Skip to main content

Szerző: c001os

A Fülöp-szigetek ASP elleni vakcinázást vezet be a kereskedelmi gazdaságokban

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A fülöp-szigeteki mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy az egész országra kiterjeszti a kormány által ellenőrzött afrikai sertéspestis (ASP) elleni vakcina bevezetését.

„Az oltási programból a nagy gazdaságok és a kisebb állományok is profitálhatnak” – jelentette a Fülöp-szigeteki Hírügynökség (PNA). A gazdaságoknak írásban kell kérniük a minisztériumnál a kampányhoz való csatlakozást. Ezután a hatóságok meglátogatják a sertéstelepeket, hogy felmérjék a biológiai biztonsági előírásokat a vakcinázásra való felkészülés érdekében.

A PNA szerint az ASP elleni oltási kampány egyik akadálya a mintavételi és vizsgálati kapacitások hiánya. A vakcinákat csak olyan egészséges (hathetes vagy annál idősebb) sertéseknek lehet beadni, amelyeknek negatív lett az ASP-tesztjük. Ehhez vérmintákat kell gyűjteni és vizsgálni, és nincs elég akkreditált laboratórium, amely képes lenne ezeket és az oltás után meghatározott időközönként végzett utóellenőrzéseket elvégezni.

Ami Európát illeti, Németországban a vaddisznóállomány ASP-fertőzöttsége a nyári hónapok óta folyamatosan magas – jelentette a Schweine portál október végén. Július óta a megerősített esetek száma havonta 100 körül mozog, ami jóval magasabb az év elejihez képest.

Október közepén nyolc európai államban szintén további ASP-fertőzést igazoltak a vaddisznókban – derült ki az Európai Bizottság (EB) állatbetegségeket figyelő rendszeréből. Lengyelország és Németország 39, Lettország 29, Bulgária 13 új esetet regisztrált október végén, ugyanakkor kisebb számokról érkezett jelentés Magyarország, Olaszország, Litvánia és Szlovákia esetében is. 2024-ben eddig a régió 21 országa összesen 5299 ASP-járványkitörést erősített meg az EB-nak. Összehasonlításképpen: az EB 2023 egészében több mint 7900 kitörést regisztrált ebben a kategóriában a régió 20 országa esetében. Házisertésekben összesen 657 járványkitörést regisztráltak 15 régiós országban – a tavalyi év egészében 16 ország összesen 4513 ASP-járványról számolt be. Járványkitörésről számoltak be többek között Olaszországból (Lombardia tartomány), Szerbiából, Romániából és Ukrajnából is. 

Veszélyes pulykabetegségre keresnek kezelési módot Amerikában a fertőződés vizsgálatával

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A hisztomonadózis állományokon belüli terjedésének megértése jobb megelőző intézkedéseket eredményezhet a halálos pulykabetegséggel szemben. Jelenleg nincs engedélyezett kezelés a hisztomonadózis, más néven feketefej-betegség vagy a pulyka fertőző vakbél- és májgyulladása megelőzésére, kezelésére vagy ellenőrzésére az Egyesült Államokban. Az egysejtű parazita által okozott betegség enyhítésére használt két terápiás gyógyszercsoportot is betiltották az élelmiszercélú állatoknál való használatra a rákkeltő szermaradványokkal kapcsolatos aggodalmak miatt.

A betegség fő vektora a Heterakis gallinarum nevű bélféreg, de nem világos, hogy a fonálféreg parazita hogyan jut be a szervezetbe, hogy terjessze a betegséget. A fertőzés átvitelére vonatkozó legnépszerűbb elmélet jelenleg a kloákán keresztüli megfertőződés. A parazita a madár emésztőrendszerének alsó szakaszába parazitát tartalmazó bélsárral vagy a fertőzött gazdaállat kloákájával való érintkezés útján jut be. Nem világos azonban, hogy a betegség átviteléhez szükséges-e a H. gallinum jelenléte, vagy elegendő a kloakális érintkezés.

Danielle Graham, az Arkansasi Egyetem baromfi-egészségügyi kutatója, és Zhicheng Dou, a Clemson Egyetem docensének korábban megállapították, hogy a betegségért felelős egysejtű egyik törzse, a H. meleagridis cisztaszerű struktúrákat képez a pulyka emésztőrendszerében. Ezeket a cisztaszerű struktúrákat fogják vizsgálni az Arkansasi Egyetem szövetségi finanszírozással induló öt éves kutatási projekjében.

„Az ilyen struktúrák kialakulása ellen ható terápiás szerek kifejlesztése kulcsfontosságú lehet a hisztomonadózis megfékezésében, de először az átvitelt kell megfelelően megérteni” – mondta Graham.

„Tovább fogjuk pontosítani, amit már in vitro elvégeztünk, megerősítjük in vivo, majd pedig megnézzük, hogy azonosítani tudjuk-e a cisztaszerű képződményen belül azokat a célpontokat, amelyek potenciális gyógyszercélpontként szolgálhatnak” — tette hozzá.

Baromfitrágyából energiaforrás

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A Nemzetközi Tojásbizottság (IEC) idei konferenciáján fontos szerepet kaptak az olyan lehetőségek, amelyek csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, biztosítják a megújuló energiát, valamint jövedelemszerzési forrást biztosítanak a termelők számára.

James Corbett, a Ridgeway Foods Group ügyvezető igazgatója szeptember közepén Velencében megrendezett konferencián szót ejtett a baromfi alomtrágya kezeléséről, amely egyes termelők számára jelentős költséget okozhat, míg mások kiegészítő bevételi forrásként számolhatnak vele.

Az Egyesült Királyságban a baromfitrágya piaci értéke átlagosan 10–15 font (5–7 ezer forint) tonnánként a növénytermesztésben felhasználható nitrogénműtrágya helyettesítési értékében, míg más országokban a termelőknek ki kell szárítaniuk és pellettálniuk kell a trágyát, mielőtt az elhagyja a gazdaságot. Felhasználás vagy éppen eladás előtt gyakran tárolni kell, a tárolás pedig azt jelenti, hogy a vízszennyezés megelőzése érdekében ki kell építeni az infrastruktúrát és meg kell szüntetni a vízszennyezést.

Corbett feltette a kérdést, vajon a gazdák valóban képesek kihozni a legtöbbet a baromfialomból. Vállalata sikeresen miniatürizálta és szabadalmaztatta a fluidágyas égetést, amely a kezeletlen baromfitrágya megbízható elégetésére szolgál, és így helyben felhasználható hőt és villamosenergiát termel. Továbbá kifejtette, hogy a technológia jelentős számú üzemórán át bizonyította sikeres működését, és már 14 egységet telepítettek baromfi- és tojótelepekre az Egyesült Királyságban.

A technológia a hő mellett értékes, magas P- és K-tartalmú szerves trágyát is előállít, és Corbett elmondta, hogy jelenleg olyan megoldásokon dolgoznak, amely a kommunális szennyvíziszapot, a hús- és csontlisztet, valamint az anaerob emésztőrendszerekből származó anyagot is képes feldolgozni.

A tyúktojás, mint potenciális metánkibocsátás-csökkentő megoldás

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

A metáncsökkentő takarmány-adalékanyagok világa kifejezetten csúcstechnológiás fejlesztéseket tartalmaz. A Floridai Egyetem által vezetett új kutatási projekt célja azonban az, hogy kiderítse, vajon egy viszonylag egyszerű eszköz – a tyúktojás – nem jelent-e olcsó megoldást a szarvasmarhatenyésztők számára.

A Floridai Egyetemen végzett korai kísérletek bebizonyították, hogy a speciálisan kezelt tojások etetése az Angus keverék tinókkal valóban csökkentheti a metántermelést a bendőben. A kutatók kezdetben a csirkéket kétféle, a bendő metántermeléséért felelős mikroorganizmus ellen oltották be. Az e csirkék által termelt tojások a célzott törzsek elleni antitesteket tartalmaztak; a tojások elfogyasztása pedig olyan reakciót váltott ki a szarvasmarhákban, amely a jelek szerint csökkenti a metántermelést.

Nicolas DiLorenzo, a Floridai Egyetem oktatója és a tanulmány egyik szerzője megjegyezte, hogy a tanulmányban szereplő célmikroorganizmusok archeafajok, amelyeket gyakran ősbaktériumként emlegetnek, noha technikailag az mikroorganizmusok külön csoportját alkotják.

Az elképzelés, hogy a tyúktojás segítségével vigyék át az immunitást egyik fajból a másikba, nem teljesen új. Maga DiLorenzo 2002 óta foglalkozik ezzel a technológiával mesterképzési témavezetőjének javaslatára. Korábban már kísérletezett azzal, hogy tyúktojást használjon szarvasmarhák acidózisának és májtályogjának kezelésére. DiLorenzo elmondta, hogy a szarvasmarhák bélrendszeri metánkibocsátásának problémája is már hamar felkeltette az érdeklődését. Elmondása szerint a jelenlegi projekt gyakorlatilag egyesíti a két érdeklődési területet.

Bár a kereskedelemben már kaphatók metángátló takarmány-adalékanyagok, DiLorenzo szerint a metántermelő organizmusok elleni antitestek átvitelére szolgáló tojások felhasználásának ez a módszere nagyon versenyképes költségűnek bizonyulhat. Más fajok – például sertések – esetében is hatékonynak bizonyulhat, és más, például az ammóniakibocsátással összefüggésbe hozható mikrobák ellen is alkalmazható.

Az antitestek hatásmechanizmusának vizsgálata is része lesz az USDA támogatásával, az Auburn Egyetemmel és a Clemson Egyetemmel együttműködésben végzett ötéves kutatásnak, mondta DiLorenzo. Kutatócsoportjának közvetlen fókuszában azonban egy olyan kísérletsorozat áll majd, amelynek célja annak megállapítása, hogy az antitestekkel töltött tojások hatással vannak-e a húshasznú és tejelő szarvasmarhák termelékenységére.

Úttörő projekt: takarmány előállítása üvegházhatású gázokból

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Két mikroorganizmus – egy baktérium és egy alga – együttesen a szén-dioxidot és a metánt fehérjében gazdag biomasszává képes átalakítani. A felfedezés hatására az új-zélandi Elsődleges Ipari Minisztérium (MPI) támogatta az Upflow-t és partnereit a kutatás továbbfejlesztésében.

A négyéves projektre szánt közel 5 millió dolláros támogatás a világon elsőként fog úttörő szerepet játszani a biomassza gázokból és robusztus mikroorganizmusokból történő előállításában, amelyek a geotermikus területeken uralkodó szélsőséges körülmények között is jól érzik magukat.

A biomassza akkor keletkezik, amikor a mikroorganizmusokat a geotermikus erőművekből – például az Északi-sziget középső részén található áramtermelő erőművekből – származó üvegházhatású gázokkal „etetik”. A termelt biomassza számos potenciálisan kereskedelmi szempontból értékes összetevőből áll, többek között állati takarmánynak szánt fehérjéből.

A korai szakaszban lévő kutatások ígéretesnek tűnnek. A Canterbury Egyetem által kifejlesztett ipari biotechnológiai eljárás alapvetően egy metánfaló baktériumot és egy szén-dioxidot fogyasztó mikroalgát használ a gázok megkötésére és a növekedéshez szükséges táplálékforrásként való felhasználásra. Az újszerű eljárás fehérjében gazdag biomasszát állít elő. Ennek takarmány-összetevőként, emberi táplálkozásra, illetve nagy értékű tápanyagok vagy pigmentek előállítására való felhasználását is vizsgálják.

Steve Penno, az MPI beruházási programokért felelős igazgatója szerint ezt a projektet különösen izgalmas volt támogatni: „Ha sikerrel jár, ez egy új biomassza alapanyagokat gyártó új-zélandi ipar kezdetét jelentheti, amely 2045-re évi 500 millió dollár értékűre becsülhető, és új, szakképzett munkahelyeket hoz létre. Ez csökkentené az importált állati takarmánytól való függést és dekarbonizálná ezeket az iparágakat, miközben a rendszert alkalmazó geotermikus vállalatok szén-dioxid-kibocsátási költségeit is csökkentené.”

„Fel kell készülnünk”: tesztet fejlesztettek a japán agyvelőgyulladás vírusára

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

Amikor a sertések járványos hasmenésének vírusa (PEDV) 2013-ban megtámadta az amerikai sertésállományokat, az Iowa Állami Egyetem (ISU) állatorvosi diagnosztikai laboratóriuma – amely az ország legnagyobb sertésbetegségekkel foglalkozó ilyen kutatóintézménye – nagy kapacitású teszt kidolgozására törekedett, hogy lépést tartson a járvány kitörésével. Akkor rohanniuk kellett a nagy esetszámok után, ami számos tanulsággal szolgált a kutatók számára.

Részben ez az oka annak, hogy az ISU kutatói diagnosztikai tesztet fejlesztettek sertések számára a japán agyvelőgyulladás vírus (JEV) kimutatására, amely egy Délkelet-Ázsiában gyakori, szúnyogok által terjesztett betegség, amely az Egyesült Államokban még nem jelent meg.

A JEV azután vált kiemelt prioritássá, hogy 2022-ben Ausztráliában is elterjedt, ami arra késztette a Swine Health Information Centert (SHIC) – amely egy sertésiparági szereplők által finanszírozott, sertésbetegségek megfigyelésével megbízott szervezetet –, hogy finanszírozza a JEV-re vonatkozó valós idejű polimeráz láncreakció (PCR) teszt kifejlesztését, amely ugyanaz a genetikai alapú szűrési módszer, amelyet a COVID-19 diagnosztizálásának aranystandardjának tekintenek.

A SHIC szerint, ha egy esetleges járvány kitörésekor rendelkezésre áll egy szövetségi szinten jóváhagyott JEV-teszt, az jelentősen enyhítheti a károkat. Ezek egyébként a szervezet becslései szerint akár 1–2 százalékos visszaesést, és akár 612 millió dolláros gazdasági veszteséget is okozhatnak az amerikai sertésszektorban.

Bár a sertéseknél a JEV legtöbbször enyhébb tünetekkel jár, neurológiai és szaporodási problémákat is okozhat. A JEV ugyanakkor más állatokra, köztük az emberekre is veszélyt jelent. Fertőzött embereknél súlyos tünetek ritkán jelentkeznek (a WHO szerint a 250-ből 1 esetben), viszont, ha kialakulnak, akkor a halálozási arány eléri a 30 százalékot. Az Iowa Állami Egyetemen kifejlesztett teszt, amely a JEV mind az öt genotípusát képes kimutatni, embereknél is használható – mondta Rahul Nelli, a kutatás vezetője.

A rost típusa és forrása befolyásolhatja a sertések kibocsátását

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

Elvira Sattorova, az Aarhusi Egyetem kutatója szerint, mivel a sertések egyedenként kevesebb metánt bocsátanak ki, mint a szarvasmarhák, a sertések kibocsátása nem kapott akkora figyelmet a tudományos szakirodalomban. Sattorova szerint azonban a sertéstenyésztés kumulatív hatása aggodalomra ad okot a nagyobb sertésállománnyal rendelkező országokban, köztük Dániában. A tudósok pedig még mindig nagyon keveset tudnak azokról a mozgatórugókról és ellenőrzésekről, amelyek minimalizálhatják a sertésekből származó metánkibocsátást.

A Sattorova kutatócsoportjának első tanulmánya, amely a tervek szerint az Animal Feed Science and Technology októberi számában jelenik meg, rámutat az étrend lehetséges hatására. A vizsgálatban a nagyobb mennyiségű cukorrépapépet tartalmazó táppal etetett hízók és kocák több bélrendszeri metánt termeltek, mint a hagyományos vagy a nagyobb mennyiségű búzakorpát tartalmazó táppal etetett állatok. A cukorrépapép több oldható rostot tartalmaz, míg a búzakorpa több oldhatatlan rostot – magyarázta Sattorova. Az oldható rostokat a legtöbb állat vélhetően könnyebben erjeszti, ami a sertések esetében nagyobb metánkibocsátást eredményez.

A vizsgálat most csak az emésztőrendszerből származó kibocsátásra összpontosított, és nem vette figyelembe a trágyából származó kibocsátással kapcsolatos lehetséges szempontokat. Sattorova csoportjának jövőbeli munkája figyelembe fogja venni a trágyát és más, a sertéstenyésztésből származó kibocsátásokhoz hozzájáruló tényezőket is, elmondta, hogy az első tanulmányban a rostokra akartak összpontosítani, mivel egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a különböző típusú és mennyiségű rostot tartalmazó melléktermékek sertéstápokban való felhasználása iránt.

A melléktermékek felhasználását általában az állattenyésztés fenntarthatóbbá tételének eszközeként tartják számon. A sertések emésztőrendszeri kibocsátására vonatkozó jobb adatok nélkül azonban nehéz bizonyossággal megmondani, hogy az étrend megváltoztatása nettó hasznot eredményez-e a bolygó számára, mondta Sattorova.

Több mint négyezer kiállító az Eurotieren

Írta: c001os Dátum: Kategória: Vállalati hírek.

Az EuroTier a professzionális állattenyésztés vezető nemzetközi szakkiállítása. A globális állattenyésztési iparág vezető innovációs platformja áttekintést nyújt az innovációkról és a kialakult szabványokról. Válaszokat és megoldásokat kínál a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.

A kiállítás ebben az évben november 12-15. között került megrendezésre, több mint 4000 kiállítóval, 22 csarnokban. Az „Megújítjuk az állattenyésztést” vezértéma keretében a szakkiállítás bemutatta a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztés legújabb fejlesztéseit. A szakmai program olyan témaköröket is érintett, mint a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítése és a gazdaságban történő vágás, emellett számos takarmányozási téma is a program részét képezte. A DLG standján hallhatóak voltak előadások és szakértői beszélgetések többek között a fenntarthatóság, az állatjólét, a digitalizáció és a fiatal tehetségek támogatása témakörökben.

„Szakértői színpadok” tejtermelők és húsmarhatartók számára

Az EuroTier 2024 több szakértői színpada foglalkozott a tej- és marhahústermeléssel, ahol gyakorlati információkat és aktuális projekteredményeket mutattak be a kiállítás alatt. A „TopTierTreff” a csúcsgenetika nemzetközi piactere a 11-es csarnokban kapott helyet, ahol a tej- és húsmarhaágazat vezető német és nemzetközi tenyésztővállalatai és szervezetei mutatják be a tenyészállataikat.

Az Agrofeed színvonalas megjelenéssel képviselte magát

Cégünk ebben az évben már ötödik alkalommal vett részt a szakkiállításon. Mint minden évben, most is exkluzív standdal, finom magyaros falatokkal, frissítőkkel vártuk partnereinket, beszállítóinkat a 20-as csarnokban. A négy nap alatt közel ezer látogatót fogadhattunk és fehér asztal mellett folytattunk kellemes, hasznos beszélgetéseket. Minden kollégánknak köszönjük az aktív részvételt, két év múlva újra találkozhatnak velünk!

India az állattenyésztésben használt fontos antibiotikumok betiltását fontolgatja

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

Kétféle antibiotikum gyártása, behozatala és forgalmazása a jövőben tilalom alá eshet az indiai haszonállatoknál történő felhasználás tekintetében – írja az Economic Times. A két gyógyszer – a klóramfenikol és a nitrofuránok csoportja – az embereknél a baktériumok által okozott húgyúti fertőzések fontos gyógymódjait jelenti.

A forrás szerint a kormány az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) és az antibiotikumok hatékonyságának ebből eredő csökkenését az emberi gyógyászatban az antibiotikumok túlzott használatára vezeti vissza a haszonállatok takarmányában.

Az indiai Bengaluruban 2024 júniusában megrendezett EuroAsia 2024 konferencián több intenzív ellátással foglalkozó egészségügyi szakértő is figyelmeztetett az AMR „jelentős és egyre növekvő fenyegetésére” az országban. Becslések szerint az AMR már most is évente 1,2 millió indiai ember haláláért felelős. A BW Healthcare World szerint ez 2050-re évi 10 millióra emelkedhet. Emellett a várható következmények között más kedvezőtlen egészségügyi eredményekkel és hosszabb kórházi tartózkodással is számolnak.

A humán orvostudományból érkező több előadó is kiemelte, hogy az antibiotikumokkal szembeni fokozottan felelősségteljes bánásmódra, jobb felügyeleti rendszerekre és hatékonyabb megelőző intézkedésekre van szükség az antibiotikum-rezisztens „szuperbaktériumok” terjedésének megállítása érdekében. Az Economic Times beszámolója szerint több szakértő is aggodalmát fejezte ki az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő használata miatt Indiában.

Komoly finanszírozással indul az ír egyetemi projekt az üvegházhatású gázok csökkentésére

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

A Galwayi Egyetem 1,4 millió eurós támogatást kapott egy kutatási konzorcium vezetésére, amelynek célja az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére irányuló úttörő mezőgazdasági megoldások kutatása.

A Teagasc vállalat, az észak-írországi székhelyű Agri-Food and Biosciences Institute (AFBI) és az Ír Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége az egyetem tudósaival együttműködve a szarvasmarhák és juhok metánkibocsátásának csökkentését célzó élvonalbeli technológiák és gazdálkodási innovációk kombinációjának tesztelését és értékelését fogja átfogó módon vizsgálni.

Metáncsökkentés a legeltetési rendszerekben (Methane Abatement in Grazing Systems, MAGS) nevű projekt a takarmányozásra, a tenyésztésre és a trágyakezelésre vonatkozó megoldások értékelésére összpontosít.

Célja, hogy a leghatékonyabb takarmányadalékokat alkalmazzák, miközben a hosszú távú hatás érdekében javítják azok összetételét, újszerű genomikai tenyésztéssel és trágyakezeléssel kombinálva. A tudományos elemzés a Teagasc Signpost programján keresztül azonosítja a stratégiák legjobb kombinációit, amelyeket az ír sziget két felének gazdaságaiban lehet alkalmazni.

A mezőgazdaság az ír üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 37 százalékáért felelős. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig 25 százalékkal csökkenti ezeket a mezőgazdasággal kapcsolatos kibocsátásokat, beleértve a mezőgazdasági metán ajánlott 10 százalékos csökkentését is.

A mezőgazdasághoz kapcsolódó kibocsátás mintegy 70 százalékát a metán teszi ki, amely elsősorban az állatok bélrendszerében a takarmány bendőben történő erjedése során keletkező metánból származik, míg a trágyából és a hígtrágyából származó metán a harmadik legnagyobb mértékben járul hozzá a mezőgazdasági üzemek kibocsátásaihoz.