Szerző: c001os

Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma elsőként fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely széles körű állami támogatást biztosít a takarmány-adalékanyagok, enzimek és állatgyógyászati készítmények gyártása számára.

Az intézkedés célja legfőképpen az ágazat pénzügyi és gazdasági fenntarthatóságának megerősítése a jelenlegi geopolitikai helyzet és a logisztikai problémák közepette – áll a törvényjavaslat indoklásában.

A 2024. szeptember 1-jén hatályba lépő törvény értelmében a takarmány-adalékanyagok gyártói állami támogatáshoz juthatnak kedvezményes kölcsönök formájában, valamint a szövetségi költségvetésből, amelyet az orosz mezőgazdasági minisztérium számára különítettek el erre a célra. „Ebben az évben az orosz költségvetés 558 milliárd rubelt (mintegy 38,5 milliárd forint) tervez befektetni a mezőgazdaság támogatására – jelentette be Dmitrij Patrusev orosz mezőgazdasági miniszter a napokban.

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében az állami támogatásra mezőgazdasági termékek gyártói és feldolgozói jogosultak. A törvényhozók kifejtették, hogy egyes takarmánykiegészítő vitaminok, aminosavak és enzimek előállítása nem jár mezőgazdasági alapanyagok felhasználásával, így bizonyos gyártók nem juthattak állami pénzhez. A javaslat ezt a hiányosságot hivatott megszüntetni.

A kedvezményes kamatozású hitelek formájában nyújtott állami támogatás különösen fontos az orosz gazdaság számára, mivel az ország irányadó kamatlába továbbra is rendkívül magas (16 százalékos). Emiatt az orosz kereskedelmi bankok egyre nehezebben tudnak alacsony kamatozású hiteleket nyújtani, ami korlátozza a vállalkozások számára a megfizethető hitelek elérhetőségét – áll az orosz kormány közleményében. A banki hitelek magas költségei súlyos problémát jelentenek az orosz gazdaság számára. 2023 novemberében több állami vállalat, köztük az orosz állami vasúttársaság (RZD), az űrügynökség (Roszkozmosz), és az állami légitársaság, az Aeroflot is kamattámogatásért folyamodott az orosz kormányhoz.

A jogalkotók nem részletezték, hogy milyen logisztikai kihívások késztetik a hatóságokat arra, hogy a takarmány-adalékanyagot az állami támogatás körébe vonják. Valószínűleg a Kínával folytatott külkereskedelem növekvő problémái állhatnak a háttérben. A kínai bankok 2024 eleje óta minden olyan tranzakciót átvizsgálnak, amelyben orosz ügyfelek vesznek részt, késleltetve, esetenként elutasítva az átutalásokat.

Az orosz takarmány-adalékanyagok piacán Kína meghatározó szerepet tölt be, ugyanis az országba érkező import nagyjából 85 százaléka Kínából származik.

Szingapúri akvakultúra-kutatók szerint a szójabab feldolgozóvize megfelelő táptalajnak bizonyulhat a takarmányozáshoz használt egysejtű organizmusok tenyésztéséhez.

Diana Chan, a szingapúri Temasek Műszaki Főiskola Akvuakultúra Innovációs Központjának igazgatóhelyettese szerint Szingapúr az import csökkentésével és több élelmiszer lokális előállításával kívánja javítani az élelmezésbiztonságot. Ugyanakkor, mint mondta, a halliszt árának emelkedése és az élelmiszerhulladék mérséklésére tett törekvések megnövelték az érdeklődést ezen hulladék vízi takarmányban történő felhasználása iránt.

A takarmányköltségek emelkedésével a rendelkezésre álló halliszt miatt az élelmiszerhulladék hasznosítása takarmány-összetevőként vagy -adalékanyagokként egyre nagyobb teret nyer helyi szinten – mondta Chan – különösen akkor, amikor az ország a teljes hulladékmentesség felé halad, ami szintén segít környezetünk fenntarthatóságának az előmozdításában.

Mivel a kutatócsoport hozzáférhetett egy helyi szójababfeldolgozó üzem ipari vizéhez, úgy döntöttek, hogy kipróbálják, hogyan lehet ezt a szennyvizet táptalajként használni egysejtfehérjék termesztésére, amelyek alternatív fehérjeként szolgálhatnak a halliszt helyett –tette hozzá Chan.

Az így kapott egysejtfehérje-termék a Scientific Reports tudományos folyóiratban közzétett takarmányozási kísérlet során jól teljesített. A fele arányban egysejtfehérjével helyettesített hallisztet tartalmazó táppal az ázsiai tengeri sügérek ugyanolyan jól teljesítettek, mint a hagyományos táppal etetett állatok, és úgy tűnt, hogy a kísérleti étrend takarmányhasznosításban és testtömeg-gyarapodásban sem eredményezett jelentős változást.

Az egysejtfehérje probiotikumokat tartalmazhat, amelyek javítják a halak bélrendszerének egészségét, ezáltal elősegítve az emészthetőséget és a tápanyagok felszívódását – mondta Chan. Stefan Wuertz, a Nanyang Technológiai Egyetem Környezeti Élettudományi Mérnöki Központjának társalapítója szerint a fehérjetermék valószínűleg költségben is versenyképesebb lesz a halliszttel szemben, mivel a korlátozott természeti erőforrásokra egyre nagyobb igény mutatkozik.

Azonban még mindig van némi munka a szójabab feldolgozóvize felhasználásának optimalizálására vonatkozóan az egysejtfehérje előállítása során, mielőtt egy ilyen terméket nagyüzemi méretekben elő lehetne állítani – jegyezte meg Chan.

A rovarok élelmiszerként történő felhasználása továbbra is ellenérzéseket vált ki világszerte, amit jól szemléltet, hogy az Európai Unió nemrég bírálta az unión belül a soros elnöki tisztséget betöltő Magyarországot az új élelmiszerek ellenzése miatt.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács miniszterei júliusban vitatták meg Magyarország álláspontját, amely az európai étkezési hagyományok védelmét szorgalmazta az olyan új élelmiszerekkel szemben, mint az ehető rovarok, valamint a tejtermékek és a hús vegetáriánus alternatívái.

Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint 2011 óta ötszörösére nőtt a hús-, a tej- és tengeri termékek vegetáriánus helyettesítő termékeinek fogyasztása, ugyanakkor a magyarországi fogyasztók elutasítják a rovarok felhasználását. Egy 2023-as tanulmány szerint a magyar fogyasztók az európai átlagnál jóval elutasítóbbak a rovarfogyasztással szemben – annak ellenére, hogy a többség tisztában van a rovarfogyasztás valószínűsíthető pozitívumaival (azok tápértékével és környezetkímélő előállítási módszereivel).

Noha Magyarország szigorította a rovarokra vonatkozó hazai jogszabályokat, Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy a rovarfehérjét tartalmazó termékeknek megjelenésükben könnyen azonosíthatónak és elkülöníthetőnek kell lenniük az élelmiszerboltokban. Magyarországon továbbra is vannak rovaripari cégek, amelyek folyamatosan terjeszkednek.

A rovartenyésztő Agroloop például a Liszt Ferenc Repülőtér közelében épít takarmánycélú rovarokat tenyésztő üzemet, amely várhatóan 2024 őszén készül el. A cég ezzel a több mint 20 millió eurós üzemi beruházással az európai piacra szánt lárvatenyésztési kapacitásait jelentősen bővíteni fogja. 2024 végére az agrotechnológiai vállalat várhatóan napi 120 tonna nyersanyagot fogad majd, hogy 13 ezer négyzetméteres üzemében mintegy 10 ezer tonna végterméket állítson elő.

Érdemes megemlíteni, hogy miközben Európa óvatos a rovarok takarmány- és élelmiszercélú felhasználásának kérdésében, Szingapúr nemrégiben 16 rovarfaj fogyasztását hagyta jóvá, köztük különböző növekedési stádiumban lévő fajokét is, kiemelve a rovarok fogyasztásának táplálkozási és környezeti előnyeit.

2023-ban a németországi takarmánytermelés 21,7 millió tonna volt, ami mintegy 360 ezer tonnával, tehát 1,6 százalékkal maradt el az előző 12 hónap mennyiségétől – szerepel a Német Takarmánygyártók Szövetségének (DVT) legfrissebb adatai között.

A csökkenés ugyanakkor az előző évek trendjeihez képest enyhülést mutat. Az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) adatai szerint a Németországban előállított takarmány mennyisége 2022-ben valamivel kevesebb mint 22,2 millió tonna volt. Akkor ez 5,8 százalékkal volt alacsonyabb az előző évhez képest.

Cord Schiplage, a DVT elnöke a teljes nemzeti takarmánytermelés csökkenését elsősorban a sertéstakarmányok értékesítésének csökkenésével magyarázza. Ebben a szegmensben a termelés mintegy 500 ezer tonnával (5,8 százalékkal) 8 millió tonnára csökkent 2023-ra. A sertések száma a novemberi összeírás alapján jelentősen, azaz 11,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest – emelte ki Schiplage. Összességében 2023-ban az ország sertésállománya 1,4 százalékkal 9,6 millióra csökkent.

Ezzel szemben a németországi takarmánytermelés 2023-ban a többi fő piaci szektorban bővülést ért el. A szarvasmarha-takarmány esetében a termelés üteme az év során mintegy 100 ezer tonnával 6,5 millió tonnára nőtt, míg a baromfitakarmány termelés 80 ezer tonnával 6,3 millió tonnára emelkedett.

Ami az értékesítésből származó bevételt illeti, a DVT adatai itt is csökkenést mutatnak: takarmányértékesítés mértéke 2023-ban 9,4 milliárd euróra csökkent az előző évi 10,5 millió euróról. Schiplage szerint a tavalyi évben a takarmányösszetevők globális piacokon való megnövekedett elérhetősége eredményezte az értékesítésből származó bevétel csökkenését – az ár- és versenykényszerrel együtt. Elmondása szerint a 2022-es bázisidőszakban a nyersanyag- és energiaköltségek kivételesen magasak voltak.

A DVT adatai szerint 2023-ban 276 keveréktakarmány-gyártó vállalat működött Németországban. Ez ötödével kevesebb, mint ami 12 hónappal korábban volt.

A FEFAC 2023-ra vonatkozó előzetes adatai alapján az EU 27 tagállamában a keveréktakarmány-termelés további 2 százalékkal, tehát várhatóan 144,3 millió tonnára fog csökkeni.

Szibériai tudósok egy csoportja azt állítja, hogy költséghatékony technológiát fejlesztett ki a takarmány gázkeverékkel történő sterilizálására. A tudósok szerint a takarmány hosszú távú tárolása magában hordozza a bakteriális szennyeződés és a penészgombák megjelenésének kockázatát, amelyek mikotoxinokat termelnek. „Ezek az anyagok veszélyeztetik az állatok és madarak egészségét, mivel a takarmány megromlik és elveszíti tápértékét is” – figyelmeztettek a kutatók.

A mikotoxin-szennyeződés megelőzésére gyakran alkalmaznak hőkezelést. Oroszországban a hatályos műszaki előírások szerint ezt legalább fél órán keresztül 70 °C körüli hőmérsékleten kell végezni. A fő problémát a hőkezelés viszonylagos magas költsége jelentik. Egyes gazdálkodók a költségcsökkentés érdekében úgy döntenek például, hogy egyáltalán nem végzik el a hőkezelést.

A tudósok elmondták, hogy egy kísérleti berendezést építettek a takarmány speciális gázkeverékkel való kezeléséhez. „Ennek a berendezésnek a költsége a mennyiségtől és a feladatoktól függően 200 és 400 ezer rubel (kb. 780 ezer és 1,5 millió forint) között mozog” – jegyezték meg a kutatók. A tervek szerint ebben az évben jórészt még kísérleti üzemmódban fog működni, majd remélik, hogy a technológiát ipari használatban is tudják alkalmazni.

Szergej Leonov, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta, hogy a technológia teljes mértékben biztonságos az állatok és a végfelhasználók számára, használata pedig segít a gazdáknak a költségek mérséklésében. A felhasznált gázkeverék típusáról nincs információ. A tudósok ugyanakkor utaltak arra vonatkozóan, hogy hasonló megközelítés más iparágakban már megtalálható.

A gázzal történő sterilizációt például széles körben alkalmazzák az orosz egészségügyben, ahol szinte mindig etilén-oxidot használnak. Az elkészített gázkeveréket egy speciális kamrába juttatják, amely alacsony hőmérsékleten és nyomáson fertőtleníti az orvosi eszközöket néhány órán belül. A technológiáról úgy vélik, hogy minden patogén mikroorganizmust elpusztít, és valóban alacsony költségekkel jár. A folyamat során az etilén-oxid nem vész kárba, és ismételten felhasználható.

Nincs azonban információnk arról, hogy a takarmányiparban valaha is kipróbáltak volna már ehhez hasonló megközelítést.