Skip to main content

Szerző: c001os

Versenyfutás a metánkibocsátást csökkentő oltóanyagokért

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Egyes kutatók a tehenek metánkibocsátásának csökkentésére szolgáló oltóanyagok kifejlesztésén dolgoznak.

Az amerikai New Scientist lap beszámolója szerint az Arkebio startup cég bemutatta a fejlesztés alatt álló vakcináját az Amerikai Állattudományi Társaságnak. A vakcina prototípusa úgy működik, hogy arra serkenti a tehén immunrendszerét, hogy a nyálban olyan antitesteket termeljen, amelyek a bendőben lévő metántermelő mikrobák ellen irányulnak.

A prototípus-vakcinával kezelt tehenek 105 nap alatt 13 százalékkal kevesebb metánt termeltek. Nem történt káros mellékhatásra utaló jel, és az állatok növekedése sem volt érintett.

A vizsgálatban 10 tehén vett részt, amelyek közül 5 tehén nyakba kapta a vakcinát és 56 nap múlva emlékeztető oltást is kapott. A másik 5 tehén alkotta a kontrollcsoportot. A második vizsgálat 14 tehénnel 2024 júniusában kezdődött. Az első eredmények alapján tehenenként legalább 13 százalékos metáncsökkenés volt tapasztalható.

A metántermelés elleni vakcina megvalósíthatóságát egy angliai kutatócsoport is vizsgálja a Pirbright Intézet vezetésével. Egyes kutatók azt ellenőrzik, hogy a metánképző mikrobák hogyan népesítik be a borjak bélrendszerét és hogyan reagál rájuk az immunrendszer. Megint mások azt vizsgálják, hogy specifikus antitestekkel fel tudnak-e lépni a metánképző mikrobák ellen. Az érintett tudósok azt feltételezik, hogy egy hatékony vakcina több mint 30 százalékkal is csökkenteni fogja a metántermelést.

Úttörő projekt: takarmány előállítása üvegházhatású gázokból

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

Két mikroorganizmus – egy baktérium és egy alga – együttesen a szén-dioxidot és a metánt fehérjében gazdag biomasszává képes átalakítani. A felfedezés hatására az új-zélandi Elsődleges Ipari Minisztérium (MPI) támogatta az Upflow-t és partnereit a kutatás továbbfejlesztésében.

A négyéves projektre szánt közel 5 millió dolláros támogatás a világon elsőként fog úttörő szerepet játszani a biomassza gázokból és robusztus mikroorganizmusokból történő előállításában, amelyek a geotermikus területeken uralkodó szélsőséges körülmények között is jól érzik magukat.

A biomassza akkor keletkezik, amikor a mikroorganizmusokat a geotermikus erőművekből – például az Északi-sziget középső részén található áramtermelő erőművekből – származó üvegházhatású gázokkal „etetik”. A termelt biomassza számos potenciálisan kereskedelmi szempontból értékes összetevőből áll, többek között állati takarmánynak szánt fehérjéből.

A korai szakaszban lévő kutatások ígéretesnek tűnnek. A Canterbury Egyetem által kifejlesztett ipari biotechnológiai eljárás alapvetően egy metánfaló baktériumot és egy szén-dioxidot fogyasztó mikroalgát használ a gázok megkötésére és a növekedéshez szükséges táplálékforrásként való felhasználásra. Az újszerű eljárás fehérjében gazdag biomasszát állít elő. Ennek takarmány-összetevőként, emberi táplálkozásra, illetve nagy értékű tápanyagok vagy pigmentek előállítására való felhasználását is vizsgálják.

Steve Penno, az MPI beruházási programokért felelős igazgatója szerint ezt a projektet különösen izgalmas volt támogatni: „Ha sikerrel jár, ez egy új biomassza alapanyagokat gyártó új-zélandi ipar kezdetét jelentheti, amely 2045-re évi 500 millió dollár értékűre becsülhető, és új, szakképzett munkahelyeket hoz létre. Ez csökkentené az importált állati takarmánytól való függést és dekarbonizálná ezeket az iparágakat, miközben a rendszert alkalmazó geotermikus vállalatok szén-dioxid-kibocsátási költségeit is csökkentené.”

Túlkínálat sújtja az ukrán tojáspiacot

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A közel két éve tartó hiányt követően az ukrán tojáspiacon túlkínálat alakult ki – árulta el Jevhen Hajlov, az Incuba ukrán tojástermelő vállalat értékesítési igazgatója. A többlet a rekordméretű export ellenére is érezteti hatását.

Ukrajna jelenleg havonta több mint 100 millió tojást termel – árulta el Hajlov egy helyi szakportálnak. A termelés meghaladta a keresletet, mivel több gazdálkodó is igyekezett a termelés felfuttatásával, ugyanis a piacot az elmúlt években hiány jellemezte. Túl sok vállalat növelte a tojótyúkok számát – tette hozzá Hajlov.

Hasonló helyzet már korábban is előfordult, azonban a gazdáknak most korlátozottak a lehetőségeik a tojótyúkállomány csökkentésére, mivel a baromfihúspiac is teljesen telítetté vált. „Ráadásul a gazdaságok számára problémát jelentenek a hosszú áramkimaradások, amelyek megnehezítik a feldolgozást és a tárolását” – jelentette ki Hajlov.

Mindeközben az ukrán tojáskivitel tovább emelkedik. 2024 első felében a külföldi vásárlóknak történő értékesítés elérte csaknem a 37 ezer tonnát az előző évi 30 ezer tonnához képest – derült ki a hivatalos statisztikai adatokból. A növekedés azért következett be, mert Ukrajnában kezd helyreállni a nagyüzemi tojástermelés – áll az Ukrán Baromfitenyésztők Szövetségének közleményében.

Az ukrán tojás legnagyobb importőrei az európai országok, elsősorban Lengyelország és Olaszország, valamint Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael voltak – közölte a szervezet.

A tojás ára Ukrajnában a következő hónapokban ugrásszerűen megemelkedhet, mivel az ország a fűtési szezonban hosszabb áramszünetekkel számol. A DTEK (az ország legnagyobb áramtermelő vállalatának) becslései alapján napi 20 órán keresztül is lehetnek áramkimaradások, mivel az ukrán energiarendszer jelentős része romokban hever.

A GMO-mentes ellátási lánc összefog az új génkezelési technikák deregulációja ellen

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

Az európai GMO-mentes ellátási lánc szereplői összefogtak az új génkezelési technikák (NGT-k) javasolt deregulációja ellen, és a nemrégiben Frankfurtban tartott GMO-mentes csúcstalálkozón erőteljes felhívást tettek közzé a választási lehetőség és az átláthatóság mellett. A legfontosabb ágazati szervezetek – Verband Lebensmittel ohne Gentechnik (VLOG), ARGE Gentechnik-frei, Donau Soja, European Non-GMO Industry Association (ENGA) és ProTerra Foundation – által szervezett esemény felhívta a figyelmet a következetes GMO-mentes szabványok szükségességére a szabályozási nyomás növekedésével.

Alexander Hissting, a VLOG ügyvezető igazgatója hangsúlyozta az európai GMO-mentes piac tartós erejét, és megerősítette, hogy az ágazat „itt van, és itt is marad”. Elmondta, hogy közelről figyelemmel kíséri az NGT-k deregulációjáról szóló vitát, amely befolyásolhatja a nem-GMO piacot. Ez a vita azonban még nem érte el az élelmiszergyártók és a kiskereskedők mindennapi működésének szintjét – állította. Bár néhányan már tájékozódtak, sőt leveleket is aláírtak a lehetséges deregulációval kapcsolatban, úgy érzik, hogy nincs szükség azonnali cselekvésre, amíg nem születnek konkrét szabályozások – jegyezte meg. 

Hissting azt is megjegyezte, hogy a téma minimális médiavisszhangot kap és korlátozott a közvélemény tudatossága; a legtöbb fogyasztó valószínűleg még nem hallott az NGT-kről, és ezért nem változtatta meg vásárlási szokásait.

Aggodalmát fejezte ki a GMO-mentes címkézési előírásokra gyakorolt jövőbeli hatással kapcsolatban, ha a dereguláció lehetővé teszi, hogy az NGT-növények jelölés nélkül kerüljenek az európai piacra. Ez a forgatókönyv bonyolultabbá tenné a nem GMO-mentes minőségbiztosítások fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a kimutatási eszközök kulcsfontosságúak az NGT-k élelmiszerláncban való nyomon követéséhez, kiemelve annak fontosságát, hogy megfizethető és praktikus lehetőségek álljanak rendelkezésre.

Az ENGA emellett a „szennyező fizet” elven alapuló egyértelmű felelősségi keretrendszert is szeretne, amely biztosítja, hogy a GMO-mentes termékek bármilyen szennyeződését a felelősök pénzügyileg viseljék.

Szervezetük támogatja továbbá egy olyan opt-out mechanizmus bevezetését, amely lehetővé tenné az egyes uniós országok számára, hogy korlátozzák az NGT-ket saját határaikon belül. Bár ez a javaslat még nem került be az uniós politikai vitákba – mondta el a csúcstalálkozón Heieke Moldenhauer, az ENGA főtitkára.

Metanolból és kőolajból tervezi egysejtfehérjék előállítását egy iráni vállalat

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

Az iráni Kimia Life nevű cég új technológiát fejlesztett ki, amely kulcsfontosságú lehet az olajban gazdag ország számára, ahol a takarmányipar régóta hiányt szenved. A Hakim Mehr helyi beszámolója szerint a Kimia Life vezérigazgatója bízik abban, hogy a kifejlesztett technológia jelentősen növelheti Irán élelmiszer-függetlenségét.

„Szénhidrogénforrások felhasználásával különféle haszonállatoknak és halaknak megfelelő takarmányt állítunk elő” – mondta, azonban a technikai részletekre nem tért ki.

Az iráni takarmányipar az elmúlt években tartós hiánnyal küszködik. A pénzszűkében lévő iráni gazdaságnak nincs elegendő devizája a gabonafélék és a takarmány-adalékanyagok kifizetéséhez, amelyekhez importtal jutnak hozzá.

„Az összes állati takarmányt és takarmányfehérjét importáljuk, ami hatalmas probléma. Az ország gazdag szénhidrogénkészleteit felhasználhatjuk arra, hogy az országon belül állítsunk elő takarmányfehérjét, így az országnak nem kell többé a külföldi szállítmányoktól függenie” – tette hozzá. Azt is elárulta, hogy az innovatív technológia költséghatékony és lehetővé teszi, hogy az előállított takarmányfehérje olcsóbb legyen, mint az importált.

„A szénhidrogénekből származó állati és baromfitakarmányt előállító prototípust gyártó egység sikeres kifejlesztése jelentős mérföldkő csoportunk számára. Ilyen teljesítményt a mai napig egyetlen vállalat sem ért el hazánkban” – közölte Pourkazem vezérigazgató, aki szerint mind a metanol, mind a fáklyagáz bőséges mennyiségben áll rendelkezésre Iránban. Takarmányként való felhasználásuk ráadásul fenntartható gyakorlatnak is tekinthető, mivel mindkét anyag szennyező anyagnak minősül. A vállalat elküldte a kapott takarmányfehérje első tételeit az állattenyésztő cégeknek, és alapvetően pozitív reakciókat kaptak – mondta el a vezérigazgató, de részletekbe ezúttal sem bocsátkozott.

Nem ez az iráni tudósok és vállalkozók első kísérlete arra, hogy megoldást találjanak a takarmányipar válságára. Az elmúlt néhány évben az országban lignocellulózból és mezőgazdasági hulladékból származó takarmány gyártáséval is kísérleteztek, azonban még egyikük sem jutott el olyan szintre, amely elegendő lenne ahhoz, hogy változást hozzon az iparágban.

Alternatív gabonatőzsdét hoznának létre a BRICS-országok

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo.

A BRICS-országok nyilatkozatban üdvözölték a szervezetközi gabonatőzsde létrehozásáról szóló javaslatot az oroszországi Kazanyban tartott háromnapos csúcstalálkozót követően. A dokumentumban a BRICS tagjai megerősítették a tisztességes mezőgazdasági kereskedelmi rendszer kialakításának, valamint a rugalmas és fenntartható mezőgazdaság megvalósításának szükségességét.

„Örömmel fogadjuk az orosz fél azon kezdeményezését, hogy a BRICS-tagállamokon belül létrehozzunk egy gabonakereskedelmi programot, amelyet a későbbiekben fejleszteni szeretnénk más mezőgazdasági ágazatok irányába” – olvasható a nyilatkozatban.

Az elmúlt évben Oroszország folyamatosan lobbizott az immár kilenc feltörekvő gazdaságot tömörítő csoportosulás (2024 elején a BRICS szövetséghez csatlakozott Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is, így a kibővített szövetségre BRICS+ néven hivatkoznak) infrastruktúrájának kiépítése mellett. Az Orosz Gabonaexportőrök Szövetsége (OGSZ) a tervezett gabonatőzsdét a nemzetközi olajkartell (OPEC) analógiájaként jellemezte a globális gabonapiacon. Ez arra utal, hogy a tőzsde jelentős befolyást gyakorolhatna a globális gabonaárakra és a kereskedelem dinamikájára.

Az ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy a többi BRICS-tag is ilyen szerepet szánna-e a szervezetnek, mivel az OPEC-től eltérően a BRICS-ben nem csak gabonaexportőrök, hanem jelentős importőrök is vannak. A BRICS-en belüli érdekek sokfélesége potenciális kihívásokhoz vezethet a tőzsde szerkezetére és működésére vonatkozó konszenzus elérésében.

A kazanyi csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét megerősítette a projekt megvalósítására irányuló szándékát. Azt állította, hogy a BRICS gabonatőzsde többek között segíteni fog megvédeni a nemzeti piacokat a „negatív külső beavatkozástól, spekulációktól és a mesterséges élelmiszerhiány létrehozására irányuló törekvésektől.”

A mezőgazdasági és ahhoz kapcsolódó termékek kereskedelme a jövőben meghaladhatja az egy billió dollárt a BRICS árutőzsdéjén – nyilatkozta Eduard Zernyin, az OGSZ vezérigazgatója. Ha ezt sikerülne elérni, akkor a világ egyik legnagyobb piaca jöhetne létre mezőgazdasági termékek számára, ami komolyan növelhetné a BRICS befolyását a globális élelmezésbiztonság területén.

Zernyin szerint a gabonatőzsde megemlítése a kazanyi nyilatkozatban megkönnyítheti a megfelelő infrastruktúra létrehozását. „Most már meg lehet kezdeni a projekt gyakorlati megvalósítását. Ehhez jelentős szervezési erőfeszítésekre lesz szükség a mezőgazdasági hatóságokon túl főként a BRICS-országok pénzügyi hatóságaitól, mivel a tőzsdék, köztük az árutőzsdék is, az ő felelősségi körükbe tartoznak” – tette hozzá.

A Fülöp-szigetek ASP elleni vakcinázást vezet be a kereskedelmi gazdaságokban

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Sertés.

A fülöp-szigeteki mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy az egész országra kiterjeszti a kormány által ellenőrzött afrikai sertéspestis (ASP) elleni vakcina bevezetését.

„Az oltási programból a nagy gazdaságok és a kisebb állományok is profitálhatnak” – jelentette a Fülöp-szigeteki Hírügynökség (PNA). A gazdaságoknak írásban kell kérniük a minisztériumnál a kampányhoz való csatlakozást. Ezután a hatóságok meglátogatják a sertéstelepeket, hogy felmérjék a biológiai biztonsági előírásokat a vakcinázásra való felkészülés érdekében.

A PNA szerint az ASP elleni oltási kampány egyik akadálya a mintavételi és vizsgálati kapacitások hiánya. A vakcinákat csak olyan egészséges (hathetes vagy annál idősebb) sertéseknek lehet beadni, amelyeknek negatív lett az ASP-tesztjük. Ehhez vérmintákat kell gyűjteni és vizsgálni, és nincs elég akkreditált laboratórium, amely képes lenne ezeket és az oltás után meghatározott időközönként végzett utóellenőrzéseket elvégezni.

Ami Európát illeti, Németországban a vaddisznóállomány ASP-fertőzöttsége a nyári hónapok óta folyamatosan magas – jelentette a Schweine portál október végén. Július óta a megerősített esetek száma havonta 100 körül mozog, ami jóval magasabb az év elejihez képest.

Október közepén nyolc európai államban szintén további ASP-fertőzést igazoltak a vaddisznókban – derült ki az Európai Bizottság (EB) állatbetegségeket figyelő rendszeréből. Lengyelország és Németország 39, Lettország 29, Bulgária 13 új esetet regisztrált október végén, ugyanakkor kisebb számokról érkezett jelentés Magyarország, Olaszország, Litvánia és Szlovákia esetében is. 2024-ben eddig a régió 21 országa összesen 5299 ASP-járványkitörést erősített meg az EB-nak. Összehasonlításképpen: az EB 2023 egészében több mint 7900 kitörést regisztrált ebben a kategóriában a régió 20 országa esetében. Házisertésekben összesen 657 járványkitörést regisztráltak 15 régiós országban – a tavalyi év egészében 16 ország összesen 4513 ASP-járványról számolt be. Járványkitörésről számoltak be többek között Olaszországból (Lombardia tartomány), Szerbiából, Romániából és Ukrajnából is. 

Veszélyes pulykabetegségre keresnek kezelési módot Amerikában a fertőződés vizsgálatával

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A hisztomonadózis állományokon belüli terjedésének megértése jobb megelőző intézkedéseket eredményezhet a halálos pulykabetegséggel szemben. Jelenleg nincs engedélyezett kezelés a hisztomonadózis, más néven feketefej-betegség vagy a pulyka fertőző vakbél- és májgyulladása megelőzésére, kezelésére vagy ellenőrzésére az Egyesült Államokban. Az egysejtű parazita által okozott betegség enyhítésére használt két terápiás gyógyszercsoportot is betiltották az élelmiszercélú állatoknál való használatra a rákkeltő szermaradványokkal kapcsolatos aggodalmak miatt.

A betegség fő vektora a Heterakis gallinarum nevű bélféreg, de nem világos, hogy a fonálféreg parazita hogyan jut be a szervezetbe, hogy terjessze a betegséget. A fertőzés átvitelére vonatkozó legnépszerűbb elmélet jelenleg a kloákán keresztüli megfertőződés. A parazita a madár emésztőrendszerének alsó szakaszába parazitát tartalmazó bélsárral vagy a fertőzött gazdaállat kloákájával való érintkezés útján jut be. Nem világos azonban, hogy a betegség átviteléhez szükséges-e a H. gallinum jelenléte, vagy elegendő a kloakális érintkezés.

Danielle Graham, az Arkansasi Egyetem baromfi-egészségügyi kutatója, és Zhicheng Dou, a Clemson Egyetem docensének korábban megállapították, hogy a betegségért felelős egysejtű egyik törzse, a H. meleagridis cisztaszerű struktúrákat képez a pulyka emésztőrendszerében. Ezeket a cisztaszerű struktúrákat fogják vizsgálni az Arkansasi Egyetem szövetségi finanszírozással induló öt éves kutatási projekjében.

„Az ilyen struktúrák kialakulása ellen ható terápiás szerek kifejlesztése kulcsfontosságú lehet a hisztomonadózis megfékezésében, de először az átvitelt kell megfelelően megérteni” – mondta Graham.

„Tovább fogjuk pontosítani, amit már in vitro elvégeztünk, megerősítjük in vivo, majd pedig megnézzük, hogy azonosítani tudjuk-e a cisztaszerű képződményen belül azokat a célpontokat, amelyek potenciális gyógyszercélpontként szolgálhatnak” — tette hozzá.

Baromfitrágyából energiaforrás

Írta: c001os Dátum: Kategória: Baromfi, Nutrinfo.

A Nemzetközi Tojásbizottság (IEC) idei konferenciáján fontos szerepet kaptak az olyan lehetőségek, amelyek csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, biztosítják a megújuló energiát, valamint jövedelemszerzési forrást biztosítanak a termelők számára.

James Corbett, a Ridgeway Foods Group ügyvezető igazgatója szeptember közepén Velencében megrendezett konferencián szót ejtett a baromfi alomtrágya kezeléséről, amely egyes termelők számára jelentős költséget okozhat, míg mások kiegészítő bevételi forrásként számolhatnak vele.

Az Egyesült Királyságban a baromfitrágya piaci értéke átlagosan 10–15 font (5–7 ezer forint) tonnánként a növénytermesztésben felhasználható nitrogénműtrágya helyettesítési értékében, míg más országokban a termelőknek ki kell szárítaniuk és pellettálniuk kell a trágyát, mielőtt az elhagyja a gazdaságot. Felhasználás vagy éppen eladás előtt gyakran tárolni kell, a tárolás pedig azt jelenti, hogy a vízszennyezés megelőzése érdekében ki kell építeni az infrastruktúrát és meg kell szüntetni a vízszennyezést.

Corbett feltette a kérdést, vajon a gazdák valóban képesek kihozni a legtöbbet a baromfialomból. Vállalata sikeresen miniatürizálta és szabadalmaztatta a fluidágyas égetést, amely a kezeletlen baromfitrágya megbízható elégetésére szolgál, és így helyben felhasználható hőt és villamosenergiát termel. Továbbá kifejtette, hogy a technológia jelentős számú üzemórán át bizonyította sikeres működését, és már 14 egységet telepítettek baromfi- és tojótelepekre az Egyesült Királyságban.

A technológia a hő mellett értékes, magas P- és K-tartalmú szerves trágyát is előállít, és Corbett elmondta, hogy jelenleg olyan megoldásokon dolgoznak, amely a kommunális szennyvíziszapot, a hús- és csontlisztet, valamint az anaerob emésztőrendszerekből származó anyagot is képes feldolgozni.

A tyúktojás, mint potenciális metánkibocsátás-csökkentő megoldás

Írta: c001os Dátum: Kategória: Nutrinfo, Szarvasmarha.

A metáncsökkentő takarmány-adalékanyagok világa kifejezetten csúcstechnológiás fejlesztéseket tartalmaz. A Floridai Egyetem által vezetett új kutatási projekt célja azonban az, hogy kiderítse, vajon egy viszonylag egyszerű eszköz – a tyúktojás – nem jelent-e olcsó megoldást a szarvasmarhatenyésztők számára.

A Floridai Egyetemen végzett korai kísérletek bebizonyították, hogy a speciálisan kezelt tojások etetése az Angus keverék tinókkal valóban csökkentheti a metántermelést a bendőben. A kutatók kezdetben a csirkéket kétféle, a bendő metántermeléséért felelős mikroorganizmus ellen oltották be. Az e csirkék által termelt tojások a célzott törzsek elleni antitesteket tartalmaztak; a tojások elfogyasztása pedig olyan reakciót váltott ki a szarvasmarhákban, amely a jelek szerint csökkenti a metántermelést.

Nicolas DiLorenzo, a Floridai Egyetem oktatója és a tanulmány egyik szerzője megjegyezte, hogy a tanulmányban szereplő célmikroorganizmusok archeafajok, amelyeket gyakran ősbaktériumként emlegetnek, noha technikailag az mikroorganizmusok külön csoportját alkotják.

Az elképzelés, hogy a tyúktojás segítségével vigyék át az immunitást egyik fajból a másikba, nem teljesen új. Maga DiLorenzo 2002 óta foglalkozik ezzel a technológiával mesterképzési témavezetőjének javaslatára. Korábban már kísérletezett azzal, hogy tyúktojást használjon szarvasmarhák acidózisának és májtályogjának kezelésére. DiLorenzo elmondta, hogy a szarvasmarhák bélrendszeri metánkibocsátásának problémája is már hamar felkeltette az érdeklődését. Elmondása szerint a jelenlegi projekt gyakorlatilag egyesíti a két érdeklődési területet.

Bár a kereskedelemben már kaphatók metángátló takarmány-adalékanyagok, DiLorenzo szerint a metántermelő organizmusok elleni antitestek átvitelére szolgáló tojások felhasználásának ez a módszere nagyon versenyképes költségűnek bizonyulhat. Más fajok – például sertések – esetében is hatékonynak bizonyulhat, és más, például az ammóniakibocsátással összefüggésbe hozható mikrobák ellen is alkalmazható.

Az antitestek hatásmechanizmusának vizsgálata is része lesz az USDA támogatásával, az Auburn Egyetemmel és a Clemson Egyetemmel együttműködésben végzett ötéves kutatásnak, mondta DiLorenzo. Kutatócsoportjának közvetlen fókuszában azonban egy olyan kísérletsorozat áll majd, amelynek célja annak megállapítása, hogy az antitestekkel töltött tojások hatással vannak-e a húshasznú és tejelő szarvasmarhák termelékenységére.