Új technológia teszi vonzóbbá az amarántot a takarmányipar számára

Orosz tudósok egy csoportja új technológiát fejlesztett ki az amaránt mélyfeldolgozására, amely a hagyományos feldolgozási módszerekhez képest 30%-kal több fehérje kinyerését teszi lehetővé. Az amaránt a quinoához hasonló, fehérjében gazdag, gluténmentes álgabona, amely távoli rokonságban áll a mángolddal és a spenóttal.

Egy amaránt növény több magfejet termel, amelyek mindegyike akár 5000 magot is termelhet. Oroszországban baromfi és szarvasmarha takarmányozására is használják, bár nem széles körben. A tudósok szerint a búzához képest az amarántfehérje kétszer annyi lizint tartalmaz, majdnem annyit, mint a szója. Az amaránt hagyományos feldolgozási technológiája során a fehérjét a magokból és a termésekből izolálják. Az orosz tudósok azt javasolták, hogy a fehérjét a növény zöldjéből nyerjék ki, ami 30%-os növekedést tett lehetővé a kinyert fehérje mennyiségében. Az amarántot jelenleg nem használják széles körben a mezőgazdaságban a magas termelési és feldolgozási költségei miatt. Az új technológia azonban megoldhatja ezt a problémát.

„Az amaránt mélyfeldolgozására javasolt technológia modern berendezések használatán alapul, ami versenyképes szintre csökkenti a termelési költségeket” – mondták a tudósok. Az új feldolgozási módszer ráadásul nemcsak fehérje, hanem pektin előállítását is lehetővé teszi. A tudósok 2025-re tervezik az egyetlen feldolgozási ciklusból álló ipari termelés elindítását: a fehérje és a pektin izolálása után megmaradó élelmi rostokat is felhasználják majd. „Az amaránt különböző fajtáinak fehérjetartalma 15 és 29% között van, ami több, mint egyes marhahúsfajtáké. Egy hektár amaránt termésből négyszer több fehérje nyerhető ki, mint egy hektár szójából. Ráadásul az amaránt termesztése nem igényel speciális feltételeket: a növény jól bírja a hőséget és a szárazságot is, igénytelen a talajtípusokat illetően, és a déli régiókban akár egy szezonban kétszer is be lehet takarítani” – mondta Ilja Bubnov, a kutatócsoport vezetője.

2021-ben az Orosz Takarmánygyártók Szövetségének becslése szerint a hazai piacon 2 és 2,5 millió tonna között mozgott a takarmányfehérje hiánya, és aktívan keresik a megoldásokat a hiány enyhítésére.