A hisztomonadózis állományokon belüli terjedésének megértése jobb megelőző intézkedéseket eredményezhet a halálos pulykabetegséggel szemben. Jelenleg nincs engedélyezett kezelés a hisztomonadózis, más néven feketefej-betegség vagy a pulyka fertőző vakbél- és májgyulladása megelőzésére, kezelésére vagy ellenőrzésére az Egyesült Államokban. Az egysejtű parazita által okozott betegség enyhítésére használt két terápiás gyógyszercsoportot is betiltották az élelmiszercélú állatoknál való használatra a rákkeltő szermaradványokkal kapcsolatos aggodalmak miatt.
A betegség fő vektora a Heterakis gallinarum nevű bélféreg, de nem világos, hogy a fonálféreg parazita hogyan jut be a szervezetbe, hogy terjessze a betegséget. A fertőzés átvitelére vonatkozó legnépszerűbb elmélet jelenleg a kloákán keresztüli megfertőződés. A parazita a madár emésztőrendszerének alsó szakaszába parazitát tartalmazó bélsárral vagy a fertőzött gazdaállat kloákájával való érintkezés útján jut be. Nem világos azonban, hogy a betegség átviteléhez szükséges-e a H. gallinum jelenléte, vagy elegendő a kloakális érintkezés.
Danielle Graham, az Arkansasi Egyetem baromfi-egészségügyi kutatója, és Zhicheng Dou, a Clemson Egyetem docensének korábban megállapították, hogy a betegségért felelős egysejtű egyik törzse, a H. meleagridis cisztaszerű struktúrákat képez a pulyka emésztőrendszerében. Ezeket a cisztaszerű struktúrákat fogják vizsgálni az Arkansasi Egyetem szövetségi finanszírozással induló öt éves kutatási projekjében.
„Az ilyen struktúrák kialakulása ellen ható terápiás szerek kifejlesztése kulcsfontosságú lehet a hisztomonadózis megfékezésében, de először az átvitelt kell megfelelően megérteni” – mondta Graham.
„Tovább fogjuk pontosítani, amit már in vitro elvégeztünk, megerősítjük in vivo, majd pedig megnézzük, hogy azonosítani tudjuk-e a cisztaszerű képződményen belül azokat a célpontokat, amelyek potenciális gyógyszercélpontként szolgálhatnak” — tette hozzá.
A Nemzetközi Tojásbizottság (IEC) idei konferenciáján fontos szerepet kaptak az olyan lehetőségek, amelyek csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, biztosítják a megújuló energiát, valamint jövedelemszerzési forrást biztosítanak a termelők számára.
James Corbett, a Ridgeway Foods Group ügyvezető igazgatója szeptember közepén Velencében megrendezett konferencián szót ejtett a baromfi alomtrágya kezeléséről, amely egyes termelők számára jelentős költséget okozhat, míg mások kiegészítő bevételi forrásként számolhatnak vele.
Az Egyesült Királyságban a baromfitrágya piaci értéke átlagosan 10–15 font (5–7 ezer forint) tonnánként a növénytermesztésben felhasználható nitrogénműtrágya helyettesítési értékében, míg más országokban a termelőknek ki kell szárítaniuk és pellettálniuk kell a trágyát, mielőtt az elhagyja a gazdaságot. Felhasználás vagy éppen eladás előtt gyakran tárolni kell, a tárolás pedig azt jelenti, hogy a vízszennyezés megelőzése érdekében ki kell építeni az infrastruktúrát és meg kell szüntetni a vízszennyezést.
Corbett feltette a kérdést, vajon a gazdák valóban képesek kihozni a legtöbbet a baromfialomból. Vállalata sikeresen miniatürizálta és szabadalmaztatta a fluidágyas égetést, amely a kezeletlen baromfitrágya megbízható elégetésére szolgál, és így helyben felhasználható hőt és villamosenergiát termel. Továbbá kifejtette, hogy a technológia jelentős számú üzemórán át bizonyította sikeres működését, és már 14 egységet telepítettek baromfi- és tojótelepekre az Egyesült Királyságban.
A technológia a hő mellett értékes, magas P- és K-tartalmú szerves trágyát is előállít, és Corbett elmondta, hogy jelenleg olyan megoldásokon dolgoznak, amely a kommunális szennyvíziszapot, a hús- és csontlisztet, valamint az anaerob emésztőrendszerekből származó anyagot is képes feldolgozni.
A metáncsökkentő takarmány-adalékanyagok világa kifejezetten csúcstechnológiás fejlesztéseket tartalmaz. A Floridai Egyetem által vezetett új kutatási projekt célja azonban az, hogy kiderítse, vajon egy viszonylag egyszerű eszköz – a tyúktojás – nem jelent-e olcsó megoldást a szarvasmarhatenyésztők számára.
A Floridai Egyetemen végzett korai kísérletek bebizonyították, hogy a speciálisan kezelt tojások etetése az Angus keverék tinókkal valóban csökkentheti a metántermelést a bendőben. A kutatók kezdetben a csirkéket kétféle, a bendő metántermeléséért felelős mikroorganizmus ellen oltották be. Az e csirkék által termelt tojások a célzott törzsek elleni antitesteket tartalmaztak; a tojások elfogyasztása pedig olyan reakciót váltott ki a szarvasmarhákban, amely a jelek szerint csökkenti a metántermelést.
Nicolas DiLorenzo, a Floridai Egyetem oktatója és a tanulmány egyik szerzője megjegyezte, hogy a tanulmányban szereplő célmikroorganizmusok archeafajok, amelyeket gyakran ősbaktériumként emlegetnek, noha technikailag az mikroorganizmusok külön csoportját alkotják.
Az elképzelés, hogy a tyúktojás segítségével vigyék át az immunitást egyik fajból a másikba, nem teljesen új. Maga DiLorenzo 2002 óta foglalkozik ezzel a technológiával mesterképzési témavezetőjének javaslatára. Korábban már kísérletezett azzal, hogy tyúktojást használjon szarvasmarhák acidózisának és májtályogjának kezelésére. DiLorenzo elmondta, hogy a szarvasmarhák bélrendszeri metánkibocsátásának problémája is már hamar felkeltette az érdeklődését. Elmondása szerint a jelenlegi projekt gyakorlatilag egyesíti a két érdeklődési területet.
Bár a kereskedelemben már kaphatók metángátló takarmány-adalékanyagok, DiLorenzo szerint a metántermelő organizmusok elleni antitestek átvitelére szolgáló tojások felhasználásának ez a módszere nagyon versenyképes költségűnek bizonyulhat. Más fajok – például sertések – esetében is hatékonynak bizonyulhat, és más, például az ammóniakibocsátással összefüggésbe hozható mikrobák ellen is alkalmazható.
Az antitestek hatásmechanizmusának vizsgálata is része lesz az USDA támogatásával, az Auburn Egyetemmel és a Clemson Egyetemmel együttműködésben végzett ötéves kutatásnak, mondta DiLorenzo. Kutatócsoportjának közvetlen fókuszában azonban egy olyan kísérletsorozat áll majd, amelynek célja annak megállapítása, hogy az antitestekkel töltött tojások hatással vannak-e a húshasznú és tejelő szarvasmarhák termelékenységére.
Két mikroorganizmus – egy baktérium és egy alga – együttesen a szén-dioxidot és a metánt fehérjében gazdag biomasszává képes átalakítani. A felfedezés hatására az új-zélandi Elsődleges Ipari Minisztérium (MPI) támogatta az Upflow-t és partnereit a kutatás továbbfejlesztésében.
A négyéves projektre szánt közel 5 millió dolláros támogatás a világon elsőként fog úttörő szerepet játszani a biomassza gázokból és robusztus mikroorganizmusokból történő előállításában, amelyek a geotermikus területeken uralkodó szélsőséges körülmények között is jól érzik magukat.
A biomassza akkor keletkezik, amikor a mikroorganizmusokat a geotermikus erőművekből – például az Északi-sziget középső részén található áramtermelő erőművekből – származó üvegházhatású gázokkal „etetik”. A termelt biomassza számos potenciálisan kereskedelmi szempontból értékes összetevőből áll, többek között állati takarmánynak szánt fehérjéből.
A korai szakaszban lévő kutatások ígéretesnek tűnnek. A Canterbury Egyetem által kifejlesztett ipari biotechnológiai eljárás alapvetően egy metánfaló baktériumot és egy szén-dioxidot fogyasztó mikroalgát használ a gázok megkötésére és a növekedéshez szükséges táplálékforrásként való felhasználásra. Az újszerű eljárás fehérjében gazdag biomasszát állít elő. Ennek takarmány-összetevőként, emberi táplálkozásra, illetve nagy értékű tápanyagok vagy pigmentek előállítására való felhasználását is vizsgálják.
Steve Penno, az MPI beruházási programokért felelős igazgatója szerint ezt a projektet különösen izgalmas volt támogatni: „Ha sikerrel jár, ez egy új biomassza alapanyagokat gyártó új-zélandi ipar kezdetét jelentheti, amely 2045-re évi 500 millió dollár értékűre becsülhető, és új, szakképzett munkahelyeket hoz létre. Ez csökkentené az importált állati takarmánytól való függést és dekarbonizálná ezeket az iparágakat, miközben a rendszert alkalmazó geotermikus vállalatok szén-dioxid-kibocsátási költségeit is csökkentené.”
Amikor a sertések járványos hasmenésének vírusa (PEDV) 2013-ban megtámadta az amerikai sertésállományokat, az Iowa Állami Egyetem (ISU) állatorvosi diagnosztikai laboratóriuma – amely az ország legnagyobb sertésbetegségekkel foglalkozó ilyen kutatóintézménye – nagy kapacitású teszt kidolgozására törekedett, hogy lépést tartson a járvány kitörésével. Akkor rohanniuk kellett a nagy esetszámok után, ami számos tanulsággal szolgált a kutatók számára.
Részben ez az oka annak, hogy az ISU kutatói diagnosztikai tesztet fejlesztettek sertések számára a japán agyvelőgyulladás vírus (JEV) kimutatására, amely egy Délkelet-Ázsiában gyakori, szúnyogok által terjesztett betegség, amely az Egyesült Államokban még nem jelent meg.
A JEV azután vált kiemelt prioritássá, hogy 2022-ben Ausztráliában is elterjedt, ami arra késztette a Swine Health Information Centert (SHIC) – amely egy sertésiparági szereplők által finanszírozott, sertésbetegségek megfigyelésével megbízott szervezetet –, hogy finanszírozza a JEV-re vonatkozó valós idejű polimeráz láncreakció (PCR) teszt kifejlesztését, amely ugyanaz a genetikai alapú szűrési módszer, amelyet a COVID-19 diagnosztizálásának aranystandardjának tekintenek.
A SHIC szerint, ha egy esetleges járvány kitörésekor rendelkezésre áll egy szövetségi szinten jóváhagyott JEV-teszt, az jelentősen enyhítheti a károkat. Ezek egyébként a szervezet becslései szerint akár 1–2 százalékos visszaesést, és akár 612 millió dolláros gazdasági veszteséget is okozhatnak az amerikai sertésszektorban.
Bár a sertéseknél a JEV legtöbbször enyhébb tünetekkel jár, neurológiai és szaporodási problémákat is okozhat. A JEV ugyanakkor más állatokra, köztük az emberekre is veszélyt jelent. Fertőzött embereknél súlyos tünetek ritkán jelentkeznek (a WHO szerint a 250-ből 1 esetben), viszont, ha kialakulnak, akkor a halálozási arány eléri a 30 százalékot. Az Iowa Állami Egyetemen kifejlesztett teszt, amely a JEV mind az öt genotípusát képes kimutatni, embereknél is használható – mondta Rahul Nelli, a kutatás vezetője.
Elvira Sattorova, az Aarhusi Egyetem kutatója szerint, mivel a sertések egyedenként kevesebb metánt bocsátanak ki, mint a szarvasmarhák, a sertések kibocsátása nem kapott akkora figyelmet a tudományos szakirodalomban. Sattorova szerint azonban a sertéstenyésztés kumulatív hatása aggodalomra ad okot a nagyobb sertésállománnyal rendelkező országokban, köztük Dániában. A tudósok pedig még mindig nagyon keveset tudnak azokról a mozgatórugókról és ellenőrzésekről, amelyek minimalizálhatják a sertésekből származó metánkibocsátást.
A Sattorova kutatócsoportjának első tanulmánya, amely a tervek szerint az Animal Feed Science and Technology októberi számában jelenik meg, rámutat az étrend lehetséges hatására. A vizsgálatban a nagyobb mennyiségű cukorrépapépet tartalmazó táppal etetett hízók és kocák több bélrendszeri metánt termeltek, mint a hagyományos vagy a nagyobb mennyiségű búzakorpát tartalmazó táppal etetett állatok. A cukorrépapép több oldható rostot tartalmaz, míg a búzakorpa több oldhatatlan rostot – magyarázta Sattorova. Az oldható rostokat a legtöbb állat vélhetően könnyebben erjeszti, ami a sertések esetében nagyobb metánkibocsátást eredményez.
A vizsgálat most csak az emésztőrendszerből származó kibocsátásra összpontosított, és nem vette figyelembe a trágyából származó kibocsátással kapcsolatos lehetséges szempontokat. Sattorova csoportjának jövőbeli munkája figyelembe fogja venni a trágyát és más, a sertéstenyésztésből származó kibocsátásokhoz hozzájáruló tényezőket is, elmondta, hogy az első tanulmányban a rostokra akartak összpontosítani, mivel egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a különböző típusú és mennyiségű rostot tartalmazó melléktermékek sertéstápokban való felhasználása iránt.
A melléktermékek felhasználását általában az állattenyésztés fenntarthatóbbá tételének eszközeként tartják számon. A sertések emésztőrendszeri kibocsátására vonatkozó jobb adatok nélkül azonban nehéz bizonyossággal megmondani, hogy az étrend megváltoztatása nettó hasznot eredményez-e a bolygó számára, mondta Sattorova.
Az EuroTier a professzionális állattenyésztés vezető nemzetközi szakkiállítása. A globális állattenyésztési iparág vezető innovációs platformja áttekintést nyújt az innovációkról és a kialakult szabványokról. Válaszokat és megoldásokat kínál a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.
A kiállítás ebben az évben november 12-15. között került megrendezésre, több mint 4000 kiállítóval, 22 csarnokban. Az „Megújítjuk az állattenyésztést” vezértéma keretében a szakkiállítás bemutatta a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztés legújabb fejlesztéseit. A szakmai program olyan témaköröket is érintett, mint a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítéseés a gazdaságban történő vágás, emellett számos takarmányozási téma is a program részét képezte. A DLG standján hallhatóak voltak előadások és szakértői beszélgetések többek között a fenntarthatóság, az állatjólét, a digitalizáció és a fiatal tehetségek támogatása témakörökben.
„Szakértői színpadok” tejtermelők és húsmarhatartók számára
Az EuroTier 2024 több szakértői színpada foglalkozott a tej- és marhahústermeléssel, ahol gyakorlati információkat és aktuális projekteredményeket mutattak be a kiállítás alatt. A „TopTierTreff” a csúcsgenetika nemzetközi piactere a 11-es csarnokban kapott helyet, ahol a tej- és húsmarhaágazat vezető német és nemzetközi tenyésztővállalatai és szervezetei mutatják be a tenyészállataikat.
Az Agrofeed színvonalas megjelenéssel képviselte magát
Cégünk ebben az évben már ötödik alkalommal vett részt a szakkiállításon. Mint minden évben, most is exkluzív standdal, finom magyaros falatokkal, frissítőkkel vártuk partnereinket, beszállítóinkat a 20-as csarnokban. A négy nap alatt közel ezer látogatót fogadhattunk és fehér asztal mellett folytattunk kellemes, hasznos beszélgetéseket. Minden kollégánknak köszönjük az aktív részvételt, két év múlva újra találkozhatnak velünk!
Kétféle antibiotikum gyártása, behozatala és forgalmazása a jövőben tilalom alá eshet az indiai haszonállatoknál történő felhasználás tekintetében – írja az Economic Times. A két gyógyszer – a klóramfenikol és a nitrofuránok csoportja – az embereknél a baktériumok által okozott húgyúti fertőzések fontos gyógymódjait jelenti.
A forrás szerint a kormány az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) és az antibiotikumok hatékonyságának ebből eredő csökkenését az emberi gyógyászatban az antibiotikumok túlzott használatára vezeti vissza a haszonállatok takarmányában.
Az indiai Bengaluruban 2024 júniusában megrendezett EuroAsia 2024 konferencián több intenzív ellátással foglalkozó egészségügyi szakértő is figyelmeztetett az AMR „jelentős és egyre növekvő fenyegetésére” az országban. Becslések szerint az AMR már most is évente 1,2 millió indiai ember haláláért felelős. A BW Healthcare World szerint ez 2050-re évi 10 millióra emelkedhet. Emellett a várható következmények között más kedvezőtlen egészségügyi eredményekkel és hosszabb kórházi tartózkodással is számolnak.
A humán orvostudományból érkező több előadó is kiemelte, hogy az antibiotikumokkal szembeni fokozottan felelősségteljes bánásmódra, jobb felügyeleti rendszerekre és hatékonyabb megelőző intézkedésekre van szükség az antibiotikum-rezisztens „szuperbaktériumok” terjedésének megállítása érdekében. Az Economic Times beszámolója szerint több szakértő is aggodalmát fejezte ki az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő használata miatt Indiában.
A Galwayi Egyetem 1,4 millió eurós támogatást kapott egy kutatási konzorcium vezetésére, amelynek célja az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére irányuló úttörő mezőgazdasági megoldások kutatása.
A Teagasc vállalat, az észak-írországi székhelyű Agri-Food and Biosciences Institute (AFBI) és az Ír Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége az egyetem tudósaival együttműködve a szarvasmarhák és juhok metánkibocsátásának csökkentését célzó élvonalbeli technológiák és gazdálkodási innovációk kombinációjának tesztelését és értékelését fogja átfogó módon vizsgálni.
Metáncsökkentés a legeltetési rendszerekben (Methane Abatement in Grazing Systems, MAGS) nevű projekt a takarmányozásra, a tenyésztésre és a trágyakezelésre vonatkozó megoldások értékelésére összpontosít.
Célja, hogy a leghatékonyabb takarmányadalékokat alkalmazzák, miközben a hosszú távú hatás érdekében javítják azok összetételét, újszerű genomikai tenyésztéssel és trágyakezeléssel kombinálva. A tudományos elemzés a Teagasc Signpost programján keresztül azonosítja a stratégiák legjobb kombinációit, amelyeket az ír sziget két felének gazdaságaiban lehet alkalmazni.
A mezőgazdaság az ír üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 37 százalékáért felelős. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig 25 százalékkal csökkenti ezeket a mezőgazdasággal kapcsolatos kibocsátásokat, beleértve a mezőgazdasági metán ajánlott 10 százalékos csökkentését is.
A mezőgazdasághoz kapcsolódó kibocsátás mintegy 70 százalékát a metán teszi ki, amely elsősorban az állatok bélrendszerében a takarmány bendőben történő erjedése során keletkező metánból származik, míg a trágyából és a hígtrágyából származó metán a harmadik legnagyobb mértékben járul hozzá a mezőgazdasági üzemek kibocsátásaihoz.
Az Agrofeed elismert állatkutatója, a közismerten munkamániás zseni, a szakma élő legendája, Dr. Feed hosszú évek óta kutatja teszttelepeinken, hogyan lehetne az állatok teljesítményén javítani, egészségüket fenntartani.
A közelmúltban azonban még számára is a tudomány egy új dimenziója nyílt meg azzal, hogy felfedezett egy olyan különleges anyagot, amelynek segítségével szupererős, kivételesen ellenálló állatokat teremthetett meg. Ő ezt Agronit-nak nevezte el.
Az első kísérletei során egy malacnak és egy csirkének adott Agronitot, hamarosan pedig világossá vált számára, hogy a két állat szuperképességekre tett szert.
A csirke, akit SuperHennek nevezett el, ellenállóvá vált minden baromfi betegséggel szemben, látása a végletekig kifinomult és az esetleges recept módosításokat azonnal jelzi állattartójának.
SuperHam pedig éppígy majd kicsattan az életerőtől,az égre vetített sonka jelzi neki, hogy az elesett malacok védelmére keljen.
Dr. Feed fantasztikus felfedezése során a legújabb kutatási módszereket alkalmazta, a jövő takarmányát a jelenben tesztelve!
Szakmai beszámoló
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken végzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani. A Vivafarm Kft. égisze alatt ez idáig a sertéstartók élvezhették ezt a támogatást.
Nagy örömünkre szolgál, hogy most már a baromfi üzletág is kibővült egy világszínvonalú technológiával felszerelt, minden igényt kielégítő Baromfi Mintateleppel és Látogatóközponttal.
A mintatelepen az Agrofeed saját takarmányozási kísérletei mellett külsős cégeknek is lehetősége nyílik az új fejlesztéseik tesztelésére.
Mind a sertés, mind a baromfi mintatelep kialakítását tekintve közel áll az iparszerű, intenzív sertéstartáshoz, baromfineveléshez. Az itt elvégzett etetési vizsgálatok eredményei így reprezentatív módon mutatják be a valós termelést.
A baromfi mintaépületben három önálló tartástér került kialakításra, melyek mélyalmosak, fülkésítettek, megközelítőleg turnusonként 20.000 brojler befogadására alkalmasak. Az épület kialakítás, az építészeti megoldások, a beépítésre került modern technológia a legmagasabb színvonalú termelést teszi lehetővé.
A létesítményt egy átlagos, modern telep fölé emeli az az egyedi etetőrendszer, amely a régióban egyedülálló, egyedileg megtervezett és legyártott.
Az épületen belül a tartásterek kialakítása a takarmányozási teszteken túl arra is lehetőséget ad, hogy különböző etetési sorok tesztje közben eltérő technológiai beállításokat és körülményeket szimuláljon. Továbbá az elkülönített tartásterek arra is alkalmasak, hogy ivóvízen keresztül adagolható termékek hatásait vizsgáljuk és pontosan mérjük.
A teszttelep létesítésével az Agrofeed Kft. alapvető célja, hogy folyamatosan megoldásokat keressen a termelési eredmények javítására, az antibiotikum használat csökkentésére, a növekvő állatjóléti szabályozásoknak való megfelelésre, a költséghatékony megoldásokra, mellyel nagymértékben hozzájárulnak a baromfitartók gazdaságosságának javításához.
A fejlesztések, kutatások, innováció és adaptáció szükségesek a versenyképesség és fenntarthatóság – gazdasási, társadalmi és környezeti – érdekében.
A mintatelepünket mindezek figyelembevételével hoztuk létre.
Megnyitó Lovászpatonán
A november 19-ére szervezett ünnepélyes átadót Csitkovics Tibor, az Agrofeed Csoport tulajdonos ügyvezetője nyitotta meg Bolla Kálmánnal a Vivafarm Kft. ügyvezetőjével. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke a baromfipiac jelenlegi helyzetéről, jövőjéről tartott előadást.
Ezt követően Molnár Jázmin baromfi takarmányozási szakmérnök mutatta be a mintatelep működési modelljét.
Samu Imre az Agrofeed baromfi üzletág vezetője köszönetét fejezte ki minden, a projekt megvalósításában közreműködő cégnek, partnernek, kollégának.
Az ünnepélyes szalagátvágás után a vendégek több csoportban tekinthették meg a mintatelepet, majd – autentikusan – az egyik tartástérben vehettek részt a svédasztalos ebéden.
A meghívott baromfi partnereink, beszállítóink, illetve az agrármédia képviselői egyöntetűen pozitív visszajelzéseket adtak a mintatelep kialakítására, magas szintű technológiai megoldásaira.
A megnyitóról készült összefoglaló kisfilmet a youtube csatornánkon tudják megtekinteni – Vivafarm baromfi mintatelep és látógatóközpont kisfilm.
