Skip to main content

Szerző: c001os

Stabil évre számítanak az EU tejpiacán

Az EU április elején közzétett rövid távú mezőgazdasági kilátásai szerint valószínűleg növekedni fog a levágott tehenek mennyisége a nyers tej árának csökkenése miatt, bár ezt részben ellensúlyozhatja a tejhozam növekedése. Az uniós tejtermelés enyhe csökkenése (-0,2%) ellenére a feldolgozhatóság a magasabb tejzsír- és fehérjetartalomnak köszönhetően továbbra is stabil maradhat. A feldolgozóipar várhatóan az uniós exportlehetőségek és a viszonylag stabil belföldi sajtfogyasztás miatt a sajt- és savófeldolgozó ágazatot részesíti előnyben. A vaj- és soványtejtermelés csökkenhet a szokásosnál nagyobb (2022-ből áthozott) készletek miatt, amely készletek részben fedezhetik az export és a belföldi fogyasztás növekedését.

A jelentés szerint összességében az uniós fogyasztásban némi preferenciaeltolódásra lehet majd számítani az alacsonyabb minőségű termékek irányában, ami inkább a fogyasztás értékére, mintsem a mennyiségére lesz hatással. A tejágazat egyik kérdése, hogy mikorra várható a kínai importkereslet élénkülése, ami megnyitná a kapukat az EU-s export növekedése előtt. Az elemzők úgy vélik, hogy Kína elmúlt években felhalmozott készletei a közeljövőben fognak visszaállni a normális szintre. Ez a koronavírus miatt elrendelt korlátozások feloldásával együtt, valamint a fogyasztói bizalom és a vásárlóerő erősödését feltételezve azt jelenti, hogy Kína még idén újraindíthatja az importtevékenységét. Soumya Behera, a brit Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB) vezető elemzője elmondta, hogy történelmileg szoros kapcsolat volt Kína gazdasági növekedése és a tejtermékimport szintje között. Az import azonban 2022-ben mintegy 19%-kal csökkent, a vaj kivételével minden ágazatban.

Szuperteheneket klónoztak Kínában

2023 február elején a kínai állami média számolt be arról, hogy kínai tudósok egy csoportja sikeresen klónozott 3 úgynevezett szupertehenet, amelyek figyelemre méltóan nagy mennyiségű tejet képesek termelni. A Ninghszia régióban decemberben és januárban született 3 borjút nagy termelékenységű Holstein-fríz fajtájú tehenekből hozták létre, és a kínaiak elmondása szerint évente átlagosan 18 tonna, életük során pedig 100 tonna tejet képesek termelni. Csin Japing, a kísérlet egyik vezetője a Global Times állami lapnak elmondta, hogy a szupertehenek születése áttörést jelent, amely lehetővé teszi Kína számára, hogy gazdaságilag is megvalósítható módon megőrizze a legjobb teheneit.

Egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy a klónozási technológia segít majd Kínának enyhíteni a külföldi fajtáktól való függőségét. Ha a klónozási technológia elterjed Kínában, az drámaian meg fogja változtatni a globális tejipar tenyésztési szegmensének a képét. Jelenleg Kína a tenyészmarhák nagyjából 70%-át importálja, amelynek jelentős része az EU-ból származik. A kínai tudósok becslése szerint tízezer tehénből mindössze 5 képes 100 tonna tejet termelni élete során. Gyakran előfordul, hogy a magas termelékenységű teheneket csak életük végén azonosítják, amikor a hagyományos szaporítási módszerek már nem működnének. A következő 2-3 évben Kína 1000 nagy termelékenységű klón előállítását tervezi, amelyek Japing állítása szerint idővel a megújuló kínai tejipar alapjává válhatnak.

Új, ígéretes probiotikumot teszteltek Japánban a borjak súlyos hasmenése ellen

A borjak egészsége a szarvasmarhatartásban kulcsfontosságú, mivel a borjakat érintő betegségek gazdasági veszteséget okoznak az állattartó gazdaságoknak, vagy közvetlenül, a borjak elpusztulása miatt, vagy közvetve, a súlycsökkenés miatt, amely csökkenti a termelékenységet az állat egész élettartama alatt. Japánban a szarvasmarha rotavírus (BRV) és a szarvasmarha kriptosporidiózis fertőzés a borjak súlyos hasmenését okozó fő betegségek. Egy japán kutatócsoport Szatoru Konnai, a Hokkaidói Egyetem Állatorvosi Karának docensének vezetésével, kifejlesztett egy újszerű probiotikus kiegészítőt, és igazolta annak hatékonyságát, mint hasmenés elleni gyógyszert borjak számára. Eredményeiket a Veterinary Microbiology című folyóiratban tették közzé. Különféle erjesztett tejeket már az 1970-es években is használták probiotikumként az állattenyésztésben, azonban az előállítási folyamatok jelentős eltérései miatt ezek hatékonysága nem volt egységes. Továbbá előfordult, hogy maga a fermentált tej volt a forrása a hasmenést okozó kórokozóknak. A japán kutatók szerint a fermentált tejpótló porok ideális jelöltek lehetnek a borjak minőségi és biztonságos probiotikum-ellátására. A kutatók ezért kezdeményezték egy egységes protokoll kidolgozását a fermentált tejpótló por előállítására és hatékonyságának értékelésére.

Takarmányozással javítható a sertések növekedése kedvezőtlen higiéniai körülmények között is

Az alacsony higiéniai körülmények között (LSC) tartott hízók kevesebbet esznek és lassabban híznak, mint a magas higiéniai körülmények között (HSC) tartott sertések. A Wageningen Livestock Research kutatói azt vizsgálták, hogy javítható-e a növekedési teljesítmény a takarmányban lévő energia és esszenciális aminosavak (EAA) megnövelt szintjével. Mind az LSC, mind a HSC sertések napi energiabevitele és napi gyarapodása magasabb volt a megnövelt energia- és aminosavtartalmú takarmányok mellett. A hatás azonban nagyobb volt az LSC sertéseknél, mint a HSC sertéseknél.

Ez arra utal, hogy az alacsony higiéniai körülmények között és/vagy nem optimális egészségi állapotban tartott sertések növekedési teljesítményének csökkenését legalább részben kompenzálni lehet a takarmány energia- és aminosav-összetételének módosításával. Egy 2 × 2 × 2 faktoros elrendezésben a sertéseket magas higiéniai körülmények között (HSC) vagy alacsony higiéniai körülmények között (LSC) tartották. A higiéniai feltételek kontrasztját úgy hozták létre, hogy a sertéseknek különböző stratégiákat írtak elő a specifikus kórokozók elleni vakcinázásra, a tisztítási és higiéniai protokollra, az antibiotikumos kezelésre és a féregtelenítésre vonatkozóan. A sertéseket a négy kísérleti táp egyikével etették, egy olyan táppal, amelyben a keményítő volt a fő energiaforrás, vagy egy olyan táppal, amelyben a zsír és a keményítő kombinációja volt a fő energiaforrás, továbbá mindkét tápnak volt egy alap, illetve egy megnövelt energia- és EAA-koncentrációjú változata. A kísérleti eredményekből megállapítható, hogy a táplálék energia- és EAA-tartalmának növelése jobban növeli a növekedési teljesítményt és az energiafelvételt az LSC sertéseknél, mint a HSC sertéseknél.

Összehasonlítva azokkal a vizsgálatokkal, amelyekben csak EAA-kat, plusz energiát pedig nem adtak az immunproblémákkal küzdő sertések növekedési teljesítményének növelése érdekében, úgy tűnik, hogy az EAA és az energia együttes étrendi kiegészítése hatékonyabb az LSC sertések teljesítményének növelésében, mint az EAA étrend-kiegészítés önmagában. A keményítő részleges helyettesítése zsírral tehát nem tűnik működőképes megközelítésnek az LSC hízósertések

Élelmiszerhulladékból állít elő takarmányt egy amerikai startup

A jövő takarmánya az élelmiszerhulladék – vallják a connecticuti székhelyű Bright Feeds startup cégnél. A két éve létrehozott vállalat egy olyan csúcstechnológiás feldolgozóüzemet épített, amely érzékelők és számítógépes algoritmusok segítségével a kereskedelmi élelmiszer-feldolgozási hulladék különféle kombinációit egy homogén, a takarmányozásba beépíthető lisztté alakítja. Jonathon Fife, a Bright Feeds társalapítója és vezérigazgatója szerint a vállalat első ügyfeleinek visszajelzései alapján a hulladékalapú liszt 20%-kal olcsóbb, mint a hagyományos takarmány-összetevők, például a kukorica vagy a szója. A vállalat körülbelül hét hónappal ezelőtt nyitotta meg korszerű feldolgozóüzemét, és egyetlen ügyféllel kezdte, mondta Fife.

Azóta a vállalat gyorsan további ügyfeleket szerzett, ahogy a terméküknek a híre – és annak a képességüknek, hogy számítógépes algoritmusok segítségével a hulladéklisztet egyedi takarmányozási profilokhoz igazítsák – elterjedt. „Vannak érzékelőink, amelyek mérik a fehérje-, a rost-, a zsír-, a hamu- és a szénhidráttartalmat. Az érzékelők által mért valamennyi adatot rögzítjük, ahogy az élelmiszer áthalad az üzemünkön, és különböző algoritmusaink vannak az élelmiszerhulladék keverésére, hogy egységes takarmányt hozzunk létre” – mondta Fife. „Több különböző takarmánygyártó vállalat is kért már többet vagy kevesebbet egy bizonyos tápanyagfajtából, és a technológiánk segítségével képesek voltunk kéréseiknek eleget tenni.” Korábbi kísérletekben más vállalatok a bejövő élelmiszerhulladék-áramok korlátozásával próbálták megoldani a homogenitás problémáját, de nem bizonyult hatékonynak. A Bright Feeds más szemszögből közelítette meg a problémát.

Ahelyett, hogy a hulladékáram szabályozásával próbálták volna szabályozni a takarmány tápanyagprofilját, összeállítottak egy kiváló mérnökökből álló csapatot, hogy olyan üzemet tervezzenek, amely képes a különböző hulladékáramokat konzisztens liszttermékké keverni. Fife elmondása szerint a vállalat már most keresi a helyszíneket egy második feldolgozóüzem építéséhez. A helyszín kritikus tényező: a kereskedelmi élelmiszerhulladék-forrásokhoz és a potenciális vevőkhöz, vagyis a takarmánygyárakhoz egyaránt közel kell elhelyezkedniük.

Tovább terjed a mikoplazmózis Nagy-Britanniában: figyelmeztetést adtak ki

A legújabb adatok azt mutatják, hogy a szarvasmarha mikoplazmózisa továbbra is széles körben terjed az Egyesült Királyságban, és hogy jelenléte más baktériumokkal vagy vírusokkal együtt olyan légzőszervi problémákhoz kapcsolódik, mint például a szarvasmarhák légzőszervi betegsége (BRD).

A mikoplazmák a Mollicutes osztályba tartozó nagyon kicsi baktériumok, amelyek közül a legaggasztóbb a brit szarvasmarhatartók számára a Mycoplasma bovis, mivel védekező mechanizmusai miatt nehezen lehet fellépni ellene. A mikoplazma okozta megbetegedés az ellést megelőzően az üszőknél tőgygyulladás, ízületi gyulladás és duzzadt lábak formájában is jelentkezik. Az aggasztó adatok miatt figyelmeztetést adott ki a Ruminant Health and Welfare nevű új, független iparági szervezet, amely szerint a betegséget, ha egyszer már kialakult, nehéz kezelni. „A Mycoplasma bovisnak nincs sejtfala, így néhány széles körben használt antibiotikum nem használható a kezelésében. A baktérium emellett képes megváltoztatni a felszíni fehérjéit, hogy elkerülje az állati immunválaszt, míg biofilm-előállító képessége azt jelenti, hogy átmenetileg el tud rejtőzni mind az immunrendszer, mind az antibiotikumok elől” – mondta Nigel Miller a Ruminant Health and Welfare vezetője. A Mycoplasma bovis laboratóriumi diagnosztikai arányai az elmúlt 10 évben emelkedtek, és az állatorvosok a baktérium által okozott klinikai problémák számának növekedését tapasztalják a gazdaságban is.

A gazdákat ezért arra kérik, hogy vizsgálják meg a tüdőgyulladás és a köhögés okait borjú- és fiatal szarvasmarha-állományaikban, és tegyenek lépéseket állományuk mikoplazma-státuszának felmérésére.

Új technológia teszi vonzóbbá az amarántot a takarmányipar számára

Orosz tudósok egy csoportja új technológiát fejlesztett ki az amaránt mélyfeldolgozására, amely a hagyományos feldolgozási módszerekhez képest 30%-kal több fehérje kinyerését teszi lehetővé. Az amaránt a quinoához hasonló, fehérjében gazdag, gluténmentes álgabona, amely távoli rokonságban áll a mángolddal és a spenóttal.

Egy amaránt növény több magfejet termel, amelyek mindegyike akár 5000 magot is termelhet. Oroszországban baromfi és szarvasmarha takarmányozására is használják, bár nem széles körben. A tudósok szerint a búzához képest az amarántfehérje kétszer annyi lizint tartalmaz, majdnem annyit, mint a szója. Az amaránt hagyományos feldolgozási technológiája során a fehérjét a magokból és a termésekből izolálják. Az orosz tudósok azt javasolták, hogy a fehérjét a növény zöldjéből nyerjék ki, ami 30%-os növekedést tett lehetővé a kinyert fehérje mennyiségében. Az amarántot jelenleg nem használják széles körben a mezőgazdaságban a magas termelési és feldolgozási költségei miatt. Az új technológia azonban megoldhatja ezt a problémát.

„Az amaránt mélyfeldolgozására javasolt technológia modern berendezések használatán alapul, ami versenyképes szintre csökkenti a termelési költségeket” – mondták a tudósok. Az új feldolgozási módszer ráadásul nemcsak fehérje, hanem pektin előállítását is lehetővé teszi. A tudósok 2025-re tervezik az egyetlen feldolgozási ciklusból álló ipari termelés elindítását: a fehérje és a pektin izolálása után megmaradó élelmi rostokat is felhasználják majd. „Az amaránt különböző fajtáinak fehérjetartalma 15 és 29% között van, ami több, mint egyes marhahúsfajtáké. Egy hektár amaránt termésből négyszer több fehérje nyerhető ki, mint egy hektár szójából. Ráadásul az amaránt termesztése nem igényel speciális feltételeket: a növény jól bírja a hőséget és a szárazságot is, igénytelen a talajtípusokat illetően, és a déli régiókban akár egy szezonban kétszer is be lehet takarítani” – mondta Ilja Bubnov, a kutatócsoport vezetője.

2021-ben az Orosz Takarmánygyártók Szövetségének becslése szerint a hazai piacon 2 és 2,5 millió tonna között mozgott a takarmányfehérje hiánya, és aktívan keresik a megoldásokat a hiány enyhítésére.

High-tech kamerákkal szűrnék ki a fás csirkemellet

Az Arkansasi Mezőgazdasági Kísérleti Állomás tudósainak multidiszciplináris csoportja azt vizsgálja, hogy a hiperspektrális képalkotás felhasználható-e a „fás csirkemell” néven ismert húshiba felismerésére, amely évente dollármilliókba kerül a baromfiiparnak, és csökkenti a vásárlói elégedettséget. Dongyi Wang az intézet kutatója elmagyarázza, hogy a hiperspektrális képalkotás egy nem invazív érzékelési technika, amely egy közeli infravörös érzékelőt kombinál egy nagy felbontású színes kamerával a fizikai és kémiai információk rögzítésére. fás csirkemell hiperspektrális kamerarendszerrel történő felismerése a kézzel történő osztályozás helyett csupán néhány másodpercet venne igénybe egy számítógép segítségével. „Ha a hiperspektrális képalkotás alkalmazható lenne egy baromfifeldolgozó üzemben, akkor ezt a munkaerőt más területre lehetne átirányítani.” A fás csirkemell egyébként teljesen biztonságos termék, csak bizonyos esetekben rágós az állaga, ami nem vonzó a vásárlók számára, de további feldolgozásra át lehet irányítani olyan termékekbe, mint a csirkefalatkák, kolbász vagy csirkepogácsák, ahol a hiba nem annyira észrevehető” – magyarázza Casey Owens a kísérleti állomás baromfiszakértője. Owens szerint az egyik elmélet szerint a gyorsan növő madarak gyorsabban termelhetnek izmot, mint amennyire azt az erek képesek ellátni, ami az izomrostok károsodásához és ezáltal a kollagén lerakódásának növekedéséhez vezet. Chaitanya Kumar Reddy Pallerla, a projektben dolgozó élelmiszer-tudományi végzős hallgató elmondta, hogy minden egyes hiperspektrális kamerával készült kép körülbelül 1 gigabájtnyi adatot vesz fel.

A fényképet számítógép dolgozza fel, és hozza összefüggésbe a csirkemellfilé keménységi szintjét jelző textúratérképpel, amelyet Owens korábbi kutatásai alapján alakítottak ki. Kalibrálást követően a rendszer kizárólag a képekre támaszkodva észlelné a fás mellet. Wang elmondta, hogy a hiperspektrális kamera jelenleg körülbelül 84 százalékos pontossággal észleli a fás mellhúst. A cél az, hogy a nagy sebességű válogató eszközt futószalagokon, vagy akár kézben hordozható eszközökön is elérhetővé tegyék – tette hozzá.

Az újabb ázsiai ASP esetek jót tesznek a brazil exportnak

A brazil sertéshúsexport 15,7%-kal nőtt 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az ország 274.800 tonnát exportált ebben a negyedévben, szemben a 2022 januárja és márciusa közötti 237.500 tonnával. Ugyanebben az időszakban az exportból származó bevétel 646,3 millió dollárt tett ki. Ez 29,6%-kal több, mint 2022 első 3 hónapjának összesített értéke, amely 498,5 millió dollár volt. „A világszerte emelkedő termelési költségek, valamint az állategészségügyi problémák hatása több termelő országban kedvező hatással volt a kereslet növekvő tendenciájára” – elemezte a helyzetet a Brazil Állatifehérje Szövetség (ABPA) elnöke, Ricardo Santin. Az afrikai sertéspestis (ASP) fellángolása Kínában és a Fülöp-szigeteken azt eredményezheti, hogy a brazil export a következő hónapokban is havi 100 ezer tonna feletti szinten maradhat.

A sertéshússzállítmányok fő célországa Kína, amely január és március között 109.600 tonnát importált. Ez 25,6%-kal több volt, mint a 2022. első negyedévi 87.200 tonna. Ugyanebben az időszakban a Chilébe irányuló értékesítés is kiemelkedő volt 21.300 tonnával (+96,8%), és főbb célországok közé tartozott még a Fülöp-szigetek 17.800 tonnával (+8), Szingapúr 15.900 tonnával (+25,8%) és Japán 7200 tonnával (+36,9%).