A rovartermékeket tartalmazó állati takarmányok jelenleg viszonylag drágák a hagyományos takarmányokhoz képest, mivel a rovarokat jelenleg főként kedvtelésből tartott állatok eledelében és haltápokban dolgozzák fel. E két piacon nagyobb árrés érvényesíthető, és a fogyasztók hajlandóak magasabb árat fizetni, mint amennyit az állattenyésztők megengedhetnek maguknak. Christiaan Buitink, a ForFarmers baromfi termékmenedzsere és táplálkozási szakértője szerint a jogszabályok is továbbra is problémát jelentenek:
„A rovarok a törvény szerint ma azonos megítélés alá esnek a sertésekkel, baromfikkal és tehenekkel. Ennek következtében csak olyan takarmány alapanyagokkal szabad etetni őket, amelyek a többi állat számára is alkalmasak. Így rengeteg olyan maradék van, amely rovareledelnek alkalmas lehetne, mégsem minősül annak”.
Dr. Pattanapong Tiwasing, a Scotland’s Rural College kutatója felszólítja az Egyesült Királyság élelmiszeripari hatóságait, hogy sürgősen vezessenek be egy új, „Nagy-Britannia-specifikus átmeneti intézkedést”, hogy a rovarágazat fennmaradhasson az országban. Pattanapong, aki Thaiföldről származik, ahol a rovarok rágcsálnivalóként való fogyasztása mindennapos, elmondta:
„Az ehető rovartermékekre vonatkozó új és fejlődő uniós rendeletek bevezetése összezavarta a dolgokat, ami zavaros eljárásokhoz vezetett azok számára, akik ehető rovarokkal kívánnak kereskedni és exportálni. Ennek különösen nagy jelentősége volt a brexitet követően, nevezetesen az, hogy jelenleg nincsenek előírások az (emberi fogyasztásra szánt) ehető rovarok iparágára, és ezért az Egyesült Királyságban illegális emberi fogyasztásra szánt rovarokat értékesíteni. A politikai döntéshozóknak sürgős lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a rovarágazat Európában és az Egyesült Királyságban fennmaradhasson” – mondta el a kutató.
A fermentált takarmányok alkalmazása ma még nem elterjedt az intenzíven termelő brojlercsirkéknél. A baromfiágazatban (beleértve a brojler-, a tojótyúk- és a víziszárnyas-állományokat) több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a fermentált alapanyagok vagy késztakarmányok a gyakorlatban is egyszerűen előállíthatók, tárolhatók, szállíthatók és etethetők legyenek.
A sertéssel ellentétben meglehetősen korlátozott a brojlercsirkékkel etetett fermentált takarmányokra vonatkozóan rendelkezésre álló szakirodalom. Az utóbbi időben azonban egyre nagyobb az érdeklődés az erjesztett takarmányok alkalmazása iránt, mivel az ilyen típusú takarmányösszetevők kedvező hatást gyakorolhatnak a baromfifélék bélegészségére olyan főbb jellemzőik miatt, mint a kis pH-érték, a nagy laktobacillusz-szám, illetve tejsav- és ecetsav-koncentráció, valamint a kis enterobaktérium-szám (Canibe és Jensen, 2003, 2012; Engberg és mtsai, 2009).
Fermentált takarmány-alapanyagok hatása
Egyre nagyobb a választási lehetőség a gazdasági haszonállatok (pl. brojlercsirke, tojótyúk, sertés stb.) takarmányozásában rendelkezésre álló új típusú alapanyagok (pl. hazai előállítású fehérjeforrások, ipari eredetű melléktermékek, rovarfehérje-liszt, alga stb.) között, de számos fontos kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy az ilyen típusú összetevők a gyakorlatban is alkalmazhatók legyenek. Ide tartozik pl. a rost- és nyersfehérje-tartalom, valamint az antinutritív (emésztési folyamatokra negatív hatású) anyagok jelenléte (pl. szója, borsó – proteáz inhibitorok és lektinek). Jelenleg a legegyszerűbben hőkezelési eljárásokkal (pl. extrudálás) lehet csökkenteni az adott takarmány-alapanyag antinutritívanyag-tartalmát.
Több tanulmányban is megállapították, hogy a szójában található antinutritív anyagok – mint például a tripszin inhibitorok – káros hatással vannak az állatok emésztőrendszerének morfológiájára és működésére (Dunsford és mtsai, 1989; Li és mtsai, 1991). Fermentált takarmány etetésekor a bél morfológiai állapotának javulása leginkább a tripszininhibitor eliminációjának és a fermentálás hatására a szójában végbemenő nagyméretű fehérjelebomlásának tudható be. Jól ismert, hogy a tripszin inhibitor zavarja a tripszin és kimotripszin megfelelő működését, amely rendellenes emésztéshez és bélmorfológiához vezet (Liener és Kakade, 1993).
Azt is kimutatták, hogy a fermentált szója alkalmazása az emésztőrendszer aktivitása és a bél morfológiája szempontjából kedvezőbb az indító, mint a nevelő szakaszban. Ennek oka az lehet, hogy a fiatalabb madarak érzékenyebbek a szójában található antinutritív anyagokra (Perez-Maldonado és mtsai, 2003). A fermentálásnak több jótékony hatása van a szójabab és a -származékok táplálóértékére. Az elvégzett kísérletek nyomán megállapították, hogy a fermentált szója alkalmazása növeli a bélbolyhok magasságát és csökkenti a kripták mélységét a jejunum (éhbél) szakaszban. Megnő az ún. bélhossz index, a bélbolyhok magassága, valamint az ileum (csípőbél) kriptamélysége a brojlercsirkék vékonybelében (Zhang és mtsai, 2016; Missotten és mtsai, 2013). Egy másik tesztben úgy találták, hogy az Aspergillus oryzae-val végzett fermentáció javíthatja a szójadara táplálóanyagainak emészthetőségét, és így csökkentheti, vagy megszüntetheti a szójában található antinutritív anyagok brojlerekre gyakorolt negatív hatását (Feng és mtsai, 2007).
Fermentáció módszerei
Az erjedés mikroorganizmusok, szubsztrátumok és környezeti feltételek közreműködésével zajló dinamikus folyamat, melynek végeredményeként a komplex takarmányösszetevők egyszerűbb vegyületekké alakulnak át (Niba és mtsai, 2009). A gyakorlatban ismert fermentációs technikák közé tartozik a szilárd fázisú fermentáció (SSF, Solid-State Fermentation) és a szubmerz fermentáció (SmF, Submerged Fermentation) (Couto és Sanroman, 2006; Subramaniyam és Vimala, 2012). Az 1. táblázat szemlélteti a szilárd fázisú fermentáció (SSF) előnyeit és hátrányait a szubmerz fermentációhoz (SmF) képest.
Sugiharto és Ranjitkar 2019-ben összegyűjtötte, hogy a baromfikísérletekben melyik módszereket és milyen takarmány-alapanyagoknál alkalmazzák a leggyakrabban. Az SSF olyan szubsztrátokra alapozható, mint pl. egész szemű vagy dercés, ill. finom dara formájú gabonamagvak, rizs és korpák, amelyek hozzáadhatók takarmánykeverékhez. A kis nedvességtartalom miatt az SSF fermentációt csak korlátozott számú mikrobával lehet megvalósítani. Ellentétben az SmF-fel, ahol jól keverhető folyékony szubsztrátokra van szükség, mint például a melasz vagy a tejsavó. Legtöbb esetben ezt alkalmazzák a nedves takarmányok előállítására, ahol az összetett takarmányt fermentálják, miután összekeverik vízzel és/vagy folyékony ipari melléktermékekkel. Az SmF módszert alkalmazzák általában az ipari probiotikumok szaporításához is. Mindkét módszerre vonatkozóan vannak kutatások, az SSF azonban nagyobb érdeklődést váltott ki, mivel jobb termelési eredményeket produkált, mint az SmF. Az SmF módszerrel készített erjesztett takarmányok nagy víztartalma egyelőre kihívást jelenthet a brojlercsirkék gyakorlati takarmányozása és az alom minősége szempontjából (Engberg és mtsai, 2009). Az alom minőségének romlása pedig a talpfekély előfordulási gyakoriságát is növelheti, ami egyben hajlamosító tényező lehet különböző betegségek kialakulására.
Saját bevezető vizsgálatok
Fermentált borsó–búza keverék etetésének hatása brojlercsirkék termelési eredményeire
A vizsgálat célja az volt, hogy megfigyeljük, a brojlercsirkék félintenzív, teljes értékű takarmánykeverékek etetése mellett mennyire fogyasztják szívesen a nedvesített, fermentált takarmányt. Kísérletünket a Széchenyi István Egyetem (SzE) Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának (AKMK) baromfikísérleti telepén végeztük el, 100 db Ross 308-as kakassal, mélyalmos tartási körülmények között.
A napi várható takarmányfelvételt az Aviagen által közölt Ross 308-as technológia (2019) alapján számítottuk ki. A kukorica, búza és extrahált szójadara alapú indító és nevelő–befejező takarmánykeverékek fontosabb számított paramétereit a 2. táblázatban foglaltuk össze.
A borsó–búza fermentált takarmányokat hetente állítottuk elő a SzE-AKMK Élelmiszer-tudományi Tanszékének Solaris modellfermentáló rendszerében (Solaris Biotech Solutions IND, Porto Mantovano, Olaszország) és a telepi felhasználásig hűtőszekrényben tároltuk, 5±3°C-on. Az alkalmazott tejsavbaktérium-kultúra összetétele a következő volt: Lactiplantibacillus plantarum DSM 3676 [5,0 × 107 telepképző egység (TKE)/g], Lactiplantibacillus plantarum DSM 3677 (5,0 × 107 TKE/g), Enterococcus faecium NCIMB 11181 (1,0 × 108 TKE/g). Az összes baktériumszám elérte, ill. meghaladta a 2,0 × 108 TKE/g nagyságrendet. Az etetési tesztben a madarak (n=50/kezelés) 97%-ban a 2. táblázatban közölt beltartalmú kukorica, búza és extrahált szójadara alapú takarmánykeveréket fogyasztották 3% borsó–búza keverékkel (kontroll: fermentálás nélkül, illetve kísérleti: fermentált formában), egységesen 7% csapvíz-kiegészítéssel, melyet mindkét esetben naponta kevertünk össze és juttattunk ki a madarak elé, morzsázott (indító), illetve granulált (nevelő–befejező) formában. A két csoporttal etetett takarmánykeverékek összetétele megegyezett és szárazanyag-tartalmuk kb. 80-81% volt. A kémiai összetételt és a mikrobiológiai minőségét folyamatosan értékeltük. A 42. életnapig történő vizsgálatban a madarakat hetente lemértük, a takarmányfogyasztási és elhullási adatokat pedig csoportszinten, naponta nyomon követtük.
A statisztikai értékeléshez az SPSS 26.0. (IBM, Armonk, NY, USA) programot használtuk. A kezelések számának megfelelően (kontroll, kísérleti) a két csoportot az adatok eloszlásától függően kétmintás t-próbával, vagy Kruskal-Wallis teszttel értékeltük. A választott szignifikancia szint valamennyi esetben min. p≤0,05 volt.
Eredmények
A madarak élősúlyára vonatkozó adatokat a 3. táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a fermentált borsó–búza etetése szignifikánsan növelte az élősúlyt az etetési teszt 14., 35. és 42. napján. A vizsgálat végén (42. életnap) a kontroll (2,45 kg) és a kísérleti madarak élősúlyában (2,62 kg) 0,17 kg eltérés volt, ami gyakorlati szempontból is már értékelhető különbségnek számít.
A napi átlagos takarmányfelvételre vonatkozó eredményeket az 1. ábra szemlélteti. A fermentált borsó–búza keverékkel etetett madarak takarmányfogyasztása a legtöbb napon nagyobb volt a kontroll madarakéhoz viszonyítva. Az egy madárra jutó összes takarmányfogyasztás 4,84 kg (kontroll), illetve 5,10 kg (kísérleti) volt.
Az elhullási adatokban nem volt különbség a kontroll és a kísérleti csoport között. A fajlagos takarmányértékesítés (FCR) (kontroll: 1,98 kg/kg vs. kísérleti: 1,95 kg/kg) és a számított brojlerindex (EPEF, European Production Efficiency Factor) (kontroll: 282,9 vs. kísérleti: 287,7) egyaránt a kísérleti csoportnál volt kedvezőbb.
Összefoglalás
Szakirodalmi adatokból ismert, hogy az erjesztett takarmányok alkalmazása bizonyítottan jótékony hatást gyakorol a bél ökoszisztémájára, morfológiájára, immunfunkcióira, valamint a madarak növekedési teljesítményére. A kis pH-értékű, nagy laktobacillusz- és tejsavtartalmú erjesztett takarmányok fontos szerepet játszanak a bélegészségben és pozitívan befolyásolják a brojlercsirkék teljesítményét; a fermentált takarmányok ezért stratégiai eszközként alkalmazhatók a brojlercsirkék emésztőrendszerében előforduló kórokozók kolonizációjának minimalizálására.
Az erjesztés hatékony technikának tűnik a nem hagyományos takarmányösszetevők takarmányozási értékének javításában is, így a helyben elérhető erjesztett takarmány-alapanyagok (pl. borsó, repce, búza) használata csökkentheti a takarmányozási költségeket, biztosítva a nyereséges brojlercsirke-előállítást. Az elvégzett, bevezető jellegű etetési tesztben megállapítottuk, hogy a fermentált borsó–búza alkalmazása a brojlercsirkék takarmányozásában kedvező hatású a madarak élősúlyára, takarmányértékesítésére és a napi takarmányfelvétel alakulására.
A vizsgálatok folytatásában – nagyobb állatlétszám és ismétlésszám mellett – értékelni kívánjuk a fermentálás hatását a madarak termelési, vágási, húsminőségi és bélegészségi paramétereire, valamint az etetett takarmányok és a brojlerhús mikrobiológiai minőségére vonatkozóan.
A közlemény elkészítését a GINOP-2.2.1-18-2020-00024 projekt támogatta.
Molnár Jázmin1,2 – Dr. Tóth Tamás2 – Csizmazia Dániel1,2 – Dr. Zsédely Eszter2 – Alpár Botond1,2 – Bana Bernadett2 – Dr. Ásványi Balázs2 – Dr. Lakatos Erika2 – Berczi Edit1 – Prof. Dr. Varga László2
Több száz fiatal és közel negyven kiállító részvételével rendezték a „Digitális Agrártájoló – Fenntarthatóság az élelmiszerláncban” című szakmai kiállítást és konferenciát a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. A hallgatóknak és az ágazatban működő vállalkozásoknak kitűnő kapcsolatépítési lehetőség, egyben az agrárium digitalizációja és a precíziós gazdálkodás aktuális kérdéseit megvitató szakmai fórum is volt a rendezvény.
Az Agrofeed Kft. minden évben támogatja a rendezvényt, így ebben az évben is jelen volt dekoratív standjával. A nap folyamán hasznos szakmai megbeszéléseket folytattunk az agrároktatás képviselőivel, illetve nagy volt az érdeklődés a most még iskolapadot koptató óvári gazdászok részéről is.
Kaposvár 20 év után adott újra otthont a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójának.
A háromnapos rendezvényre 23 magyar felsőoktatási intézményből érkeztek fiatal tudósok, közel 300 pályamunkával.
Két fiatal kollégánk, Neuman Árpád (Korai takarmányozással biztosított treoninellátás hatása a brojlerek teljesítményére és egyes immunparamétereire, Állattenyésztés tagozat) és Schermann Kornél Levente (Brojlerszülőpár-állományok korának, a kelés idejének és az alomtojások felhasználásának hatása a tojások keltethetőségére, mikrobióta összetételére és a kikelt csirkék termelési paramétereire, Takarmányozás tagozat) dolgozata – a szakértő zsűri értékelése alapján – Különdíjat kapott.
Nagyon szép eredmény ez, hiszen közel húsz pályamű érkezett be mindkét tagozaton a rangos szakmai vetélkedésre.
Az Agrofeed nagy elismeréssel gratulál kollégáinak!
A tejtermelők mostantól minden fejés után megkaphatják a szomatikus sejtszámra és a klinikai tőgygyulladásra vonatkozó eredményeket a Mastitis Pattern Analysis Tool (MPAT) segítségével. Az MPAT elemzi az egyedi állományadatokat annak megállapítására, hogy a laktációs vagy szárazonállási időszakban a fertőzés környezeti vagy fertőző jellegű-e, valamint a fertőzés szezonalitását és az üszők fertőzését.
Ez lehetővé teszi a gazdálkodók és az állatorvosok számára, hogy együtt dolgozzanak az állományukban a tőgygyulladás előfordulási mintázatának azonosításán, és a leghatékonyabb célzott védekezési intézkedéseket hozhassák meg. A tét nem kicsi, hiszen a tőgygyulladás nagyobb gazdasági veszteséget okoz, mint a tejelő szarvasmarhák bármely más termelést érintő betegsége. A Nottinghami Egyetemen, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Testület (AHDB) kutatócsoportjának segítségével, jelentős állami támogatással kifejlesztett eszközről Jake Thompson, a VetPartners csoporthoz tartozó LLM Farm Vets állatorvosa elmondta:
„A nagyszerű dolog ebben az, hogy a gazdálkodónak és nekem is automatikusan jelentést küld minden egyes tejvizsgálatot követően. Ha a tőgygyulladás mintázata azt mutatja, hogy a laktáció elején nagyobb problémát jelentenek a szárazonállási időszak alatt a környezetből felvett fertőzések, akkor inkább a szárazonálló tehenek kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket kell hatékonyabbá tenni, mint a fejőházi rutinokat megváltoztatni. Más gazdaságokban viszont lehet, hogy egészen más a fő probléma, amit kezelni kell.”
Az audioanalitika, az érzékelők és más új eszközök értékelik a madarak viselkedését és hangját, hogy korai figyelmeztetést adjanak a brojlerek egészségével és jólétével kapcsolatos lehetséges problémákra – magyarázta Tom Darbonne, az AudioT Inc. vezérigazgatója az Atlantában megrendezett International Production & Processing Expo (IPPE) kiállításon az AudioT technológiáját.
A hangok megfigyelése a brojlerek egészségének és jólétének nyomon követésében nem újdonság, csak régen a gazdáknak még ott kellett hozzá ülni az istállóban és hallgatózni. A hangalapú értékelési rendszerek segítenek automatizálni ezt a folyamatot. „Ez nem egy teljes megoldás, de a megoldás egy része” – tette hozzá Darbonne. „A két technológia, amely igazán jól követi a viselkedést, a vizuális és a hangalapú”. A rendszer az akusztikus jelfeldolgozási technikák és a gépi tanulás kombinációját használja a baromfi istállókban hallható hangok követésére és elemzésére.
Ha egy szokatlan esemény (pl. tüsszögés) vagy rendellenesség (pl. száraz csiga vagy ventilátor motorhiba) történik, a gazdálkodók riasztást kapnak. Darbonne elmondta, hogy az audiotechnológia a viselkedés, a jólét és az egészségi állapot értékelése mellett a potenciális környezeti problémákat is felismeri, beleértve a takarmányhiányt, az alvási ciklusok megzavarását, azt, ha a víznyomás túl alacsony a vezetékekben, ha a szellőzőrendszerek ventilátorai meghibásodnak, és egyéb láthatatlan vagy más módon nem észlelhető problémákat.
Az észak-írországi Agri-Food and Biosciences Institute és a Queen’s University Belfast által végzett kutatás megállapította, hogy a gyomorfekély változásokat okozhat a sertések pihenési módjában, vagy ilyen változások eredménye lehet. Ezért a viselkedésben bekövetkező változások lehetővé tehetik a fekély felismerését, mielőtt komolyabb károsodás következne be.
Emellett a gyomorfekélyes sertésekről kiderült, hogy kevésbé hajlamosak az olyan káros viselkedési formákra, mint a farokrágás. A gyomorfekély súlyos egészségi és gazdasági következményekkel járó patológiás állapot a sertéstenyésztésben. Több európai országban végzett kutatások szerint a levágott sertések körülbelül 20%-ánál fordul elő enyhe fekély, míg további 10%-ánál súlyos fekély.
A két intézmény kutatói a kísérlet során azonosították a vágáskor gyomorfekéllyel rendelkező és nem rendelkező sertéseket, majd a vágást megelőző két hétben készült videofelvételek segítségével összehasonlították viselkedésüket. A legegyértelműbb különbség abban mutatkozott, hogy melyik oldalukon akartak pihenni.
A gyomorfekélyes sertések (még az enyhébbek is) sokkal ritkábban feküdtek a jobb oldalukra, mint a fekély nélküliek (átlagosan az idő 12%-ában, míg a fekély nélküliek 25%-ában). A kutatócsoport azt is megfigyelte, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé mutattak káros szociális viselkedést, mint a fekély nélküliek: a farokrágás csak harmadannyiszor fordult elő, mint a fekély nélküli sertéseknél, a fülharapás pedig feleannyiszor. Mind a fekélyekről, mind a káros szociális viselkedésről elmondható, hogy stressz hatására fokozódik, és elképzelhető, hogy egyes sertések a stresszre viselkedésük adaptálásával reagálnak, míg mások, akik erre nem képesek, több fizikai következményt szenvednek el.
Az elmúlt évben szakmai rendezvényeinken is intenzíven foglalkoztunk az antibiotikum csökkentés körüli helyzet részletesebb elemzésével, gyakorlati megoldásával. Idén pedig elérkezettnek láttuk az időt egy olyan workshop megszervezésére, amelyen a folyamat minden érintettje meghallgathatja és aktívan reagálhat a „hol tartunk most?” kérdésre.
Dr. Biksi Imre, Dr. Búza László és Dr. Gombos László elismert gyakorlati szakértők így vélekedtek a jelenlegi helyzetről:
„Lassan eltelt másfél év, mióta hazánk is csatlakozott az Európai Unió antibiotikum felhasználás csökkentési törekvéséhez. Joggal gondolhatnánk, hogy már túl vagyunk a kezdeti nehézségeken, de az általános helyzet sajnos nem ezt mutatja.
Az Agrofeed szakmai csapatának eltökélt szándéka, hogy partnereit ezen a téren is támogassa. Két éve egy olyan online szoftver, az AB Kontroll fejlesztésébe fogtunk, amely egyszerűen és hatékonyan használható segítséget jelent a jogszabályi kötelezettségek teljesítése és a telepi állategészségügyi helyzet monitorozása érdekében.
Az elmúlt évben szakmai rendezvényeinken is intenzíven foglalkoztunk az antibiotikum csökkentés körüli helyzet részletesebb elemzésével, gyakorlati megoldásával. Idén pedig elérkezettnek láttuk az időt egy olyan workshop megszervezésére, amelyen a folyamat minden érintettje meghallgathatja és aktívan reagálhat a „hol tartunk most?” kérdésre.
Hogy miért is volt ez fontos?
mert mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az antibiotikumok felelős használata mind a telepi menedzsment, mind a humán-egészségügyi kockázata miatt kiemelt jelentőségű
mert az állatorvosok jelentős része nehezen birkózik meg a jogszabályi kötelezettségek teljesítésével
mert az állatorvos feladata az antibiotikumok helyes használatának biztosítása, a csökkentési terv kidolgozása és annak folyamatos nyomonkövetése
mert azzal is fontos tisztában lenni, hogy az antibiotikum felhasználás tudatos optimalizálása csak jól (együtt)működő telepi menedzsmenti háttérrel
és mert mindannyiunk számára fontos, hogy tisztában legyünk a hazai antibiotikum felhasználás valódi mértékével és jellemvonásaival is
2023.03.17-én Kecskemétre, a Granada Hotelbe szerveztük rendezvényünket. A téma aktualitása és gyakorlati megközelítése nagyon nagy érdeklődésre tartott számot, a rendezvényen közel száz vendég vett részt, telepi tenyészállatlétszámot tekintve több mint negyvenötezer kocával képviseltetve a magyar sertéstartást. Ezúton szeretnénk megköszönni partnereink állatorvosainak és a velük együttműködésben dolgozó telepi menedzsmentnek, hogy ilyen szép számmal megtiszteltek minket, valamint minden olyan hatósági és érdekképviseleti szervezetnek (Agrárminisztérium, Nébih, Magyar Sertéstartók Szövetsége, Magyar Sertés-egészségügyi Társaság), akik vezetői és döntéshozói szinten is képviseltették magukat.
A rendezvény rendhagyó és formabontó céllal jött létre és a nagy résztvevő létszám ellenére is sikerült a workshop jellegét megtartani. Az előadások közben feltett kérdésekből egyértelműen érezhető volt, hogy melyek azok a területek, amelyek még ingoványos talajon járnak. Igyekeztünk minden olyan helyzetet körbejárni, ami a gyakorlati megvalósítás sikerességét támogatja és a visszajelzések alapján örülünk annak, hogy ez a célunk teljesült is.
A program összeállításában igyekeztünk hangsúlyokat keresni, illetve felállítani. Meghívott előadóink Dr. Biksi Imre, Dr. Búza László és Dr. Gombos László voltak, akik az antibiotikum csökkentési folyamat alappilléreihez tartozó területek elismert gyakorlati képviselői. Az előadásokat kiegészítve és a valódi gyakorlati helyzet bemutatása érdekében olyan telepet is bevontunk a beszélgetésbe, ahol a felelős antibiotikum használat és azzal összefüggő telepi helyzetek elemzése már a gyakorlat részévé vált. De nem a kötelezettségek vagy a jogszabályi előírások miatt, hanem mert a folyamatos elemzések megkönnyítik számukra a döntéseket, célzottabban, céltudatosabban tudják a változásokat vagy változtatásokat menedzselni és értékelni.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a Workshop elvárásainkat is fölülmúlta mind a résztvevők száma, mind az aktív közreműködés tekintetében. A visszajelzések alapján pedig kijelenthető, hogy nagy szükség van olyan rendezvényekre, ahol az elmélet mellett nagy hangsúlyt kap a gyakorlat és ahol a résztvevő olyan naprakész információkkal, tanácsokkal gazdagodhat, amelyet adaptálni tud saját gyakorlatában is.”
A Semex UK genetikai vállalat úgy véli, hogy 2050-ig 20-30%-kal csökkentheti a metánkibocsátást alacsonyabb metán-kibocsátású tehenek tenyésztésével. A vállalat a kanadai Lactanet tejvizsgáló és genetikai értékelő céggel és a Guelphi Egyetemmel együttműködve keresi a genetikai megoldást a metánkibocsátás csökkentésére. Az elmúlt 5 év során a kanadai tejvizsgáló szervezetek több mint 13 millió tejmintáról készítettek közép-infravörös (MIR) spektroszkópiai felvételeket, amelyből 700 ezret elemeztek a Lactanet genetikusai, hogy megjósolják a Kanada-szerte vizsgált tehenek metánkibocsátását. Az eredmények azt mutatták, hogy genetikai szelekcióval jelentősen csökkenthető a metánkibocsátás. A tudósok 85%-os korrelációt találtak a ténylegesen kibocsátott metán és a genetika alapján jósolt metánkibocsátás között, amiből az a következtetés vonható le, hogy van genetikai mód a metán csökkentésére. Ennek oka, hogy a tehén genetikája is hatással van a bendőben lévő metántermelésre és mikrobákra. Ez a genetikai jellemző 23%-ban öröklődik, ami a termeléshez és az immunválaszhoz hasonlóan 70-80%-os megbízhatóságú, a hozamra, illetve a zsír- és fehérjeszintre nincs hatással. Dr. Michael Lohuis, a Semex kutatási és innovációs alelnöke szerint a vizsgálat igen nagy jelentőséggel bír: „Eddig is tudtuk, hogy a genetikának nagy szerepe van a kibocsátás csökkentésében, mivel ez a fő módja annak, hogy a tejtermelők kevesebb ráfordítással és kevesebb kibocsátással több terméket állíthassanak elő. Ez a technológia azonban a genetika szerepét magasabb szintre emeli.” A Semex éves glasgow-i konferenciáján elhangzott, hogy 20-30%-kal csökkenthető a tehenek metántermelése 2050-ig, a szelekció intenzitásától függően.
