Metanolból és kőolajból tervezi egysejtfehérjék előállítását egy iráni vállalat

Az iráni Kimia Life nevű cég új technológiát fejlesztett ki, amely kulcsfontosságú lehet az olajban gazdag ország számára, ahol a takarmányipar régóta hiányt szenved. A Hakim Mehr helyi beszámolója szerint a Kimia Life vezérigazgatója bízik abban, hogy a kifejlesztett technológia jelentősen növelheti Irán élelmiszer-függetlenségét.

„Szénhidrogénforrások felhasználásával különféle haszonállatoknak és halaknak megfelelő takarmányt állítunk elő” – mondta, azonban a technikai részletekre nem tért ki.

Az iráni takarmányipar az elmúlt években tartós hiánnyal küszködik. A pénzszűkében lévő iráni gazdaságnak nincs elegendő devizája a gabonafélék és a takarmány-adalékanyagok kifizetéséhez, amelyekhez importtal jutnak hozzá.

„Az összes állati takarmányt és takarmányfehérjét importáljuk, ami hatalmas probléma. Az ország gazdag szénhidrogénkészleteit felhasználhatjuk arra, hogy az országon belül állítsunk elő takarmányfehérjét, így az országnak nem kell többé a külföldi szállítmányoktól függenie” – tette hozzá. Azt is elárulta, hogy az innovatív technológia költséghatékony és lehetővé teszi, hogy az előállított takarmányfehérje olcsóbb legyen, mint az importált.

„A szénhidrogénekből származó állati és baromfitakarmányt előállító prototípust gyártó egység sikeres kifejlesztése jelentős mérföldkő csoportunk számára. Ilyen teljesítményt a mai napig egyetlen vállalat sem ért el hazánkban” – közölte Pourkazem vezérigazgató, aki szerint mind a metanol, mind a fáklyagáz bőséges mennyiségben áll rendelkezésre Iránban. Takarmányként való felhasználásuk ráadásul fenntartható gyakorlatnak is tekinthető, mivel mindkét anyag szennyező anyagnak minősül. A vállalat elküldte a kapott takarmányfehérje első tételeit az állattenyésztő cégeknek, és alapvetően pozitív reakciókat kaptak – mondta el a vezérigazgató, de részletekbe ezúttal sem bocsátkozott.

Nem ez az iráni tudósok és vállalkozók első kísérlete arra, hogy megoldást találjanak a takarmányipar válságára. Az elmúlt néhány évben az országban lignocellulózból és mezőgazdasági hulladékból származó takarmány gyártáséval is kísérleteztek, azonban még egyikük sem jutott el olyan szintre, amely elegendő lenne ahhoz, hogy változást hozzon az iparágban.