Szerző: c001os

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) felfüggeszti a magas patogenitású madárinfluenza tesztelésének fejlesztésére irányuló törekvéseit, miután a szövetségi egészségügyi minisztérium (HHS) több részlegénél létszámcsökkentéseket hajtottak végre – számolt be a Reuters.

A „Több laboratóriumot érintő összehasonlító vizsgálat a magas patogenitású madárinfluenza kimutatására” elnevezésű program indulását eredetileg áprilisra tervezték, azonban a hónap elején felfüggesztették, mivel az FDA emberi élelmiszer-programjának létszámleépítései következtében nem maradt elegendő tudományos és tesztelési kapacitás a program támogatására – derült ki egy, a Reuters birtokába került e-mailből. 

A programban több mint 40 laboratórium vett volna részt, az FDA és a mezőgazdasági minisztérium (USDA) országos laborhálózata mellett magánpiaci szereplők is.

Februárban történt az eset, hogy az USDA tévedésből elbocsátott több alkalmazottat, akik a szövetségi kormány HPAI-járványra adott válaszlépésein dolgoztak. A minisztérium akkor jelezte, hogy gyorsan dolgozik a téves elbocsátások visszafordításán, de egyelőre nem világos, hányan tértek már vissza az USDA kötelékébe.

A HHS március 27-én jelentette be, hogy átszervezés keretében tízezer fővel csökkenteni fogja a teljes munkaidős alkalmazottak számát, mely lépés nyomán évi 1,8 milliárd dollár megtakarítással számolnak. A leépítések április első hetében kezdődtek. Az elbocsátott szakemberek között az FDA Állategészségügyi Központjának (CVM) több mint 140 vezetője és munkatársa is szerepel, köztük számos állatorvos is – derül ki több beszámolóból.

„A mostani leépítéssel érintett részlegek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint például a gyógyszerellátás, az antimikrobiális rezisztencia, az állati és emberi élelmiszerbiztonság, a betegségek elleni védekezés (beleértve, de nem kizárólagosan, a madárinfluenzát), a nemzetközi kereskedelem, és sok más terület” – mondta Dr. Sandra Faeh, az Amerikai Állatorvosok Szövetségének elnöke.

„Az ezekben az irodákban dolgozó állatorvos kollégák munkája kulcsfontosságú az állatgyógyászat biztonságos és hatékony gyakorlása, végső soron pedig az állatok és a lakosság egészségének védelme szempontjából.”

Új lendületet kapott az a törekvés, hogy a szénből előállított metanolt fenntarthatóbb fehérjeforrássá alakítsák takarmányozási céllal. Mindez a Bill és Melinda Gates Alapítvány által nyújtott 1,7 millió dolláros támogatásnak köszönhető.

A támogatást az Albertai Egyetem kutatócsoportja kapta, akik a Cvictus nevű startup vállalkozással együttműködve dolgoznak egy ehető, szénből előállított fehérje piacra juttatásán, amely kiválthatja a kevésbé környezetbarát takarmányösszetevőket. Céljuk az egysejtfehérje (SCP) előállításához szükséges technológia továbbfejlesztése. A projekt új életre kelti azt a technológiát, amelyet Európában már négy évtizeddel ezelőtt kifejlesztettek és jóváhagytak.

Az SCP egy tápanyagban gazdag, alacsony költségű alternatívája a hallisztnek és a szójadarának. David Bressler vezető kutató szerint ez a technológia több szempontból is forradalmi megoldást jelenthet:

„Az egysejtfehérje-technológia számos előnnyel jár, amelyek gyökeresen megváltoztathatják a kanadai mezőgazdaság arculatát. Ez egy lehetőség arra, hogy sokkal fenntarthatóbb, olcsóbban előállítható, kisebb szénlábnyomú, és ipari méretekben is előállítható alapanyagot termeljünk.”

A Cvictus egy szabadalmaztatott eljárással dolgozik: mélyen fekvő kőszénrétegekből vonják ki a hidrogént bányászás nélkül, majd ebből metanolt állítanak elő. Ezt követően a metanolt egysejtehérjévé alakítják át takarmányozási céllal. A visszamaradó szenet visszajuttatják a föld alá, így az nem kerül a légkörbe.

Brett Wilcox, a Cvictus vezérigazgatója így nyilatkozott: „Alberta hatalmas energiaforrásokkal rendelkezik, így ha ezekből a szénhidrogénekből fehérjét tudunk előállítani, azzal képesek lehetünk ellátni nemcsak Kanada, hanem a világ nagy részének takarmánypiacát is.”

Az SCP metanolból származik, amelyet a kőszén hidrogén- és széntartalmából nyernek. A metanolon baktériumokat tenyésztenek, ezeket később begyűjtik, szárítják és takarmánnyá feldolgozzák.

Wilcox szerint az SCP nemcsak tápanyagokban gazdagabb, hanem környezetkímélőbb is, mint a szójaliszt előállítása, amely nagy volumenű, intenzív mezőgazdasági műveleteket igényel.

A kifejlesztett fermentációs eljárás egy olyan baktériumtörzsön alapul, amelyet eredetileg az Egyesült Királyságban izoláltak és hasznosítottak kereskedelmi célra az 1970-es és 1980-as években. Akkoriban az így előállított SCP-t tanúsították, és Európában tömegesen gyártották takarmányként, ám a magas metanolárak miatt háttérbe szorult.

A Gates-alapítvány támogatásával a közelmúltban a Zijlstra által vezetett takarmányozási kísérletek is elkezdődtek. A termelés jelenleg felfutóban van: több száz kilogramm porított SCP készül, amelyet a következő két évben sertés- és baromfitakarmányba keverve fognak tesztelni.

Kína várhatóan körülbelül 3 millió tonna amerikai szóját fogad április-május folyamán – derítette ki a Reuters kereskedelmi forrásokból és hajózási adatokból. Ez annak ellenére is így van, hogy az amerikai termékekre kivetett új, magasabb vámok súlyosan akadályozhatják az ország legnagyobb volumenű amerikai mezőgazdasági importcikkének beáramlását.

A szállítmányok többségét az állami készletkezelő vállalat, a Sinograin vásárolta meg – állítják az ügyet ismerő források, hozzátéve, hogy a cég valószínűleg megfizeti a magasabb vámokat, de a hazai piacon kénytelen lesz kedvezményes áron értékesíteni a terméket, mivel az olcsóbb brazil szója komoly versenytársnak számít. Brazília jelenleg a világ legnagyobb szójatermelője.

„Nem számítunk arra, hogy ezek a szállítmányok törlésre kerülnek, vagy komolyabb probléma merülne fel, mivel állami vállalat bonyolította le a vásárlásokat” – mondta a Reuters egyik forrása, egy Szingapúrban működő nemzetközi kereskedőcég munkatársa „Azonban semmiképp sem tudják a vámteherrel növelt áron eladni az amerikai szóját, a vámköltséget nekik kell lenyelniük.”

Kína a világ legnagyobb szójaimportőre, míg az Egyesült Államok a második legnagyobb termelő. A két ország között eszkalálódó kereskedelmi háború súlyosan megzavarhatja a globális agrárkereskedelmi áramlatokat, miután mindkét fél vámemelésekkel válaszolt egymás intézkedéseire.

Március elején Kína 10 százalékos vámot vetett ki az amerikai szójaimportra, miután Donald Trump amerikai elnök hasonló mértékű vámot jelentett be kínai termékekre. A Reuters a Kpler hajózási adatai alapján úgy számol, hogy több mint 30 hajószállítmány érkezik a következő hetekben, összesen körülbelül 2 millió tonna mennyiségben – ezek még a 10 százalékos vám alá esnek.

Április 5-én Kína további 34 százalékos vámot jelentett be minden amerikai termékre válaszul az április 2-i amerikai vámemelésre. A Kpler adatai szerint legalább 15 hajó, mintegy 800 ezer tonna szójával, május 13. után érkezik, ezek tehát már összesen 44 százalékos vámtarifa alá esnek.

Az elemzők további 600 ezer tonnáról tudnak, amelyet a kínaiak már megvásároltak, de ezek a szállítmányok még nem indultak el – egyelőre nem világos, hogy ezek végül megérkeznek-e, vagy törlésre kerülnek.

Kína 2024-ben rekordmennyiségű, 105 millió tonna szóját importált, és várhatóan Brazília – a legnagyobb beszállító – rekordmennyiséget szállít Kínába a második negyedévben. Mivel idén Brazíliában rekordtermést várnak, Kína a következő hónapokban szinte teljes mértékben dél-amerikai forrásból fedezheti szójaigényét.

Az oroszországi Tomszki Állami Egyetem kutatócsoportja olyan ígéretes technológiát fejlesztett ki, amely javíthatja a takarmány tápanyagainak biológiai hasznosulását oly módon, hogy azokat gerinctelen állatok biomasszájába juttatják.

A kutatók olyan gerinctelenekkel – például márványos csótánnyal, házi tücsökkel, afrikai óriáscsigával (Achatina) és földigilisztával – kísérleteznek, amelyeket vitaminokkal, ásványi anyagokkal és más értékes tápanyagokkal etetnek. Az így dúsított biomasszát feldolgozás után a takarmányba keverik, és az eredmények szerint a tápanyagok biológiai hasznosulása magasabb volt, mint amikor azokat eredeti formájukban fogyasztották el – vagyis az állatok szervezete jobban tudta őket hasznosítani.

A kutatások során különböző fajok eltérő képességet mutattak az értékes tápanyagok felhalmozására.

„Az elemzések eredményei azt mutatták, hogy az ásványianyag-összetétel változása fajonként eltérő módon zajlik. A legszembetűnőbb változások az Achatina csigánál és a gilisztáknál jelentkeztek. A csótányoknál és a tücsköknél csak néhány összetevő esetében volt megfigyelhető jelentősebb növekedés” – mondta Anasztaszija Szimakova, a tanulmány egyik szerzője.

A kísérletek során többféle stratégiát is kipróbáltak. Egyes gerincteleneket csak egyféle tápanyaggal etettek – ezt részleges dúsításnak nevezték –, míg másokat különféle tápanyagok komplex keverékével.

„Érdekes módon mind a részleges, mind a komplex dúsítás esetén stabilan sikerült növelni a B-vitaminok, a zsírban oldódó vitaminok és a C-vitamin szintjét. Ezen kívül a csótányok halmozták fel ezeket a leggyorsabban” – tette hozzá Szimakova.

A kutatók úgy vélik, sikerült kidolgozniuk egy olyan formulát, amellyel optimálisan dúsíthatók a gerinctelenek, így a lehető legjobb minőségű biomassza nyerhető ki belőlük.

A kutatók magabiztosak abban, hogy kutatásuk jelentős mértékben hozzájárulhat az állatok egészségének javításához. Ha a takarmány tápanyagban gazdag gerinctelen biomasszát tartalmaz, az állatok nemcsak a szükséges anyagokat kapják meg könnyen hasznosítható formában, hanem jelentős mennyiségű állati eredetű fehérjéhez is jutnak – ami elengedhetetlen a növekedéshez. A gerinctelenek biomasszájában aktív formában jelen lévő vitaminok és ásványi anyagok pedig fokozzák az állatok immunitását, és elősegítik a szükséges makro- és mikroelemek egyensúlyának fenntartását.

A Cargill Animal Nutrition and Health vállalat legfrissebb kutatása keretében több mint 400 ezer elemzést végzett több mint 150 takarmánygyárban, gazdaságban és tárolóhelyen világszerte, és megállapította, hogy a takarmányminták a minták 78%-a három vagy több mikotoxint tartalmazott, ami komoly kihívást jelent az iparág számára.

A kutatás szerint jelentős regionális eltérések voltak megfigyelhetők. Az európai adatok alapján Észak- és Kelet-Európában enyhébb ingadozásokat tapasztaltak, és a deoxinivalenol (DON) szintje is jelentősen alacsonyabb volt 2024-ben az egy évvel korábbi értékekhez képest. Ezzel szemben Dél-Európában az év végén hirtelen megemelkedett a DON, a fumonizin (FUM) és a zearalenon (ZEN) koncentrációja.

A vállalat hangsúlyozta, hogy adatbázisa a legnagyobb a piacon, így pontosabb regionális következtetések levonását teszi lehetővé. Ugyanakkor hozzátették: a mikotoxinszintek földrajzilag és időben is jelentősen eltérhetnek, ezért a pontos kockázatértékeléshez és megelőző intézkedésekhez elengedhetetlen a széles körű adatgyűjtés.

Clement Soulet, a Cargill mikrotápanyag- és egészségügyi megoldásokért felelős vezetője elmondta, hogy a takarmánybiztonság döntő szerepet játszik az állatok termelékenységének optimalizálásában, hiszen az egészséges állatok jobban teljesítenek: „Ez az adatbázis valós idejű, helyspecifikus kockázati információkat nyújt a termelőknek, lehetővé téve számukra, hogy proaktív döntéseket hozzanak állataik és gazdaságuk védelme érdekében.”

A vállalat egy olyan vizsgálatot is végzett, amely a DON mikotoxin hatását tanulmányozta a brojlercsirkék bélflórájának alakulására. Az eredmények szerint a DON-nal szennyezett takarmány megzavarja a hasznos baktériumok természetes szaporodását, miközben elősegíti a káros kórokozók – például a Campylobacter és a Salmonella – fennmaradását.

Egyes mezőgazdasági inputanyagokat mentesítenek attól a 10%-os általános vámtól, valamint a magasabb, viszonossági vámoktól, amelyeket Donald Trump amerikai elnök jelentett be a múlt héten – derült ki a Fehér Ház által közzétett 37 oldalas dokumentumból.

Trump április 2-án írta alá azt az elnöki rendeletet, amely szerint a külföldi kereskedelmi és gazdasági gyakorlatok nemzetgazdasági vészhelyzetet idéztek elő. Ennek részeként minden országra kiterjedő 10%-os vámtarifát vezet be, amely április 5-én lépett hatályba. Azokkal az országokkal szemben, amelyekkel az Egyesült Államok jelentős kereskedelmi hiányt mutat fel, magasabb, viszonosságon alapuló vámtarifák léptek életbe április 9-től.

A Fehér Ház dokumentuma szerint az alábbi tételek mentesülnek a vámok alól: állati vagy növényi eredetű zsírsavak; lizin; glutaminsav; kolin; bizonyos gyomirtó, rovarirtó, gombaölő és növényvédő szerek; etoxiquin; A-, B1-, B2-, B5-, B6-, B12-, C- és E-vitamin, valamint ezek származékai; atibiotikumok; állatgyógyászati vakcinák; bizonyos műtrágyák.

A múlt héten amerikai mezőgazdasági ágazati szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az új, általános és viszonossági vámok negatív hatással lesznek az amerikai mezőgazdasági termelőkre.

Az április 2-i bejelentést megelőzően a kormányzat tagjaihoz eljuttatott levelükben az agráripari szervezetek hangsúlyozták: „olyan kereskedelempolitikára van szükség, amely támogatja az amerikai mezőgazdasági termelés növekedését, valamint a gazdák, állattenyésztők, termelők és vidéki közösségek jólétét ebben a gazdaságilag nehéz időszakban.”

Bár a szervezetek támogatják a kormányzat azon célját, hogy igazságosabb kereskedelmi egyensúlyt érjen el, arra is figyelmeztetnek, hogy a további vámok „komoly megtorló intézkedéseket válthatnak ki az amerikai mezőgazdasági exporttal szemben”, és ezen intézkedések hatása az amerikai agrárvállalatokra „kulcsfontosságú szempont kell legyen a kereskedelmi döntések meghozatalakor.”

A Fehér Ház honlapján olvasható tájékoztatás szerint a nem vám jellegű kereskedelmi akadályok – amelyek célja az import vagy export mennyiségének korlátozása, valamint a hazai iparágak védelme – megfosztják az amerikai gyártókat attól, hogy viszonosságon alapuló módon hozzáférjenek más országok piacaihoz.