Csőddel fenyegeti a vetőmaghiány az orosz gabonatermelőket

A működési költségek ugrásszerű növekedése sok orosz gabonatermelőt csődbe sodorhat az idei szezonban – jelentette ki Arkagyij Zlocsevszkij, az Orosz Gabonaszövetség elnöke a moszkvai sajtótájékoztatóján. A fő probléma a vetőmagárakkal kapcsolatos, mivel azok megugrottak, ugyanis a kormány korlátozta a nyugati országokból származó importot.

Az orosz kormány január végén importkvótákat vezetett be a barátságtalannak nyilvánított országokból származó vetőmagokra. Az új szabályok értelmében az orosz gazdák 2024. december 31-ig 33.100 tonna vetőmagot importálhatnak. A kukorica vetőmagok behozatali kvótáját 5000 tonnában, az árpát 600 tonnában, míg a búza és szója vetőmagok kvótáját nullában határozták meg. 2023-ban Oroszország 57.700 tonna vetőmagot importált, amelynek jelentős részét nyugati országokból szállították.

A meglévő kvótákat felosztották az orosz gabonatermelők között, bár Zlocsevszkij a felosztást „igazságtalannak” nevezte. Elárulta, hogy azok a gazdák, akiknek nincs tapasztalatuk a kormányzati szervekkel való kapcsolattartásban, nem tudják biztosítani a szükséges kvótákat ahhoz, hogy zavartalanul működhessenek. Ennek eredményeként nagy vetőmagkészletek halmozódtak fel az orosz vámraktárakban – mondta Zlocsevszkij. Az importkvóták bevezetése előtt megrendelt tételeket ugyanis vagy vissza kell küldeni a feladónak, vagy meg kell semmisíteni.

Az importkvóták az orosz piacon áremelkedést idéztek elő. Zlocsevszkij szerint az előző évhez képest a vetőmagok átlagára csaknem megduplázódott. Az üzemanyag és a növényvédő szerek ára a közelmúltban mérséklődött, de ez csak részben ellensúlyozta a gazdák veszteségeit a vetőmagárak megugrása miatt.

Zlocsevszkij szerint az orosz termelés átállítása a hazai vetőmagokra helyes irány. Ugyanakkor óva intett attól, hogy az importkorlátozásokat a hazai vetőmagtermesztés fejlesztésének ösztönzésére használják.