Megalkották a kukorica első teljes genomtérképét
Úttörő eredmény, hogy egy kutatócsoport a Nebraska-Lincoln Egyetem kutatója, James Schnable vezetésével sikeresen feltérképezte a kukorica teljes genetikai állományát. A mérföldkőnek számító felfedezés a mezőgazdaság jövőjének forradalmi átalakításának ígéretét hordozza, mivel felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújt a növények egészségébe, ellenálló képességébe és termelékenységébe. A Nature Genetics című tekintélyes folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány jelentős előrelépést jelent a genetika területén, és az emberi genom alig egy évvel ezelőtti teljes feltérképezését követi. A kukorica genomja, pusztán mérete és összetettsége miatt, régóta komoly kihívást jelentett a genetikai felépítésének megfejtésére törekvő tudósok számára.
Az évek során a technológia előrelépést tett ezen a területen, és 2009-ben elkészült a kukorica genomjának első vázlata. Azonban ebben még számos hiányosság volt, több mint 100 ezer homályos genetikai szekvencia. James Schnable professzor kifejtette: „Csapatunk a legújabb technológiára, valamint az egyes csapattagok különleges szakértelmére támaszkodott, és ez végül lehetővé tette a teljes kukoricagenom feltérképezését”. Ennek az eredménynek egyik jelentős aspektusa a közel azonos paralógokat – vagyis olyan géneket, amelyek annyira hasonlóak, hogy korábban megkülönböztethetetlenek voltak – tartalmazó összetett genetikai régiók felbontása volt. A kukorica genetikai ismétlődése rendkívüli kihívást jelent, mivel a genetikai anyag hatalmas szakaszai keverednek egymással, ami megnehezíti az egyes gének funkcióinak pontos meghatározását.
A kukorica genetikai állományának teljes szekvenálása óriási lehetőségeket rejt magában a jobb kukoricafajták kifejlesztésében, mivel jobban megérthetővé válik, hogy a genetikai különbségek hogyan befolyásolják a tulajdonságokat. Schnable kifejtette: „Ahelyett, hogy szelekciót folytatnánk, lehetőségünk lesz arra, hogy olyan kukoricafajtákat tervezzünk, amelyek alkalmazkodnak a változó éghajlathoz és korlátozottabb nitrogénviszonyok között is termeszthetők”. Most, hogy a kukorica genomja teljes mértékben fel van térképezve, a tudósok megkezdhetik az alapvető fontosságú nyomon követési kutatásokat, hogy tanulmányozzák és megértsék az egyes, korábban nem azonosított gének működését. Schnable hangsúlyozta az egyetem előnyét ebben a törekvésben, tekintettel az erős kutatási és kiterjesztési hálózatára, valamint arra, hogy a kukoricafajtákat a legkülönbözőbb környezetekben termesztheti.