Antibiotikum-használat az európai sertéstenyésztésben: a kevesebb a több

Az Európai Unióban 2006 óta tilos az állatoknak növekedésserkentési célból antibiotikumokat adni. Több mint 15 év elteltével számos tanulságot vontak le a kontinensen. A belgiumi Genti Egyetem kutatócsoportja a tanulságok összegzésére vállalkozott az Antibiotics folyóiratban megjelent tanulmányukban. Ennek keretében összesen 116, különböző európai országból származó sertés-egészségügyi szakértőt kértek fel arra, hogy rangsorolják az antibiotikum-használat alternatíváit meghatározott szempontok alapján, amelyek a várható hatékonyságot, a befektetés megtérülését és a megvalósíthatóságot értékelik. Az antibiotikum-használat legmagasabbra rangsorolt alternatívája a gazdaság biológiai biztonságának javítása volt, ezt követte a fokozott és tökéletesített vakcinázási stratégia, a cink alkalmazása (az elválasztott malacokra összpontosítva), a kiváló minőségű takarmány biztosítása és a fejlett diagnosztika alkalmazása. A cink használatát leszámítva, amelynek gyógyászati célú felhasználását 2021 végétől betiltották Európában, ezek az alternatívák minden sertéstenyésztő számára elérhetőek. Több menedzsmenttényezőt is összefüggésbe hoztak az egyes tagállamokban megjelent különböző tanulmányokban az antibiotikum-használat csökkentésével. Egy négy európai országra vonatkozó tanulmányban az alacsonyabb antibiotikum-felhasználás 3 paraméterhez kapcsolódott leginkább, nevezetesen a külső biológiai biztonsághoz, a magasabb elválasztási korhoz (> 24 nap) és az öthetes csoportos fiaztatási rendszerhez. Kulcsfontosságú lesz mindenkit bevonni az antibiotikum használat csökkentésébe, beleértve a kisüzemi tenyésztőket és azokat is, akik ellenállnak a változásnak. Végső soron ez a csökkenés a rezisztencia-szelekció kiegyenlítődését, sőt végső soron megfordulását is eredményezi, ami további előnyökkel jár az állategészségügy, valamint az emberi egészség, és a globális élelmiszerbiztonság szempontjából.