Ha eszkalálódik a gázai konfliktus, annak mély, fájdalmas és világszerte érezhető hatásai lesznek

A Rabobank elemzői az izraeli konfliktus élelmiszer-, energia- és műtrágyapiaci folyamatokra gyakorolt hatását értékelve egy podcastban elmondták, hogy ha a konfliktus Izraelre és a Gázai övezetre korlátozódik, akkor nem valószínű, hogy az energia-, nyersanyag- és állattenyésztési árakat túlságosan megmozgatja. Mike Every, a Rabobank globális stratégája és geopolitikai szakértője, valamint Stefan Vogel, a RaboResearch ausztráliai és új-zélandi vezérigazgatója egy podcastben szélesebb körű konfliktusra vonatkozó forgatókönyveket is fontolóra vettek. Ha azonban Izrael bevonul a Gázai övezetbe, és szárazföldi offenzívát indít, akkor nagyon nagy a valószínűsége, hogy az Irán által támogatott és finanszírozott milícia, a dél-libanoni székhelyű Hezbollah északról tüzet nyit Izraelre, és kétfrontos háború veszi kezdetét – folytatta (ez a két lépés már megtörtént – a szerk.).

Ha ez megtörténne, akkor rendkívül valószínű, hogy más, Irán által támogatott erők, például a jemeni, iraki és szíriai milíciák is megindulnának a határ felé, és bármilyen rakétaerővel tüzet nyitnának. [Egy ilyen forgatókönyv esetén] naivitás lenne azt gondolni, hogy Irán nem próbálkozna meg a rendelkezésére álló összes eszközzel, amelyek közé tartozna az is, hogy megpróbál felkelést szítani Ciszjordániában és akár még az izraeli arabok körében is. Végül a konfliktus még tovább terjedhet, és széles körű regionális háborúvá alakulhat, amelynek nem lesz könnyű megoldása a világ fő energiatartalékainak tetején. A konfliktus ilyen eszkalálódása esetén a gázolaj és a gázolaj ára az egekbe szökne, és az olaj hordónként akár 150 dollárba is kerülhetne.

„Dióhéjban, ha belemegyünk ebbe a forgatókönyvbe, az ahhoz hasonlít, amit az 1970-es években láttunk a Jom kippuri háború után, amikor az arab országok úgy döntöttek, hogy korlátozzák az olaj áramlását az USA-ba, majd 1979-ben, az iráni forradalom és a túszválság után, amikor Irán ugyanezt tette. A gazdasági hatások mélyek, fájdalmasak és világszerte érezhetőek lennének” – figyelmeztetett Every. A geopolitikai szakértő aggódik amiatt, hogy a dominók sokkal gyorsabban hajlamosak felborulni, mint ahogy azt a kommentátorok jelenleg jósolják, mivel az Izrael biztonságával kapcsolatos félelem gyorsan növekszik. Azt is felvázolta, hogy más globális hatalmak, például Kína és Oroszország számára is ösztönző lehet, hogy támogassák Iránt, és megpróbálják megalázni az Egyesült Államokat és Izraelt a közel-keleti térségben, hogy egy nagy háborúban tartsák őket, és eltereljék az USA figyelmét Ukrajnáról, valamint a Tajvan védelmét célzó kelet-ázsiai katonai építkezésről is. „Ez persze nem egy előrejelzés, hanem egy aggasztóan logikus gondolatkísérlet, amely, ha bekövetkezne, gyorsabban történne, mint gondolnánk”. A háború ilyen eszkalálódásának következményei nyilvánvalóan igen pusztítóak lennének az élelmiszer-, mezőgazdasági és energiapiacokra nézve.