Skip to main content

Szerző: c001os

Antibiotikum csökkentés – hol tartunk most?

Az elmúlt évben szakmai rendezvényeinken is intenzíven foglalkoztunk az antibiotikum csökkentés körüli helyzet részletesebb elemzésével, gyakorlati megoldásával. Idén pedig elérkezettnek láttuk az időt egy olyan workshop megszervezésére, amelyen a folyamat minden érintettje meghallgathatja és aktívan reagálhat a „hol tartunk most?” kérdésre.

Dr. Biksi Imre, Dr. Búza László és Dr. Gombos László elismert gyakorlati szakértők így vélekedtek a jelenlegi helyzetről:

„Lassan eltelt másfél év, mióta hazánk is csatlakozott az Európai Unió antibiotikum felhasználás csökkentési törekvéséhez. Joggal gondolhatnánk, hogy már túl vagyunk a kezdeti nehézségeken, de az általános helyzet sajnos nem ezt mutatja.

Az Agrofeed szakmai csapatának eltökélt szándéka, hogy partnereit ezen a téren is támogassa.
Két éve egy olyan online szoftver, az AB Kontroll fejlesztésébe fogtunk, amely egyszerűen és hatékonyan használható segítséget jelent a jogszabályi kötelezettségek teljesítése és a telepi állategészségügyi helyzet monitorozása érdekében.

Az elmúlt évben szakmai rendezvényeinken is intenzíven foglalkoztunk az antibiotikum csökkentés körüli helyzet részletesebb elemzésével, gyakorlati megoldásával. Idén pedig elérkezettnek láttuk az időt egy olyan workshop megszervezésére, amelyen a folyamat minden érintettje meghallgathatja és aktívan reagálhat a „hol tartunk most?” kérdésre.

Hogy miért is volt ez fontos?

  • mert mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az antibiotikumok felelős használata mind a telepi menedzsment, mind a humán-egészségügyi kockázata miatt kiemelt jelentőségű
  • mert az állatorvosok jelentős része nehezen birkózik meg a jogszabályi kötelezettségek teljesítésével
  • mert az állatorvos feladata az antibiotikumok helyes használatának biztosítása, a csökkentési terv kidolgozása és annak folyamatos nyomonkövetése
  • mert azzal is fontos tisztában lenni, hogy az antibiotikum felhasználás tudatos optimalizálása csak jól (együtt)működő telepi menedzsmenti háttérrel
  • és mert mindannyiunk számára fontos, hogy tisztában legyünk a hazai antibiotikum felhasználás valódi mértékével és jellemvonásaival is

2023.03.17-én Kecskemétre, a Granada Hotelbe szerveztük rendezvényünket. A téma aktualitása és gyakorlati megközelítése nagyon nagy érdeklődésre tartott számot, a rendezvényen közel száz vendég vett részt, telepi tenyészállatlétszámot tekintve több mint negyvenötezer kocával képviseltetve a magyar sertéstartást. Ezúton szeretnénk megköszönni partnereink állatorvosainak és a velük együttműködésben dolgozó telepi menedzsmentnek, hogy ilyen szép számmal megtiszteltek minket, valamint minden olyan hatósági és érdekképviseleti szervezetnek (Agrárminisztérium, Nébih, Magyar Sertéstartók Szövetsége, Magyar Sertés-egészségügyi Társaság), akik vezetői és döntéshozói szinten is képviseltették magukat.

A rendezvény rendhagyó és formabontó céllal jött létre és a nagy résztvevő létszám ellenére is sikerült a workshop jellegét megtartani. Az előadások közben feltett kérdésekből egyértelműen érezhető volt, hogy melyek azok a területek, amelyek még ingoványos talajon járnak. Igyekeztünk minden olyan helyzetet körbejárni, ami a gyakorlati megvalósítás sikerességét támogatja és a visszajelzések alapján örülünk annak, hogy ez a célunk teljesült is.

A program összeállításában igyekeztünk hangsúlyokat keresni, illetve felállítani. Meghívott előadóink Dr. Biksi Imre, Dr. Búza László és Dr. Gombos László voltak, akik az antibiotikum csökkentési folyamat alappilléreihez tartozó területek elismert gyakorlati képviselői. Az előadásokat kiegészítve és a valódi gyakorlati helyzet bemutatása érdekében olyan telepet is bevontunk a beszélgetésbe, ahol a felelős antibiotikum használat és azzal összefüggő telepi helyzetek elemzése már a gyakorlat részévé vált. De nem a kötelezettségek vagy a jogszabályi előírások miatt, hanem mert a folyamatos elemzések megkönnyítik számukra a döntéseket, célzottabban, céltudatosabban tudják a változásokat vagy változtatásokat menedzselni és értékelni.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a Workshop elvárásainkat is fölülmúlta mind a résztvevők száma, mind az aktív közreműködés tekintetében. A visszajelzések alapján pedig kijelenthető, hogy nagy szükség van olyan rendezvényekre, ahol az elmélet mellett nagy hangsúlyt kap a gyakorlat és ahol a résztvevő olyan naprakész információkkal, tanácsokkal gazdagodhat, amelyet adaptálni tud saját gyakorlatában is.”

Dr. Gombos László

Cél az alacsonyabb metánkibocsátású tehenek tenyésztése

A Semex UK genetikai vállalat úgy véli, hogy 2050-ig 20-30%-kal csökkentheti a metánkibocsátást alacsonyabb metán-kibocsátású tehenek tenyésztésével. A vállalat a kanadai Lactanet tejvizsgáló és genetikai értékelő céggel és a Guelphi Egyetemmel együttműködve keresi a genetikai megoldást a metánkibocsátás csökkentésére. Az elmúlt 5 év során a kanadai tejvizsgáló szervezetek több mint 13 millió tejmintáról készítettek közép-infravörös (MIR) spektroszkópiai felvételeket, amelyből 700 ezret elemeztek a Lactanet genetikusai, hogy megjósolják a Kanada-szerte vizsgált tehenek metánkibocsátását. Az eredmények azt mutatták, hogy genetikai szelekcióval jelentősen csökkenthető a metánkibocsátás. A tudósok 85%-os korrelációt találtak a ténylegesen kibocsátott metán és a genetika alapján jósolt metánkibocsátás között, amiből az a következtetés vonható le, hogy van genetikai mód a metán csökkentésére. Ennek oka, hogy a tehén genetikája is hatással van a bendőben lévő metántermelésre és mikrobákra. Ez a genetikai jellemző 23%-ban öröklődik, ami a termeléshez és az immunválaszhoz hasonlóan 70-80%-os megbízhatóságú, a hozamra, illetve a zsír- és fehérjeszintre nincs hatással. Dr. Michael Lohuis, a Semex kutatási és innovációs alelnöke szerint a vizsgálat igen nagy jelentőséggel bír: „Eddig is tudtuk, hogy a genetikának nagy szerepe van a kibocsátás csökkentésében, mivel ez a fő módja annak, hogy a tejtermelők kevesebb ráfordítással és kevesebb kibocsátással több terméket állíthassanak elő. Ez a technológia azonban a genetika szerepét magasabb szintre emeli.” A Semex éves glasgow-i konferenciáján elhangzott, hogy 20-30%-kal csökkenthető a tehenek metántermelése 2050-ig, a szelekció intenzitásától függően.

Kiderült, miért nem sikerült vakcinázással megfékezni a madárinfluenzát

Egyes országokban a védőoltás a madárinfluenza elleni védekezés leggyakrabban alkalmazott stratégiája. A H9N2 madárinfluenza altípus elleni vakcinázási programok többsége azonban hatástalannak bizonyult a fertőzés és az átvitel ellen a telepi gyakorlatban, bár ezek a vakcinák a jelentések szerint laboratóriumban jól működtek a specifikus kórokozóktól mentes (SPF) csirkékben.

Ennek oka a hollandiai Wageningen University & Research sajtóközleménye szerint az, hogy anyai eredetű ellenanyagok (MDA) zavarhatják a csirkék oltásra adott immunválaszát, amelyek a tojáson keresztül kerülnek át a születendő csibékhez. Az MDA-k jelenléte lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb madárinfluenza elleni vakcinázási program a gyakorlatban hatástalannak bizonyult a baromfiknál. Ez az egyik következtetése annak a Kínában jelenleg elterjedt alacsony patogenitású H9N2 madárinfluenza-vírusra vonatkozó kutatásnak, amely Xue Pan PhD-disszertációjának témája volt.

Pan számos kínai baromfitelepre látogatott el, és több mint három hónapon keresztült végzett terepi járványügyi vizsgálatot. Ezután három csoport csirkét vizsgált a laboratóriumban. Az 1. csoportban minden csirkét a kikelést követő első napon beoltottak. A 2. csoport csirkéi ugyanezt a vakcinát 21 napos korukban kapták meg, a vállalat terepen alkalmazott vakcinázási eljárásának megfelelően. A 3. csoport volt a kontroll csoport, amelyben a csirkéket nem oltották be. Minden csoportban nyolc kereskedelmi forgalomban elérhető brojlercsirke és nyolc SPF csirke volt.

„A kísérleti eredmények határozottan arra utalnak, hogy az anyai antitestek (MDA-k) befolyásolhatják a csirkék humorális immunválaszát a vakcinázásra” – mondta Pan.

„Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a terepen nagyobb figyelmet kell fordítanunk a madárinfluenzavírus-vakcinák MDA-interferenciájára, ahelyett, hogy csak az antigén távolságot vizsgálnánk” – mondta Pan, hozzátéve: „Fontos, hogy új vakcinákat hozzunk létre az MDA interferenciájának leküzdésére a terepen”.

Kutatásai során Pan néhány új vakcinával állt elő, például egy új adjuvánssal a hagyományos H9N2 inaktivált vakcinához és a pulyka herpeszvírus vektorvakcinához a vakcinák hatékonyságának javítása érdekében. Pan emellett több olyan mechanizmust is feltárt, amely befolyásolja a vakcina hatékonyságát.

A H9N2 madárinfluenza-vírus a legelterjedtebb és legkártékonyabb alacsony patogenitású madárinfluenza-vírus a világon. Nemcsak az állattenyésztésben okoz súlyos károkat, hanem a közegészségügy számára is hatalmas kockázatot jelent. Egyes kutatók attól tartanak, hogy ez a vírus szikrája lehet a következő influenzajárvány kialakulásának, akár közvetlenül átterjedve az emberre, akár génjeinek egy részét átadva egy pandémiás vírusnak.

Karácsonyfával a farokrágás ellen?

A fa ideális környezetgazdagító anyag a malacok számára. A januárban kidobott karácsonyfák láttán gondolkodott el erről Dr. Irene Camerlink sertésjóléti szakértő a Pig Progress portál hasábjain. Az ingyen is beszerezhető fenyőfa olcsó megoldást jelenthet a játékok vásárlásával szemben, és segíthet a farokrágás csökkentésében. A szalma mellett a fa az egyik legjobb lehetőség a sertések érdeklődésének felkeltésére és fenntartására szolgáló anyagok közül. Vizsgálható, manipulálható, rágcsálható, és az sem baj, ha kisebb darabokat lenyelnek belőle. A fa emellett tartós, széles körben elérhető, a biológiai biztonság szempontjából alacsony kockázattal jár, és sok esetben költséghatékonyan, helyben is beszerezhető. Különböző nemű és korú állatok (növendék malacok, kocák, kanok) számára különböző átmérőben biztosítható. A fafajták puhaságuk és nedvességtartalmuk szerint különböznek egymástól. Egy kutatás során a sertések gyorsabban fogyasztották el a lucfenyőből készült faoszlopokat, mint a bükkből, vörösfenyőből vagy erdeifenyőből készülteket. A puha fát tehát gyorsabban kell pótolni. Egyik fafaj sem okozott belső károsodást (például a száj, az emésztőrendszer vagy a máj károsodását). Bár a lucfenyőt a sertések kedvelik, két írországi vizsgálatban (1080 sertés) nem eredményezett kevesebb farokrágást. Egy finn vizsgálatban (780 sertés) azonban, ahol a friss fát vízszintesen függesztették fel, a malacok kevesebb farokrágást és fülharapást mutattak. Összegezve tehát nincs garancia arra, hogy a friss fa csökkenti a farokrágást, de úgy tűnik, hogy alkalmazása a sertések számára kevés kockázatot jelent, és egy ideig lefoglalja őket.

A tejtermékek új piacát hozhatja létre az antibiotikumok korlátozása

Az amerikai Cornell Egyetem Állatorvosi Főiskolájának kutatói szerint a fogyasztók hajlandóak lennének olyan tehenektől származó tejet vásárolni, amelyeket csak akkor kezelnek antibiotikummal, ha az orvosilag indokolt – feltéve, hogy az ár nem sokkal magasabb, mint a hagyományos tejé. Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a hagyományos gazdálkodók potenciálisan nagy piacot tudnának kiaknázni az ilyen típusú tejtermékek számára, ha sikerül eltalálniuk a megfelelő árat, valamint, hogy a tejtermelő fogyasztók segíthetnek az antimikrobiális rezisztencia terjedésének lassításában. A tanulmányban a kutatók egy új, felelős antibiotikum-használatot (RAU, azaz Responsible Antibiotic Use) jelző címkét javasolnak a tejre, amely a fogyasztói preferenciákat kihasználva csökkentené az antibiotikum-használatot a tejgazdaságokban. A Dr. Renata Ivanek vezetésével működő kutatócsoport országosan reprezentatív felmérést végzett amerikai felnőttek körében, és azt találta, hogy a fogyasztók fele hajlandó lenne RAU-jelöléssel ellátott tejet vásárolni. Emellett randomizált, kísérleti aukciót is tartottak valódi pénzzel és tejjel, amely azt mutatta, hogy a vásárlók szintén hajlandóak voltak magasabb árat fizetni a RAU-címkézett tejért, de csak kicsivel többet, mint amennyit a címkézetlen dobozokért fizettek volna. A fogyasztók mégis erősen preferálták a RAU címkével ellátott tejet a címkével nem ellátott tej opcióval szemben. Ezért a kutatók feltételezik, hogy az új RAU-címke arra ösztönözné a gazdákat, hogy jobban csökkentsék az antibiotikumok használatát, mint a hagyományos, címkézetlen tej esetében.

Antibiotikum-használat az európai sertéstenyésztésben: a kevesebb a több

Az Európai Unióban 2006 óta tilos az állatoknak növekedésserkentési célból antibiotikumokat adni. Több mint 15 év elteltével számos tanulságot vontak le a kontinensen. A belgiumi Genti Egyetem kutatócsoportja a tanulságok összegzésére vállalkozott az Antibiotics folyóiratban megjelent tanulmányukban. Ennek keretében összesen 116, különböző európai országból származó sertés-egészségügyi szakértőt kértek fel arra, hogy rangsorolják az antibiotikum-használat alternatíváit meghatározott szempontok alapján, amelyek a várható hatékonyságot, a befektetés megtérülését és a megvalósíthatóságot értékelik. Az antibiotikum-használat legmagasabbra rangsorolt alternatívája a gazdaság biológiai biztonságának javítása volt, ezt követte a fokozott és tökéletesített vakcinázási stratégia, a cink alkalmazása (az elválasztott malacokra összpontosítva), a kiváló minőségű takarmány biztosítása és a fejlett diagnosztika alkalmazása. A cink használatát leszámítva, amelynek gyógyászati célú felhasználását 2021 végétől betiltották Európában, ezek az alternatívák minden sertéstenyésztő számára elérhetőek. Több menedzsmenttényezőt is összefüggésbe hoztak az egyes tagállamokban megjelent különböző tanulmányokban az antibiotikum-használat csökkentésével. Egy négy európai országra vonatkozó tanulmányban az alacsonyabb antibiotikum-felhasználás 3 paraméterhez kapcsolódott leginkább, nevezetesen a külső biológiai biztonsághoz, a magasabb elválasztási korhoz (> 24 nap) és az öthetes csoportos fiaztatási rendszerhez. Kulcsfontosságú lesz mindenkit bevonni az antibiotikum használat csökkentésébe, beleértve a kisüzemi tenyésztőket és azokat is, akik ellenállnak a változásnak. Végső soron ez a csökkenés a rezisztencia-szelekció kiegyenlítődését, sőt végső soron megfordulását is eredményezi, ami további előnyökkel jár az állategészségügy, valamint az emberi egészség, és a globális élelmiszerbiztonság szempontjából.

A baromfi fogja adni a globális húspiac felét 2031-re

Az OECD/FAO legfrissebb mezőgazdasági kilátásai szerint a következő évtizedben továbbra is a baromfi lesz a leggyorsabban növekvő húsféle, és 2031-re a piac 47%-át fogja kitenni. A baromfi felé történő hosszú távú elmozdulás tendenciája tovább erősödik, részben a magas jövedelmű országok fehér húsok iránti preferenciájának köszönhetően. Ennek oka, hogy a baromfit könnyen elkészíthetőnek, egészségesebbnek és jobb választásnak tartják. A közepes és alacsony jövedelmű országokban a baromfit más húsok olcsóbb alternatívájának tekintik. Ennek eredményeképpen az előrejelzés szerint a baromfiból származó fehérje elérhetősége 2031-re 16%-kal fog növekedni, és addigra a húsforrásokból származó fehérje 47%-át fogja kitenni, amelyet a sertés-, a bárány- és a marhahús fog követni.

A baromfihús-fogyasztás gyakorlatilag minden országban és régióban nőtt, mivel a fogyasztók számára a kedvezőbb ár, a termék állandósága és adaptálhatósága, valamint a magasabb fehérje- és alacsonyabb zsírtartalom vonzó. A baromfihús-fogyasztás várhatóan 154 millió tonnára nő világszerte az előre jelzett időszakban, ami tükrözi, hogy a baromfihús jelentős szerepet játszik számos népes fejlődő ország, például Kína, Indonézia, India, Malajzia, Pakisztán, Peru, a Fülöp-szigetek és Vietnam nemzeti étrendjében.

Rövidebb távon a húsfogyasztásban a Covid-19 világjárvány idején bekövetkezett elmozdulás az éttermi fogyasztástól az otthoni főzés felé várhatóan rövid távú marad, és a fogyasztók a korlátozások feloldásával visszatérnek a korábbi vásárlási szokásaikhoz.

A magas jövedelmű országokban azonban, ahol az egy főre jutó fogyasztás már most is magas, a kereslet várhatóan stagnálni vagy csökkenni fog, tekintettel a népesség elöregedésére és a fehérjeforrások változatosabbá tételére irányuló törekvésekre. Az alacsonyabb jövedelmű országokban mind a népesség, mind a jövedelem növekedése ösztönözni fogja a fogyasztást, bár egy sokkal alacsonyabb egy főre jutó kiindulási szintről.

A globális húskínálat a növekvő kereslet kielégítése érdekében bővülni fog, és 2031-re eléri a 377 millió tonnát, de ez már lassabb bővülés lesz, mint az elmúlt évtizedben. Az állományok globális bővülése azt jelenti, hogy az előrejelzések szerint a hústermelés növekedésének legnagyobb része Kínára hárul majd, amelyet az Egyesült Államok, Brazília és India követ. Ezzel szemben az Európai Unióban a hústermelés várhatóan csökkenni fog ebben az időszakban a növekvő hazai és környezeti költségek, valamint a csökkenő exportlehetőségek miatt.

A globális hústermelés növekedését elsősorban a baromfiágazat növekedése befolyásolja, a baromfiállomány 31 milliárd darabra emelkedik. Ennek eredményeképpen a húságazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2031-ig várhatóan 9%-kal emelkedik, ami kisebb mértékű, mint a hústermelés 15%-os növekedése, tekintettel a baromfi növekvő arányára és a termelékenység növekedésére, amely magasabb egy állatra jutó hústermelést eredményez, és így alacsonyabb az egy egységnyi hústermelésre jutó ÜHG-kibocsátás aránya. Fontos kivételt képez Afrika, ahol a kibocsátás 24%-kal fog növekedni, nagyrészt a termelés növekedésével párhuzamosan.

Környezettudatos csomagolásra váltottunk

Az Agrofeed elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, így nagy hangsúlyt fektet az újrahasznosítható csomagolások használatára. Az új beruházásainknál szem előtt tartjuk a természeti erőforrások optimális kihasználását, környezethatékony módszerek beépítését.


Munkánk során komplexen kezeljük a társadalmi, gazdasági fejlődést és a környezetvédelmet.

Sikeres kiállítás Lengyelországban

A FERMA mezőgazdasági vásárt a lengyelországi Bydgoszcz településen az Eurotiert is rendező DLG cégcsoport szervezte. A nagyszabású agrártalálkozón 150 kiállító és 10 000 látogató vett részt.

Az Agrofeed Polska igényes standdal jelent meg, ahol új termékeink, szolgáltatásaink nagy érdeklődésnek örvendtek. A három nap alatt közel 300 érdeklődő gazda járt nálunk alapanyag-kereskedelmi, logisztikai, különböző állatfaji kérdésekkel.

A vásáron több érdekes szakmai előadás hangzott el az agrárium különböző területeiről (takarmányozás, állategészségügy, tartástechnológia).

Lengyelországi megjelenésünkkel újabb lépést tettünk az Agrofeed márkakép pozitív megítélésében.

PREGA – középpontban az innováció

A PREGA konferenciát hetedik alkalommal rendezték meg február 8-9-én Budapesten, több mint 1000 látogatóval, közel 100 kiállítóval. A színvonalas – az innovatív gazdálkodást középpontba állító – előadások 5 teremben zajlottak másfél napon keresztül. Cégünk elhivatott a folyamatos fejlesztések, a minél hatékonyabb gyártástechnológiák használata és a környezettudatos termelés mellett. Fontosnak tartottuk, hogy részvételünkkel, támogatásunkkal jelen legyünk a 2023-as év egyik jelentős agrár rendezvényén.