A kan spermájában előforduló afrikai sertéspestis vírus mesterséges megtermékenyítés útján is képes átterjedni a kocára és a malacembriókra, derült ki egy német-amerikai közös kutatásból. A tanulmány 2022 végén jelent meg a Pathogens folyóiratban.
A német Friedrich-Löffler-Institut kutatói németországi és egyesült államokbeli állategészségügyi kutatókkal fogtak össze, hogy kiderítsék, vajon a mesterséges megtermékenyítés lehet-e a vírus átvitelének egyik módja. A vírus „hatékonyan átvihető fertőzött kanokról egészséges kocákra mesterséges megtermékenyítéssel” – írják a kísérlet összefoglalójában. A kutatócsoport felhívta a figyelmet arra, hogy akár egyetlen fertőzött kan is kockázatot jelenthet az ASP gyors és széles körű elterjedése szempontjából, akár országok között is. A kutatók az „Estonia 2014” ASP-törzset használták kísérletükhöz. Ezt a németországi Insel Riemsben, az FLI magas szintű védettséget biztosító létesítményeiben végezték. 4 kant oltottak be intramuszkulárisan a vírussal.
Ezt követően minden nap vért és spermát gyűjtöttek tőlük. A vírus genomjait a spermában már 2 nappal a fertőzés után, a vérben 1 nappal a fertőzés után kimutatták, míg a sperma minősége nagyrészt változatlan maradt. A kísérletbe 14 kocasüldőt is bevontak. A fertőzött spermával történő megtermékenyítésüket követő 7. napon a 14-ből 7 volt ASP-pozitív, míg 35 nappal a megtermékenyítést követően valamennyi koca fertőzött volt. Egy kivételével valamennyi koca elvetélt a betegség tüneteinek megjelenésekor. A fennmaradó egy kocasüldő embrióinak szöveteiben elváltozásokat és az ASP vírus jelenlétét is kimutatták.
A Saskatchewani Egyetem kutatójának, Andrew Olkowskinak és munkatársainak köszönhetően javulhat a brojlercsirkék egészsége és jóléte. A húsra nevelt csirkéket genetikailag úgy szelektálták, hogy rendkívül gyorsan nőjenek, amivel összefüggésben gyakran szenvednek szívbetegségekben.
A szívműködési zavarok a brojlercsirke-ágazat egyik fő egészségügyi és állatjóléti problémája világszerte. A brojlercsirkék szívproblémáihoz kapcsolódó gazdasági veszteségek globálisan évente több mint 1 milliárd dollárra rúgnak. Hogy megértsék, miért szenvednek szívproblémáktól a gyors növekedésű brojlercsirkék, Olkowski és munkatársai összehasonlították őket lassú növekedésű brojlercsirkéikkel, amelyeknél sokkal kisebb a szívelégtelenség kockázata, valamint Leghorn csirkékkel, amelyekre nem jellemző a szívelégtelenség. „Mikroszkóp alatt nem láttam olyan elváltozásokat, amelyek megmagyaráznák a szívizom elégtelenségét, ezért arra gondoltam, hogy talán valami finomabb probléma van magával a szívizom fehérjéivel, ami fénymikroszkóppal nem látszik.
Amikor infravörös mikrospektroszkópiával megvizsgáltuk a mintákat, a probléma viszonylag gyorsan nyilvánvalóvá vált” – mondja Olkowski. Az egyetemen közép-infravörös sugárral sikerült azonosítani a szívben felhalmozódó, rossz összetételű és sérült fehérjéket. „A szinkrotron lehetővé teszi a fehérjék konformációs változásainak megfigyelését, és azt feltételeztük, hogy az általunk megfigyelt változásoknak fiziológiai hatással kell lenniük a szívizom működésére” – mondja Olkowski. A további elemzések kimutatták, hogy a rossz szerkezetű fehérjeaggregátum volt az, amely végül egészségkárosodáshoz vezetett. A kutatócsoport eredményei, amelyeket nemrég publikáltak az Avian Pathology című szaklapban, arra utalnak, hogy a gyors növekedésű brojlercsirkék szívproblémái összefüggésben lehetnek azzal, hogy génjeik hogyan reagálnak az olyan epigenetikai tényezőkre, mint a táplálkozás vagy a környezet.
A legfrissebb adatok szerint a világ takarmánytermelése 2022-ben az előző évhez képest enyhén, 0,42%-kal 1,266 milliárd tonnára csökkent.
Olyan tényezők játszottak ebben közre, mint a betegségek, az időjárás és az ukrajnai orosz invázió, amelyek mind akadályozták a termelést Európában, amely a legnagyobb mértékben viselte a hatást. A legfrissebb statisztikákat, amelyek 142 ország és több mint 28 ezer takarmánygyártó üzem adatait tartalmazzák, a 2023-as Alltech Agri-Food Outlook kiadványban tették közzé, amely immár 12. éve jelenik meg. A 10 legnagyobb takarmánytermelő ország együttesen a világ termelésének 64%-át állította elő, és a világ globális takarmányfogyasztásának fele mindössze 4 országban, Kínában, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Indiában összpontosul. Vietnam 2022-ben nagy fellendülést tapasztalt az előállított takarmánymennyiség tekintetében, és Argentínát és Németországot megelőzve bekerült a top 10-be, kiszorítva onnan Törökországot, ahol csökkent a termelés.
Oroszország megelőzte Spanyolországot, ahol a takarmánytermelés jelentősen csökkent. A takarmánytermelés több régióban is nőtt, így Latin-Amerikában 1,6%-kal, Észak-Amerikában 0,88%-kal és Óceániában 0,32%-kal, míg Európában 4,67%-kal, Afrikában 3,86%-kal, Ázsiában pedig 0,51%-kal csökkent. Globálisan az előállított takarmánymennyiség növekedése volt tapasztalható az akvakultúra, a brojler, a tojótyúk és a kedvtelésből tartott állatok eledelének ágazatában, míg a húsmarha-, a tej- és a sertéságazatban csökkenésről számoltak be. Bár a termelés itt is csökkent kicsit, továbbra is Kína a világ legnagyobb takarmánytermelő országa, amelyet az Egyesült Államok és Brazília követ.
Az észak-írországi Agri-Food and Biosciences Institute és a Queen’s University Belfast által végzett kutatás megállapította, hogy a gyomorfekély változásokat okozhat a sertések pihenési módjában, vagy ilyen változások eredménye lehet. Ezért a viselkedésben bekövetkező változások lehetővé tehetik a fekély felismerését, mielőtt komolyabb károsodás következne be. Emellett a gyomorfekélyes sertésekről kiderült, hogy kevésbé hajlamosak az olyan káros viselkedési formákra, mint a farokrágás. A gyomorfekély súlyos egészségi és gazdasági következményekkel járó patológiás állapot a sertéstenyésztésben. Több európai országban végzett kutatások szerint a levágott sertések körülbelül 20%-ánál fordul elő enyhe fekély, míg további 10%-ánál súlyos fekély.
A két intézmény kutatói a kísérlet során azonosították a vágáskor gyomorfekéllyel rendelkező és nem rendelkező sertéseket, majd a vágást megelőző két hétben készült videofelvételek segítségével összehasonlították viselkedésüket. A legegyértelműbb különbség abban mutatkozott, hogy melyik oldalukon akartak pihenni. A gyomorfekélyes sertések (még az enyhébbek is) sokkal ritkábban feküdtek a jobb oldalukra, mint a fekély nélküliek (átlagosan az idő 12%-ában, míg a fekély nélküliek 25%-ában). A kutatócsoport azt is megfigyelte, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé mutattak káros szociális viselkedést, mint a fekély nélküliek: a farokrágás csak harmadannyiszor fordult elő, mint a fekély nélküli sertéseknél, a fülharapás pedig feleannyiszor.
Mind a fekélyekről, mind a káros szociális viselkedésről elmondható, hogy stressz hatására fokozódik, és elképzelhető, hogy egyes sertések a stresszre viselkedésük adaptálásával reagálnak, míg mások, akik erre nem képesek, több fizikai következményt szenvednek el.
Az Aspergillus oryzae (AO) egy többsejtű, fonalas gomba, amelyet Kelet-Ázsiában főként rizs és szója fermentálására használnak. Genomja szunnyadó anyagcsere-útvonalakat tartalmaz, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a szervezet bizonyos stresszhatásoknak van kitéve. Ennek eredményeképpen olyan egyedi anyagcseretermékeket állít elő, amelyek javíthatják az állatok és a bélrendszer egészségét. Míg az Aspergillus számos törzse termel toxinokat, az AO genetikai mutációk révén elvesztette a toxintermelés képességét, így biztonságos organizmus, amellyel dolgozni lehet.
A belőle származó posztbiotikum etetése javíthatja a tojótyúkok termelékenységét, a tojásminőséget, valamint csökkentheti az elhullást. „A posztbiotikumok etetése segít kielégíteni a globális tojás- és tojástermék-fogyasztás növekedését” – mondta Dr. César Ocasio, a BioZyme üzletfejlesztési és innovációs igazgatója a 2023-as International Production & Processing Expo (IPPE) kiállításon. Ocasio szerint az AO-Biotics EQE nevű, AO-ból származó posztbiotikum az első, amelyet kifejezetten tojótyúkok számára fejlesztettek ki, és bizonyítottan növeli az eladható tojások számát és a tojástömeget, miközben lehetővé teszi a termelők számára, hogy hosszabb ideig tartsák a tojótyúkot a termelésben.
A BioZyme 15-43 hetes tojókkal végzett kísérleteiben, a tonnánként 50 gramm posztbiotikummal etetett állományban 39%-kal kevesebb héj nélküli tojást és 26%-kal kevesebb elhullást tapasztaltak, mint a kontrolltáppal etetett tojóknál. Szintén javulást figyeltek meg a tojástömeg, a héjvastagság és a takarmányértékesítési arány tekintetében.
Kína sertéshústermelése 2022-ben 4,6%-kal nőtt 2021-hez képest, és ezzel 2014 óta a legmagasabb szintet érte el – derül ki a január közepén nyilvánosságra hozott hivatalos adatokból, amelyek cáfolták a kisebb növekedésre vonatkozó várakozásokat – jelentette a Reuters. A világ első számú hústermelőjének sertéshús-kibocsátása elérte az 55,41 millió tonnát, ami a legmagasabb a nyolc évvel ezelőtt mért 56,71 millió tonna óta. A kibocsátást a negyedik negyedév magas, 13,91 millió tonnás termelése növelte a Reutersnek a kínai statisztikai hivatal adataiból végzett számításai szerint.
Ez 0,87%-kal haladta meg az egy évvel korábbi negyedévet annak ellenére, hogy a COVID-járványok miatt a vágóhidakon munkaerőhiány lépett fel. A gazdák nagyobb súlyú sertéseket neveltek, remélve, hogy hasznot húznak a kereslet és az árak várható fellendüléséből, ami növelhette volna a kibocsátást. A kereslet azonban továbbra is mérsékelt maradt, mivel a Kínában az újra megugró Covid-járvány miatti megbetegedések miatt sokan otthon maradtak, ami az árak zuhanását okozta. „A takarmánytermelés egész 2022-ben gyenge volt, ezt az alacsonyabb éves szójaimport számában is láttuk tükröződni. Nehéz összeegyeztetni ezt a magasabb hústermelési számot a takarmánytermelésben és a szójaimportban megfigyelhető csökkenéssel” – mondta Darin Friedrichs, a sanghaji székhelyű Sitonia Consulting mezőgazdasági tanácsadó cég társalapítója.
Az adatok azt mutatják, hogy a kínai sertéshústermelés az elmúlt két évben minden negyedévben nőtt az előző évhez képest, a lassú kereslet ellenére. Kína marhahústermelése tavaly 3%-kal 7,18 millió tonnára nőtt – derült ki az adatokból –, míg a baromfihús kibocsátása 2,6%-kal 24,43 millió tonnára, a bárány- és birkahúsé pedig 2%-kal 5,25 millió tonnára emelkedett.
Az elmúlt év még több váratlan zűrzavart hozott a takarmányiparban. De még a Covid-19 és az ukrajnai orosz invázió hatásai ellenére sem csökkent az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontossága. Ha valami, akkor ezek a válságok csak rávilágítottak a fenntarthatóbb takarmánytermelési gyakorlatok szükségességére – mondta Asbjørn Børsting, az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) elnöke.
Az elmúlt év eseményei rávilágítottak arra, hogy az EU takarmányiparának folytatnia és bővítenie kell környezetvédelmi törekvéseit – olvasható a FEFAC által közzétett jelentésben, amely a szövetség 2030-ig szóló fenntarthatósági céljai felé tett idei előrehaladásról szól. A hiány és az emelkedő árak rávilágítanak arra, hogy a fenntarthatósági célokba be kell építeni az ellenállóképességet.
Bár a fenntarthatósági célok egy válsághelyzetben potenciálisan háttérbe szorulhatnak, fontos megjegyezni, hogy az éghajlatváltozás hozzájárul a takarmányipar előtt álló nehézségek egy részéhez – mondta Børsting. Az elért eredményekről szóló jelentés kitért a körkörös takarmányozásról szóló kézikönyv 2022 júniusában történő közzétételére, mint egy olyan területre, ahol a jelenlegi körülmények felgyorsíthatják a fenntarthatóság felé való haladást.
A körkörös takarmányok használata nemcsak a fenntarthatósági célokkal jár együtt a hulladék és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése révén, hanem egy rugalmasabb, helyi szinten alapuló ellátási lánc létrehozásával az EU takarmányozási önellátó képességét is növeli – mondta Børsting, aki reményét fejezte ki, hogy a jogalkotási intézkedések javítani fogják az ágazat képességét a körforgásos takarmányozási koncepciók megvalósítására.
A rovartermékeket tartalmazó állati takarmányok jelenleg viszonylag drágák a hagyományos takarmányokhoz képest, mivel a rovarokat jelenleg főként kedvtelésből tartott állatok eledelében és haltápokban dolgozzák fel. E két piacon nagyobb árrés érvényesíthető, és a fogyasztók hajlandóak magasabb árat fizetni, mint amennyit az állattenyésztők megengedhetnek maguknak. Christiaan Buitink, a ForFarmers baromfi termékmenedzsere és táplálkozási szakértője szerint a jogszabályok is továbbra is problémát jelentenek:
„A rovarok a törvény szerint ma azonos megítélés alá esnek a sertésekkel, baromfikkal és tehenekkel. Ennek következtében csak olyan takarmány alapanyagokkal szabad etetni őket, amelyek a többi állat számára is alkalmasak. Így rengeteg olyan maradék van, amely rovareledelnek alkalmas lehetne, mégsem minősül annak”.
Dr. Pattanapong Tiwasing, a Scotland’s Rural College kutatója felszólítja az Egyesült Királyság élelmiszeripari hatóságait, hogy sürgősen vezessenek be egy új, „Nagy-Britannia-specifikus átmeneti intézkedést”, hogy a rovarágazat fennmaradhasson az országban. Pattanapong, aki Thaiföldről származik, ahol a rovarok rágcsálnivalóként való fogyasztása mindennapos, elmondta:
„Az ehető rovartermékekre vonatkozó új és fejlődő uniós rendeletek bevezetése összezavarta a dolgokat, ami zavaros eljárásokhoz vezetett azok számára, akik ehető rovarokkal kívánnak kereskedni és exportálni. Ennek különösen nagy jelentősége volt a brexitet követően, nevezetesen az, hogy jelenleg nincsenek előírások az (emberi fogyasztásra szánt) ehető rovarok iparágára, és ezért az Egyesült Királyságban illegális emberi fogyasztásra szánt rovarokat értékesíteni. A politikai döntéshozóknak sürgős lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a rovarágazat Európában és az Egyesült Királyságban fennmaradhasson” – mondta el a kutató.
A fermentált takarmányok alkalmazása ma még nem elterjedt az intenzíven termelő brojlercsirkéknél. A baromfiágazatban (beleértve a brojler-, a tojótyúk- és a víziszárnyas-állományokat) több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a fermentált alapanyagok vagy késztakarmányok a gyakorlatban is egyszerűen előállíthatók, tárolhatók, szállíthatók és etethetők legyenek.
A sertéssel ellentétben meglehetősen korlátozott a brojlercsirkékkel etetett fermentált takarmányokra vonatkozóan rendelkezésre álló szakirodalom. Az utóbbi időben azonban egyre nagyobb az érdeklődés az erjesztett takarmányok alkalmazása iránt, mivel az ilyen típusú takarmányösszetevők kedvező hatást gyakorolhatnak a baromfifélék bélegészségére olyan főbb jellemzőik miatt, mint a kis pH-érték, a nagy laktobacillusz-szám, illetve tejsav- és ecetsav-koncentráció, valamint a kis enterobaktérium-szám (Canibe és Jensen, 2003, 2012; Engberg és mtsai, 2009).
Fermentált takarmány-alapanyagok hatása
Egyre nagyobb a választási lehetőség a gazdasági haszonállatok (pl. brojlercsirke, tojótyúk, sertés stb.) takarmányozásában rendelkezésre álló új típusú alapanyagok (pl. hazai előállítású fehérjeforrások, ipari eredetű melléktermékek, rovarfehérje-liszt, alga stb.) között, de számos fontos kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy az ilyen típusú összetevők a gyakorlatban is alkalmazhatók legyenek. Ide tartozik pl. a rost- és nyersfehérje-tartalom, valamint az antinutritív (emésztési folyamatokra negatív hatású) anyagok jelenléte (pl. szója, borsó – proteáz inhibitorok és lektinek). Jelenleg a legegyszerűbben hőkezelési eljárásokkal (pl. extrudálás) lehet csökkenteni az adott takarmány-alapanyag antinutritívanyag-tartalmát.
Több tanulmányban is megállapították, hogy a szójában található antinutritív anyagok – mint például a tripszin inhibitorok – káros hatással vannak az állatok emésztőrendszerének morfológiájára és működésére (Dunsford és mtsai, 1989; Li és mtsai, 1991). Fermentált takarmány etetésekor a bél morfológiai állapotának javulása leginkább a tripszininhibitor eliminációjának és a fermentálás hatására a szójában végbemenő nagyméretű fehérjelebomlásának tudható be. Jól ismert, hogy a tripszin inhibitor zavarja a tripszin és kimotripszin megfelelő működését, amely rendellenes emésztéshez és bélmorfológiához vezet (Liener és Kakade, 1993).
Azt is kimutatták, hogy a fermentált szója alkalmazása az emésztőrendszer aktivitása és a bél morfológiája szempontjából kedvezőbb az indító, mint a nevelő szakaszban. Ennek oka az lehet, hogy a fiatalabb madarak érzékenyebbek a szójában található antinutritív anyagokra (Perez-Maldonado és mtsai, 2003). A fermentálásnak több jótékony hatása van a szójabab és a -származékok táplálóértékére. Az elvégzett kísérletek nyomán megállapították, hogy a fermentált szója alkalmazása növeli a bélbolyhok magasságát és csökkenti a kripták mélységét a jejunum (éhbél) szakaszban. Megnő az ún. bélhossz index, a bélbolyhok magassága, valamint az ileum (csípőbél) kriptamélysége a brojlercsirkék vékonybelében (Zhang és mtsai, 2016; Missotten és mtsai, 2013). Egy másik tesztben úgy találták, hogy az Aspergillus oryzae-val végzett fermentáció javíthatja a szójadara táplálóanyagainak emészthetőségét, és így csökkentheti, vagy megszüntetheti a szójában található antinutritív anyagok brojlerekre gyakorolt negatív hatását (Feng és mtsai, 2007).
Fermentáció módszerei
Az erjedés mikroorganizmusok, szubsztrátumok és környezeti feltételek közreműködésével zajló dinamikus folyamat, melynek végeredményeként a komplex takarmányösszetevők egyszerűbb vegyületekké alakulnak át (Niba és mtsai, 2009). A gyakorlatban ismert fermentációs technikák közé tartozik a szilárd fázisú fermentáció (SSF, Solid-State Fermentation) és a szubmerz fermentáció (SmF, Submerged Fermentation) (Couto és Sanroman, 2006; Subramaniyam és Vimala, 2012). Az 1. táblázat szemlélteti a szilárd fázisú fermentáció (SSF) előnyeit és hátrányait a szubmerz fermentációhoz (SmF) képest.
Sugiharto és Ranjitkar 2019-ben összegyűjtötte, hogy a baromfikísérletekben melyik módszereket és milyen takarmány-alapanyagoknál alkalmazzák a leggyakrabban. Az SSF olyan szubsztrátokra alapozható, mint pl. egész szemű vagy dercés, ill. finom dara formájú gabonamagvak, rizs és korpák, amelyek hozzáadhatók takarmánykeverékhez. A kis nedvességtartalom miatt az SSF fermentációt csak korlátozott számú mikrobával lehet megvalósítani. Ellentétben az SmF-fel, ahol jól keverhető folyékony szubsztrátokra van szükség, mint például a melasz vagy a tejsavó. Legtöbb esetben ezt alkalmazzák a nedves takarmányok előállítására, ahol az összetett takarmányt fermentálják, miután összekeverik vízzel és/vagy folyékony ipari melléktermékekkel. Az SmF módszert alkalmazzák általában az ipari probiotikumok szaporításához is. Mindkét módszerre vonatkozóan vannak kutatások, az SSF azonban nagyobb érdeklődést váltott ki, mivel jobb termelési eredményeket produkált, mint az SmF. Az SmF módszerrel készített erjesztett takarmányok nagy víztartalma egyelőre kihívást jelenthet a brojlercsirkék gyakorlati takarmányozása és az alom minősége szempontjából (Engberg és mtsai, 2009). Az alom minőségének romlása pedig a talpfekély előfordulási gyakoriságát is növelheti, ami egyben hajlamosító tényező lehet különböző betegségek kialakulására.
Saját bevezető vizsgálatok
Fermentált borsó–búza keverék etetésének hatása brojlercsirkék termelési eredményeire
A vizsgálat célja az volt, hogy megfigyeljük, a brojlercsirkék félintenzív, teljes értékű takarmánykeverékek etetése mellett mennyire fogyasztják szívesen a nedvesített, fermentált takarmányt. Kísérletünket a Széchenyi István Egyetem (SzE) Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának (AKMK) baromfikísérleti telepén végeztük el, 100 db Ross 308-as kakassal, mélyalmos tartási körülmények között.
A napi várható takarmányfelvételt az Aviagen által közölt Ross 308-as technológia (2019) alapján számítottuk ki. A kukorica, búza és extrahált szójadara alapú indító és nevelő–befejező takarmánykeverékek fontosabb számított paramétereit a 2. táblázatban foglaltuk össze.
A borsó–búza fermentált takarmányokat hetente állítottuk elő a SzE-AKMK Élelmiszer-tudományi Tanszékének Solaris modellfermentáló rendszerében (Solaris Biotech Solutions IND, Porto Mantovano, Olaszország) és a telepi felhasználásig hűtőszekrényben tároltuk, 5±3°C-on. Az alkalmazott tejsavbaktérium-kultúra összetétele a következő volt: Lactiplantibacillus plantarum DSM 3676 [5,0 × 107 telepképző egység (TKE)/g], Lactiplantibacillus plantarum DSM 3677 (5,0 × 107 TKE/g), Enterococcus faecium NCIMB 11181 (1,0 × 108 TKE/g). Az összes baktériumszám elérte, ill. meghaladta a 2,0 × 108 TKE/g nagyságrendet. Az etetési tesztben a madarak (n=50/kezelés) 97%-ban a 2. táblázatban közölt beltartalmú kukorica, búza és extrahált szójadara alapú takarmánykeveréket fogyasztották 3% borsó–búza keverékkel (kontroll: fermentálás nélkül, illetve kísérleti: fermentált formában), egységesen 7% csapvíz-kiegészítéssel, melyet mindkét esetben naponta kevertünk össze és juttattunk ki a madarak elé, morzsázott (indító), illetve granulált (nevelő–befejező) formában. A két csoporttal etetett takarmánykeverékek összetétele megegyezett és szárazanyag-tartalmuk kb. 80-81% volt. A kémiai összetételt és a mikrobiológiai minőségét folyamatosan értékeltük. A 42. életnapig történő vizsgálatban a madarakat hetente lemértük, a takarmányfogyasztási és elhullási adatokat pedig csoportszinten, naponta nyomon követtük.
A statisztikai értékeléshez az SPSS 26.0. (IBM, Armonk, NY, USA) programot használtuk. A kezelések számának megfelelően (kontroll, kísérleti) a két csoportot az adatok eloszlásától függően kétmintás t-próbával, vagy Kruskal-Wallis teszttel értékeltük. A választott szignifikancia szint valamennyi esetben min. p≤0,05 volt.
Eredmények
A madarak élősúlyára vonatkozó adatokat a 3. táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a fermentált borsó–búza etetése szignifikánsan növelte az élősúlyt az etetési teszt 14., 35. és 42. napján. A vizsgálat végén (42. életnap) a kontroll (2,45 kg) és a kísérleti madarak élősúlyában (2,62 kg) 0,17 kg eltérés volt, ami gyakorlati szempontból is már értékelhető különbségnek számít.
A napi átlagos takarmányfelvételre vonatkozó eredményeket az 1. ábra szemlélteti. A fermentált borsó–búza keverékkel etetett madarak takarmányfogyasztása a legtöbb napon nagyobb volt a kontroll madarakéhoz viszonyítva. Az egy madárra jutó összes takarmányfogyasztás 4,84 kg (kontroll), illetve 5,10 kg (kísérleti) volt.
Az elhullási adatokban nem volt különbség a kontroll és a kísérleti csoport között. A fajlagos takarmányértékesítés (FCR) (kontroll: 1,98 kg/kg vs. kísérleti: 1,95 kg/kg) és a számított brojlerindex (EPEF, European Production Efficiency Factor) (kontroll: 282,9 vs. kísérleti: 287,7) egyaránt a kísérleti csoportnál volt kedvezőbb.
Összefoglalás
Szakirodalmi adatokból ismert, hogy az erjesztett takarmányok alkalmazása bizonyítottan jótékony hatást gyakorol a bél ökoszisztémájára, morfológiájára, immunfunkcióira, valamint a madarak növekedési teljesítményére. A kis pH-értékű, nagy laktobacillusz- és tejsavtartalmú erjesztett takarmányok fontos szerepet játszanak a bélegészségben és pozitívan befolyásolják a brojlercsirkék teljesítményét; a fermentált takarmányok ezért stratégiai eszközként alkalmazhatók a brojlercsirkék emésztőrendszerében előforduló kórokozók kolonizációjának minimalizálására.
Az erjesztés hatékony technikának tűnik a nem hagyományos takarmányösszetevők takarmányozási értékének javításában is, így a helyben elérhető erjesztett takarmány-alapanyagok (pl. borsó, repce, búza) használata csökkentheti a takarmányozási költségeket, biztosítva a nyereséges brojlercsirke-előállítást. Az elvégzett, bevezető jellegű etetési tesztben megállapítottuk, hogy a fermentált borsó–búza alkalmazása a brojlercsirkék takarmányozásában kedvező hatású a madarak élősúlyára, takarmányértékesítésére és a napi takarmányfelvétel alakulására.
A vizsgálatok folytatásában – nagyobb állatlétszám és ismétlésszám mellett – értékelni kívánjuk a fermentálás hatását a madarak termelési, vágási, húsminőségi és bélegészségi paramétereire, valamint az etetett takarmányok és a brojlerhús mikrobiológiai minőségére vonatkozóan.
A közlemény elkészítését a GINOP-2.2.1-18-2020-00024 projekt támogatta.
Molnár Jázmin1,2 – Dr. Tóth Tamás2 – Csizmazia Dániel1,2 – Dr. Zsédely Eszter2 – Alpár Botond1,2 – Bana Bernadett2 – Dr. Ásványi Balázs2 – Dr. Lakatos Erika2 – Berczi Edit1 – Prof. Dr. Varga László2
Több száz fiatal és közel negyven kiállító részvételével rendezték a „Digitális Agrártájoló – Fenntarthatóság az élelmiszerláncban” című szakmai kiállítást és konferenciát a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. A hallgatóknak és az ágazatban működő vállalkozásoknak kitűnő kapcsolatépítési lehetőség, egyben az agrárium digitalizációja és a precíziós gazdálkodás aktuális kérdéseit megvitató szakmai fórum is volt a rendezvény.
Az Agrofeed Kft. minden évben támogatja a rendezvényt, így ebben az évben is jelen volt dekoratív standjával. A nap folyamán hasznos szakmai megbeszéléseket folytattunk az agrároktatás képviselőivel, illetve nagy volt az érdeklődés a most még iskolapadot koptató óvári gazdászok részéről is.
