló jel, és az állatok növekedése sem volt érintett.

A vizsgálatban 10 tehén vett részt, amelyek közül 5 tehén nyakba kapta a vakcinát és 56 nap múlva emlékeztető oltást is kapott. A másik 5 tehén alkotta a kontrollcsoportot. A második vizsgálat 14 tehénnel 2024 júniusában kezdődött. Az első eredmények alapján tehenenként legalább 13 százalékos metáncsökkenés volt tapasztalható.

A metántermelés elleni vakcina megvalósíthatóságát egy angliai kutatócsoport is vizsgálja a Pirbright Intézet vezetésével. Egyes kutatók azt ellenőrzik, hogy a metánképző mikrobák hogyan népesítik be a borjak bélrendszerét és hogyan reagál rájuk az immunrendszer. Megint mások azt vizsgálják, hogy specifikus antitestekkel fel tudnak-e lépni a metánképző mikrobák ellen. Az érintett tudósok azt feltételezik, hogy egy hatékony vakcina több mint 30 százalékkal is csökkenteni fogja a metántermelést.

Úttörő projekt: takarmány előállítása üvegházhatású gázokból

Két mikroorganizmus – egy baktérium és egy alga – együttesen a szén-dioxidot és a metánt fehérjében gazdag biomasszává képes átalakítani. A felfedezés hatására az új-zélandi Elsődleges Ipari Minisztérium (MPI) támogatta az Upflow-t és partnereit a kutatás továbbfejlesztésében.

A négyéves projektre szánt közel 5 millió dolláros támogatás a világon elsőként fog úttörő szerepet játszani a biomassza gázokból és robusztus mikroorganizmusokból történő előállításában, amelyek a geotermikus területeken uralkodó szélsőséges körülmények között is jól érzik magukat.

A biomassza akkor keletkezik, amikor a mikroorganizmusokat a geotermikus erőművekből – például az Északi-sziget középső részén található áramtermelő erőművekből – származó üvegházhatású gázokkal „etetik”. A termelt biomassza számos potenciálisan kereskedelmi szempontból értékes összetevőből áll, többek között állati takarmánynak szánt fehérjéből.

A korai szakaszban lévő kutatások ígéretesnek tűnnek. A Canterbury Egyetem által kifejlesztett ipari biotechnológiai eljárás alapvetően egy metánfaló baktériumot és egy szén-dioxidot fogyasztó mikroalgát használ a gázok megkötésére és a növekedéshez szükséges táplálékforrásként való felhasználásra. Az újszerű eljárás fehérjében gazdag biomasszát állít elő. Ennek takarmány-összetevőként, emberi táplálkozásra, illetve nagy értékű tápanyagok vagy pigmentek előállítására való felhasználását is vizsgálják.

Steve Penno, az MPI beruházási programokért felelős igazgatója szerint ezt a projektet különösen izgalmas volt támogatni: „Ha sikerrel jár, ez egy új biomassza alapanyagokat gyártó új-zélandi ipar kezdetét jelentheti, amely 2045-re évi 500 millió dollár értékűre becsülhető, és új, szakképzett munkahelyeket hoz létre. Ez csökkentené az importált állati takarmánytól való függést és dekarbonizálná ezeket az iparágakat, miközben a rendszert alkalmazó geotermikus vállalatok szén-dioxid-kibocsátási költségeit is csökkentené.”

Túlkínálat sújtja az ukrán tojáspiacot

A közel két éve tartó hiányt követően az ukrán tojáspiacon túlkínálat alakult ki – árulta el Jevhen Hajlov, az Incuba ukrán tojástermelő vállalat értékesítési igazgatója. A többlet a rekordméretű export ellenére is érezteti hatását.

Ukrajna jelenleg havonta több mint 100 millió tojást termel – árulta el Hajlov egy helyi szakportálnak. A termelés meghaladta a keresletet, mivel több gazdálkodó is igyekezett a termelés felfuttatásával, ugyanis a piacot az elmúlt években hiány jellemezte. Túl sok vállalat növelte a tojótyúkok számát – tette hozzá Hajlov.

Hasonló helyzet már korábban is előfordult, azonban a gazdáknak most korlátozottak a lehetőségeik a tojótyúkállomány csökkentésére, mivel a baromfihúspiac is teljesen telítetté vált. „Ráadásul a gazdaságok számára problémát jelentenek a hosszú áramkimaradások, amelyek megnehezítik a feldolgozást és a tárolását” – jelentette ki Hajlov.

Mindeközben az ukrán tojáskivitel tovább emelkedik. 2024 első felében a külföldi vásárlóknak történő értékesítés elérte csaknem a 37 ezer tonnát az előző évi 30 ezer tonnához képest – derült ki a hivatalos statisztikai adatokból. A növekedés azért következett be, mert Ukrajnában kezd helyreállni a nagyüzemi tojástermelés – áll az Ukrán Baromfitenyésztők Szövetségének közleményében.

Az ukrán tojás legnagyobb importőrei az európai országok, elsősorban Lengyelország és Olaszország, valamint Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael voltak – közölte a szervezet.

A tojás ára Ukrajnában a következő hónapokban ugrásszerűen megemelkedhet, mivel az ország a fűtési szezonban hosszabb áramszünetekkel számol. A DTEK (az ország legnagyobb áramtermelő vállalatának) becslései alapján napi 20 órán keresztül is lehetnek áramkimaradások, mivel az ukrán energiarendszer jelentős része romokban hever.

A GMO-mentes ellátási lánc összefog az új génkezelési technikák deregulációja ellen

Az európai GMO-mentes ellátási lánc szereplői összefogtak az új génkezelési technikák (NGT-k) javasolt deregulációja ellen, és a nemrégiben Frankfurtban tartott GMO-mentes csúcstalálkozón erőteljes felhívást tettek közzé a választási lehetőség és az átláthatóság mellett. A legfontosabb ágazati szervezetek – Verband Lebensmittel ohne Gentechnik (VLOG), ARGE Gentechnik-frei, Donau Soja, European Non-GMO Industry Association (ENGA) és ProTerra Foundation – által szervezett esemény felhívta a figyelmet a következetes GMO-mentes szabványok szükségességére a szabályozási nyomás növekedésével.

Alexander Hissting, a VLOG ügyvezető igazgatója hangsúlyozta az európai GMO-mentes piac tartós erejét, és megerősítette, hogy az ágazat „itt van, és itt is marad”. Elmondta, hogy közelről figyelemmel kíséri az NGT-k deregulációjáról szóló vitát, amely befolyásolhatja a nem-GMO piacot. Ez a vita azonban még nem érte el az élelmiszergyártók és a kiskereskedők mindennapi működésének szintjét – állította. Bár néhányan már tájékozódtak, sőt leveleket is aláírtak a lehetséges deregulációval kapcsolatban, úgy érzik, hogy nincs szükség azonnali cselekvésre, amíg nem születnek konkrét szabályozások – jegyezte meg. 

Hissting azt is megjegyezte, hogy a téma minimális médiavisszhangot kap és korlátozott a közvélemény tudatossága; a legtöbb fogyasztó valószínűleg még nem hallott az NGT-kről, és ezért nem változtatta meg vásárlási szokásait.

Aggodalmát fejezte ki a GMO-mentes címkézési előírásokra gyakorolt jövőbeli hatással kapcsolatban, ha a dereguláció lehetővé teszi, hogy az NGT-növények jelölés nélkül kerüljenek az európai piacra. Ez a forgatókönyv bonyolultabbá tenné a nem GMO-mentes minőségbiztosítások fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a kimutatási eszközök kulcsfontosságúak az NGT-k élelmiszerláncban való nyomon követéséhez, kiemelve annak fontosságát, hogy megfizethető és praktikus lehetőségek álljanak rendelkezésre.

Az ENGA emellett a „szennyező fizet” elven alapuló egyértelmű felelősségi keretrendszert is szeretne, amely biztosítja, hogy a GMO-mentes termékek bármilyen szennyeződését a felelősök pénzügyileg viseljék.

Szervezetük támogatja továbbá egy olyan opt-out mechanizmus bevezetését, amely lehetővé tenné az egyes uniós országok számára, hogy korlátozzák az NGT-ket saját határaikon belül. Bár ez a javaslat még nem került be az uniós politikai vitákba – mondta el a csúcstalálkozón Heieke Moldenhauer, az ENGA főtitkára.

Metanolból és kőolajból tervezi egysejtfehérjék előállítását egy iráni vállalat

Az iráni Kimia Life nevű cég új technológiát fejlesztett ki, amely kulcsfontosságú lehet az olajban gazdag ország számára, ahol a takarmányipar régóta hiányt szenved. A Hakim Mehr helyi beszámolója szerint a Kimia Life vezérigazgatója bízik abban, hogy a kifejlesztett technológia jelentősen növelheti Irán élelmiszer-függetlenségét.

„Szénhidrogénforrások felhasználásával különféle haszonállatoknak és halaknak megfelelő takarmányt állítunk elő” – mondta, azonban a technikai részletekre nem tért ki.

Az iráni takarmányipar az elmúlt években tartós hiánnyal küszködik. A pénzszűkében lévő iráni gazdaságnak nincs elegendő devizája a gabonafélék és a takarmány-adalékanyagok kifizetéséhez, amelyekhez importtal jutnak hozzá.

„Az összes állati takarmányt és takarmányfehérjét importáljuk, ami hatalmas probléma. Az ország gazdag szénhidrogénkészleteit felhasználhatjuk arra, hogy az országon belül állítsunk elő takarmányfehérjét, így az országnak nem kell többé a külföldi szállítmányoktól függenie” – tette hozzá. Azt is elárulta, hogy az innovatív technológia költséghatékony és lehetővé teszi, hogy az előállított takarmányfehérje olcsóbb legyen, mint az importált.

„A szénhidrogénekből származó állati és baromfitakarmányt előállító prototípust gyártó egység sikeres kifejlesztése jelentős mérföldkő csoportunk számára. Ilyen teljesítményt a mai napig egyetlen vállalat sem ért el hazánkban” – közölte Pourkazem vezérigazgató, aki szerint mind a metanol, mind a fáklyagáz bőséges mennyiségben áll rendelkezésre Iránban. Takarmányként való felhasználásuk ráadásul fenntartható gyakorlatnak is tekinthető, mivel mindkét anyag szennyező anyagnak minősül. A vállalat elküldte a kapott takarmányfehérje első tételeit az állattenyésztő cégeknek, és alapvetően pozitív reakciókat kaptak – mondta el a vezérigazgató, de részletekbe ezúttal sem bocsátkozott.

Nem ez az iráni tudósok és vállalkozók első kísérlete arra, hogy megoldást találjanak a takarmányipar válságára. Az elmúlt néhány évben az országban lignocellulózból és mezőgazdasági hulladékból származó takarmány gyártáséval is kísérleteztek, azonban még egyikük sem jutott el olyan szintre, amely elegendő lenne ahhoz, hogy változást hozzon az iparágban.

Alternatív gabonatőzsdét hoznának létre a BRICS-országok

A BRICS-országok nyilatkozatban üdvözölték a szervezetközi gabonatőzsde létrehozásáról szóló javaslatot az oroszországi Kazanyban tartott háromnapos csúcstalálkozót követően. A dokumentumban a BRICS tagjai megerősítették a tisztességes mezőgazdasági kereskedelmi rendszer kialakításának, valamint a rugalmas és fenntartható mezőgazdaság megvalósításának szükségességét.

„Örömmel fogadjuk az orosz fél azon kezdeményezését, hogy a BRICS-tagállamokon belül létrehozzunk egy gabonakereskedelmi programot, amelyet a későbbiekben fejleszteni szeretnénk más mezőgazdasági ágazatok irányába” – olvasható a nyilatkozatban.

Az elmúlt évben Oroszország folyamatosan lobbizott az immár kilenc feltörekvő gazdaságot tömörítő csoportosulás (2024 elején a BRICS szövetséghez csatlakozott Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is, így a kibővített szövetségre BRICS+ néven hivatkoznak) infrastruktúrájának kiépítése mellett. Az Orosz Gabonaexportőrök Szövetsége (OGSZ) a tervezett gabonatőzsdét a nemzetközi olajkartell (OPEC) analógiájaként jellemezte a globális gabonapiacon. Ez arra utal, hogy a tőzsde jelentős befolyást gyakorolhatna a globális gabonaárakra és a kereskedelem dinamikájára.

Az ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy a többi BRICS-tag is ilyen szerepet szánna-e a szervezetnek, mivel az OPEC-től eltérően a BRICS-ben nem csak gabonaexportőrök, hanem jelentős importőrök is vannak. A BRICS-en belüli érdekek sokfélesége potenciális kihívásokhoz vezethet a tőzsde szerkezetére és működésére vonatkozó konszenzus elérésében.

A kazanyi csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét megerősítette a projekt megvalósítására irányuló szándékát. Azt állította, hogy a BRICS gabonatőzsde többek között segíteni fog megvédeni a nemzeti piacokat a „negatív külső beavatkozástól, spekulációktól és a mesterséges élelmiszerhiány létrehozására irányuló törekvésektől.”

A mezőgazdasági és ahhoz kapcsolódó termékek kereskedelme a jövőben meghaladhatja az egy billió dollárt a BRICS árutőzsdéjén – nyilatkozta Eduard Zernyin, az OGSZ vezérigazgatója. Ha ezt sikerülne elérni, akkor a világ egyik legnagyobb piaca jöhetne létre mezőgazdasági termékek számára, ami komolyan növelhetné a BRICS befolyását a globális élelmezésbiztonság területén.

Zernyin szerint a gabonatőzsde megemlítése a kazanyi nyilatkozatban megkönnyítheti a megfelelő infrastruktúra létrehozását. „Most már meg lehet kezdeni a projekt gyakorlati megvalósítását. Ehhez jelentős szervezési erőfeszítésekre lesz szükség a mezőgazdasági hatóságokon túl főként a BRICS-országok pénzügyi hatóságaitól, mivel a tőzsdék, köztük az árutőzsdék is, az ő felelősségi körükbe tartoznak” – tette hozzá.