Ígéretesnek tűnik a szójafeldolgozási vízből tenyésztett egysejtfehérje

Szingapúri akvakultúra-kutatók szerint a szójabab feldolgozóvize megfelelő táptalajnak bizonyulhat a takarmányozáshoz használt egysejtű organizmusok tenyésztéséhez.

Diana Chan, a szingapúri Temasek Műszaki Főiskola Akvuakultúra Innovációs Központjának igazgatóhelyettese szerint Szingapúr az import csökkentésével és több élelmiszer lokális előállításával kívánja javítani az élelmezésbiztonságot. Ugyanakkor, mint mondta, a halliszt árának emelkedése és az élelmiszerhulladék mérséklésére tett törekvések megnövelték az érdeklődést ezen hulladék vízi takarmányban történő felhasználása iránt.

A takarmányköltségek emelkedésével a rendelkezésre álló halliszt miatt az élelmiszerhulladék hasznosítása takarmány-összetevőként vagy -adalékanyagokként egyre nagyobb teret nyer helyi szinten – mondta Chan – különösen akkor, amikor az ország a teljes hulladékmentesség felé halad, ami szintén segít környezetünk fenntarthatóságának az előmozdításában.

Mivel a kutatócsoport hozzáférhetett egy helyi szójababfeldolgozó üzem ipari vizéhez, úgy döntöttek, hogy kipróbálják, hogyan lehet ezt a szennyvizet táptalajként használni egysejtfehérjék termesztésére, amelyek alternatív fehérjeként szolgálhatnak a halliszt helyett –tette hozzá Chan.

Az így kapott egysejtfehérje-termék a Scientific Reports tudományos folyóiratban közzétett takarmányozási kísérlet során jól teljesített. A fele arányban egysejtfehérjével helyettesített hallisztet tartalmazó táppal az ázsiai tengeri sügérek ugyanolyan jól teljesítettek, mint a hagyományos táppal etetett állatok, és úgy tűnt, hogy a kísérleti étrend takarmányhasznosításban és testtömeg-gyarapodásban sem eredményezett jelentős változást.

Az egysejtfehérje probiotikumokat tartalmazhat, amelyek javítják a halak bélrendszerének egészségét, ezáltal elősegítve az emészthetőséget és a tápanyagok felszívódását – mondta Chan. Stefan Wuertz, a Nanyang Technológiai Egyetem Környezeti Élettudományi Mérnöki Központjának társalapítója szerint a fehérjetermék valószínűleg költségben is versenyképesebb lesz a halliszttel szemben, mivel a korlátozott természeti erőforrásokra egyre nagyobb igény mutatkozik.

Azonban még mindig van némi munka a szójabab feldolgozóvize felhasználásának optimalizálására vonatkozóan az egysejtfehérje előállítása során, mielőtt egy ilyen terméket nagyüzemi méretekben elő lehetne állítani – jegyezte meg Chan.