Szerző: c001os

A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás elemezheti a baromfivér biomarkereit a potenciális teljesítmény- és egészségügyi kihívások felismerése érdekében, ami proaktívabb, adatvezérelt döntésekhez vezethet a madarak takarmányozásával kapcsolatban.

„Technológiánk gépi tanulást használ, hogy az összes begyűjtött adatot – nem csak a véradatokat, hanem a szezonalitást, a fajtát, a madár nemét és más mérőszámokat is – felhasználja és betáplálja a neurális hálózati technológiába, amely előrejelzéseket készít, majd ezen túlmenően akár előíró jellegű diagnosztikát is” – magyarázta Matthew Livingston, a dsm-firmenich vállalat által fejlesztett Verax szoftver üzletfejlesztési vezetője.

A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia képes nyomon követni a vér biomarker szintjeinek tendenciáját és változásait, amelyek a madarak lehetséges betegségeinek korai jelzésére szolgálnak. A vér biomarkerek közé tartozik például a kalcium, a nátrium-klorid, a fehérje vagy a hemoglobin is.

A neurális hálózat egy modell vagy vér biomarker adathalmazon alapul, képes valós időben kiemelni és akár előre jelezni, hogy a brojlerek egészségi problémáira utaló táplálkozási hiányosságok mikor kezdenek megjelenni az állományban. A technológia ezen adatok alapján táplálkozási stratégiákat ajánl a madarak egészségének kezeléséhez.

A termelők ezt a korai figyelmeztető rendszert arra tudják használni, hogy proaktívan változtassanak a takarmányozáson és egyéb gazdálkodási módszereken annak érdekében, hogy megelőzzék a járványok kitörését, mielőtt azok valójában elkezdődnének.

„Egy ideális világban ezt évente körülbelül négyszer csináljuk. Tudjuk, hogy vannak szezonális különbségek, különösen az olyan esetekben, mint az elektrolitok és a hőstressz” – mondta Livingston. „A gép megmutatja nekünk a mintázatot. Lehetnek olyan dolgok, amelyek nyilvánvalóak, de mindig vannak olyan dolgok, amire magunktól nem is gondoltunk.”

A ribonukleinsav (RNS) vakcinák áttörést jelenthetnek a vakcinatechnológiában, és gyors választ adhatnak a kórokozókra a baromfiiparban. A hagyományos vagy a vektorvakcinákkal ellentétben az RNS-vakcinák, amelyeket a DNS-vakcinákkal együtt nukleinsav-vakcináknak nevezünk, a kórokozó genetikai anyagának egy kis darabját használják fel az immunválasz kiváltására.

A baromfitenyésztők és az állatorvosok azonban kihívásokkal találják szemben magukat az RNS-vakcinák iparági bevezetése során. E kihívások közé tartozik az engedélyezési folyamat, amelyen keresztül az RNS-vakcinákat jóvá kell hagyni.

„Jelenleg 3–7 évig tart egy baromfivakcina engedélyeztetése. Ha az RNS-technológia platformengedélyét először az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) engedélyezésén keresztül szerzik meg, akkor a vakcináknak az adaptálása már nem éveket, hanem csak heteket, vagy hónapokat vehet igénybe” – magyarázta Dr. John El-Attrache, a Ceva Animal Health globális tudományos és innovációs igazgatója a 2023-as Poultry Tech Summit konferencián.

Az RNS-vakcinák létrehozásakor a fejlesztőknek a genetikai szekvenciát egy elszigetelt helyről kell venniük.

„Az integrált RNS-vakcinafejlesztéshez a vállalatoknak szükségük van arra, hogy a termelők teszteket és információkat szolgáltassanak a vakcina fejlesztőinek, hogy a klinikai és betegségdiagnosztika elvégezhető legyen. Kritikus fontosságú azonban, hogy az információk gyűjtése szabványosított módon történjen” – magyarázta El-Attrache. 

A metaadatok elemzése olyan eszköz, amely támogathatja az RNS-vakcina előállítását, azonban a termelésirányítók számára nehézséget jelenthet ezen adatok összegyűjtése a gazdaságokban. „Ahhoz, hogy metaadatokhoz jussunk, meg kell könnyítenünk a termelésirányítók és az állatorvosok számára az információk megszerzését, hogy azokat egy alkalmazásban tudják rögzíteni” – jelentette ki El-Attrache.

„Az állatgyógyászok jól ismerik a különböző vakcinatípusok közötti különbségeket, és tudják, hogyan használhatják őket a biztonság és a hatékonyság érdekében. Az RNS-vakcinák egy újabb rendelkezésre álló eszközzé válnak, amely tovább optimalizálja ezt az egyensúlyt.”

El-Attrache úgy véli, hogy a jövő baromfivakcinái között mindhárom vakcinatípus megtalálható lesz majd, és hogy az olyan technológiák, mint a genomszekvencia-elemzés és a mesterséges intelligencia segíthetnek az iparág számára a biztonságosabb és hatékonyabb vakcinák előállításában.

A növényi eredetű – azaz fitogén – szaponinok és polifenolok tojótyúkokkal és jércékkel való etetése nincs negatív hatással a teljesítményre vagy a tojásminőségre – derült ki az Észak-Karolinai Állami Egyetemen (NCSU) végzett validációs kísérletből. A legújabb kutatások szerint a fitogén takarmány-adalékanyagok javíthatják a baromfi bélrendszerének egészségét, és védelmet nyújthatnak számos betegség ellen. Különösen a Quillaja saponaria és Yucca schidigera növények biomasszájából származó szaponinok és polifenolok kombinációja előnyös a kokcidiózis és az elhalásos bélgyulladás fertőzések ellen.
Az eredmények azt mutatták, hogy a fitogén takarmány-adalékanyagot tartalmazó tápot kapott madarak jércekorukban kevesebb takarmányt fogyasztottak, és a kontrollcsoporttal összehasonlítva azonos testtömegűek voltak. „Nem tudjuk, hogy miért, mert nem végeztük el a bél szövettani vizsgálatát, de úgy gondoljuk, hogy azért, mert a bél jobban fel tudta szívni a szükséges tápanyagokat” – mondta el a 2024-es International Poultry Scientific Forum (IPSF) konferencián a kutatást ismertető Dimitri Malheiros.
Ezenkívül a tojótyúkok teljesítményében, illetve a tojások méretében, osztályában vagy minőségében nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a kontrollcsoporthoz képest. Malheiros megjegyezte, hogy a kísérletben részt vevő tyúkokat nem fertőzték meg szándékosan kokcidiózissal vagy más betegségekkel.” A kutató szeretné, ha a kísérletet nagy léptékben, fertőzéses formában is elvégeznék” – tette hozzá.

A SetCare, a holland HatchTech Incubation Technology vállalat által kifejlesztett új keltetőgép segítségével a tojásokat a hagyományos 21 nap helyett 24 napig keltetik. Ez 3 százalékkal alacsonyabb embrióhalandóságot eredményez, ami automatikusan jobb keltetési teljesítményt jelent. A kikelt csibék összességében jobb csibeminőséget mutatnak.
A SetCare a HatchTech többéves kutatásaira épül az inkubációs időszak kezdetére vonatkozóan, amikor az embriók mortalitása viszonylag magas. Ezt sokáig a keltetés elkerülhetetlen részeként fogadták el, de a mélyrehatóbb kutatás és a természetes keltési folyamat közelebbi vizsgálata feltárta, hogy az iparági szabvány szerinti 21 napos keltetési folyamat nem optimális. Az embriósejtek túlélésének elősegítése és a legjobb kelési eredmény elérése érdekében 24 napos keltetésre van szükség, a tojás hőmérsékletének fokozatosabb emelésével.
„A SetCare megfelel a kiváló minőségű csibék biztosítására vonatkozó ígéretünknek” – mondta el Joost Ter Heerdt, a HatchTech Group kereskedelmi igazgatója. „A SetCare csökkenti az embrióhalandóságot, ami a keltethetőség legalább 3 százalékos növekedését eredményezi. Emellett összességében nő az első osztályú csibék száma, az átlagos csibehossz és -minőség, valamint javul az FCR, míg a kisebb keltetési ablak nagyobb egyenletességet biztosít.
A SetCare keltetési környezet egyedülálló precíziós vezérlésű beállítása lehetővé teszi a következetes, rendkívül lassú felmelegedési folyamatot (+0,1 °C óránként). A gondosan szabályozott páratartalom és CO2 szintekkel kombinálva ez egyenletes és optimális inkubációs környezetet biztosít mind a tojótyúk-, mind a brojlertojások esetében.