Szerző: c001os

A globális sertéshúspiacokat a lassú gazdasági növekedés, a gyenge fogyasztás és az ismétlődő járványkitörések befolyásolják, és a Rabobank legutóbbi negyedéves sertéshúsjelentése szerint a globális kereskedelem az erős első félév után várhatóan gyengülni fog. Miközben a lassú gazdasági növekedés világszerte hatással van a fogyasztókra, a sertéshús továbbra is viszonylag stabil helyet foglal el a fogyasztók tányérján – jegyzi meg a Rabobank jelentése.

A gyengébb teljesítmény oka régiónként eltérő. Európában a sertéshúsfogyasztás továbbra is nyomás alatt van a változatlanul magas árak miatt. Az Egyesült Államokban a nyár elején a kereslet kissé elmaradt a várakozásoktól, mivel a kedvezőtlen időjárás és a rossz levegőminőség megnehezítette a grillezési szezon kezdetét. Kínában pedig a sertéshúsfogyasztás továbbra is gyenge az alulteljesítő gazdaság és az országszerte tapasztalható hőhullámok miatt. Csendzsun Pan, a Rabobank vezető állati fehérje elemzője arra számít, hogy 2023 második felében a globális kereskedelem gyengülni fog.

„A fagyasztott sertéshús készletek magasak Kínában a gyenge fogyasztás miatt, ami hatással van az importra. Emellett az EU-ban a szűkebb kínálat korlátozza a régióból történő szállítást” – mondta Pan. A Rabobank jelentése kiemeli, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban 2023 első 4 hónapjában csökkent a sertéshús-termelés, egyes országokban kétszámjegyű visszaesés volt tapasztalható. Ez a szűkös kínálat magasan tartja az árakat, ami viszont nyomást gyakorol a fogyasztásra. Ezzel szemben Kínában a sertéshús-kínálat továbbra is meghaladja a keresletet, ami nyomást gyakorol az árakra és többhavi veszteséget okoz a termelőknek.

A Rabobank hozzáteszi, hogy az ország kocaállományának csökkentése az év második felében folytatódni fog. Az Egyesült Államokban is túlkínálat érzékelhető, ahol a termelőknek viszonylag egészséges a mérlegük a két kiemelkedően nyereséges év után. Az előre jelzett veszteségek miatt azonban a Rababank arra számít, hogy az amerikai állomány csökkentése is fel fog gyorsulni 2024-ben.

Egy befolyásos szakbizottság jelentése felszólította a brit kormányt, hogy tegyen lépéseket az Egyesült Királyságban a nitrogénműtrágya-termelés növelésének támogatására. A Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Bizottság (EFRA) azt követeli, hogy a kormány vizsgálja meg a konkurens országok által kínált ösztönzőket, és 6 hónapon belül készítsen cselekvési tervet. A bizottság szerint a nitrogénműtrágya kritikus szerepet játszik az Egyesült Királyság élelmiszerbiztonságában, és a benne használt ammónia előállítása nagy mennyiségű szén-dioxid-gázt termel melléktermékként, ami létfontosságú az élelmiszer-ellátási lánc számára. Az Egyesült Királyságban azonban csak egyetlen nitrogénműtrágya-gyár van, ami rendkívül hátrányos az Egyesült Királyság élelmezésbiztonsága tekintetében, és az alternatívák hiánya miatt az Egyesült Királyságban jelentősen megemelkedtek az árak, miközben az ágazatra már így is jelentős árnyomás nehezedik. Tekintettel a nitrogénműtrágya fontosságára az Egyesült Királyság élelmiszertermelésében és élelmiszerbiztonságában, a kormánynak meg kell határoznia, hogyan fogja biztosítani a nitrogénműtrágya további előállítását az Egyesült Királyságban. Tekintettel arra, hogy Európa és az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozik a saját műtrágyaágazatába, az Egyesült Királyság részéről teljes mulasztásnak tűnik, hogy nem tesz semmit. A jelentés közzétételére reagálva Ed Barker, a Mezőgazdasági Iparszövetség (AIC) politikai és külkapcsolatokért felelős vezetője elmondta: „Üdvözöljük az EFRA különbizottsági jelentésének legfontosabb megállapításait. Az AIC továbbra is együtt fog működni a bizottsággal és a parlamenti képviselőkkel az Egyesült Királyság mezőgazdasági beszállító vállalkozásai érdekeinek képviseletére irányuló erőfeszítései keretében.”

Egy európai kutatócsoport megtalálta az afrikai sertéspestis (ASP) vírus replikációjának kulcsfontosságú génjét a sertésekben. A németországi Friedrich-Loeffler-Institut (FLI) és a skóciai Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének munkatársai a közelmúltban végezték el a kutatást, amelynek célja az volt, hogy kiderítsék, a sertésnek mely génjeire van szükség az ASP-vírus szaporodásához. Az eredményeiket ismertető tanulmány 2023 augusztusában jelent meg a Scientific Reports című szakfolyóiratban, és azt mutatja, hogy van egy sertés immunrendszeréből származó gén, amely kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Ez fontos új betekintést nyújt az ASP vírus biológiájába, amely a jövőbeli kutatási megközelítések alapjául szolgálhat. Az ASP vírus nagy DNS-genommal rendelkezik, amelyből több mint 160 vírusfehérje termelődik a fertőzött sejtekben. E vírusfehérjék közül sok olyan van, amelynek a funkciójáról keveset tudunk. Az sem világos, hogy az ASP vírus mely sejtfehérjéket használja a gazdasejtbe való bejutáshoz. Az ASP számára fontos gazdafehérjék azonosításához a Roslin Intézet kutatói molekuláris eszközként egy CRISPR/Cas9 expressziós könyvtárat bocsátottak rendelkezésre, amely lehetővé tette a Friedrich-Loeffler-Institut munkatársainak, hogy a sertésgenomban található összes ismert gént laboratóriumi körülmények között egyenként kiüssék, és az így kapott sejtkultúrákat az ASP-vírusfertőzésre való fogékonyság szempontjából vizsgálják. Ez vezetett a II. osztályú fő hisztokompatibilitási rendszer (MHC II) több génjének azonosításához, amelyek az ASP vírus reprodukciós képessége szempontjából nagy relevanciát mutattak – magyarázza a közlemény. Különösen az SLA-DM MHC II receptorfehérjéről mutatták ki, hogy szükséges a hatékony ASF-vírusfertőzéshez. Ezért – állapította meg a kutatócsoport – az SLA-DM megfelelő célfehérje lehet az ASP vírus elleni hatékony terápiák vagy az ASP-vel szemben ellenálló sertésfajták kifejlesztéséhez.