Az Animals tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hagymahéj, amely az élelmiszeripari hagyma feldolgozás mellékterméke, reményteljes természetes takarmány-adalékanyagként alkalmazható a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában, különösen a metánkibocsátás mérséklésére.
A kutatás célja az volt, hogy értékelje a hagymahéj különböző mennyiségű bekeverésének hatását kétféle takarmányozási stratégián belül: magas koncentrációjú, teljes értékű keveréktakarmány (TMR, tanulmánybeli rövidítése: HC) és magas rosttartalmú, kukoricaszilázs-alapú takarmány (HF) esetében. A vizsgálatban négy különböző hagymahéj-adagolási szintet alkalmaztak: 2,5%, 5%, 7,5% és 10%.
A kísérlet során értékelték a teljes gáztermelést, a metán, szén-dioxid, ammónia és kén-hidrogén koncentrációját, valamint a tápanyagok lebomlási arányát.
A HC étrend több gázt termelt, ugyanakkor kevesebb metánt, szén-dioxidot, ammóniát és kén-hidrogént eredményezett a magas rosttartalmú étrendhez (HF) képest. Minden hagymahéj-adagolási szintnél megfigyelhető volt, hogy a HF étrendnél nagyobb volt mind a négy vizsgált gáz koncentrációja.
A 2,5 %-os kiegészítés eredményezte a legalacsonyabb lebontható szárazanyag-mennyiséget a HC étrend esetében, míg a hagymahéj lineárisan növelte a lebontható savdetergens rost (ADF) arányát mindkét étrendben.
A legalacsonyabb illó zsírsav (VFA) és ecetsav szintet a HC étrendben az 5%-os kezelés mellett figyelték meg, míg az 5%, a 7,5% és a 10% esetében szintén alacsonyabb illózsírsav-koncentráció mutatkozott a HC étrendnél.
Az 7,5%-os kiegészítés fokozta a gázképződést, valamint a metán- és szén-dioxid-termelést a HC étrendben. Ezzel szemben az 5%-os kiegészítés adta a legalacsonyabb metánkibocsátást az HF étrend esetében. A kutatók következtetése szerint a hagymapehely 5 százalékos arányú bekeverése az optimális szint a HF étrendben, mivel ez csökkenti a bendőbeli metántermelést, miközben javítja a tápanyagok lebonthatóságát.
Az eredmények alapján a hagymapehely hozzáadása ígéretes stratégia lehet a bendőfermentáció hatékonyságának javítására, valamint a metántermelés csökkentésére, különösen a HF étrendek esetében.
Bár a pontosan javasolt adagolási szint nem egyértelmű, a 5–10%-os hagymahéj-kiegészítés a HF étrendben javította a tápanyag-lebonthatóságot, csökkentette a metántermelést, valamint növelte az összes illó zsírsav, az ecetsav és a propionsav szintjét.
A szerzők kiemelik, hogy további in vitro és in vivo vizsgálatok szükségesek a hatásmechanizmusok pontosabb megértéséhez, a hagymahéj hosszú távú hatásának értékeléséhez az állatok teljesítményére és a környezeti fenntarthatóságra, valamint annak megállapításához, hogyan lehet az eredményeket gyakorlatban is alkalmazható takarmányozási stratégiákká alakítani.
A 2025-ben több európai országban megjelenő száj- és körömfájás-kitörések olyan vírustörzsekhez köthetők, amelyek korábban Törökországban és Pakisztánban keringtek. Ezt az Európai Bizottság képviselői közölték egy olyan webináriumon, amelyen részt vettek a Rosszelhoznadzor (Orosz Állategészségügyi Felügyelet) és a VNIIZH (Orosz Állategészségügyi Kutatóintézet) szakértői is.
Az európai szakértők által szolgáltatott információk szerint a Németországban kimutatott vírus az O/ME-SA/SA-2018 genetikai vonalhoz tartozik, amely korábban Törökországban volt elterjedt. A Szlovákiából és Magyarországról származó vírusizolátumok pedig az O/ME-SA/Panasia2/ANT-10 alvonalhoz tartoznak, amely Pakisztánban keringett 2017–2018-ban. Ez arra utal, hogy a betegség több különböző csatornán keresztül jutott be az Európai Unió területére.
A webináriumon a kitöréssel érintett országok – Németország, Magyarország és Szlovákia – bemutatták az aktuális járványhelyzetről szóló összefoglalóikat. Németország nagyrészt visszanyerte FMD-mentes státuszát, kivéve a Berlin környéki védőkörzetet. Szlovákiában és Magyarországon a szokásos járványvédelmi intézkedéseket alkalmazták: megfigyelési zónák kijelölése, az érintett gócpontokban fogékony állatok sürgősségi vakcinázása, majd leölése, valamint az élőállat-mozgatás korlátozása.
Továbbá az EU úgy döntött, hogy a szokásos 3 és 10 km-es zónáknál nagyobb korlátozási övezeteket is bevezet. Az új zónatípus mind a tíz azonosított gócpontra vonatkozik, és a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének 8.8. fejezete alapján elszigetelési zónának (containment zone) minősül az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) besorolása szerint.
Első alkalommal került megrendezésre az Akvakultúra Expo a MA-HAL szervezésében, amelyen az Agrofeed Kft.-nek is lehetősége nyílt bemutatni tevékenységét. A rendezvény kiváló alkalom volt szakmai megbeszélésekre, találkozásokra kollégákkal, szakemberekkel, régi barátokkal. Köszönjük a meghívást!🐟
A Cargill Animal Nutrition and Health vállalat legfrissebb kutatása keretében több mint 400 ezer elemzést végzett több mint 150 takarmánygyárban, gazdaságban és tárolóhelyen világszerte, és megállapította, hogy a takarmányminták a minták 78%-a három vagy több mikotoxint tartalmazott, ami komoly kihívást jelent az iparág számára.
A kutatás szerint jelentős regionális eltérések voltak megfigyelhetők. Az európai adatok alapján Észak- és Kelet-Európában enyhébb ingadozásokat tapasztaltak, és a deoxinivalenol (DON) szintje is jelentősen alacsonyabb volt 2024-ben az egy évvel korábbi értékekhez képest. Ezzel szemben Dél-Európában az év végén hirtelen megemelkedett a DON, a fumonizin (FUM) és a zearalenon (ZEN) koncentrációja.
A vállalat hangsúlyozta, hogy adatbázisa a legnagyobb a piacon, így pontosabb regionális következtetések levonását teszi lehetővé. Ugyanakkor hozzátették: a mikotoxinszintek földrajzilag és időben is jelentősen eltérhetnek, ezért a pontos kockázatértékeléshez és megelőző intézkedésekhez elengedhetetlen a széles körű adatgyűjtés.
Clement Soulet, a Cargill mikrotápanyag- és egészségügyi megoldásokért felelős vezetője elmondta, hogy a takarmánybiztonság döntő szerepet játszik az állatok termelékenységének optimalizálásában, hiszen az egészséges állatok jobban teljesítenek: „Ez az adatbázis valós idejű, helyspecifikus kockázati információkat nyújt a termelőknek, lehetővé téve számukra, hogy proaktív döntéseket hozzanak állataik és gazdaságuk védelme érdekében.”
A vállalat egy olyan vizsgálatot is végzett, amely a DON mikotoxin hatását tanulmányozta a brojlercsirkék bélflórájának alakulására. Az eredmények szerint a DON-nal szennyezett takarmány megzavarja a hasznos baktériumok természetes szaporodását, miközben elősegíti a káros kórokozók – például a Campylobacter és a Salmonella – fennmaradását.
Egyes mezőgazdasági inputanyagokat mentesítenek attól a 10%-os általános vámtól, valamint a magasabb, viszonossági vámoktól, amelyeket Donald Trump amerikai elnök jelentett be a múlt héten – derült ki a Fehér Ház által közzétett 37 oldalas dokumentumból.
Trump április 2-án írta alá azt az elnöki rendeletet, amely szerint a külföldi kereskedelmi és gazdasági gyakorlatok nemzetgazdasági vészhelyzetet idéztek elő. Ennek részeként minden országra kiterjedő 10%-os vámtarifát vezet be, amely április 5-én lépett hatályba. Azokkal az országokkal szemben, amelyekkel az Egyesült Államok jelentős kereskedelmi hiányt mutat fel, magasabb, viszonosságon alapuló vámtarifák léptek életbe április 9-től.
A Fehér Ház dokumentuma szerint az alábbi tételek mentesülnek a vámok alól: állati vagy növényi eredetű zsírsavak; lizin; glutaminsav; kolin; bizonyos gyomirtó, rovarirtó, gombaölő és növényvédő szerek; etoxiquin; A-, B1-, B2-, B5-, B6-, B12-, C- és E-vitamin, valamint ezek származékai; atibiotikumok; állatgyógyászati vakcinák; bizonyos műtrágyák.
A múlt héten amerikai mezőgazdasági ágazati szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az új, általános és viszonossági vámok negatív hatással lesznek az amerikai mezőgazdasági termelőkre.
Az április 2-i bejelentést megelőzően a kormányzat tagjaihoz eljuttatott levelükben az agráripari szervezetek hangsúlyozták: „olyan kereskedelempolitikára van szükség, amely támogatja az amerikai mezőgazdasági termelés növekedését, valamint a gazdák, állattenyésztők, termelők és vidéki közösségek jólétét ebben a gazdaságilag nehéz időszakban.”
Bár a szervezetek támogatják a kormányzat azon célját, hogy igazságosabb kereskedelmi egyensúlyt érjen el, arra is figyelmeztetnek, hogy a további vámok „komoly megtorló intézkedéseket válthatnak ki az amerikai mezőgazdasági exporttal szemben”, és ezen intézkedések hatása az amerikai agrárvállalatokra „kulcsfontosságú szempont kell legyen a kereskedelmi döntések meghozatalakor.”
A Fehér Ház honlapján olvasható tájékoztatás szerint a nem vám jellegű kereskedelmi akadályok – amelyek célja az import vagy export mennyiségének korlátozása, valamint a hazai iparágak védelme – megfosztják az amerikai gyártókat attól, hogy viszonosságon alapuló módon hozzáférjenek más országok piacaihoz.
Július 4-én este óriási bulival kezdődött a háromnapos gyerekmulatság Győrben. Idén a gömbölyű és gyönyörű tematika jegyében hirdették meg a szervezők az eseményt, így a Radó-szigeten zajló megnyitót elöntötték a felfújható strandlabdák és buborékok.
A fesztivál koncepciója: a cél, hogy egy hétvégére játszótérré változzon Győr egész belvárosa. A Vaskakas Bábszínház tematikusan, művészeti áganként helyezi el a fesztivál programjait a győri belváros területén. Fontosnak tartják a „zöld gondolat” megjelenését a fesztivál egész területén, valamint egy tematikus helyszínen is.
Az Agrofeed ebben az évben is a kezdeményezés mellé állt, mert fontosnak tartja a gyerekek örömét, lelkesedését. Ezen a hétvégén a gyermekeké volt a város, amelynek a kulcsát a nyitókoncert előtt vehették át.
Az ellési bénulás (hypocalcaemia) a tejelő teheneknél jelentős gazdasági hatással van a tejtermelésre, a veszteségek évente gazdaságonként több ezer dollárra rúgnak.
A gazdák számára kihívást jelent a tünetmentes szubklinikai hypocalcaemia (SCH) azonosítása a szervizperiódusban lévő tehenekben, noha a tejminták SCH-monitorozása felgyorsíthatja a kezelést, és javíthatja a tejelő tehenek egészségét, termelékenységét és jólétét.
Az SCH akkor fordul elő, amikor a vér kalciumszintje a normális szint alá csökken, és ez a többször ellett tejelő tehenek közel felét, valamint az első borjasok negyedét érintheti. Az állapot károsítja az izmok és az idegek működését, ami a takarmányfelvétel csökkenéséhez, alacsonyabb tejtermeléshez és más betegségekre való fokozott fogékonysághoz vezet.
A jelenlegi diagnosztikai eszközök vérvételen és laboratóriumi elemzésen alapulnak, amelyek költségesek, időigényesek és a rutinszerű mezőgazdasági felhasználás szempontjából nem praktikusak. Az amerikai Virginia Tech Állatudományi Főiskola kutatói ezért egy attomoláris érzékenységű érzékelőt kívántak kifejleszteni, amely extrúziós 3D-nyomtatott érzékelőszerkezeteket használ, hogy kimutassa az ionizált kalcium és a foszfát szintjét a tejmintákban.
A 3D-nyomtatott érzékelő bonyolult mikroszerkezetekkel és egyedi ráncos felülettel rendelkezik, amelyet egy szilárd érintkezésű ion-elektron átalakító felhasználásával hoztak létre. Ezek az elemek növelik a felületet, lehetővé téve a tejionok gyors és rendkívül pontos kimutatását.
A diagnosztikai eszköz mindössze 10 másodperc alatt képes azonosítani az SCH-t attomoláris érzékenységgel, és a terjedelmes és drága laboratóriumi berendezésekkel ellentétben a Virginia Techen gyártott, szilárdtest funkcióval rendelkező érzékelő hordozható és beépíthető a fejőgépekbe vagy a gazdaságok csővezetékeibe. A gazdák mostantól a helyszínen is vizsgálhatják a tejmintákat, így nincs szükség invazív vérvizsgálatra vagy a minták laboratóriumba szállítására.
A Virginia Tech vezető kutatója, Azahar Ali szerint az innováció a tejipari diagnosztikában régóta fennálló hiányosságot hidal át:
„A gazdálkodók hagyományosan vagy a drága kereskedelmi analizátorokra, vagy a látható tüneteken, például gyengeségen vagy mozgási nehézségeken alapuló szubjektív értékelésekre támaszkodtak. Egyik megközelítés sem elegendő az SCH elég korai felismeréséhez ahhoz, hogy megelőzzék a szövődmények kialakulását. A 3D nyomtatott érzékelőnk nemcsak a korai felismerést teszi lehetővé, hanem mindenki számára elérhetővé teszi a fejlett diagnosztikához való hozzáférést is” – mondta Ali.
A témával kapcsolatos irodalom egyre terjedelmesebb, köszönhetően elsősorban a probléma nagyságának. Éghajlatunk folyamatosan változik, egyre melegebb nyarak adják fel a leckét szervezetünknek. Mi, emberek is egyre nehezebben viseljük ezt, haszonállataink viszont még nehezebben vészelik át ezt az időszakot.
A magas nyári hőmérséklet okozta problémák nagyon sokrétűek. Elsősorban a kocákkal hozzuk összefüggésbe ezt a sertéstartás eredményességét nagy mértékben csökkentő környezeti tényezőt, de a hatása sokkal összetettebb. Minden telepi szakember szembesül ilyenkor a növekvő koca elhullással, a vemhesülési és fialási arány csökkenésével, a fialás körüli problémák számának növelésével (nehéz ellés, halva született malacok száma emelkedik), és még sorolhatnám. Arról már valamivel kevesebb szó esik, hogy a malacoknak már születésük előtt „szembe kell nézniük” a hőstresszel, mivel ez már a vehem növekedését is negatívan befolyásolja. Az ilyen malacok születésüket követően érzékenyebbek, fogékonyabbak a betegségekkel szemben, kisebb a napi testtömeggyarapodásuk, sőt, a színhús termelésük is alacsonyabb.
A környezeti tényezők nyári változása minden korcsoportot érint, de bármely korcsoportról beszéljünk, a felmerülő problémák oka az, hogy az állatok a magas hőmérséklet miatt kikerülnek a komfort zónájukból. (Ez egyébként a sertés élete során folyamatosan változik, hiszen amíg a szopós malacnál 28-32 ⁰C, addig a kocánál ez 15-22 ⁰C körül alakul.) A magasabb környezeti hőmérséklet hatására felborul az állatok höegyensúlya, a hőtöbblettől szeretnének megszabadulni, ezért automatikusan beindulnak olyan fizikai és kémiai folyamatok, amik ezt a célt szolgálják. Többek között jól megfigyelhető ilyenkor, hogy a meleg hatására nő a légzésszám (20-30/percről 40-50/percre), az állatok igyekeznek növelni a padozattal érintkező testfelületüket, látványosan csökken a napi takarmány felvételük.
Az alacsonyabb napi takarmányfelvétel a szoptatás ideje alatt a legkritikusabb. Az előhasi kocáknál nagyobb problémát jelent, de a többször ellett kocáknál is megfigyelhető ilyenkor, hogy az állatok kevesebb tejet termelnek, nagyobb lesz a kondíció vesztésük, nehezebben fognak újra vemhesülni. Az alacsonyabb tejtermelés hatására a malacok választási súlya csökken, elkészülési idejük akár 5-7 nappal is kitolódik.
Mivel az energia deficit már a fialás körül kialakulhat, és a kocák kondíciója a szokásoshoz képest is nagyobb mértékben csökken, még inkább felértékelődik a flushing szerepe. A választási időszak utolsó napjaitól a búgatásig etetett dextróz, esetleg dextróz-halliszt keverék napi 20-30 dkg-os mennyiségben nagyon pozitív hatású.
A választás körüli problémák csökkentésében szintén pozitív hatás tapasztalható – a saját és a partner telepeinktől kapott visszajelzések alapján- a LIANOL-Ferti tabletta használatával.
LIANOL-Ferti tabletta kocáknak választás környékén
ELŐNYEI:
bakteriális fermentum
inzulinszerű növekedési faktor, mely támogatja a koca ivari működését
az ivarzás korábban és kifejezettebben jelentkezik, akár hőstressz esetén is!
lezsarolódott kocák esetén is stabilabb ivarzás és vemhesülés
csökkenő választás-bebúgás közötti intervallum
csökkenő visszabúgás
magasabb vemhesülési és fialási %, magasabb malacszámok
A hőstressz okozta problémák csökkentésében a jó klimatikus viszonyokkal rendelkező istállók kulcsfontosságúak. A kellően klimatizált, optimális hőmérsékletű fiaztató termekben nem, vagy csak jóval kisebb mértékben csökken a szoptató kocák takarmányfelvétele, a választott malacok súlya.
De akkor is vannak lehetőségeink a problémák csökkentésére, ha nem áll ilyen tartástechnológia a rendelkezésre:
Javíthatunk a helyzeten a napi etetések számának növelésével. Érdemes ilyenkor figyelembe venni, hogy a kocák a hűvösebb időszakban, elsősorban a kora reggeli órákban esznek a legszívesebben, ezért a legnagyobb takarmányadagot ekkor kell kijuttatnunk.
Felértékelődik ilyenkor az emberi jelenlét szerepe is, amely arra készteti a kocát, hogy felkeljen, egyen, majd szoptasson.
Folyamatos figyelmet igényel a takarmány minősége is, mivel a melegben könnyebben megsavanyodik, megromlik. Ezt el kell távolítani!
A víz fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni! A szoptató kocák napi vízigénye ebben az időszakban elérheti a napi 50-60 litert is. Ahhoz, hogy ezt az igényt kielégítsük, jó minőségű, ideális esetben15-16 ⁰C hőmérsékletű vizet kell biztosítani. Figyelni kell az önitatók átfolyási sebességére is, az optimális vízhozam 2-3 l/perc.
A nyári meleg az etetett takarmányokat illetően is komoly kihívást jelent. A receptúrák összeállításánál ilyenkor figyelembe kell vennünk a beltartalmi értékek mellett a takarmányok hőtermelő képességét is, vagyis azt, hogy ezek emésztése során az állat mennyi hőt termel. (A fehérjékben, rostokban gazdag takarmányok emésztése akár 20-30 %-kal nagyobb hőtermeléssel járhat, a zsírokban, szénhidrátokban gazdag takarmányokhoz képest.) Alacsonyabb hőtermelésű takarmányokat a gyakorlatban úgy tudunk készíteni, ha a takarmányok rost – és nyersfehérje tartalmát némileg csökkentjük, viszont növeljük a keményítő hányadot, a szintetikus aminosavak mennyiségét, vagyis igyekszünk „koncentrálni” a takarmányokat. Mindezt természetesen úgy, hogy közben alkalmazkodunk a telepen tartott genetika igényeihez is.
Számos nemzetközi és hazai kutatás foglalkozott és foglalkozik a nyári hőstressz okozta problémák csökkentésének takarmányozási lehetőségeivel. Tudjuk, hogy a különböző antioxidánsoknak (pl. E és C-vitamin), a betainnak, a szénhidrát bontó enzimeknek (NSP), a szerves mikroelemeknek (szerves Se) is fontos szerepe lehet ebből a szempontból. A lovászpatonai kísérleti telepünkön számos javaslatot mi is kipróbáltunk, vizsgálva elsősorban a kocák takarmányfelvételét, a malacok választási súlyát. Szintén több lehetőséget vizsgáltunk immár nagyüzemi keretek között Somogytarnócán. Részben a tudományos javaslatok, részben a saját tapasztalataink alapján állítottunk össze egy 0,5%-os kiegészítő takarmányt a vemhes és egy 1%-os kiegészítő takarmányt a szoptató kocák részére. Utóbbi esetében nagyon fontosnak tartottuk, hogy egy olyan speciális aromát is tartalmazzon a termék, amely a kocát a nagyobb takarmány felvételre ösztönzi.
Új Agrofeed javaslat a hőstressz kivédésére kocáknál:
Összetevő
Előnye
AS-69127 Nyári Szoptató koca takarmány kiegészítő 1.0%
AS-69128 Nyári Vemhes koca takarmány kiegészítő 0.5%
Cukor
Gyors energia
+
–
Természetes antioxidáns (polinfenolok)
A koca oxidatív állapotának javítása
++
++
C-vitamin
Hőstressz vitamin, csökkenti a szabad gyökök képződését
+
+
Betain
Vízvisszatartás, ozmotikus védelem
++
+
A hőstressz okozta gazdasági veszteségek jelentős része könnyen kiszámolható. A csökkenő értékesített malac/hízó mennyisége (a gyengébb vemhesülés eredményeként kevesebb malac fog születni), a romló takarmányozási fajlag, a nagyobb koca selejtezés, elhullás, mind-mind forintban kifejezhető veszteség. Ennek a csökkentése összetett feladat. Mi, az Agrofeed Kft takarmányozási, szaporodásbiológiai és állatorvosi szakemberei azon dolgozunk, hogy segítsünk ezeknek a veszteségeknek a csökkentésében.
A Kansasi Állami Egyetem (K-State) kutatói közzétették annak a tanulmánynak az eredményeit, amely egy látszólag egyszerű módját vizsgálja annak, hogyan lehetne az amerikai sertéságazat számára egy újabb védőréteget biztosítani a pusztító vírusos betegséggel szemben – írja a K-State Research and Extension hírszolgálata.
Jordan Gebhardt, a K-State sertéstenyésztési szakértője és állatorvosa elmondta, hogy a tudósok néhány hétköznapi háztartási tárgyat használtak fel, hogy teszteljék, mennyire képesek kimutatni az afrikai sertéspestis jelenlétét azokon a berendezéseken és felületeken, amelyeken a takarmányt szállítják.
Az afrikai sertéspestis vírus jelenlétének kimutatása az Egyesült Államokba érkező teherautók, szállító konténerek és egyéb anyagok felületén „egyszerű kutatási kérdésnek tűnik” – mondta Gebhardt – „de meglehetősen bonyolult, ahogyan ez történik”.
A kutatás, amely a K-State tudósai által Vietnamban végzett terepmunkából származik, a polimeráz láncreakció vagy PCR néven ismert diagnosztikai tesztekre támaszkodik, amelyek egy mintából származó DNS-t vagy RNS-t használnak a fertőző betegségek diagnosztizálására. A legtöbb esetben a PCR-teszt 24 órán belül megbízható eredményt ad, gyakran még gyorsabban.
A K-State tudósai egyszerű technikákra támaszkodtak a PCR-minták gyűjtéséhez. Gebhardt elmondta, hogy négy olyan anyaggal, amelyek bármelyik háztartásban megtalálhatóak (négyzet alakú pamutgéz, poliészter fülpucoló pálcika, szivacsos végű pálcika, száraz törlőrongy), olyan felületekről vettek kenetet, amelyek a takarmányokkal szoros kapcsolatba kerültek.
„Ha meg akarunk vizsgálni egy felületet – legyen az egy teherautó, egy szállítótartály vagy egy gazdaságban lévő felület –, tudnunk kell, hogyan vegyünk mintát arról a felületről, hogy aztán a lehető legjobb diagnosztikai eredményt kapjuk annak megállapítására, hogy jelen van-e a vírus vagy sem” – magyarázta Gebhardt. „Ezt a folyamatot környezeti mintavételnek nevezzük. A mai napig nem volt olyan erős, minősített kutatási projekt, amely nagyszerűen jellemezte volna azt az egyszerű kérdést, hogy mi a legjobb módja a minta gyűjtésének”.
A lengyel sertéságazat általános hangulata meglehetősen nyomasztó – mondta Bartosz Czarniak, a lengyel sertéstenyésztők szövetségének (Polsus) szóvivője a Cenyrolnicze helyi hírügynökségnek.
December utolsó heteiben a sertéshús ára Lengyelországban stagnált. „Tudom, hogy azok számára, akik fellendülésre számítottak, ez sovány vigasz, de ha megnézzük, mi történik jelenleg a piacon, akkor ez valójában jó hír” – mondta Czarniak.
Czarniak arra utalt, hogy jó néhány hizlaló gazdaság, amely a jobb árak reményében import malacokat vásárolt, most veszteséggel kénytelen eladni a sertéshúst. Az árak még nem érték el a kívánt szintet, mivel a lengyel és általában az európai sertéshús iránti kereslet a külföldi piacokon csökken. „Az európai sertéshús a legdrágábbak között van a világon – ha nem a legdrágább –, ezért csökken az export” – mondta.
Az EU sertéságazata egyre inkább veszít a világpiacon. Minden jel arra mutat, hogy 2024-ben az Egyesült Államok megelőzi az Európai Uniót, és a világ legnagyobb sertéshúsexportőre lesz – értett egyet Dr. Jakub Olipra, a Credit Agricole Polska Bank közgazdásza.
Czarniak szerint Lengyelországnak a saját tenyésztését kell fejlesztenie, hogy a sertéságazat általános jövedelmezőségét növelje. „A hazai piac import malacoktól való függése egyértelműen megviseli a piacot, ezért gondoskodnunk kell a hazai kocaállományról” – mondta Czarniak. „Véleményem szerint a tenyésztő farmok újjáépítésére kellene összpontosítanunk. Különösen, ha megnézzük az EU jóléti politikáját. Az állatszállítási idő korlátozása még mindig a levegőben lóg. Ez továbbra is nagy kockázati tényező a piacon malacokat kereső hizlaló farmok számára. Törekednünk kell a saját malactermelésünk újjáépítésére” – csatlakozott az állításhoz Dr. Olipra. „A saját malactermelésünk nélkül, a Dániából származó importtól való ilyen nagyfokú függőség mellett nehéz akár csak beszélni is az élelmezésbiztonságról”.
