Skip to main content

Szerző: c001os

A jövő takarmánya a jelenben tesztelve!

Az Agrofeed elismert állatkutatója, a közismerten munkamániás zseni, a szakma élő legendája, Dr. Feed hosszú évek óta kutatja teszttelepeinken, hogyan lehetne az állatok teljesítményén javítani, egészségüket fenntartani. 

A közelmúltban azonban még számára is a tudomány egy új dimenziója nyílt meg azzal, hogy felfedezett egy olyan különleges anyagot, amelynek segítségével szupererős, kivételesen ellenálló állatokat teremthetett meg. Ő ezt Agronit-nak nevezte el.

Az első kísérletei során egy malacnak és egy csirkének adott Agronitot, hamarosan pedig világossá vált számára, hogy a két állat szuperképességekre tett szert.

A csirke, akit SuperHennek nevezett el, ellenállóvá vált minden baromfi betegséggel szemben, látása a végletekig kifinomult és az esetleges recept módosításokat azonnal jelzi állattartójának. 

SuperHam pedig éppígy majd kicsattan az életerőtől,az égre vetített sonka jelzi neki, hogy az elesett malacok védelmére keljen.

Dr. Feed fantasztikus felfedezése során a legújabb kutatási módszereket alkalmazta, a jövő takarmányát a jelenben tesztelve!

Szakmai anyag

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken végzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani. A Vivafarm Kft. égisze alatt ez idáig a sertéstartók élvezhették ezt a támogatást. 

Nagy örömünkre szolgál, hogy most már a baromfi üzletág is kibővült egy világszínvonalú technológiával felszerelt, minden igényt kielégítő Baromfi Mintateleppel és Látogatóközponttal.

A mintatelepen az Agrofeed saját takarmányozási kísérletei mellett külsős cégeknek is lehetősége nyílik az új fejlesztéseik tesztelésére.

Mind a sertés, mind a baromfi mintatelep kialakítását tekintve közel áll az iparszerű, intenzív sertéstartáshoz, baromfineveléshez. Az itt elvégzett etetési vizsgálatok eredményei így reprezentatív módon mutatják be a valós termelést. 

A baromfi mintaépületben három önálló 526,6m2-es tartástér került kialakításra, melyek mélyalmosak, fülkésítettek, megközelítőleg turnusonként 25.000 brojler befogadására alkalmasak. Az épület kialakítás, az építészeti megoldások, a beépítésre került modern technológia a legmagasabb színvonalú termelést teszi lehetővé. 

Az épületek klimatizáltak, fűtésük hőlégfúvókkal, hűtésük hűtőpanelekkel komputer vezérelt, és automatizált. Az épületegyüttes szellőzését modern keresztszellőztetés biztosítja, amely az istálló környezetében állandóan változó légnyomást méri és a légbeejtőket emberi beavatkozás nélkül működteti. A világítást legkorszerűbb és energiahatékony, szabályozható világítótestek biztosítják, a világítási ciklusokról a tartásterekben elhelyezett vezérlő komputerek gondoskodnak.

Az etetési vizsgálatok során tudnak tesztelni genetikákat, a kiscsoportos teremben azonos ivarú egyedeket, különböző módon összeállított takarmányokat-, takarmányozási programokat, speciális takarmánykiegészítőket.

Az istállókban elvileg lehetőség van úgynevezett „technológiai provokált” tesztek futtatására is, az istálló hőmérséklet, illetve a mivel megvilágított órák számának vagy a megvilágítás erősségének megválasztásával. 

A teszttelep létesítésével az Agrofeed Kft. alapvető célja, hogy folyamatosan megoldásokat keressen a termelési eredmények javítására, az antibiotikum használat csökkentésére, a költséghatékony megoldásokra, mellyel nagymértékben hozzájárulnak a baromfitartók gazdaságosságának javításához. 

Megnyitó

A november 19-ére szervezett ünnepélyes átadót Csitkovics Tibor, az Agrofeed Csoport tulajdonos ügyvezetője nyitotta meg Bolla Kálmánnal a Vivafarm Kft. ügyvezetőjével. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke a baromfipiac jelenlegi helyzetéről, jövőjéről tartott előadást. Végezetül Samu Imre az Agrofeed baromfi üzletág vezetője és Molnár Jázmin baromfi takarmányozási szakmérnök mutatta be a mintatelep működését.

Az ünnepélyes szalagátvágás után a vendégek több csoportban tekinthették meg a mintatelepet, majd – autentikusan – az egyik istállóban vehettek részt a svédasztalos ebéden.

Három nagy uniós sertéshús-feldolgozót vontak dömpingellenes vizsgálat alá Kínában

Kína három nagy európai sertéshús-feldolgozót fog megvizsgálni a kínai piacon a sertéstermékek állítólagos „dömpingszerű” forgalmazásával kapcsolatos, nemrégiben bejelentett vizsgálat keretében. A Danish Crown (Dánia), a Vion Food Group (Hollandia) és a Litera Meat (Spanyolország) vállalatokat „választották ki” a részletes vizsgálatra, ahogy a pekingi kereskedelmi minisztérium fogalmazott.

Kína júniusban jelentette be, hogy a Kínai Állattenyésztési Szövetség (CAHA) panaszai nyomán kivizsgálja az uniós sertéshúsexportőrök szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatait. A szakértők általános feltételezése az, hogy Kína megtorlásként tette meg ezt a lépést egy olyan uniós döntés miatt, amely szerint az importált kínai elektromos autókra adót vet ki, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok ezt tagadták.

Mindhárom vállalat bejelentette, hogy teljes mértékben együttműködik és átadja a kínai hatóságok által kért összes információt. Ők vagy nemzeti szervezeteik határozottan tagadják a dömping vádját.

Spanyolország messze a legnagyobb sertéshús- és sertéstermék-exportőre Kínának. A spanyol sertéságazat nemzeti szervezete, az Interporc adatai szerint 2023-ban a spanyol sertéshústermelők 560.448 tonnát exportáltak, 1,2 milliárd euró összértékben. A spanyol sertéshúsexport mintegy 20 százaléka Kínába irányult. Kínai szemszögből nézve a kínai sertéshúsimport mintegy 21 százaléka származik Spanyolországból. A spanyol húsipari szakmai szervezet (ANICE) részéről semmi jele annak, hogy aggódnának a kínai lépés miatt.

„Teljesen nyugodt szívvel lépünk be a vizsgálat szakaszába, ahogyan az Európai Bizottság is. Ugyanakkor meg kell nyitnunk és nyitva kell tartanunk a szükséges kommunikációs csatornákat a kínai és a spanyol hatóságok, valamint az EU között. Ha szükséges, kezdeményezni fogjuk ennek megszervezését – mondta Giuseppe Aloisio, a szervezet főigazgatója.

A Reuters hírügynökség szerint a vizsgálat várhatóan 2025 júniusában fejeződik be, de további 6 hónappal meghosszabbítható.

A szőlőtörköly csökkentheti a tejelő szarvasmarhák metánkibocsátását

A Davisi Kaliforniai Egyetem kutatói a tejelő szarvasmarhák lucerna alapú takarmányához a borkészítésből visszamaradt friss szőlőtörkölyt adtak, és megállapították, hogy a metánkibocsátás 10–11 százalékkal csökkent. Az előzetes eredmények alapján a szőlőtörköly alacsony költségű, fenntartható lehetőséget kínálhat a szőlészetek számára a hulladék csökkentésére, miközben segíthet a tejtermelésben a minőség megőrzésében és a metánkibocsátás csökkentésében.

„Arra jutottunk, hogy a szőlőtörköllyel kiegészített takarmány megváltoztatta a tej zsírsavösszetételét és különösen a többszörösen telítetlen zsírokat növelte, amelyek a szőlőtörköly fő zsiradékjai” – mondta Selina Wang a kutatás vezetője. „Ez arra utal, hogy az optimális zsírsavprofillal rendelkező takarmány kiegészítése pozitív hatással lehet a tej zsírsavprofiljára, és növelheti azok egészségügyi előnyeit.”

A borszőlő magas zsír- és tannintartalmú, ami köztudottan csökkenti a metánkibocsátást, ezért a kutatásban azt próbálták vizsgálni, hogy a szőlőtörköly takarmányhoz való hozzáadása pozitív hatással lehet-e a termelés hátrányos befolyásolása nélkül. „Ez egy olyan melléktermék, amelyet nem nagyon használnak fel” – mondta. „Ez olyasvalami, amit be lehet vonni a kibocsátás csökkentésére.”

A kutatás során a tudósok Holstein-fríz tejelő tehenekkel dolgoztak, és lucernából, búzából, mandulahéjból, gyapotmagból és gabonából álló takarmányt adtak az állatoknak. Két hét elteltével a teheneket három csoportra osztották: egy kontrollcsoportba, ahol nem változtattak a takarmányon, egy másikba, ahol a takarmánykombináció 10 százalék szőlőtörkölyt tartalmazott, és egy harmadikba, amely 15 százalék szőlőtörkölyt. A tehéncsoportok számára négyhetente változtatták a takarmánykombinációkat.

A posztdoktori hallgatók és gyakornokok naponta kétszer etették őket, és ellenőrizték a kibocsátásukat. A tejtermelést reggel és este dokumentálták, és hetente tejmintákat gyűjtöttek, hogy elemezzék a zsír-, fehérje-, laktóz- és egyéb szinteket, amelyek nem mutattak különbséget a kontroll- és a többi csoport között.

A metán- és hidrogénkibocsátás ugyanakkor csökkent a kontrollcsoporthoz képest, ami arra utal, hogy a szőlőtörköly csökkentette az emésztőrendszeri kibocsátást anélkül, hogy ez a termelésre hatással lett volna.

Dán gazdákra vetik ki a világ első szén-dioxid-adóját

Öthónapos intenzív tárgyalásokat követően a dán kormány döntött: bevezeti a mezőgazdasági termelőket sújtó szén-dioxid adót, amely a maga nemében az első ilyen a világon.

2030-tól a mezőgazdaságra kivetett éghajlatvédelmi adó mértéke 300 dán korona (40 euró) lesz a kibocsátott szén-dioxid tonnánkénti ára alapján, amely 2035-re 750 dán koronára (100 euró) emelkedhet.

A különböző állatfajták átlagos szén-dioxid kibocsátására azonban 60 százalékos alaplevonást vagy adókedvezményt alkalmaznak, ami gazdasági előnyt biztosít az éghajlathoz alkalmazkodó gazdálkodók számára. A csökkentést követően a gazdálkodók 2030-ban 120 dán koronát (16 euró), 2035-ben pedig 300 dán koronát fizetnek majd a tonnánkénti szén-dioxidért.

Dánia nagy tej- és sertéshúsexportőr, és a mezőgazdasági kibocsátás az ország teljes szén-dioxid-kibocsátásának 22,4 százalékát teszi ki – szemben a tíz évvel ezelőtti 15,6 százalékhoz képest.

A számokat nézve Dániában 2300 gazdaságban 547 ezer tejelő szarvasmarha van, amelyek évente 5,87 milliárd kilogramm tejet termelnek. Nagyjából 900 ezer marhát és egyéb szarvasmarhát, valamint 11,5 millió sertést tartanak.

A szakértők számításai szerint a szén-dioxid-adó már az első évben 1,8 millió tonna szén-dioxid kibocsátást fog csökkenteni, ami lehetővé teszi, hogy Dánia elérje célját, hogy a teljes kibocsátásának 70 százalékát csökkentse már az adott az évben.

A merész lépés a koalíciós kormány és számos dán mezőgazdasági szervezet megállapodásával jött létre és valószínűleg precedenst teremt más országok esetében is. Az adóra a dán kormány mellett a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács, a Dán Természetvédelmi Társaság, a Dán Iparszövetség, az NNF szakszervezet és a Dán Önkormányzati Szövetség is áldását adta.

A szén-dioxidra kivetett adóból befolyó pénz a tervek szerint a mezőgazdasági ágazatba kerül vissza a zöld kezdeményezések és az éghajlati technológiák fejlesztésére. Felhívások hangzottak el annak biztosítására, hogy az adóbeszedés szabályozott legyen, és hogy az adót lehetőség szerint összehangolják az uniós szintű kibocsátások kereskedelmi rendszerével.

Eközben a gazdák világszerte a közösségi médiában fejtették ki véleményüket az adóval kapcsolatban. Egyes vélemények szerint „igazi áttörést jelent a mezőgazdaság számára”, míg mások azt írták: „Legyetek résen, ez az ostobaság a mi dolgunkat is meg fogja nehezíteni!”

Az étrendi nyersfehérje- és lizinszintek hatása lassú növekedésű madaraknál

A takarmányozási tényezők döntő fontosságúak a madarak teljesítménye és a hús minősége szempontjából. Kínai kutatók megállapították, hogy a magas lizinszint alacsony nyersfehérje-tartalmú étrendben javíthatja a hús puhaságát azáltal, hogy szabályozza az izomrostok jellemzőit anélkül, hogy befolyásolná a baromfi termelési teljesítményét.

A Pekingi Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia Állattenyésztési és Állatorvosi Intézetének tudósai a takarmány nyersfehérje (CP) és a lizin szintjének hatását vizsgálták a növekedési teljesítményre, a vágási teljesítményre, a húsminőségre és a lassú növekedésű csirkék izomrostjainak jellemzőire.

Egy 3×3 tényezős kísérletet szerveztek, amelyben a csirkéket háromféle CP-szinttel (16%, 17%, 18%) és háromféle lizinszinttel (0,69%, 0,84%, 0,99%) etették. Összesen 540 darab 8 hetes Beijing-You Chicken (BYC) típusú nőivarú csirkét osztottak véletlenszerűen 9 csoportba, csoportonként 5 ismétléssel és 12 csirkével.

A növekedési teljesítményt, a vágási teljesítményt, a húsminőséget és az izomrost jellemzőit 16 hetes korban értékelték meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a takarmány CP-szintje, valamint a takarmány CP- és lizinszintjének együttes hatása befolyásolta az átlagos takarmányfelvételt (AFI). Az AFI a 16%-os CP és 17%-os CP csoportban magasabb volt, mint a 18%-os CP csoportban.

A CP-tartalom jelentősen befolyásolta a testtömeg-gyarapodást a 9–16. héten. A 18%-os CP-csoportban volt a legmagasabb a testtömeg-gyarapodás (93,99 g). Az étrendi CP-szint befolyásolta a combhúshozam százalékos arányát, és a 16%-os CP-csoport combhúshozamának százalékos aránya szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a többi csoporté. Az étrendi CP- és lizinszintek önmagukban és együttesen nem befolyásolták a 24. órában mért pH-t, a csepegési veszteséget és a mellizom főzési veszteségét. A 18%-os CP-csoport vágóereje (29,55 N) magasabb volt, mint a többi csoporté.

Az izomrostok átmérőjének, valamint a kötőszöveti rétegek (endomízium és perimízium) vastagságának vizsgálatánál a kutatók azt állapították meg, hogy a takarmány CP-szintjének csökkentése és a megfelelő lizinkiegészítés csökkentheti az izomrostok átmérőjét és növelheti a perimízium vastagságát, csökkentve a vágóerőt és javítva a hús puhaságát.

Sokan szívesen vásárolnának tojásautomatából

Az Eggspress Írországban igen népszerű tojásautomata a közelmúltban több mint nyolcmillió megtekintéssel terjedt el a TikTok közösségi médiaplatformon, amikor egy felhasználó videót készített róla és közzétette tapasztalatait.

Az automatán, ami egy kártyaolvasóval, valamint 28 nyílással rendelkezik, egy ír családi tojástermelő gazdaság neve olvasható: „Egan’s Farm Free Range”. A videón jól látható, hogy miután a fogyasztó hét dollárt fizetett, a 28 nyílás közül az egyik kinyílt és egy tojástartó került elő belőle, benne 30 darab szobahőmérsékletű barna héjú tojással. A felhasználó az ár miatt izgatottan felkiáltott: „Ez Amerikában 1000 dollár lett volna!”

A videó több kommentelője is kiemelte a tojások kedvező árát, és néhány kistermelő abban is egyetértett abban, hogy az automata remek lehetőség lehet arra, hogy azok is eladják tojásaikat, akiknek például nincs értékesítési lehetőségük.

Paddy Muckian, az Eggspress Vending tulajdonosa az Agriland internetes portálnak elárulta, hogy a tojásautomata ötlete onnan jött, hogy szeretett volna 24 órán keresztül rendelkezésre állni a vevők irányába, miután észrevette, hogy a piacon hatalmas hiány van.

„Tudtam, hogy nehéz megszervezni az eladást, sokszor nekem kellett kiszaladgálnom az udvarra, amikor valaki tojásért jött, illetve nem is mindig voltunk otthon, így hát belevágtam” – nyilatkozta.

Muckian szerint az automata lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy rezsiköltségeket takarítsanak meg, és alacsonyabb árakat kínáljanak a fogyasztók számára. Ezenkívül a közvetlen értékesítés lehetővé teszi a termelők számára a helyben történő eladást.

A népszerűségnek köszönhetően az automatákat már Írországban, az Egyesült Királyságban és Európában is árulják. Emellett Muckian a TikTok-videó miatt megnövekedett érdeklődésre való tekintettel jelenleg egy hűtött modell kifejlesztésén dolgozik az amerikai piac számára: „Nemrég érkezett egy megrendelés Amerikából, ugyanakkor ott a tojásokat az egész értékesítési folyamat során hűteni kell. A vevő már kifizette az egyik gépet és továbbiak beszerzését tervezi.” – tette hozzá.

A kimondott szó kötelez

A KOMETA 99 Zrt. Magyarország egyik legnagyobb sertésfeldolgozója. A kaposvári üzemben készült termékekkel nemcsak a hazai piacon, hanem a világ több mint 40 országában is találkozhatunk. A cég leányvállalata a Triagro Kft., amely vágóalapanyag-előállítással foglalkozik, a tenyésztéstől egészen a hizlalásig. Mlinárik Ákossal a Kometa 99 Zrt. Agrárágazati igazgatójával és a Triagro kft. cégvezetőjével többek között szakmai múltjáról, az elmúlt évek eredményeiről, a jelenlegi piacról, fejlesztési tervekről beszélgettünk.

– Mik voltak a szakmai életútja főbb mérföldkövei? Van családi kötődése ehhez a területhez?  

– Édesapám termelőszövetkezeti főállattenyésztőként majd a rendszerváltás után minőségügyi szakmérnökként is dolgozott. Az ő életútja kétségkívül segített, hogy meglássam ebben az ágazatban a lehetőséget és a motivációt, valamint a növekedési potenciált. Eredetileg élelmiszer-minőségbiztosító mérnöknek tanultam, de elsősorban az agráriumban tevékenykedem. 

15 éve végeztem a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Karán. Utána az egyetem közreműködésével Angliában dolgoztam 3 évig több gyakorlati helyen. A termelés minden részére ráláttam, és megismerkedtem a hatékonyságnövelés és a Lean-elvek adaptációjával. Elég sok mindent hasznosítok az ottani szervezeti kultúrából. Szerencsés voltam, hogy azt a vállalati hierarchia alsóbb szintjéről figyelhettem meg. Legalapvetőbb megfigyelésem: a döntéseket a megfelelő szinten, és a megfelelő időben kell meghozni.

Mivel az angliai időjárás nem volt annyira barátságos, hazaköltöztünk, és közel hét évig a Csicsó Farm cégcsoportnál voltam ágazatvezető. A takarmány-előállítás, -tenyésztés és -hizlalás folyamatai tartoztak hozzám, valamint a cég általános ügyei, például a hatóságokkal való kapcsolattartás is.  

– Ez azért egy széles feladatkör. Mikor váltott, és jött a jelenlegi munkahelyére?  

– 2021 januárjától dolgozom a Kometa csoportnál. A Kometának több leányvállalata van, köztük a Triagro Kft., amely vágóalapanyag-előállítással foglalkozik, a tenyésztéstől egészen a hizlalásig. Ennek a cégnek a teljes körű irányítása is az én felelősségem. 

– A covid-járvány kellős közepén váltott, ami elég bátor lépés. Miért döntött így?

– A korábbi munkahelyemet is nagyon szerettem. Ott szinte minden adott volt a sikerhez. A tulajdonos kiválóan segítette és felügyelte a munkámat. A technológia európai színvonalú, top kategóriás volt. Nehéz volt eldönteni, hogy az ott elért sikerekben mennyi volt az én szerepem. Mindenképp szerettem volna kipróbálni magam úgy, hogy az ott biztosított kivételes lehetőségek nélkül is sikerül-e hasonló eredményeket elérnünk. 

– Gyakorlatilag eltelt azóta már több mint három év. Hogyan látja, mit sikerült mindebből megvalósítani?  

– Elég dinamikus növekedési szakaszban vagyunk. 2020-ban 34 339 db malacot sikerült választanunk. 2021-ben ez a szám 50-60 ezer db között mozgott, 2022-ben és 2023-ban pedig közelítette a 100 ezer db-ot. 

Jelenleg is további bővítések zajlanak, és a tervek szerint 2025-ben 120-130 ezer db malacot szeretnénk előállítani! 2026-ra már 165-170 ezer db-os kapacitást célzunk meg.  

Ebből fakadóan a Triagro Kft. árbevétele is jelentősen nőtt. 2020-ban 1,64 milliárd forint volt, az idei évben pedig már 6 milliárd felett leszünk. Ezt jelentősen meghaladó arányban növekedett a nyereségesség is. A Kometa esetében pedig a kapacitásbővítések, amelyek most kezdődnek, további dinamikus növekedést vetítenek előre.  

A cég mezőgazdasági ágazata nagy változáson ment keresztül, és kijelenthetjük, hogy ez a csapatunknak köszönhető. A csapat több, mint sok ember összessége. Fontos, hogy egy irányba haladjanak, és ez egy jól meghatározott irány legyen! Mindenki érezze a cég sikereit sajátjának. Ez a kulcs! 

A Triagrónak jelenleg hét telepe van, de nyitottak vagyunk további telepek vagy akár cégek vásárlására is. Tervben van a nem túl távoli jövőben egy új, nagylétszámú telep építése is – szóval a növekedési víziónk első harmadánál sem tartunk még.  

– A Kometa mekkora részt vesz fel a feldolgozott állatállományból?  

– A Triagrónak van direkt és indirekt hatása is, mivel jelenleg nincs annyi hizlalókapacitásunk, mint amennyi malacot előállítunk, ezért malacot is értékesítünk. Azok a malacok viszont később visszakerülnek a Kometa vágóhídjára. 

A Kometa évente körülbelül 630 000 db sertést vág, ebből közel százezer körüli az, amit direkt vagy indirekt úton a Triagro biztosít. Sok nagy nyugat-európai vágóhíd, főleg német cégek úgy dolgoznak, hogy nincsen saját sertéshizlaló kapacitásuk, tehát nincs saját alapanyaguk. Sok vállalat, bármilyen ágazatról is beszélünk, a piacról vásárolja az inputanyagokat. Ez a sertéságazatban is így működik. Magyarországon van olyan cég, amely a termelésének nagy részét maga állítja elő, míg mások a 100%-át vásárolják. Mi a köztes utat választjuk, nem célunk, hogy 60%-nál többet termeljünk saját kapacitásból.  

A Kometa 99 Zrt. se túl kicsi, se túl nagy vágóhídnak nem számít európai szinten. Egy olyan méretben van jelen, ahol az alkupozíciónk még nem elég erős, viszont a volumenünk már túl nagy ahhoz, hogy kézműves termékeket állítsunk elő. Ezért elengedhetetlen a további növekedés. Nem csak a mérethatékonyság miatt, hanem a partnerek kiszolgálása és az exportlehetőségek szempontjából is. 

Mi így is jelentős export részaránnyal rendelkezünk, de ahhoz, hogy új piacokra lépjünk, ezáltal még nagyobb közönséghez eljussanak a termékeink, szükség van a volumen növelésére. Az előttünk álló fejlesztések eredményeként 1,3 millió sertés feletti vágási kapacitást szeretnénk elérni! A feldolgozókapacitásunkat is jelentősen növelni kívánjuk! Néhány, nagyon sikeres termék esetében akár ötszörözni is szeretnénk a kapacitásunkat.  

Új ötleteknél kis létszámú tesztekkel kezdenek

– Milyen most a sertéspiac helyzete Magyarországon?  

– Egyértelműen felfedezhető egy koncentráció a piacon, akár a termelőket, akár a vágóhidakat nézzük. Nyugat-Európában sokan leépítik a termelésüket. Igaz, a húsfogyasztás némileg csökken, de még mindig nem nehéz eladni a megtermelt mennyiséget, viszont mindezt eredményesen, magasabb hozzáadott értékkel megtenni már igazán kemény feladat. 

A 2024-es év nem feltétlenül a vágóhidak és a feldolgozók éve lesz. A termelők esetében pedig attól függ, milyen stratégiát választanak a beszerzéseknél, és milyen hatékonysággal dolgoznak. De összeségében a 2024-es év nem rossz év a sertéstermelőknek.

– Fontos kérdés a megfelelő takarmányozás. Az Agrofeed Kft.-vel mióta tart a kapcsolatuk? 

– Személyes kapcsolatban nagyjából azóta állok velük, amióta a szakmában dolgozom. Az előző munkahelyemen is túlnyomórészt az Agrofeeddel dolgoztunk. Amikor a Kometához és a Triagróhoz kerültem, ők már dolgoztak velük, és azóta is bővítjük az együttműködésünket minden területen. 

– Mi az, ami a legnagyobb biztonságot adja az önök részére ebben az együttműködésben?  

– Az emberek. Számomra az Agrofeed pár arcot, pár embert jelent, akikkel üzleti kapcsolatban állok. Tudom, hogy ha valamit megbeszélünk, akkor az úgy is lesz! Nem kell aggódnom amiatt, hogy ha változnak az üzleti körülmények, ezáltal az egyezségünk is változna. Szóval, nekem a legfontosabb a megbízhatóság és az, hogy kik állnak az Agrofeed mögött.  

– Hogy szoktak önök reagálni, amikor valami új terméket vagy technológiát szeretne az Agrofeed ajánlani? Ha van egy új kutatási eredmény, amit érdemes lenne kipróbálni, hogyan működik ez egy élő rendszerben?  

– Óvatosak vagyunk. Általában kicsiben próbáljuk ki először, és ha a kis létszámú teszteknél nem látunk kedvezőtlen jeleket, akkor lépünk tovább telepszintre. Utána értékeljük az eredményeket. 

Előfordul, hogy nem látunk különbséget, de ha többe kerül, akkor nehéz megérteni, miért éri meg. Ha a bekerülési költség magasabb, de hoz annyit, hogy fedezze az extra költséget, akkor számolunk vele. Nem vagyunk a túl sok kísérlet hívei, de ha a szakemberek meg tudnak minket győzni a számokkal, akkor nyitottak vagyunk a technológiai adaptációra.  

– Ha visszatekint az itt végzett munkára, mit tart a legnagyobb sikerének a cégnél? 

– Hogy mi az én legnagyobb sikerem? Erről inkább kérdezzük meg tulajdonosunkat! Giacomo Pedranzini: „Úgy gondolom, a legnagyobb siker, hogy egy kevésbé átlátható, nem túl profi szervezetből egy igazi elkötelezett és profi csapatot sikerült kialakítani, amely képes folyamatosan jó eredményt produkálni, még akkor is, ha a technológiai feltételek csak közepes szintűek. Ez azt jelenti, hogy nemcsak akkor tudunk jó eredményeket elérni, amikor minden feltétel optimális, hanem akkor is, ha a körülmények nem a legjobbak. Ezért gondolom, hogy ez a legnagyobb siker, amit Ákos segítségével elértünk.”  

Ez a munka teljes embert kíván, de amikor van egy kis szabadideje, mivel tud feltöltődni és lazítani? Mi az, ami új energiát ad?  

– A családom jelenti a legnagyobb kikapcsolódást, feltöltődést és motivációt. Két kislányom van, hat- és nyolcévesek. Nem esik messze az alma a fájától, mert imádják az állatokat, különösen a sertéseket. Bár a távolság miatt nem túl rendszeresen, de időnként bejönnek az istállóba. Élvezik az ott töltött időt, és már érdeklődnek a mezőgazdaság iránt. Emellett szeretek evezni – főként beltéri evezőpadon, mert nem mindig ideálisak a körülmények a szabadtéri evezéshez. Az országúti kerékpározás is nagy kedvencem.

Szerző: Fodor Mihály

A tojás világnapját ünnepelte a szakma

A tojás világnapját október 11-én pénteken ünneplik világszerte. A Baromfi Terméktanács éves rendezvénye ebben az évben is a rendkívül sokoldalú és tápláló tojásról szólt, kiemelve az emberi egészségre gyakorolt ​​egyedülálló táplálkozási előnyeit, valamint azt, hogy a különféle hátterű, kultúrájú és nemzetekből származó embereket összeköti.

A Holiday Innben tartott konferencián több értékes előadást hallhatott a szép számban megjelenő szakmai érdeklődő. Szó esett az aktuális madárinfluenza és vakcinázási helyzetről, a korai takarmányozás jelenétőségéről a tojótyúkok esetében, illetve a képalkotó vizsgálatok nyújtotta lehetőségekről a tojástermelésben. 

A rendezvény végén az Európai Tojás Kihívás eredményeiről és a tapasztalatokról is szó esett. Az Agrofeed ebben az évben is örömmel támogatta a színvonalas rendezvényt.

Tanulmány erősítette meg a H5N1 emlősök közötti terjedését

A Cornell Egyetem új tanulmánya bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a madárinfluenza madarakról tejelő szarvasmarhákra történő átterjedése több amerikai államban mostanra emlősökről emlősökre való terjedéssel is veszélyeztet.

„Ez az egyik első alkalom, amikor bizonyítékot látunk a H5N1 magas patogenitású madárinfluenza hatékony és tartós emlősök közötti terjedésére” – mondta Diego Diel a Cornell Állategészségügyi Diagnosztikai Központjának (AHDC) virológiai laboratóriumának igazgatója, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A vírus teljes genomszekvenálása nem mutatott ki olyan mutációkat a vírust illetően, amelyek a H5N1 fokozott átvihetőségét eredményezné az emberben, ugyanakkor az adatok egyértelműen bizonyítják az emlősről emlősre történő átvitelt, ami aggasztó, mivel a vírus alkalmazkodhat az emlősökhöz – tájékoztatott Diel.

Július végéig tizenegy emberi megbetegedést jelentettek az Egyesült Államokban, az elsőt még 2022 áprilisában, mindegyiket enyhe tünetekkel: négyet szarvasmarhatelepekhez, hetet pedig baromfitelepekhez kapcsolódóan, az elmúlt hetekben pedig Coloradoban is megjelent a járvány. A mostani fertőzöttek ugyanahhoz a törzshöz kapcsolódóan betegedtek meg, amelyet a tanulmányban a tejelő tehenekben keringő vírustörzsként azonosítottak, ami a kutatókat arra engedte következtetni, hogy a vírus valószínűleg azonos megyében lévő tejgazdaságokhoz kapcsolódik.

Bár a vírus képes megfertőzni az embereket és szaporodni bennük, a fertőzés teljesítménye alacsony.

„Az ad okot aggodalomra, hogy olyan lehetséges mutációk keletkezhetnek, amelyek az emlősökhöz való alkalmazkodáshoz, az emberekre való átterjedéshez és a jövőben az ember közötti lehetséges hatékony átvitelhez vezethetnek” – mondta Diel.

Ezért kritikus fontosságú, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a vírust az érintett állatokban és a potenciálisan fertőzött emberekben is – mondta Diel. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) több, a H5N1-vírus vizsgálatára irányuló programot finanszírozott, a termelők számára költségmentesen. Diel szerint a vírus további terjedésének megfékezéséhez korai tesztelésre, fokozott biológiai biztonságra és karanténra lenne szükség pozitív eredmények esetén.

Lengyelország: a tejipar jövedelmezősége nehéz helyzetbe került

„A nyerstejtermelés jövedelmezősége (Lengyelországban) a szakadék szélén táncol. Sok múlik azon, hogy a gazdák hozzáférnek-e a megfelelő mennyiségű és jó minőségű, saját előállítású tömegtakarmányokhoz, ami a növekvő állományok és a földéhség miatt inkább kivétel, mint szabály” – olvasható a Nagy-Lengyelországi Mezőgazdasági Kamara (WIR) nemrégiben kiadott jelentésében.

Az elmúlt két évben a lengyel tejipari csoportok többször is panaszkodtak a nehéz pénzügyi körülményekre, illetve a nyereségesség ingadozására. A WIR szerint az ágazat továbbra is a pénzügyi válság állapotában van, amely „túl sokáig tart”, fokozatosan erodálja a gazdaságok erőforrásait és megnehezíti a helytállást.

„Sajnos nincs kilátás a drámai helyzet javulására” – állapította meg a WIR.

Lengyelországban a nyerstej literenkénti átlagára 2,05 zloty (kb. 188 forint), bár az ár régiónként és vevőtől függően nagymértékben eltérhet. Legalább 2024 végéig nem várható jelentős emelkedés – állították a WIR elemzői.

„A lengyel tejiparra továbbra is nyomást gyakorolnak a magas energiaárak, a tejpor és a vaj alacsony világpiaci ára, valamint az erős zloty” – derült ki a WIR jelentéséből.

A globális helyzet nagyban meghatározza a tejipar alakulását Lengyelországban és az EU egészében – mondta Grzegorz Rykaczewski, a Bank Pekao SA elemzője. Rykaczewski szerint 2024 első negyedévében mintegy 1 százalékkal több nyers tejet szállítottak az európai gyárakba az előző évekhez képest. A tejtermelés növekedését elsősorban Franciaországban és Olaszországban regisztrálták. Írországban és Hollandiában csökkent a termelés.

„Mindezek fényében Lengyelország az élmezőnyben volt és 5 százalékos termelésnövekedésével az EU gazdasági motorja volt a vizsgált időszakban” – nyilatkozta.

A tej és tejtermékek iránti keresletet különösen a kínai piac – mint a világ legnagyobb importőre – helyzete határozza meg. Idén januárban és februárban a sovány tejpor, a vaj és a tejsavópor iránt gyengébb volt a kínai kereslet.

„Nagy kérdés, hogy a lakossági fogyasztás hogyan fog tovább alakulni Kínában, és hogy az értékesítés csökkenése felgyorsul-e az idén” – mondta Rykaczewski, hozzátéve, hogy mivel az első negyedévi fogyasztás elmaradt a várakozásoktól, ez sokkolhatja az egész világpiacot és nyomást gyakorolhat az árakra.