Az újpesti kisfiú a lajosmizsei tanyavilágban is megtalálta a helyét

33 év a pulykabizniszben

Az élelmiszerellátás piacán az elmúlt években talán még a megszokottnál is nagyobb hullámzás volt tapasztalható. Az ezen a területen sikeres Y Cégcsoport ügyvezetőjével, Horváth Lajossal a takarmánygyártás mágocsi központjában beszélgettünk a személyes indíttatásról, a pulykahústermelés nehézségeiről, a jelenlegi piaci helyzetről, valamint a partnerkapcsolatok fontosságáról.

NB-III-ból a pulykabizniszbe…

• Honnan datálja az ágazathoz, emellett a vidéki léthez való kötődését?  
• Ez valóban nem is annyira egyértelmű nálam, mert Budapesten születtem, és kilenc éves koromig Újpesten laktam – még Törőcsiket is láttam focizni, majd Óbudán két évet nevelkedtem, mikor apám gépészmérnökként kapott Dombóváron egy jó álláslehetőséget, és így költözött a család. Ez talán az egyik legfontosabb szál. 

De az is nagyon erős kötődést adott, hogy édesanyám Lajosmizséről származik, és gyermekkoromban nyaranta rengeteg időt töltöttünk az ottani tanyavilágban lakó rokonoknál. Lavórban fürödtünk az egész napos tevékenység után és petróleum lámpával világítottunk lefekvéskor a szobában. Rengeteg izgalmas élménnyel gazdagodtunk – nekem ez az időszak komoly kötődést adott a vidéki Magyarországhoz, és itt kedveltem meg az állatokat is. 

• Ezután a pályaválasztás nem is volt kérdéses?
• Valóban, Kaposvárra kerültem mezőgazdasági iskolába, majd szépen ezen a vonalon végig is mentem. Dombóváron kezdtem az aktív munkát úgy, hogy félállásban dolgoztam, félállásban pedig fociztam az NB III.-ban. 

Közben a feleségem a sásdi téeszben dolgozott, nagyon megbecsülték a munkáját, ő vezette a kacsa és liba keltetőt. Az ő tsz-elnöke csábított engem is egy új posztra a pulykaágazat irányítására – igazából ekkor kerültem ebbe az ágazatba és azóta sem keveredtem ki belőle… Egy évet dolgoztam ott, és amikor megkaptam az első prémiumomat, akkor mondtam a feleségemnek, hogy ezt az egészet érdemes lenne saját magunknak csinálni. 

1989-ben létrehoztuk a Domestica Kft.-t, majd 1991. október elsején megalapítottam az Y Pulyka Kft.-t. Mindössze 27 évesen, húszmillió forintos világbanki hitellel elkezdtük a munkát. 

Felépült a cégcsoport

• Ez a hitel akkori értéken azért komoly terhet jelentett. De most már látszik, hogy érdemes volt kockáztatni, szépen kiépült a cégbirodalom.
• Igen, röviden át is nézhetjük, mi történt 33 év alatt. Az Y Pulyka Kft. fő tevékenysége az élőállat-nagykereskedelem, ezen belül kifejezetten a pulykatermeltetés, -felvásárlás. Termeltetőtársaságként partnereinknek folyamatosan biztosítjuk a napos pipét, vagy utónevelő termelőinkre gondolva a minőségi előnevelt pulykát. 

A termelés teljes fázisa alatt magas beltartalmi paraméterekkel rendelkező takarmánnyal látjuk el előnevelő és utónevelő partnereinket. A saját telephelyeinken nevelt és a termelőink által felhizlalt pulykákat EU-s minősítésű pulykavágóhidak felé értékesítjük. Országos piaci részesedésünk eléri a 22–25%-ot, ez 1500000 db pulykát jelent, valamint a nemzetközi piacon is stabilan jelen vagyunk. 

Később alapítottunk egy termelővállalkozást is, ez a Bozsánovics Kft. A termeltetést kiegészítve ez a cég pulyka- és brojlercsirke-neveléssel foglalkozik, éves szinten összességében közel félmillió előnevelt pulykát állít elő, míg az utónevelésre szakosodott telepekről mintegy 350 ezer db vágópulykát és kb. 2 millió brojlercsirkét biztosít vágóhídi partnerek felé.

A brojlercsirke-termeltetésben a DDB Team Kft.-vel vagyunk jelen. Partnereink számára ellenőrzött keltetőktől biztosítunk naposcsibe-állományt. A teljes vertikum biztosítása érdekében nemcsak külső baromfifeldolgozók számára, hanem a saját tulajdonú vágóhídfelé is értékesítésre kerül a megtermelt csirke egy jelentős hányada. A 25 éves múlttal rendelkező, kézi feldolgozású üzemünk a város közepén  volt található, ezért a további bővítésre, növekedésre ott nem volt lehetőség. Ezért 13 hektáros területen egy zöldmezős beruházás keretében létrehoztunk egy  új, teljesen gépesített üzemet is, amely 2021 tavaszán kezdte meg a működését a Mecsek Baromfi Kft. 

Az Y Takarmányipari Kft. az Y Cégcsoport a biztonságos pulyka-, illetve csirketermeléshez szükséges takarmány-előállításáért felelős tagja. A cég keverőüzeme 2007 óta mind ISO 22000-es, mind GMP+ minősítéssel rendelkezik, ami jelentősen növeli a takarmánygyártás biztonságát. Az üzem éves szinten 85-90000 tonna takarmányt állít elő. 6-féle pulyka, 4-féle csirke- és 2018-tól 5-féle sertéstápot gyártunk itt, egyedi receptúra alapján.Maga az üzem éves szinten 125.000 tonna tápot képes gyártani.

• Ha már a takarmányozásnál tartunk, mikor indult a kapcsolatuk takarmányozás terén az Agrofeed Kft.-vel? 
• Tizenkét éve, és ez kiváló szakmai és emberi kapcsolatot jelent. Üzletileg és emberileg is megtaláltuk az Agrofeed Kft.-ben azt a professzionális gondolkodású céget, amelyet mindig is kerestünk. Mind minőségben, mind odafigyelésben, megfelelő logisztikában és kiszolgálásban bízhatunk bennük, igazán professzionális cég!

A covid sem tett jót a pulykafogyasztásnak

• Igazán impozáns eredmények! Visszatérve a pulykákra, hogyan változott a piacuk az elmúlt években?
• Sajnos a felére csökkent a pulyka fogyasztása az elmúlt időszakban. Amikor 2004-ben csatlakoztunk az EU-hoz, 7,2 kg-os éves átlagfogyasztással a világon Magyarország volt a 3. legnagyobb pulykahús fogyasztó, az USA és Izrael után. Most ez az arány sajnos már csak jó 3 kiló. A csirkehúsfogyasztás ugyanebben az időszakban 10-ről 24 kg-ra emelkedett éves viszonylatban. 

Sajnos az árak alapvetően befolyásolják a keresletet is, és a brojlertartást jóval gazdaságosabban meg lehet oldani, hisz ott egy évben akár hatszor is fordulhat az állomány, míg pulykánál maximum két és fél forduló lehet. A covid sem tett jót ennek a piacnak, mert a kávéházak, éttermek és hotelek (HORECA) legfőbb baromfiellátói a pulykások voltak, és amikor jött a covid, bezártak ezek az intézmények, nagyon visszaesett a kereslet. Amikor újraindult a világ, a brojlertartás gyorsabban felpöröghetett. 

• Most mi a legnagyobb kihívást a cégcsoport számára? 
• A covid óta az emberek megtanultak spórolósan vásárolni, a fiatalok körében pedig egyre több az állatvédő és a húst megtagadó. Ezeknek a hatását ellensúlyozza a világ népességének a növekedése. 

A legnagyobb kihívást a túltermelés okozta óriási piaci ingadozások jelentik. Jelenleg kielégítő a baromfipiac számunkra, ennek részben az is oka, hogy Brazíliában a madárinfluenza pusztít… Fontos lenne, hogy a világ minden pontjára eljusson a hús, hisz bizonyos helyszíneken nagyon nagy a túltermelés, Ázsiában, Afrikában viszont sok helyen hiányzik a megfelelő élelmiszer. Ezt meg kell oldani, és ez még a migrációs nyomás kezelésében is sokat segíthetne. 

Az is gond, hogy Európa egyébként nagyon sok tekintetben túl nehéz feltételeket támaszt saját termelőivel szemben. Erre azért érdemes lenne figyelni. Nagyon jó lenne, ha a világon egyforma előírásoknak kellene megfelelni az állattartásban, állatvédelemben, környezetvédelemben. Nekünk az EU-s előírások drágítják, nehezítik, sokszor majdnem ellehetetlenítik az előállítást, ugyanakkor behozzuk Európába azokból az országokból a húst, ahol sokkal kevesebb követelményt támasztanak az előállítás kapcsán. Ez komoly versenyhátrány számunkra.

A gyermekek átvették a stafétabotot

• Mi az, amire igazán büszke az elmúlt több mint 30 év eredményei alapján?
• Egy apának és vállalkozásvezetőnek nagyon nagy boldogság az, hogy mindkét gyermekem itt dolgozik a cégcsoportban, és viszi tovább azt a harminchárom éve elindított vállalkozást, ami a kezdeti évi pár tízezer darab pulyka előállításától egy országosan ismert baromfiintegrációs, takarmánykeverővel, teljes szolgáltatással, vágással rendelkező cégcsoporttá vált. A vágóhíddal együtt ma már négyszázhatvanan dolgozunk, de ha bővül a vágóhídi kapacitásunk, akkor akár 500 fölé is emelkedhet az alkalmazottak száma. 
• Van ideje pihenésre, hobbira ezek mellett a feladatok mellett? 
• Nehéz erre válaszolni. Sok üzletembertől hallottam már, hogy a munkája a hobbija is – ez részben igaz rám is. Emellett továbbra is imádom a focit, de sajnos 4-5 éve már abba kellett hagynom. A korosztályomból verbuvált csapatok minden péntek este gyűltek össze egy derbire – az egyik ilyen alkalommal láttuk, hogy a 8 játékos 16 lábán, 15-ön már valamilyen térdvédőt hordott. Akkor úgy döntöttünk, hogy nem erőltetjük tovább… 

Emellett még nagyon szeretek utazni, sporteseményeket látogatni – engem ez nagyon kikapcsol. A síelés még a megviselt térdemmel is megy, és ez az egyetlen sportág, amikor nem a munkámra gondolok közben, hanem arra koncentrálok, hogy ne törjem össze magam… 

• Harminchárom év után hogyan lehet nap mint nap megújulni, lendületet venni ebben a munkában?
• Az állattartás folyamatosan változik, fejlődnek a genetikák, a piac, a takarmányozási technológiák. Az emberek is cserélődnek, új ismereteket is meg kell tanulnunk – szóval ez egyáltalán nem unalmas terület. Nagyon szeretem csinálni, bár néha valóban erős a nyomás rajtam. Mégis megéri. Az pedig nagyszerű érzés, hogy sokan ismernek, elismernek, és nagyon sok barátot szereztem a szakmából.

Szerző: Fodor Mihály