A legújabb adatok azt mutatják, hogy a szarvasmarha mikoplazmózisa továbbra is széles körben terjed az Egyesült Királyságban, és hogy jelenléte más baktériumokkal vagy vírusokkal együtt olyan légzőszervi problémákhoz kapcsolódik, mint például a szarvasmarhák légzőszervi betegsége (BRD).
A mikoplazmák a Mollicutes osztályba tartozó nagyon kicsi baktériumok, amelyek közül a legaggasztóbb a brit szarvasmarhatartók számára a Mycoplasma bovis, mivel védekező mechanizmusai miatt nehezen lehet fellépni ellene. A mikoplazma okozta megbetegedés az ellést megelőzően az üszőknél tőgygyulladás, ízületi gyulladás és duzzadt lábak formájában is jelentkezik. Az aggasztó adatok miatt figyelmeztetést adott ki a Ruminant Health and Welfare nevű új, független iparági szervezet, amely szerint a betegséget, ha egyszer már kialakult, nehéz kezelni. „A Mycoplasma bovisnak nincs sejtfala, így néhány széles körben használt antibiotikum nem használható a kezelésében. A baktérium emellett képes megváltoztatni a felszíni fehérjéit, hogy elkerülje az állati immunválaszt, míg biofilm-előállító képessége azt jelenti, hogy átmenetileg el tud rejtőzni mind az immunrendszer, mind az antibiotikumok elől” – mondta Nigel Miller a Ruminant Health and Welfare vezetője. A Mycoplasma bovis laboratóriumi diagnosztikai arányai az elmúlt 10 évben emelkedtek, és az állatorvosok a baktérium által okozott klinikai problémák számának növekedését tapasztalják a gazdaságban is.
A gazdákat ezért arra kérik, hogy vizsgálják meg a tüdőgyulladás és a köhögés okait borjú- és fiatal szarvasmarha-állományaikban, és tegyenek lépéseket állományuk mikoplazma-státuszának felmérésére.
Orosz tudósok egy csoportja új technológiát fejlesztett ki az amaránt mélyfeldolgozására, amely a hagyományos feldolgozási módszerekhez képest 30%-kal több fehérje kinyerését teszi lehetővé. Az amaránt a quinoához hasonló, fehérjében gazdag, gluténmentes álgabona, amely távoli rokonságban áll a mángolddal és a spenóttal.
Egy amaránt növény több magfejet termel, amelyek mindegyike akár 5000 magot is termelhet. Oroszországban baromfi és szarvasmarha takarmányozására is használják, bár nem széles körben. A tudósok szerint a búzához képest az amarántfehérje kétszer annyi lizint tartalmaz, majdnem annyit, mint a szója. Az amaránt hagyományos feldolgozási technológiája során a fehérjét a magokból és a termésekből izolálják. Az orosz tudósok azt javasolták, hogy a fehérjét a növény zöldjéből nyerjék ki, ami 30%-os növekedést tett lehetővé a kinyert fehérje mennyiségében. Az amarántot jelenleg nem használják széles körben a mezőgazdaságban a magas termelési és feldolgozási költségei miatt. Az új technológia azonban megoldhatja ezt a problémát.
„Az amaránt mélyfeldolgozására javasolt technológia modern berendezések használatán alapul, ami versenyképes szintre csökkenti a termelési költségeket” – mondták a tudósok. Az új feldolgozási módszer ráadásul nemcsak fehérje, hanem pektin előállítását is lehetővé teszi. A tudósok 2025-re tervezik az egyetlen feldolgozási ciklusból álló ipari termelés elindítását: a fehérje és a pektin izolálása után megmaradó élelmi rostokat is felhasználják majd. „Az amaránt különböző fajtáinak fehérjetartalma 15 és 29% között van, ami több, mint egyes marhahúsfajtáké. Egy hektár amaránt termésből négyszer több fehérje nyerhető ki, mint egy hektár szójából. Ráadásul az amaránt termesztése nem igényel speciális feltételeket: a növény jól bírja a hőséget és a szárazságot is, igénytelen a talajtípusokat illetően, és a déli régiókban akár egy szezonban kétszer is be lehet takarítani” – mondta Ilja Bubnov, a kutatócsoport vezetője.
2021-ben az Orosz Takarmánygyártók Szövetségének becslése szerint a hazai piacon 2 és 2,5 millió tonna között mozgott a takarmányfehérje hiánya, és aktívan keresik a megoldásokat a hiány enyhítésére.
Az Arkansasi Mezőgazdasági Kísérleti Állomás tudósainak multidiszciplináris csoportja azt vizsgálja, hogy a hiperspektrális képalkotás felhasználható-e a „fás csirkemell” néven ismert húshiba felismerésére, amely évente dollármilliókba kerül a baromfiiparnak, és csökkenti a vásárlói elégedettséget. Dongyi Wang az intézet kutatója elmagyarázza, hogy a hiperspektrális képalkotás egy nem invazív érzékelési technika, amely egy közeli infravörös érzékelőt kombinál egy nagy felbontású színes kamerával a fizikai és kémiai információk rögzítésére. fás csirkemell hiperspektrális kamerarendszerrel történő felismerése a kézzel történő osztályozás helyett csupán néhány másodpercet venne igénybe egy számítógép segítségével. „Ha a hiperspektrális képalkotás alkalmazható lenne egy baromfifeldolgozó üzemben, akkor ezt a munkaerőt más területre lehetne átirányítani.” A fás csirkemell egyébként teljesen biztonságos termék, csak bizonyos esetekben rágós az állaga, ami nem vonzó a vásárlók számára, de további feldolgozásra át lehet irányítani olyan termékekbe, mint a csirkefalatkák, kolbász vagy csirkepogácsák, ahol a hiba nem annyira észrevehető” – magyarázza Casey Owens a kísérleti állomás baromfiszakértője. Owens szerint az egyik elmélet szerint a gyorsan növő madarak gyorsabban termelhetnek izmot, mint amennyire azt az erek képesek ellátni, ami az izomrostok károsodásához és ezáltal a kollagén lerakódásának növekedéséhez vezet. Chaitanya Kumar Reddy Pallerla, a projektben dolgozó élelmiszer-tudományi végzős hallgató elmondta, hogy minden egyes hiperspektrális kamerával készült kép körülbelül 1 gigabájtnyi adatot vesz fel.
A fényképet számítógép dolgozza fel, és hozza összefüggésbe a csirkemellfilé keménységi szintjét jelző textúratérképpel, amelyet Owens korábbi kutatásai alapján alakítottak ki. Kalibrálást követően a rendszer kizárólag a képekre támaszkodva észlelné a fás mellet. Wang elmondta, hogy a hiperspektrális kamera jelenleg körülbelül 84 százalékos pontossággal észleli a fás mellhúst. A cél az, hogy a nagy sebességű válogató eszközt futószalagokon, vagy akár kézben hordozható eszközökön is elérhetővé tegyék – tette hozzá.
A brazil sertéshúsexport 15,7%-kal nőtt 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az ország 274.800 tonnát exportált ebben a negyedévben, szemben a 2022 januárja és márciusa közötti 237.500 tonnával. Ugyanebben az időszakban az exportból származó bevétel 646,3 millió dollárt tett ki. Ez 29,6%-kal több, mint 2022 első 3 hónapjának összesített értéke, amely 498,5 millió dollár volt. „A világszerte emelkedő termelési költségek, valamint az állategészségügyi problémák hatása több termelő országban kedvező hatással volt a kereslet növekvő tendenciájára” – elemezte a helyzetet a Brazil Állatifehérje Szövetség (ABPA) elnöke, Ricardo Santin. Az afrikai sertéspestis (ASP) fellángolása Kínában és a Fülöp-szigeteken azt eredményezheti, hogy a brazil export a következő hónapokban is havi 100 ezer tonna feletti szinten maradhat.
A sertéshússzállítmányok fő célországa Kína, amely január és március között 109.600 tonnát importált. Ez 25,6%-kal több volt, mint a 2022. első negyedévi 87.200 tonna. Ugyanebben az időszakban a Chilébe irányuló értékesítés is kiemelkedő volt 21.300 tonnával (+96,8%), és főbb célországok közé tartozott még a Fülöp-szigetek 17.800 tonnával (+8), Szingapúr 15.900 tonnával (+25,8%) és Japán 7200 tonnával (+36,9%).
A Covid-19 elleni védekezésre létrehozott mRNS-vakcinák biztonságossága továbbra is vitatott. A tesztelés pontosságát és mértékét sokan megkérdőjelezték, köztük kormányzati tisztviselők és ipari alkalmazottak is. Jelenleg néhány ilyen vakcinát csak „sürgősségi felhasználási engedély” alapján engedélyeztek az Egyesült Államokban, de április 18-tól „a Moderna és a Pfizer-BioNTech Covid-19 monovalens vakcinái már nem is engedélyezettek az Egyesült Államokban”. Mostanra a vita kiterjedt az mRNS-vakcinák sertésekben, tehenekben és más haszonállatokban történő alkalmazására is. A texasi mezőgazdasági biztos például nemrégiben kijelentette, hogy „amióta az mRNS-vakcinák és az állattenyésztésben alkalmazott mRNS-alapú kezelések fejlesztéséről szóló hírek a tudomásunkra jutottak, azon dolgozunk, hogy kidolgozzuk a kockázatok tény- és tudományalapú értékelését”. A Good Ranchers nevű cég, amely minden húsát amerikai független gazdaságokból szerzi be, és szintén határozottan támogatja a hústermékek pontosabb címkézését, azt állítja, hogy „a közelmúltban néhány állam azon dolgozott, hogy az mRNS-vakcinákat kötelezővé tegye.
Mi soha nem szereztünk be és nem is fogunk soha húst olyan farmról beszerezni, amelyeknek az állatait mRNS-vakcinákkal kezelték.” Évekkel ezelőtt a Bayer a németországi székhelyű BioNTech céggel közösen dolgozott ki mRNS-vakcinákat állatok számára. A Harrisvaccines 2015-ben hozta létre a sertés mRNS-vakcinaplatformot Sequivity néven, amelyet a Merck Animal Health vásárolt meg. A vállalat leírása szerint a platform képes „egyedi [állatgyógyászati] vényköteles termékek”, például PCV2, PCV3 és PED elleni vakcinák létrehozására. Emellett „lehetővé teszi multivalens készítmények létrehozását RNS-részecskék keverésével, hogy egy oltással több sertéspatogén kórokozót célozzanak meg”. Az amerikai kormány valamikor 2015 előtt feltételes engedélyt adott a Sequivity „PED Vaccine, RNA Caution” nevű termékére. A hatékonysági és hatásossági tesztvizsgálatok akkoriban voltak folyamatban. Dr. Robert Malone, az mRNS-technológia kidolgozója, aki nagyon ellenzi annak vakcinákban való alkalmazását, nemrég kijelentette, hogy az általa „pszeudo mRNS”-nek nevezett Sequivity vakcinát „az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma engedélyezte sertések számára, már forgalomban van, és nincs külön címkézve az ezzel kezelt állatok húsa”.
Egy podcastban azonban Dr. Kevin Folta molekuláris biológus, a Floridai Egyetem tudósa „megalkotottnak” nevezte az mRNS-vakcinák haszonállatokban való alkalmazásának ellentmondásait. Egyik vendége, Dr. Alison Van Eenennaam a Kaliforniai Egyetem – Davis professzora megjegyezte, hogy az mRNS gyorsan lebomlik, és nem éli túl az emésztési folyamatot. Kínai tudósok azonban egy 2022-es tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy „a tehéntejből származó exoszóma alapú mRNS-vakcina új stratégiaként szolgálhat a SARS-CoV-2 fertőzés megelőzésére. Eközben az mRNS új orális hordozórendszereként is működhet”. Dr. Malone a maga részéről nemrégiben kijelentette, hogy az oltóanyagban lévő mRNS-t „nem vizsgálták, és ez nem ‘normális’ mRNS, mint ami a szervezetben található (…) Az mRNS-ben uridin helyett pszeudouridin van. Az mRNS-t és a DNS-t naponta vesszük magunkhoz az ételeinkkel. A gyomrunk lebontja. De ez nem normális mRNS. Szóval, ki tudja?” Megkérdőjelezte a vakcina egyéb összetevőinek, például a lipid nanorészecskéknek a biztonságosságát is. „Lesznek-e nyomokban a húsban? A hő lebontja majd? Mennyi hő hatására? Vannak-e más kémiai összetevők a termékekben? Egyszerűen nem tudjuk. Ha a vizsgálatokat elvégezték, mutassák meg az adatokat”.
Az Európai Unió két országában – Németországban és Franciaországban – található az összes tejelő tehén több mint egyharmada. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a 20,1 millió tehénből több mint 7 millió tehenet tartottak a két országban. Az EU-n belül Németországban volt a legnagyobb a tejhasznú tehenek száma, 3,8 millió állatot jegyeztek fel, ami az EU teljes tejelő tehénállományának 17%-át tette ki.
Franciaországban 3,2 millió állatot tartottak, míg Lengyelországban volt a harmadik legnagyobb volt a nemzeti állomány, valamivel több mint 2 millió állattal. Az uniós országok többségében 2022-ben éves szinten csökkent a tehénállomány, a legnagyobb veszteséget Franciaországban regisztrálták, ahol 91.720-szal (2,7%-kal) kevesebb állatot tartottak, mint az előző évben. A tendenciával ellentétben Ausztria volt az egyik ország, amely tavaly az EU-n belül a legnagyobb bővülést könyvelhette el. Az állomány száma elérte az 551.000 állatot, ami 24.090-nel (4,6%-kal) több, mint 2021-ben.
A skála másik végén Málta áll, amely továbbra is a legkisebb tejtermelő ország volt az EU-n belül, 2022-ben mindössze 6.120 darabot regisztráltak. Idén valószínűleg további csökkenés várható a tehénállományban. Az Európai Bizottság rövid távú tejipari kilátásaiban 2023-ra a tejtermelés 0,2%-os csökkenését prognosztizálta. A vágások előre jelzett 1%-os növekedése mellett 2023-ban kevesebb tej áll majd rendelkezésre a csökkenő tejállomány miatt.
Kína mezőgazdasági minisztériuma hároméves cselekvési tervet adott ki a szójadara takarmányokban való jelenlétének csökkentésére annak érdekében, hogy csökkentse az ország szójaimporttól való függőségét.
A Reuters jelentése szerint az új terv szerint a szójadara takarmányba való beépítését 2025-re 13% alá kell csökkenteni a 2022-es 14,5%-ról. A terv „iránymutatást kíván adni a takarmányiparnak a szójadara mennyiségének csökkentésére, elő kívánja segíteni a takarmánygabonák megtakarítását és fogyasztásának csökkentését, valamint hozzá kíván járulni a gabona és a fontos mezőgazdasági termékek stabil és biztonságos ellátásának biztosításához” – áll a Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium által közzétett dokumentumban.
Hasonló iránymutatásokat egyszer már közzétettek 2021 áprilisában, amelyekben a sertés- és baromfitakarmányokban lévő kukorica- és szójamennyiség csökkentését javasolták. Az akkori jelentés az ország régiói alapján takarmány-összetételeket is javasolt, például a kukorica legalább 15%-os csökkentését az északkeleti sertéstakarmányokban rizs és rizskorpa felhasználásával, a déli régióban cirok, manióka, rizskorpa és árpa felhasználásával javasolja. Márciusban Kína szójaimportja 7,9%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mivel a kínai vásárlók a várhatóan erős kereslet miatt készleteket halmoztak fel. Az év első három hónapjában importált mennyiség 23 millió tonna volt, 13,5%-kal több, mint egy évvel korábban – derült ki az adatokból. A kereskedők és elemzők szerint a következő hónapokban sokkal nagyobb mennyiségek várhatók, de a kereslet a vártnál gyengébbnek bizonyult.
Egy kihalt gyapjas mamut DNS-ének felhasználásával „tenyésztett” húsból készült óriási húsgombócot mutattak be kedden a hollandiai Nemo tudományos múzeumban – jelentette a Reuters.
A húsgombócot az ausztrál Vow nevű in vitro hústermelő cég készítette, azzal a céllal, hogy behozza a közbeszédbe a „tenyésztett hús” témáját, amelyet a cég a valódi hús fenntarthatóbb alternatívájának tart. „Valami olyat akartunk létrehozni, ami teljesen más, mint bármi, amit jelenleg kapni lehet” – mondta a Reutersnek Tim Noakesmith, a Vow alapítója, hozzátéve, hogy a mamuthús kiválasztásának további oka, hogy a tudósok szerint az állat kihalását a klímaváltozás okozta. A húsgombócot birkasejtekből készítették, amelyekbe a mamut egyetlen génjét, a myoglobint ültették be. „A myoglobin felelős a húsok aromájáért, színéért és ízéért” – magyarázta James Ryall, a Vow tudományos igazgatója. Mivel a Vow rendelkezésére álló mamut DNS-szekvencia néhány hézagot tartalmazott, a kiegészítéshez az afrikai elefánt DNS-éből illesztettek be részeket.
„Pont úgy, mint a Jurassic Park című filmben” – mondta Ryall, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb különbség az, hogy nem valódi állatokat hoztak létre. Míg a tenyésztett hús előállításához általában borjúvérre van szükség, a Vow alternatív eljárást alkalmazott, hogy a mamuthúsgolyó készítése során nem kelljen megölni állatokat. A húsgombóc, amelynek állítólag krokodilhús aromája van, egyelőre nem fogyasztható. „A fehérje szó szerint 4000 éves. Nagyon régóta nem láttunk ilyet. Ez azt jelenti, hogy szigorú teszteknek akarjuk alávetni, olyasminek, amit minden termékünkkel megtennénk piacra dobás előtt” – mondta Noakesmith.
A magas árrésű piacokra, például a kedvtelésből tartott állatok eledelére összpontosítja stratégiáját mostantól a francia Ynsect rovaralapú összetevőket gyártó vállalat, bezár egy gyártóüzemet és munkahelyeket is leépít, miután 160 millió eurót gyűjtött a befektetőktől – jelentette a Reuters a vállalat vezérigazgatójára hivatkozva.
A vállalat, amely további finanszírozásról folytat tárgyalásokat, a pénzt a világ legnagyobb függőleges rovartenyészetének bővítésére fogja fordítani az észak-franciaországi Amiens-ben, valamint új projektekre – mondta Antoine Hubert a Reutersnek adott interjúban. A tenyésztett rovarokat, például a lisztbogár lárváját, ledarálják, hogy fehérjéket állítsanak elő az akvakultúra, az állattenyésztés, a kedvtelésből tartott állatok eledele, a műtrágya és az emberi táplálkozás számára. Ezek környezetbarát fehérjéknek számítanak, mivel kevesebb földet és vizet igényelnek, mint a növények, és kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki.
A technológia azonban költséges, így a rovarliszt jóval drágább, mint növényi eredetű alternatívái. „Egy olyan környezetben, ahol az energia- és nyersanyagárak, valamint a tőkeköltségek és a kamatok is növekszik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy rengeteg erőforrást fektessünk be olyan piacokra, amelyek a legkevésbé jövedelmezőek (takarmányok), miközben vannak más piacok, ahol nagy a kereslet, jó a hozam és magasabb a haszonkulcs” – mondta Hubert, utalva a kedvtelésből tartott állatok eledelére, az emberi táplálkozásra és a műtrágyákra.
